Petőfi Népe, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-17 / 194. szám
TISZTELT SZERKESZTŐSED 1992. augusztus 17., 7. oldal Kedves Olvasóink! A kánikula ellenére is sok levél érkezett az elmúlt héten szerkesztőségünkbe. Mai összeállításunkban egy hetényegyházi olvasónk arról ír, hogy fél évig tartó betegsége alatt, csaknem két hónapig nem kapott táppénzt. Egy madarasi olvasónk a helyi iskolaigazgató-választásrol ír, mely — véleménye szerint — szabálytalan volt. Fogadóóránkon egy nyugdíjas úr elpanaszolta, hogy egy kecskeméti szórakozóhelyen arcon vágta az egyik pincér. Megismerhetik egy fiatal lány halálának drámai történetét is. Várjuk további írásaikat, bármilyen közérdekű témákról. (A szerk.) ISKOLAIGAZGATÓ-VÁLASZTÁS MADARASON Hol a demokrácia ? Részt vettem augusztus 6-án Madarason a nyilvános képviselő- testületi ülésen, két okból. Az egyik ok az volt, hogy egyik leányom matematikatanárno Madarason, és az egyik unokám ősszel lesz harmadikos kisiskolás. A másik ok, hogy írom Madaras történetét, folytatva Kispál József és testvére által „Madaras története az őskortól 1944-ig” írt tanulmányát, és a község életében történő jelentős eseményekről élethü adatokkal kívánok beszámolni. Mondhatom, hogy rendkívüli módon csalódva, keserű szájízzel jöttem el erről az értekezletről. Vajon a polgármester úr és a képviselő urak — akiket a polgármester szenátor úrnak szólít — érzik-e a felelősségét annak, hogy egy olyan kollektíva élére állítottak vezetőt, amelyik nem hajlandó elfogadni igazgatónak a polgármester úr által más faluból idehívott, nyugdíj előtt álló személyt, de a szülők sem, amit bizonyít a rengeteg aláírás a szülők részéről, akik ragaszkodtak a jelenlegi igazgatónő maradásához. A pedagógus-szakszervezet, a szülői munkaközösség, a pedagógus-tantestület minden lehetséges módon tiltakozott Boh- nerné félreállítását már előre bejelentő híresztelések miatt, mert az igazgatónő munkájával a pedagógusok többsége, a gyerekek és a szülők is meg vannak elégedve. Előre kívánom bocsátani, hogy nem vagyok kommunista, 40 éve nem vagyok és nem is leszek semmilyen pártnak a tagja. Tisztában vagyok azzal, hogy rendszerváltás folyik Magyarországon. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy minden régi vezetőt le kell váltani a vezető funkciójából azért, mert tagja volt az MSZP-nek. Aki a vezetői munkáját közmegelégedéssel végezte és jelenleg is így végzi, azt nem szabad félreállítani, mert a polgármester úr csak fejbóloga- tókkel kívánja magát körülvenni. Azok a megválasztott képviselők, akik nem voltak hajlandók mindenre bólintani — egy-két kivétellel —, már kiléptek a „szenátor urak” közül. Most Bohnernén van a sor, az új igazgatónővel aztán már a bólogatok kétharmados többsége is biztosítva van. Nagyon helytelennek találom, hogy míg a falu népe maga választja meg a vezetőit, a tsz-tagság, a párttagság is maga választja meg a vezetőit, akkor miért van az, hogy csak a pedagógusok nem választhatnak maguknak vezetőt, miért a pedagógiához nem értő, laikus emberek döntenek abban, hogy ki legyen a pedagógusok vezetője, teljesen figyelmen kívül hagyva a hozzáértő emberek véleményét, sőt, az egész falu tiltakozását is. Ez a dolog egyik oldala. A másik még lényegesebb, mivel jogszabályellenesen történt az új igazgatónő kinevezése. A jegyző ur a szavazás előtt ismertette a vonatkozó jogszabályt a jelenlevőkkel, hogy a képviselő-testület 12 tagjának kétharmada, azaz 8 fő szavazata szükséges az új igazgató megválasztásához. 4 fő szavazott Boh- nernéra, ő maga tartózkodott, mivel érintett volt, ez 5 fő és 7 szavazott az új jelöltre. Ez a minősitett többségnél kevesebb egy szavazattal, milyen jogon nevezték akkor ki az új igazgatónőt, és főleg augusztus 1-jei hatállyal?! Dr. Villányi László Madaras Kossuth L. u. 62. Egy bánatos édesanya esete Sajnos, 20 éves fiam tragikus baleset folytán, 1992. június 28-án, hajnali 5 órakor a kiskunfélegyházi kórház sebészeti osztályán elhunyt. Ezzel kapcsolatban köszönetemet szeretném kifejezni a kalocsai mentőállomás dolgozóinak az önzetlen segítségükért. Név szerint: Kis Rigó Bélának, Varga Sándornak és Horváth Csabának. Valamint a belgyógyászati osztály összes dolgozójának. Szintén köszönetemet fejezem ki a kiskunfélegyházi rendőrség akkori, ügyeletet tartó kettő fiatal rendőrének figyelmességükért és segítségükért. Úgyszintén köszönetemet fejezem ki a kiskunfélegyházi mentőállomás dolgozóinak, akik fiam segítségére siettek. A sebészeti osztály ügyeletet tartó orvosainak azonban köszönetét nem tudok mondani, mivel az orvosi esküjüket megszegték, mert fiamat nem a legjobb tudásuk szerint látták el, sőt, még hibát is követtek el. A tisztelt adjunktus úr pedig egyszerűen nem intelligens ember módjára viselkedett. Egy édesanyával, alá elvesztette 20 éves fiát, nemhogy együttérzett volna, hanem kocsmai ember módjára ordítozott. Leányomat pedig a szó szoros értelmében belökte a kórterembe, ahol az egyik könnyű sérült feküdt. Igaz, az egyetemen intelligenciát nem osztogatnak, csak diplomát. A jövőben azonban azt is jobban meg kellene nézni, hogy a diplomát is kinek a kezébe adják. Egy bánatos édesanya, aki egészségügyi szakdolgozó. Bánhidi Julianna öregcsertő Mi lesz a Puskin utcai fákkal? Mellékelten szíves tájékoztatásukra megküldöm a Puskin utcai fák ügyében történt levelezésünket. A fertőzés miatt megtámadott ágak lehullajtják levelüket és száradnak. Az 1992. június eleji bejelentésünk óta sajnos az ügyben semminemű orvosló beavatkozás ez idáig még nem történt. A mellékelt szakvélemény szerint még nem lenne késő. Kérjük az ügyben szíves segítségüket. Tormási Ferencné Kecskemét, Puskin u. 22. * * * Állomásunkra lakossági bejelentés érkezett, amely szerint valamilyen kártevő lepte el a Puskin utcai fákat. A jelenséget kivizsgálva megállapítottuk, hogy a szóban forgó (japanakác) fákat az eperfa- (vagy más néven: japán) pajzstetű, a Pseudaulacaspis pentagona támadta meg. A fertőzöttség mértéke változó. Ahol erős, ott az ifjítás után előtört különböző vastagságú ágak,on szembetűnő fehér bevonatot képeznek a kártevő telepei. Az eperfapajzstetűnek évente 2 nemzedéke van, de a nemzedékek többé-kevésbé egybefolynak. Az egybefolyó nemzedékek miatt május elejétől rendszeres (8-10 naponkénti) permetezésre lenne szükség a fák tökéletes pajzstetű-mentesí- téséhez. Ha erre nincs mód, elfogadható eredményt lehet elérni a június elején, valamint az augusztus közepén elvégzett 2-2 permetezéssel is. Tekintettel arra, hogy utcai fákról van szó, védekezéshez csak az alábbi (0 napos munkaegészségügyi várakozási idejű) készítményekét javasoljuk: Chinetrin 25 EC, Chinmix 5 EC, Chinmic ME. Jó eredménnyel irtható a japán pajzstetű az újításhoz levágott fertőzött ágak, gallyak április végéig történő megsemmisítésével (elégetésével) is. Jelen levelünk másolatát tájékoztatásul megküldtük a bejelentőnek (Tormási Ferencné, Puskin u. 22.) is. Balogh Béla igazgató Bács-Kiskun Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás NINCS KOMOLY BAJ? Egy fiatal lány rejtélyes halála Feketébe öltözött, húszév körüli fiatalember keresett meg a szerkesztőségben. Épp akkor tettem le a telefont — előtte édesanyjával beszéltem. Aki, bár nem láthattam, minden bizonnyal ugyancsak gyászruhában ült az elsötétített szobában, és sírta el bánatát a telefonkagylóba. Össze sem beszéltek. Külön-külön döntöttek úgy, megkeresik az újságírót, aki a kilencéves kisfiú tragikus haláláról írt. Mert ők is elveszítettek valakit. Kísértetiesen hasonló körülmények között. Szinte csak a színhely, a szereplők mások. A történet, az események sorrendje ugyanaz. A ragyogó szépségű, fotóriporternek készülő lány egy megyehatáron túli Tisza-parti városban töltött néhány napot. Amatőr fotós társaival egy fesztivál képi megörökítésére kapott megbízást. A munka utolsó napján kezdte rosszul érezni magát, hányt is. Másnap hasmenés támadta meg, orvoshoz fordult. Napszúrás — szólt a diagnózis. A lány vőlegénye nem nyugodott bele a vizsgálat eredményébe, elvitte egyre bágyadtabb menyasszonyát egy másik orvoshoz is. Az—feltehetően kisebb vírusfertőzésnek betudható — gyomorrontást állapított meg. Ezt írásba is adta, amit a hozzátartozók már csak a lány halála után adhattak tovább a kecskeméti körzeti orvosnak. Közben volt egy iszonyatos éjszaka. Bár egy ideig nem látszott súlyosbodni a lány állapota. Édesanyja óránként megitatta, virrasztóit mellette. Ekkor még nem bírálta felül a délelőtti vizsgálatot végző orvos megnyugtató üzenetét: nincs komoly baj. Ha óra körül sikoly ébresztette a nagyfiút: Meghalt! A lány tekintete megmerevedett, szája elszürkült. Azonnal mentőt hívtak, pontosan leírva a beteg állapotát. Ä kiérkezett mentőápoló mesterséges légzést, szívmasszázst adott a lánynak, majd kijelentette: ide orvos kell. Újabb telefon, sziréna, rohamkocsi. Már orvossal és életmentő felszereléssel. A mentőorvos előbb az agyhalált állapította meg, nem sokkal később —minden próbálkozás ellenére — megállt a szív is. Az orvos megjegyezte: agyhártyagyulladás vagy kolera produkál ilyen gyors lefolyású tragádiát, emlékszik vissza a fentieket elsoroló fiútestvér. A honcolás szerint pedig fulladás okozta a halált. (Jóllehet. a vérhas kórokozóját is kimutatta az utolsó orvosi beavatkozás.) Ez az, amit a legkevésbé értenek a hozzátartozók. A lány a mentők kihívása előtt nem ivott, nem köhögött, nem hányt, ami fulladáshoz vezethetett volna. Azt sem értik, hogyan halhat meg egy egészséges fiatal ember—akit ráadásul két orvos is látott—egyik napról a másikra. , Mi sem értjük. De szeretnénk, ha végre valaki megmagyarázná: MI EZ?! Szabó Klára Hol a táppénzem ? 1991. november 1-jén baleset ért, gyógyulásom 1992. május 11-éig tartott. A január 13-ától február 23-áig esedékes táppénzt a mai napig nem kaptam meg. Áprilisban a társadalombiztosítási igazgatósághoz fordultam. Az intézmény arról tájékoztatott (két ízben is!), hogy már a postán kerestetik a pénzt. Sajnos, május 20-án ismét lebetegedtem, július 8-án lettem ismét keresőképes. Táppénzt erre az időre szintén nem kaptam, özvegy vagyok, egyedül nevelem harmadikos gimnazista lányomat. A családi fíótlék (2870 forint) és az árvaellátás (5866 forint) nem elég az iskolakezdésre. Sajnos, felépülésem után nem várt a munkahely, most munkanélküli vagyok. Nem tudom, hogy fog a gyerekem iskolába menni ilyen anyagi háttérrel. Kezd fogyni a türelmem ennyi idő után. Tisztelettel: Tasi Istvánná Hetényegyháza, Úrihegy 205. Még egyszer a félegyházi kórház átvilágításáról Mivel július 28-ai számukban Kasuba T. Erzsébet aláírásával közölt írásukkal — lehet, nem szándékosan — tökéletesen sikerült a kiskunfélegyházi önkormányzat eü. intézményeinek átvilágításával kapcsolatos eseményeket összekeverni, remélem, hogy ezen levelemet rövid időn belül, változtatás nélkül közük a Petőfi Népében. A hivatkozott írás megjelenése után azonnal megkerestem Kasuba T. Erzsébetet, és közöltem vele, hogy amit leírt, több szempontból is téves. Először is nem vagyok képviselő. Nem mintha sértő volna, de nem felel meg a valóságnak. Másodszor, amit mondtam, abból néhány mondatot önkényesen kivenni veszélyes, mert félreérthető. Ez meg is történt dr. Tóth Sándor igazgató úr részéről, amit a Petőfi Népe aug. 7-ei számában Anna néni 105 éves Százöt szál piros rózsa volt abban a hatalmas gyönyörű virágkosárban, amivel Szánkon, Zaka László polgármester felköszöntöt- te, a meg most is szellemi frissességben élő, 105 éves Banga Anna nénit. A falu közepében levő, ilyen családi összejövetelekre igen alkalmas, tiszta, fás, virágos környezetben levő, közös pártház feldíszített nagytermébe kísérték be Anna nénit, 1992. augusztus 7-én, hogy a mintegy 100 fős ünneplő rokonság, jóbarát, szomszédság, megünnepelje a drága nagymama 105. születésnapját, aki nemcsak a falu, de a környék legidősebb asszonya. A köszöntő vers után, a falu első embere elismerő szavakkal méltatta Anna néni küzdelmekkel teli és mégis mindenkor kiegyensúlyozott Vásárlói panaszok nyomában Olvasóink gyakran panaszkodnak a vásárolt aruk minőségére. Ez év első fél évében a minőségvizsgálaton átesett termékeknek 61 százaléka elégítette ki maradéktalanul a forgalmazhatóság feltételeit, 630 termek — a vizsgált cikkek öt százaléka — forgalomba hozatalra alkalmatlannak bizonyult. A már üzletekben levő árucikkek közül csaknem húsznak az árusítását betiltották — tudtuk meg a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet tájékoztatóján. Több mint 12 ezer új hazai és importtermék előzetes minőség- vizsgálatát végezte el a Kermi 1992 első fél évében. Általános tapasztalat, hogy az importtermékeknél, különösen az élelmiszer-ipari cikkeknél sok esetben hiányzik a magyar nyelvű tájékoztató, használati utasítás vagy jótállási jegy. A minták 34 százalékánál csak e hiányosságok pótlása után engedélyezték az árusítást. Az igazgató felhívta a figyelmet az utóbbi időben megszaporodott számú csomagküldő szolgálatra. E cégek termékei rendszerint igen silány minőségűek és a valóságban nem rendelkeznek az újságokban reklámozott tulajdonságokkal. életét, aminek eredményeként elmondhatjuk, gazdag emberi életet élt Anna néni. Anna néninek 7 családja született, a legidősebb lánya ma 80 éves, 18 unokája, 28 dédunokája és 5 ükunokája szeretete veszi körül a falu ünnepeltjét. Az eseményt a nemrégen megalakult, falusi népi kórus tagjai köszöntő énekekkel tették ünnepélyesebbé a találkozást, melynek legifjabbjai kézenfogva köszöntötték Anna nénit. Kívánunk drága Anna néninek nagyon jó egészséget, kívánjuk, hogy a következő születésnapot, még nagyobb békében és egyetértésben, az egész falu újból megünnepelhesse. Bálint István Szánk, Béke u. 70. leközölt. A tény az, hogy a júl. 23-ai eü. bizottsági ülésen valóban felkértek, hogy adjak tájékoztatót eddigi tapasztalataimról, amit röviden meg is tettem. Nyomatékosan hangsúlyoztam azonban, hogy teljes értékű tájékoztatást csak szeptember 30. után tudok adni, és a következőket szeretném kétszeresen aláhúzni — mert a legnagyobb volumenű egészségügyi intézményünknek az átvilágítása még nem történt meg. Ezt nagyon jól tudta dr. Tóth Sándor igazgató úr is. Ezért teljesen érthetetlen az igazgató úr reagálása, és főleg azon megállapítása, hogy az átvilágítást végzők közül bárki is munkája során megérzésekre, előítéletekre támaszkodna. Olvasott egyetlen jelentést is? Szeretném közölni az igazgató úrral, hogy ha a kórház átvilágítása megtörténik, első kézből és elsőnek fog értesülni róla, nem lesz szüksége arra, hogy újságokból tájékozódjon. Ezenkívül, az átvilágítás nem vizsgálat. Jelen esetben és elsősorban azt célozza, hogy az intézmények finanszírozása konkrétabb, tervezhetőbb legyen, és nem akar elmarasztalni senkit. Az értékelés egyébként is a képviselő-testület feladata. Elismerem — remélve, hogy nem fogják félremagyarázni —, ígéretet tettem: munkánk végeztével javaslattal élek egy általam korszerűbbnek tartott finanszírozási rendszer bevezetésével kapcsolatban. Végezetül, remélve, hogy nem sértődik meg senki, szabad legyen felhívni a figyelmet a sajtó felelősségére a tájékoztatások tárgyilagosságával kapcsolatban, mert az esetleges tévedés könnyen szembeállít olyanokat, akik egyébként egy csónakban eveznek. Kiskunfélegyháza, 1992. aug. 8. Térjék Gyula a kiskunfélegyházi önkormányzat eü. bizottságának tagja NAPJAINK HUMORÁBÓL Kérdőjelek FOGADÓÓRÁKON • • Okölcsapás a papucsért Régóta járok a kecskeméti Autóscsárdába, nyugdíjas vagyok, jólesik néha meginni egy-egy üveg sört játszani egy biliárdmeccset. Sajnos, már többször észrevettem, hogy a számlával becsaptak, többet számoltak. Volt olyan, hogy vettem egy üveg sört és mégis 600 forintot fizettettek ki velem, mert az ismerősök, akik az asztalomhoz letelepedtek, odahozták a saját üvegeiket. Még egyszer kifizettették az egészet. Augusztus 11-én, záróra körül egy ismerősömmel üldögéltem, amikor szólt, hogy — te, ezek elvitték a papucsodat! Hát észrevétlenül csakugyan elcsenték. Ott vihogtak a pultnál; odamentem, hogy kérdőre vonjam őket — nem elég, hogy becsaptak, még szemtelenkednek is velem? A pincér meg két társa visz- szaadták a papucsomat, de már ütött is az egyikük, kiugrott a pult mögül, és teljes erővel arcon vágott a gyűrűs öklével. Három fogam megsérült, az ötezer forintos karórám összetört, ahogy a karomra zuhantam. Tiszta vér lettem, de kérésemre nem hívtak se rendőrt, se mentőt. Másnap visszamentem, hogy tisztázzam a tulajdonossal a történteket, de azt mondták, hogy miért nem tegnap reklamáltam? Kérdem én, szabad ilyet csinálni? Hatvanegy éves nyugdíjas vagyok, nem engedhetem meg magamnak, hogy becsapjanak, azt meg pláne nem, hogy megsértsenek! Búzás Menyhért Boldizsár nyugdíjas Kecskemét, Felsőcsalános 24/A A sofőr nem vett fel Augusztus 12., háromnegyed tizenegy, 12-es járat, a Széchenyivarosból a központba. A busz megállt a Szövetség téri megállónál. 81 éves vagyok, fáj a lábam. A túloldali épület mögül siettem át az utón, rohantam a buszhoz. Láttam, hogy már szállnak le, sietve a busz előtt bekopogtam a vezető ablakán, hogy várjon egy másodpercet, mert láttam, hogy beszélget valakivel. Erre ő rögtön becsukta az ajtót, pedig látott, sőt, még a kezemet összetéve kértem. Erre el is indult, pedig ott álltam, tolt maga előtt a busszal. A lámpánál utolértem, újra kopogtam, hogy engedjen fel, úgyis áll, de nem engedett fel. Gyalog jöttem be a központba, elmentem a Volán-irodához. Szerettem volna panaszt tenni, de azt mondták, hogy menjek ki a végállomásra, mert itt nem tehetek panaszt. Söröly Margit Teleki L. u. 8. Az oldalt összeállította: Barta Zsolt
