Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-08 / 160. szám
8. oldal, 1992. július 8. MEGYEI KORKÉP A /\e xjLi történelem során mindig is az egyik legsúlyosabb bűncselekménynek számított az emberölés. Már a bibliai tízparancsolat is ennek tilalmával kezdődik: Ne ölj! A tilalomra kétségtelenül a tapasztalatok miatt volt szükség, ezáltal kívánt a „törvényalkotó” gátat szabni a súlyos cselekményeknek. Sikerült-e? A kérdés — a történelem és napjaink statisztikájának ismeretében —, sajnos, csak szónoki. Mindany- nyian tudjuk ugyanis, hogy az első parancsolaton túl, sőt bizonyára azt megelőzően is sok szigorú intézkedés született nemcsak a megelőzésre, de az elrettentésre is. Gondoljunk az emberölésért járó büntetések, a kivégzések elborzasztó módszereire. Ugyanakkor jogfilozófusok, kriminálpszicho- lógusok és egyéb tudományok művelőinek serege kereste — s keresi ma is — a bűnözés okát abban a reményben, hogy az emberiségnek sikerül megszabadulnia önmaga fekete árnyékától, vagy ha teljesen nem is, sikerül legalább kezelhetővé szelídíteni a jelenséget. Remény természetesen van, de úgy néz ki, hogy ennél kézzelfoghatóbb eredményre egyhamar nem számíthatunk. Az alábbiakban egy összeállítást adunk azokról a szándékos emberölésekről, amelyeket Bács-Kiskun megyében követtek el az elmúlt két év alatt: 1990—91-ben. Semmit nem akarunk ezzel bizonyítani, csupán tükröt tartani szűkebb társadalmunk elé: ilyen emberek is élnek közöttünk. 1990-ben, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság statisztikai kimutatása szerint 9 esetben követtek el szándékos emberölést, pontosabban kilenc esetben indult nyomozás ilyen ügyben. Arra a kérdésre, hogy mi lett a nyomozás eredménye, már a bíróságon kaptunk választ, pontosabban a bírósági, ügyészségi aktákból kerekedett ki az esetek vége. O Április 23-án a rendőrség nyomozást rendelt el, mert Bócsán, egy árnyékszékben halott csecsemőt találtak. Az igazságügyi orvosszakértők azonban megállapították, hogy a csecsemő már holtanjött a világra és az anyja — egy fiatal lány — ezután rejtette el az árnyékszékben. Mivel halott emberen nem lehet emberölés bűntettét elkövetni, a rendőrség a nyomozást 1990. június 25-én megszüntette. O Kettős halál történt Baján 1990. július 15-én. Vad Erzsébetet és négy hónapos, Árpád nevű gyermekét holtan találták a lakás fürdőszobájában. A nyomozás megállapította, hogy bűncselekmény nem történt, a fiatal anya és gyermeke öngyilkosok lettek. Vad Erzsébet csuklójára és bokájára elektromos vezetéket kötött, magához szorította a csecsemőt és a vezetéket áram alá helyezte. Mindketten meghaltak. A rendőrség az ügyet lezárta. 0 1990. július 31-én Kiskunfélegyházán történt a következő emberölés. Czakó Antalné veszekedés közben leszúrta lánya élettársát, Barna Lajost, aki másnap belehalt sérülésebe. A megyei bíróság Czakónét felmentette, mert bizonyítást nyert, hogy tettét jogos védelmi helyzetben követte el. Az ítélet 1991. május 2-án jogerőre emelkedett. 1990. október 10-én kezdődött és másnap hajnalban halállal végződött az az eset, amelynek Petőfiszálláson Hideg Imre és apja, idős Hideg Imre volt tragikus szereplője. Apa és fia nem voltak a legjobb viszonyban egymással, s ehhez sok köze volt mindkettőjük erősen italozó életmódjának. Október 10-én alaposan felöntöttek a garatra s így mentek hazafelé a tanyára, a fiú támogatta, vezette a nála is részegebb apát, de ez a vezetés egyre terhesebb, fárasztóbb lett. Ifjú Hideg Imre dühbe gurult, megharagudott a már-már magatehetetlen apára és elkezdte ököllel verni, majd mikor az a földre esett, mellére könyökölt, csizmájával rátaposott és otthagyta. Hazament, ivott még egy keveset és lefeküdt. Csak hajnali két óra tájban jutott eszébe, hogy otthagyta az apját a mezőn. Ekkor kiment a helyszínre, hogy megnézze, mi van az öreggel. Sajnos, idős Hideg Imre már halott volt. A tettest öt év börtönre ítélte a bíróság és négy évre eltiltotta a közügyektől. Áz ítélet 1992. március 27-én jogerőre emelkedett. A jakabszállási tanyavilág- _ ban történt a következő, emberhalállal végződött bűncselekmény 1990. október 21-én. A Jusztin családban már régóta szálka volt a lány, Jusztin Mária élettársának viselkedése. Szarka Zoltánt azzal gyanúsította a két Jusztin fivér — Sándor és János —, hogy lopkodja az ennivalót, nem dolgozik rendesen és becsapja a családot. Nos, az említett napon is ilyenek miatt kezdődött a vita, amelynek során a két Jusztin fivér egyszerűen agyonverte a szerencsétlen Szarvas Zoltánt. A megyei bíróság Jusztin Sándort 12 év börtönre ítélte és hat évre eltiltotta a közügyektől, míg Jusztin János büntetése 10 év börtön és négy év közügyektől való eltiltás. Az ítélet 1991. november 1-jén jogerőre emelkedett. O A legsúlyosabb megítélésű szándékos emberölést kétségtelenül Dunapatajon követték el 1990. november 15-én. Emlékezetes, hogy az áldozatot, Vincze Erzsébetet, aki magányosan élt szépen berendezett, tisztán tartott lakásában, egy reggel holtan találták. A körülmények egyértelműen A legsúlyosabb bűncselekmény • Ma már nem készül a börtönökben ilyen „türelemüveg”, amelyet a kiskunfélegyházi börtönmúzeumban láthatunk. Az elítéltek legtöbbje ugyanis dolgozik. (Straszer András felvételei) bűncselekmény elkövetésére utaltak és azonnal megkezdődött a nyomozás. Eleinte három, nevelőintézetből megszökött fiúra terelődött a gyanú, de hamarosan kiderült, nem ők a tettesek. A másik szálon folytatott nyomozás hálójában hamarosan felakadt Nyári Lajos, aki rokoni látogatásra érkezett a községbe s rokonaitól az éjszaka folyamán eltávozva, egy szerelővassal hatolt be az idős, magányos asz- szonyhoz és agyonütötte. Pénzt, értéktárgyakat akart magával vinni a cselekmény helyszínéről, de alig talált valamit. Á megyei bíróság Nyári Lajost nyereség- vágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó börtönre ítélte és 10 évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől. Az ítéletet 1991 október 16-án hirdette ki a bíróság, de az még nem jogerős Ktskunhaláson 1990. no_ vember 24-én — ki tudja i mmár hanvadszor — ismét szóváltásba keveredett a Gőzön utca 13. szám alatti lakásban Radies Káról) és testvére, Radics Péter. Az előbbi felhánytorgatta testvérének hogy nem dolgozik, hanem idős szülője nyugdíját ké- regeti el Ezen összekapott a két fivér é* a vita során Radics Károly egy késsél leszúrta testvérét, aki a helyszínen meghalt. A bíróság a tettest hat év börtönre ítélte és négy évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől. Az ítélet 1991. március 5-én emelkedett jogerőre. Szerelmi féltékenység moti- _ válta azt a bűncselekményt, amely 1990. december 5-én történt Tompán. Jakity Mihály — egy ismeretlen kamionostól vásárolt Zbrojovka típusú pisztollyal — a tompái polgármesteri hivatal előtt agyonlőtte — korábbi élettársát, Sebők Miklósnét. Jakity ugyanis azt szerette volna, ha az asszony visszamegy hozzá, de az erre nem volt hajlandó, mert találkozott egy megértő társsal, akihez feleségül is ment. Jakity ezt nem tudta elviselni s ezért szánta magát szörnyű tettére. Miután megölte az asszonyt, a fegyvert önmaga ellen fordította, de halálos sebet nem ejtett magán. A bíróság Jakityot 11 év börtönre ítélte és hat évre eltiltotta a közügyektől. Az ítéletet 1991. július 11-én hirdették ki s az még nem jogerős. Q Az 1990-es év utolsó szándékos emberölését (Bács- Kiskunban) december 11-én egy asszony követte el Kiskunhalason. Fercsi Sándorné már hosszabb ideje ádáz küzdelmet folytatott élettársával, Borsos Károllyal. A férfi ugyanis dolgozni nem akart, viszont rendszeresen ivott, gyakorta részegen tért haza, szitkozódott, pénzt követelt. Az asz- szony pedig mindenáron arra akarta rávenni, hogy költözzön el tőle, hagyja őt békén. Borsos azonban erről hallani sem akart. Az 1990. december 11. estéje is veszekedéssel telt el, majd a férfi lefeküdt, elaludt. Fercsiné viszont döntő lépésre szánta el magát: egy teknővájó baltával háromszor fejbe vágta az alvó Borsost, aki a helyszínen meghalt. Fercsi Sándornét hét év börtönre ítélte a bíróság és öt évre eltiltották a közügyektől. Az ítélet jogerős. Az 1991-es év szándékos emberöléseiről szólva 14 ügyről tudunk tájékoztatást adni. Ha ezt a bűncselekmény-kategóriát nézzük, egyértelmű, hogy emelkedés tapasztalható. Az is figyelemre méltó, hogy sem 1990- ben, sem a következő évben nem volt meghatározó a vagyoni, anyagi jellegű indítóok. Sőt ez volt a legkevesebb. Elsősorban családi viszály, féltékenység motiválta a tetteseket. Feltűnő viszont —, és talán nem csupán véletlen — hogy 1991- ben három olyan szándékos emberölés is történt, amelynek tetteseit a bíróság kénytelen volt felmenteni és zárt intézetbe utalni. Nézzük időrendben az 1991-es eseteket. Döbbenetes, ugyanakkor kriminalisztikai szempontból ritka bűncselekmény történt 1991. január 11-én délelőtt tizenegy órakor Kecskeméten, a Szolnoki úton, nem sokkal az aluljáró torkolatától kifelé. Fries Ádám Trabant gépkocsijával szándékosan elütötte telekszomszédját és haragosát, Szakállas Pált, aki segédmotorral közlekedett. Az ütközés következtében a motorkerékpáros olyan súlyosan megsérült, hogy a szerencsétlen ember a kórházban — anélkül, hogy magához tért volna — belehalt sérüléseibe. A tettes, Fries Ádám, akkor 59 éves férfi, végig tagadott az eljárás során, ám a tanúk, a helyszínelő rendőrök és az egyéb bizonyíműén bizonyították szándékosságát. A bíróság emberölés miatt első fokon tízévi börtönre ítélte a trabantos gázolót és hat évre eltiltotta a járművezetéstől. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság járt el az ügyben és a büntetést 12 év börtönre emelték féltés 10 évre szól az eltiltás. Az ítélet jogerős. O Különlegességében vetekedett az előbbivel az a bűn- cselekmény, amelyet Rettig József harminchat éves férfi követett el Nemesnádudvaron, a Szőlő utca 36. szám alatti házban. Halántékon lőtte alvó feleségét, de ehhez nem fegyvert, hanem egy kombi- náltfogót és egy kalapácsot használt. A feleség perceken belül meghalt, majd Rettig a holttestet egy fóliába csomagolta és a korábban kiszemelt helyen elásta. A véres he- verőt elégette, ugyanakkor úgy tett, mintha a felesége — akinek kezdeményezésére a bíróság a házasságot már felbontotta — egy idegen férfival ment volna el Bajára. Egy idő után azonban gyanús lett Rettig és fény derült a brutális bűncselekményre. A bíróság 1991. július 12-én hirdetett Ítéletet és Rettig Józsefet 13 év börtönre ítélte és további nyolc évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet még nem jogerős. Drágszélen történt a következő emberölés. Bagó Kálmán, hatvanegy éves férfi 1991. február 25-én agyonverte a feleségét. Az eljárás szándékos emberölés büntette miatt indult ellene, de a bíróság a vád alól büntethetőséA legsúlyosabb bűncselekmény felderítésében főszeKAnln n »*/a»ií1/\i*1/ néiio • A „gyilkos Trabant”. Fries Ádám 1991. január 11-én ezzel a kocsival gázolta el szándékosan haragosát, Szakállas Pált, aki a kórházban belehalt sérüléseibe. get kizáró ok miatt felmentette és 1991. szeptember 26-án kényszer gyógykezelését rendelte el, vagyis zárt intézetbe utalta. O Még ma is foglalkoztatja Kiskunfélegyházán a közvéleményt az a bűncselekmény, amely 1991. május 7-én éjszaka történt. Agyonverték, kifosztották és megerőszakolták a magányosan élő, virágárusítással foglalkozó Szabó Máriát. Az ügyészség 1991. október 29-én elkészült vádiratában a cselekmény elkövetésével Pulya Ferenc és Rácz József kiskunfélegyházi lakosokat vádolja. Az ügyben — tudomásunk szerint — a közeljövőben kezdődik a tárgyalás a megyei bíróságon. O Nagybaracskán 1991. május 30-án Tüske János 39 éves férfi egy úgynevezett rambó- késsel megölte a feleségét. A házasság elromlott, mert az asszony szoros kapcsolatot létesített egyik munkatársával, sőt annak lakására költözött, majd az említett napon megjelent Nagybaracskán, hogy elvigyen néhány bútordarabot. A férj most is és korábban is kérlelte, hogy ne menjen el, ne hagyja ott a két kiskorú gyereket. A feleség azonban hajthatatlan maradt. Ezt látva, Tüske felkapta a vitrinen lévő kést és megölte az asszonyt. A bíróság az elkövetőt 1991. szeptember 27-én hat év börtönre ítélte és három évrq eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. O Gyilkosság súlyzóval. Ezen a címen írtuk meg annak a bűnügynek a történetét, amelyet Bognár Sándor kecskeméti fiatalember követett el 1991 júniusában. A 29 éves férfi nem nézte jó szemmel, hogy anyjának élettársa mindössze négy évvel idősebb mint ő, de talán nem is ez volt a legnagyobb baj: Kollár József— az áldozat — meglehetősen zilált életet élt. Nem dolgozott, ivott, veszekedett az asszonnyal, sőt azzal dicsekedett, hogy a városban egyszerre több szeretője is van. Mindezek oda vezettek, hogy Bognár Sándorban felhalmozódott az indulat és ezt borral, pálinkával is serkentette — Kollár közreműködésével. S ekkor megtörtént a tragédia. Bognár egy súlyzóval agyonverte Kollár Józsefet. A bíróság emberölés miatt nyolcévi börtönre ítélte Bognár Sándort és további hat évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. O Mélykúton, a Zalka Máté utca 84. szám alatt 1991. július 24-én egy asszony halálával végződött egy veszekedés. Osztro- gonácz István rokkantnyugdíjas ezen a napon is bevette az orvos által javasolt nyugtátokat, majd dolgozgatott és délután megivott három üveg sört s egy rumos kávét. Érezte az ital hatását, de nem volt részeg. így ment el az anyósa lakására megetetni a sertéseket. Az anyósa, Eszter Lajosné azonban elébe állt, kezében egy nagykést és egy baltát tartott, s elkezdte szidalmazni a vejét, mert az szerinte sok vizet használ el. Veszekedés alakult ki közöttük s Osztrogonáczot olyan erős indulat fogta el, hogy a nála lévő vizeskannával többször fejbe vágta az anyósát, majd botot ragadott és azzal püfölte a már földön fekvő asszonyt. A 81 éves áldozat rövid idő alatt meghalt. A bíróság — a körülmények mérlegelése után — Osztrogonácz Istvánt kétévi fogházra ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet még nem jogerős. 0 1991. augusztus 18-án Kunszentmiklóson, egy szóváltás során, Körösi Sándor 41 éves kunadacsi lakos megölte korábbi feleségét, Bán Istvánnét. A bíróság Körösit 1991. december 12-én Ítélte el öt év börtönre. Az ítélet jogerős. O Drágszélen újszülött csecsemőjét ölte meg a mindössze húszéves Kocsis Marianna 1991. szeptember 14-én. A bíróság három és fél évi börtönre ítélte az elkövetőt. Az Ítélet még nem emelkedett jogerőre. ® A Hetényegyházán lakó Váczi Lajos 21 éves fiatalember 1991. július 17-én — mint már oly sok esetben — ittas állapotban ment haza, éjszaka 11 óra körül. Anyja természetesen kifogásolta élétmódját, örökös részegeskedését. Szóváltás, vita alakult ki közöttük és ennek során Váczi agyonütötte az anyját. A bíróság 1991. november 7-én hirdetett ítéletet az ügyben és Váczi Lajost szándékos emberölés miatt 12 év börtönre ítélte és további nyolc évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet még nem jogerős. • A megyei bíróság bűnjelkamrájában őrzött, sok fegyver is bizonyítja, hogy egyre több olyan eszköz kerül az országba, mely kifejezetten az emberéletek kioltására alkalmas. © Kiskunfélegyházán 1989. augusztus 20-án történt egy emberölés, de a nyomozás és az ügy lezárása csak 1991-ben történt meg. Nagy István, aki 1954-ben született, hosszú ideig ugyanis elmeorvosi megfigyelés alatt volt. Az illető Kiskunfélegyházán, a Lisz- nyai utca 19. szám alatti házba behatolva pénz és értékek után kutatott. Amikor azonban észrevette, hogy a ház tulajdonosa, özvegy Keserű Károlyné otthon tartózkodik, rárontott és megfojtotta az idős asszonyt. A bíróság a tettest felmentette a szándékos emberölés vádja alól, mert egyértelműen bebizonyosodott, hogy nem beszámítható. Ugyanakkor elrendelte Nagy István zártintézeti kényszergyógykezelését. © Egy családi tragédia zajlott le 1991. október 18-án Kecskeméten, a Korsó utca 17. szám alatti házban. Itt lakott Sándor Mihály, hatvannyolc éves férfi és felesége. A két ember között annyira megromlott a kapcsolat, hogy emiatt állandó veszekedések voltak napirenden, sőt az asszony már el akart válni férjétől. Az említett napon azonban Sándor Mihály végsői döntésre szánta el magát: több késszúrással megölte feleségét, majd önmaga életének is véget vetett. A rendőrség az ügyet lezárta. © Benedek Mihály negyvenöt éves keceli férfit is zártintézeti kezelésre kötelezte a bíróság. Az illető féltékenységi tébolyában (az orvosszakértő nevezi így állapotát) Kecelen, az Oázis presszóban két nagy erejű késszúrással megölte Bóna Andrást, akiről azt feltételezte, hogy kapcsolata van a feleségével. Mindketten erősen ittas állapotban voltak. Bóna a helyszínen meghalt s 1991. december 12-én — amint említettük — a bíróság elrendelte a tettes zártintézeti kezelését. © A múlt év utolsó szándékos emberölését Kalocsán követte el Gyányi István — legalábbis az ügyészség ezzel a bűn- cselekménnyel vádolja. A vádirat szerint ugyanis az illető albérleti lakásába vitte Pólyák Lajosnét, akivel élettársi kapcsolatban voltak és ott ütötte, rugdalta, fejét a falba verte. A szerencsétlen asszony segítségért kiabált, de azt senki nem hallotta meg, így a megvadult és ittas Gyányi tovább verte, ütötte, majd elcsendesedtek és a férfi is lefeküdt. Éjszaka azonban az asszony — az ütlegelések következtében — meghalt. Az ügyészség a vádiratot 1992. április 23-án nyújtotta be a bírósághoz, ahol tudomásunk szerint hamarosan kitűzik a tárgyalást. * A bevezetőben azt írtam, hogy van remény megszabadulni önmagunk fekete árnyékától. De amint az ismertetett ügyekből kiviláglik, a bűnüldöző- és ítélkezőszervek nem elégszenek meg a reménnyel, ennél többre, kézzelfogható intézkedésekre van szükség. Sőt a látszat egyelőre azt mutatja, hogy az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy legalább csökkentsük a bűnözési statisztika adatait összességében és természetesen részleteiben is. Hogy mennyire szükség van erre, azt éppen az mutatja, hogy 1992-ben (július 22-éig) a megyében már öt szándékos emberölés történt. Gál Sándor A jogfilozófusok évezredek óta keresik a bűnözés okait, megszüntetésük reményében.
