Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-08 / 160. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. július 8„ 3. oldal AZ ÉLETKÉPES KÖZÉPBIRTOKÉ A JÖVŐ Bank is kell az elinduláshoz A lakiteleki falunapokon a gazda­körök is felállították a sátrukat, ahol a bácskai gazdák boraival kínálták az érdeklődőket. Itt találkoztunk dr. Kozma Hubával, a Gazdakörök Országos Szövetségének elnökével, országgyűlési képviselővel, akit az agrárátalakulás gondjairól kérdez­tünk. — A kárpótlási jegyek igénylői többségének nincs szándékában földműveléssel foglalkozni. Úgy tű­nik, a leendő tulajdonosok egy ré­szének csak azért kell a föld, hogy bérbeadják. A mezőgazdaságból élők jelentős tömege pedig nehéz helyzetbe kerülhet a reformok után. — Reméljük, hogy sokan nem földre váltják át a kárpótlási jegyet. A szövetségünk egyik feladata pont az, hogy úgy irányítsuk az átalaku­lást, hogy az agrárágazatból élők to­vábbra is a földművelésben találják meg boldogulásukat. Azt szeret­nénk, ha életképes középbirtokok alakulnának ki, mert ennél kisebb méretben nem biztosítható a jöve­delmező gazdálkodás. A tulajdoni viszonyok rendezése mellett a minő­ségi termelésre történő átállást is szorgalmazzunk. Jelenleg 170 nö­vény termelésével foglalkozunk, mi­közben 270 kultúra művelésére nyíl­na lehetőség. A váltás persze befek­tetéseket követel, így a gazdaembe­reknek is meg kell tanulniuk az új kultúrák meghonosításának módját is. Enélkül a termékváltás elképzel­hetetlen. — Hogyan kezdje meg a szerke­zetváltást a parasztember, amikor egy fillér kölcsönt sem kap, még csil­lagászati kamatok felvállalása mel­lett sem? — A meglévő bankok közül egy pénzintézetet tervezünk kiválaszta­ni, amely finanszírozná a termelést. A falvakban három bank található meg, az OTP, a Postabank és a Takarékszövetkezet, akik közül egyikre számítanánk. Hogy melyi­ket támogatná a kormány akár tőkeinjekcióval is, ma még nem tudom. • Mezőgazdaságot finanszírozó bankra van szükség a falvakban — mondja dr. Kozma Huba országgyű­lési képviselő. (Fotó: PN-archív) — Hol nyaral az idén a képviselő úr? — A szabadságom első napja ép­pen a mai szombat. Egy hétre a maj- sai barátaimmal kirándulunk Er­délybe. Majd megyei képviselő tár­saimmal s családjainkkal egy hétre Tiszabecsre megyünk pihenni. Az utóbbi években nagyon jól összeba­rátkoztunk, s-jrínen adódott az ötlet, hogy töltsünk együtt néhány napot. B.Zs. Lesz városi tévé Halason? Hosszú évek óta vajúdik a városi tévé ügye Halason. An­nak idején a So­ros-alapítvány­tól nyert stúdió­felszerelés töb­beket megkísér­tett, hogy városi tévé-programot indítsanak. Ám mintha valami­féle átok ülne a városon, sem a korábbi, sem az újabb rendszer, sem az idősebb, sem az ifjabb próbálkozók nem jártak sikerrel té­véügyben. Fel-felbukkant időnként a monoszkóp, jelezve, hogy újabb kísérleti adás következik, de az ön­szorgalom lendülete előbb-utóbb mindenkiben alábbhagyott. A legutóbbi esztendőben azután alapítvány létesült úgynevezett köz- szolgálati televízióra, annak kurató­riuma alakult, amely pályázatot hir­detett főszerkesztői állásra. Nevek kerültek be a köztudatba, akik pá­lyáztak volna, aztán valaki más ne­ve, aki talán meg is nyerte anélkül, hogy pályázott volna, végül megtör­tént a kinevezés. Vida Attila vállal­kozót, a kuratórium elnökét kértük nyilatkozzon a fejlemények jelenlegi állásáról. — Igen, van kinevezett főszer­kesztőnk Huber István személyében. Két pályázat érkezett hozzánk határidőre, s a kettő közül az övé felelt meg a követelményeknek, azontúl pedig értékes elképzelések­kel bíró anyag is volt, emiatt döntött a kuratórium az ő ajánlata mellett. —Volt egy korábbi hír is, amely az AMK igazgatójának, Szemerédi