Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-08 / 160. szám

SPORT 1992. július 8., 11. oldal Műlábbál mászta meg a Himaláját A napokban Kecskeméten rendezték meg az olimpiai öt­próba triatlonversenyét, ahol olyat láttam, ami egyszerre volt felemelő és szivbemarkoló. A szaharai forróságban a cél felé közeledő futók között egyszer- csak feltűnt egy mosolygós arcú, fiatalos külsejű férfi, aki egy ki­csit furcsa stílusban, bicegve tet­te meg a táv utolsó métereit. Amint áthaladt a célvonalon, a közönség nagy ovációban része­sítette. Erre jobban szemügyre véve megláttam, hogy az illető „műlábbal futott”!!! Amíg kellő mennyiségű oxigén jutott a kissé elcsigázott külsejű futó tüdejébe, addig a körülötte állóktól megtudtam, hogy Szendrö Szabolcsnak hívják, 46 éves rokkantnyugdíjas. — Gratulálok ehhez a fantasz­tikus teljesítményhez, amivel a mezőny közepén ért célba. Árulja el, melyik szám okozta a legtöbb kellemetlenséget ? — Az úszás jól ment, mert igen kellemes volt a víz. A ke­rékpározás végén már voltak gondjaim, amelyek a futásnál teljesedtek ki. Mivel a csonkolt bal lábamat feltörte a művégtag, a végén, annak ellenére, hogy szikrázóan sütött a nap, sokszor láttam a csillagokat is! — Honnan van ez a megszál­lottsága, sportolt valaha? — Atletizáltam és fociztam. Most így visszagondolva, talán egy kicsit a balesetemet is az ak­kori felfokozott sportszeretetem- nek „köszönhetem”. Tizenhat éves voltam, amikor egy termelé­si gyakorlatról siettem haza a fővárosból Gödöllőre, hogy még időben részt tudjak venni az edzéseken. Késésben voltam, si­ettem, és ez lett a vesztem. A már elindult vonatra rosszul ugrottam fel, aminek az lett a következménye, hogy a bal lá­bam térd alatt ott maradt a sí­nek között! Abban a pillanatban tudtam, hogy örökre vége az él­sportról szőtt álmaimnak. Sze­rencsére megfogadtam kezelőor­vosaim tanácsát, akik a további rendszeres sportolásra buzdítot­tak. A BKV Előrében kezdtem el kajakozni, ahol az akkori na­gyok, Hesz Miska, Tatai Tibi se­gítségével hét éven keresztül tel­jesítettem az I. osztályú szintet. A rendszeres és intenzív sporto­lással sikerült helyreállítani a lel­kiegyensúlyomat és igy újból „egészséges embernek” éreztem magam. — Úgy hallottam, mostanában a hegymászás az igazi sportja. — Amikor a versenyszerű ka­jakozásból kiöregedtem, elkezd­tem túrázni. Szép lassan szok­tam hozzá a hegyekhez, majd el­mentem _ az Alpokba sziklát mászni. Éreztem, hogy jól bol­dogulok és amikor hazajöttem, jelentkeztem az OSC hegymá­szóklubjába. Mikor megtudták, hogy rokkant vagyok, csak any- nyit mondtak, ne tegyem kocká­• Szendrö Szabolcs, a kecskeméti triatlonverseny egyik résztvevője, aki műlábbal teljesítette a távot. ra meggondolatlanul az életem! Én azonban makacs és erősza­kos voltam, többször is bizonyí­tottam „alkalmasságomat”, így aztán mégis befogadtak. — Tényleg volt a Himalájában is? — Négy évvel ezelőtt egy ex­pedícióval jutottam ki, mely ta­lán életem eddigi legnagyobb élményét adta! Egy 6800 méte­res, szinte függőleges sziklafalat másztunk meg két hét alatt, melyen addig még nem járt senki sem. Nekem és Osváth Albertnak jutott az a megtisz­teltetés, hogy kitűzzük hazánk zászlóját. — Volt már életveszélyben, mint hegymászó? — Tulajdonképpen egyszer. Az előbb említett sziklafalmászás végén éppen lefelé indultunk, amikor hirtelen óriási szélvihar támadt és szinte szakadni kez­dett a hó. Egy örökkévalóság­nak tűnő fél napot töltöttünk el mínusz 25 fokos hidegben. Miután semmilyen meleg védő­eszköz nem volt nálunk, egy­folytában gimnasztikáztunk, hogy meg ne fagyjunk! — Van-e valamilyen üzenete a sorstársainak? — Amíg valaki komolyan meg nem sérül vagy betegszik, addig szinte nem is tudja érté­kelni, hogy milyen nagy kincs az egészség! Ha már megtörtént a baj, csak egyet tudok taná­csolni: ne adják fel egy pilla­natra sem az életbe vetett re­ményeiket és hitüket. Ha a lel­kűket sikerül megerősíteni, ak­kor a test „karbantartása” már csak akarat és önfegyelem kér­dése. Ebben pedig nagyon so­kat segít a rendszeres testedzés. Tudom, ezek nem mindenkire egyformán alkalmazható taná­csok, de nálam beváltak és most már úgyszólván hiány­érzetem van, ha nem mozgok naponta rendszeresen. Nálam a sport életformává vált. F. T. Változatos sportprogramok a bajai If júsági Házban A gyermekek számára kínált sokféle kulturális foglalkozás mel­lett, óvodásoktól a felnőttekig, igen változatos sportprogramokat ajánl a nyárra a bajai Ifjúsági Ház. Erről beszél Héhn Gizella, az intéz­mény vezetője. A háznak nem alapfeladata a sporttal való foglalkozás, de úgy vélem, hogy a fiatalok életéhez hozzátartozik a mozgáskultúra, az egészségvédelem. Mivel intézmé­nyünk zöldkörnyezetben találha­tó, így ezzel is törődünk. Program­jaink módszeres kiépítését az óvo­dásoknál kezdjük. Sport- és ügyességi versenyeket hirdetünk az óvodák között, és ilyenkor itt, a Petőfi-szigeten a jó levegőn mozoghatnak a kicsik. Délelőttönként az óvónők hozzák le őket, délután pedig a szülőknek volna erre lehetőségük, de még eleg kevesen éltek vele. Talán egyre többen rájönnek arra, hogy pici korban kell a gyermekeket rászok­tatni a rendszeres mozgásra. Van egy sportovink is, hogy a többnyi- re -mrt helyiségekben levő kicsik itt kiélhessék nagyfokú mozgásigé­nyüket. Most, hogy jó az idő, töb- het lehetnek a parkban, ahol játé­kos foglalkozásokat is tartunk a szamukra, és felkészítjük őket a sporttagozatos iskola felvételijére. , óvodásoknak, kisiskolásoknak ludtalptornát tartunk, ahol a talp­izmokat erősítő gyakorlatokat vé­geznek, amelyek otthon is folytat­hatók. Iskolások részére van kis karateklub, erre ráépülve felnőt­teknek karate- és kungfutanfo- lyam is. A nők hetente kétszer rendszeresen járnak aerobicra. Nagyon népszerű, korosztálytól függetlenül általában 80-90 fő igényli ezt az egyórás, folyamatos, kemény mozgást. Szombatonként tartunk egy kezdő csapat számára asztalitenisz-edzést. Mindezen programajánlatok kapcsán versenyek, rendezvények, bemutatók is zajlanak a házban. A szabadban futóversenyeket, tú­rákat szervezünk, amelyekbe bárki bekapcsolódhat. A városi nagy rendezvényekbe is beépítjük a mi kis versenyeinket. Az éves programok zárását a nyári sporttáborok jelentik. Van egy átfogó tábor, ahol mindenféle sportággal megismerkedhetnek az érdeklődők, elsősorban a szabad­ban űzhetőkkel, például: úszás, evezés, kajakozás, foci, asztalite­nisz. A tavalyi nagy siker után idén is lesz „Rambo-tábor”, a manap­ság oly divatos túlélési tábor, ahol egyfajta katonai kiképzést kapnak a gyermekek, mindenféle durvaság mellőzésével. Az itt kapott erőnléti edzésekből rájönnek, hogy ez ke­mény próbatétel a számukra. Z. L. 0 0 0 hírek, tudósítások ATLÉTIKA Három napon át tikkasztó me­legben tartott az UTE-pályán a 13—14—15 éves atléták országos összetett bajnoksága, amelyen me­gyénket szép számú küldöttség képviselte. A legeredményesebben a KSC 14 éves fiúcsapata szerepelt, izgalmas küzdelemben bajnoksá­got nyert. Rajtuk kívül még né­gyen állhatták dobogóra. Verseny­zőink felkészültségét igazolja, hogy tizenketten teljesitették az aranyjelvényes szintet. Eredmények, lányok, 15 évesek, hatpróba; egyéniben: 7. Kéri K. (KSC) 4219 pont, aranyjelv. szint. Csapatban: 4. KSC 11 695 pont. 14 évesek, ötpróba, A változat: 3. Molnár Anett (Kkfházi Honvéd) 3519, aranyjelv. szint. B változat: 9. Nagy T. (Kkhalasi ATE) 3106, aranyjelv. sz. Csapatban: 6. Kis­kunhalasi ATE 11 109 p. 13 éve­sek, ötpróba, B változat: 3. Andrá­si Nóra (KSC) 3245,8. Horváth A. (KATE) 3070, mindkettő arany­jelv. sz. C változat: 9. Surányi A. (KSC) 2543, aranyjelv. sz. Fiúk, 14 évesek, ötpróba, A vál­tozat: 3. Lakatos Péter (Kalocsai AFC) 2383, 6. Somorácz G. (KSC) 2158, mindkettő aranyjelv. szint. C változat: 2. Mogyoró Tibor (Kiskunfélegyházi Honvéd) 2378, 6. Szépvölgyi A. (KSC) 2132, 7. Gálig T. (KSC) 2115 p., mind aranyjelv. szint. Csapatban: 1. KSC (Somorácz Gergely, Szépvöl­gyi Attila, Gálig Tamás, Maczák Tamás) 8409 pont. Edzőik: Ada- mik Zoltán és Grosán Pál. 13 éve­sek, ötpróba, B változat: 9. Győré (KÁTÉ) 1648 p., ezüstjelv. szint. C változat: 13. Németh (Kalocsai AFC) 1666 p., aranyjelv. szint. Az ifjúsági atlétáknak a buda­pesti Tüzér utcai pályán Paulinyi Jenő-emlék versenyt rendeztek. Ezen megyénket a KSC sportolói képviselték. Eredményeik, lányok, 100 m: 2. Erdős Anita 1,2,59, 3. KósaK. 12,65,4. Ludvig Á. 12,71. Távolugrás: 5. Szilágyi A. 505 cm. Fiúk, gerelyhajtás: 2. Borbély Norbert 59,96 m, aranyjelv. szint. f-' V>18A' »*«V - V „ 3. Karcag 16 2 8 476-435 34 4. KTE 15 2 9 539-438 32 5. Jánoshalma 14 -12 538-545 28 6. Szeghalom 13 112 442-443 27 7. Favorit SE 13 112 469-507 27 8. Kiskunhalas 12 212 464-506 26 9. Soltvadkert 12 410 478-525 24 10. Hernád 10 115 457-507 21 11. Túrkeve 9 215 469-296 20 12. Tornádó SE 8 315 416-471 19 13. Székkutas 4 220 308-553 10 14. Jászárokszállás visszalépett A Kiskunhalasi Tisza Füszért SE az NB I/B-be jutott, a 10-14. helyezett csapatok kiestek. A Solt- vadkerttől ifjúsági együttes ki nem állása miatt négy büntetőpont le­vonva. RÖPLABDA A női NB 11. eredménye: középcsoport vég­1. Pulzus SC 22 ­67:07 44 2. BHG SE 15 7 49:30 37 3. BKM Tűzoltó SC 14 8 45:35 36 4. Gödöllői SC 13 9 47:37 35 5. Kalocsai SE 11 11 45:36 33 6. Dabasi SE 11 11 43:37 33 7. Mafilm SE 11 11 42-38 33 8. MAFC-Martos 11 11 42:43 33 9. SZIM-Vasas 11 11 40:42 33 10. Budaörsi DSK 6 16 28:53 28 11. OSC 6 16 27:51 28 12. Color SE- 22 0:66 20 A Color SE csapatától ki nem évesig összesen hetvenöt súlyemelő indult. A Schwarzleder-KSC ver­senyzőinek eredményei, nők, 44 kg: 1. Kasza Adrienn 110 (47,5; 62.5) nemzetközi osztályú szint, 52 kg: 1. Szűcs Ibolya 95 (42,5; 52,5), ifjúsági ezüstjelvényes sz. 60 kg: 1. Laczi Katalin 112,5 (50; 62,5), ifjú­sági ezüstj. sz. Férfiak, serdülők, 56 kg: 1. Do- becz 157,5 (67,5; 90), aranyjelvé­nyes sz. 2. Héjjas 140 (65; 75), ezüstjelvényes sz., 64 kg: 1. Berkó 170 (80; 90), ezüstjelvényes sz., 67.5 kg: 2. Szabó K. 125 (55; 70), 82.5 kg: 2. Polk 125 (60; 65). Ifjúsági, 60 kg: 2. Mulicz 155 (65; 90), bronzjelvényes sz. Junior B. krcs. 67,5: 1. Mészáros P. 247,5 (112,5; 135), aranyjelvényes sz. 75. kg: 2. Kelemen 215 (95; 120), bronzjelvényes sz. Junior Á krcs., 56 kg: 1. ifj. Kasza 190 (90; 100), aranyjelvényes sz. 60 kg: 1. Vácz 237.5 (107,5; 130),. I. osztályú szint. 2. Nagy N. 225 (102,5; 122.5) , aranyjelvényes sz. 82,5 kg: 1. Hégely 285 (130; 155), aranyjel­vényes sz. Felnőttek, 75 kg: 1. Bálint 250 (110; 140), 2. Deák 227,5 (102,5; 125). 3. Ölvödi 225 (100; 125). VÍZILABDA állásért két pont levonva. A juniorbajnokság végeredmé­TENISZ jS KÉZILABDA Aranyhomok Kupa néven női másod-, valamint férfi másod- és harmadosztályú egyéni versenyt rendeztek a hét végén Kecskemé­ten. Eredmények, nők: 1. Szűcs Enikő (Kiskőrös), 2. Kisdaróczi Orsolya (BEAC). A döntőben Szűcs 6:2, 6:0 arányban győzött. 3. Rigó Petra (Szolnok) és Patrus Or­solya (BEAC). Éérfiak, II. o.: 1. Kovács Lajos (Balatonalmádi), 2. Petőfi Márton (KSI). A döntőben Kovács 6:4, 6:4 arányban jobbnak bizonyult ellen­felénél. 3. Tóth Péter (Kecskeméti TC) és Székely-Dobi András BE­AC). Férfiak III. o.: 1. Szlotta Ro­land (Helikon), 2. Kovács Lajos. A döntőt Szlotta 6:2, 6:1 arányban nyerte. 3. Kelle György (KTC) és Petőfi M. nye: 1. KSI 22 19 1 2 393-204 39 2. UTE 22 19 1 2 343-168 39 3. Szolnok 22 18 - 4 313-196 36 4. Szentes 2215 - 7 312-232 39 5. BVSC 22 12 2 8 293-247 26 6. Tungsram 22 10 4 8 258-252 24 7. FTC 22 9 310 259-261 21 8. Szeged 22 9 112 258-296 19 9. Bp. Spartacus 22 5 314 191-270 13 10. Hódmezővásárh. 22 4 2 16 210-355 8 11. OSC 22 3 -19 178-343 6 12. Kecskemét 22 - 1 21 183-358 1 Azonos pontszám esetén az egy­más elleni eredmény dönt. A Hód­mezővásárhelytől ki nem állásért két büntetőpont levonva. Az ifjúsági bajnokság végered­ménye: A női NB II. délkeleti csoport végeredménye: 1. Füszért SE 26 - 3 755-598 46 2. Juhász Gy. TK 10 1 5 558-461 41 SÜLYEMELÉS Kecskeméten rendezték meg a területi minősítő verseny negyedik fordulóját, melyen 11 évestől 25 1. BVSC 2. KSI 3. FTC 4. Szeged 5. Szentes 6. Tungsram 7. Szolnok 8. UTE 9. Bp. Spartacus 10. Kecskemét 11. Tatabánya 12. Eger 22 17 4 2218 1 2216 3 22 16 2 22 14 2 2211 1 22 22 22 22 22 22 8 1 13 7 1 14 4 216 4 1 17 3-19 1 219 280-139 323-140 255- 149 257-166 288-190 256- 148 182-253 174-225 160-275 151-266 149-370 171-325 Jövőre is NB II-ben a Bajai TK A Bajai TK férfikosárlabda- csapata a rájátszásban kiharcolta, hogy ősztől már az élvonalban in­dulhasson. Ám ebből nem lesz semmi, hiszen eldöntött tény, hogy a főiskola marad a második osz­tályban. De mi történt a rájátszás befejezése óta? — Azt már a rájátszás közben tudtuk — mondja Schmidt Lajos- né, a sportkör elnöke —, hogy hiá­ba jutunk fel, különböző okokból nem tudjuk vállalni az NB I-et. Ezek az okok egyrészt anyagi ter­mészetűek, másrészt nincs után­pótláscsapatunk, ami pedig feltéte­le az első osztálybeli szereplésnek, így fel sem merült a továbblépés gondolata, de egy csapatnak, egy edzőnek mindig a győzelem a cél, ezért a mérkőzéseken teljes erőbe­dobással hajtott az együttes. — Pedig olyan hírek terjedtek el, hogy egyesülnek a Bácskával, s kö­zösen indítanak jövőre csapatot az NB I-be. — Felkeresett bennünket a Bácska két vezetője, de tulajdon­képpen egyetlen céljuk volt, hogy megszüntetve a Bácskát, így elve­szítve az adósságaikat, TK néven induljanak a jövő évi bajnokság­ban. Egyébként a létesítményeink sem olyanok, hogy ilyen nagy szá­mú csapatot (ifi, serdülő, mini) ki tudjunk szolgálni anélkül, hogy ez a hallgatóink rovására ne menjen. Ezért jövőre is marad számunkra az NB II, de még ennek a költségei is ránk hárulnak, mert a város csak a női csapatra adott pénzt a szá­munkra. Szeptembertől tehát városunk­nak a Bajai Bácska révén lesz egy NB I. B-s, a Bajai TK révén pedig egy NB Il-es női és egy ugyancsak NB Il-es férfigárdája. Géczy Zsolt Gyermekatlétikai Európa-találkozó Kunadacsi érmesek Idén Debrecen volt a házigazdá­ja a gyermekatlétikai Európa- találkozó elnevezésű versenynek, amelyen román, albán és magyar 10-12 éves sportolók vehettek részt. Bács-Kiskun megyét a kun- adacsiak képviselték Csörgő Gyu­la DSK-elnök és Csörgő Gyuláné tanár kíséretében. A tíztagú adacsi csapat eredmé­nyesen szerepelt a magas szakmai színvonalon és ünnepélyes külső­ségek között megrendezett vetélke­dőn. Eredményeik, 10 évesek, lá­nyok (kislabdahajítás): 2. Nagy Tí­mea (bőrlabdával) 32,02, fiúk, 60 m-es síkfutás: 5. Sztaskó Tamás 9.04. 11 évesek, lányok (60 m-es síkfutás): 7. Pongrácz Zsuzsa 9.34 (az előfutamban: 8.51, a döntőt 8.57-tel nyerték), kislabdahajítás: 3. G. Nagy Mónika 34.38. 12 éve­sek, lányok (60 m-es síkfutás): 6. Mezei Szilvia 9.38, kislabdahají­tás: 6. Bognár Julianna 36.14. A részt vevő harminc csapat úgy búcsúzott Debrecentől: jövőre ugyanitt. BÉKEFELHÍVÁS! Mi, az első gyermekatlétikai ta­lálkozó résztvevői—albán, román és magyar nemzetiségű gyerekek — Tiranától Kolozsvárig, Sopron­tól Nyíregyházáig, Kunadacstól Debrecenig — felhívással fordu­lunk a világ vallási és állami veze­tőihez, valamint a jóakaratú embe­• Pongrácz Zsuzsa és Sípos Ro­land békefelhívást olvasott fel. rekhez, hogy közös összefogással minél előbb segítsék megteremte­ni az értelmes és emberséges vi­lágot. Jó lenne, ha a barcelonai olimpa tiszteletére a felnőttek mindent megtennének, hogy minél keve­sebb fegyver dörrenjen el, minél kevesebb szülő, gyermek nyugal­mát dúlná fel a háború. Szeretnénk, ha Barcelona a béke utáni vágyakozás olimpiája lenne és Atalantára, az újkori olimpiai játékok 100 éves évfordulójára elérhető közelségbe kerülne a vi­lágbéke! Szeretnénk, ha Magyarország lenne ennek a törekvésnek az egyik központja, hiszen kelet és nyugat, észak és dél találkozásának közép­pontjában fekszik. A hadak or- szágútjából legyen híd a különbö­ző égtájon élő emberek között. Éljünk egészségesen és sporto­san, hiszen a sport megtanít becsü­letesen győzni és emelt fővel veszí­teni. Fogadjuk el alapszabályként, hogy a becsületes játék az egyetlen út. Legyen vége a háborúnak, le­gyen végre béke már! CSAK KILENCEDIK A BÁCS-KISKUN— CSONGRÁD VEGYES Bácsi, kérem, hol lehet itt focizni? Ezen cím alatt tartották július 2— 6-áig Békéscsabán az országos tehet­ségkutató- és kiválasztótábort. Tizen­kilencedik alkalommal rendezték meg az akciót, amelyre 1974 óta különböző helyszínek vállalkoztak (Bács-Kiskun megye még nem!). A labdarúgás nép­szerűsítése, a gyerekek tömeges mozgó­sítása mellett a tehetségek felkutatása és sportegyesületekbe irányítása tarto­zik a fő célok közé. Hogy az elmúlt időszak válogatói nem voltak sikertele­nek, azt a Disztl fivérek, Sallai, Kar­dos, Hajszán, Pölöskei, Róth, Balogh, Kurucz, Mészáros, Plástyik nevek fém­jelzik, akik itt tűntek fel és szereztek hírnevet. A megyei kiválasztok már jóval ko­rábban elkezdődtek szerte az ország­ban. A táborban 2-2 párosított megye közös válogatottjai vehettek részt, még­pedig azok a játékosok, akik 1978. au­gusztus 1. és 1979. július 31. között születtek és nem igazoltak sem NB I. sem NB Il-es sportegyesülethez. Csongrád és Bács-Kiskun megye kö­zös kerete: Szénási, Bige, Harkai, Tu- róczi (Szentes), Juhász (Tápé), Pitrik, Horváth Zs. (Csongrád), Somogyi (Nagybaracska), Horváth Z. (Izsák), Kriszt (Soltvadkert), Köves (Bácsal­más), Veres (Dunapataj), Kuti (Akasz­tó) Sánta (Kisszállás) és Andrási (Kecskemét). Edzők: Széli József és Ungor Pál. Nagy hőségben került sor a két ötös csoport körmérkőzéseire. A mieink már az elején kikaptak 1—0-ra Szol­nok—Békés és Heves—Borsod megyé­től is. A második napon, úgy tűnt, megtört a jég és végre egymásra talált a gárda, ám a szerencse most sem segí­tett és 2—0-ás vezetés után 2—2-re ala­kult az eredmény Pest—Nógrád ellen. ' Sajnos, vasárnapra sem javult annyira a csapatjáték, hogy érdemben beleszól­hassanak a fiúk egy tisztesebb helyezés sorsába, mert ismét egy döntetlen (1 —1) következett Hajdú—Szabolcs vá­logatottjával. így a helyosztón már csak a 9—10. helyért játszhatnak Fehér —Tolna megyével, hol 2—O-ra győz­tek. A tornagyőzelem Komárom—Bu­dapest és Békés—Szolnok között 1—-1 után tizenegyesekkel dőlt el Békés— Szolnok javára 3:2 arányban. Nehéz lenne bármire is hivatkozni ezért az eredménytelenségért, hiszen a nap mindenkire egyformán sütött és az ellenfél is_ ugyanazon a rossz pályán játszott. Ám azt végképp nehéz meg­magyarázni miért csak ott találkozott a közös csapat, mindjárt a mély vízbe dobva, megfosztva az összeszokás mi­nimális lehetőségétől. A megyei szövet­ségek (csak a mieinkről van szó) a tor­nára egyetlen fillért sem költöttek és ha a szülők nem vállaltak volna ekkora áldozatot, talán csapat nélkül marad Bács-Kiskun. Szégyen a magyar labdarúgásra néz­ve, hogy a helyiek és a Videoton kivéte­lével egyik megyei vagy élvonalbeli klub sem volt kíváncsi a gyerekekre, akik között pedig sok tehetségest lehe­tett látni. Tény: a „legolcsóbb” játékos a saját nevelés. Akkor viszont azt nem értem, szegények vagyunk vagy gazda­gok? S. G. Sanchez és az America A mexikói csodacsatár, Hugo San­chez a Real Madridban töltött hét év után visszatért hazájába, ahol kétéves szerződést kötött a mexikói America klubbal. — Amikor még fiatal fiúként Mexi­kóban játszottam, az volt az álmom, hogy a nemzetközi labdarúgóélet leg­jobbjai közé kerüljek. Úgy érzem, ezt sikerült megvalósítani — nyilatkozta Sanchez, aki ma ugyanolyan népszerű Mexikóban, mint a nyolcvanas évek közepén volt. Bár Emilió Diaz Barroso, az Ameri­ca klub elnöke titkolta, mekkora össze­gért szerződtették Sanchezt, afelől nem hagyott kétséget, hogy ez a legmaga­sabb összeg, amit a klub valaha játéko­sért kifizetett. A mexikói sajtó azonban tudni véli, hogy a csatár 2 millió dollárt kap egy évre. Mint ismeretes, a 33 éves csatár ta­valy súlyos sérülést szenvedett, és felé­pülése hónapokig tartott. A Real Mad­rid azóta távozott edzője, a holland Leo Beenhakker azonban ezután is méltánytalanul sokat ültette őt a kis- padra, ami a spanyol lapok szerint Be­enhakker és a Real sikertelenségének egyik oka lehetett. Sanchez 11 évet töltött Spanyolor­szágban, a Real Madrid előtt ugyanis négy szezont játszott az Atletico Mad­ridban. Ez alatt a 11 év alatt öt alka­lommal volt spanyol gólkirály. — Legszebb emlékeim két évvel ez- előttről valók, amikor 38 gólomért megkaptam az Aranycipőt — emléke­zik Sanchez, aki öt egymást követő év­ben segítette bajnoki címhez a Reált, és kétszer volt az UEFA Kupa-győztes gárda tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom