Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-03 / 156. szám

4. oldal, 1992. július 3. MEGYEI KORKÉP A GYERMEKTÜDÖGYÓGYÁSZ TANÁCSAI Itt a szénanáthaszezon! Szobrok őrzik a titkokat HETI SOROZATUNK A Gorilla (4.) Minden allergiás megbetegedés — így a szénanátha kialakulása is — a szervezet tűrőképessége és a környezeti hatások egyensúlyának eltolódásán alapul. Nagyon sok ember veleszületett tulajdonsága a túlérzékenység, az allergiás kész­ség. Ez azonban csak akkor idéz elő betegségi tüneteket, ha a kör­nyezet érzékenyítő hatása kifeje­zetten érvényesül. A légúti allergiás megbetegedé­sek kiváltásában a virágporok a leggyakoribb tényezők. Sokaknál hasonló tüneteket vált ki a házi por (az abban élő mikroszkopikus élőlények, az atkák), a penészgom­bák, a toll és az állati szőrök. Az ételeknek is lehet ilyen szerepe, leggyakrabban a tej, tojás, málna, földieper és a tartósítószerek okoz­nak allergiás megbetegedéseket. A szervezet védekező képessége nagyon fontos szerepet tölt be a túlérzékenységi reakció elhárításá­ban. Legfontosabb a nyálkahár­tyák épsége. Különösen a csecse­mők és kisgyermekek nyálkahár­tyája érzékeny, például a dohány­füstre. Ne használjunk hosszú ideig és indokolatlanul nyálkahártya­összehúzó orrcseppeket, szemcsep- peket. Védjük a szem kötőhártyá­Pár évvel ezelőtt még sokan el­képzelhetetlennek tartották volna, ha egy óvodában az egészségügyi világnapra készülnek. Azóta na­gyot fordult a világ, s nemrégiben Kalocsán, a Csokonai utcai óvo­dában megtörtént az, amiről a résztvevők azt mondják: szükség van az ilyen bensőséges hangú, a vidámságot az egészséges életmód terjesztésével összekötő rendezvé­nyekre. Amellett, hogy a szülők gyö­nyörködhettek 4-6 éves csemetéik éppen csak bontakozó tánc- és tor­natudásában, ami sokat segíthet az ilyen korban lévők kifogyhatat­lan mozgásigényének levezetésé­ben, a szép, harmonikus mozgás kialakulásában, másról is szó esett. A szülők vásárlással és kóstolóval Az elmúlt három hónapban mint­egy 17 ezer látogatója volt a kecskeméti Szórakaténusz játékki­állításainak, s igen sok a játékkészí­tő és kézművesmühelyének is. A ta­vasz és a nyárelő mindenütt az isko­lakirándulások korszaka, s szeren­csére a gyerekek és vezetőik érdek­lődése az évek folyamán nem csök­kent. így nagy a felelősség is. Mi, itt dolgozók, egyre többet gondolko­dunk az átörökölhető kultúrtörté­neti értékek választékának bővíté­sén s annak lehetséges formáin. Ho­gyan gazdálkodhatnánk az idők so­rán felhalmozott játékrengeteggel? Korunk s szűkebb közegének ábrá­zolását kiválóan szolgálják tevé­kenységeink színterei, tárgyaink minősége, s hogy mindezt mennyi­ben, mi módon szövi át a játék, a játék elemeit tartalmazó magatar­tás. Várjáték, variostábla, büdü vagy kótya már ismeretlen fogal­mak. Persze mindez egyáltalán nem baj, ha van helyettük más. Mi sem hittük, mekkora öröm lehet néhány gólyaláb, s mily nagy élvezet a „disznózás”! Itt a Szórakaténusz- ban ezen a tavaszon mindez élmény volt. De az örömteli játéktevékeny­ség legtöbbször betartandó szabá­lyok együttese, kívülről jövő vagy belülről meghatározott egyezmé­ját a klóros víztől. Tartózkodjunk az oldószerek, maró gőzök, gázok belélegzésétől. Legyünk sokat természetes kör­nyezetben, jó levegőn. Legalább saját portánkon és környékén irt­suk ki a gyomokat, amelyeknek virágpora ez idő tájt a szénanátha legfőbb forrása. Az allergiás szülők gyermekeik­nél kerüljék a korai idegenfehérje­bevitelt (tehéntej, tojás adását), a toll és az állati szőrök jelenlétét a lakásban. Elhúzódó nátha, szemviszketés, kötőhártya-gyulladás, köhögés, visszatérő arcüreggyulladások ese­tén, főleg, ha azok szezonális jelle­gűek, gondoljunk az ellergiás ere­det lehetőségére, s feltétlenül for­duljunk szakorvoshoz! A széna­nátha elhanyagolt esetben asztmá­ban folytatódhat. A gyermekkori asztmás betegek többsége megfelelő hosszú és türel­mes kezeléssel tünetmentessé tehe­tő. A néhány nagyon súlyos eset­ben is javulás érhető el. Az elha­nyagolt betegségek miatti tüdőel­változások maradandóakká vál­hatnak. egybekötött kiállításon ismerked­hettek a reformkonyha és étkezés alapvető kellékeivel. Megtudhat­ták, melyek azok a közismert, ám a magyar konyhában igencsak nél­külözött élelmiszerek, melyek fel- használásával ízletes, ráadásul egészséges ételek készíthetők. S ha a gyerekek már most megszokják a számunkra talán kicsit még fur­csa ízeket, nekik talán sikerül elke­rülniük a hagyományos konyha okozta ártalmakat, a jelenlegi nép­betegségeket. A rendezvény szakmai rangját dr. Szepesi Magdolna gyermek- gyógyász és Kapitány Józsefné lo­gopédus a helyes életre és beszédre nevelésről szóló előadása adta. nyéké, melyeket a résztvevőnek szi­gorúan be kell tartania. Már csupán egy-két napig látha­tók csak a fajátékok, amelyek a Brnói Morva Galéria gyűjteményé­ből érkeztek ide. Időszaki kiállítá­sunk a gyári nagyipar előzményeibe enged betekinteni általuk. A Szóra­katénusz újabb vállalkozása az a kezdeményezés, amelyet 1993 tava­szára tervez. Ez alkalommal kíván­juk ugyanis megismertetni a Cseh és Szlovák Köztársaság Játéktársa­ságával a Kiss Áron Magyar Játék­társaság munkáját. Úgy gondoljuk, a két európai országnak van mit egymás munkájából meríteni, eset­leg egymást alkalomadtán előrelen­díteni. Hiszen a játékkultúra terüle­tén a mi teendőink is bokrosak. Igaz, Magyarországon e népművé­szetből táplálkozó játékkészítő há­ziipar csak az elmúlt század máso­dik felében bukkant fel, életútja pe­dig sajátosan alakult. Ennek nyo­mán azonban páratlan értékű ere­deti művészet virágzott ki ezen a területen. Olyan kincsünk ez, amit csak a sajátunknak mondhatunk, arra büszkék lehetünk. A mi dol­gunk, vajon tudunk-e élni vele. Kalmár Ágnes művészettörténész Szórakaténusz A nagykapuval szemben az egyik műhely, a lakás mellett pedig a másik, a nagyobb. Az udvaron épp most szárad Kécske és Lüb­becke város címere. Dolgozik a fa­faragó, a tiszakécskei Brozsovits Mihály. A forgács engedelmesen hullik a fáról a véső nyomán. A nagyobbik műhelyben a többi szobor mellett a Leány virággal és a Pipás ember hűségesen vigyáz­zák a 66 éves Mihály bácsi titkait. Tudnak róla mindent. Tudják, hogy 1972-ben költözött Kécskére, előtte Budapesten élt, ahol szinte minden kerület őrzi a keze munká­ját. Arról is tudnak, hogy senki sem tanította neki e művészetet. Eredeti szakmája kerékgyártó és asztalos. Mihály bácsi a II. világhá­borúban megsérült, 38 évesen már teljesen rokkant volt, szemével csak a dolgok körvonalait látta és látja. Ve­A budapesti Eötvös Loránd Tu­dományegyetem II. éves földrajz szakos hallgatói július 6—12. kö­zött terepgyakorlatot tartanak Kecskeméten. Munkájuk során, amely kapcsolódik az európai egye­temek TEMPUS programjához és a kecskeméti akadémiai település­kutató csoport kutatásaihoz is, vá­rosunk lakóinak településkörnyeze­tét és életminőségét vizsgálják. Kér­dőíves felmérésük idején a város há­rom jellegzetes kerületében élő csa­Dr. Földeáki László főorvost ké­résére megbízta Kiskunfélegyháza képviselő-testülete az iskolafogá­szati és 14 éves korig a gyerekek úgynevezett szisztémás fogászati el­látásával. Ezen egészségügyi alapel­látási feladatok megoldása egyéb­ként az önkormányzatok számára kötelezőek. A vállalkozás sikerének garanciája Földeáki főorvos felesé­ge, dr. Maros Magdolna fogszakor­vos is, aki tizennyolc éve látja el az iskolafogászati munkát a városban, és két fiúk, akik hamarosan végez­nek a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem fogorvosi karán. A három munkahelyes rendelőt (Tudósítónktól) A Magyar Posta sajtó- és reklámosztálya a közel­múltban adta közre — meglepően olcsó áron — a postai irányítószá­mok jegyzékét, mely az országos jegyzéken kívül egy kötetben tartal­mazza hat magyar nagyváros, Bu­dapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged utcanév szerinti szá­mait. Hazánkban, a küldemények gyors és pontos továbbítása érdeké­ben, 1973-ban vezették be a postai irányítószámokat. Alkalmazásu­kat, csakúgy mint a korszerű gépi feldolgozást, a megnövekedett for­galom tette szükségessé. Az eltelt 20 A korábbi tervektől eltérően na­gyobb lesz a csengődi tornacsarnok. Az önkormányzat döntése értelmé- ' ben még ebben az évben megkezdik az előregyártott vasbetonelemekből Országos kiemelésű társadalomtu­dományi kutatások indítását rendelte el a kormány 63/1992. (IV. 4.) számú rendeletével, amelynek célja a kor­mányzati munka segítése. Á kutatási főirányok és a témakörök részletes felsorolása, a felhívás dokumentáció­ja a szakmailag illetékes akadémiai kutatóhelyeken, kutatóhelyként szá­KECSKEMÉTI VÁROSI mozi: fel 4, 3/4 6 és 8 órakor: SZABAD PRÉ­DA (FREEJACK). Sz.,amerikai film. Héven aluliaknak nem ajánlott. ÁR­PÁD mozi: 3/46és 8 órakor: SUPER­MAN I. Sz., mb., amerikai film, du. 3 órakor: SZÜNIDEI MATINÉ: SZÖRNYECSKÉK 2. Sz., amerikai film, Héven aluliaknak nem ajánlott. Stúdiómozi: 7 órakor: ÁRTATLAN­SÁGRA ÍTÉLVE. Sz., amerikai film, 14éven aluliaknak nem ajánlott. CSA- LÁNOSI autósmozi: este fél 10 óra­kon SZABAD PRÉDA (FREE­JACK). Sz.,amerikai film, Héven alu­liaknak nem ajánlott. TÓ mozi a sza­badidőparkban: este fél 10 órakor: SU­PERMAN 1. Sz., mb., amerikai film. KISKUNFÉLEGYHÁZA, PE­TŐFI mozi: 6 és 8 órakor: KACAGÓ ra néni csak nézte félje próbálkozása­it, s csak ámult, amikor meglátta a fából kicsomagolt, kifaragott szobro­kat. De nemcsak ő vette észre félje tehetségét, mások is. Hiszen Mihály bácsi elnyerte a Népművészet és a Népi Iparművészet Mestere címet is. — Árnyékos helyen szokott fa­ragni, hogy lássa a szobor vonala­it. A nap segít neki, meg én. A leg­főbb kritikus vagyok — mondja Mihály bácsi felesége, Vera néni. Valamikor együtt dolgoztak. A ’70-es években együtt újították fel a kécskei katolikus templom­ban a padokat, a szobrokat. Ma már Vera néni is beteg. — Olyan sok helyen volt már kiál­lításom. Budapesten szinte minden kerületben, Dunaújvárosban, Gö­döllőn, Kecskeméten. Most már Kécskén is szeretnék egyet — vallja a mester. Koczó Ildikó ládokat keresnek fel a Klapka utca, Talfája köz és a Pákozdi csata utca környékén. Kérjük a felkeresett polgárokat, fogadják őket bizalom­mal, és szeretettel. Reméljük, hogy az Önök segítségével kutatásaik so­kak számára hasznosíthatók és si­keresek lesznek, s ezen a módon is az európai tudományos vérkerin­gésbe kapcsolódhatunk. Dr. Csatári Bálint a településkutató csoport vezetője a főorvosék lakásán alakítják ki, a felszerelést Svédországból magán­import útján már beszerezték. A göteborgi Fogorvosi Egyetemről Runo Ögren professzor ajánlotta fel segítségüket a félegyházi vállal­kozásnak. Egyrészt a világ élvona­lába tartozó svédországi megelőzési szisztémát adják át, másrészt a szá­mítógépes nyilvántartás kialakítá­sában segitenek. A svéd egyetem szívesen vállalná ennek magyaror­szági terjesztését is. Amire szükség is lenne, ha a WHO által meghirde­tett prevenciós programnak az or­szág iskolafogászati hálózata meg akar felelni. M. Gy. év szakmai tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy az irányítószám-rend­szer megfelel a követelményeknek. A hivatalokban eddig is többfajta jegyzék állt a nagyközönség rendel­kezésére. A mostani kiadvány álta­lános tájékoztatója segítséget nyújt az irányítószám és a címzés helyes feltüntetéséhez. Megtalálhatók ben­ne az 1992. február l-jétől érvényes postai díjak is. Külön felsorolást ké­szítettek a kötet bezárásáig ismert — az említett városokban történt — utcanévváltozásokról, valamint 25 település megváltozott nevéről is. felépítendő csarnok munkálatait. A tervezési megbízást egy szegedi cég kapta, a kivitelezők pedig előrelátha­tóan jövő évre fejezik be az építést. Bán mon tartott oktatási intézmények­ben, közgyűjteményekben és az or­szágos luemelésü társadalomtudo­mányi kutatások titkársági teendőit ellátó MTA Titkársága Társadalom- tudományi Főosztályán szerezhetőek meg. A kutatások rövid futamidejű­ek, tervezhető legkésőbbi befejezésük 1995. december 31. KOCOGÓ. Angol film. Stúdiómozi: 7 órakor: VESZEDELMES VISZO­NYOK. Sz., amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott. VÁROSI TELEVÍZIÓ: 9.00- 10.00: KÉPÚJSÁG. 14.00—15.00: KÉPÚJSÁG. 19.00—20.00: A SZÍV- TV produkciója, a tartalomból: Tók- só a ,komédiumból. 20.00—24.00: TV-TÉVÉ-produkció, a tartalomból: 20.00: Power kapitány, amerikai sci- fi-sorozat. 20.55: Túl a holnapon, amerikai tudományos magazin. 21.20: Sikersztori Giuseppe. 21.30: A harag napja. A Fekete Doboz film­je. 22.15: Ä lány szelleme, amerikai film. KISKUN TV: 5.00-20.00: KÉP­ÚJSÁG. 20.00-24.00: TV-TEVÉ műsora. A levél aznap érkezett és a követ­kezőt tartalmazta: „Tisztelt Kapitányság! Az utcában a Gorilla, bocsánat, a Barna mindenkinek felháborodva meséli (már aki szóba áll vele), hogy ellopták az autóját október 18-án éj­szaka. Hát nekem ő ne meséljen, mert tudok egyet-mást arról, hogy ki lopta el. Szemtanú vagyok ugyanis, de kérem, hogy a nevem ne adják ki neki, mert megölne. Ha érdekli ma­gukat, elmondom a részleteket, de ha a lakásomra jönnek, csak négy után vagyok otthon és civilben jöjj ön valaki, mert közel lakok Barnához és mindent lát. Csóka István, Kecske­mét, Czinke utca 12/B”. Még aznap délután egy nyomozó ment ki a megadott címre, természe­tesen civilben és egy rozsdás bicikli­vel. A következőket tudta meg a há­zigazdától: 1975. október 18-án éjszaka fél kettő körül Csóka felesége rosszul lett, vesegörcse volt. A férj azonnal magára kapkodta ruháit és elindult, hogy a közeli ügyeletről kihívja az orvost. Amint az utcára ért, azt látta, hogy Barna kiállt a piros kis autójá­val. Ezt azért látta jói, mert a Gorilla háza előtt éppen van egy közvilágítá­si lámpa. Szóval kijött, beült a kocsi­ba és elhajtott. A jelenetet szinte der- medten nézte Csóka, aki már-már megfeledkezett a feleségéről is, de miután az autó eltűnt, észbe kapott és ment az orvosért. Az azonnal ki is jött, adott egy görcsoldó injekciót s másnapra beutalta a kórház uruló- giai osztályára kivizsgálásra. Csóka azonban nem tudott el­aludni. Egyrészt attól félt, hogy a fe­lesége újból begörcsöl, ugyanakkor kíváncsi is volt, vajon hová mehetett Gorilla és mikor jön vissza. Az asz- szony a görcsoldó hatására jobban lett, ugyanakkor el is aludt. A férj az ablaknál könyökölve most már csakis a Gorilla házát nézte. Elég so­káig kellett várakoznia, de háromne­gyed négy körül egyszercsak megje­lent Barna, gyalogosan. A kapunál körülnézett, bement, de,nem gyúj­tott villanyt. ; ,-rr És a marha még itt mesélgeti, hogy ellopták az autóját—fejezte be a történetet Csóka, nem éppen iro­dalmi fordulattal. Másnapra elkészült a jegyző­könyv, amit Csóka aláírt, viszont új­ra hangoztatta: nehogy a Gorilla megtudja, hogy ő látta, mert megöli. Mindezek ismeretében nagy töp­rengésbe kezdtek a nyomozók. A fő kérdés, hogy elegendő-e a két szem­tanú arra, hogy lefogják Gorillát. A két szemtanú, akik mindössze annyit láttak, hogy Barna azon az éj­szakán autóba ült, illetve áthaladt egy erdőn. Azt azonban senki nem látta, arra nincs tanú, hogy meggyúj­totta az autót. De nemcsak, hogy ta­nú nincs, egyéb bizonyíték sem áll rendelkezésére a rendőrségnek. Az is igaz, hogy Csóka azt is látta: gyalo­gosanjön vissza Gorilla. Nem kétsé­ges, hogy valóban ő a tettes, de ezt bi­zonyítani is kellene. A meggyőződés ugyanis—bármilyen erős — önma­gában még nem bizonyíték. A gyanú viszont alapos .. . Barna Lázárt őrizetbe vették, ké­sőbb a bíróság csalás kísérletéért öt hónapot sózott rá. Ez mérhetetlenül földühítette Gorillát, mert — ezt ugyanis nem lehetett megakadályoz­ni — megtudta, hopy Csóka „kö­pött”. De sem a rendőrségi szembesí­téskor, sem a tárgyalás folyamán egyetlen jelét sem mutatta annak, hogy haragudna a tanúra, sőt barát­ságosan viselkedett, udvarias volt rendőrökkel, birákkal, később a fog­házőrökkel is. Mindez Gorilla ter­mészetéhez tartozott: ha veszített, azt tudomásul vette, viszont nem fe­lejtette el, hogy ki okozta a vesztét, s az ellen szörnyű bosszút forralt. Mint ez esetben Csóka ellen. Ezzel azonban nemcsak a szomszédja, ha­nem önmaga sorsát is megpecsételte. Nincs kizárva, hogy ha ezt előre tud­ja, akkor sem cselekedett volna más­képpen. A Czinke utcai ház ismét magára maradt, ezúttal azonban csak né­hány hónapra. Amikor kitavaszo­dott, amire megkezdődött a nyár, Gorilla újra otthon volt. A börtön­ben meghízott, kikerekedett, s ha le­hetséges, termete most méginkább félelmetessé vált. A hatalmas, ro­busztus embertől most még jobban tartottak a környezetében élők, akik között volt hízelgő, közönyt mutató és olyan is, aki ha meglátta, pánik­szerűen átment a másik oldalra, vagy egyszerűen visszafordult. Látszólag Gorilla senkivel sem tartott kapcso­latot. Sőt, ez nemcsak a látszat volt, hanem ténylegesen remeteként élt. Senki nem tudta, mikor hol jár, mit csinál, milyen terveket forgat a fejé­ben. Gyakran napokra eltűnt a vá­rosból—mondják, valami asszony­hoz járt egy közeli faluba, akinek üzenetet hozott a férjétől a börtön­ből. Ezt az „üzenetet” már többször átadta, gyakran több napra az asz- szonynál maradt, hiszen a férj alapo­san benne volt a slamasztikában: tíz évet kapott, mert agyonütötte az apósát. A tíz évből talán ha kettő telt el. De ennek az asszonynak sem mondott el semmit, csak a szokásos szöveg ment közöttük. Az asszony nem is kiváncsiskodott, inkább hall­gatólagosan hálás volt a férjének ezért az üzenetért. Még azt sem kér­dezte meg Gorillától, hogy miért volt a dutyiban, de maga Barna sem kez­deményezett ilyen beszélgetést. Sőt, egyre kevesebbet beszélget­tek. Az asszony viszont észrevette Barnán, hogy ha vele is van, a gondo- lataimásholjámak, valami sürgősen megoldandó kérdésen töpreng, de nem találja a helyes módszert és ez idegesíti. Előfordult, hogy indoko­latlanul durván, gorombán kiáltott rá az asszonyra, terhére volt az örö­kös készségeskedésével, azzal, hogy mindenáron kedvében akart járni Gorillának. Ezt a férfi nem szerette. Úgy érezte, ezáltal kiszolgáltatottá válik és valamit megtudhat róla az asszony, pedig belső világát senkivel sem akarta megosztani, sőt még be­pillantást sem engedett a legkisebb mértékig sem. Nem szokott hozzá, hogy legyen körülötte valaki, aki na­ponta látja, megfigyelheti, mert attól félt, mozdulataiból, esetleg elejtett szavaiból rájön valamire az illető. Ezért látogatásai alaposan megrit­kultak, elmaradozott az asszonytól, aki ezt kifogásolta, szemrehányást tett neki. Ezt azután végképp nem tudta elviselni Gorilla és annyira fel­dühödött, ho^y egy ilyen ritka láto­gatás alkalmával megverte az asz- szonyt, sőt majdnem megfojtotta. — Valami külön utad van neked! — mórikázott az asszony, amikor egy este—szokás szerint jóval nyolc óra után — megjelent nála Barna. A férfi ebből arra következtetett, hogy az asszony megtudott yalfynjt a múltjáról, vagy ami még rosszabb: terveiről. Ez utóbbit ugyan kizárt­nak tartotta, hiszen senki nem tudott róla, senkinek nem mondott egy ár­va szót sem, álmában sem beszélt er­ről, hiszen valahányszor felébredt az asszony mellett, mindig megkérdez­te: nem beszéltem álmomban? A vá­lasz mindannyiszor az volt, hogy saj­nos nem. — Milyen külön utam? — rivallt rá a nagy szemeket meresztő nőre a férfi, de az csak kétértelműen nézett rá, azt érzékeltetve, mintha tudna valamit. —Tudom, amit tudok! —játszot­ta továbbra is az asszony a jólértesül- tet és ezzel csak olajat öntött a tűzre. Nem ismerte eléggé a férfit, aki már egy fél éve járt hozzá, nem tudta, hogy olyan zavaros és titokzatos a múltja, olyan tervet forgat a fejében, aminek a sejtése is kárhozatos lehet. Most pedig az asszony azt játszotta, mintha mindent tudna. Pedig az asz- szony csak arra akart kilyukadni, hogy Gorillának esetleg más szerető­je akadt, azért jár egyre ritkábban hozzá. Ekkorcsattant elazelső pofon. Az asszony nekiesett a szekrénynek és sikoltozni kezdett. Gorilla nekiug- rott, elkapta a nyakát, de nem akarta megölni, csak azt szerette volna, ha csöndben marad. Ez be is követke­zett, hiszen Gorilla vasmarka félel­metes szorítással kapcsolódott az asszony nyakára. Ugyanakkor el is engedte. Az asszony kétségbeesetten kap­kodott levegő után és ebben a helyze­tében egyszerre megvilágosodott előtte, hogy kivel van dolga. Ez az ember mindenre képes. Úgy tett te­hát, mintha semmi baj nem volna, nyugalmat erőltetett magára, felült a szőnyegen s a rémülettől, valamint az erős szorítás hatásától még elfúló hangon mondta: — Azt hittem, van valakid, egy másik asszony, de látom, hogy en­gem szeretsz, mert féltékeny vagy. Gorilla egy pillanatig nem értette, nem fogta fel ezt a hirtelen változást. Kifejezéstelen tekintettel meredt az asszonyra, sokáig egyikőjük sem szólt semmit, végül a férfi szólalt meg és megnyugodva mondta: —Hát persze! Örült, hogy az asszony csak erre gondolt, ugyanakkor örült annak is, hogy nem vált végzetessé azügy. Föl­segítette az asszonyt még mindig ülő helyzetéből, meg akarta igazítani ru­hájának gallérját, de a nő riadtan kapta el a fejét a kinyújtott, hatalmas tenyerek elől. Az ösztönei még az előbbi támadás hatása alatt voltak. Ezt észrevette Gorilla és a következő másodpercben elviharzott. (Folytatjuk) Dr. Márton Hajnalka gyermekpulmonológus Egészségnevelés az óvodában Zs. F. ISMERKEDNEK A JÁTÉKTÁRSASÁGOK Falovacskák a Szórakaténuszban • Falovacskák Brnóból. Egyetemisták Kecskemétért Iskolafogászat vállalkozásban Új, egykötetes irányítószám-jegyzék (Gál István Nagyobb lesz a csengődi sportcsarnok Társadalomtudományi kutatások MOZI, VÁROSI TELEVÍZIÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom