Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-04 / 183. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. augusztus 4., 5. oldal PN kezdőknek es profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Belopózott a német piacra — Major Jóska vagyok—így mu­tatkozott be, amikor telefonon meg­beszéltük a találkozót. Ez a közvet­lenség része menedzseri stílusának? — A formalitásokat megkerülve, szeretek gyorsan, jó kapcsolatot te­remteni azokkal, akikkel valami dolgom akad. Ezt a mentalitást én kifejezetten magyarosnak érzem, rokonnak az olaszokéval, franciá­kéval. Viszont a németekkel, ango­lokkal szemben ez a stílus nem len­ne célravezető. Major József, a kiskőrösi köz­pontú MT BAU Kft. ügyvezető igazgatója negyvenéves. Hetvenben szerezte meg az építőipari techniku­si oklevelet, majd több állami válla­latnál dolgozott. Nyolcvankettőig nem történt vele semmi különös, viszont akkor — úgy látja — sors­döntő fordulat következett be az életében. — Kimentem Algériába építés- vezetőnek két évre a Komplex Kül­kereskedelmi Vállalattal. Ott talál­koztam először a vállalkozói szel­lemmel, s még sok mindennel, ami akkor a mi országunkban még is­meretlen volt. Amikor hazajöttem, kisiparosokkal kerültem kapcsolat­ba. Magántervezőként kezdtem dolgozni, s szolgáltatóházat tervez­tem nekik Kiskőrösre, amely 1987- ben elkészült. Ott nyitottam terve­zőirodát én is. Persze akkor még kellett ehhez állami, vállalati háttér is; géemkáként kezdtünk. Az MT BAU Kft.-nek három tu­lajdonosa van, rajta kívül még Márton László és Tóth László, mindhárman 'ügyvezető igazgató­ként dolgoznak egy-egy fontos te­rületen. Major József elsősorban a cég menedzsereként hasznosítja magát, de a tervezéssel sem hagyott föl. Márton László, akinek több területen tervezői jogosítványa van, az MT BAU kecskeméti irodáját irányítja, Tóth László, aki pedig perfekt beszél németül, a Németor­szágban vállalt munkát dirigálja. Egyébként a MT BAU Kft.-t tavaly májusban alapították meg, s még újabb kft.-ket is létrehoztak, aho­gyan a tevékenységük bővült, s úgy­szólván mindenre vállalkozni kezd­tek. — Azért döntöttünk így, hogy pénzügyileg, szakmailag, morálisan tisztábban lehessen értékelni az egyes szakterületeken dolgozók tel­jesítményét — indokol Major Jó­• Major József, a sikeres kiskőrösi vállalkozó. (Fotó: Walter Péter) zsef. Ezeknek az újabb társas vállal­kozásoknak is ők a tulajdonosai, illetve másokkal osztoznak a tulaj­donjogon. — Hogyan sikerült a német építő­ipari piacra belopózniuk? — Kinti ismerősök révén kap­tunk lehetőséget a bemutatkozásra, amely jól sikerült, elfogadták a mi­nőséget, a teljesítményt, amit nyúj­tani tudunk. Jelenleg 1,5 millió márkás szerződésünk van, kinti cé­gek alvállalkozójaként Stuttgart környékén dolgozunk, ott van iro­dánk is. — Mire vállalkozik az MT BAU? — Mindent vállalunk az építő­iparon belül, de amihez az átlagnál jobban értünk, az a könnyűszerke­zetes építés; itthon ebben a műfaj­ban az egyik referenciamunkánk a Pintér Műveknél található. Ipari csarnokokat, benzinkutakat, üzlet­házakat, bevásárlóközpontokat tervezünk és építünk a megrende­lőknek. Németországban elsősor­ban környezetbarát térburkolato­kat készítünk kőelemekből. — Mit jelent az, hogy környezet- barát térburkolat? —- Azt, hogy az elemek közt a csapadékvíz le tud szivárogni a ta­lajba. Ha esetleg szennyeződés éri a talajt, a célszerszámmal puszta kéz­zel föl lehet szedni a köveket, majd a tisztogatás után vissza lehet rakni. Ezzel szemben felbontott aszfaltot, amely kátránytartalmú, ki kell szál­lítani a szeméttelepre, ami önmagá­ban is veszteséges. Mi általában a Viacolor nevű anyagból dolgozunk Németországban, amely egyébként idehaza is ismert, a nyugat-európai szabványnak megfelel. Németor­szágban meghatározott területeken csakis ilyen térburkolatokat lehet építeni, mert például arra, ahol ká­belek, különféle vezetékek vannak a talajban, az időnként elkerülhe­tetlen felbontás sokkal egyszerűbb, mint egybefüggő burkolatnál. — Úgy tűnik, jól megy a kft.- jüknek. — Tavaly 3,9 millió forint volt a nyereségünk, amelyet mindjárt be is fektetünk itthon. Az ötös főút mel­letti Totál benzinkútnál huszonöt évre kibéreltünk egy területet, ame­lyen bevásárlóközpontot, éttermet, szállodát és szervizt építünk, saját erőből, minimális hitellel. A komp­lexum jövőre elkészül. — Amit eddig elmondott a vállal­kozásukról, abból az derül ki, hogy a gondok önöket messze elkerülik. — Nem vagyok panaszkodós faj­ta, de hát azt mindenki tudja, aki vállalkozó, hogy az egész életünk egy küzdelem. Az eddigi tevékenysé­günk egyik részmozzanatát sem tud­nám éppen ezért kiemelni, hogy az volt a legnehezebb. Ma rendesen csi­nálni valamit, az nagyon kemény dolog, az ismert hazai gazdasági fel­tételrendszer miatt. De kitárolni ab­ból, amit elkezdett az ember, nem lehet! A gazdaság ellentmondásos folyamatai közepette is folytatni kell a vállalkozóknak a saját építkezését. Major József, az MT BAU me­nedzsere, ügyvezető igazgatója végzett menedzseri tanfolyamot, de úgy véli, abban, hogy azzá vált, aki, legfőbb szerepe az alkalmaz­kodó képességének van, vagyis, hogy mindenféle problémákhoz tud megoldást találni. No és annak is volt jelentősége, hogy az édesap­ja kőműves kisiparos volt, vállal­kozó a ötvenes évektől, s édesanyja is ötletekkel megáldott varrónő. A kiskőrösi vállalkozó, mint mesé­li mindig siet valahová. Most éppen Budapestre, ahol sajtótájékoztatót tartanak arról a húszrészes tv-soro- zatról — a címe Az üzlet iskolája -, amelynek egyik portréalanyául őt választották Schiffer Pálék. Nos hát, viszontlátásra a képernyőn! —a. tóth— A MAGÁNSZEKTOR ES A GAZDASÁGI FORDULAT Bíztató becslések — túlzott várakozások A bruttó nemzeti jövedelem (GDP) 1990-ben 3 százalékkal, 1991-ben kö­rülbelül 10 százalékkal mérséklődött, s 1992-re ismét 5 százalék körüli visz- szaesés valószinűsíthető. A közgazdá­szok azt remélik, hogy a gyors fejlő­désnek indult magánszektor teljesít­ménynövekedése — csekély nemzet- gazdasági részesedése ellenére — mi­hamarabb ellensúlyozni tudja a vál­ságban lévő hagyományos állami­szövetkezeti szféra szétesésének kedve­zőtlen következményeit. A Kupa-program 1991 elején még úgy vélte, hogy a recesszió a GDP múlt évi (4 százalékosra várt) csökke­nése után megállitható, s az idei évre már határozottan érzékelhető 3 száza­lékos, majd a következő évekre kifeje­zetten gyors, 5-6 százalékos növekedés lesz jellemző. A gazdaság növekedése így 1993-ban már ismét meghaladhat­ta volna az 1989-est! A Gazdaságkutató Intézet (GKI) számításai visszafogottabb prognózi­sokat alapoztak meg. Az itt látható grafikon például egy olyan egyszerűsí­tett kalkuláció eredményét ábrázolja, amelynek során föltételezték, hogy a hagyományos állami, szövetkezeti szféra évről évre tíz százalékkal keve­sebbel, a magánszféra viszont 50 szá­zalékkal többet járul hozzá a megter- melt GDP-hez. Látható, hogy a várt teljesítménymódosulások a fordulat időpontját 1992—94-re valószínűsítet­tek, s az 1989-es szint ismételt elérését csak az évtized második felére ígérték. A hagyományos szféra teljesít­ménycsökkenése meghaladta a fenti mértékét. Fontosabb azonban az—a A GDP ALAKULASA (1989 “100%) (Figyelő, július 30-ai s/iim) fordulat tényleges idejének előrejelzé­sénél —, hogy a közeli jövőben milyen fejlődésre számíthatunk a magánszfé­rában. Nem hagyható figyelmen kí­vül: a magánszférában alábbhagyott a szervezetalapítási láz. a csődök száma rohamosan nő. Nem kedvező a gazda­sági szervezetek struktúrája: hiányoz­nak a teljesítmények jelentős hányadát adó közepes méretű szervezetek stb. A magánszféra tényleges teljesítmé­nyének meghatározásához jelenleg hi­ányoznak a megbizható adatok. A vállalkozók többsége veszteséget vagy minimális nyereséget mutat ki, s nem egyértelműen értékelhetők a vál­lalkozások bővitési szándékai sem. A Figyelőben olvasható cikk szer­zője arra a végkövetkeztetére jut: a magánszféra kívánatosnál kisebb jö­vőbeni dinamizmusa akár évekkel to­vább késleltetheti a gazdaságunkban várt fordulatot, s ez azzal járna, hogy csak az évezred végére sikerülne újra elérni a gazdaság 1989-es teljesítmé­nyét. VÁLLALKOZÁSOK HAZA TÁJÁN Konkurencia nélkül A megyében egyedülálló profilú, dekorációs anyagokra, művészellá­tásra szakosodott kis üzlet nyílt né­hány hónapja Kecskeméten. A kívül­álló számára úgy tűnhet, hogy ilyen jellegű szakosodás ebben a körben meglehetősen nyaktörő mutatvány. Eddigi tapasztalataikról az üzlet ve­zetőjétől, Kállai Zoltántól érdeklőd­tünk. 7 Alapprofilunk valóban a kép­zőművészek . i lletve az ehhez a szakte­rülethez valamilyen módon kötődő szakmák a dekoratőrök, alkalma­zott grafikusok, könyvkötők, kira­katrendezők — ellátása. Minden­esetre megpróbáltuk a lehető legna­gyobbra bővíteni e kört, így nem csak a művészeknek, hanem például az óvodák, iskolák szakköreinek is ér­demes ideellátogatniuk. Ha márany­nyira szakosodtunk, igyekszünk va­lóban a legigényesebb követelmé­nyeknek megfelelni. Még akkor is, ha ezekből a cikkekből — egyelőre — nem a vágyaink, inkább a lehetősége­ink szerinti választékot nyújthatjuk. — A nyár egy kicsit visszavetette forgalmunkat, mire nagyjából megis­mertettük magunkat, beköszöntött az „uborkaszezon”. Eddigi tapaszta­lataink összességükben biztatóak. Egyelőre egyedül vagyunk ebben a profilban a pályán, nincs a megyében konkurenciánk. Jelenlegi, kiskeres­kedelmi tevékenységünket a közeljö­vőben bővíteni szeretnénk, a tervek szerint nagykereskedelemmel is fog­lalkozunk. Reméljük, raktáraink bő­vítésére is lehetőségünk lesz, s így na­gyobb árukészlettel várhatjuk a vá­sárlókat. Egy sokoldalú cég A kiskőrösi Protokon Holding Vagyonkezelő és Befektető Kft. a legsokoldalúbb megyei vállalkozá­sok közé tartozik. Elődjét — gmk formájában 1982-ben négy fej­lesztőmérnök alapította. Arra kaptak megbízást, hogy a posta számára hiánycikknek számító ügyviteli gépeket fejlesszenek ki, s állítsanak elő. A cég gazdasági igazgatóját (egy évtizede a gmk alapításában is részt vett), Rohoska Istvánt vállal­kozói múltjuk jelentős állomásai­ról kérdeztük. — 1989-ben, egy osztrák- -ma­gyar vállalkozás létrehozásával videokábelek és villanyborot­vák vezérlőelektronikájának előál­lításával, ausztriai importjával bővítettük legelőször profilunkat. Ezt a tevékenységet a cég azóta is sikeresen folytatja. 1990-ben a Protokon Holding egy újabb ve­gyes vállalat létrehozásával még tovább bővítette vállalkozásai kö­rét. Csehszlovák —osztrák -ma­gyar céget hoztunk létre, amely azóta is csehszlovák szerszámgé­pek kizárólagos importőreként van jelen a hazai piacon. Tavaly év elején megvásároltuk a telefongyá­rat, ám ez a szakágazat egyelőre nem képes a lehetőségei szerinti teljesítményt nyújtani, mert hosszú lejáratú hitelek felvételére nincs módunk. A legújabb, német part­nerrel létrehozott vállalat alapítása már az idei esztendő elejére esik. A Projoola néven futó vállalkozás fő területe a sporteszközök, ponto­sabban a pingpongasztalok gyár­tása. Mindezeken túl ma is folytat­juk alaptevékenységünket, a pos­ta- és közlekedéstechnikai cikkek (naplózógépek, fém- és papírpénz­számlálók, jegykezelőgépek) gyár­tását.- Idei tervezett árbevételünk mintegy egymilliárd forint. Ami azt jelenti, hogy 10 esztendő alatt épp ezerszeresére nőtt a cég bevétele. Ami létszámunkat illeti, annak ide­jén négyen dolgoztunk mindössze, ma pedig ipari tanulóinkkal együtt kétszázan vagyunk. Úgy gondolom, nem lehet okunk pa­naszra, a mai mindennapi piaci gon­dok ellenére sem rossz a vállalkozói­közérzetünk. K. J. A vidék részvételére is számítanak Első sajtótájékoztatóját tartotta a júniusban létrejött Világkiállí­tásért Egyesület vezetősége. Mol­nár József, az egyesület elnöke be­mutatta a társadalmi alapon mű­ködő egyesület emblémáját és szólt elképzeléseikről is:- Azt szeretnénk, ha a buda­pesti Expo olyan kiállítás lenne, amely humanitásával és környe­zetbarát kialakításával is kivívná a látogatók elismerését kezdte nyilatkozatát az elnök, majd hoz­zátette: az egyesület rendkívül fon­tosnak tartja, hogy a világkiállítás sokezer ember számára teremthet több éven át biztos megélhetést. Az egyesület vezetősége szerint fontos szerepe lehet az Expo sike­rében a vidéknek is. Az érdeklő­dők többsége - ha már felkeresi fővárosunkat — minden bizonnyal szívesen látogat majd vidékre is, ahol nem csak idegenforgalmi lát­ványosságokra lesznek kíváncsiak. A napokban nyilvánosságra kerü­lő programpályázat tág lehetősé­get teremt majd a falvak, városok bemutatkozására. Az Expo nem lehet se ráfizeté­ses, sem nullszaldós. Csak akkor válthatja be a rendezők reményeit, ha nyereséggel zárul a sokéves program. Ma még azonban keve­set tudni a rendelkezésre álló pénz­ügyi forrásokról, s a lakosságot is tájékoztatni kell a rendezéssel kap­csolatosan várható terhekről, azokról a kiadásokról, amelyekre közös pénztárcánkból kell fedeze­tet találni. Törvényben kellene sza­bályozni — sürgetik az egyesület szakemberei —, hogy a várható bevételek mekkora hányada for­gatható vissza a vállalkozók és be­ruházók pénztárcájába, s mennyit lehet az államadósság csökkenté­sére fordítani. Szeptembertől a Budapesti Mű­szaki Egyetemen Expo-szabad- egyetem indul, amelynek havonta ismétlődő előadásain szót kapnak majd mi nd a rendezésben érdekelt szakemberek, mind a közvélemény képviselői, igy kíván az egyesület fórumot teremteni a hasznos esz­mecserének. Budapest főpolgár­mesterének védnökségével kisebb és nagyobb gyermekek számára rajzpályázatot hirdetnek, azzal a kimondott céllal, hogy a holnap nemzedéke is kifejezhesse gondo­latait az ország e fontos kérdésé­ben. Ferenczy Europress Francia villanyautó-program 1995-ben előreláthatólag már sokezer elektromos üzemű géj+- kocsi közlekedik Franciaorszag városaiban. A francia környezet- védelmi és ipari minisztérium és a nagy gépkocsigyártó vállalatok most megkötött megállapodása értelmében, a gyárak bővítik a villanyautók gyártását, sorozat­ban készítik majd azokat, a kor­mányzat pedig elősegíti, hogy a városokban kiépüljön a villamosautók „üzemanyagtöltő” állomásainak kezdeti hálózata, ahol az autósok feltölthetik jár­művük akkumulátorait. Amerikai támogatás Az amerikai kormányzat a ma­gyarországi demokratikus fordulat óta 98 millió dollár értékű támoga­tást folyósított a politikai és a gaz­dasági rendszer átalakítására, az életkörülmények javítására. Erről tájékoztatta az MTI tudósítóját Robert Hutchings, James Baker külügyminiszternek a közép-kelet- európai segélyeket felügyelő külön- megbízottja. Az amerikai támoga­tásnak — bár számszerűen viszony­lag nem nagy fontos szerepe volt abban, hogy az amerikai magántő­ke ilyen nagy érdeklődéssel fordul Magyarország felé, és ott vezető szerepe van a nyugati beruházások­ban — mondotta. Szegénység Romániában Közel 11 millió román, a 22,7 milliós lakosságnak csaknem a fele él a szegénységi küszöb alatt de­rül ki a bukaresti életmódkutató intézet friss adataiból. A jelentés szerint Romániában jelenleg fejen­ként 1 i 900 lejre van szükség a lét- fenntartáshoz. Ezzel szemben az egy főre eső átlagjövedelem az or­szágban csupán 10 900 lejre tehető. Ennél még drámaibb az úgyneve­zett „abszolút szegénységi küszöb" alatt élő 3,45 millió ember helyzete: e kategóriába a fejenként 6900 lej alatti jövedelemmel rendelkezőket sorolták. Orosz privatizáció Az orosz kormány a francia Cre­dit Commercial de France és a Braxton Associés pénzintézeteket bízta meg azzal, hogy dolgozzák ki az orosz vállalatok átfogó privati­zációs stratégiáját. A két vállalat egy nyugati szakértőkből álló kon­zorciumot vezet majd, amelynek célja több mint 5 ezer orosz cég magánkézbe adása. A moszkvai kormány programja szerint őszre minden vállalatnak saját privatizá­ciós tervezetet kell készítenie, és emellett tőkéjének 35 százalékát privatizációs kuponokra kell cserél­nie. A kuponokat az orosz állam­polgárok kapják majd meg. Karcsúsít az IBM Az amerikai IBM az idén 32 ezer munkahelyet számol fel a vi­lágon számon tartott 344 ezerből. A bejelentés kisebb meglepetéssel ér fel, mivel az idei esztendőre be­csült elbocsátások számát 20 ezer körülire tervezték. A világ egyik vezető számítógépgyártó vállala­tánál tavaly nem sokkal azt meg­előzően vette kezdetét egy igen széles körű átszervezési program, hogy a vállalat kénytelen volt el­könyvelni fennállásának első vesz­teséges évét. Tizenkétmillió dollár az EBRD-től Az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) igazgatóta­nácsa tizenkétmillió dollárt biztosít Középkelct-Európának. benne Ma gyarországnak olyan földi adó­vevő állomások terveinek elkészíté seré, előállítására és felszerelésére amelyekkel műholdak révén kap­csolódhatnak az Eurovízió televí ziós rendszeréhez. Lengyel kaszinóbiznisz Külföldiek még kisebbségi része­sedést sem birtokolhatnak a len­gyelországi kaszinókban a lengyel parlament alsóházának szerdai döntése értelmében. A parlament határozata azt jelenti, hogy a kor mány kártérítést lesz kénytelen fi­zetni azoknak a külföldi befekte­tőknek, akik már beszálltak a len­gyelországi kaszinóbizniszbe. Kevesebb gabona Fehéroroszországban Fehéroroszország idei évi gabo­natermését 5,5 millió tonnára be­csülik szakértők; ez közel másfél millióval marad el az elmúlt évitől. Egy moszkvai rádiójclentés szerint a fehérorosz kormány „bizonyos mennyiségű" gabonát kíván vásá­rolni egy másik volt szovjet köztár­saságtól, Kazahsztántól, hogy biz­tosítva legyen a folyamatos kenyér- ellátás. A tervezett import mennyi­ségét, illetve annak értékét a rádió­adó nem közölte. Szerkeszti; A. Tóth Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom