Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-03 / 156. szám

2. oldal, 1992. július 3. PETŐFI NÉPE KÉRDŐJELEK Alkotmányos a válság? A médiaháború új — bár nem igazán váratlan — fejleménye ismét, ki tudja hányadszor, feliz- zította az indulatokat. Már-már olyan színezetet kapnak a dol­gok, mint hu azon állna vagy bukna jelenünk és jövőnk, hogy lesz-e helycsere a rádió és a tele­vízió elnöki székében vagy sem. Alkotmányos válság? Kétség­telen, hogy a miniszterelnök és az államfő közötti vita már ré­gen nem (csak) arról folyik, hogy az alkotmány szerint kinek meddig terjed a hatás- és jogkö­re. Inkább arról, hogy a demok­rácia épülő házában milyen társ­bérleti viszony alakuljon ki a la­kók, azaz a hatalmi ágak kö­zött. Fontos, nagy „ügy" ez? Vi­tathatatlanul az. De semmikép­pen sem olyan léptékű, hogy le­záratlanságéit, megoldásának el­húzódását alkotmányos válság­nak.kellene tekinteni. Miben rejlik a médiaháború veszélye? Az egyik veszélyfor­rás, hogy államéletünknek ez a maga még lokális feszültséggóca tovább terjed, s az eszkaláció kikezdi legnagyobb értékünket, az ország belső stabilitását. A másik, hogy elvonja a figyel­met a valódi sorskérdésekről: az ipart, a mezőgazdaságot válto­zatlanul fojtogató krízisről, az őszre prognosztizált csődhul­lámról, a megoldatlan szociális kérdések halmozódásáról. S a rádió, a tévé körüli hangzavar­ban szinte elsikkad az egyre sür­getőbb törvénykezési feladat, a médiatörvény megalkotása. Van-e esély megegyezésre? Erre egyelőre sajnos nincs kilá­tás. S addig fegyvernyugvásra nem is igen számíthatunk, míg a közszolgálati médiumok ügyé­ben hadakozók számára az a fő kérdést hogy ki kit győz le, item pedig az, hogy ki kit győz meg. Eltemették Szakos Gyula püspököt A magyar püspöki kar, a ma­gyar szerzetesrendek képviselői, s híveinek, tisztelőinek százai kí­sérték utolsó útjára csütörtökön Székesfehérvárott a 76. életévé­ben elhunyt Szakos Gyula nyu­galmazott püspököt, az Orszá­gos Liturgikus Tanács és az Egyházi Szeretetszolgálat volt el­nökét és főigazgatóját, a Máltai Lovagrend nagykeresztjének adományozottját. A székesegy­házban lelkiüdvéért tartott gyászmisét amelyen részt vett Angelo Acerbi címzetes érsek, apostoli nuncius is — Paskai László bíboros, prímás, esztergo­mi érsek celebrálta. A székesfe­hérvári egyházmegye elhunyt nyugalmazott püspökét 1939-ben szentelték pappá. Szolgálatának ideje alatt nagy gondot fordított a templomok rekonstrukciójára. Az autonómiáról a kisebbségben élők döntsenek Az Országgyűlés külügyi bizottsá­ga csütörtökön Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter jelenlétében zárt ajtók mögött tanácskozott. A napirendre vett témakörökről Horn Gyula (MSZP), Csóti György (MDF) és Szent-Iványi István (SZDSZ) tájé­koztatta az újságírókat. Horn Gyula: a csehszlovákiai ese­mények kapcsán a bizottság azt igye­kezett körvonalazni, hogy miként ala­kul majd a szövetség jövője, ennek kapcsán a szlovákiai magyarság hely­zete, illetve Budapest és Pozsony vi­szonya. A testület foglalkozott azok­kal a jogos igényekkel, hogy a szlová­kiai magyarság valamiféle autonómi­ához jusson a határokon belül. Mint ismeretes, a hivatalos szlovák körök részéről azonnal elutasítással fogad­ták a helyi magyarságnak az autonó­miával kapcsolatos felvetéseit. Holott