Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-29 / 178. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. július 29., 3. oldal A FÜZET IS KÖRNYEZETBARÁT Nehéz-e az iskolatáska? • Az idén váltott a Fűzfői Papírgyár: füzetekből soha nem volt még ekkora választék. Persze az áraik is jól tükrözik. MÓDOSÍTÁSRA VÁR A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY Helyet készítenek a kisebbségek képviselőinek ^i.7 idei lesz az első tanév, ami­kor a Hírős Piért Kereskedelmi Válla­lat bizonyítja önállóságát. Mennyire si­keresek a saját beszerzések, a partner- kapcsolataik? — Minden létező gyártót felhajtunk, s nagyobb szerepünk lehet az áralku­ban is. Nyugodtan mondhatom, hogy kiugróan magas árváltozás — mint a korábbi években volt — nincs az idén. Az is megnyugtató mondja Szabó Sándor kereskedelmi igazgatóhelyettes —, hogy a hiánycikkek listája is össze­zsugorodott. Néhány napig előfordul­hat ugyan, hogy például metál színű tankönyv- és füzetborító, vagy színes papírkészlet, centiméter nincs, de fo­lyamatos a szállításunk. Tartós hiány­cikk csak a rajztábla lesz, ugyanis nincs rá gyártó. — Van viszont, mint az üzletek pol­cain is látszik, többféle füzet. Váltott a gyár? — Eddig valóban csak egyetlen fü­zetcsalád volt. A fűzfőiek ettől az évtől már háromféle minőséget készítenek: középáras az úgynevezett Harmónia, ettől 15-20 százalékkal drágábbak a Dargai Attila-féle mesés füzetek. Leg­olcsóbb és környezetbarát a Natura, ami nem famentes. Az olasz Topolinó termék pedig a legdrágább. — Érdemes tehát szétnéznünk, mi­lyen füzeteket veszünk, hiszen például egy A/4-cs méretűből van 19, 22,10, sőt 41,40 forintért, s ugyanazt a célt szol­gálja. Persze, ezek nagykereskedelmi arak. — És most bizonyára arra gondol, hogy a vásárlók nemigen vehetik meg ilyen áron. Való igaz, hogy minden üz­let más-más haszonkulccsal dolgozik. Mi ezért is nyitottuk meg két hónapra a^tanszerdiszkontot az Otthon mozi­nál. Természetesen előtte tájékozód­tunk, hogy a többi üzlet milyen árral dolgozik, s mi igyekeztünk alattuk ma­radni. — Polcaikon fogyóban a táskák és a tolltartók . . . — A táska iránti igény a vártnál na­gyobb. Szép áruválasztékot vittek már el, ám az árak is „szépek” voltak, 1500 forinttól szinte már a végtelenségig. A tolltartókból tavalyról sok maradt, van 300-ért, de a berendezettek például egy ezressel többe kerülnek. Ezek szerint már vevője is válogatja, hogy mennyire nehéz lesz már ami a pénztárcát illeti egy-egy iskolatás­ka. Kép és szöveg: — pulai — (Folytatás az 1. oldalról) — Egyelőre csak tervezetről be­szélhetünk, mégis mit ígér a módo­sítási javaslat? — Az egyéni választókerületek és a területi, illetve töredékszava­zatokon alapuló listás választások mellett a nemzetiségek képviselői, a nemzeti és etnikai kisebbségek jelöltjei országos listán is választ­hatók lesznek. Ezen a listán az in­duló képviselők kedvezményeket kapnának: nem kell kopogtatócé­dulákat gyűjteniük, a mandátum elnyeréséhez a szavazatok 4 száza­léka helyett elegendő 3000 szava­zat is. Mindezt országos, listás rendszerben bonyolítanánk le, hi­szen a nemzetiségek, a kisebbségek szórványokban, s nem zárt válasz­tókörzetekben élnek. —- Ez a gyakorlatban azt jelente­né, hogy ott is ahol 20, ott is ahol 5000 érintett él, a szövetség által javasolt képviselőkre lehet csak szavazni?- Lényegében igen. De a há­romezres „kedvezmény” csak a lis­A bajai 567-es Számú Mészá­ros Lazár Cserkészcsapat 14 tagja tartózkodik Gödöllőn, a cserkész őrsvezető- és segéd­tiszt-képző táborban, a jövő hét elejéig. Nagyon komoly helyi felkészülés, valamint ezt követő tavezetőre érvényes, a második, harmadik helyen már ugyanazok a szabályok lépnek életbe, mint álta­lában az országgyűlési képviselők esetében. — Most az egyes kisebbségek képviselői egyik vagy másik párt hajóján eveztek be a T. Házba. Hogy lesz a jövőben? — Ez az út nem zárul le, pártlis­tán is indíthatók és választhatók lesznek a kisebbségek képviselői. Ma is több mint húszán vannak a padsorokban, akik kifejezetten ki­sebbségi státusukat hangoztatják szerepléseik alkalmával. Nem szű­kíteni, szélesíteni szeretnénk a le­hetőségeiket. De mondjuk ki őszintén: attól függetlenül, hogy a nemzetiségek, a kisebbségek „hi­vatalos” képviselői egyenes ágon is bekerülhetnek a parlamentbe, alig­ha mondanak majd le a pártok arról, hogy a magyar társadalom egyik-másik rétegétől ne próbálná­nak szavazatot nyerni a korábbi módszerekkel is. írásbeli és szóbeli vizsgák előz­tek meg ezt a tábort, hogy an­nak elvégzése után mind na­gyobb segítségére legyenek a csapat tisztjeinek, vezetőinek a cserkészek oktatásában, irányí­tásában. (koós) Bajai cserkészek Gödöllőn KIÉDESÜLŐ SZIKES TAVAINK Érdemes ivóvízzel pótolni? • Kunfehértó, 1979-ben. Hol van már a parti idill?... (PN-archív) A megye határán, a Dömsödi Dózsa Tsz majorjában évek óta sikeresen kí­sérleteznek a napenergia felhasználá­sával. Jó hatásfokkal működik a szo- láris rendszerű szárítójuk. Közismert adat: húszezerszer any- nyi napenergia érkezik a Földre, mint amennyit felhasználunk belőle. A ha­gyományos energiaforrások jelentő­sen megcsappantak, két-három em­beröltő, s végére járunk a kőolajnak, a földgáznak. A XXI. században el­fogy a szén is. Egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy ener­giapolitikájában megfelelő súllyal ne szerepeltesse a szoláris energiát. Ha­BAJÁN, BÁCSALMÁSON ÉS SZABADSZÁLLÁSON IS LESZNEK KÖVETŐK A dömsödi példa zank területere egy évben fél évszá­zadra elegendő energiamennyiség ér­kezik a Napból, fia országosan még kevésbé elterjedten, helyi viszonylat­ban már most is helye lenne a nap­energia-hasznosítású berendezések­nek. A dömsödi termelőszövetkezet energetikusai évek óta kísérleteznek új és újabb megoldásokon. Az állat­tartó telepükön jó haszonnal üzemel­tetik a biogázenergia-telepet. Hamar rájöttek arra is, hogy okos berendezé­sekkel a napenergiát is alkalmazhat­ják mezőgazdasági termények előállí­tására, állattartó épületek fűtésére. A dömsödi terményszárítónál a nap­sugárzás 62-63 tonna tüzelőolajat váltott ki. Mivel az évi üzemeltetési, fenntartási költségek alig haladják meg a 20 ezer forintot, közel egymil­lió az évente realizálható nyereség s 7-8 év a beruházás megtérülésének az ideje. A dömsödi példán föibuzdulva a megye számos, állattartással foglal­kozó gazdasága foglalkozik szoláris minierőművek telepítésével. Baján, Kiskunhalason, Bácsalmáson és Sza­badszálláson valósul meg a közeljö­vőben napfény energiájával működő szárítóüzem. A tervezőmérnökök a farmergazdaságok számára is készí­tenek célszerű típust. AKADOZIK A HALASI SÜTŐIPAR PRIVATIZÁCIÓJA A dolgozók pénzét kivették a Postabankból • A kiskunhalasi sütőipari dolgozók — köztük Herkc János, Balázs Zsolt és Balázs István — visszakapták a pénzüket. Visszakapták a privatizációs előtakarékosság során összegyűlt pénzüket a Kiskunhalasi Sütő- és Édesipari Vállalat dolgozói. A körülbelül tízmillió forintot az elmúlt héten a Postabankból vették ki a vállalat vezetői, nem kis mértékben a közelmúltban nyilvánosságra került bankcső­dök híreitől befolyásolva. Az ügy előzményeiről Földi Gyula termelési osztályvezető és Horváth Istvánné pénzügyi és számviteli osztályvezető tájékoztatása alapján számolunk be. A Duna—Tisza közi szikes és sziksós vizek a mérési adatok szerint régebben többgrammnyi ol­dott szervetlen anyagot (oldott sót) is tartalmaztak literenként. Ezek a kisebb-nagyobb tavak éppen a na­gyobb sótartalmuk és a nátrium-, valamint hidrogén-karbonát-ionok dominanciájával jellemezhető sajá­tos kémiai összetételük miatt szol­gálhatnak különleges élőhelyéül mikroszkópos méretű egysejtüek- nek éppúgy, mint magasabb rendű növényeknek és állatoknak. Emberi hasznosításuk is ennek volt köszön­hető, a napi megfigyelések szerint ugyanis az ilyen sziksós vizek igen alkalmasak reumás bántalmak, mi­rigydaganatok és mindenféle, rosz- szul gyógyuló seb gyógyítására. Az elmúlt évek száraz időjárása miatt egyes tavaink teljesen kiszá­radtak. Érre a sorsra jutott „legsó- sabb” tavacskánk, a fülöpházi Szappanosszék, amelynek vizében időnként még 30 grammnyi oldott sót is ki lehetett mutatni, és a nyár végi, kora őszi időszakokban a „kivirágzott” sziksó mint friss hó fehéredett a partján. De ugyanúgy eltűnt a vízi madarak egykori pa­radicsoma, a kerekegyházi Kon­dor-tó is, hogy csak egy-két példát emlitsünk. A strandolásra és horgászásra használt tavainkban viszont ala­Nem szokatlan a kép, hogy a kár­pótlási tanácsadó irodában sok em­ber várakozik türelemmel, hogy az elmúlt rendszerben elvesztett ingat­lanaiért, fizikai és erkölcsi meghur- coltatusáért beadhassa jogos kárpót­lási igényét. Az ügyintéző mindenki­vel egyformán foglalkozik, és segít átnézni a hivatalos dokumentumo­kat, tanácsadásával elősegíti a haté- »?y ügyintézést. A soron követke­ző idős urat személyesen is ismerheti, mert bizalmasan mondja neki: —- .f?} 's tudtam bátyám, hogy maga is 56-os elítélt volt! Az idős úr szinte pillanatok alatt váltott színt, s a rég­posan lecsökkent a vizükben ol­dott szervetlen anyagok mennyisé­ge: literenként alig néhány tized grammnyi mostanában a Szelidi- tó, a Vadkerti-tó, a Kunfehértó és a kiskunhalasi Sóstó vizének só­tartalma. A Szelidi-tó vizében ez az érték jelenleg 0,7-0,8 gramm literenként. A csökkenés már az 1970-es évek közepén bekövetkezett, amikor is alacsony, mindössze 0,3 gramm körüli sótartalmú Duna-vízzel kezdték pótolni a strandoláshoz „hiányzó” vizet. A fent említett há­rom másik tónál viszont ugyancsak 0,3 gramm körüli, tehát alacsony sótartalmú kútvízzel történik a víz­pótlás. A kiskunhalasi Sóstó oldott szervetlenanyag-tartalma nagyjá­ból megegyezik a Szelidi-tóéval, és ez alapján édes-sós átmeneti víztí­pusnak tekinthető. A Vadkerti-tó, valamint a Kun­fehértó mesterségesen kialakított két tavacskájának vize mindössze 0,2-0,3 grammnyi oldott sót tartal­maz, s így a Dunához hasonlóan közepes édesvizeknek minősülnek. Tehát az ismertetett módon megva­lósított vízpótlás eredményeképpen „kiédesülőben” vannak szikes tava­ink. Az pedig külön is elgondolkoz­tató, hogy felszín alatti ivóvíztarta­lékainkat éppen erre a célra kellene megcsapolnunk? Schmidt Anta| óta megedződött haraggal a szemé­ben, megfordulva rámutat az egyik várakozóra: Ez a szemét volt, aki feladott annak idején az ávósoknak... ' A meggyanúsított—aki a fogság­ban eltöltött évek kárpótlásáért állt sorban — első pillanatban alig kap levegőt, és zavartan veszi tudomásul a várakozók mélységes gyűlölettel teli tekintetét. Pár perc, s már csak a közönség méltatlankodik. A kárpótlandók — talán — később, külön-külön intézik a dolgot... (-p. -tán.) A halasi sütőipari vállalat—mivel létszáma 300 fő, s forgalma 300 millió -forint alatti — az elmúlt év őszén ke­rült be az önprivatizációs program­ba. A Dunaholding szakértői azt ja­vasolták, hogy a vállalat részvénytár­sasággá alakuljon át. Meg is kezdőd­tek az előkészületek, s tavaly novem­berben a dolgozókat is megkérdez­ték, akik úgy döntöttek, hogy maguk is részvényeket kívánnak vásárolni. A sütőipari vezetők ekkor egy elkülö­nített számlát nyitottak, amelyen a dolgozók részvényvásárlási szándék­kal megtakarított pénzét gyűjtötték. A havi fizetések egy része került ebbe az alapba — egyénenként változóan 500-tól 3000 forintig—, s ide utalták a különböző bérkiegészítéseket, az alkalmazottak életbiztosításával fel­vett kölcsönöket, s az étkezésikölt- ség-térítést. A tervek szerint az átala­kulás az idén június 30-áig ment vol­na végbe, s az összegyűlt körülbelül tízmillió forintért a dolgozók jutot­tak volna részvényekhez.­Időközben azonban a benyújtott átalakulási tervet az Állami Vagyon­ügynökség visszaadta, mivel az ellen­kezett olyan korábbi irányelvekkel, hogy a 16 óránként 10 tonnánál ki­sebb kapacitású sütőkemencéket ér­tékesíteni kell, lehetőleg magánkézbe kell adni. A halasi sütőipar felmentést kért a fenti megkötés alól, de az ügy elhúzódott, sezért nem lehetett ajúni- us 30-ai határidőt tartani. Mivel az eredeti elképzelés úgy szólt, hogy a pénzt június 30-áig gyűjtik, s mivel olyan számlán volt, melynek visszafizetésére nincs állami garancia, a vállalat vezetői úgy érez­ték, hogy nem vállalhatják tovább a felelősséget a dolgozók pénzéért. A napokban ezért körülbelül 200 dolgozó átlagosan 50 ezer forintot kapott kézhez. Akik továbbra is ki­tartanak részvényvásárlási szándé­kuk mellett, azok a megtakarított összeget a biztonságosabb lakossági takarékbetétben helyezhetik el. Bálái F. István Kárpótlási affér Döntés Ágasegyházán Ma délután rendkívüli önkormány­zati ülés lesz Ágasegyházán. A négy órakor kezdődő eseményen a megala­kuló földrendezői bizottság dönti el, hogy be kell-e váltani kötelezően a kár­pótlási jegyeket termőföldre?! Költségvetésről Kunszentmiklóson A kunszentmiklósi képviselő-testület július 30-án tartja következő ülését, délután 14 órai kezdettel. Az egyetlen napirendi pont a város költségvetésé­nek időszakos végrehajtásáról szóló beszámoló meghallgatása lesz. Aratási helyzetkép Lassan befejeződik a betakarítás a téeszekben. Ez köszönhető annak, hogy ebben a szűkös gazdasági, pénz­ügyi helyzetben próbáltak egymásnak segíteni a kombájnok átcsoportosításá­val, így a héten mindenhol készen lesz­nek az aratással. A Bácskai és Duna- melléki Mezőgazdasági Szövetség tájé­koztatása szerint a körzetükbe tartozó termelőszövetkezetekben körülbelül 4,5-5 tonna átlagbúzatermés várható. Tanítók lesznek Szeptemberben 183 hallgató kezdhe­ti meg tanulmányait a bajai Eötvös Jó­zsef Tanítóképző Főiskolán. Idén más- félszeres volt a túljelentkezés, mondta el dr. Fátrai Klára főigazgató. A há­roméves általános tanítói szakra 89 ponthatár mellett 108 tanuló nyert fel­vételt. Az óvodapedagógusi szakon a 31 felvett bői két fő német nemzetiségi (77 pont) és idén nagy meglepetésre nem volt szerbhorvát óvodapedagógu­si szakra jelentkező. A 4 éves idegen nyelv tanítói szakon németre 18, angol­ra pedig 16 felvételiző jutott be. Ezeken a szakokon magyarból és német, illetve angolból volt a felvételi vizsga, ezenkí­vül a jelentkezőknek rendelkezniük kellett középfokú C típusú nyelvvizsgá­val, vagy ezzel egyenértékű érettségivel. A négyéves német nemzetiségi szakra négy, a szerbhorvátra hat tanulót vet­tek fel. Ez utóbbi szaknál elég alacsony volt a ponthatár, mindössze 74 pontot kellett elérniük a felvételizőknek. A magyar irodalom teszt váratlanul érte a tanárokat és a felvételizőket is, a szokványostól meglehetősen eltérő volt, de sokkal objektívebb megítélést tett lehetővé. Tigrisgyász Lapunkban is hírt adtunk arról, hogy a közelmúltban tigriskölykök születtek a kiskunmajsai állatkertben. Mivel azonban az anyjuk eltaszította őket, s kétnapos koruktól nem kaphat­tak anyatejct, egyikük sem élte meg a tíznaposnál hosszabb életkort. A táp­lálásukhoz alkalmazott német kutya­tápszer nem alakította ki bennük azt a védettséget, amely ellenállóvá tette vol­na őket a fertőzésekkel szemben .. . Regionális oktatási központ Ötvenöt pályázó közül Kecskemét az öt nyertes közé került a Munkaügyi Minisztérium országos képzési tanácsa által kiirt pályázaton. Á regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központ alapítására benyújtott pályázatot tá­mogatta és ahhoz csatlakozott Nagy­kőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Kiskőrös. A kecskeméti kéziszer­számgyár főépületében és másik három volt műhelyében kap helyet a Munka­ügyi Minisztérium és a város önkor­mányzata által közösen létrehozandó regionális oktatási központ. Az intéz­mény tevékenysége elsősorban a mun­kanélküliek átképzésére irányul, de a nyolcadik osztályt befejezett, tovább nem tanuló gyerekek is elsajátíthatnak itt szakmai ismereteket. A minisztérium világbanki támo­gatásból 1,5 millió dollárt biztosít a kecskeméti központnak gépekre és taneszközökre. Ezen felül az öt nyer­tes település összesen még 500 millió forintot kap a leendő oktatási épüle­tek helyrehozására és az intézmény további működését szintén központi pénzből biztosítják. A tervek szerint 1993 szeptemberétől induló regioná­lis iskola is 80-90 embernek ad mun­kát Kecskeméten, túl az egy-egy tan­folyamon alkalmanként oktató taná­rokon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom