Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

MEGYEI KORKÉP! 1992. július 1., 3. oldal HOSSZAN TARTÓ VISZONTAGSÁGOK UTÁN Átadás előtt a halasi Hatisz-lakások • Az ígéret szép szó ... N agy fába vágta a fejszéjét a Ha­lasi Területi Iljúsági Szövetség 1989-ben, amikor lakásszövetkeze­tet alakított. A nehézségeket nem is annyira a szervezés, tervezés, az ilyenkor szokásos bonyolítás jelen­tette, hanem a hivatali bürokrácia, a felszított lakossági ellenállás. Ami­nek egyedüli« és kizárólagos oka az volt, hogy a fiatalok a városközpont egyik frekventált részét (a Kossuth —Bokányi—Árpád utcákkal hatá­rolt elhanyagolt területet) szemelték ki az építkezés színhelyéül. — Annak rendje és módja szerint 1989júniusában indítottuk az akciót — mondja Kristóf Imre, a Hatisz Lakásszövetkezet elnöke. — Az ak­kori tanács vb-től kértünk és kap­tunk engedélyt a nevezett terület egy részének beépítésére. Tervünkben —eredetileg—45 lakás és 39 garázs szerepelt, amire 470-en pályáztak. Kifizettük (azonnal) az ezer forint/ négyzetméter telekárat, s kezdődhe­tett az építmény tervezése. Az örö­münk nem tartott sokáig, mert ami­kor 1990 szeptemberében az alapo­zással megbízott cég felvonult, kide­rült egy s más. Például, hogy az épí­tési engedély jogerőre emelkedéséig hiányzik egy nap. Vagy hogy a mű­szaki osztály elfelejtette iratainkat elküldeni a vagyonügynökségnek, s nem tisztázott a tulajdonjogi helyzet. Mi mást tehetett, mint azonnal leál­líttatta az építkezést. A valódi okok persze nem ezek voltak, hanem más, újabbfajta gazdasági, politikai meg­fontolások. A politikai szervezetek —vállvetve—megpróbálták kijárni a vagyonügynökségnél, hogy az építkezésből ne lehessen semmi. Mellettünk senki sem állt, mi több, a szövetkezeti tagjaink is kezdtek el­bizonytalanodni, sorra kérték vissza a befizetett 40-50 ezer forintjukat. De miből adtuk volna oda, hiszen az már be volt fektetve? Az ügyben a fordulatot — végül is — a vagyonügynökség döntése hozta meg. Új telekárat állapított meg (1750 forint/négyzetméter), s rendeződött a papírforma is. A pol­gármesteri hivatal is áldását adta, igaz másfél millióért átterveztette ve­lünk a házat, lefaragva kilenc lakást és 12 garázst. A nagylelkűségért cse­rébe mi vállaltuk a fennmaradó terü­let parkosítását, játszótérré alakítá­sát. Ezek után indulhatott újból a munka, 1991 januárjában. Termé­szetesen sokkal magasabb anyag- és munkadíjárakkal. Számításaink sze­rint: az értelmetlen huzavona min­tegy 30 százalékkal emelte a költsé­geinket, amik sajnos a 26-27 ezer forint/négyzetméteres lakás árakban is tükröződnek. Nem kis terhet róva a 20—30 év közötti fiatalokra, akik többnyire első lakástulajdonosok lesznek immár belátható időn belül. Merthogy az úgynevezett Ha- tisz-lakásokat 80 százalékos ké­szültségben július 7-től folyamato­san adjuk át. Az újdonsült tulajdo­nosok dolga lesz a festés, a mázo­lás, a burkolás, a fürdőszoba be­rendezéseinek a beszerzése. Min­den lakáshoz tartozik külön vil­lany-, gáz- és vízóra, valamint a fűtéshez, melegvíz-szolgáltatáshoz kazán. Nem tartoznak viszont a lakásokhoz az alagsorban kialakí­tott garázsok, azokat (azok zömét) ugyanis a szomszéd házak lakói vásárolták meg — mondta végül Kristóf Imre. Szöveg: Kovács Pál Fotó: Ferincz János LEMONDOTT A SZÖVETKEZET ELNÖKE Viharos közgyűlés Szeremlén (Folytatás az 1. oldalról) A bomba akkor robbant, amikor Vancsura István bejelentette, hogy munkaviszonyát július 15-ével meg­szüntetné, tagsági viszonyának megtartásával és amennyiben a köz­gyűlés megbízza, az átalakulás befe­jezéséig térítésmentesen ellátja az el­nöki teendőket. A felszólalásokban aztán elemi erővel törtek fel az indu­latok, volt aki maradásra szerette volna kérni az elnököt, de sokan azt vetették szemére, hogy túlságosan sokat költött az utóbbi időben ben­zinre, feleslegesen tartottak fenn két Daciát. Az elnök iskoláztatása is sokba került. Mások azzal vádolták Vancsura urat, hogy a vagyonneve­sítéskor nem fogalmazta meg egyér­telműen a határozati javaslatokat, ezért nem igazságos a szétosztás. Elsősorban a nyugdíjasok keve­sellték a részjegyük értékét, hiszen a mai vagyon alapját ők rakták le. Ám hiába töltöttek el hoszú évtize­deket nehéz munkával — többen ebbe rokkantak bele —, az akkori kevés fizetés után alig részesedtek. Aki pedig csak pár éve tagja a szö­vetkezetnek, magas vagyonhoz ju­tott. Egy idős ember arról panasz­kodott, hogy őt most azért érte méltánytalanság, mert a magas adóterhek miatt nem volt bejelent­ve az általános létszámba, így az akkori jövedelem után — melyet sehol sem regisztráltak — nem kap vagyonjegyet. Az indulatok annyira felkorbá­csolták a jelenlévőket, hogy töb­ben elhagyták a termet, és mielőtt döntöttek volna arról, hogy elfo- gadják-e Vancsura István lemon­dását, határozatképtelenné vált a közgyűlés. Mivel Vancsura úr ra­gaszkodik felmondásához, rövide­sen új közgyűlést kell összehívni, ami valószínűleg nem lesz egyszerű dolog, mert a vagyonnevesítés ha­tározata jogerőre emelkedett. Az elnök személyét illetően pedig több csoport érdeke is ütközik. P. Z. Félegyházán marad a szovjet emlékmű? A kisgazdapárt kiskunfélegyhá­zi elnöke, Berecz József helyi kép­viselő, a májusi testületi ülésen éles hangú írásos interpellációt intézett a polgármesterhez, sürgetve a szovjet hősi emlékmű elbontását. Ficsór József polgármester vála­szában visszautasította az interpel­láció személyeskedő részeit, hang­nemét méltatlannak minősítette a város képviselő-testületéhez. A polgármester egyébként június 24-én személyesen járt a budapesti orosz nagykövetségen, ahol hiva­talos tájékoztatást kapott arról, hogy a volt MSZMP-pártház előtt ötven szovjet halottat temettek el. Dr. Ocsai Lajos, városi tisztiorvos — mivel az emlékmű talapzatában temetés történt — az oszlop élbon­tását sírmegnyitásnak értelmezte, amihez, véleménye szerint, konzu­látusi nyilatkozat szükséges. A polgármester árkalkulációt is készíttetett az emlékmű elbontásá­ra és újraállítására, valamint az ex­humálásokra. A végösszeg 500 ezer forintra jött ki. Ficsór József válaszában úgy vélte: a képviselő- testület nyitott és tárgyilagos a vál­tozásokat illetően, s ebben a kér­désben is ésszerű álláspontot fog kialakítani. Az interpellációra adott polgármesteri választ a kép­viselők többsége elfogadta. M. Gy. Testületi ülés Kalocsán Iskolaügyek Holnap 1 órától a városháza dísztermében ülésezik a kalocsai önkormányzat képviselő-testülete. A városatyák először a költségve­tési intézmények alapító okiratait tekintik át,, hagyják jóvá, majd a Dolgozók Általános Iskolájának a 4. Sz. Általános Iskolához történő csatolásáról döntenek. Fontos na­pirendi pont még a Hunyadi János Fiúkollégiumnak a Paksi köz 3. szám alatti kollégiummal történő összevonása, a zamárdi üdülő tu­lajdonjogának rendezése. Számvevőszéki vizsgálat a T. Ház gazdálkodásáról Az Állami Számvevőszék meg­vizsgálta az Országgyűlés 1989— 1991-es pénzügyi-gazdasági tevé­kenységét, s a tapasztalatokról tá­jékoztatta a sajtó képviselőit. Mint az ASZ szakepiberei megállapítot­tak, a parlament anyagilag túlbiz­tosította magát: a bevételeket alul­tervezték, s ennek megfelelően az indokoltnál magasabb költségve- tesi támogatást igényeltek a Ház működtetéséhez. így átmenetileg szabad pénzforrások keletkeztek, amelyek növelték az állami költ­ségvetés hiányát. Helytelenítették az ellenőrök, hogy a frakciók a rendelkezésükre bocsátott összegeket közvetlen partcélokra használták fel, illetve a szakértői díjak kifizetése helyett dolog! kiadásokat finanszíroztak belőle. Ezért arra hívták fel a fi- f™et' hogy a házszabályban mi­előbb pontosan rögzíteni kell az Urszaggyűlés feladatait, a frakciók szerepet, s ehhez kell igazítani a pénzügyi fedezetet, valamint a fel­használás ellenőrzését. Az önkont­roll szempontjából is fontos ese­mény lesz, hogy várhatóan ősszel, 15 tagú számvevőszéki parlamenti bizottság alakul. Az átfogó vizsgálat eredményét az ÁSZ megküldte az Országgyűlés elnökének és a frakcióvezetőknek. Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ebben az esetben különösen nagy jelentő­sége van a személyi felelősség tisz­tázásának. Mert — mind mondta —csak akkor várhatja el az állam a törvényesség betartását polgárai­tól, ha a törvényhozás maga is szi­gorúan betartja a pénzügyi, szabá­lyokat és előírásokat. Az ÁSZ el­nöke megjegyezte, hogy még az Egyesült Államok kongresszusát sem vetették alá hasonló vizsgálat­nak, úgyhogy ebben a tekintetben előrébb tartunk a demokrácia gya­korlásában. (domi) Ferenczy Europress MI LESZ A KATYMÁRI ISKOLÁVAL? Nem sikerült az igazgatóválasztás Mi lesz velünk, ki készíti elő az új tanévet? — kérdezgették egy­mástól a pedagógusok, akik szép számmal vettek részt a hétfői testü­leti ülésen, hiszen a fő napirendi pontban az őket érintő iskolaigaz­gató-választást tárgyalta a képvi­selő-testület. A választás meghiú­sulását a döntésképtelen testület okozta, a 11 tagból mindössze hat képviselő jelent meg az ülésen. Az előzményekhez hozzátarto­zik, hogy Csontos Károlyné isko­laigazgatónak idéít lejár az ötéves megbízatása és bár még egy éve van a nyugdíjazásig, a képviselő- testület úgy döntött, hogy a megbí­zás helyett pályázat útján tölti be az igazgatói széket. Nem mindenki fogadta megnyugvással ezt a dön­tést, mivel Csontos Károlyné 36 éves pedagógiai pályafutása, em­beri magatartása elismerést váltott ki a faluban, a szülők körében. Megoszlottak a vélemények, so­kan a bizalom jogtalan megvoná­sának tekintették a döntést. A pályázat kiírása megtörtént, az április 30-i határidőig mindösz- sze egyetlen egy pályázat érkezett, a katymári általános iskolában 1980 óta tanító, biológia—kémia szakos középiskolai tanár Szabó Zoltántól, aki képviselő, köztiszte­letben álló ember a faluban. Az előkészítő bizottság állásfoglalása — összhangban a megyei pedagó­giai intézet, az iskolai szakszerve­zet és a tantestület véleményével: javasolta a testületnek Szabó Zol­tán kinevezését a katymári tagoza­tos általános iskola igazgatójává. A nevelőtestületi értekezleten a szóbeli véleménynyilvánítás után titkos szavazással döntöttek a pá­lyázat támogatásának kérdéséről, amelyen 20 igen, 1 nem,„l fő tar­tózkodásával bizalmat szavaztak kollégájuknak. A hétfői testületi ülésen, miután megköszönték Csontos Károlyné eddigi munkáját, a következő na­pirendi pontban az új iskolaigaz­gató választását tárgyalták. Janity Lázár képviselő kért szót, és beje­lentette, hogy ő nemmel fog sza­vazni, mert Szabó Zoltánt nem tartja alkalmasnak az igazgatói posztra. Képviselőtársa, Petres Já­nos is csatlakozott a felszólalóhoz: ugyanezen okoknál fogva tartóz­kodni fog a szavazásnál. Polgár- mester úr véleményében kifejtette, helyteleníti az egy munkahelyen dolgozó férj és feleség, beosztott —főnök kapcsolatát. (Szabó Zol­tán felesége szintén pedagógus, az iskolában tanít.) Ezután Nagy Zoltán és Dencsik Lázár bejelen­tették, hogy így nem hajlandók szavazni, és kivonultak a teremből, így határozatképtelen lett az amúgy is csonka testület. Dr. Pál László polgármester a jelenlevők segítségét kérte, próbál­janak a képviselőkre hatni, hiszen a testület sorozatosan határozat- képtelennek bizonyult. A képvise­lők egy része ugyanis sorozatosan hiányzott az ülésekről. Nothoff Ingrid KÁRTYÁKKAL OSTROMOLJÁK AZ ORVOSOKAT Vizsgálóágy helyett papírhalmok a rendelőben (Folytatás az 1. oldalról) — Óriási a forgalom, az egyik nap például 176-an voltak. -—■ mondta dr. Sikari András körzeti orvos. Minden­ki azt hiszi, hogy ha július 1-jéig nem adják le a kártyájukat, nem fogom őket fogadni. Pedig a jogszabály nem szab határidőt, mindenkinek a saját belátására bízza, mikor és kit választ háziorvosának, ha van kártyája, ha nincs, én ugyanúgy el fogok látni minden betegemet, s akkor hozza, amikor akarja, engem ez nem érde­kel. A gyógyításra esküdtem fel, nem a kártyázásra! Aki ezt az egészet kita­lálta, szerintem még kívülről sem lá­tott orvosi rendelőt. Minden a feje tetején áll, képtelenek vagyunk csak a betegeinkre koncentrálni. Nem be­szélve arról, hogy a szabadságok mi­att még kevesebb létszámban is va­gyunk. A törzskarton, amit minden­kinél ki kell töltenünk, szakmailag teljesen értelmetlen, indokolatlan kérdéseket tartalmaz. Átalakultunk adminisztratív dolgozókká. Kérde­zem: ilyen körülmények között ho­gyan lehet a gyógyítással foglalkoz­ni?! Ez az egész az egészségügyi dol­gozókat teszi tönkre idegileg. Töb­beknek még a munkahelyük nem ér­vényesítette kártyájukat, van, aki hármat is kapott, de mind rossz volt, sokan még egyáltalán nem is kaptak. Tiszta őrület, ami itt most van! — Nem fért már el a vizsgálóágy a rendelőben a sok papírtól—mond­ja a szomszédos helységben dolgozó dr. Kellermarm Péter. — Át kellett vitetnem az öltözőbe. Ha mindent precízen kitöltenék az új kartonokon, akár napokat is várakozhatnának, s semmi és senki mással nem tudnék foglalkozni, hiszen rámenne az egész munkaidőm. Pedig még betegeim is vannak, de az valahogy nem jutott eszükbe a „fentieknek”. Nem tudok többfelé szakadni, teljesen kikészü­lünk idegileg. Az adminisztráció mi­att fel vagyunk tartva, ekkora tömeg­ben, ilyen rövid idő alatt képtelenség ezt elvégezni. Nekünk csak a gyógyí­tó munkánkkal kellene törődni! Nem baj, ha valaki később hozza a tb- igazolást, majd leadja, mikor szükség lesz rá. Amúgy se a papírokat vizsgá­lom, hanem a betegeket! Szappanos Benedek Államigazgatási hivatalok megbeszélése Az elmúlt héten régiónk mind­három megyéjében tanácskozást tartottak az úgynevezett centrális alárendeltségű államigazgatási szervek. Bács-Kiskun nyitotta a sort, Csongrád következett, majd Békés megye. Megyénként több mint 20 speci­ális, sajátos irányítású hivatal ve­zetőit hívta össze dr. Farkas Lász­ló államtitkár, köztársasági megbí­zott. Név szerinti fölsorolásuk megtöltené e cikk egész terjedel­mét, ezért csak mutatóban említek néhányat: tűzoltók, vagyonát­adók, vízügyesek, munkaügyesek, tisztiorvosok és sokan mások. Ezek az intézmények szakirányí­tásukat tekintve a saját minisztéri­umukhoz tartoznak. Ám szakmai önállóságuk megsértése nélkül, a köztársasági megbízott a párhuza­mos intézkedések, vizsgálatok stb. elkerülése végett segít munkájuk összehangolásában. Informál és megszervezi továbbképzésüket, meghallgatja ügyfelei esetleges pa­naszait s lehetőség szerint orvosol­ja azokat. Csupán egyetlen példával szem­léltetve a helyzetet: a napokban- hetekben folyó török autósáradat számos fontos feltételt támaszt a tisztiorvosi szolgálattal szemben csakúgy, mint a határőrizettel, vámhatóságokkal, közlekedési fel­ügyelettel, de még az út menti tele­pülések önkormányzatait illetően is. Ezek összerendezése túlnyúlik a település- és megyehatárokon, ezért olyan intézkedő hivatali veze­tő döntéseit igényli, aki kellő haté­konysággal tud föllépni a cél érde­kében. A közelnjúltban közéleti fóru­mokon olyan vélemény hangzott el, amely a köztársasági megbízot­tak jogkörét centrális alárendeltsé­gű szervek esetében tájékozatlanul értelmezte. Most ezeken a megbe­széléseken dr. Farkas László tisz­tázhatta e hivatalok vezetőivel azokat a törvényértelmezési kérdé­seket, amelyek befolyással bírnak jövőbeli együttműködésükre. Ennek a közös cselekvésnek ér­dekében részletes tájékoztatást kaptak az egybegyűlt vezetők a Köztársasági Megbízotti Hivatal elmúlt másfél éves munkájáról, a törvényességi ellenőrzés és a ható­sági ügyintézés tapasztalatairól. Egyéb témakörökről is beszélget­tek, így a sokakkal közös ügyet képező honvédelmi bizottságok feladatairól, melyeknek elnöki tisztét régiónkban dr. Farkas László látja el. Az érintett vezetők megállapod­tak abban, hogy ezután időről időre rendszeresen összegyűlnek és egyez­tetik nézeteiket az adott megye ügyeiről, illetve az éppen időszerű problémákról. Tráser László Ingyenes szemétgyűjtés Páhin Nemrégiben beszámoltunk ar­ról, hogy Páhin, kísérleti jelleggel, megkezdték a szervezett szemét- gyűjtést. Az önkormányzat által ingyenesen nyilvántartott szolgál­tatást bárki igénybe veheti a köz­ség területén, csak annyit kell ten­nie, hogy az összegyűjtött szemetet nejlon- vagy papírzsákba, esetleg dobozba teve minden kedden reg­gel nyolc óráig kiteszi a portája elé. Innen lovas kocsi szállítja el az újonnan kialakított szeméttelepre. Aki ezt a szolgáltatást nem kívánja igénybevenni, az maga lesz kényte­len kihordani a szemetet, de csak a hivatalos nyitvatartási idő alatt, azaz kedden déltől este nyolcig, va­lamint szombaton reggel nyolctól este nyolcig. Ráadásul csak a volt homokbá­nyánál található telep gondnoka felügyeletével szabadulhat meg a nem kívánatos hulladéktól. Súlyos büntetés vár viszont azokra, akik a nyitvatartási időn túl, vagy nem a megfelelő helyre, esetleg a régi szeméttelepre szállítják szemetü­ket. Mivel ez esetben köztisztasági szabálysértést követnek el, tízezer forintot kötelesek fizetni! Megéri tehát az ingyenes sze­métszállítást kihasználni, mert még mindig a legkevesebb utánajá­rással oldhatják meg ily módon portáik tisztántartását a polgárok Páhin. • 4 ' Tábor a határainkon kívüli pedagógusoknak Immár másodszor kerül meg­rendezésre a Magyar Környezetvé­delmi Egyesület szervezésében Kiskunhalason, a Felsővárosi Ál­talános Iskolában egy rendhagyó szakmai tábor. Az elmúlt év júliusában egyhetes szakmai-szaknyelvi továbbképzést szerveztek azoknak a magyar nyel­ven tanító tanároknak, akik hatá­rainkon túl természetismereti tár­gyakat oktatnak. A program — a szakmai megbeszéléseken túl — el­méleti előadásokat, terepgyakorla­tot, kirándulásokat is tartalma­zott. A tanfolyam értékelésekor a vendégek elismerően nyilatkoztak, s kérték, legyen hagyománnyá az évenkénti megszervezése. A jövő héten induló második kurzusra többek között előadónak várják dr. Harmati Béla evangéli­kus püspököt, dr. Kálmán Attila művelődésügyi államtitkárt, dr. Bábosik István tanszékvezető egyetemi tanárt, dr. Czeizel Endre egyetemi tanárt is. A szervezés és lebonyolítás oroszlánrésze Juhász Sándorné ha­lasi tanárnő érdeme, aki — úgy is mint az Országos Környezetvédő Egyesület alapító tagja — szív­ügyének tekinti a tanfolyam sikerét. Havonta jön a díjbeszedő Megszokhatták már az embe­rek, hogy kéthavonta csenget az áramszolgáltató díjbeszedője. Ezentúl azonban gyakoribbak lesznek a látogatások, az Áram- szolgáltató Vállalat ugyanis átáll a havi számlázásra. Az okokról Hi- ezl József igazgató tájékoztatott. — Sajnos, annyira nőttek a la­kosság pénzügyi terhei, hogy so­kan nem tudnak kéthavi összeget egyben kifizetni. A havi díjbesze­dés így tulajdonképpen olyan, mintha két részletben fizetnének. Az egész országban igényelték ezt a változást a lakosok. Vannak olyanok is, akik rendszeresen nem tudják kiegyenlíteni a számlát, így mintegy két, két és fél millió forint hátralékunk van. Ennek kb. 90 százaléka behajtható, de nekünk többletköltséggel. A havi díjbesze­dés gondolata egyébként már több mint fél éve felmerült, és augusz­tustól be is vezetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom