Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-10 / 162. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. július 10., 3. oldal KÖZMEGHALLGATÁS FÉLEGYHÁZÁN A rendőrkapitány cáfolt (Folytatás az 1. oldalról) Patai Zoltán azt tette szóvá, hogy a húsipari vállalat többszáz embert bocsátott el, de a vezető­ket nem látta munkanélküli­segélyért sorban állni. Berecz Jó­zsef képviselő, a kisgazdapárt városi elnöke leszögezte: A kun­sághús nem a rendszerváltás mi­att ment tönkre. Kifogásolta, hogy képviselőtársai legutóbb kamatteher elengedése mellett döntöttek a vállalat javára, amit baráti összemelegedésnek tartott. Ficsór József ezzel kapcsolatban a csődeljárás újszerűségét hang­súlyozta, amely során szükséges a kompromisszum, hogy valami pénzhez mégis hozzá jussanak a hitelezők. (Információink szerint egyébként a Kunsághús végső csődegyeztető tárgyalására július 17-én kerül sor. Az összesen 500 millió forint körüli tartozással kapcsolatban néhány hitelező hajlandóságot mutat engedmé­nyekre.) Patai Zoltán arról is érdeklő­dött, hogy a polgármesteri hiva­tal dolgozói részt vehetnek-e ká- eftékben, különböző gazdasági társaságokban? A polgármester arról tájékoztatta, hogy a július 1-jével hatályba lépett köztisztvi­selőkről szóló jogszabály ter­vezetében ez még tiltva volt, az elfoga­dott változat­ban viszont már nem. Sipos Lajos a Petőfi- emlékszobáról feltett kérdésé­re megtudta, hogy az jövőre elkészül, a ki­állításra kerülő anyag össze­gyűjtése azon­ban gondot je­lent. Az E5-ÖS főúttal kapcso­latos felvetésé­re Ficsór Jó­zsef elmondta, hogy a remények szerint 1995— 96-ra elkészül az autópálya, amely elkerüli Kiskunfélegyhá­zát. Teljes mértékben mégsem tehermentesíti a várost, mivel használatáért valószínűleg fizetni kell, így sokan nyilván a régi utat választják. Az önkormány­zatnak ezért továbbra sem sza­bad feladni az elkerülőszakasz megépítését. Seres Józsefné a piacon elural­kodott lopásokat, rablásokat tet­te szóvá. Véleménye szerint a rendőrök tudják is, mely csalá­dok állnak a bűncselekmények hátterében. A jelenlevő dr. Kris­tóf András alezredes, városi rendőrkapitány cáfolta a rend­szeres rablásokat, de a konkré­tan felvetett ügyet meg fogja vizsgáltatni. Tóth Sándor a Vasút (Sallai) utcából a névváltoztatás miatti kiadásait panaszolta el és kérte az I. Világháborús emlékmű helyreállítását, amely egyébként folyamatban van. Solymosi László a buszpályaudvar szűkös, áldatlan állapotát kifogásolta. Felvetését jogosnak tartották, azonban egy új pályaudvar kia­lakítása 50-60 millióba kerülne. Sok egyéb mellett szó esett még a szovjet emlékmű lebontásáról, amellyel júliusban foglalkozik a képviselő-testület és az úgyneve­zett nagy tüzép újbóli megnyitá­sáról, amelyre ígérete van az ön- kormányzatnak a vállalattól. M. Gy. • A csődbe jutott Duna—Tisza Közi Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat a közmeghallgatás egyik fő témája volt. (Fotó: Gaál Béla) Miért számolják fel a kécskei likőrgyárat? (Folytatás az 1. oldalról) — Tavaly december, a privatizálás óta a tulajdonosok megvizsgáltatták a vállalat különböző részeinek működé­sét. Sajnos, közben a magyar piac, kü­lönösen a fogyasztási piac, rohamosan szűkült. Ágazatunkban tartósnak ígér­kezik a visszaesés. Ráadásul az elmúlt években, évtizedekben j ól-rosszul új gyártókapacitásokat helyeztek üzem­be, noha a piaci realitások nem indo­kolták ilyen arányú fejlesztést. Min­denképpen cselekednünk kellett. — Más megoldás nem kínálkozott? — Hat gyártóbázisunk van. A fele a fővárosban, egy Gyöngyösön, kettő Bács-Kiskunban. Nyilvánvalóvá vált, hogy egész gyártási egységtől, esetleg egységektől kell megválnunk. Alapos elemzés után döntöttük el: Tiszakécs- kéről mondunk le. Jó hír viszont, hogy Kecskemétet egyik fejlesztési központ­nak tekintjük. — Milyen szempontok alapján dön­töttek Kécskéről? — Az volt az első szempont, hogy hol van a gyár, milyen szállítási útvo­nalon helyezkedik el. Megnézettük, hogy a már beépített berendezés érté- kes-e, tudunk-e ezzel fejlesztést produ­kálni. Sajnos Kécske fejleszthetetlen. Emiatt határoztuk el fölszámolását. Az utóbbi időben a magyarországi Cola Amättil tiszakécskei gyárával közös telket, telepet ez utóbbi használja to­vább. — Nyilvánvaló, hogy nem áll érde­kükben konkurencia kicsíráztatása, mégis megkérdem: nem gondoltak-e a gyár eladására? — Továbbra sem vetettük el véglege­sen ezt a lehetőséget, bár aligha számít­hatnánk komoly érdeklődésre. A mai piaci szempontok ugyanis nem igazol­ják korábbi telepítését. —A kécskeiek szerint nem itt állnának, ha teljesítményük arányában részesültek volna a fejlesztésekből. Hosszas kutatás­sal dönthetnék el, hogy indokolt-e pana­szuk. A felszámolás menetrendjének az is­mertetését sürgetőbbnek vélem. — Jó szakembernek tartjuk a volt gyárigazgatót, mégis más megbízatást kapott, mert mindenképpen külső em­ber irányíthatja a fájdalmas leépítést. Ferencvárosi gyárunk igazgatóját bíz­tuk meg ezzel a feladattal. Augusztus­ban térnek át egy műszakra. A gyártás előreláthatóan szeptember közepén fe­jeződik be. Utána leltározunk. Hozzá­vetőlegesen mintegy tízen maradhat­nak továbbra is a telepen. — Mi lesz a dolguk? — Az állagmegőrzésen kívül bizo­nyos szolgáltatásokról gondoskodnak a már említett Coca-cola-üzem részére. Néhány munkatársunknak Kecskemé­ten ajánlottunk állást. A többieket is igyekszünk tőlünk telhetőén segíteni. Elégedettek voltunk munkájukkal, de be kell látniuk, hogy csak ezzel és más intézkedésekkel maradhat versenyben cégünk. — Vezérigazgató úr, találkozott-e személyesen a munkahelyüket elvesz­tőkkel? — Természetesen. Szomorúan, de fe­gyelmezetten vették tudomásul a kény­szerítő körülményeket. Segítő szándé­kunk bizonyítására, gondjaik csökken­tésére a törvényben előírtakon felül, háromhavi alapbérének megfelelő vég- kielégítést kap mindenki. Ez azt jelenti, hogy az év végéig valamennyi kécskei munkavállalónkról gondoskodunk. Munkát, jövőt sajnos nem tudunk ad­ni, a Zwack-gyár legalább ennyivel tar­tozik munkásainak, önmagának. Heltai Nándor Mindazt, ami egy jó autóhoz jár, azt megtalálja a Schmidt Audi Márkakereskedésnél: Új gépkocsik értékesítése, extrákkal is. Garanciális és egyéb javítások gyári alkatrészekkel, célszerszámokkal, gyári dokumentáció alapján. Schmidt, 6500 Baja, Otthon u. 6., Tel./fax: (79) 21-945 A Porsche Hungária szerződéses partnere. g, MARATONI TESTÜLETI ÜLÉS VADKERTEN Vélemények a háziorvosi szolgálatról A vadkerti honatyák szinte teljes lét­számmal — és a megszokottnál több hallgatósággal — a minap testületi ülést tartottak. Napirenden nem kevesebb, mint két tucat téma szerepelt, összessé­gében valamennyi lakost érintően. Hi­szen téma volt a bölcsőde, az óvoda ügye, az iskola bővítése, a lakásépítések támogatása, a közterület-felügyelet, ut­canév-módosítás, az első lakáshoz jutók segítése, a nagyközség új címere, a költ­ségvetés módosítása, a háziorvosi szol­gálat. Ez utóbbi napirendhez különö­sen sokan szóltak hozzá. Elöljáró­ban elhangzott, hogy az alapellá­tás zavartalanságáért mindent megtesz az önkormányzat, amely június 15-én kötött szerződést a Társadalombiztosítási Igazgató­sággal. A nagyközségben három általános és két gyermekorvosi körzet működik. Ezekre vonatko­zóan a költségségvetési rendelet­ben tb-támogatásként szereplő együttes összeg több mint ötmillió forint. E napirendhez dr. Schwarcz László elsőként szólt hozzá. Hangot adott annak a vélemény­nek, hogy feladatukat az ember- szeretetet, a gyógyítást az új tör­vény figyelembe sem veszi. Olyan dolgokat vagyunk kényte­lenek végrehajtani, ami sem a betegeknek, sem nekünk nem tetszik — mondotta. Szólt a biz­tosítási kártyák érvényesítése kö­rül kialakult helyzetről, a mun­kaadók tájékozatlanságáról, a felhalmozódott adminisztrációs munkáról. Mások azt kérdezték, miért nem lehetett működő tár­sadalombiztosítási törvényt al­kotni? Elhangzott az is, hogy az új módszer rontja a beteg-orvos viszonyt is. Dr. Kovács Borbála Kiskőrös körzetének tiszti főor­vosa is bírálta a háziorvosi szol­gálat bevezetésének módszerét. Dr. dudák József ügyvezető kör­zeti orvos és még néhány képvi­selő is csatlakozott az elhangzott véleményekhez. A testületi ülésre szóló meghívást elfogadta Ko- csenda Antal országgyűlési kép­viselő, aki a napirenddel kapcso­latosan arra kérte a jelenlévőket, hogy a rendelet gyakorlati végre­hajtásának bonyodalmait írják le, hogy azt az egészségügyi bi­zottságnak előterjeszthesse. Nem egy jól sikerült törvény — így minősített, s elmondta, hogy a hallottak sajnos nem egyedi problémák. Ezt igazolja az, hogy a parlamentben már új elképze­lések is szóba kerültek. P. S. • Adósok börtöne. (Fotó: Gaál Béla) KECSKEMÉT, BATTHYÁNY ÜT 17—27. Adósok börtönében ülünk a saját lakásunkban... Igencsak felkavarta a közvéle­ményt a Batthyány útiak esete, ahol a lakóközösség adósságai már olyan összegre rúgnak, hogy a hitelezők — a Vízmű Rt., a Dé- mász stb. — úgy döntöttek: nem hajlandók tovább várni! A lakók egy része csak most értette meg, hogy milyen következményekkeí járt a halogatás politikája, s most csodálkozva kérdezgetik, hogyan történhetett mindez? — A bizalmatlanság az alapja sok mindennek — mondja Kiss- Vágó Árpád, az egyik lakó. —- Mint ismeretes, az első közös kép­viselőnk alaposan cserbenhagyott bennünket, bírósági eljárás indult ellene, amelynek még ma sem ér­tünk a végére. Ezek után dr. Pócsai Géza szinte minden papír nélkül vette át a házat, úgy látott munká­hoz. Sajnos — mint közös képvise­lő —- nem váltotta be a személyé­hez fűződő reményeket, ezért né­hány hete a lakók tőle is megvon­ták a bizalmat. Az elképesztőnek tűnő több mint kétmilliós adósság viszont mindenkinek nagyon gya­nús. Az tény, hogy lényegesen ke­vesebb közös költséget fizettünk, mint ami a kiadások fedezésére kellett volna. Legutóbb ez az ösz- szeg 15 forint/négyzetméter volt, holott saját számításom szerint legkevesebb 35 forint/négyzetmé- teres összegre lett volna szükség! Az is igaz, hogy Pócsai úr, aki ma­ga is jogot végzett ember — már tavaly mondogatta; túl sok a tarto­zásuk, három hónapig dupla kö­zös költséget kellene fizetni. A la­kók ezt nem fogadták el, mert bi­zalmatlanok voltak vele szemben, zűrösnek találták az egész ügyet. Nem véletlen az sem, hogy senki nem akarta elvállalni a közös kép­viselői állást Pócsai úr lemondatá- sa után, holott 50 ezer forintos bruttó fizetést is megszavaztunk arra az esetre, ha valaki vállalja. Maga a tudat bénítja meg az embe­reket, hogy itt semmi sem lesz, úgyis marad az adósság! A mi lép­csőházunk egyébként külön meg­beszélést tartott, ahol elhatároz­tuk, hogy a ránk eső adósságot kifizetjük. Csakhogy nem megy ilyen egyszerűen a dolog! Sem a Démásznak, sem a Vízműnek nem felelt meg igazán ez a megoldás, pedig így legalább a pénzük egy részét gyorsabban visszakapták volna. — Ön is tagja volt a legutóbbi közös képviselő tevékenységét kuta­tó háromtagú vizsgálóbizottságnak. Milyen hiányosságokat találtak? — Mi nem gyanúsítgatunk, rá­galmaztunk, az viszont tény, hogy alaki és formai hibák miatt körül­belül 350 ezer forintos hiány mu­tatkozott. Pócsai úr erre reagált úgy, hogy ellene rágalomhadjárat folyik, majd ezek után tényleg kel­lemetlen személyeskedés kezdő­dött a lakógyűlésen. Egyébként el­számolni a mai napig nem volt haj­landó, sakkban tartva ezzel a lakó­kat. Közölte velük, hogy csak a rendőrségnek hajlandó átadni az iratokat, és hogy mindenbe bele fog kötni, amibe csak lehetséges! Sajnos elég sok hiba történt és ma — úgy néz ki — adósok börtö­nébe kerültünk ezek miatt — saját lakásunkban! Kezdhetjük megfi­zetni az árát! Bán János ÁTALAKULT SZÖVETKEZET Elsőként a Kiskunságban Kissé nehézkesen indult Balotaszál- láson a Kossuth Termelőszövetkezet átalakulási közgyűlése. Végtére is si- kersen összegyűlt a határozathozatal­hoz szükséges létszám, valamint — a jelenléti ívek tanúsága szerint — tízegy­néhány kívülálló üzletrésztulajdonos, tanácskozási joggal. Már az első szavazásnál adódtak gondok, pedig nem is a legfontosabb kérdés eldöntéséről volt szó. A jegyző­könyv hitelesítőinek személyére vonat­kozó beterjesztést nem fogadták osz­tatlan egyetértéssel, új embert jelölt és szavazott meg a tagság. Új napirend kitűzésére is sor került, amikor Békefi József elmondta, hogy június 23-án kelt levelében kiválási szándékot jelen­tett be. Hozzá csatlakozott Bálint Lajos is, aki előző, a szövetkezetben eltöltött 23 éves, múltjáról beszélt hosszasan. A két ügyben a Tubánszky József, a szövetkezet elnöke jelezte, hogy határ­időn túli levelekről van szó, az ügyet egyébként napirendre tűzték, így visz- szatér a közgyűlés rá. Az elnök beszámolója szerint a mun­kahelyi közösségek tanácskozásain már esett szó az átalakulásról. Az érin­tettek a törvény által előírt határidőben megkapták az értesítést a vagyon neve­sítéséről, természetesen személyre ki­számolva. A kiválásról értesítést — az 1992. május 28-ai —jogvesztő hatályú időpontig a szövetkezet vezetősége nem kapott. A hátáridő betartása min­denképpen szükségszerű lett volna, hi­szen a vagyonértékelést és a banki hoz­zájárulást ez időpont után r— a kiválás tudatában — meg kellett volna kérni. Bonyolította a dolgot, hogy a márci­us 12-i, előző közgyűlésen, döntés szü­letett a zártkörű részvénytársaság ala­kításáról. Ezt viszont az időközben tör­tént jogszabályi módosulások átgon­dolása miatt visszavonta a mostani ta­nácskozás. Elmondta a szövetkezet ve­zetője, hogy az új típusú szövetkezetté alakulás azt jelenti, hogy a tagok üzlet­részükkel tagjai a szövetkezetnek, a va­gyontárgyak működtetése egyéni és társas vállalkozásokban történik, ame­lyekhez a tagok munkavállalóként kapcsolódhatnak. Legfontosabb fó­rum a közgyűlés, illetve a küldöttgyű­lés, ez utóbbi tagjait a társas vállalko­zások, valamint a nyugdíjasok delegál­ják. A működést az igazgatóság bizto­sítja, amelyet a felügyelőbizottság el­lenőriz. Nagyon fontos intézmény a szociális bizottság, amely gondoskodik a nyugdíjas, járadékos tagokról. Az átalakulás után a gazdaság — az előír­tak szerint elkészített okmányokkal megigényli a reorganizációs hitelt. A tagság kérdéseinek többsége a „mire számíthatunk” köré csoporto­sult, erre a sorok közül valaki így vála­szolt: hét öregasszony nem tudhatja még, mi lesz néhány hónap múlva ... Némi közjátékként a nyolc év előtti és a mostani elnök szópárbaja zajlott, amelyben régi és új sérelmek kerültek szóba. Egészen addig, amíg a jelenlévő tagság zajosan abban nem nyilvánított véleményt, hogy inkább az átalakulást kerítsék sorra, és legyen: három ellen- szavazattal, egy tartózkodással Balota- szálláson megalakult a Kossuth Mező- gazdasági Vagyonkezelő Szövetkezet. A procedúra az alapszabály-tervezet módosításával és elfogadásával, majd a tisztségviselők megválasztásával — az új szövetkezet elnöke Tubánszky Jó­zsef — folytatódott. Végül, természete­sen, sor kesült a határidőn túl jelzett kiválások megbeszélésére is. Abban egyeztek meg az új szövetkezet tagjai, hogy „aki el akar menni, járja a maga útját — természetesen tisztességes el­számolás után —, aki meg maradni akar, az próbáljon meg értelmes dolgo­kat csinálni.” G. E. Jegyzőjelöltek Kecel jelenlegi jegyzője, Logaida Jó­zsef nyugalomba vonulása miatt pályá­zatot írt ki a nagyközség önkormány­zata a jegyzői állás betöltéséhez. Négy jogi végzettségű, nem helybéli szakem­ber pályázata érkezett be, az előzetes feltételeknek valamennyien megfelel­nek. A keceli önkormányzat követke­ző, július 10-ei nyilvános ülésén kerül sor a jelöltek meghallgatására. Ezután a képviselő-testület tagjai titkos szava­zással döntenek az új jegyző személyé­ről. Hangverseny a piaristáknál Kecskemét franciaországi testvérvá­rosából, Dornbirnból ifjúsági szimfo­nikus zenekar érkezik a megyeszék­helyre, az M. Bodon Pál Zeneiskola meghívására. A vendégegyüttes július 12-én, vasárnap 19 órakor hangver­senyt ad a Piarista Gimnázium díszter­mében. Várják a zenekedvelőket. Nyilvánosság Szeremlén? Amint lapunkban már többször megírtuk, a szeremlei téesztagság egy része nincs megelégedve a vagyonfel­osztással. Azt szeretnék elérni, hogy az általuk kezdeményezett közgyűlésen hozzanak új határozatot, és próbálják meg mindenki számára elfogadhatóvá tenni a vagyonhoz jutás feltételeit. Alá­írásgyűjtésükkel sikerült a jövő hét hét­főjére közgyűlést összehívni. Kedden este pedig a községházán összegyűlve arra az elhatározásra jutottak, hogy mivel eljárási hibákat fedeztek fel a közgyűlés menetében és a határozat- hozatalkor, mindenképpen kérik a ko­rábbi határozat megváltoztatását. Két írásbeli határozati javaslatot fogalmaz­tak meg, melyet tegnap átadtak Van- csura István téeszelnöknek. Arra kér­ték a szövetkezet vezetését, hogy a köz­gyűlésig a téesziroda hirdetőtábláján név szerint tegyék közzé, hogy az előző rendelet alapján, hogy ki mennyiben részesedett a több mint 60 milliós va­gyonból. Kérésünk nem talált meghall­gatásra, az elnök személyiségi jogokra hivatkozva megtagadta a kifüggesztést. Bunyevác áhítat Nemrégiben a bajai Szent Antal- templom búcsúján bunyevác énekes nagymisét tartottak. A környékből és távolabbi vidékekről érkező horvát, so­káé, bunyevác hívek, akik a nagymisé­re érkeztek, alig fértek be a templomba. A bensőséges egyházi ünnep érdekessé­ge az volt, hogy az egybegyűltek vala­mennyien bunyevácul énekeltek. Numizmatikai hírős nap A Magyar Éremgyűjtők Egyesületé­nek kecskeméti csoportja július 25-én tartja meg a már hagyományos numiz­matikai hirös napot a kecskeméti szak- szervezetek Táncsics Mihály Művelő­dési Házában. A 8 órakor kezdődő, egész napos rendezvény díszvendége Kosa István, aki a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett érmepályázat győztese. Az általa tervezett forint­érmék jövőre jelennek meg, mint a Ma­gyar Köztársaság fémpénzei. A hírős napon a művész anyagából minikiállí­tás is látható. Vasutasok elismerése Az idei, 42. vasutasnapot a hagyo­mányok ápolásával, de szerényebb ke­retek között ünneplik országszerte, va­sárnap. A MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak ünnepségét tegnap tartották Sze­geden, a MAV-nevelőotthonban. Dr. Farkas László államtitkár, a régió köz- társasági megbízottja mondott ünnepi köszöntőt, majd kitüntetéseket adtak át. Harmincán köztük Rabi János kecskeméti felügyeleti pályamester, Szekula János személyszállítási vezető, Bíró József váltókezelő, Jenovai Ká­roly mozdonylakatos-csoportvezető, Paprika Mihály járőrvezetó, Kisa Fe­renc főpályamester (valamennyien kis­kunhalasiak) és Csontos András kiskő­rösi forgalmi szolgálattevő — igazgatói dicséretben részesültek. Ma délelőtt Budapesten, a MÁV Bevételellenőrzési Igazgatóságának konferenciatermében adják át a magasabb kitüntetéseket. Tízen részesülnek vezérigazgatói dicsé­retben. Bács-Kiskun megye vasutasai közül ebben az elismerében részesül Hernádi Gyuláné kelebiai vámkezelő és Kiss Jenő, Kunszentmiklós -Tass forgalmi szolgálattevője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom