Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-19 / 196. szám
I A z ENSZ környezetvédelmi programja — (UNEP) . a Rio de Janeiro-i csúcsértekezlet alkalmából tette közzé jelentését a környezetvédelem helyzetéről 1977 és 1992 között. A jelentés a környezeti tényezők szerint csoportosítja az elmúlt húsz év adatait. Jelentés a világról 450 millió, míg az egyéb járműveké 140 millió. Húsz évvel ezelőtt ez a szám még 184, illetve 49 millió volt.) Az utóbbi két évtizedben háromszorosára nőtt a turisták száma (160-ról 450 millióra), és az idegenforgalom évente 300 milliárd dollár hasznot termel, bár veszélyezteti is a környezetet, elsősorban a vizeket. Ipar, energia és hulladék Ózon és éghajlat • Képesek leszünk-e megbirkózni a környezetünket fenyegető globális kihívásokkal? Népesség és egészségügy 1978 és 1990 között a Föld népessége több mint 40 százalékkal, azaz 1,6 milliárd fővel szaporodott. A következő húsz évben a világ össznépessége várhatóan 1,7 milliárddal gyarapodik, eléri a 7 milliárdot. A várható átlagéletkor 1970—75 között 56,7 év volt, 1985 —90 között 61,5 évre nőtt. Ugyanebben az időszakban 1000 gyermek közül 71 halt meg ötéves kor alatt, míg húsz évvel korábban 94. Az iparilag fejlett országokban ezek az adatok kedvezőbbek: az átlagéletkor 73 év, 1000 közül csak 9 gyermek hal meg ötéves kor alatt. Latin-Amerikában 66, Dél- Ázsiában 57, Afrikában csak 52 év a várható élettartam. Húsz év alatt javult a vízellátás és a közegészség- ügy helyzete, így csökkent a hasme- neses halálesetek száma, a himlő pedig szinte eltűnt. A hat legfőbb gyermekbetegség: gyermekbénulás, tetanusz, kanyaró, diftéria, szamárköhögés és tuberkulózis — elleni védőoltás következtében a halálozás az évi 5 millió főről 3 millióra csökkent. A szegénység azonban óriási probléma: 1 116 millió embert nyilvánítottak szegénnyé és 630 milliót nagyon szegénnyé. Lakóhely és táplálkozás • A Föld népessége húsz év múlva eléri a hétmilliárdot. Növény- és állatvilág • A fejlődő országokban a lakosság háromnegyedének nincs állandó lakása. Vízkészletek A Föld vizeinek 94 százaléka sós, a fennmaradó 6 százalék a föld alatt vagy gleccserekben elzárva található. A lakossági vízhasználat nagyon alacsony: az összes viz 69 százalékát a mezőgazdaságban (főleg öntözésre), 23 százalékát az iparban használják fel, a háztartásokra csak 8 százalék jut. A vizsgálatok szerint a folyók 10 százaléka szennyezett, főként lakossági szennyvíz miatt. Levegő A fejlődő országok az iparosításért folyó versenyben a termékek mindössze 14 százalékát gyártják. A világnépeség 78 százalékát kitevő fejlődő országok az összes ásványkincs 12 százalékát fogyasztják, míg a többi természetes energiaforrásra ez az arány 18 százalék. A termelés mindenhol környezeti károkat okoz, mivel ez a termelési ág fogyasztja a világ energiájának 37 százalékát, emellett az összes szén-dioxid 50 százalékát és a kén-dioxid 90 százalékát bocsátja ki; a vegyszerek elvékonyodás- sal veszélyeztetik az ózonréteget. Az ipar évente átlag 338 millió tonna veszélyes es 2100 millió tonna egyéb (szilárd) hulladékot termel. 2000-re várhatóan 1 millió köbméter radioaktív hulladék halmozódik fel. Közlekedés és turizmus Két fő veszély fenyegeti a Földet napjainkban, amely egyedi eddigi történetében: a Nap ártalmas ibolyántúli sugárzásától védő ózonréteg elvéko- nyodása, illetve a globális felmelegedés az üvegházhatás miatt. E változások nemcsak az emberre, hanem a növény- és állatvilágra is károsan hatnak. Ha a légkörbe kerülő ártalmas gázok mennyiségét nem lehet szabályozni, a globális felmelegedés a következő évszázadban elérheti a 2-5 fokot is (0,3 fokot évtizedenként), ami az utóbbi 10 ezer évben a legnagyobb változási arányt jelenti. 1990-ben a világ népességének 57.4 százaléka élt kistelepüléseken. A fejlődő országokban átlagosan 2.4 ember jut egy helyiségre: a lakosság 3/4 részének nincs állandó lakása, 244 millió embernek, a városi lakosság 18 százalékának nincs biztosítva a tiszta víz. A csecsemőhalandóság a nyomornegyedekben gyakran háromszor magasabb, mint a gazdag városi településeken. Bár az egy főre jutó élelmiszer aránya 1990-ben nagyobb mint 1970-ben, ez a növekedés a 80-as években annyira lelassult, hogy néhány országban sokan a napi betevő falathoz sem jutnak hozzá. A fejlődő országokban a gabona- termesztés 1970 és 1990 között 15, a fejlettekben 32 százalékkal nőtt. A művelhető föld aránya a fejlődő országokban 1970—90 között 0,28-ról 0,2 százalékra, míg a fejlettekben 0,64-ről 0,56 százalékra csökkent. A változások következtében fajok pusztultak és pusztulnak ki. A következő 30 évben évente várhatóan 15 ezer—150 ezer faj lesz a veszteség, ami naponta 40 -140 faj eltűnését jelenti. (Kb. 30 millió faj létezik a világon, amelyből csak 1,5 milliót írtak le összesen. A következő húsz évben a légszennyezettség mértéke a fejlett országokban javulni fog, a fejlődőkben pedig rosszabbodik. 54 városban elvégzett kéndioxid-vizsgálat alapján a GEMS megállapította, hogy a levegő minősége 27 városban elfogadható, 11-ben határértéken mozog (London, New York, Hongkong) és 16-ban elfogadhatatlan (Rio de Janeiro, Párizs és Madrid). A por és korom szintje 8 városban elfogadható, 10-ben marginális (Toronto, Sydney), 23-ban elfogadhatatlan (Bangkok, Teherán, Rio de Janeiro). A GEMS következtetése szerint közel 900 millió városi lakos van kitéve a kén-dioxid egészségtelen hatásának és több mint egymilli- árd ember a pornak és koromnak. • Földrengések következtében félmillió ember halt meg. Háború és béke • Fegyverkezésre percenként 1,6 millió dollárt költ az emberiség. Az utóbbi húsz évben a globális katonai kiadás összesen 17 ezer milliárd dollár volt, azaz percenként 1,6 millió dollár. A 80-as években a hadikiadás a fejlett országokban csökkenni kezdett a hidegháború vége következtében, ugyanakkor nőtt a Közel-Keleten és Észak-Afriká- ban. A katonai tevékenység legalább 60 millió embert foglalkoztat, köztük 3 millió tudóst és mérnököt. A katonai kiadás a GNP százalékában: az ipari országokban 5,4, a fejlődő országokban 5,5, a Közel-Keleten és Eszak-Afrikában 12,6, Dél-Ázsiá- ban 7,2, míg a világátlag 5,4 százalék. 1990-ben 1818 nukleáris kísérletet hajtottak végre: 489 légkörit és 1329 föld alattit. Az 1991 -es kuvaiti Öböl-háborúban 613 olajkút gyulladt ki; naponta 4 és 8 millió hordó olaj égett el, ami csökkentette az Öböl északi részén a hőmérsékletet. 1970 óta a háborús menekültek száma 3 millióról közel 15 millióra emelkedett. Árvíz, vihar és aszály • Naponta átlagosan 100 faj tűnik el a szárazföldről és a tengerekből. • Több mint egymilliárd ember szenved a portól és koromtól. • A közlekedés a világ energiájának egyharmadát fogyasztja. 1970-hez képest megkétszereződött a járművek száma. A világ közlekedési eszközeinek 80 százalékát a fejlett országokban gyártják, és ugyanilyen arányban ott is kerülnek forgalomba. Az Egyesült Államokban minden embernek van járműve; Afrikában 1000 lakosra 9, Indiában 2, Kínában pedig 0,4 jármű jut. A közlekedés a világ energiájának 30 százalékát fogyasztja (amelynek 82 százaléka a közúti forgalomra esik), de ez termeli ugyanakkor a kibocsátott szén-monoxid 60, a nit- rogén-oxid 42, a szénhidrogén 40, és a szén-dioxid 18 százalékát. (Kínában és Indiában jelenleg 600 millió kerékpár közlekedik; 1990-ben a személygépkocsik száma a világon A 60-as években 16, a 70-es években 29, míg a 80-as években 68 természeti katasztrófa sújtotta a világot. A fejlődő országokban ezek miatt 793 616 ember halt meg, a fejlettekben 34 832. Rajtuk kívül még legalább félmillió ember hunyt el 1974 és 1984 között aszály következtében. A vulkánok kitörése is nagy emberáldozatokat követelt (az elmúlt 30 évben közel 30 ezer embert), és mintegy 20 millió tonna ként bocsátottak a légkörbe évente. Ugyanebben az időszakban a földrengések következtében mintegy félmillió ember halt meg, s becslések szerint 65 milliárd dollár kárt okozva ezzel. Az árvizek, viharok leginkább Bangladest pusztították: az ország kétszer szenvedett ilyen természeti csapástól, ma már azonban évente négyszer is, az erdőirtások következtében. Olajszállító hajók balesete következtében több ezer tonna olaj ömlött vízbe. (A legnagyobb katasztrófák: 1979-ben Tobagónál 276, 1983- ban Dél-Afrikánál 256, 1978-ban Franciaország partjainál 228 ezer tonna). Az aszály a 70-es években világszerte 24 millió embert érintett, míg a 80-as években csak Afrikában 40 milliót. • Az árvizek, viharok leginkább Bangladesi pusztították. Talaj és fák — A szárazföld jégmentes területe mintegy 13 000 millió hektár: 11 százaléka megművelt, 24 százaléka állandó legelő és 31 százaléka erdő. Jelenleg a 3200 millió hektár művelhető területből 1475 millió hektárt művelnek. 1973 és 1988 között a megművelt terület nagysága csak 4 százalékkal nőtt, az állandó legelőterület nagysága változatlan maradt, az erdőterület 3,5 százalékkal csökkent. Becslések szerint a földfelszín 15 százalékát az emberi tevékenység teszi tönkre. • A szárazFóldck 11 százaléka a megművelt terület. 4. oldal, 1992. augusztus 19. PETŐFI NÉPE 4