Lászlónak a megbízásáról szólt. Ő is pályázott? — Az ő neve úgy merült fel, mint akinek a stúdióengedély a birtoká­ban van. Nem pályázott, nem kí­vánt, és most sem kíván a szerkesz­tésben részt venni. Szemerédi Lász­lót a stúdió igazgatójaként a jogi és engedélyezési felelősségre kérte fel a kuratórium, és megbízta a moratóri­um feloldása esetén a stúdiójog meg­szerzésére, az engedélyezési proce­dúra lebonyolítására most már a ku­ratórium mindenkori elnökének sze­mélyéhez kötve ezt a jogot. — Úgy tudom, „társadalmi” funk­ció lesz ez a főszerkesztőnek. — Egyelőre valóban nincs mó­dunk bérezni, de az adásba kerülő kész műsorok után fizetünk. Bárki • A stúdió épületének használati joga az alapítványé, tulajdonjoga az önkormányzaté. (Fotó: Ferincz) A bajai önkormányzat hitelfelhasználása A hétfői sajtótájékoztatón Kab- debó Péter, a képviselő-testület gaz­dasági bizottságának elnöke ismer­tette a Lakitelek Alapítványtól fel­vett 150 milliós hitel felhasználását. E szerint ez az összeg egy évig szaba­don felhasználható, csak jövő év ele­jén kell a bank felé elszámolni. Idén a korábban felvett hiteleket finanszi- rozzule belőle. Először kifizettük a ’fii 2 50 milliós adósságát. Utána a 9 l-cs költségvetési hiány 65 milli­ója került sorra. Tartós betétben el­helyezésre került 30 millió, ennek a kamatai 2-3 százalék pluszbevételt jelentenek. A fennmaradó 5 millió a céltámogatások előfinanszírozását szolgaija. A kifizetett hitelek mind magas, 32 százalékos kamatúak. Idén a város még nem vett fel kölcsönt, majd csak decemberben lesz rá szükség, de akkor már jóval kedvezőbb kamatozású hitelek lesznek, mint a most kiegyenlítet­tek. Elképzelése szerint a pénzt rész­ben infrastruktúrára kellene költe­ni ahhoz, hogy itt egyáltalán gaz­dasági élet (a vállalkozási kedv) elindulhasson: Az alapítványnak összesen mintegy 300-320 milliót kell majd visszafizetni. Ebből az alaptőke a befektetésekből visszafizethető lesz, a kamatokat pedig megnyer­jük az infláció révén is. Zalavári László Alkalmatlan okirat — Több kifogás is érte a beter­jesztett elképzelést — mondja Vass Benő alpolgármester, a Kiskunha­lasi Általános Művelődési Központ alapítványi iskolai terveiről. — Az alapító okirat tervezetét megtár­gyalta a jogi és ügyrendi bizottság és visszaadta átdolgozásra. Az ala­pítványi iskola ötletét egyébként ál­talában jónak tartjuk, erre a konk­rét beterjesztésre viszont egészen más,koncepciót kell majd kidolgoz­ni. így nem tartom valószínűnek, hogy ősztől az indulás feltételei adottak lennének. A jogi és ügyrendi bizottság ál­lásfoglalása szerint egyébként a ter­vezetet a bizottság képviselő-testü­let elé terjesztésre alkalmatlannak ítéli. Az ÁMK, mint alapító nem rendelkezik az alapítás jogszabályi feltételeivel. Az általa feltüntetett vagyon ugyanis nem tekinthető ala­pítói vagyonnak. Javasolja ugyan­akkor a bizottság, hogy vizsgálja meg az intézmény egy, az iskola mellé rendelt alapítvány létesítését, amely szponzorok szervezésével az iskola működtetését segíthetné. Egyre több fiatalkorú bűnelkövető Nem panaszkodhatnak munka- nélküliségre a megyei gyermek- és ifjúsági intézet bajai részlegének munkatársai. A négytagú kollektí­va két tagja — Kiing Józsefné és Pappné Jánics Ildikó — nevelőszü­lői felügyelő. Munkájuk fő profilja állami gondozott gyerekek segítése, megfelelő helyen történő elhelyezé­se. Az árva gyerekek jelentős része hivatásos nevelőszülőkhöz kerül, akik pénzért biztosítják a családot számukra. Az ő munkájukat segítik és felügyelik a nevelőszülői felügye­lők. Az állami gondozottak egy má­sik csoportjának vannak ugyan szülei, de olyan körülmények kö­zött élnek, amely nem alkalmas a gyermeknevelésre, ezért tőlük elve­szik gyermeküket és havonta kell vizsgálni, hogy vissza lehet-e he­lyezni vagy esetleg végleg le kell mondatni róluk szüleiket. A har­madik fontos feladat az örökbe­adás, amikor nem hivatalos nevelő­szülők, hanem valamilyen ok miatt gyermektelen házaspár kapja meg az árvát. A bajai GYIVI másik két mun­katársa — Géczy Tamás és Tandari István —- hivatásos pártfogók. Munkájuk egyrészt védő-óvó fel­ügyelet. Ez amolyan megelőzés, a veszélyeztetett gyerekeket és szülei­ket kell olyan tanácsokkal ellátni, ami megakadályozhatja a későbbi súlyosabb problémákat. Másik részterületük a pártfogási felügyelet bűnöző fiatalok mellett, akik vagy próbára vannak bocsátva, vagy fel­függesztett büntetést kaptak. A cél, hogy elkerülve régi barátaikat és a zűrös helyeket, ne kövessenek el újabb bűncselekményeket. A legne­hezebb eset, ha valaki már javítóin­tézetből jön ki rehabilitációs időre. Segíteni kell visszailleszkedését a társadalomba, mert ha ez nem sike­rül neki, visszakerül az intézetbe. Sajnos, egyre több a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmény, el­sősorban a lopás és a betörés. Az egyik ok ismert: az iskola elvégzése után sokan nem tudnak elhelyez­kedni és a tehetetlenségük, unal­muk és agresszivitásuk ilyen módon nyilvánul meg. Dehát ez már nem­csak helyi probléma. Géczy Zsolt REMÉNY HÉTFŐIG Víz sem lesz a Batthyány utcán? Könnyen elképzelhető, hogy va­lóságos lavinát indított el hétfőn reg­gel a Démász döntése; miszerint a Batthyány utca 17—27. szám alatti 198 lakás közös helyiségeiben ki­kapcsolta az áramot. Azóta nincs üft, lépcsőházi világítás és a parabo­laantennáról működő tévékészülé­kek is — a közös elosztó révén — megszűntek működni. Kedden reggel felháborodott tele­fonokat kaptunk szerkesztőségünk­ben, miszerint nemcsak hogy a notó­rius tartozó ház nem nézhet tévét „büntetésből”, de a környéken több épületben lakók sem; épp a Batt­hyány út páros oldalán, illetve a Ba- gi László utca emeletes házaiban. — Megdöbbentő, hogy minket is büntetnek mások hibájáért! — mondta egy lakó. Mi fizetjük az elő­fizetési díjat, senkinek semmi joga sincs a tévéadást megvonni tőlünk. Az illetékeseknek kell műszakilag olyan megoldást találni, amely csak azokat érinti, akik hibásak! Több száz lakásban bosszankodnak most mások miatt! Már elnézést, de ez nem elintézési mód! Felhívtuk az IKTV-t mi is, és kö­zölték velünk, hogy az említett há­zak nem rájuk tartoznak, hanem az Elektroszerhez. Panaszosokkal ép­pen ezért nem foglalkoznak! Ahogy lenni szokott, a baj nem jár egyedül. A 198 lakás több mint egy­millió forinttal tartozik a vízműnek. Éppen ezért, mint tegnap megtud­tuk, valószínű, hogy hétfőtől részle­ges vízkorlátozást fognak bevezetni. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a lakások vízellátása megszű­nik, egyetlen csapot hagynak meg az alagsorban, innen kell felvinni vöd­rökben (gyalog) az emeletekre, még a WC lehúzásához is! — Ez az ügy már legalább egy éve húzódik—mondta Szekeres István, a Vízmű Rt. igazgatója. Többször adtunk haladékot a háznak, de mint gazdálkodási intézménynek, be kell hajtanunk a kintlevőségeinket. Ha nem tesszük, akkor saját működé­sünk kérdőjeleződhet meg. Emberi­leg rendkívül sajnálatos dologról van szó, de nem tehetünk mást! Legalább szándékukat kértük, de nincs közös képviselő, nem tudunk kivel tárgyalni, és már körülbelül 20 esetben halasztottunk! Legalább a tartozás felét kérjük hétfőig. (Körül­belül félmilliót.) Akkor újabb hala­dékot tudnánk adni a tartozás másik felére. Borzasztó kellemetlen, megértjük azokat akik nem tehetnek a kiala­kult helyzetről. Úgy érzem, itt nagy­fokú felelőtlenség történt, hogy idá­ig fajultak a dolgok. Bízom abban, hogy hétfőig minden rendeződik! Bán János Városatyák az alállomáson • Transzformátor, szerelővel. A kiskunhalasi önkormányzat, július 13-ára tervezett ülé­sén megtárgyalja az áramszolgál­tatás szervezeti átalakítását, kis­kunhalasi helyzetét és a város ener­giaellátásában végzett korszerűsí­tését. Ennek előzményeként az ön- kormányzat városfejlesztési bi­zottsága megtekintette a Démász Tinódi utcai 1 20/20 kilovoltos alállomását. , Hiezl József, a Démász Rt. Bajai Üzemigazgatóság vezetője köszön­tő szavai után elmondta, hogy a Dé­mász részvénytársasággá alakult ez év január elsején. Az rt. stratégiai célja, hogy minimális költséggel a maximális szolgáltatást biztosítsa Kiskunhalason a közel húszezer vil- lamosenergia-fogyasztó részére. Braun Ferenc üzemviteli osztály- vezető ismertette az alállomásban végrehajtott korszerűsítés főbb jel­lemzőit. A közel 30 évvel ezelőtt épí­tett, és kívülről is jól látható szabad­téri berendezés elavult és ma már üzemen kívül várja a lebontását. Az utóbbi hat évben végrehajtott 27,8 millió forint értékű beruházás ered­ményeként európai mércével mérve is korszerű energiaelosztó központ alakult ki Kiskunhalason. A szinte negyedakkora helyet elfoglaló, to­kozott, 20 kilovoltos főelosztó többet tud, biztonságosabb és em­beri beavatkozás nélkül is műkö­dik. Az alállomásban működő 25 megavoltamperes transzformátor ugyanekkora teljesítményű tarta­lékkal látja el a várost és környé­két. A helyszíni szemlén résztve­vők — köztük Vass Benő alpolgár­mester — nagy érdeklődéssel és megelégedéssel nyilatkoztak a lá­tottakról. Kispéter Imre Levél a munkaügyi miniszternek Kunszentmiklóson és vonzás- körzetében elégedetlenséget váltott ki a Magyar Közlöny 61. száma. Ugyanis ebben olvasható az a ren­delkezés, miszerint az elmaradott területek fejlesztését és a munka­helyteremtést szolgáló területfej­lesztési támogatásban részesíthető települések jegyzékében nem szere­pelnek. Egyébként az elmúlt esz­tendőben még e listán voltak. Ezért a napokban hét aláírással ellátott levelet küldtek a munkaügyi miniszternek. Kunadacs, Kunpe- szér, Szabadszállás, Tass, Szalk- szentmárton, Dunavecse és Kun- szentmiklós polgármestere admi­nisztratív hibát vél az intézkedés mögött. Levelükben kiemelik, hogy a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ legutóbbi helyzetképe sze­rint az említett területen a legmaga­sabb a munkanélküli ráta: ezért is kérik a támogatás újbóli megítélését. Kitüntetések Díszpolgár lett Vass Lajos, nyugal­mazott iskolaigazgató. A köz javára végzett önzetlen munkájáért, különö­sen a II. világháború halasi áldozatai­nak felkutatásában végzett nagyértékű adatgyűjtésért és feldolgozásáért. A hét éve kezdett, többször akadályozott ku­tatás tette lehetővé, hogy az 1046 halasi és környékbeli áldozat neve ismert, és az emlékmű elkészülhetett. Élete mun­kájával, mint néptanító megszolgálta az elismerést. Kiskunhalas Városért címet kapott Balogh István csillagász, aki 1968 óta dolgozik az amatőr csillagászati moz­galomban. 1972-ben hozta létre a helyi csillagászati klubot. 1966 óta szervezi Halason a csillagászati napokat. Ön­erőből hozta létre a Csillagvizsgálót- 1983-ban. Amatőrmunkája mellett tu­dományos kutatást is folytat. 1989-ben Törökország—Szíria történelmi és földrajzi értékeiről szóló videofilmét készített az iskolák számára egy expe­díció keretében. Testületi ülés Kalocsán Holnap 16 órától a városháza dísz­termében ülésezik a kalocsai önkor­mányzat képviselő-testülete. A szená- tárok először a július 2-ai testületi ülés elmaradt napirendi pontjait tárgyalják, majd a gyermekosztály ágyszámának csökkentéséről határoznak. Fontos té­ma a volt szovjet ingatlanok értékesíté­se, az egyházi ingatlanok átadásáról szóló megállapodástervezet. Közügyekről Soltvadkerten Soltvadkert képviselő-testülete a mai ülésre tizenkét napirend megtárgyalá­sát tervezi. Egyebek között módosítják az ez évi költségvetési rendeletet, elbí­rálják az iskolabővítésre beérkezett ter­vezői pályázatokat, meghatározzák az óvodabővítés helyét, létrehozzák a közterület-felügyeletet, megalkotják a lakásépítés és -vásárlás helyi támogatá­sáról szóló rendeletet. Az ülésre meg­hívták Kocsenda Antal országgyűlési képviselőt is. Tűzoltás szemétügyben Állandóan füstölgő, bűzölgő, kör­nyezetromboló tényező a halasi sze­méttelep. Túl azon, hogy eddig is a környéken lakók szenvedték el az egészségtelen szennyezést, a továbbiak­ban még újabb lakótelep kialakulásá­val is számolni kell a közvetlen közel­ben. A laktanyai kórházban pedig el­mebetegek szociális otthona létesül. Hogy a szemét újbóli és ismételt fel­gyújtását megakadályozzák, a telep be­kerítéséről, lezárásáról és őrzéséről döntöttek a város képviselői. Ötszáze­zer forintot engedélyeztek a pénzügyi tartalékkeret terhére, hogy a fenti mun­kálatokat, illetőleg homokkal a szemét letakarását elvégezzék. Képletesen mondva is tűzoltó tevékenység ez, hi­szen nagyon fontos lenne a szemétügy tartós és megnyugtató megoldása. Biztosítási „kártyaállás” Halason Érdeklődtünk a háziorvosi szolgálat szerveződéséről Kiskunhalason. Mint megtudtuk, az elmúlt hétig a biztosítási kártyáknak csak egyharmadát adták le az állampolgárok. Ennek alapján még nem lehet megítélni, hogy a volt körze­tek arányai változnak-e, s milyen irányban. Marad a Szent László utca Jászszentlászlón Szent László nevét kapta a korábbi Hatvani András utca, ám az ott lakók jelentős része most aláírásával fordult a képviselő-testület­hez, kérve hogy a változtatást ne hajt­sák végre. A testület úgy határozott, hogy nem vonja vissza döntését, hisz azt széles körű közvélemény-kutatás előzte meg. A változtatás végrehajtása £orán viszont a fokozatosság elvét kö­vetik, hosszú ideig mindkét névtábla kint lesz az utcán, s nem erőltetik, hogy a lakók az adatokat a hivatalos irato­kon még az idén átvezessék. jelentkezhet műsortervvel vagy kész műsorral. A főszerkesztő dönt, hogy mi megy adásba. Van a döntés ellen egy fellebbezési lehetőség a kuratóri­umhoz, de ha az is jóváhagyja a fő- szerkesztői döntést, már nincs apel­láta. — Most ki készíti a műsorokat? — Egy négyfős betéti társaság, amely megfelelő eszközökkel rendel­kezik, s a stúdió bérlete fejében heti tíz percet, illetve féléves összesítés­ben 240 percet köteles nekünk dol­gozni. Kötve voltunk hozzájuk, az a stúdiófelszerelés ugyanis, amely az alapítvány birtokába került, mára tökéletesen elavult. Elkezdtünk egy fejlesztést, s a terveink mindenkép­pen az önálló működtetés elérésére irányulnak. Vállalkozni szeretnénk, amihez azonban szponzorok segítsé­gére is szükségünk lesz. — Hány családnak készülnek a programok ? — Jelenleg 2500 család nézi, szep­tember végére újabb négyezer lakás kapcsolódik a kábelhálózatra. Befejezésül az érintett engedélyé­vel idézzünk a főszerkesztői pályá­zatból, amely — tekintettel a nagy­ban dúló médiaviharokra is — nem minden tanulság nélkül való elveket fogalmaz meg. „Elképzelésem szerint — irja Hu­ber István — a helyi televíziózás két alapvető jelentőségű feladatot kell teljesítsen: Az objektív tájékoztatás, a tények fésületlen követése és bemutatása ak­kor is, ha az egy-egy ember vagy csoport érdekeit esetleg sérti'; maga a tény objektivitása legyen a mérce. A civil társadalom, mint pozitív modell alakítása, formálása, ahol a halasi polgárért, vele együtt működve kell a tartalmat formálni." Hajós Terézia

Next

/
Oldalképek
Tartalom