az elutasításnak sem politikai, sem jo­gi alapja nincs, nem is beszélve a hu­manitárius szempontokról. Az ottani magyarságnakjoga van autonómiára törekedni — anélkül, hogy ez a kisza­kadást jelentené. Igen fontos az is, hogy a bizottság egyöntetűen leszögezte: Magyaror­szágnak minden határkérdéssel kap­csolatban abból kell kiindulnia, hogy tiszteletben tartja a helsinki záróok­mány vonatkozó rendelkezéseit. Csóti György: a terítékre került kér­désekben gyakorlatilag nem volt vita, mert azokat illetően meglehetősen nagy egyetértés van a parlamenti pár­tok között. Az igen hasznosnak bizo­nyult eszmecserén megfogalmazódott az a magyar törekvés, hogy a kérdése­ket megfelelő normák kidolgozásával nemzetközi szinten rendezzék. Példá­ul egy kisebbségi charta kidolgozásá­nak műhelye lehetne az Európa Ta­nács. A problémák rendezését szolgál­hatná emellett többoldalú egyez­ményrendszerek létrehozása. Az autonómia ügyét illetően pe­dig a magyar külpolitikának az az alapelve érvényes, hogy a kisebb­ségben élő csoportok — adott eset­ben a szlovákiai magyarok — ma­guk határozzák meg, mit kívánnak. A célok meghatározása után pedig a magyar külpolitika a nemzetközi­leg elfogadott eszközökkel támo­gatni fogja törekvéseiket. A külügyi bizottság érintette a szerbekkel szemben bevezetett oszt­rák vízumkényszer ügyét is. Horn Gyula: a testület ellenvetés nélkül azt ajánlotta, hogy Budapest sürgősen kezdjen tárgyalásokat az osztrák kormányzati szervekkel a vízumkényszer bevezetése után elő­állított helyzetről. Ezekről közös megoldást kell találni. A délszláv válsággócokból menekülők döntő többsége ugyanis tovább szeretne utazni. Nyilvánvaló azonban, hogy Ausztriától a jövőben nem kapnak vízumot, tehát Magyarországon re­kednek, a határokon pedig nagy tor­lódások alakulhatnak ki. Csóti György: a külügyi bizottság Bécsben járt a múlt hónapban. A tárgyalásokon kérte az osztrák fe­let, hogy tegyen meg mindent a ha­tárátkelés megkönnyítése érdeké­ben. Erre ígéretet is kapott. Szent-Iványi István: az osztrák döntésről nem értesítették Budapes­tet, az új helyzet készületlenül érte Magyarországot. Most fel kell venni a kapcsolatot Béccsel és tárgyalni a közös megoldásról. Egyeztetés a szakszervezetek között Tegnap ismét találkoztak a szakszervezeti konföderációk kép­viselői, hogy tovább közelítsék el­térő álláspontjaikat a szakszerve­zeti választásokkal kapcsolatban. A Munkaügyi Minisztériumban már készül a szakszervezeti választá­sokra vonatkozó törvény tervezete, ezt az elképzelések szerint a jövő hé­ten adják át a szakszervezeti konföde­rációknak. A tárca már több szak­értői munkaanyagot dolgozott ki, az egyeztetések, viták során elhangzó véleményeket figyelembe veszik az újabb változat kialakításánál. Az alapvető kérdésekben a szak- szervezetek között még mindig nincs egyetértés. Ilyen kérdés, hogy a választások alapján miként osszák el a vagyont. A Liga és a Munkástanácsok Országos Szö­vetsége a volt SZOT- és az ágazati vagyont egyaránt a szakszervezeti konföderációk közötti választás alapján kívánná elosztani, de a megegyezés érdekében kompro­misszumos megoldásról is hajlan­dók tárgyalni. Az Autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, az MSZOSZ, valamint a Szakszerve­zetek Együttműködési Fóruma ra­gaszkodik ahhoz, hogy csak a volt SZOT-vagyont osszák fel a szak- szervezeti konföderációk közötti választás alapján. Az ágazati va­gyonnál az ágazati körhöz tarto­zók véleménynyilvánítása legyen a döntő. Három konföderáció egy­aránt lehetségesnek tartja, hogy az ágazati véleménynyilvánítás ered­ményét a szakszervezeti konföde­rációkra adott szavazatok alapján bizonyos mértékben korrigálják. A mértékeket tekintve e három szakszervezeti szövetség között is eltérések vannak. Az MSZOSZ nem hajlandó ilyen korrekció fi­gyelembevételére, csak azt tudja el­fogadni. ha az ágazati vagyont ágazati véleménynyilvánítás, így például az üzemitanács-választá- sok eredményei alapján osztják el. Nyomott felvásárlási árak (Folytatás az I. oldalról) száz, de az 5 hektáron termelőknek egyaránt. így aztán nem lehet vélet­len, hogy az is elhangzott, nem is volt szükség annak meghirdetésére, hogy a vetésterület ügyében önkorlátoz­zák magukat a termelők. Megtette ezt a gazdasági helyzet, azaszály meg dobott még rá egy lapáttal. Kiegyeztek a termelők és a feldol­gozó abban is, hogy az idén vagy együtt sírás, vagy együtt nevetés le­het a dolog vége, hiszen sem egyiket, sem másikat nem érinti jól a mintegy 350 millió forintos gabonaárbevétel­kiesés. Ez az összeg pedig nagyon hi­ányzik majd az aratás után a vetések előkészitésénél. G. E. Termőföld kárpótlási jegyért (Folytatás az 1. oldalról) igény elbírálásakor prioritást él­veznek azok, akik vagy az összes kárpótlási jegyükért, vagy mini­mum 100 ezer forint összegű kárpótlási jegyért termőföldet kívánnak vásárolni. Az igénye­ket a területi hivatalok 60 napon belül elbírálják. Az igénylők eb­ben az esetben nem kárpótlási jegyet, hanem banki letéti igazol­ványt kapnak, amit más' célra csak 1993. augusztus 15. után tudnak felhasználni. A helyi önkormányzatok ez év augusztus 31-éig földrendező bi­zottságokat hoznak létre. A testü­letek az igények összesítését és egyeztetését végzik majd. Az árve­résre kerülő földek esetében az ár­verés vezetőjének kötelessége, hogy megpróbálja egyezség kiala­kítását az igénylők között, 1000 forintos aranykoronánkénti árat alapul véve. Lovászy Csaba elmondta: a ta­vasszal 300 ezer hektár maradt parlagon. A termelési biztonságot őszre garantálni kell. ezért azok a gazdálkodószervezetek, amelyek nem kívánják megművelni kárpót­lásra kijelölt földterületeiket, ok­tóber 31-éig kötelesek a bizottság­nak ezt bejelenteni. A bizottság ideiglenes használókat jelöl ki a földre. Menekülők a magyar határon (Folytatás az 1. oldalról) Államtitkár úr. Ön mint a régi­óban levő megyék honvédelmi bi­zottságainak elnöke, mikor volt leg­utóbb, határszcmlén? Újabban gyakran megfordulok a határon. Olykor, ha a kötelesség úgy kívánja, éjszaka is. így történt ez az el­múlt hét végén is. amikor azonnali in­tézkedést kívánt a helyzet. Egy teljes vonatnyi menekült érkezett, akik raj­tunk keresztül akarták elérni Német­országot. Jelenleg nincs vízumkény­szer hazánk és a volt jugoszláviai tag- köztársaságok között. — Engedélyt kaptak a kérelmezők az átutazásra? — Tekintettel arra, hogy még ér­vényes úti okmánnyal sem rendelkez­tek, így ezt nem tehettük. Mégis egyre több érkezőről hal­lani. Igen, mert a szerb hatóságok megkezdték az úti okmányok gyorsí­tott kiadását, minden szokásos for­maság mellőzésével. — Milyen nagyságú érkezői lét­számról van szó? Csupán egyetlen napon több mint 700 menekülésben levő átutazó érkezett hozzánk, csecsemőktől a nagyszülőkig. Ezeknek az emberek­nek a járványügyiig biztonságos el­helyezése, élelmezése és reménybeli továbbutazása már önmagában is hatalmas erőfeszítést igényel. Az ot­tani háború már-már közvetlen kár­vallottal vagyunk, amennyiben a bé­kés rendezés továbbra is késlekedik. (tráser) Senki nem marad orvosi ellátás nélkül (Folytatás az 1. oldalról) Július közepéig pedig csak eljut mindenhova az alkalmazandó kor­mányrendelet, amely mint meg­tudtuk — a következőket tartalmaz­za: Szociális szempontú rászorultnak az tekinthető, akinek havi jövedelme — együttélő családtagok esetében az egy főre jutó jövedelem — nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb össze­gét, az 5700 forintot. Jövedelemnek számít például a biztosítással nem já­ró munkavégzésből származó kere­set, a bérleti díjként kapott összeg, az ösztöndíj, a családi pótlék és a szociá­lis segély is. Mindezt a lakbér és a köz­üzemi díjak igazolt összegével csök­kenteni kell. A rászorultságot a kérelmező la­kóhelye — hajléktalanok esetében: életvitelszerű tartózkodási helye — szerint illetékes önkormányzat álla­pítja meg. Itt érvényesítik a szociális rászorulók eltartott közeli hozzátar­tozóinak betegbiztosítási kártyáit is. Sz. K. Kalocsán nemet mondanak a szent sarok visszaadására? (Folytatás az I. oldalról) Közgazdasági Szakközépiskolát, a kereskedelmi és szakmunkásképző intézetet, valamint a Zrínyi Ilona Le­ánykollégiumot, beleértve a középis­kolai konyhát is. Mint a képviselők rámutattak, az újonnan bejelentett igény több vonatkozásban is eltér az eddigi tárgyalási elvektől, hangneme pedig nem a konszenzuskeresés irá­nyába hat. A fokozatos visszaadás el­vét hangsúlyozták, mert, mint mond­ták, az egyházi óvoda és általános is­kola átvett osztálya tekintetében sincs meg a megnyugtatóan kialakí­tott finanszírozási és oktatási gya­korlat. Ezért elképzelhetetlen, hogy ilyen rövid idő alatt a mintegy 1200 tanuló jövőbeni sorsát megnyugtató­an rendezzék. A testület egyetértett abban: levélben kezdeményezzék a tárgyalások folytatását. Zs. F. Lopott kocsit értékesített a zalai bíróság (Folytatás az I. oldatról) magát, de a kocsi elveszett, mert a né­met hatóságok lefoglalták. A megindult vizsgálat megállapí­tásairól a napokban Pénzes Béla rendőr százados adott tájékoztatást. A nyomozás során kiderült, hogy az Audit Zala megyében, bolgár bű­nözőktől foglalták le. Akkor nem tisztázódott, hogy honnét, mikor és kitől lopták. Az azonban igen, hogy a lopott négykerekűt Csehszlovákiá­ban látták el hamis papírokkal és lo­pott német rendszámmal. A Ma­gyarországon lefoglalt autó értékesí­tésével a Zala megyei bíróság 1992. január elején bízta meg a vám- és pénzügyőrséget. Ők a magyar Inter- pol-irodán keresztül ellenőrizték, hogy az Audi nem szerepel-e a nem­zetközi tárgykörözésben. — Minden bizonnyal azért nem sze­repelt — magyarázza Pénzes Béla — mert fantasztikusan nagyszámú ko­csit lopnak az európai országokból, így csak a más bűncselekményhez is kötődő autók kerülnek fel a nemzet­közi listára. A lényeg: márciusban el­árverezték az Audi—80-ast, majd a szegedi vevőtől vette meg áprilisban a kecskeméti László. Hiába nem szerepelt azonban a kocsi a nemzetközi listán, azért a né­met hatóságok nem felejtettek. így került sor április 14-én az akkor már BYG—374-es magyar forgalmi rendszámot viselő autó németországi lefoglalására. Jogászok véleménye szerint László a vám- és pénzügyőrséget perelheti az autó vételáráért. Ha nyer, végeredményben nem káro­sodik senki, mert ebben az esetben a pénzügyőrök az államtól igény­lik vissza az oda befizetett össze­get. László történetének pedig a legfőbb tanulsága az, hogy nincs egyetlen olyan biztos forrása sem a használt autók vásárlásának, amikor az embert nem érhetik meglepetések . .. Noszlopy EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Ismét támadják Szarajevót Szerda éjszaka újabb támadás érte a szarajevói repülőtér környé­kén levő lakónegyedeket. A zágrábi rádió jelentése szerint a szerb szabadcsapatok által kirobbantott harcban egy ember életét vesztet­te. A viszonylag nyugodt éjszaka után a szerb alakulatok ismét ágyútüz alá vették Dubrovnik külvárosait. A legtöbb gránát Zupa Dubrovackára hullott. Találat érte a város központjának közelében lévő Belvedere Szállót is. A zágrábi rádió szerint a város horvát védői viszonozták a tüzet. A dubrovnikiak reggeltől ismét ivóvíz nélkül maradtak, az áramszolgáltatás pedig már hetek óta szünetel. Időközben hajóval újabb segélyszállítmány indult a Dubrovnik mel­letti Cavtat felé, amelynek mintegy 3000 lakosa kilencedik hónapja él megszállás alatt. Folytatódtak á harcok a Száva folyó mentén is. Az elmúlt éjszaka 100 gránát hullott Slavonski Brod körzetére, ahol általános riadó van érvényben. Nambiar tábornok, az ENSZ-erők parancsnoka horvát illetékesekkel megállapodott abban, hogy a Boszniába igyekvő segélyt szállító repülőgépeket a zágrábi repülőtér is fogadja. A Szarajevóinak ugyanis csak korlátozott befogadóké­pessége van. Szintén Zágrábban jelentették be, hogy a volt Jugoszlá­via területéről eddig több mint 2200 ezer ember menekült el. Merénylet Babic ellen A belgrádi sajtó csütörtöki jelentései szerint Benkovácon, Knin mellett, június 29-én merényletet követtek el Milan Babic, a hor­vátországi szerb kisebbség területének, Krajinának a vezetője el­len. A szerb politikus életveszélyesen megsebesült. A merénylet hátterében állítólag a Babic és szerb ellenlábasai között hónapok óta dúló hatalmi harc áll. Felváltják a kanadai katonákat Kereken 1500 francia, ukrán és egyiptomi katonát vezényelnek Szarajevóba, hogy felváltsák majd a jelenleg odaérkező kanadai egységeket—jelentette betegnap délután Londonban Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára. Gáli szerda késő este érkezett a brit fővárosba, hogy a londoni vezetőkkel, valamint az Európai Közösség képvise­lőivel a jugoszláviai válság leküzdésének lehetőségeiről tárgyaljon. Gáli elmondta azt is: megállapodott Lord Carringtonnal abban, hogy az ENSZ és az EK szorosabbra fűzi együttműködését a jugo­szláviai válság mielőbbi felszámolása érdekeoen. Időközben Szara­jevóból ENSZ-források jelentették, hogy megérkezett az ezerfős kanadai csapat első csoportja, mintegy 350 katona a szarajevói repülőtérre. A kanadaiakat, miután felváltják őket a francia—ukrán —egyiptomi erők, visszavezénylik Horvátországba. Kijelölték az új kormányfőt Milan Panicot, a szerb származású 62 éves amerikai üzletembert jelölte szövetségi miniszterelnöknek Dobrica Cosic, Kis-Jugoszlávia államfője. Cosic szándékáról szerda éjjel tájékoztatta a szövetségi parlament tanácsainak elnökeit. Milan Panic elfogadja Jugoszlávia miniszterelnöki tisztét — jelentette jól értesült forrásokra hivatkoz­va a belgrádi Politika cimű napilap. Az AFP hírügynökség csütörtö­ki jelentése szerint Panic várhatóan pénteken érkezik Belgrádba. Magyar—román konzultációk Aradon tegnap magyar -román konzultációk kezdődtek,' A megbe^o 'i szélések fő témái a .1 ugoszlávia elleni BT-embargónak a két öfszitgot érintő következményei enyhítése, valamintazátmenőforgalomjávifása a két ország között új határátkelőhelyek nyitásával és a meglévők kor­szerűsítésével. A román tárgyalóküldöttséget Theodor Mele$canu ál­lamtitkár vezeti, a delegáció tagjai a kereskedelmi és idegenforgalmi mi­nisztérium,a belügyminisztérium, agazdasági és pénzügyminisztérium, a szállításügyi minisztérium, a vámügyi főigazgatóság és a budapesti ro­mán nagykövetség képviselői, valamint Arad megye prefektusa. A Martonyi J anos k ül ügyrninisztcriurni államtitkár vezette magyar kíil- döttségben részt vesznek a Belügyminisztérium, a külgazdasági minisz­térium, a Nemzeti Bank, a közlekedési minisztérium, valamint a határ­őrség parancsnokságának tisztségviselői. Walesa nemet mondott Lemondott Waldemar Pawlak lengyel miniszterelnök. Tegnap reggel a szejm ülésén, amelyen kormánya összetételét kellett volna beterjesztenie, a Lengyel Parasztpárt vezetője közölte, hogy miután nem sikerült elnyernie az úgynevezett kiskoalíeió, a liberális pártok támogatását elképzeléseihez, kénytelen visszaadni kormányalakítási megbízását Lech Walesa államfőnek. Pawlak miniszterelnöksége így mindössze három hétig tartott. Lech Walesa lengyel államfő közölte a szejm marsalljával, hogy a közeljövőben nem áll szándékában a parlamentnek javasolni Waldemar Pawlak miniszterelnök felmenté­sét. Az elnöki bejelentést követő kommentárok úgy értelmezték a történteket, hogy Walesa nem fogadja el Pawlak lemondását, s az a véleménye, hogy van esélye még a kormányalakításra. Ismét töltik a bősi felvízcsatornát Majdnem kéthetes szünet után, július másodikán ismét elkezdő­dött a bősi erőmű felvízcsatornájának feltöltése. Julius Binder, a pozsonyi vízgazdálkodási beruházó vállalat igazgatója megerősí­tette az Új Szó tegnap megjelent közlését, hogy a nap során, a délelőtti órákban újra elkezdték az erőmű felvízcsatornájának feltöltését. Cáfolta azokat az állításokat, melyek a magyar sajtó­ban azzal magyarázták a feltöltés időleges szüneteltetését, hogy a feltöltés korábbi fázisában műszaki hiányosságokra — átszivárgá- sokra — derült fény. Julius Binder szerint a felvízcsatorna gátján egyetlen cseppnyi szivárgást sem tapasztaltak, és ettől a jövőben sem kell tartani. Hangsúlyozta, hogy a magyar fél által elmaradt munkák pótlólagos kivitelezése sem késik. Éz a csehszlovák épí­tőkre nézve nem jelent kis megerőltetést, de ennek ellenére is a terveknek megfelelően tudnak dolgozni. Julius Binder azt is el­mondta, hogy a teljes feltöltés folyamatában még egy szünetet terveznek, úgyszintén ellenőrzési céllal. Örökös mártíromság • Most nem főzök, mosok, takarítok rád, Béla, hanem locsolok ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom