Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-26 / 201. szám

8. oldal, 1992. augusztus 26. PETŐFI NÉPE Baja egy londoni lapban Egész oldalt szentel a Guardian and Gazette Newspapers című angliai napilap Karl Weiss londo­ni fotóművész augusztus 23-áig a bajai József Attila Művelődési Központban látható kiállításának, mely a londoni és a bajai piac közötti hasonlóságokat és ellentéteket kutatja. A bal oldali fotón egy londoni, a jobb oldalin pedig egy jellegzetes bajai arc szere­pel. íme, londoni laptársunk elő­zetese a bajai kiállításról. „Kari Weiss mindenkit sze­retettel vár ki­állítására, aki csak át tud ug­rani Magyaror­szágra. A tárlat anyaga a hiva­tásos fotómű­vésznek, a Redbridge Col­lege tanárának műveiből áll, melyet augusz­tus 15-étől lát­hatnak a Duna —Tisza közi város, Baja mű­velődési házá­ban. A kiállítás középpontjá­ban a Walt­hamstow High Street, vala­mint Baja pia­cának »hasonló­sága és különb­sége áll. Kari Weiss magyar- országi kapcso­latai 1968-ban kezdődtek, amikor diák­ként, egy ifjúsá­gi delegáció tagjaként járt először Baján, ahol barátságot kötött néhány itteni fiatallal, majd szorgal­masan levele­zett velük. Né­hány évvel ké­sőbb egyik ba­jai barátjuk el­jutott London­ba, ahol Kari és felesége, Claire szívesen látták otthonukban. így kezdő­dött el a kap­csolat, de még 1------------------­1 4 évnek kellett eltelni, amíg Kari és Claire látoga­tást tehettek a kelet-európai város­ban. Azóta ezt a látogatást minden esztendőben megismétlik. Amint Kari bevallja, a magyar nyelvből nem sok ragadt rá, de egy kis gyöngyszemet azért megtanult. Ha azt akarod mondani, hogy „che­ers”, próbáld meg kiejteni, hogy „eggyshéggedre”. A bajai és a londoni piac között az a legszembetűnőbb kü­lönbség, hogy Baján az emberek EXPLORING LIFE BEHIND THE BARROW IN ENGLAND AND HUNGARY PAPRIKA OR SPUDS? An unmistakable English face In Walthamstow market and a glimpse at what the opposition look like behind the vegetable stalls in the Hungarian town of Baja A snap look at market forces “When I tap the dashboard, take the next corner at 90 miles an hour.” VORSPRUNG DURCH TECHNIK, saját maguk termelte árut, zöld­séget, gyümölcsöt akarnak elad­ni — véli Kari. — Egy nagyon termékeny vidékről van szó. Ke- let-Európa megnyitásával né­hány változást vettem észre. A piac magja még mindig ott van, de körös-körül rengeteg nemzet árusait lehet látni: len­gyeleket, jugoszlávokat, ukráno­kat, románokat, akik alkatrész­től a gépkocsiig szinte mindent adnak-vesznek. A piacon a mun­kanap hajnali ötkor kezdődik, amikor még a leghüvösebb a le­vegő. Kari nagyon hasonló arcokat, jellemeket talált a bajai piacon, mint Walthamstow-ban. Kiállítá­sának címéül választotta a Három óra — két piac megfogalmazást, mert gyors egymásutánban vette lencsevégre, majd válogatta ki sö­tétkamrájában a Baján látható fo­tókat. Fordította: Gál Krisztina AMIT A KÁRPÓTLÁSRÓL (MÉG) TUDNI KELL Megkezdődtek a földárverések Augusztus 24-én a Veszprém me­gyei Lovászpatona község művelő­dési házában megrendezték az első földárverést, s országszerte alakul­nak már az önkormányzatok mellett működő földrendező bizottságok is, amelyeknek tagjai kizárólag csak a jogosan földet igénylők lehetnek. E testületeknek rendkívül fontos szerepük lesz a kárpótlási törvény végrehajtásában: az önkormányza­tokhoz benyújtott kérelmek alapján fel kell mérniük a lakóterületen élők valós földigényét, és erről tájékoz­tatniuk kell az illetékes kárpótlási hi­vatalt, ahol ennek alapján majd elő­készítik a licitálás sorrendjét. Ahogyan mondani szokták: most minden szem e bizottságokat figyeli. Fontos szerepük lesz abban is, hogy az árverésre bocsátott földek között egyaránt legyenek jó minőségűek és gyengébbek, s ezek aránya megfelel­jen a vidék általános adottságainak. Várhatóan számos olyan leendő földtulajdonos jelentkezik, akik nem akarják vagy nem tudják ma­guk megművelni a jussukat, és ezért arra számítanak, hogy bérbe adják a birtokukat. A földrendező bizottsá­gok sokat segíthetnek mind a tulaj­donosoknak, mind a leendő földbér­lőknek, ha összefogják ezeket a gaz­dákat^ már eleve úgy osztják fel a te­rületet, hogy azon nagyüzemi gaz­dálkodás alakulhasson ki, ne elszórt kisparcellák tördeljék meg a határt. A törvény lehetővé teszi, hogy a kárpótlásra jogosultak ne csak lici­tálhassanak, hanem egyezségre is juthassanak egymással. Megegyez­hetnek abban, hogy melyik földda­rab kié legyen, s ebben az esetben a földrendező bizottság feladata, hogy nyélbe üsse az egyezséget. A „csendes földosztásnak” előnyei is vannak: ha az igénylők egymás közt meg tudnak állapodni, és az egész területet hajlandóak licit nél­kül megvenni, akkor egy-egy aranykorona nem 3000 hanem csak ezer forintjukba kerül az új tulajdonosoknak. Természetesen lesznek olyan területek is, amelyék nem kelnek el a liciten. Ezekre a területekre ideiglenes használót lehet kijelöl­ni. Ilyen személy lehet bárki, aki kárpótlásra jogosult, földet sze­retne vásárolni, de még nem bí­rálták el a kárpótlási igényét. FEB A LEGTÖBBET CSONGRÁD, BÉKÉS ÉS BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ALKOTTÁK Több mint tízezer rendelet Az önkormányzatok az év első felében 10 512 rendeletet alkottak, ezzel együtt jelenleg 50 ezer van hatályban. A legtöbb rendeletet Csongrád (önkormányzatonként 6,7), Békés (5,3), Bács-Kiskun me­gyében (5,1) alkották. A legkeve­sebb Heves, Zala és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében (2,2) szüle­tett. A köztársasági megbízottak az elmúlt fél év során 457 esetben szó­lítottak fel valamilyen törvényte­lenség megszüntetésére, a jegyzők 5 esetben tettek hasonló észrevé­telt. A megalkotott rendeletekhez képest a legtöbb törvénysértés Jász-Nagykun-Szolnok (8,9%) és Hajdú-Bihar megyében (8%) for­dult elő. A legkevesebbet Zala (1 %), Fejér (0,9%), Pest megyében (1,6%) észleltek. Mindössze két ügy került az Alkotmánybíróság elé felülvizsgálatra. Melyek voltak a leggyakrabban előfordult törvénysértések? A ta­pasztalatok szerint a képviselő- testületek sok esetben túllépik ha­táskörüket. Előfordul, hogy maga­sabb jogszabállyal ellentétes sza­bályokat alkotnak, például a helyi adók szabályozásánál, a pénzbír­ságok összegének megállapításá­nál, vagy az állattartással kapcso­latos szabályok kialakítása eseté­ben. Gyakori, hogy önkormányza­ti rendeletekben a polgármesteri hivatalnak vagy a jegyzőknek álla­pítanak meg azt meg nem illető hatáskört és viszont. Voltak tele­pülések, ahol például a jegyző tör­vényben rögzített adóigazgatási hatáskörét is megvonták. Több helyütt előfordult, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt rendelet szövege nem egyezett a kihirdetés­re került szöveggel, vagy éppen a testület a kihirdetésről nem dön­tött, vagy ha igen, azt a jegyző utólag pótolta, rögzítette a jegyző­könyvben. Nem egy helyen előfordult, hogy a tiszteletdíjak, költségtérítések, a munkajogi rendeletek kapcsán nem a törvény előírásai szerint határoz­ták meg a képviselők vagy a bizott­sági tagok illetményét. MIT MOND A JOG? Hogyan választunk háziorvost? Bár a gyógyító-megelőző ellátás intézményei nem tagadhatják meg a beteg ellátását a biztosítási jogvi­szony hiányára hivatkozással, az egészségügyi szolgáltatás ingyene­sen csak annak jár, aki érvényes betegbiztosítási igazolvánnyal ren­delkezik (annak kiadására jogo­sult). Minden személynek joga van háziorvost, illetőleg házi gyermek- orvost (a továbbiakban együtt — háziorvost) választani. Ezt a jogot a teljesen cselekvőképes ember sze­mélyesen, a korlátozottan cselek­vőképes, illetve a teljesen cselekvő- képtelen személy pedig törvényes képviselője útján gyakorolja. A gyógyító-megelőző ellátást — amennyiben gyógyintézeti vizs­gálat, illetőleg gyógykezelés nem szükséges — a választott háziorvo­sok végzik. Amennyiben a háziorvos a je­lentkezést elfogadja, a biztosítási igazolványon igazolja, hogy az őt választó személy (a továbbiakban: jelentkező személy) orvosi ellátá­sát vállalja. Az igazolással egyidejűleg az or­vos a jelentkezőt és a biztosítási igazolvány ellenőrző szelvényét nyilvántartásba veszi, és kiállítja a „Beteg törzskartonja” elnevezésű nyomtatványt. Az orvos a jelent­kezést elutasíthatja. De csak külö­nösen indokolt esetben utasítható el annak a jelentkezése, akinek la­kóhelye a háziorvos ellátási terüle­tén (körzetében) van. Azonban eb­KÉTGYEREKESEKNEK HAT HÓNAP HM-közlemény a bevonulásról A Magyar Honvédséghez és a határőrséghez augusztus 26-án és 27-én vonulnak be azok a sorkötele­sek, akiknek behívóját a napokban kézbesítették — tájékoztatta az M H-t a HM sajtóosztálya. A behívottaknak közvetlenül a laktanyába, a katonai szervezetek­hez, kiképzőázisokhozkell bevonul­niuk. A kiképző bázisra behívottak- kal a behívóparancs másik oldalán közük a kiképzés utáni helyőrséget is. Ahol a feltételek ezt nem zárják ki, a szülők elkísérhetik gyereküket be­vonuláshoz a laktanyába, megis­merkedhetnek a leendő parancsno­kokkal, tájékoztatást kaphatnak az ottani életről, kérdéseket tehetnek fel. ­A kiegészítő parancsnokságok a jelenlegi bevonuláshoz behívják a ketgyennekeseket, de csak hat hó­napra. A honvédelmi miniszter ren­delkezése értelmében nem kell kato­nai szolgálatot teljesíteniük a há­romgyermekeseknek, továbbá a csa- ládfenntartóknak, akiknek ezt a he­lyi polgármesteri hivatal igazolta. Nem hívják be egy családból a máso­dik gyermeket (ugyanabban az idő­ben), kivéve, ha a szülők ezt írásban kérik. Az ikrek behívhatok, de csak egy helyen szolgálhatnak. Nem hív­ják be továbbá a korábban már 10 hónapot meghaladó időt szolgálta­kat. A munkanélküli sorköteleseknek a hadkiegészítő parancsnokságok — kérésükre—lehetővé teszik, hogy szolgálatukat a legközelebbi behívás alkalmával megkezdhessék. Nem hívják be viszont azokat a munka­nélkülieket, akik megkezdték már valamilyen átképző tanfolyamot. A mostani bevonulásnál megkez­di szolgálatát több mint 500 olyan sorköteles, akik korábban egyete­met és főiskolát végeztek és az akko­ri, úgynevezett előfelvételis rend­szerben sorkatonai szolgálatot nem teljesítettek. Kiképzésüket követően —az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátitásának függvényében — többségüket tartalékos tiszthelyet­tessé, illetve tisztté avatják. A Magyar Honvédség nem tudja biztositani, hogy mindenki 4-6 órányi utazási távolságon belül szolgáljon. Csak a nőseknél és a szociális problé­mával küszködőknél lehet figyelembe venni, hogy lehetőleg lakóhelyükhöz közel kerüljenek. A népesség országon belüli megoszlása és a csapatok elhe­lyezkedése nem esik egybe és az eddig végrehaj tott átcsoportosítások sem ol­dották még meg ezt a problémát. A fegyver nélküli és polgári szol­gálat kérelmezésének módját a 18 éves korban megküldött adatkérő laphoz mellékelt tájékoztató tartal­mazza. A kérelem a sorozásig, de legkésőbb esküig adható be. A ké­relemről a hadkiegészítő parancs­nok dönt. Fellebbezés nincs, bírósá­gi felülvizsgálatot lehet kérni. En­nek megfelelően a bevonulás nap­ján fegyver nélküli vagy polgári szolgálat teljesítésének lehetőségét kérő hadkötelesekkel és az ezt is megtagadókkal az átadó hadkiegé­szítési parancsnokság foglalkozik. A nemrég leszerelt sorkatonák szá­mára hasznos tudnivaló, hogy a lesze­relő katona felmondási védelem alatt áll, munkaviszonyát (szövetkezeti tagságát) a szolgálat alatt és még egy hónapig a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg. (MTI) IMMUNOLÓGIAI VILÁGKONGRESSZUS • • Ötezer kutató hazánkban • Molnár József, a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem mikrobiológiai intézetének társpro­fesszora és a Washingtoni Food and Driig Administration sejtbiológiái'osztályának vezetője, Aszalós Adorján, munkatársaikkal egy olyan vegyületcsoportot találtak, amely gátolja az AIDS-vírus kötődését a szervezetben. Képünkön a két professzor. (Aszalós Adorján zakóban) Vasárnap este ünnepélyes ke­retek között nyílt meg az a há­romévenként rendezett tudomá­nyos konferencia, amelynek eb­ben az évben Budapest ad ott­hont. A világ immunológusai adnak itt találkozót, s a rendez­vény jelentőségét mi sem mutat­ja jobban, mint hogy egyszerre négy Nobel-díjas kutató tisztelte meg látogatásával és előadásá­val hazánkat és a kongresszust. Négyezer vendéget vártak, de a helyszínen legalább ötezren jelentek meg. A kongresszus egyik nem titkolt célja az volt, hogy lehetőséget adjanak a ren­dezők a nyugati országokban és a volt szocialista országok­ban élő szakemberek találkozá­sára. ben az esetben is el kell látnia a területén lakó beteget, ha az más orvost nem választott, és ellátat­lansága az egészségét károsító vagy a gyógyulást lassító állapot- romláshoz vezetne. Átjelentkezés másik orvoshoz Évente egy alkalommal indoklás nélkül, ezen túlmenően indokolt esetben lehet átjelentkezni másik háziorvoshoz. Indokolt az átje­lentkezés a tartózkodási hely meg­változása esetén, illetőleg minden olyan esetben, amikor a választott orvos felkeresése akadályba ütkö­zik. Más háziorvoshoz történő átje­lentkezéskor, az átjelentkezést el­fogadó háziorvos az érintett sze­mély írásbeli hozzájárulásával át­kéri az őt választó személy előző háziorvosától a biztosítási igazol­vány „orvosszelvényét” és az egészségügyi törzskarton kivona­tát. Az újonnan választott háziorvos a biztosítási igazolvány megfelelő rovatában igazolja, hogy az átje­lentkezett orvosi ellátását vállalja. [Az ezekkel kapcsolatos vitás kérdésekben a jelentkező személy állandó tartózkodási helye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) tisztifőorvos dönt.] Az orvosnévsor nyilvános Az orvosválasztás elősegítése céljából a települési önkormányzat jegyzője közszemlére teszi az orvo­si körzetek területi elhelyezkedé­sét, valamint a körzetek lakosságá­nak orvosi alapellátását végző há­ziorvosok nevét és képesítési ada­tait. Az orvos a Magyar Orvosi Ka­mara orvosetikai normáival és az egészségügyi dolgozók rendtartá­sában foglaltakkal összhangban tájékoztatást adhat saját személyé­ről és gyógyító munkájának tárgyi feltételeiről. Az orvos e tevékeny­sége során más orvosra vonatko­zóan semmilyen tényt, adatot nem közölhet. A fegyveres erők, a rendőrség, a büntetés-végíehajtási intézmé­nyek, a rendészeti szervek, a nem­zetbiztonsági szolgálatok és a Bel­ügyminisztérium állománya tekin­tetében a jogszabály eltérő rendel­kezéseket állapíthat meg. (MTI- Press)

Next

/
Oldalképek
Tartalom