Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-16 / 167. szám
8. oldal. 1992. július 16.PETŐFI NÉPE GYAKORLATI KÉRDÉSEK — GYAKORLATI VÁLASZOK A szövetkezeti és az átalakulási törvény végrehajtásáról Javában tart a szövetkezeti és az átalakulási törvény végrehajtása. A gyakorlat tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy e jogszabályokat is fenyegeti az eltérő értelmezés veszélye. Ezért csokorba gyűjtöttük azt a 21 fontosabb kérdést, amely a végrehajtás eddigi menetében sok helyütt ismétlődően felmerült, s arra kértük a föld- művelési tárca szakembereit, hogy adják meg rájuk a törvény betűje és szelleme szerinti helyes válaszokat. • A termést adó földben bízik a gazda most is. (Fotó: PN-archív) Meddig áll fenn a kiválni szándékozó tag tagsági viszonya? Az illető mindaddig tagja marad a szövetkezetnek, amíg van szövetkezeti üzletrésze:“ Kivétel “ ez alól, ha eltérően nyilatkozik^ például bejelenti kilépési szándékát. Jogutód nélküli megszűnés esetében hogyan alakul a megmaradó szövetkezeti vagyon sorsa? A végelszámolás után megmaradó vagyont értékesítik és a bevételt — az üzletrész alapján — felosztják az üzletrészek tulajdonosai között. Olyan megoldás is lehetséges, hogy az üzletrésszel rendelkezők az egyes vagyontárgyakat üzletrészük, illetve -— ha a közgyűlés a vagyon megosztásáról úgy dönt készpénzfizetés ellenében megváltják. Az áfész jogutód nélküli megszűnése esetében dönteni kell a fel nem osztható vagyonnak az alapszabályban megjelölt szövetkezeti célra történő felhasználásáról. A kárpótlási törvény (1991. XXV.) értelmében az alkalmazottak mely körére képezhető a földalap? Az alkalmazotti minőségnek 1991. január 1-jén, valamint a földalap kijelölésének időpontjában egyaránt fenn kell állnia ahhoz, hogy a földalapképzés során figyelembe lehessen venni. Az állami gazdaság legalább 5 éves munkaviszonynyal rendelkező volt alkalmazottja jogosult ingyenes földjuttatásra? Nem jogosult. Ha a szövetkezet által megváltott föld később, a földcsere folytán, az állami gazdasághoz került, a kárpótlási igény alapján kit kell földkijelölésre kötelezni? Ha a földcsere az 1987. évi I. törvény hatálybalépése előtt történt, a jelenlegi földhasználót kell földkijelölésre kötelezni. Megvásárolhatja-e a szövetkezet az átmeneti időszakban az üzletrészt? Nem, az átmenet idején az üzletrész pénzbeni megváltására a kiválással együttjáró vagyonmegosztási szabályokat kell alkalmazni. Megjegyzendő, hogy az OK1SZ álláspontja más: szerinte a szövetkezet az átmeneti időben is megvásárolhatja az üzletrészt, hogy elősegítse a külső üzletrésztulajdonosok, illetve — átalakulás esetén — a társaságba belépni kívánók helyzetének rendezését. Miből elégíthetők ki a vagyonnevesítésből a szövetkezei által kirekesztett, de későbbi bírósági ítélettel jogosnak minősített követelések? A bíróság a jogsértő határozat végrehajtását felfüggesztheti, s így a sérelmet szenvedett tag igénye pernyertesség esetén kielégíthető. A vagyonmegosztás során egyébként a tagok, illetve a kívülállók peresített követeléseit a szövetkezet tartozásaként kell nyilvántartásba venni és az egyes vagyontárgyakhoz kapcsolni. Pernyertesség esetén a tartozás- átvállalás szabályai szerint a leendő tulajdonos tartozik felelősséggel. Módosítja-e a szövetkezet vagyonát az a kárpótlási jegy, amelyet a kárpótlási törvény alapján a szövetkezet által árverésen értékesített termőföld ellenértékeként szerzett? Igen, a névértéknek megfelelő összeggel, amely a kárpótlási törvény szerinti kamatot is tartalmazza. Az átmeneti időre tekintettel, mikor kell az üzletrészek névértékét megállapítani, illetve módosítani? A névértéket első ízben a vagyonnevesítés előtt kell megállapítani, az 1991. december 31-ei mérleg szerint. E névértéket azután módosítani kell:- a szervezeti változással együttjáró vagyonértékelés eredményeként; — az évközi vagyonváltozta- tások eredményeként — az évközi zárómérlegnek megfelelően; — az árverés előtt, ha az értékelés és a licitálás között a vagyonleltár módosult; — a licitálási alkalmak után, ha a vételárak a kikiáltási ártól eltérnek. • Kötelező-e a szövetkezeteknek üzletrészt megtestesítő értékpapírt kiállítani? Nem; ha azonban a jogosult kéri, a szövetkezet köteles névre szóló értékpapírt kiadni. Az átmeneti törvény alapján a tagok, alkalmazottak tulajdonába kerülő helyrajzi szám szerint kell-e bejegyezni az ingatlannyilvántartásba? Nem; a tulajdonváltozást az új tulajdonosok részarány-tulajdonaként kell feltüntetni a nyilvántartásban. A tagi, alkalmazotti földalap kielégítésére szolgáló területet tehát helyrajzi szám szerint megjelölve el kell különíteni, s az így elkülönített teljes területre kell a tagok, alkalmazottak aranykorona szerinti tulajdonát a vagyonnevesítési közgyűlés határozata alapján az ingatlannyilvántartásba bejegyezni. Ha a szövetkezet ingatlanát jelzálog terheli, az új tulajdonos ezzel terhelten vagy tehermentesen kapja azt meg? A tulajdonváltozás a jelzálogot nem érinti. A kárpótlási célra kijelölt földeket azonban a kárpótlásra jogosultnak tehermentesen kell kiadni. Ki lehet-e a szövetkezet vagyonából vezetni a termőföldhöz kapcsolt állami támogatást? Nemcsak lehet, kell is — az évközi mérlegkészítés időpontjában. A kárpótlási törvény értelmében ugyanis a kárpótlásra jogosult csak arra kötelezhető, hogy megtérítse a termőföld aranykorona-értékben ki nem fejezett értéknövekedésének az állami támogatással csökkentett összegét. Szervezeti változások esetén milyen bejelentéseket kell tennie a jogelőd vagy a jogutód szövetkezeteknek? Szövetkezet megszűnése esetén a bejelentési kötelezettség az általános jogutód céget terheli. így pl. átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogutód kötelessége, hogy a cégbejegyzési kérelemmel egyidejűleg a jogelőd szövetkezet törlését is kérje. Megszűnéssel nem járó szervezeti változás (pl. kiválás) esetén az új szövetkezet, cég, köteles a saját cégbejegyzését kérni. Az anyaszövetkezetnél ezzel kapcsolatban bekövetkezett változások — tevékenységi kör szűkülése stb. — bejelentésére viszont az anyaszövetkezet köteles. Gazdasági társasággá történő átalakuláskor a közgyűlés határozatképességét illetően a szövetkezetei vagy a leendő gazdasági társaságot kell-e alapul venni? A szövetkezetét. A fórumnak azonosnak kell lennie az eredeti határozatot hozó fórummal, a korábbi döntés megerősítése csak így lehet jogszerű. Ha gazdasági társasággá alakult át a szövetkezet, mikor kell elszámolnia a társaságba be nem lépő szövetkezeti tag üzletrésztulajdonosokkal? Az érintetteknek megegyezésre kell törekedniük. A megállapodás szólhat úgy, hogy az anyagi igényeket azonnal vagy a gazdasági év végén, esetleg más időpontban elégítik ki. Ha azonban megegyezés nem jön létre, az anyagi igényeket azonnal ki kell elégíteni. A szövetkezet szétválása esetén a kívülálló üzletrésztulajdonosok melyik szövetkezethez fognak tartozni? Üzletrészük a vagyonmegosztás arányában arányosan osztódik a szövetkezetek között vagy eldönthetik, hogy melyikhez kívánnak tartozni? A kívülálló üzletrész-tulajdonost nem illeti meg a választás joga, mivel nem rendelkezik szavazati joggal. A hovatartozásról a tagság a vagyonmegosztást tárgyaló közgyűlésen dönthet. Ha nem tudnak megállapodni, a kívülálló tulajdonosok üzletrésze arányosan osztódik a szétváló szövetkezetek között. Kiválás esetén az új szervezet megalakításáról szóló döntés áthúzódhat-e 1992. június 30- a utánra? Igen, mert a törvényben előírt határidő a kiválás elhatározásához, illetve bejelentéséhez kötődik. Van a kiválásra jogosultak számának felső határa? Mi a különbség a kiválás és a szétválás között? Nincs ilyen felső határ; akár a többség is kiválhat egy-egy szövetkezetből. A mezőgazdasági és ipari szövetkezetekben a kiválás lehet egyéni és csoportos; az általános fogyasztási szövetkezeteknél és lakásszövetkezeteknél viszont csak csoportos. Szétválásnál a cél két vagy több szövetkezet megalapítása — a kiválásnak ez nem feltétele. Az áfészeknél ki kezdeményezheti a kiválást? A település tagságának 10 százaléka vagy a helyi intéző bizottság. Ha a település tagsága a részközgyűlésen kétharmados szavazat- többséggel a kiválás mellett dönt, akkor a településen lakó, kiválás ellen szavazó tagoknak is megszűnik az anyaszövetkezettel fennálló tagsági viszonya. Árveréssel történő vagyonmegosztásnál kötelező az árverési előleg letétbe helyezése? Nem, de az árverező üzletrészének névértékből a kikiáltási ár 10 százalékának megfelelő összeg árverési előlegnek minősül. Erre a licitáló résztvevők figyelmét fel kell hívni, s ezt az árverésről készült jegyzőkönyvnek is tartalmaznia kell. Ferenczy Europress Beszélgetés a bajai közlekedési alosztályvezetővel Fercsák Márton rendőr alezredesnek, a bajai rendőrkapitányság közlekedési alosztályvezetőjének több évtizedes szakmai tapasztalata van. Közlekedésbiztonsági tanácsbeli működéséből tudom, hogy gondolkodó-töprengő ember lévén, a baleseteket elemezve igyekezett mindig levonni a hasznosítható következtetéseket. Most nem statisztikai adatokat kértem tőle — a kapitányság működési területén, Baján és Bácsalmáson, valamint 24 községben az utóbbi időben hetenként körülbelül 3 súlyos és három könnyebb sérülés történt —, hanem néhány gyakori baleseti okról kérdeztem a véleményét. — Sokan kárhoztatják, bajaiak és idegenek egyaránt a Déri sétány és a Deák Ferenc utca kereszteződésében levő közlekedési lámpa környékén kialakult, számos koccanással járó helyzetet. Ember legyen, aki képes felismerni, hogy például a Jelky tér felöl érkezve, melyik sávba kell besorolnia. — Maga a hely is meglehetősen szerencsétlen, hiszen a 27 méter széles út hirtelen leszűkül egy kétsávos útra a Szent Antal utcában. Itt nincs más lehetőség, mint a sok rossz megoldás közül a lehető legjobbat választani. Ez fog történni nemsokára. Mivel a sole felfestés zavart okozna, itt az út kap egy új aszfaltréteget, és arra kerül majd festés. — Váltsunk témát. Miben látja a balesetek számának állandó növekedésének okát? — Közlekedéselméleti fejtegetésekbe talán nem bocsátkoznék, de a balesetek elkerülésének alapja, hogy a közlekedés résztvevőit időben és térben elválasszuk egymástól. Ebben — komoly anyagi von- zatai lévén — gyors javulást aligha várhatunk. Tehát amíg ugyanazon a sávon közlekedik a gyalogos, a kerékpáros, a mezőgazdasági vontató és még jó néhány más gépjármű, addig a baleseti veszély mindig fennáll. Ahol például kerékpárút készült, mint a Szegedi út mellett, erősen csökkent a balesetveszély. Ha nem is egyenes arányban, de a közlekedésben részt vevők számának növekedésével szintén fokozódik a balesetek lehetősége. — A társadalmat erősen irritálja a városban száguldó kis- és nagymotoros fiatalok száguldozása. Úgy tudom, a jelenség ellen kevés jogszabályi lehetősége van a rendőrségnek fellépni. — Az idők folyamán nagyon gyakran változtak a közlekedéssel kapcsolatos jogszabályok, és ebből következik, hogy sok a joghézag vagy az ellentmondás. íme egy példa az utóbbira: a rendőr köteles — tehát nem mérlegelhet — elvenni a vezetői engedélyt, ha valaki olyan járműkategóriát vezet, melyre nincs jogosítványa. Gyakori, hogy kismotorra szóló vizsgával nagymotorra ülnek. Ha az illető fiatalkorú és tanuló, akkor nincs rá szabály, hogy mit kell a bevont jogosítvánnyal csinálni. A rendőrség büntetést nem szab ki, hanem a gyámhatóságot értesíti, a vezetői engedélyt azonban sem a gyámhatóságnak nem küldheti meg, sem a rendőrségen nem tarthatja. Holott ez lenne, ami a visszatartás eszköze lehetne, mert azzal egyetértek, hogy egy jövedelemmel nem rendelkező fiatalkorút pénzbírsággal ne büntessünk, de a szüleit sem, akik esetleg nem tudták visszatartani. Megszűnt—nagyon helyesen — az a rendszer is, hogy értesítettük az iskolát. Ott azután vagy kapott valami figyelmeztetést, de előfordult, hogy kicsapták az iskolából. Ez nyilván túlzó büntetés volt, de azt az eszközt meg kellett volna hagyni, hogy a fiatalkorút — a vezetői engedély bevonásával — kiiktassuk a közlekedésből. — Mit tart az utánképzésről mint nevelési módozatról? — Ennek is van fonákja. Ha valaki elkövet három apró szabály- sértést (nem kapcsolja be a biztonsági övét), akkor utánképzésre lehet kötelezni. Ha azonban egy sokkal nagyobb súlyú, durva szabály- sértést követ el, melyben többen megsérülnek, a jogosítványa megmarad. — Mi a tapasztalata a képzés újabb formáiról, melyekben három hét alatt ígérnek jogosítványt? — Ebben nem a biztonság, hanem a nyereség a cél. Jómagam is oktattam valamikor: heti 4, összesen 44 órában csak az elméletet tanítottuk. Most számtalanszor találkozom olyan fiatalokkal, akik nem tudják, hogy a gyalogátkelőhelynél nem szabad az álló jármüvet elkerülni, nem szabad a gyalog- átkelőhelynél vagy közvetlen közelében előzni. A közlekedési nevelés ellen hatnak a filmek és videokazetták, melyekben az üldözéstől az egy keréken való bravúrokig minden látható. De olyan sohasem, mely a szabályos közlekedésre oktatja a nézőt. Gál Zoltán • Motorosok nélküli közlekedési helyzetkép. (Papp Zoltán felvétele) Elveszett évek? Az Országgyűlés 1992. május 5- ei ülésnapján törvényjavaslatot fogadott el a közalkalmazottak jogállásáról. Minderről a nagyközönség és az érintettek a Magyar Közlöny június 3-ai, 56. számában tájékozódhattak, hiszen ez foglalkozik — egyebek mellett — olyan zsebbe vágó kérdésekkel, mint a szabadság napjainak megállapítása, valamint az előmeneteli és illetményrendszer. Hatályba lépésének időpontja 1992. július 1. A rendszer lelke egy táblázat, mely a munkakörök ellátásához szükséges iskolai végzettség, képesítés alapján hat fizetési osztályból és háromévenként ugró tizennégy fokozatból áll. E két kivétel metszéspontjában található szám szorzata a minimálbérrel eredményezi a közalkalmazott munkabérét alapesetben. A magasabb vezetőt, valamint vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék, a főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost és a munkatársat címpótlék illeti meg. Valamennyi dolgozó jogosult tizenharmadik havi illetményre, ha az adott évben legalább hat hónapnyi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár, de az oktató, nevelő munkát végzőknél ez a szám huszonöt munkanap. Dióhéjban és a teljesség igénye nélkül talán ennyi lenne a téma lényege, melyet egy kérdés kapcsán, az érthetőség kedvéért kíséreltünk meg lerövidíteni. A kérdés így szól: Mi lesz azokkal a friss tanácsi, majd önkormányzati dolgozókkal, akik lehetnek akár 40-50 évesek is, de korábban máshonnét kapták a kenyerüket? Elvesznek ezt megelőző éveik? Vagy ha vállalják ennek ódiumát, örökké kullognak a többiek után? Netán az értelmezéssel van baj? A törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti munkaviszonnyá alakul át, az itt eltöltött időt pedig közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni. Somogyi Gábor
