Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-28 / 177. szám
PÉNZ. VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. július 28., 5. oldal PN A PN-Kalauz vendége A vendéglős „felsőház” tagja Stílusosan szólva, jó szájízzel távozik, aki egyszer Soltvadkerten betér Szakái László vendéglőjébe. Az egyik falon ez olvasható: „Ha meg volt elégedve, mondja el mindenkinek! Ha nem — mondja el nekem!” Hogy hányán tettek eleget a tulajdonos eme írásbeli kérésének, nem tudni, de az biztos, hogy Szakái László az elmúlt húsz évben — ennyi ideje önálló vállalkozó — országosan ismert név lett a szakmában. Pardon! A hírneves vadkerti vendéglős nem szakmáról, hanem hivatásról beszél, s négy saját könyv kiadásával a háta mögött aligha kérdőjelezhető meg, hogy a vendéglátást ő többnek tartja egyfajta megélhetési lehetőségnél. — Nem vagyok tősgyökeres solt- vadkerti — vallja be a negyvenhat éves férfi. — Jánoshalmán születtem, az ottani restiben kezdtem a vendéglátós pályát. Budapesten végeztem el a szakiskolát, amelyet sajnos azóta megszüntettek, pedig nagyon jó iskolatípus volt. Szívesen adtam volna oda tanulni a fiaimat, Lacit és Zolit is, akik az én nyomdokaimba készülnek lépnie. Eredetileg felszolgáló voltam, aztán üzletvezetői képesítést is szereztem. Hatvanhatban kerültem Soltvadkertre, a földművesszövetkezethez, vezetői munkakörbe. — Lehet igazán jó vendéglős, aki a lényeggel, a főzés tudományával nincs közelebbi ismeretségben? — Azt hiszem, nem. Én katona koromban tanultam ki a szakácsmesterséget. Kitűnő iskola volt számomra a hadsereg. Ugyanis kis alakulatnál szolgáltam, ahol csak százötven-kétszáz személyre kellett főznünk a társammal, aki eredetileg szintén felszolgáló volt. Mi ott, az adott kereteken belül, mindent megcsinálhattunk. A kondérban is olyan ételt főztünk, hogy a katonatársaink megnyalták utána a tíz ujjúkat. A legegyszerűbb ételt is fölségesen el lehet készíteni, csak bele kell tenni a belevalót. — Ennek a vendéglőnek valaha Aranyhomok bisztró volt a neve. — így van. A leszerelésem után először még az fmsz-nél dolgoztam üzletvezetőként, 1972-ben nyitottam meg itt, a saját házunknál a bisztrót. Persze akkor még nem lehettem maszek, a Rákóczi Szakszövetkezettel álltam szerződéses viszonyban. Nyolc-tíz féle ételt főztünk még akkoriban, a kezdés után; a mostani étlapunkon mintegy ötvenféle található, amelyeket három nyelven kínálunk. A konyhát már rég a feleségem vezeti, aki szintén vendéglátószakmát tanult. Szerencsére az alkalmazottaink is szeretik és értik, amit csinálnak. Az egyik szakácsnőnk, Gil- lich Gáspárné húsz éve velünk dolgozik, Kocsis Pali, a pincér, szintén régen nálunk van, ugyanígy Tóth Lászlóné, aki a konyhán dolgozik, s a nagy rend és tisztaság jelentős részben az ő érdeme. — Mi jellemzi az ételkínálatukat? — A legegyszerűbb fogást épp oly szívesen szolgáljuk föl, mint a különlegességeket. Van egy olyan, amelyet Aradszky Laci kedvencének neveztünk el, előszeretettel ajánljuk vendégeinknek. Népszerű a Szakál-féle csalétek, a vadkerti pincepörkölt, no és a pacalt már háromféle módon főzzük, gombásán és olaszosan, sajttal, a magyar mellett. A finom ételek mellé mostantól sörkülönlegességeket kínálunk, plochingeni söröket. Ez a helység Németországban a Feketeerdő könyékén található, a partner sörgyárat 1869-ben alapították, máig családi vállalkozás. Én vagyok, nagykereskedőként, a gyár kizárólagos magyarországi képviselője. A vendéglő felújításával és a sváb sörözőjelleg kialakításával ünnepeltük meg az üzletnyitásunk huszadik évfordulóját. — Hogyan jött össze a német partnerral? — Tagja vagyok a megyei agrárkamarának. Tavaly említettem az ügyvezetőnek, Gál Gyulának, hogy ilyen terveim vannak. Egyszer csöngött a telefon, és Gyula elmondta, hogy ez a cég magyarországi képviselőt keres. Fölvettem vele a kapcsolatot, és egy féléves kemény munka után megvalósult a tervem. Egyébként a német céggel az ő sörét forgalmazó üzlethálózat kilakítását tervezzük. A partnereknek teljes hűtőfelszerelést, poharakat, satöbbi adunk, sőt hitelről is szó lehet. Őszszel a budapesti nemzetközi élelmiszer- és italáru-kiállításon mutatkozunk majd be, de a nagykereskedés máris beindult nálunk. Szakái László vendéglője az országban az elsők közt büszkélkedhetett a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége, valamint a Gasztronómiai Újságírók Nemzetközi Szövetsége közös védnöki táblájával, amelyet az üzlet magas színvonalú tevékenységével érdemelt ki 1984- ben. A tulajdonos egyéb rangos szakmai kitüntetést is kapott, személyre szólót, de mindezeken felül tagja a vendéglősök „felsőházának”, az Éttermi Mesterek Klubjának, ahol az országos összlétszám nem éri el talán még az ötvenet sem. Ide csak szaktekintélyek ajánlásával le• Szakái László, a soltvadkerti vendéglős. hét bejutni, csak úgy belépni, „megvenni” a tagságot nem lehet. A klub tagjai évente kétszer-háromszor találkoznak s ezek az alkalmak a tájékozódást, az újdonságok megismerését is szolgálják a kellemes együttlé- ten kívül. — Nemrégiben a Kisosz volt megyei szervezete átalakult Vendéglátók és Kereskedők Kamarájává — meséli a vadkerti vendéglős. — Ez a tagság egyöntetű óhaját jelzi az érdekvédelmi szervezet megújítására. Az a megtiszteltetés ért, hogy alel- nökké választottak — az elnök a kecskeméti Nyirádi Miklósné. Számos teendő áll előttünk. Szakái László elmondja, hogy a megye vendéglátói és kereskedői nem értenek egyet azzal, hogy kellő szak- képzettség nélkül is bárki vendéglőt, boltot nyithat — ha szakképzett embert alkalmaz üzletében. Az ilyen „analfabéta” vállalkozók a tapasztalatok szerint rontják a szakma tekintélyét. Régebben a Kisosznak véleményezési joga volt az engedélyek kiadásánál, de ezt — a válalkozásról szóló törvény hatályba lépésével — megvonták tőle. A kamara igyekszik majd visszaszerezni. Azt sem hagyja szó nélkül, hogy tisztességes régi kereskedők tönkremennek, a kalandorok pedig gazdagodhatnak. A palackozott italok boltjának elnevezett üzletek — általános megyei tapasztalat — kocsmaként működnek, anélkül, hogy erre engedélyük lenne s hogy a közegészségügyi és egyéb előírásoknak megfelelnének. Az illetékes helyeken ennek az állapotnak a megszüntetését is követelni fogják. Csöndesebb vizekre evezünk visz- sza; Szakái László könyveit hozom szóba. Régi ünnepek a konyhában, Disznótoros receptek, Híres emberek híres receptjei, Áldd meg urunk, asztalunkat! — így követték egymást. — Most is dolgozok egyszerre több könyvön is — árulja el. — Remélem, hogy karácsonyra az egyik meg is jelenik közülük. A témája egyelőre hadd maradjon titok. — a. tóth — Mérséklődik idén a behozatal? A várható importfelhasználás az előző évhez képest Termelési célú Nagyok Közepesek Kicsik Picik Csökken 0 lUloutlu □ Kő Beruházási célú Nagyok Kicsik Picik Csökken 0 TUtontlsn □ X« A KOPINT-DATORG Konjuk- túra-, Piackutató és Számítás- technikai Rt. 1992.1. negyedévi ipari konjuktúratesztje szerint ebben az évben az importfelhasználás csökken az előző esztendeihez képest. A termelési célú behozatalban a pici cégeket leszámítva minden méretű vállalatnál dominálnak az import- csökkenést prognosztizálók (mármint a teszt kérdéseire választ adó vállalatoknál). Ennek elsődleges oka a termelés szűkülése, de szerepet játszik a cégek rossz pénzügyi helyzete, valamint a tavalyi magas bázis is. Az import számottevő növelésére csak a legkisebb cégek vállalkoznak, az ő körükben csaknem 50%-os a behozatal fokozásának szándéka. Ugyanez állapítható meg a beruházási célú importról. Csak a legkisebb cégek azok, ahol mód van ennek növelésére, miközben a nagyvállalati kör 60%-a kényszerül a beruházási célú importját is csökkenteni. Összességében tehát a termelőszférában a reálfolyamatok hatása a meghatározó, ami a termelési és beruházási célú import mérséklődését vetíti előre az idén. A behozatal makroszintű alakulását végül az dönti majd el, hogy a végső fogyasztásra behozott importtermékek beáramlása megfordítja-e az import csökkenő tendenciáját. VÁLLALKOZÁSOK HAZA TÁJÁN Nagykőrösi húskereskedő: nem érdemes munkahelyet teremteni A húskereskedéssel, élőállatvágással, hentesáru készítésével foglalkozó nagykőrösi családi vállalkozás tulajdonosát, Donáth Ambrust arról kérdeztük, melyek manapság szakterületének legégetőbb problémái, hogyan látja a kisvállalkozások jövőjét? — 1990-ben, amikor belevágtam ebbe a vállalkozásba, sokkal ígéretesebbnek tűnt a jövő. A mi kis családi cégünk harmincmilliós forgalmat bonyolít le évente, ami azt jelenti, hogy nem nagyon panaszkodhatunk a forgalomra, ám az ember ilyen nagyságrendű forgalom után sem számolhat arányos, a fejlesztést is lehetővé tevő haszonnal. Ennek számtalan oka van. Ezek közé tartozik például az is, hogy a mi szakmánkban igen kicsi az árrés, a hűtőkamrák fogyasztása miatt is hatalmas a rezsiköltség. (A villanyáram kW-jának díja duplájára nőtt, a hűtők pedig nyelik az áramot.) Ráadásul olyan íűreket hallottam, hogy újabb húsáremelés elé nézünk. Ha ez megtörténik, mi, húskereskedők, nem tudom, miből fogunk megélni. Ami a mi üzletünket illeti, azért még nem a legeslegrosszabb a helyzet, de amíg eljutottunk a mai forgalomig, nagyon sokat tettünk, nagyon nagy odafigyelést igényel a vevőkkel való jó kapcsolat fenntartása. Mindezek mellett komolyan kihat forgalmunkra a munkanélküliség, az emberek pénztelensége. Nagyon szeretnék nyereségemből beruházni, de a jelenlegi feltételek mellett nem érdemes, ha én munkahelyet teremtek, jövedelem- adót kell fizetni utána. Sajnos, nem nagyon vesszük észre, hogy ez a kormány vállalkozásbarát. Népszerűek a reformélelmiszerek A kecskeméti Fortunate Kereskedelmi Kft. a refonnélelmiszerek nagykereskedője. 1990 novemberében a Viktória I. Magyar Gabona Rt. Gabonapelyhesítő Üzemében gyár-, tott gabonapehely-termékcsalád értékesítésére hozták létre. A kft. ügyvezetője, Abrahám Attila a többi között elmondta: az indulás óta megyénkénti ügynökstábbal, országos hálózattal rendelkező, reformélelmiszer-nagy- kereskedőkké nőtték ki magukat. Összesen hatszázféle terméket tartanak raktáraikban. Listájukon megtalálható a teljes magyar reformélel- miszer-skála. A gyógynövényektől, lisztektől a könyvekig minden jelen van kínálatukban. Szállítói a Fűszert-, a Herbária-hálózatnak, a Skála-rénd- szemek, összesen ezerkétszáz partnerük van. Az induláskor három alkalmazott látta el a munkát, mára több mint ötvenfős a csapat. Tavalyi forgalmukat már az első fél év végére 80%-kal túlszárnyalták. Eredményeik alapján úgy látják, az év végére az 1991-es esztendő forgalmát megháromszorozzák. Bővülésük, gyarapodásuk eredménye az is, hogy a közelmúltban megnyitották a vásárlók előtt nagykereskedelmi raktárukat. Kérdésünkre, hogy a reformélelmiszerek nem túlságosan drágák-e a vásárlók többségének pénztárcájához képest, azt a választ kaptuk, hogy aki be tudja építeni családja étkeztetésébe ezeket a termékeket, az anyagilag is jobban jár, mint a hagyományos konyha hívei. K. J. MÁR TAPASZTALHATÓ NÉMI ÉLÉNKÜLÉS Beruházási határszemle Nem meglepő, hogy a piacgazdaságba való átmenet kezdeti szakaszában a gazdaság csaknem minden ágában megcsappant a beruházási kedv. Az állami vállalatoknak — amelyek már jelentős piacokat vesztettek, de új értékesítési területekre még nemigen tettek szert — sem erőforrásuk, sem koncepciójuk nem volt önmaguk megújítására. Ugyanakkor az 1990 óta létrejött új gazdasági társaságok zöme olyan kis tökével startolt, hogy abból beruházásra nem futotta. Pedig többségük tarsolyában már ott voltak a fejlesztési elgondolások, sőt — részben új tőkeforrások bevonásával, részben nyereségük bizonyos hányadának visszaforgatásával — hozzá is kezdtek a korszerűsítésekhez. A fiatal vállalkozások más része viszont még nem nyereséges, vagy csak éppenhogy jövedelmező, ami azonban a fejlesztéshez édeskevés. S van az új vállalkozásoknak olyan csoportja, ahol a tulajdonosok a gyors megtérülésre „hajtanak", rövid távú szemlélettel gazdálkodnak és a megtermelt nyereséget kivonják a vállalkozásból. E három magatartásformát híven tükrözik a beruházások tavalyi és idei adatai. Figyelmet érdemlő jelenség, hogy pénzintézetek, egyes költség- vetési és önkormányzati szervek komoly beruházókként jelentkeztek a gazdasági élet színpadán. Az ok: az államigazgatásban számos új intézmény, testület jött létre, amelyeknek épület, berendezés, felszerelés — nem utolsósorban számítógépes hálózat — kell. Tavaly a jogi személyiségű gazdasági szervezetek összberuházá- sainak értéke 321,4 milliárd forint volt. 9,4 százalékkal több az előző évinél. Az idén az első évnegyedben már 44 milliárdot ruháztak be, ami a tavalyi hasonló időszakhoz képest 16,6%-os növekedést jelez. Az összképből — amelyet az infláció természetesen némiképp korrigál — bizonyos élénkülés már kiolvasható. Egyértelműen kedvező jelenség, hogy az idei első évnegyedben a fejlesztések több mint 60%-a gépi beruházás volt. (Ilyen arányra az elmúlt évtizedben nem volt példa!) Az élénkülés jele, hogy az idei beruházásoknak csaknem a Tele jogi személyiségű társaságok nevéhez fűződik, s a költségvetési és önkormányzati szervek részesedése csak 20% körül mozog. A fejlesztések főszereplőivé tehát az új vállalkozások léptek elő, amelyek befektetéseik 70 százalékát nem a költséges építkezésekre, hanem gépek vásárlására fordították, vagyis elsődleges célnak a technikai megújulást tűzték maguk elé. Ez az irányzat főként a gép- és a vegyipari gazdaságok tevékenységét jellemezte. Az „árnyoldal”: a beruházásokban legkevésbé a mezőgazdasági, a bányászati, az építőipari és az oktatási szervezetek jeleskedtek. A tendenciák az év hátralevő részében természetesen módosulhatnak a beruházási kedv fokozatos növekedése azonban remélhetőleg nem lesz tiszavirágéletű folyamat. Ferenczy Europress Keresett értékpapírok A bankcsődöknek is „köszönhető”, hogy a legutóbbi időszak keresletében vezető helyen szerepelnek az államilag garantált, lekötött kamatozású értékpapírok. Az egyik sláger ma a K VH (Központi Váltó és Hitelbank Rt.) kötvénye. Népszerűek még a viszonylag rövid lejáratú, államilag garantált banki kötvények is, de ezek hiánycikknek számítanak a piacon. Az ÁVÜ akciója az ÁVB megmentésére A legfrissebb információk szerint az ÁVÜ jelentős összeggel kívánja támogatni a csődbe jutott Általános Vállalkozási Bankot. Az ÁVÜ igazgatója, Báthory László úgy nyilatkozott, hogy a vagyonügynökség az ÁVB részvényekért befolyó e héten esedékes 12 millió márkát erre a célra fordítja. E támogatást ugyan a privatizációs bevételek terhére folyósítják, de jelenleg semmilyen törvény nem tiltja az ÁVÜ- bevételek egy részének átirányítását. A támogatás átutalásának épp az a célja, hogy az állami veszteségeket csökkentse. E példa nem lesz általános gyakorlat, a pénzintézetek a továbbiakban is csak a legmegfontoltabb politikát folytathatták, mert az ÁVÜ csak annak az intézménynek biztosítja a mentőövet, amelyben tulajdonosként is érdekelt. A Petőfi Nyomda valamennyi részvénye vevőre talált A Petőfi Nyomda részvényei maradéktalanul elkeltek, így a cég több mint nyolcmillió dollárral emelheti huszonegymillió dolláros alaptőkéjét. A Petőfi Nyomda Rt nem nyilvános részvénykibocsátása alkalmával a szervező Morgan Stanley International amerikai bankház 205 százalékos kibocsátási árfolyamon ajánlotta fel a cég részvényeit határainkon túli befektetőknek. Forintkötvényt dob piacra az EBRD A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank még az idén forintkötvényeket dob piacra. A tervek szerint az év végére hozzák forgalomba a mintegy kétmilliárd forint értékű, 5-7 éves lejáratú kötvényeket, fix kamatozással. A szakértők a várható hozamot 20%-osra becsülik. Az EBRD tájékoztatóján elmondták, hogy a kötvényeket elsősorban a magyarországi intézményi befektetőknek szánják. Nem lényegtelen részlet, hogy a kötvénykibocsátásból befolyt forintbevételt az EBRD azonnal kölcsön ak rja adni magyarországi vállalkozások finanszírozáséra. E segítségre né hány (egyelőre meg nem nevezett) magánvállalkozás és egy állami intézmény számíthat. Adatbank a partnerkereséshez Az Ipari cs Kereskedelmi Minisztérium számítógépes adatbázist hozott létre, amelybe 36 ezer cég leglényegesebb jellemzőit táplálták be. Úgy vélik, az adatbázis nagy segítséget jelenthet a partnerkereséshez, privatizációhoz, piaci tájékozódáshoz. Az adatbankban nyilvántartott cégek profilja elsősorban az ipar, az építőipar és a belkereskedelem. Szeptembertől Hitelgarancia Rt. A legutóbbi hónapokban felgyorsult a kormányzati munka a hazai banki garanciarendszer kidolgozására. Ä néhány hete elfogadott tervezet, úgy tűnik, életképes, mert a nyilatkozatok szerint a Hitelgarancia Rt., illetve a viszontga- rantálásra szolgáló Kisvállalkozási Garanciaalap szeptemberben megkezdi működését. Nyári ingatlanpiac A nyári hónapokban is érvénye sülnek az ingatlanpiacon a legutóbbi időszak tendenciái. Sokan pa naszkodnak, hogy nem tudnak értékesíteni, mert áll a piac, ám ez az állítás a kis értékű ingatlanokra, a többi között a panellakások eladá sara jellemző. Á nagy értékű ingat lanok, ha lehet, még keresettebbek. Népszerűek az irodák, elegáns üzlethelyiségek, budai zöldövezeti vil Iák, ipari területek. A piac zömét jelentő közepes árfekvésű ingatlanok nem számítanak vonzónak. A lakásokat nem sokan keresik. Konvertibilis lesz a forint? A Kék Szalag Bizottság nemzetközi hírű pénzügyi szakértőinek jelentése szerint, a forint jórészt konvertibilisnek mondható a legtöbb folyó fizetés szempontjából A Kék Szalag Bizottság a kormányhoz hasonló nézetet vall ebben a kérdésben, vagyis az elérendő célnak a teljes konvertibilitás elérését tartja. Úgy vélik, Magyarországnak követnie kell számos piacgazdaság példáját, és elsőként a folyó fizetési tételek konvertibilitásának bevezetésére kellene törekednie. Szerkeszti: A. Tóth Sándor kezdőknek és profiknak
