Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-15 / 166. szám

V MEGYEI KORKÉP 1992. július 15., 3. oldal Soltvadkerten önálló a vízmű — A nagyközség hálózati rend­szere nem éppen ma épült... — Való igaz, hogy negyedszáza­dos, sőt, harmincesztendős bekö­tések is vannak. Elöregedett a rendszer. Amennyiben nyereséget tudunk termelni, úgy azt visszaforgatjuk a termelésre, azaz a hálózati és a nyomóvezetékek cseréjére. Nem kis feladat lesz. De jövőre minden­képpen hozzá kell látni. Egyébként a nagyvállalatnál ez kétmilliós re­konstrukcióként volt beütemezve, de a kiválás miatt elmaradt. — A fogyasztókat leginkább ma­ga a víz érdekli, van vagy nincs, s a minősége sem közömbös. — Mennyiségi gondjaink egye­lőre nincsenek. Négy helyen össze­sen hat kút van. A fogyasztás átla­ga 500-600 ezer köbméter éven­ként. Ám a minőség már kifogá­solható. Magas a vastartalma, a megengedett értéknek két-három- szorosa. A vastalanító már dolgo­zik, de mindegyik kúthoz kellene ilyen berendezés. Most úgyneve­zett kevert vizet szolgáltatunk. — Elképzelhető, hogy a vadkerti­ek kevesebb vízdíjatfizetnek majd? — Egyelőre még nem. Az el­lenkezőjét felelőtlenség lenne ki­jelenteni. Nincs még előttünk példa sem, legfeljebb majd má­sok jönnek hozzánk, ha a kivá­lás mellett döntenek. Az elmondottakból ítélve, feladat van bőven. — A hibaelhárításkor is érvé­nyes, hogy a dolgozóknak mun­kájuk és nem munkaidejük van. Az is igaz, hogy nagy gépeink — például markoló — nincse­nek. De elvi megállapodásunk van egy vállalkozóval, aki, ha kell, jön. Anyagkészletünkben pedig nincs hiány. Igaz, az ön- kormányzatnak majdnem két­millióba került a kiválás, mert bizonyos anyagokból — min­denre számítva — fel kellett tankolni. Felkészültünk arra, hogy sürgős esetben nincs kihez fordulni. Egyébként az elszámo­lásnál, az átadásnál korrekt volt a vállalat, tőlük szintén kaptunk anyagokat. Pályáztunk is a víz­műalapból történő állami céltá­mogatásra is. Pulai Sára Félmillió forintnyi bírság A SPANYOLORSZÁGI KÖZGYŰLÉS MÉRLEGE: A régiók közti kapcsolatok ígéretesek Santiago de Compostela-ban, Spanyolországban tartották idén az Európai Régiók Gyűlésének éves közgyűlését július elején. Bács-Kiskun megye 1990 óta ren­des tagja a regionális együttműkö­désre épülő szervezetnek. A mos­tani konferencián szavazati joggal dr. Szenohradszky Béla megyei ta­nácsnok képviselte Bács-Kiskunt, s vele együtt részt vett a kongresz- szus munkájában dr. Balogh Lász­ló, a megyei közgyűlés alelnöke és dr. Wicker Julianna tanácsnok. Mint a delegáció visszaérkezése után megtudtuk, külön fogadta a 14 régebben tag és a 2 újonnan felvett magyar megye küldöttségét a vendéglátó galíciai tartomány el­nöke, Manuel Fraga Iribarne, aki maga is pályázott a szervezet elnö­ki posztjára. Ugyanis az 1992-es tanácskozás legfontosabb feladata a tisztségviselők megválasztása volt. Végül nem ő, hanem az ugyancsak spanyol Jordi Pujol i Soley lett az elnök. Ami a magya­rok számára elismerés: a titkárság­ba a dunántúli és a Dunától keletre eső megyék képviseletében egy-egy magyar tagot választottak. A tanácskozáson — az éves be­számoló és a bizottsági jelentések megvitatása után — a regionaliz- mus értelmezéséről, megjelenési formáiról, az együttműködés lehe­tőségeiről folyt eszmecsere. Az egyértelmű, hogy a régiónak a köz­ponti kormányzati szint után kö­vetkező, választott testülettel ren­delkező területi közigazgatási egy­séget tekintik, ám ez más és más Európa különböző térségeiben. S más lehet most, amikor a koráb­ban tagként felvett szövetségi köz­társaságok — akár a volt Szovjet­unió, akár Jugoszlávia utódálla­maira gondolunk — immár önál­ló, szuverén államok. Ugyanakkor a résztvevők az országok közötti együttműködésnél hatékonyabb­nak tartják a regionális kapcsola­tokat. V. T. Angol tanárgyakornokok hívhatók A Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a British Council angolnyelv-tanításra kiterjedő együttműködése keretében lehető­ül ny',lik „tanárasszisztens” (2 -22 éves) iskolákba történő ki­helyezésére. A friss diplomás fiata­lok egyéves magyarországi tartóz­kodása iskolai gyakorlatszerzést jelent nekik, az iskolában angol nyelvet tanító tanároknak pedig segítséget a nyelvtanításban. A fo­u,? isk°ln a „tanárassziszten- sek -nek szállást (esetleges kollégi­um) es körülbelül 15 000 forint neH9 nzetést kell biztosítson. f iÍurJÜk az érdeklődő és a fenti teltételeket biztosító általános és középiskolák vezetőit, hogy írásos jelentkezesüket 1992. július 24-éig (beerkezes dátuma) küldjék meg a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium közoktatási szakmai irányítási főosztályára „Teacher- traimng” jeligével. Áldatlan állapotok az irodában Továbbra is áldatlan körülmé­nyek között dolgoznak a megyei munkaügyi központ bajai kirendelt­ségének dolgozói. Akijárt már itt, jól tudja, levegőtlen, zsúfolt kis szobák­ban kénytelenek az ügyintézők az ügyfelekkel foglalkozni. Sőt, a beteg- biztosítási kártyák érvényesítésének nagy rohama idején kénytelenek vol­tak a raktárhelyiséget is alkalmassá tenni ügyfélfogadásra. Amíg tart a jó idő, elviselhetonek tűnik a probléma, kérdés csak az, az esős, hűvös idő be­álltával vajon hová teszik a várako­zókat, merthogy arra már végképp nincs hely. A megoldásra azért is ége­tően szükség lenne, mert Baja és von­záskörzetében is tovább nőtt június­ban az állástalanok száma. Regiszt­rált munkanélküli az elmúlt hónap­ban 5584 személy volt, köztük 200 fe­lett van a pályakezdők száma. A munkanélküliségi rátát alapul véve még mindig a megye kedvezőbb ké­pet mutató területei közé sorolható Baja és körzete. A kirendeltség vezetője, dr. Pál László nem túl optimista, szerinte még nincs mélyponton Baja térsége, nehezen ítélhető meg, hová jut még az év végére a mezőgazdaság. N.Á. Gyógyító misszionárius Jim Sanders, a már közismert amerikai misszio­nárius sorra járja Bács-Kiskun me­gye városait, köz­ségeit is, ahol a művelődési házak­ban tömegesen, ingyen gyógyít. Mint Farkas Ti­bor felvételén is látszik, sokak hisznek az effajta gyógymódban. 4? Haász András rendőr őrnagy, a bajai rendőrkapitányság szóvi­vője ismertette a helyi tapaszta­latokat. A kapitányság illetékességi terü­letén 83 rendőr vett részt az ellen­őrzésben, mely erős megterhelést jelent az állománynak. Összesen 2377 személyt igazoltattak, közü­lük 1770 gépjárművezetőt. Műsza­ki szempontból megvizsgáltak • A rendőrök 20 szabálysértési feljelentést tettek. A művészeti alapítvány idei támogatottjai Az idei esztendőben is meghir­dette pájyázatát a Bács-Kiskun Megye Művészetéért Alapítvány. A felhívásra 27 pályázat érkezett be, s ezek közül 17-et fogadott el az alapítvány kuratóriuma. Össze­sen 800 ezer forintot osztottak szét a legkülönfélébb műfajú, témájú pályázati tervezetek között. Áz alábbiakban közöljük a nyertesek nevét, zárójelben a támogatás cél­ját és összegét. Ifj. Nagy Ferenc (monstranc ké­szítésére 50 ezer forint), Sz. Varga Katalin (kiállítás rendezéséhez, nyersanyag beszerzésére 50 ezer forint), Rudnay Képzőművészeti Kör (a bajai nyári képzőművészeti tábor megrendezésére 40 ezer fo­rint), Kecskeméti Képtár (a Téli Tárlat katalógusára 50 ezer fo­rint), Művelődési Központ és Ifjú­sági Ház, Kalocsa (Téli Tárlat ren­dezésére 50 ezer forint), SZMT Művelődési Központ, Kecskemét (Sőreg Dénes kiállításának meg­rendezéséhez 20 ezer forint), Mol­nár Péter (Los Angeles-i kiállításé­VELEMENYEK SZABADON Mi lesz veled, Magyarország? „Mi lesz veled, munkanélküli?” — tette fel a kérdést és „meg is válaszol- ta”(?) dr. Brúszel László, az MSZP kecskeméti önkormányzati képviselője a Petőfi Népe július 9-ei számának „Vé­lemények szabadon” c. rovatában. El­ső bekezdésének sommájával — amely­ben a pazarló, szocialista gazdaságból a hatékony piacgazdaságba való átme­net természetes velejárójának tartja a munkanélküliséget — egyet kell érteni. Ezt a keserűségében fontos alapállást viszont gyorsan feledni látszik, sőt, a mai munkanélküliséget illető „elemzé­sében”, szinte figyelmen kívül hagyja. Gondolatait — követéses módon — lefordítom a — véleményem szerinti mai magyar valóság nyelvére. Igen, sajnos, a munkanélküliség ki­védhetetlen és emiatt (sok más miatt is) nagy bajban vagyunk. Nézzük meg részletesebben. Némelyek azt mondják (még ellenzéki berkekben is, mintegy bírálva a munkaügyi tárcát, a munka- nélküliség intézményének „szervezet­lenségéért”), hogy sok munkanélküli nem is akar munkába állni, csak felve­szik a járadékot. Hogy is van ez? Ma még élő valóság Magyarországon, hogy a munkaerő nagy részének (főleg a képzetlennek és a nem létező vagy bizonytalan piacra termelőnek) nincs ára, így a bére is annyira alacsony, hogy egyszerűen nem elegendő a saját munkaerejének újratermeléséhez, azaz a megélhetéshez. Mert az alacsony ha­tékonyságú vagy ráfizetést termelő munkaerő újratermelése is pénzbe ke­rül, ugyanúgy, mint a nyereségesé (gyakran még többel). Ezért lehetnek olyanok, akiknek inkább „megéri” munkanélkülinek lenni, főleg, ha az adózatlan és biztosítási járulék fizetésé­től mentes fekete jövedelemmel kiegé­szíthető (azért nem ez a jellemző). Meg kell tanulnunk (ez borzasztóan nehéz!), hogy a piac szabályozta javak­hoz csak a piac szabályozta munka­erőnk értéktermelő arányaiban jutha­tunk hozzá. Szükségleteink piaci, valós ára magas, munkaerőnké még ala­csony. Most utóbbi értéknövelésén a sor. A sorrendet az előző rendszerben cserélték fel („eredményeit” ma nyög­jük). Ez a kedvezőtlen munkaerő- és piaci állapotunk (a keleti piac gyorsan összeomlott, a nyugati még nem stabi­lizálódhatott) a mai munkanélküliség fő oka. Mindannyiunk közös feladata mun­kahelyeink és munkaerőnk piacképes­ségének megteremtése (nem csak a kor­mányé). Az önkormányzatoknak is részt kell ebben venni, mint helyi kor­mányoknak (változó sikerrel részt is vesznek). Azt mondjuk: vállalkozzon a mun­kanélküli. Természetesen csak annak arányában, ahogy fel tudja vállalni az ezzel járó (főleg kezdeti) nehézségek ismert sokaságát, a magas adókat (bár a vállalkozók egyre inkább kedvezmé­nyekkel is élhetnek), az arányában ma­gas társadalombiztosítási járulékot, a vállalkozás piaci, pénzügyi és egyéb buktatóit. Ez bizony az előző 40 év után szokatlan, anyagi és emberi meg­próbáltatásokkal járó, kockázatos fel­adat. Nem tanúskodik nagy valóságisme­retről, ha valaki komolyan sérelmezi az adók, a társadalombiztosítási és nyug­díjjárulék fizetési szükségszerűségét. Mert csak ezek arányában követelheti joggal a két és fél millió nyugdíjas nyugdíjának emelését. A munkanélküliség általában egy nagy társadalmi tükör. A mai magyar munkanélküliség (lásd a mai Német­ország súlyos munkanélküliségi gond­jait is, ahol pedig nincs annyi híja a pénznek, piaci tapasztalatoknak, kö­zös akaratnak, a sokat emlegetett szakértelemnek stb.) számában, össze­tételében. területi megoszlásában a maga valóságában mutatja meg a szo­cialista gazdaságpolitika (volt ilyen!) totális csődjét. Olyan helyzeten kell tehát túllépnünk, ahol a feladat nem kisebb, mint halászléből akváriumot csinálni. Ez csak úgy lehet sikeres, ha tudjuk — mert enélkül nem fog sike­rülni —, hogy ebben minden nehézsé­ge ellenére hazánk lakosságának és a mindenkori demokratikus(!) kor­mányzatnak partneri viszonyban, kell lenniük (a mai magyar és a nyugati kormányok kapcsolata példaértékű). Munkanélküliség a világ legdemokra­tikusabb és legfejlettebb országaiban is létezik (10% körüli), megkell tanulnunk nekünk is ezzel együttélni, meg kell ta­nulnunk kezelni. És ebben a folyamat­ban más-más mértékben ugyan, de min­denkinek megvan a maga felelőssége is. Ezért tartom meglepőnek — és ez indí­tott reflexióra—, hogy dr. Brúszel László írásában, összefüggéseiből ilyen heve­nyészetten kiragadva, a valóságtól elru­gaszkodva veti fel és magyarázza költői kérdését Ák munkanélküliségről. Pedig neki — űfy is, mint a bukott hatalom egykori részese (pláne reformerként!), és úgy is, mint a demokratikusan választott új helyi hatalom MSZP-s képviselője — igazán ismernie kell a felvetett kérdés va­lós folyamatát, és, ha ismeri, akkor ép­pen ő az, aki így nem kérdezhet és nem ítélhet. Tevőlegesen viszont részt vehet- (ne) éppen a munkanélküliség megoldá­sában is, éppen Kecskemét város önkor­mányzatának gazdasági bizottságában, ahonnan éppen most mondott le. Ezt megteheti. Tudjuk, hogy ez a bizottság a legproblematikusabb, tagjának lenni a legnagyobb erőfeszítéseket követelő te­vékenység, de a benne végzett munkát nem pótolhatják a cikkében jelzett meg­alapozatlan következtetései. A két éve működő kormány tudato­san vállalt, kényszerűen szigorú, de elke­rülhetetlen (nem hibátlan!) intézkedéseit (vagyis a mai gazdaságpolitikát) figyel­metlenségnek és trükköknek beállítani demagógia, félrevezetés és felelőtlenség. Ártalmasaiért csak a kilátástalanságot sulykolja^? olvasóba (apropó, hol ma­rad a sajafclképzelése a munkanélkülisé­get megoldandó?). Pedig igazából csak a jó reményeink ösztönözte öntevékenysé­günk emelhet fel bennünket a valóban nehéz helyzetünkből. És, ha a helyi hata­lom képviselőinek (akár ellenzéki képvi­selőként is) a felelőssége csak eddig ter­jednie), úgy az, mint másik nagy társa­dalmi tükör az ország működésénk totá­lis csődjét jelentené. És akkor, mi lesz veled, Magyaror­szág . ..? Dr. Pánczél Gyula, az MDF országgyűlési képviselője nak rendezésére 80 ezer forint), Gerhát László (olaszországi zon­goraverseny részvételi költségeire 30 ezer forint), M. Bodon Pál Ka­marazenekari Egyesület (clavino- va vásárlásához 40 ezer forint), Kovács László (fotóalbuma meg­jelentetéséhez 60 ezer forint), Nagybaracskai Fotográfiai Alko­tótelep (az alkotótelep X. kataló­gusának megjelentetéséhez 50 ezer forint), Magyar Fotográfiai Múze­um (a korszerű technikák alkalma­zásához szükséges anyagok beszer­zésére 50 ezer forint), Lehoczky Károly (verskötete megjelentetésé­re 40 ezer forint), Bács-Kiskun Megyei Népművészeti Egyesület (népművészeti alkotótáborok megrendezésére 60 ezer forint), Károlyi Júlia (animációs témájú kötetének megjelentetéséhez 40 ezer forint), Erdei Ferenc Műve­lődési Központ (mesejáték, be­mutatására 50 ezer forint), Álla­mi Zeneiskola, Kiskőrös (Orff- kurzus szervezéséhez 50 ezer fo­rint). Helvécia önvédelméért Helvécia önvédelméért alapít­ványt hoztak létre, amelyet a na­pokban bejegyzett a cégbíróság. A huszonnyolc fővel korábban megalakult önvédelmi csoport a község közbiztonsága érdekében önként szerveződött. Az alapít­vány nyitott. Mandolinzenekar Izraelből A különböző országok nemzeti zenéjének bemutatását tekinti fő cél­jának az Izraeli Mandolin Együttes, amely Moshe Jacobson karmester vezényletével 17-én, pénteken, 19 órai kezdettel koncertezik a kiskun- halasi általános művelődési központ Szabó Ferencről elnevezett zeneter­mében. A főként Hollandiában és Kanadában ismert együttes műso­rán Mozart-, Gluck-, Vivaldi- és Ra- meau-művek mellett zsidó, spanyol és magyar népzene is szerepel. A be­lépés díjtalan. Szabadságon a Glória A kecskeméti Glória Bútoripari Részvénytársaságnál is kényszerűen kialakították már az úgymond szo­ros dolgozói létszámot. így mind­össze négyszázan vannak, ám most valamennyien szabadságon. Ugyanis a piac már egyműszakos termelésre kényszerítette a céget, és a nagy vevők, a nyugati partnerek is ilyenkor töltik nyári szabadságukat. Áz itthoni megrendeléseket koráb­ban 6-8 hétre teljesítették, ám az utóbbi időben ezt is felére csökken­tették. Aki pedig valami ok miatt az elmúlt héten nem tudta elszállítani a kért terméket, azt még hétfőn elvi- hette. A bemutatóteremben ugyanis túlóráztak. A Glória Rt. többi dol­gozója — évi rendes szabadsága ter­hére — most két hétig nem lépi át a gyárkaput. Kereskedelmi és információs iroda Az Izraeli Export Intézet és a Vál­lalkozók Országos Szövetségének Jász-Nagykun-Szolnok megyei iro­dája közötti együttműködés eredmé­nyeképpen Izraeli Kereskedelmi In­formációs Iroda nyílik Szolnokon. Az erről szóló megállapodást Reu- ven Sharon, Izrael budapesti nagy- követségének kereskedelmi tanácso­sa és a VOSZ képviselői pénteken ír­ták alá a városban. A diplomata ez alkalomból elmondta: az iroda a ma­gyar vállalkozókat és az izraeli üzlet­embereket segiti a partnerkapcsola­tok kiépítésében, az üzletkötésben, feltérképezi a vidék befektetési lehe­tőségeit, s ezekről tájékoztatja azo­kat, akik tőkéjük kamatoztatására keresnek lehetőséget. (MTI) RENAULT „5’ Ez manapság a győzelmet jelenti RENAULT—5 Ön is nyerhet vele — ez végre az Ön lehetősége! Lízing: már 20% befizetésével, az Öné lehet az autó — 34 havi futamidő. Tűzpiros vagy hófehér, ötajtós, nullkilométeres, tágas, kényelmes, fürge, takarékos. RENAULT—JT] KORONA RENAULT KECSKEMÉT Május 1. tér 6. Telefon: 76/46-939 RENAULT Élmény vele élni! A 1691 járművet, és 51-nél találtak kisebb-nagyobb hibát. 20 szabálysértési feljelentést tet­tek (6 esetben gyorshajtás, 5 műsza­ki hiba, 9 egyéb), és 147 főt a helyszí­nen megbírságoltak, 11 szabálysér­tő úgynevezett parancsnoki figyel­meztetésben részesül. A helyszínen bevontak 5 hatósági jelzést, kettőt gázzal való üzemeltetés, hármat mű­szaki okokból. G. Z. Az elmúlt esztendőben új tör­vény született a vízművek további működéséről is. A soltvadkerti ön- kormányzat élt a lehetőséggel: ez év július 1-jétől önállóan üzemelte­ti a vízi közművet. Az úttörő sze­repről Kocsis Ernő geológus, geofi­zikus mérnökkel, üzemvezetővel beszélgettem. — Milyen létszámmal és tejek­kel indultak? — Az üzem a polgármesteri hi­vatalon belül hétfős társaság. A három tmk-s dolgozóra a hiba- elhárítás tartozik, egy ember a víz­mű kezelője, kettő augusztus elejé­től óraleolvasó lesz. Ez utóbbira vonatkozóan be szeretnénk vezetni a számítógépes rendszert. A kis gép a helyszínen számlát ad, s 250 adatot tud tárolni, ami nagyobb gépre is átvihető, s vissza. Ugyan­csak az elszámolással kapcsolatos, hogy az üdülőterületi átalánydíjas fizetést megreformáljuk. Ugyanis tavaly nagy volt a hálózat vesztesé­ge, ami — véleményem szerint — az üdülőterület miatt volt. Tudom ezt, mert a Dél-Bács-Kiskun Me­gyei Vízmű Vállalattól kerültem ide. Pedig a víz is nagy kincs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom