Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-18 / 195. szám

2. oldal, 1992. augusztus 18. PETŐFI NÉPE Magyar történészek világkonferenciája Haimadízben találkoznak a ma­gyar történészek, de első alkalommal tarthatnak tudományos tanácsko­zást, olyan szimpoziont, melyet nem befolyásolnak politikai vélemények, mindenki őszintén és szabadon mondhatja el gondolatait. Bár kong­resszusokon, konferenciákon vitás kérdések még soha nem oldódtak meg, de egymás véleményét megis­merve az álláspontok közelebb kerül­hetnek egymáshoz ezzel a szavak­kal nyitotta meg Benda Kálmán, a magyar történészek II. világkonfe­renciáját, a magyarok III. világkong­resszusának társrendezvényét. Kosáry Domokos, az MTA elnö­ke a konferenciát köszöntő szavaiban elismerően szólt az elmúlt évtizedek­ben emigrációban élő és kutató ma­gyar történészekről. Úgy vélte, a kon­ferencia témája hozzájárul a magyar történelem európai és nemzetközi be­ágyazódásában történő vizsgálathoz. Nemzeti tudomány nincs, csak nemzeti célú tudomány mondta Glatz Ferenc. Szerinte a magyar tör­ténettudománynak is fél kell sorakoz­nia a nemzeti célú tudományok közé, melyek célja, hogy egy adott társadal­mi közösséget, így a magyarsá­got - az állam­határtól is füg­getlen kullúr- nemzelet megfelelő szin­ten tartsa, szell- mi műveltségét, hagyományok­hoz való ragasz­kodását világ­színvonalon megőrizze. A kétnapos tanácskozás első napján a török elleni védelem és Magyarország újjáépítése, valamint a felvilágosodás és polgárosodás Magyarországon és Erdélyben téma­körben hangzottak el előadások. A magyar történészek II. világkon­ferenciája ma Ferenc József korával, az abszolutizmus és a dualizmus kér­déseivel folytatja munkáját. A ta­nácskozást követően rendezik meg a Magyar Történészek Világszövetsé­gének közgyűlését, majd A magyar kisebbségek és szórványok címmel vitaülést tartanak. Magyar írók első világtalálkozója ^ONG^ Tegnaptól két napig a Helikon városa Keszt­hely, irodalmi közéletünk köz­pontja a Feste- tics-kastélyban megnyílt tíz írott magyar szó ha­zai és külhoni mestereinek első világtalálkozó­ja. Miként azt Takáts Gyula, a rendező Berzse­nyi Társaság elnöke köszöntőjében mondotta: tisztük, hogy keressék a hasznos igazat, a szavakkal jól, meg­világítható távlatot. Göncz Árpád köztársasági elnök ezt a gondolatot vitte tovább a találkozót megnyitó beszédében, amikor hangsúlyozta: a mi nagy családunkban a valóság ér­zékelése, kibontása és a valós életér­zések közvetítése az egyik fő feladat, a másik: próbáljuk a magunk szá­mára körvonalazni a jövőt, amely felé elindultunk. A köztársasági elnök a világ min­den tájáról összesereglett csaknem 300 magyar író felelősségére utalva kifejtette: tudomásul véve és tisztelve egymás különbözőségét, szellemi ér­tékeink meghatározásán és megőr­zésén kell munkálkodni. Egy család vagyunk és a különbözőség miatt sincs jogunk gyűlölni egymást, és nincsen jogunk arra sem, hogy ha bármelyik családtag bajba kerül, ak­kor ne fogjuk meg a kezét. Jókai Anna, a Magyar írószövet­ség elnöke köszöntőjében kiemelte: minden megjelent író egy-egy önálló világ, de egy közös dolog összeköti őket: az, hogy magyar nyelven szól­nak. Délután emlékfát ültettek a kas­tély parkjában az írótalálkozó részt­vevői, majd a nyitó előadáshoz kap­csolódó vita következett. A világta­lálkozót levélben üdvözölte Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsé­gének elnöke. Levelének tartalmát Czoma László, a Festetics-kastély igazgatója ismertette. Ma az egyes régiók magyar iro­dalmával foglalkozó helyzetelemzé­sekkel folytatják eszmecseréjüket a magyar írók. KÉRDŐJELEK Ki az ellenség? Sorozatos vádak szlovák részről az állítólagos megnöve­kedett magyar légierő-aktivi­tásról, nagyobbszabású sapatáthelyezésekről. Óira és újra előkerülő jelentések Szer­biából az állítólag Horvátor­szágba irányuló fegyver-(legu­tóbb épp rakéta) szállítmá­nyokról. Vádak és cáfolatok, feszültség és kölcsönös gya­nakvás nem egészen így képzeltük a rendszerváltás kezdetén kontinensünk új utat kereső keleti felének holnap­ját. Országok hulltak szét i’agy készülnek szétválni rövi­desen, öröknek hitt szövetsé­gek bomlottak fel, biztonsági koncepciók válnak túlhaladot­tá, s még a hagyományosan áhított semlegesség megítélése sem ugyanaz, (nálunk sem, másutt sem), mint azelőtt volt. Ki ma az ellenség? Van-e egyáltalán külső veszély, amellyel hazánknak számolnia kell? Szembe kell nézni azzal a dilemmával is, hogy — csa­patkivonások ide, hideghábo­rú-finis oda — nagyobb biz­tonságban élünk-e ma, mint a farkasszemet néző két katonai tömb Európájában? Ilol és hogy kereshetünk a megszűnt keleti katonai koalíció után új biztonsági garanciákat ? S kell-e egyáltalán keresni? Mikor jut el a politikai köz- gondolkodás odáig, hogy a biztonságot ne csak leszűkített katonai vetületben értelmezze? Oly un kérdések ezek. amelyek elöl nem lehet kitérni. S nem csupán a külvilágra tekintve. Hiszen ahogy az el­lenségkép módosult, elmosó- dottahbá vált a tetgabb régiók­ban kialakult tartós képlé- kenység és destabilitás nyo­mán. úgy alakultak sokszor át a belső „frontvonalak" is. Va­júdó társadalomban élünk, gyorsan változó gazdasági és emberi viszonyok köze­pette. Korábbi barátokból, szövetségesekből könnyen lesz­nek ellenlábasok vagy akár el­lenfelek ám ha ellenségként kezeljük egymást, annak az egész ország látja kárát. Sz. G. Közös érdekünk az együttműködés (Folytatás az l. oldalról) lyét fejezte ki, hogy a regionális szolidaritás él-e igazán a három ország lakosságában. A tárgyaláson szó volt Bős— nagymarosról is, habár a felek hangsúlyozták: ez nem elsősorban magyar—cseh kérdés. Antall Jó­zsef rámutatott: jogi értelemben ez a szövetségi kormány, tartalmilag pedig egyre inkább Szlovákia ügye. A miniszterelnök azt is hang­súlyozta: hazánk számára a C vál­tozat elfogadhatatlan, de Magyar- ország reális alapon igyekszik tár­gyalni a másik fél illetékeseivel. A szomszédos ország esetleges szétválása esetén egyik fél sem kí­vánja Szlovákia bármilyen elszige­telését hangsúlyozta a két mi­niszterelnök. Antall József és Václav Klaus a tárgyalásokat követő sajtókonfe­rencián közölték: megtárgyalták a térség biztonságpolitikai kérdéseit, így a volt Jugoszlávia államaiban kialakult helyzetet. A magyar és a cseh fél érdeke, hogy minél gyor­sabban és határozottabban vége legyen a háborúnak, mert ez befo­lyásolja többek között a térség gazdasági befektetéseit is. Antall József egy újságírói kérdésre vála­szolva kijelentette: Magyarország földrajzi szomszédsága és a volt Jugoszláviában élő félmillió ma­gyar miatt aligha alkalmas arra, hogy katonai erőként szóba jöhes­sen a béke helyreállítása során. A miniszterelnök rámutatott: az ellenkező propaganda minden ala­pot nélkülöz. Hazánk mélyen elíté­li az embertelenséget, a hatásos, de nem végnélküli embargó híve, és egyetért Milan Paniccsal Kis- Jugoszlávia miniszterelnökével, aki szerint minden, a szerb monte­negrói határon kívül, Bosznia- Hercegovinában harcoló szerb egység irreguláris alakulatnak te­kintendő. A miniszterelnök újra kijelentet­te, hogy ő érzésekben és lélekben akar 15 millió magyar kormányfő­je lenni. Mint mondta: senki nem tartja gyanúsnak vagy problemati­kusnak, ha Németország a volgai németek helyzete iránt érdeklődik, így nem érti, miért „gyanús” ha ő miniszterelnökként odafigyel a ha­tárokon túl élő magyarok problé­máira. Gazdakörök levele a tv elnökéhez Tisztelt Elnök Úr! Szövetségünk Bács-Kiskun me­gyei szervezetének 1992. augusztus 6-án tartott kibővített elnökségi ülésének résztvevői megbízták a szövetség elnökségét, hogy a Falu­tévé adásaival kapcsolatos vélemé­nyét juttassa el elnök úrhoz. A Falutévé sugárzásának idő­pontja a legnagyobb dologidőben a gazdák számára nem megfelelő. Szétaprózott negyedórákban te­szik közzé műsoraikat, amelyet nem kísérhetnek figyelemmel, hi­szen a munka, a dolog másfelé pa­rancsolja az embereket. Ebből kö­vetkező kérésünk volna: tegye le­hetővé elnök úr, hogy vasárnap délutáni időpontban sugározza­nak teljesebb műsort, melyet min­denki meghallgathatna. Úgy ítél­jük, megérdemelné a magyar falu népe. hogy az ő igényeit is figye­lembe vegyék. A műsor tartalmi témáit is kér­nénk gazdagítsák, egészítsék ki. A lalun élő emberek mindennapi gondjai megnövekedtek, s a valódi gondokról kevés tájékoztatást ad­nak a"mostani műsorok, s hiányzik Hankiss-levél az újvidéki Magyar Szóban Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke az újvidéki Magyar Szó című lapban megjeleni válaszlevelében kö­zölte, hgoy az első csatornán műsorra tűzeti a vajdasági magyarok elleni 1944-es megtorlásokról szóló filmet, amelyet a Panoráma szerkesztőség ké­szített. A televízió elnöke a vajdasági magyarok neves képviselőinek levelére válaszolt, hangoztatva, hogy az ő nyílt levelüket úgy tekinti, mint a vajdasági magyarok képviselőinek közös kérését s felelősségvállalását azért, hogy a film bemutatása most nem jár kockázattal, nem veszélyezteti az ott élő magyaro­kat, és nem zavarhatja meg a két ország kapcsolatait. Hankiss Elemér Csorba Béla egyetemi tanár. Dudás Károly író. Siflis Zoltán filmrendező és Matuska Márton újságíró, író levelére válaszolt. A televízió elnöke a levélben utalt arra, hogy korábban attól félt: a film olaj lesz a tűzre, s ahelyett, hogy segítené a Vajdaságban élő magyarokat, megne­hezíti sorsukat. A levélben Hankiss Elemér azt írja: „kérte Csoóri Sándor segítségét, konzultációját a vajdasági magyarok képviselőivel, és hogy segítse e nehéz döntésben, de kérésére nem kapott választ”. A határokon túl élő magyarság életéért és sorsáért legalább annyira aggódom, mint a Panoráma főszerkesztője — hangoztatja levelében Hankiss Elemér. belőlük a napi információ. Jelen pillanatban a kárpótlási törvény, a földügyek rendezése, új gazdálko­dási formák megteremtése a legége­tőbb, úgy gondoljuk az egész or­szág számára. A jelenlegi műsorok nem biztosítják az időben megjele­nő kellő információkat, az újuló törvényerejű rendeletcket, márpe­dig szerintünk a közszolgálatnak ez is egyik fontos eleme. Nem kap elég ismeretet a korsze­rű gazdálkodásról a falu népe. A család, vagy ha úgy tetszik, a farmergazdálkodási formák nép­szerűsítése ma elengedhetetlen. Sajnos ezek is kimaradnak, illet­ve bele sem kerülnek a Falutévé műsoraiba, és ha már a kritikáknál tartunk, szerelnénk felhívni elnök úr figyelmét, hogy nem ismeri elég­gé a falu népét az, aki szellemeske­déssel, majd a kakas megmondja régimódi, elavult formákkal pró­bálja eligazítani a mai magyar falu népét. Szegényesnek, tartalmatlan­nak, elemzés nélkül valónak tartjuk a Falulévé műsorait, mely minden­képpen megérett a reformra. Válaszát és szíves intézkedését várjuk. A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének Elnöksége nevében Kozma Huba elnök Tanszersegély Kecskeméten (Folytatcts az I. oldalról) Kecskemét képviselő-testülete céltámogatási igényt nyújt még be Kadafalva vízellátására, szenny­vízcsatorna létesítésére a Mária vá­rosban, a volt munkásőr laktanya kollégiummá alakítására, a 607-es szakmunkásképző kollégiumának bővítésére és egy új 100 férőhelyes szociális otthonra. A közgyűlés a továbbiakban a város rászoruló ál­talános és középiskolásainak tan- szersegély-biztosítását szavazta meg, amely várhatóan 3600 gyere­ket érint. Nyolcszáz forintot kap­hatnak szeptemberben azok a tanu­lók, akik családjában az egy főre ju­tó nettó jövedelem nem éri el a havi 7000 forintot. Négyszáz forintot akkor, ha ez 7--8 ezer forint között van. A 8 ezer 800 forintot el nem ért nettó jövedelem esetén az adott is­kola igazgatója méltányosságból négyszáz forint támogatást adhat. Az adminisztratív lebonyolítást az iskolákban végzik. M. Gy. Megnyílt a republikánus pártkongresszus Tegnap közép-európai idő sze­rint késő délután a texasi Houston­ban megnyílt az Egyesült Álla­mokban 1980 óta kormányzó Re­publikánus Párt választási kong­resszusa. A négynapos, egyébként rutinjellegű tanácskozás jelentősé­ge rohamosan megnőtt amióta ki­tűnt, hogy Bush elnök számottevő hátrányban van demokrata ellen­fele, Bili Clinton mögött a novem­beri választás versenyében. Általá­nos a vélemény, hogy az elnök csak akkor győzhet, ha a kong­resszuson új, hatásos programmal áll elő, s annak talaján új lendület­tel száll harcba. A republikánusok, belső ellenté­teiket félretéve Bush köré tömörül­tek, így a kongresszuson különö­sebb viták nem várhatók. Az egyet­len kivétel az abortusz kérdése le­het: a párt híveit, akárcsak az egész amerikai társadalmat, megosztja a kérdés. A republikánus program egyébként elvben előirányozza az abortusz eltiltását, míg a demokra­ták kiállnak amellett, hogy az ame­rikai nő — mint eddig — szabadon dönthessen e kérdésben. Bush hír szerint adócsökkentési terveket jelent majd be, amit a de­mokraták máris cinikus választási fogásnak minősítenek. A kongresszusra több száz kül­földi vendéget hívtak meg. Köztük van Surján László népjóléti mi­niszter, a KDNP elnöke és Rőszik Gábor, az MDF képviselője. Harcos amazonok verték össze Akár tipikusnak is mondható az a rablótámadás, ami szombat este tör­tént Kecskeméten. A Botond utcán ketten rontottak egy ittas férfira, majd alapos verés után elvették héte­zer forintját. Ami viszont egyáltalán nem teszi szokványossá a bűncselek­ményt: mindkét támadó nő volt, és harmincéves korukat megcáfoló ve­hemenciával tették ártalmatlanná az 57 esztendős sértettet. A rablótá­madás egyébként látszólag előzmé­nyek nélkül indult, a páros nyilván a tántorgóembertől vélt könnyű zsák­mányt. Szerencsére néhány járókelő felfigyelt a csetepatéra és a férfi segít­ségére siettek. Értesítették a rend­őröket is, majd fülön csípték a két amazont. F. Julianna és V. Mária őrizetbe került, a bűncselekmény részleteinek felderítését pedig meg­kezdte a rendőrség. Noszlopy EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Szerb—horvát megállapodás A boszniai szerbek és horvátook a hét végén Brüsszelben tűzszünet­ben állapodtak meg egymás között, s tervet dolgoztak ki a köztársa­ság felosztására, amelyet a jövő heti londoni Jugoszlávia konferenci­án terjesztenek majd elő —jelentette tegnap Financial Timescímü brit lap. Brit kormánykörökben egyelőre aggódnak, hogy egyáltalán lesz-e valami értelme ajövő hétre tervezett konferenciának. A hat volt jugoszláv köztársaság vezetői közül még senki sem válaszolt a meghí­vásra. Főként a szerb elnök, Milosevic jövetelét tartják kétségesnek, és gyanítják, hogy a boszniai mohamedánok is még inkább a katonai megoldásban reménykednek. A brit kormány azonban akkor is ra­gaszkodik a konferenciához, ha a volt Jugoszláviából akár senki sem jönne el. A tanácskozáson ButroszGáli ENSZ-főtitkárés Joh Major elnököl, az utóbbi az EK soros elnöke minőségében. Londonban biz­tosra veszik, hogy küldöttségek érkeznek az ENSZ BT öt állandó tag­jától, az összes EK-tagállamból, Kanadából és Japánból, továbbá a Jugoszláviával határos Ausztriából, Magyarországról, Romániából és Bulgáriából, és az EBEÉ-elnök Csehszlovákiából. * Washington hallgatott Az amerikai hírszerző szervezeteknekjúniuseleje óta pontos adata­ik vannak a bosznia-hercegovinai szerb fegyveresek által elkövetett kegyetlenkedésekről, azonban a washingtoni kormány nem akarta nyilvánosságra hozni értesüléseit —- állítja a Guardian című brit napi­lap tegnapi száma. Az amerikai illetékesekre hivatkozó írás szerint Washington azért választotta a hallgatást, mert nem tartotta elég meggyőzőnek a hírszerző szervezetek jelentéseit, amelyek egyebek mellett a horvátok és muzulmánok ezreinek kivégzéséről szóltak. Az osztrákok fele egyetért Az osztrákoknak több mint a fele támogatja immár, hogy nemzet­közi katonai beavatkozássa l próbáljanak véget vetni a boszniai hábo­rúnak. A Die Presse című bécsi lap tegnapi számában ismertetett köz­véleménykutatási eredmények szerint a megkérdezettek 52 százaléka úgy vélt, hogy egy kuvaitihoz hasonló nemzetközi katonai intervencióra lenne szükség. Külön figyelemre méltó, hogy míg a fia­talabb korosztályok támogatják a katonai megoldást, a háború bor­zalmaira személyesen emlekézők, a világháborút már megélt időseb­bek szinte egyöntetűen ellenzik azt. Kabul EN SZ-segítséget kért Az afgán kormány megerősítette, hogy a hét végén az ENSZ segít­ségét kérte a Kabult ostromló milíciák elleni harcában. A fővárost egy hete rakétákkal támadó Gulbuddin Hekmatjar ugyanakkor óvta a nemzetek közösségét bármiféle beavatkozástól. Az esetleges ENSZ- lépéseket Hekmatjar már vasárnap este külföldi beavatkozásnak mi­nősítette. A pakisztáni Pesavarban nyilatkozatot tett közzé, mely sze­rint harcba kíván szállni minden külföldi intervenció ellen. Megismé­telte azt a követelését, hogy vonják ki az afgán fővárosból az üzbég milíciákat. Vasárnap a pakisztáni kormány is közvetetten értésre ad­ta, hogy nem támogatja az ENSZ közbelépését, mert véleménye sze­rint az afgánoknak maguknak kell megoldaniuk problémáikat. Arafat Busht vádolja Jasszer Arafat szerint George Bush aláásta az Egyesült Államok közel-keleti rendezésben vállalt semlegességét. A Palesztinái Felsza- badítási Szervezet (PFSZ) Algériában tárgyaló vezetője azzal indo­kolta álláspontját, hogy az amerikai elnök támogatja az Izrael által kért 10 milliárd dolláros amerikai hitelgarancia megadását és Law­rence Eagleburgert nevezte ki ügyvezető külügyminiszternek. (A kö­zel-keleti béketárgyalások következő, hatodik fordulója a tervek sze­rint augusztus 24-en, Washingtonban kezdődik meg.) Nyilatkozatháború Moszkvában Valóságos nyilatkozatháború bontakozik ki Moszkvában a tavalyi puccs évfordulójának előestéjén. Tegnap több egykori érintett, köz­tük Ruszlan Haszbulatov az orosz törvényhozás elnöke és Mihail Gorbacsov az akkori szovjet államfő fejtette ki nézeteit, mindketten élesen bírálva a jelenlegi vezetést. Borisz Jelcin elnök várhatóan a hét második felében lendül ellentámadásba, s nyilván a parlament előtti emlékgy ülésen vág vissza a támadásokért. Jelcin garanciát ígért Oroszország erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Eszak- Koreában ne jelenjenek meg atomfegyverek -—egyebek között ezt tar­talmazza az az üzenet, amelyet az orosz államfő intézett a szöuli veze­tőkhöz Korea japán gyarmatosítás alóli felszabadulásának évfordu­lója alkalmából. Véget ért az ENSZ-küldetés Az iraki tömegpusztító fegyverek ellenőrzésével megbízott ENSZ- megfigyelő csoport tegnap befejezte tíznapos küldetései Bagdadban. —- A küldetés sikerrel járt és ismét normális a viszony az ENSZ-megfi- gyelők és az iraki hatóságok között—- nyilatkozta újságíróknak hét­főn Bagdadban a szakértői csoport vezetője. A 22 tagú ENSZ- küldöttség az iraki titkos fegyverprogram és ballisztikus rakéták után k u tatott, miután felmerült a gyanú, hogy Irak megsérti a tömegpusztí­tó fegyverek gyártását betiltó fegyverszüneti egyezményt. A követke­. - Ü l"MC'7 G . -^1 'Á. ^ nógató o r*i lHo>l l*ie pllptl­PUNCH - brit szatirikus lap • Moszkva? Induljon cl a Jckinpol úton, forduljon balra Jckins/.k központjá­ban. Majd jobbra Jelcingorszknál, utána folytassa Jckingrád felé ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom