Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-25 / 200. szám

1992. augusztus 25., 5. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PH kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE • Farkas Istvánné fájlalja, hogy az árubeszerzés úgyszólván minden idejét lefoglalja, s kevesebbet foglalkozhat a vevőkkel. Drága tanulópénzt fizethetnek az önkormányzatok Az Ofotért privatizációja Kecskeméten Gyerekeket öltöztet — Kislány korában mi volt a szí­ve vágya, minek készült? — Harmincéves koromig meg sem fordult a fejemben, hogy ke­reskedő legyek, pedig a szüleim azok voltak, ez a foglalkozás régi hagyomány volt a családban. A művészi pályák vonzottak, zenei középiskolában érettségiztem, vé­gül is könyvtár szakot végeztem és könyvtárosként dolgoztam, elő­ször a református egyházközség könyvtárában, majd pedig a Gép­ipari és Automatizálási Műszaki Főiskoláéban. Tíz évvel ezelőtt on­nan jöttem el — kereskedőnek. Farkas Istvánné pályamódosítá­sán — a kecskeméti Hornyik úti butikjában beszélgettünk vele — ma már aligha akad fönn bárki is. Tíz-tizenöt éve azonban a legtöbb ember nem nagyon értette, ha egy diplomás értelmiségi a „biztos” ál­lását odahagyva, „bizonytalanba” vágott bele. A kereskedés pedig, ugye, amihez elég egy szakmun­kásvizsga, egyesek szemében „lefe­lé csúszásnak” tűnhetett. Farkasné mindezekkel nem törődött. Koc­káztatott — és nyert. — A garázsunkban rendeztem be az első kis üzletünket — meséli. — Volt egy kis Polskink, azt elad­tuk, s annak az árával vágtam neki a nagy ismeretlennek. — Miért döntött úgy, hogy vál­lalkozó lesz? — Szerettem a könyvtárosko­dást, de igazából nem nekem való volt az a munka. Én nyüzsgő, szer­vező típusú ember vagyok. Akko­riban már egyre-másra nyíltak a magánüzletek, kitört belőlem a ke­reskedővér. Léptem, és nem bán­tam meg. Szeretem a kereskedői munkát, mert önálló vagyok, min­denben magam dönthetek. — Miért éppen a gyermekruhá­zatot választotta? — Kecskeméten akkor még nem volt másik gyerekruhás kereskedő, részben ezért, s azért, mert nagyon szeretem a gyerekeket. Sportruhá­zatra is gondoltam, de ez a profil tőkeigényesebb, a márkás holmik nem fillérekbe kerülnek, és én az induláskor csak a kis Polski árából üzletelhettem. — Most, tíz évvel később, Kecs­kemét belvárosában saját tulajdonú üzletében beszélgetünk. Bejöttek az elképzelései. Tesztelik a magyar zsírórendszert A Magyar Nemzeti Bank és a francia—német—magyar BKD bank részvételével megkezdődött a bankkártyák széles körű ma­gyarországi elterjesztésére szol­gáló zsírórendszer tesztelése. A két és fél milliárd forintos projekt fővállalkozója a francia Bull, alvállalkozóként részt vesz a francia Giro-vállalat, a GSIT és a SG2 szoftverház. Az átadás­átvételi tesztelés — amely a funkciók kipróbálására és a le­hetséges hibák kiküszöbölésére szolgál — várhatóan novemberig tart, és ezután megindul a rend­szer tényleges működése. Való­színűleg a közeljövőben a Posta­bank és a Takarékbank is csatla­kozik a zsiróhálózathoz. Az előkészületekben részt vesz a Giro Rt. 26 részvényese — mind bankok — és még nyolc további pénzintézet is. Az MNB állásfoglalást kíván kiadni, mely szerint 1994-ig valamennyi ma­gyar banknak csatlakoznia kell a készpénzmozgás jelentős részé­nek kiküszöbölésére lehetőséget adó rendszerhez. Ezt megtehetik akár külön bankfiókjaik, akár kizárólag központi fiókjuk be­kapcsolásával. — Elégedett vagyok az üzlettel, de ehhez a butikhoz még a szüleim segítségével jutottam. Egy boltnál nagyon fontos, hogy forgalmas, jó helyen legyen. Ez a siker egyik fel­tétele. — S melyek a továbbiak? — Jó árut kell forgalmazni. Én kizárólag Budapestről hozom az árut, ottani iparosoktól. Ezenkívül távol-keleti, német és osztrák hol­mikat lehet kapni nálunk. — Az import jobb, mint a hazai? — A magyar gyermekruházati cikkek nyolcvan százalékban el­érik a külföldiek színvonalát, az anyag minőségében, a divatosság­ban és a megmunkálás minőségé­ben. A nyugati iparosok előnye in­kább az, hogy többféle jó anyag­ból válogathatnak, bár ez a kü­lönbség is megszűnőben van. Egyébként én arra törekszem, hogy mindig mást kínáljak, mint a konkurencia, amely most már igen nagy Kecskeméten. A kiskereske­dői tevékenységnek a vásárlók szá­mára az lehet a fő haszna, ha ahá- nyan vagyunk, annyifélét kíná­lunk, s ezáltal megnő a választás lehetősége. Rengeteget kell járni az áru után, ha jót akar adni az ember a vevőinek. — Csak úgy, egyik napról a má­sikra üzletasszony lehet valaki? — Nem hiszem. Nagyon féltem az elején, hogy menni fog-e ez az üzlet, bejönnek-e a vevők, azt tu­dom-e adni nekik, amit keresnek — és még számtalan kérdés nyo­masztott. Az vált a fő törekvésem­mé, hogy mindig meglegyen az az áru az üzletben, amelyik nemcsak nekem, hanem a vásárlónak is tet­Az a dolgozó jogosult betegsza­badságra, aki a munka törvény- könyve hatálya alá tartozó jogvi­szony keretében végez munkát. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetnek azt a tagját illeti meg a munkaviszonyban álló dolgozóké­val azonos mértékű betegszabad­ság, aki egész évben folyamatosan dolgozik. így betegszabadságra nem jogosult a megbízási jogvi­szony keretében munkát végző személy, az, akit családtagként foglalkoztatnak, az egyéni vállal­kozó, az ipari szolgáltató szakcso­port tagja, a gazdasági társaság tagja (kft.-tag esetén annak a tag­nak kivételével, aki munkaviszony keretében dolgozik), a munkavi­szonyban nem álló előadóművész, a szellemi szabadfoglalkozást foly­tató személy, az ügyvéd, az egyéni gazdálkodó. A jogosultat naptári évenként 10 munkanap betegszabadság illeti meg. Év közben kezdődő jogvi­szony esetén a jogosult a naptári évre járó betegszabadság időará­nyos részét veheti igénybe. A nap­tári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része az új mun­kahelyen vehető igénybe, a fenn­maradó napok azonban nem igé­nyelhetők a következő évben azon az alapon, hogy az előző évben nem vagy tíz munkanapnál rövi- debb ideig volt betegség miatti ke­resőképtelenség. szik. Mindig kapja meg a vevő, amit szeretne. Ha ez megvan, ak­kor ez már fél siker. — S mi a siker másik fele? — Az, hogy a kereskedésből meg tudjunk élni, sőt, előbbre is tudjunk haladni, hiszem az ember nem szeret megállni, szereti fejlesz­teni, bővíteni, amit csinál. Nekem tavaly decemberben sikerült meg­nyitni a második üzletemet a Dobó körúton. Az ittenit, hál’ istennek kinőttük. Most az egyikben a bébi korosztályt, a másikban az ennél nagyobb gyerekeket szolgájuk ki. — Ebben a nagy pénztelenségben van kereslet, kinyílnak a szülők pénztárcái? — Az emberek egyik fő törekvé­se, hogy a gyerekeiknek a lehető legtöbbet adják meg, öltöztetésben is, ezért a forgalomra most sem lehet panaszom. Azt remélem, hogy ebben szerepe van annak is, hogy én mindig a lehető legjobb árut igyekszem előteremteni a ve­vőinknek. Ha valami hiányzik, ke­resik, azonnal beszerzem. — Ha a következő tíz év is sike­res lesz, bizonyára újabb vállalko­zásba is belekezd. — Mindenképpen a gyerekmi­liőben akarok maradni. Hogy to­vább tudom-e fejleszteni a vállal­kozásomat, az még a jövő titka. De elárulom, hogy van egy álmom: szeretnék egy olyan kisáruházat, ahová, ha bejön egy szülő a gyere­kével, tetőtől talpig felöltöztetheti, s minden más egyebet is megkap, amire a csemetéjének szüksége van — mondja Farkas Istvánné. Ha a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnik, a napári évre járó betegszabadságból még igény­be nem vett szabadságnapok szá­mát a „munkavállalói igazolási lap”-ra fel kell jegyezni. A betegszabadság időtartamá­ra a dolgozó részére átlagkerese­tének legalább 75 százaléka jár, a mezőgazdasági termelőszövet­kezeti tagot pedig az átlagrésze­sedés legalább 75 százaléka illeti meg. A munkáltató (foglalkoztató) a kollektív szerződésben (más mun­kaügyi szabályzatban) ettől eltérő magasabb, akár 100 százalékos át­lagkeresetet (átlagrészesedést) is megállapíthat. A betegszabadság idejére adott átlagkereset, átlagré­szesedés járulékalapul szolgáló ke­resetnek minősül, így annak össze­ge után a munkáltató fizeti a negy­vennégy százalékos méretű társa­dalombiztosítási járulékot, illetve abból levonásra kerül a tízszázalé­kos járulék. A jogosult a saját betegsége mi­atti keresőképtelensége idejére ille­ti a betegszabadság. Ebből követ­kezőleg a betegszabadság intézmé­nye nem érinti az úgynevezett gyer­mekápolási táppénzt. Ugyancsak nem betegszabadság, hanem bal­eseti táppénz jár akkor, ha a kere­sőképtelenség üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés követ­kezménye. Az Ofotért Vállalat országos figyelmet keltő privatizációja elérte Kecskemétet is. A legutób­bi városi képviselő-testületi ülé­sen megtárgyalták a privatizáció önkormányzatot érintő kérdéseit. Az Ofotért határozatlan idejű bérlője a városi tulajdonú és az IKTV fenntartásában lévő Arany János és Rákóczi úti üzlethelyisé­geknek. A képviselő-testület nem járult hozzá, hogy e két ingatlan bérleti jogát a vállalat apportként bevigye a részvénytársaságba. Az előterjesztés indoklása szerint ugyanis ha ehhez hozzájárulnak, úgy az üzletek bérleti joga forga­lomképessé válik, átruházható és terhelhető, vagyis a város tulaj­donosi jogai jelentős mértékben korlátozódnak. Míg az apport­ként való bevitel megtagadása esetén a részvénytársaság jog­utódlással továbbra is bérlő ma­radhat. A Szabadság téri banképület­ben lévő Ofotért üzletről — ille­tékesség híján — nem esett szó, de a vállalat saját tulajdonú, ön- kormányzati telken fekvő Petőfi Sándor utcai ingatlanáról döntés született: a képviselők nem fo­gadták el a cég által felajánlott 5 A feldolgozóipari cégek helyzete — saját megítélésük szerint — 1992 nyarán kifejezetten rossz. A válaszadók mindössze 6 százalé­ka tartja helyzetét jónak, 47 száza­léka közepesnek és ugyancsak 47 százaléka rossznak, azaz 41 száza­lékponttal többen érzik magukat rossz helyzetben, mint jóban. Ezeknél az arányszámoknál felmé­réseink során előfordultak ugyan kedvezőtlenebbek is, de a szaldó — a jó és a rossz helyzetben lévők különbsége — mínusz 41, ami megegyezik az elmúlt év júliusában számítottal, az eddigi legmagasabb mínuszértékkel. A válaszadó menedzserek a rö­vid távú kilátásokat mérlegelve, összességükben híznak cégük hely­zetének enyhe javulásában, opti­mistábbak, mint az áprilisi felmé­rés idején, s mint egy évvel koráb­ban voltak. 22 százalék véleménye szerint cége helyzete javul, 18 szá­zalék szerint romlik, s a többség (60 százalék) szerint alig változik a következő fél évben. A rossz helyzet és a közeljövőre némi javulást jelző prognózis együtt — a szezonális hatás kiszű­rése után — azt eredményezte, hogy jelenleg a konjunktúrabaro- méter tendenciája emelkedő, pozí­ciója jobb, mint az előző két évben bármikor. ezer 500 forintos telekárat, he­lyette 12 ezer 531 forintban álla­pították meg négyzetméterenként az önkormányzatot illető földér­téket. Külön érdekessége a do­lognak, hogy míg a tizenegy szintes épület földszintjén lévő 260 négyzetméteres üzlethez az Öfotért számításai szerint 24 négyzetméter földterület tarto­zik, addig az önkormányzat szakembereinek — a tulajdoni lap ellenőrzése után — ez 47,2 négyzetméterre jött ki. Az Ofo­tért összességében tehát négy és félszer kevesebb pénzért gondol­ta ennek az egyetlen, Petőfi Sán­dor utcai üzletnek a bevitelét a részvénytársaságba, mint a pol­gármesteri hivatal szakemberei. Hogy kinek lesz igaza, majd el­dől. Az önkormányzatoknak mindenesetre érdemes a belterü­leti földértékek elfogadására odafigyelni a cégek átalakulása­kor, hiszen ezeknek az ügyeknek a dömpingje várhatóan ősszel fog tetőzni, és méregdrága tanu­lópénzt fizethetnek a települések. Amiből ráadásul soha nem térül vissza semmi, mivel az átalaku­lások január 1-jéig befejeződnek. Mihályka Gyula csoportosítva az eredmények azt mutatják, hogy különösen a cégek körében gyakori a rossz helyzet — így minősített a cégek 74, illetve 66 százaléka. E két ágazatba tarto­zó cégek helyzetük javulására a közeljövőben nem számítanak, az építőanyag-ipari és a vegyipari vál­lalkozások között viszont viszony­lag magas — az átlag 22 százalék­hoz képest 38 és 30 százalék — azoknak a cégeknek az aránya, amelyek bíznak helyzetük (az épí­tőanyag-ipar esetében főleg szezo­nális) javulásában a következő hó­napokban. A magyar gazdaság helyzete a mikroszféra válaszadói szerint is rendkívül rossz. A nemzetgazdaság helyzetét közepesnek minősítők aránya újra csekély, holott ebben a minősítési kategóriában 1990 szeptemberétől az arányszám 9 százalékról 23-ra emelkedett, most viszont újra 9 százalék. Ami a kö­vetkező hat hónapra vonatkozó prognózist illeti: a válaszadók 52 százaléka szerint a gazdaság hely­zete tovább romlik, 41 százalék szerint alig változik, 7 százalék sze­rint javul — a szaldókból (a javu­lást és a romlást várók különbsége) alkotott idősor alapján a tendencia romló. (Részlet a KOPINT-DATORG 1992. II. negyedévi ipari konjuktú- ratesztjének megállapításaiból.) A válaszadó cégeket ágazatokra — a. tóth — MIT MOND A JOG? Ki jogosult a betegszabadságra? A MENEDZSEREK OPTIMISTÁBBAK Gazdasági közérzet Orosz munkanélküliség Júliusban 240 ezer oroszországi polgár volt állástalan, s számuk az év végére elérheti a másfél milliói je­lentették be egy cseljabinszki tanács­kozáson, ahol a munkaerőhelyzet ki­látásai és az. átképzés volt a fő téma. A legsúlyosabb helyzet az Ural ipar vidékén, Szibéria egyes városaiban és az északi területeken tapasztalható. A folyamatos gyárbezárások miatt naponta több ezren kerülnek az utcá­ra. Pénz híján egyelőre csak akadozva indult be az átképzési kormányprog­ram. A munkanélküliek többsége nő. egyre nagyobb a fiatalok, különösen a pályakezdők aránya. Kanada felfüggesztette a búzaszállítást A kanadai búzatanács felfüggesz­tette az Oroszországnak szánt búza­szállítmányok exportját, mert Moszk­va óriási összegekkel maradt adós az eddigi mennyiség után is. A testület szóvivője nem közölte a felhalmozó­dott tartozás mértékét. Februárban a két ország öt évre szóló. 25 millió ton­na búza szállítására vonatkozó egyez­ményt kötött, s ehhez Kanada 1,5 mil­liárd dollárnyi hitelcsomagot állított össze Oroszország számára. Hétdolláros kereset Szarajevóban Új fizetőeszközt hozott forgalomba a bosnyák kormány, elsősorban a „szerb monetáris agresszió" megféke­zésére. A szarejevói nemzeti bank kor­mányzója elmondta: a Svájcban terve­zett, Szlovéniában nyomtatott bos­nyák dinár árfolyamát a német már­káéhoz kötik. A kezdő márkaárfolya­mot 350 dinárban állapították meg, ez 514 dináros dollárárfolyamnak felel meg. A háború sújtotta Szarajevóban a havi átlagkereset nem éri el a hét dollárnak megfelelő összeget. Ennyi­ből a jelenlegi árak mellett tíz. tojást vagy négy kilogramm burgonyát lehet vásárolni. Mélypont a tokiói tőzsdén A beruházók érdektelensége miatt újból esett a kiválasztott japán érték­papírok árát tükröző Nikkei Index a tokiói tőzsdén, ahol hatéves mélypon­ton állnak az árfolyamok. A japán pénzpiaci szakértők szerint a tokioi tőzsde gyengélkedése elszigetelt jelen­ség marad, nem kell számolni azzal hogy a tőzsdei árfolyamzuhanás a vi­lág más tőzsdéit is magával ragadja. Hiánynövekedés vagy áremelés? A hús, a tej, a tojás és a gabona ártámogatása Oroszországnak az idén 400 milliárd rubeljébe (2,47 milliárd dollár) kerül -közöltea Rosszijszkije Vesztyi című orosz lap. Az írás szerint a moszkvai kormány nagy dilemma elé került: a támogatás mértéke miatt vállalja-e a költségvetési hiány növe­kedését, vagy inkább emelje a hús. a tej és a tojás árát. Amerikai sör Moszkvának Az év hátralevő részében, ötmillió dollár értékben, 2 millió rekesz sört szállít egy amerikai cég Oroszország­ba. A megállapodást pénteken írták alá az Egyesült Államokban, és mint az amerikai cég vezetője elmondta: az American" nevű sör első szállítmá­nyának behajózása már meg is kezdő­dött. Iráni földgáz Moldáviában Moldovába is el fog jutni a perzsa (arab(-öbölbeli földgáz. Erre az az elvi megállapodás ad lehetőséget, amely­nek értelmében Moldova is csatlako­zott a kiépítendő Irán—Azerbajdzsán —Ukrajna földgázvezeték léuehozá- sához. Kerek árak Kárpátalján Kárpátalján már huzamosabb ideje az aprópénz a legszámottevőbb hiá­nyosság. Olyannyira, hogyha valaki az üzletekben ragaszkodik a visszajá­ró kopekhez, akar egy óra hosszat is várakozhat a pénztárnál, amíg valaki apróval fizet. A helyzet „orvoslása" végett a területi állami közigazgatás gazdasági bizottsága úgy döntött, hogy mind‘a kereskedelemben, mind a szolgáltatásban kerek árakat vezet­nek be. Vagyis: 50 kopeken alul lefelé, 51-en felül pedig felfelé kerekítenek. Bonni aggodalom A német kormányzatot aggasztja a drágulás üteme - mondotta a bonni pénzügyminisztérium parlamenti ál­lamtitkára. Manfred Carstens kijelen­tette: a 3,5 százalék körüli, jelenlegi inflációs ráta meghaladja azt a mérte­ket, amelyet a kormány árstabilitás­ként még el tudna fogadni. Carstens szerint a szövetségi kormány már megteremtette a szükséges kiadás- csökkentés feltételeit s ezt vátja a tar­tományi kormányzatoktól is. N, _______________________z Szerkeszti: Á. Tóth Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom