Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-22 / 198. szám

2. oldal 1992. augusztus 22. PETŐFI NÉPE A magyarok III. világ­kongresszusának befejező napja /árószakaszához érkezett a magya­rok III. világkongresszusa. A többnapos rendezvénysorozat utolsó napján számos felszólaló fejtette ki véleményét, egyben összegezte tapasztalatait és ismertette a magvarság jövőjével kapesolatos elkép­zeléseit. Ezekből idézünk az alábbiak­ban néhányat. SZÍT SGYÖRGY, az Ipartestüle­tek Országos Szövetségének elnöke hozzászólásában azt hangsúlyozta: a szervezet legfontosabb feladatának tekinti a magyar kézműipar sajátos hagyományaihoz való visszatérés elő­segítését, továbbá a vállalkozók és az alkalmazottak szakmai továbbképzé­sének szervezését. Az Iposz széles körű nemzetközi kapcsolataiból adódó le­hetőségeket is hasznosít va az idén 100 osztályban indult meg magas színvo­nalú szakmai képzés a Művelődési és Közoktatási, valamint a Munkaügyi Minisztérium támogatásával. Az elő­adó kifejtette azt a véleményét is, hogy Magyarországon a kis- és középipar­nak végül a gazdaság mintegy 30-40 százalékát kell felölelnie. SZAPÁRY GYÖRGY, a Nemzet­közi Valutaalap magyarországi kép­viselője optimista hangvételű elemzés- ben a magyar gazdaság lehetőségeit vázolta fel. A negatív tendenciák kö­zül a nagyarányú munkanélküliséget, valamint a termeléscsökkenését emel­te ki. Az utóbbi szerinte elsősorban a hatalmas szovjet piac összeomlásá­nak a következménye. Negatívum­nak nevezte azt is, hogy Magyarorszá­gon még mindig nagyon erős az állam gazdasági és elosztó szerepe, s ez, mint mondotta, súlyos terheket ró a költ­ségvetésre. Nagyra értékeli viszont a forint küszöbönálló konvertibilitását, az. infláció csökkenését, s azt, hogy ha nehézségekkel küzd is, de működő bankrendszer van az országban. Mi­vel a magyar gazdaság mintegy 40 szá­zaléka már a privát szektorba tarto­zik, Magyarországon már tulajdon­képpen megtörtént a rendszerváltás nagyobbik része hangoztatta végül az IMI magyarországi képviselője. HALÁSZ, BÉLA akadémikus a 111. magyar orvostudományi találko­zóról számolt be. Rámutatott: az or­vosok más tudományágak képviselői­vel szemben, nem voltak izoláltak az elmúlt években sem, a mostani buda­pesti eszmecsere ennek ellenére jelen­tősen hozzájárult a többcsatornás in­formációáramláshoz, remtéshez. kapcsolatte­BENDA KÁLMÁN történész hoz­zászólásában úgy ítélte, a magyar tör­ténészek második világtalálkozója jó alkalmat szolgáltatott arra, hogy napi politikától mentesen vitassanak meg olyan témát, mint A Habsburgok uralma Magyarországon. Az egyházak szerepe a magyarság történetében című témakör első elő­adását ORTUTAY ELEMÉR tartot­ta. A kárpátaljai görög katolikus egy­ház képviseletében azt a gondolatot fejtette ki, hogy a kisebbségi magyar­ság számára az egyház nemcsak a hit­élet funkcióit látta el, hanem döntő mértékben hozzájárult a magyar nyelv és nemzeti öntudat fennmara­dásához. Különösen így volt ez Kárpátalján, ahol rendkívül erős val­lásüldözés folyt az elmúlt évtizedek­ben, magát a görög katolikus egyhá­zat mely a régió legnépesebb egyhá­za volt 1949-ben megszüntették, csak az utóbbi időben alakult újjá. SCHWEITZER JÓZSEF főrabbi a maréknyi magyar zsidóság üzenetét tolmácsolva így fogalmazott: árasz- szon ez a kis anyaország olyan jóságos szellemet, amelyben mindenki ne csak élni, hanem boldogan tudjon élni. Szólt arról is, hogy ő a mássággal szembeni tolerancia helyett a mássá­gok respektálását fogadja el, és úgy ér­zi, ez a felfogás tükröződik Szent Ist­ván király fiához intézett intelmeiben iS. HEGEDŰS LÓRÁNT református püspök kifejtette: az egyházat ért min­den nyomás ellenére tiltakoztak a dik­tatúrák ellen. Mert nem az az igazság, amit a tekintély állít hangsúlyozta , hanem az a tekintély, amely az FÖLHÍVÁS A Délvidéki Magyarságért Alapítvány támogatására A jugoszláv válság katasztrofá­lis fináléja előtt állunk. Még min­den megtörténhet! Foglyai va­gyunk egy országnak, amely egyre inkább egy nagy mternálótáborrá válik. Foglyai vagyunk egy szörny­nek. amelyik vérszomjasán pusztít maga körül mindent. Félő, hogy a vérszagot a boszniai hegyekből le­hozza a szél Szerémség lankáira, Bácska békés rónáira, és a dühön­gő áinokfutók győzelmi mámo­rukban aknatűz alá veszik a járó­kelőket, a kenyérért sorban álló vétlen embereket. A Szerbiát nincstelenségbe és ki- latástalanságba taszító gazdasági szankciók sem járultak hozzá a mi- litáns szellem, az ellenőrizetlen ka­tonai fenevad megfékezéséhez. Bennünket sújt leginkább a sze­génység, akik az előállt helyzetért a legkevésbé vagyunk vétkesek. Történelmünknek ebben a ne­héz időszakában végveszélybe ke­rültek kulturális intézményeink: a magyar sajtó, a könyvkiadás, az iskolák, a művelődés, a tudomá­nyos élet. Önerőnkből nem tudjuk fenntartani és átmenteni jobb időkre ezeket az intézményeket, se­gítségre van szükségünk. A vajdasági magyarságban még meglévő hit és akarat támogatásá­ra alapítványt hoztunk létre. Az alapítvány támogatni kívánja a délvidéki magyarság szellemi meg­újulási törekvéseit, az önazonos­ság megőrzéséért folytatott állha­tatos küzdelmet, a művelődés, a hitélet, a tájékoztatás, az anya­nyelv és a tudományos tevékeny­ség tárgyi és személyi feltételeinek javítását szolgáló erőfeszítéseket. A Délvidéki Magyarságért Ala­pítvány kuratóriuma bízik abban, hogy a magyarországi és külföldi természetes és jogi személyek, illet­ve a jogi személyiséggel nem ren­delkező társaságok, hozzájárulá­sukkal segítik az alapítványt ne­mes céljai megvalósításában. Az alapítvány (Ft) bankszámla- száma: 530-015054-1 Devizaszámlaszáma: B—94.793 Köszönjük segítő támogatását! Dr. Hódi Sándor A Délvidéki Magyarságért Alapítvány kuratóriumának elnöke Világháborús emlékművet avattak Első és második világháborús emlékművet avattak pénteken Tég­láson Szabad György, az Ország­gyűlés elnöke beszédében emlékez­tetett arra, hogy háborúk dolgában rólunk mindig nélkülünk döntöt­tek „Magyarországnak és benne Légiás népének kevés lehetősége volt ai ra, hogy élet és halál, háború es béke kérdésében, az ország és város érdekében nyilatkozhasson. A történelem fordulópontjain min­dig hatalmak, birodalmak, császá­rok, fehér és vörös cárok akarata döntött, s az.ok az áldozatok, akik­re ura is emlékezünk, parancsszóra, mások akaratából hagyták el békés otthonaikat és veszítették el életü­ket. Alig volt család, aki ne hozott volna áldozatot az idegen érdekek parancsszava nyomán kialakult konfliktusokban” — mondta Sza­bad György. Az Országgyűlés elnöke nagy történelmi igazságtételnek nevezte, hogy a II. világháború végén össze­omlott a jobboldali, a 80-as, 90-es évtizedfordulón pedig összeomlott a balodali diktatúra. Meggyőződé­sének hangot adva kijelentette: „Soha Magyarországon nem lesz olyan szabadon választott Ország­gyűlés, amelynek többsége valaha is megszavazná az értelmetlen hábo­rúban való részvételt, az emberirtó gyalázatot.” igazságot állítja. Ha azonban valaki folytatta a gondolatot—élete árán is az igazságot hirdeti, az legyen tekin­tély az ifjúság előtt is. Ezt a tekintélyt akarja képviselni egyháza az igazság nevében, és ezért nem mondhatnak le az iskolák visszakéréséről sem. TEMPFL1 JÓZSEF, Nagyvárad püspöke az erdélyi oktatásról szólva elmondta: Érmindszenten, abban a helységben, ahol egykoron Ady End­re született, már az 1980-as évektől nincs magyar oktatás. A gyermekek otthon magyarul, az iskolában romá­nul beszélnek. Sok szülő a későbbi boldogulás érdekében íratja román nyelvű iskolába gyermeket. Erdély gazdasági nehézségeiről is szólva be­szélt arról, hogy nagyon sokan elhagy­ják szülőföldjüket. Példaként említet­te meg, hogy Nagyváradon napjaink­ban egyetlen magyar orvos dolgozik. TŐKÉS LÁSZLÓ királyhágómel- léki református püspök a világtalálko­zó harmadik napjának délutánján tar­tott sajtótájékoztatóján igen nagy eredménynek értékelte, hogy több mint fél évszázad után létrejöhetett a magyarok III. világtalálkozója. Nem­régiben — mondotta még magán­lakások rejtekén sem jöhetett volna létre nyugodt körülmények között egy ilyen találkozó. Kifejtette, hogy a tanácskozást a világ összmagyarságá- nak szellemi parlamentjének tartja. Csak rajtunk múlik hangsúlyozta —, hogy megállunk-e a találkozás öröménél, vagy konkretizáljuk az eredményeket. Újságírói kérdés nyomán terelő­dött a szó a szombatra tervezett erdé­lyi magyar kongresszusra. Tőkés László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek e kongresszushoz sem­mi köze nincs, és ő maga hivatalosan nem kapott meghívót a rendezvényre. A magyar önrendelkezési nyilatko­zattal kapcsolatban, amelynek megvi­tatása a szombati erdélyi magyar kongresszus napirendjén szerepel, ki­fejtette: „az egységes és oszthatatlan magyar nemzet elvének megfelelően, amelyet már korábban hangsúlyoz­tam, csupán azt tartom szükségesnek, hogy az önrendelkezés eszmei és elvi kívánalmairól nyilatkozzunk, de ne tegyünk önrendelkezési nyilatkoza­tot.” Az első próbaárverés Dusnokon (Folytatás az I. oldalról) nyelvén megfogalmazni - volt az észrevétel a hallgatóság soraiból. Amint az általános jellegű elő­adásban elhangzott, a megyei kár- rendezési hivatalra óriási teher há­rul. Hatvanezer igénybejelentés ér­kezett, ez ideig a kárpótlásra jelent­kezettek egyharmada, egészen pon­tosan 32,8 százalék, kapta meg a ha­tározatot. Most, az első menetben körülbelül 1500 árverést kell lebo­nyolítani. Felmerült a kérdés: mi lesz azok­kal a gazdákkal, akik még nem kap­ták meg a kárpótlási jegyüket? A dusnokiakat, de a másutt élő em­bereket is megnyugtatta dr. Izsák Dezsőné hivatalvezető. —Sokkal több a földterület, mint az igény. De ha nem így volna, az ál­lam szavatolja, hogy a tartalékföl­dekből mindenki megkapja, ami a járandósága. Most, az első ütemben csak a kijelölt földterület 30 százalé­ka kerül árverésre, a fennmaradó 70 százalék a garancia, hogy senki nem károsodhat, aki csak később jut a kárpótlási jegyéhez. A helyszínen eljátszott próbalici­táláskor — Akasztó község kárpót­lási térképét használták fel modell gyanánt — az egész eljárás pofon­egyszerűnek bizonyult. Az árverés levezetője először meggyőződött, hogy rendben van-e minden licitáló jogosultsága, rendelkezik-e minden­ki a szükséges okmányokkal. Majd megkérdezte, született-e a kijelölt te­rületre egyezség. Miután a jelen eset­ben igen, megállapította, hogy a tu­lajdonszerzés sorrendjében is meg tudtak a felek állapodni. (Ha nem, úgy sorsolással kellett volna dönte­ni.) Ha egyezség hiányában licitálni kell — ezt is elpróbálták —, akkor a háromezer forintos aranykoronán- kénti kikiáltási árat csökkentette 100 forintonként mindaddig az ár­verés vezetője, de legfeljebb ötszáz forintig, amíg a terület gazdára nem talált. Akkor aztán a helyszínre telc- pitett,számítógép sornyomtatója ki­adta a tulajdonról szóló térképszel­vényt. (Fontos figyelmeztetés: nem célszerű addig a helyszínről eltávoz­ni, amíg az árverési jegyzőkönyv el nem készül.) Videosorozat a világ keresztényeiről Hat évvel ezelőtt alakult meg Dallasban azon televíziós cent­rum, amely Lumen 2000 címmel videosorozatot indított útjára. Céljuk, hogy Krisztus szeretetének örömhíre az egész világra eljusson. A harmincperces programokból álló sorozat legsikeresebb darabja­it a Vigília Alapítvány jelenteti meg magyar fordításban, „Veletek vagyok” címmel. Az első kazetta már megjelent, az idén várhatóan még 3-4 követi. Szeptembertől a televízióban is sugároznak kéthe­tente egy-egy harmincperces részt, amely képet ad a világ keresztényei­nek életéről. A sorozat, amely az első ilyen jellegű kiadvány Magyar- országon remélhetőleg segíteni fogja a hatékonyabb hitoktatást is. A Megsebesült Sas és a sasfíak Koszovó — a következő háború? „Ha a boszniai lidércnyomás­nak egyszer vége szakad, Koszovó következik. Talán még előbb is ...” ezt a nem éppen derűlátó előrejelzést a brit lapok kockáztat­ják meg annak kapcsán, hogy köz­zé tették a „Wounded Eagle” (Megsebesült Sas) című tanul­mányt. A Londonban működő, nagy tekintélyű Európai Védelmi és Stratégiai Kutató Intézet Mar­ko Milivojevics vezetése alatt tevé­kenykedő munkacsoportja annak a balkáni válsággócnak szentelte vizsgálódásait, ahová sajnos igen könnyen átterjedhetnek a jugo­szláv utódállamokban folyó hábo­rú lángjai. A csaknem 11 ezer négyzetkilo­méteren elterülő Koszovó, Szerbia félautonómnak mondott tartomá­nya, amely Montenegróval, Mace­dóniával és Albániával határos. Kétmilliós népessége kilencven százalékban albán s kontinensün­kön itt a legmagasabb a népesség­szaporulati arány: harminc eszten­deje még csak 964 ezren lakták. A hol a felszín alatt lappangó, hol nyíltan kitörő feszültség évtize­dek vagy inkább évszázadok óta kitapintható. A szerb legendák eh­hez a vidékhez kötik népük erede­tét. 1389. július 15-én, Szent Vitus napján, a koszovói főváros, Pristi­na szomszédságában fekvő Rigó­mezőn (Koszovó Polje) szenvedtek súlyos vereséget a Lázár herceg ve­zette szerb hadak a törököktől s ezzel megpecsételődött az ország sorsa, csaknem öt évszázados otto- mán megszállás következett. A magukat sasfiaknak nevező al­bánokat viszont a század elején el­nyert függetlenség óta foglalkoz­tatja, hogy a határaik mellett élő EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Heves összecsapások Heves harcok dúltak csütörtök este Szarajevóban. A Tanjug jelentése szerint a muzulmán erők általános, támadást intéztek a szerb hadsereg állásai ellen Rajlovacc negyedben és a Lukavica nevű elővárosban. A muzulmán alakulatok tüzérségi támadást intéztek a bosznia-hercegovinai szerbek Pale városában levő főha­diszállása ellen is. Engedékeny Panic-beszámoló A jövő héten kezdődő londoni Jugoszlávia-konferencia forduló­pont lehet a jugoszláviai válságban vélte tegnap Milan Panic jugoszláv miniszterelnök, aki pénteken a jugoszláv szövetségi par­lamentben számolt be kormánya valamivel több mint egyhónapos tevékenységéről. A Szerbia és Montenegro alkotta „Kis-Jugoszlá­via” miniszterelnöke szerint Belgrád már eleget tett az ENSZ Biztonsági Tanácsa által szabott több feltételnek, s ezért a világ- szervezet enyhíthetne a két volt jugoszláv köztársaság elleni szank­ciókon. „Jugoszláviának nincs több katonája Bosznia-Hercegovi­nában, (Belgrád) elítélte az etnikai tisztogatásokat, elismerte, illet­ve kész elismerni a volt Jugoszlávia területén létrejött köztársasá­gokat a jelenlegi határokkal együtt” — hangsúlyozta Panic. Emlékgyűlés Moszkvában Hetvenezres gyűlésen emlékeztek meg csütörtökön késő este Moszkvában a tavalyi puccs elbukásáról, a demokraták győzelmé­ről. A parlament előtt tartott megmozduláson az orosz vezetés tagjai a reformok folytatása mellett tettek hitet, majd a tömeg arra a helyre vonult, ahol egy évvel ezelőtt a demokrácia védői közül három fiatal életét veszítette. A helyszínen emlékmisét celebráltak tiszteletükre. Orosz—örmény elnöki tárgyalás Kétórás, előre be nem jelentett tárgyalást folytatott pénteken a Kremlben Borisz Jelcin és Levon Ter-Petroszján. Az orosz és az örmény elnök valószínűleg a karabahi válsággal kapcsolatos vár­ható orosz lépésekről folytatott eszmecserét, azonban egyelőre csak annyit tudni, hogy megállapodtak az Örményországban állo­másozó orosz haderő státuszáról. Észt tiltakozó jegyzék Az észt külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott az orosz külügyminisztériumnál amiatt, hogy orosz részről történelmi és jogi szempontból is megalapozatlannak minősítették az észt alkot­mány egyik, az ország területére vonatkozó cikkelyét. Ez a cikkely kimondja, hogy Észtország szárazföldi határa az 1920-ban megkö­tött tartui orosz észt békeszerződésben meghatározott helyen húzódik, vagyis jelenleg Oroszországhoz tartozó területek jog sze­rint Észtországot illetnék meg. Közben tovább tart az orosz anyanyelvűek elvándorlása Észtor­szágból. Az észt migrációs hivatal vezérigazgatójának helyettese szerint 1992. első fél évében 17 850 ember hagyta el az országot, sközülük 17 312 az egykori Szovjetunió különböző köztársaságai­ba utazott. Áz emigrálok többsége orosz anyanyelvű, s a Ieningrá- di, pszkovi, novgorodi és moszkvai területen telepedett le. Ugyane­zen idő alatt 1845 ember települt át Észtországba. Első ukrán világfórum Ukrajna függetlenné válása tette lehetővé, hogy a világon élő összes ukránok képviselői találkozhassanak most Kijevben jelentette ki Leonyid Kravcsuk a tegnap megnyílt első Ukrán Vitágfórumon. A nem Ukrajnában élő 12 millió ukrán közel fele a Független Államok Közösségének más államaiban telepedett le, mintegy hétmillióan azonban máshol, főleg az Egyesült Államok­ban, Kanadában, Ausztráliában és Déi-Amerikában találtak új hazát. Rakétatámadás Kabulban Tegnap délután, a korábbi órák viszonylagos nyugalmát köve­tően rendkívül heves rakétatámadás zúdult Kabulra. A támadás következtében lángba borult a főváros nevét viselő szálloda is. Egyelőre nem ismeretes, hogy vannak-e halálos áldozatai a rakéta- támadásnak, illetve a szállód a tűznek. Funar újabb kirohanása A budapesti kongresszusokon résztvevő román állampolgárok letartóztatását és bíróság elé állítását javasolta Gheorghc Funar kolozsvári polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnökje­löltje az erdélyi Besztercében elhangzott kortesbeszédében. A hétfő óta kampánykörúlon levő Funar előzőleg moldvai megyékben hirdette immár országosan ismert nézeteit. Görög válaszintézkedés Görögország tegnap leállította északi határain keresztül az üzemanyagexportot jelentette be a görög miniszterelnök a kor­mánygyűlést követően. Konsztantin Micotakisz szerint az intézke­dés válasz azokra az egyes külföldi sajtóorgánumok és politikusok által hangoztatott, de minden alapot nélkülöző vádakra, melyek szerint Athén megszegi a Jugoszlávia elleni ENSZ gazdasági em­bargót. 3UNCH - brit szatirikus 'np honfitársaik száma meghaladja sa­ját állampolgáraik felét. A hajdani Jugoszlávián belül az albánok szövetségi államot szeret­tek volna formálni Koszovóból (mint amilyen Szlovénia, Hor­vátország stb. volt), de az megma­radt Szerbián belüli autonóm terü­letnek, s még ez az önkormányzat sem volt teljes. Állandó harc folyt a jogokért, a hátrányos helyzet megszüntetéséért, de az Albániá­hoz történő esetleges csatlakozás hívei nem jelentettek komoly erőt. (Taszítólag hatott á kemény tira­nai diktatúra s a koszovóinál is nagyobb albániai szegénység.) A sokszor véres összetűzésekbe torkolló tüntetések nyomán Milo­sevics szerb vezető 1988-ban még ezt a fél önkormányzatot is felfüg­gesztette s az 1989-ben megrende­zett Szent Vitus-ünnepségre hat­százezer szerbet mozgósított egy rigómezei nagygyűlésre. Akik az­után hazautaztak, de azzal a jel­szóval. hogyha kell, visszajönnek. Az albánok viszont Szerbia til­takozása ellenére — saját nemzet- gyűlést választottak s kiépítették ellenállási szervezeteiket. Közben Albániában is rendszerváltás zaj­lott, de az életkörülmények úgy romlottak, hogy — az említett ta­nulmányt idézve „fegyverrel a kézben harcolnak a mindennapi betevő falatért.” Feloldható-e békésen a válság? Vagy szerb katonai beavatkozás következik és menekültek százez­rei özönlenek az éhező Albániába (és máshová, szerte Európában), s következik az újabb lidércnyomás? Réti Ervin Ferenczy Europress

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom