Petőfi Népe, 1992. július (47. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-14 / 165. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC ELSZÁLL EGY NAGY ÖTLET VAGY MEGVALÓSUL? Kerekegyháza és a repülőtér Ha igaz, hogy mindenkinek azt kell, azt érdemes csinálnia, amihez ért, akkor nagyon is kézenfekvő, hogy a kecskeméti repülőtéren dolgozó Monostor} Tamás, aki 20 éve repülésirányító — repülőteret épít. Legalábbis a tervek, engedélyek megvannak ahhoz, hogy a három éve Magyarországon még szinte ismeretlen kisgépes repülés egyik bázisát létrehozza. Volna hozzá a 320 millió forint — egy német bank adná —, s megtalálták a megfelelő területet is Kerekegyháza közelében, nem messze a főutaktól, egy eddig csak legeltetésre használt szikes részen, 3,5 kilométerre a tervezett autópálya-leágazástól, 14 kilométerre Kecskeméttől. A tervek szerint 800 méter hosz- szú, 25 méter széles betonozott felszállópálya épülne, a gurulósakkal, állóhelyekkel, 400 m2-es hangár, torony, fogadóépület, gépkocsijavító bázis, helikopterleszálló, autóparkoló. Kapcsolódna hozzá egy finn falu — 10-12 házzal, golfpályával, úszómedencével, egy kemping, autókölcsönző — s a közelben található a Langó-ház. A 9 darabos géppark a moszkvai Vörös téri leszállásról ismertté vált Cessna kisgépekből és ultrakönnyű gépekből állna. Évi 250 napos repüléssel számolnak, nem menetrend szerinti járatokkal. Reggel 6-tól sötétedésig, de legfeljebb 21 óráig volna nyitva. Vállalkoznának repülőgép-vezetői kiképzésre, légi fényképezésre, egyéb üzleti tevékenységre, s együttműködést terveznek más hazai és külföldi kisgépes repülőterekkel is. Az ötlet — különösen, hogy 2 évi előkészületi munka után a fedezet is megvan hozzá — nem akármilyen. Kerekegyháza, Bács- Kiskun megye bekapcsolódhatna egy olyan áramkörbe, ami számára a fellendülés ígérete is. Különösen, ha utalunk az 1996-os Expóra. Egy ilyen lehetőség valóban csábító. Ráadásul a világkiállításig már megfelelő tapasztalatokra is szert tehetne a vállalkozás, ami köré számos egyéb szolgáltatás is kiépülhet. A kivitelezés alig fél évet venne igénybe, csak van egy — igen lényeges — akadály. A kerekegyházi képviselő-testület, kis különbséggel ugyan, de nemet mondott az elképzelésre. A többséget ugyanis nem győzték meg a vállalkozók érvei, hogy első menetben is már 32 helybélinek jelentene munkát a repülőtér, s a köréje szervezhető szolgáltatásokkal az csak gyarapodhat. Hogy a községet elkerülik a repülők, hogy a zajszint 55 decibel, ami egy Trabant zúgása 100 méter távolságból, hogy az adó a helyi kasszába folyik be. A repülőtérépítést támogatók kisebbségben maradtak, annak ellenére, hogy velük szavazott a polgármester. Az ellenzők egyike, Trepák Árpád alpolgármester szerint a vállalkozók nem győzték meg őket, hogy mi előnye származna ebből Kerekegyházának. A terület — bár eddig csak legelő volt — értékes, ipari övezet céljára akarják kijelölni. A reptér csak 1,3 kilométerre van a falutól, s ez zavaró lehet. A munkahelyekre úgysem helybélieket vennének föl, s miután Kerekegyházán nincs oly sok látnivaló, az idegenforgalom Kecskemétre irányulna, márpedig Kerekegyháza nem akarja a megyeszékhelyt kiszolgálni. Az alpolgármester hozzátette még: mindez nemcsak az ő véleménye, hanem azon községbelieké, akikkel beszélt. S nem is maga miatt dönt úgy, hiszen már 73 éves, hanem a fiatalok nyugalma érdekében. Azt természetesen elfogadta, hogy a vele vitatkozók is a lakossági véleményekre hivatkozva támogatnák a repülőteret. Ezek után persze a polgárok tényleges akaratát csak egy helyi népszavazás fejezhetné ki. Trepák Árpád szerint ez ugyan szükségtelen, de ha valós az igény, akkor nincs ellene, mert abban az esetben már nem az övé a döntés felelőssége. A beruházást támogató dr. Zöldi Gábor, az ügyrendi bizottság elnöke elfogadta a vállalkozók garanciáit, akik a község lakóinak zavarása nélkül végeznék munkájukat. Ez segítség lenne az 500 helybéli munkanélküli foglalkoztatásában is, különösen a később ide kapcsolható létesítményekkel. Zöldi Gábor is a községi véleményekre hivatkozva adta támogató szavazatát. Azt a javaslatát azonban, hogy kérdezzék meg a település lakóit is, a repülőteret ellenzők eddig elvetették. Ezek után nem tudni, mi lesz az ügy kimenetele. Marad az elutasítás vagy mégis repülőtér épül, immár a község támogatása mellett. Egy biztos: ezt a lehetőséget nem szabad veszni hagyni. Nem is a vállalkozók, hanem a nagyobb közösség érdekében. S ha itt végképp nem megy, hát másutt mindenképpen helyet kell találni a repülőtér számára. V. T. Vegyes vállalati fórum a kamarában Több tucatnyira gyarapodott mostanára a külföldi tőkével, gyakorta külföldi menedzserekkel is dolgozó, termelő jellegű vegyes vállalatok száma Bács-Kiskun megye északi részén. A szokatlan gazdasági közegben működő, állandó információhiánnyal küszködő külföldiek, a sok tekintetben új munkastílust most elsajátító magyar vezetők számára hívta létre a Délmagyarországi Gazdasági Kamara Bács-Kiskun megyei szekciója a vegyes vállalati tagozatot. A kamarai tagvállalatokon túl a „kívülálló” cégek is élénken érdeklődtek a sajátos igényeikhez alakított fórum lehetőségei iránt. A csoporthoz egyelőre bárki csatlakozhat, a nem kamarai tagok „előfizetőként” vehetik igénybe a szolgáltatásokat. Mindenekelőtt a három hónaponkénti találkozón nyílik alkalmuk tájékozódni az új törvények céljáról, működéséről, hatásáról a vállalatok munkájára. Első alkalommal a megyei cégbíróság elnöke tartott számukra előadást a társaságok és a cégbíróság kapcsolatáról, neki tehetik fel saját problémáikkal kapcsolatos kérdéseket. Legközelebb szeptember 29-én találkoznak a resztvevők, ekkor az új munka törvénykönyv lesz a tájékoztató témája. A későbbiekben rendszeresen „kihelyezett összejöveteleket” szeretnének tartani és határozott igényük van a helyi érdekképviseletre is. Az ösz- szejövetelek magyar és német nyelvűek, a csatlakozás lehetősége a továbbiakban is nyitott. A könyvpiac újdonságai Magyarország 1992. Statisztikai adatok. (Központi Statisztikai Hivatal) — Képes spanyol társalgási zsebkönyv. (Statiqum Kiadó) — Devics Józsefné: Csecsemők szakácskönyve. (Saját kiadás) — M. Markham—D. Poelsma: Á teremtés kpronája. Kaján megfigyelések, fanyar tapasztalatok elnyomottakról és elnyomókról. (Officina Nova) — M. Markham—D. Poelsma: Öregedni.. . élvezet! Kaján megfigyelések, fanyar tapasztalatok leendő öregeknek. (Officina Nova) — T. Capote: Hidegvérrel. (Európa) — Báró Wesselényi Miklós: Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében. (Európa). Réztábla a kapu alatt Ha az egészségről van szó, akkor semmi sem drága. Illetve minden. Vagy, hogy is van ez? Csak egészség legyen, a többi nem számít, szokták mondogatni nem túl eredetien, és én ezt soha nem értettem. Jó, jó magam is annak a filozófiai irányzatnak vagyok a híve, mely szerint sokkal jobb szépnek, fiatalnak, gazdagnak és egészségesnek lenni, mint csúnyának, öregnek, szegénynek és betegnek. De ebből az egészség csak egy tétel. Már hogyne számítana a többi is! Itt van például a gazdaság, az alapvető tényező és bizonyos esetekben szigorú funkcionális kapcsolatban van az egészséggel. E funkcionális reláció személyi megjelenülését nevezzük orvosnak. Mi is az az orvos, már ha üzleti oldalról nézzük? Nyilvánvaló, hogy az orvos őse, gyökere, a genezis kiindulópontja, s törzsi varázsló. Az üzleti élet fejlődésének, történetének hajnalán, mondjuk a pattintott kőkorszakban, még kevéssé differenciálódott a szakma. A varázsló éppúgy vállalt tűzcsiholást, esőcsi- nalast, jövőbe nézést, mint ráolvasást, nyílhegykivételt húsos részekből, vagy tetoválást. Kapott erte húst, bőröket, csontkést, miegymást. Ment az üzlet. A misz- szionáriusok megjelenésével teljesen természetes volt, hogy ki- t°rt a konkurenciaharc, mely ál- talaban a hittérítők üstben vala megfózésével végződött. A gyó- gyrtas üzleti vonatkozásainak történetében e szomorú fejezetek utalnak arra, hogy az egészségig11 kereskedni sem fenékig tejAztán telt-múlt az idő, és érde- Kes módón az ember egyedfejlődése nem változtatott azon a tényen, nogy a beteg meg akart gyógyulni. A középkor háborúiban különösen felvirágzott az egészségügyi üzlet. Nem volt olyan borbély, aki ne lett volna kapható egy futó purgá- lásra, életmentő amputálásra, seb- öltögetésre. Az orvosok társadalmi helyzete, mintegy modellezi a történelmi szituációt. Gondoljunk csak Ludas Matyira, aki agrárproletár indulatait orvosdoktorként tudta a leghatékonyabban érvényre juttatni. Az orvosnak az ember mindent elhisz, mert nem tehet mást. Ekkora hatalma szerintem a világon már csak egy embernek van: a feleségnek. Ugyanis egyszerűen arról van szó, hogy én járok jobban, ha elhiszem, amit ő mond. Itt juthatunk el annak az igazságnak a fölismeréséig, hogy igazán az orvostársadalom kepezi a szellemi elitet. Hogy miért? Mert, amit ők tudnak, azt más nem tudja. Ráadásul, amit tudnak, az vérre megy, a szónak mind átvitt, mind szoros értelmében. Egy medikus barátom magyarázta meg egyetemista koromban nekem az orvos- tanhallgató és a bölcsész közötti alapvető különbséget. — Ha egy bölcsesznek van némi szókincse —- márpedig ez neki létkérdés —, akkor nincs az a téma a Rózsák háborújától kezdve Ady szimbolizmusáig, amiről ne tudna értelmesen süketelni a vizsgán. Ha tanult, ha nem. De próbáld meg egy anatómiai szigorlaton szóképekben kivágni magad a csávából, ha azt kérdezik, hogy hány csont van az alkartól lefelé, és mi a nevük! Az orvosok szerint és valójában meg is érdemlik kivételezett helyzetüket, hiszen tudják mindazt, amit más nem. A javak elosztása e törvénynek kell, hogy megfeleljen. A törzsi varázslók esetében működött is ez a szisztéma, nagyobb darab húst kapott, a borbély is pengethette aranyait a középkorban, az úgynevezett szocializmusban viszont az úgynevezett bérgazdálkodás az orvosokat is besorolta a haladó értelmiségiek közé. Ez azt jelentette, hogy központilag meghatározott fizetést kapnak, az életmentés olyan jócselekedetnek számított, mint ha valaki időben elveti a, kukoricát. Óhatatlanul kialakult a borítékolás. Nincs ember ugyanis, akinek kedvesebb lenne a más kukoricája, mint a saját egészsége. Különféle összegekkel borítékokat csúsztattunk saját érdekünkben az orvos zsebébe, amit ő kénytelen volt elfogadni, mert a bérgazdálkodás klasszikus fokán már bele is kalkulálták a fizetésébe. Ma hál’ istennek más a helyzet. Rangot kaphat az az orvos, aki Cronin klasszikus bestsellerének címét eléri. Réztábla a kapu alatt. Nem túl bonyolult rendszer ez. A kiváló orvosok, kiváló magánpraxist szervezhetnek, sokat kereshetnek. Jól fizető betegeik és a maguk megelégedésére. Talán csak Királyhegyi Pál magyar humorista hatvanas évekbeli mondása fordul visszájára: — Kint, Nyugaton egy egyszerű nátha is ezrekbe kerül, egy komolyabb betegség elviszi az éves jövedelmet. Itt, Magyarországon viszont ingyenes a gyógyítás. Itt sokkal érdemesebb betegnek lenni. De egészségesnek!? Az mí*s Hámori Zoltán (Magyarországi Cash Flow júliusi számából) 1992. július 14., 7. oldal BÁCS-KISKUN MEGYEI HULLÁMHOSSZ? A moratórium feloldására várnak A Frekvencia Gazdálkodási Intézet tartja nyilván azoknak a jelentkezését, akik a moratórium feloldása után rádió, illetőleg televízió üzemeltetésére vállalkoznának. Az Új Magyarországban megjelent lista alapján közöljük azon pályázatokat, akik BácsKiskun megyében helyi vagy regionális rádió-, televízióműsort készítenének és sugároznának. Rádióra eddig 164, televízióra 102 igénylés érkezett országosan. (A kipontozott hely azt jelzi, hogy a jelentkező nem kívánta magát megnevezni.) Privatizáció, privatizáció A decentralizált privatizációra kijelölt megyei vállalatok ligáján az 1988 óta önálló Bajai Hűtőipari Vállalat is szerepel. Marjánovics József főkönyvelő röviden összefoglalta, milyen kondíciókkal rendelkezik a cég jelenleg, s hol tartanak az átalakulás folyamatában. , — Június elején fogadta el az ÁVÜ igazgatótanácsa tervezetünket. Ennek jegyében a vállalat spontán privatizációval részvénytársasággá alakult—visszamenőleg április 1 -jétől. Július 21-én tartjuk az alakuló közgyűlést, amely hivatalosan is lezárja ezt az aktust. A Bajai Hűtőipari Rt. 643 millió forint alaptőkével indul. Jelenleg a részvénytársasággá alakulás részletei kötnek le bennünket. Az előkészítések eredményeként várhatóan hamarosan felgyorsul privatizációs átalakulásunk, amelybe külföldi tőkét is szeretnénk bevonni. Nagyon sok érdeklődő megkeresett már bennünket, egyelőre folynak a tájékozódó tárgyalások. Fő profilunk — elsősorban a zöldségek-gyümölcsök gyorsfagyasztása — az átalakulás után is változatlan marad. Az immár részvénytársaságként működő cég jelenleg mintegy ötszáz alkalmazottat foglalkoztat. A kecskeméti Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat (Agroker) átalakulásának jelenlegi állapotáról, terveiről Lovász Sándor igazgatóhelyettest kérdeztük. — A kivárás hívei vagyunk, nem akarjuk elkapkodni lehetőségeinket, már csak azért sem, mert köztudomású, hogy jó néhány jogszabály még csak most van születőben. Épp a napokban megyünk egy olyan tájékoztatóra, ahol például a privatizációs lízingről kapunk részletes felvilágosítást. A legszükségesebb lépéseket persze azért idejében megtettük, egy esztendeje folyamatosan rendelkezünk friss vagyonértékeléssel (ha felgyorsulnak a változások, a naprakész változat legyen azonnal kéznél). A részvénytársasággá alakulás folyamata megkezdődött. A Kecskemét Holding „személyében” a partnerválasztás is megtörtént, most kerül sor a szerződés megkötésére. — Jelenleg kétszázhúsz fős létszámmal rendelkezünk — mintegy harmadával a két évvel előttinek —, és ezt igyekszünk is megtartani. A mezőgazdasági termelőeszközök kereskedelmére szakosodott fő profilunkat az átalakulás után is szeretnénk megőrizni. Csak akkor kényszerülünk módositásra, ha a mezőgazdaság tartósan rossz pozícióba esne vissza. , K. J. USA: japán fenyegetés? Némiképp ellentmondásos törvénytervezetet hagyott jóvá az amerikai képviselőház, Japánnak szóló fenyegetéssel, amelyben, immár nem először, a szigetországi piacok megnyitását követelik az amerikai export előtt. A tervezet többek között hétéves japán importkvóta fölállítását irányozta ejő, illetve fölszólítja az Egyesült Államokba települt szigetországi autógyárakat, hogy dolgozzanak amerikai alkatrészekkel. Felülvizsgálatot követel a tervezet a japán, koreai és tajvani rizsimport-korlá- tozás ellen is. RÁDIÓ Igénylő 3. Rádió Rolling 12. Baja Hangja Kft. 19. Bácsalmás, Városi Tanács 33. Elektronika Vállalkozás 69. Kalocsa Város Polgármesteri Hivatala 73. Kecskemét Rádió Stúdió 75. Kiskunfélegyháza Városi Önkormányzat 76. Kiskőrös, Városi Tanács 79. Kunszentmiklós Város Polgármesteri Hivatala 118. Rádió Partiscum Szeged Kulturális és Tömegkommunikációs Kft. 129. Strada Rádió Euromarketing Kft. 148. Tiszakécske Városi Tanács 152. ... 162. Általános művelődési központ TELEVÍZIÓ Igénylő 15. ... 42. Kecskeméti Televízió 89. Telekomplex Kábel Tv Egyesülés 100. Általános művelődési központ Kiskunhalas + 30 km Besugárzandó terület Kiskőrös + 40 km Baja és környéke Bácsalmás Gátér (URH és középhullámon) Kalocsa Kecskemét Kiskunfélegyháza Kiskőrös Kunszentmiklós Csongrád, Bács, Békés megye Ml, M3, M5, M7 autópályák Tiszakécske Kalocsa + 50 km Kiskunhalas + 30 km Besugárzandó terület Kiskunmajsa + 40 km Kecskemét Baja + 20 km Hol, mennyit fizetnek ... 1992. május havi bruttó átlagkeresetek* Fizikai Szellemi Összes foglalkoztatottak Ág, ágazat Bányászat Feldolgozóipar ebből Élelmiszerek, italok, dohányt, gy. Textil-, ruházati, bőrterm. gyártása Fa-, papír- és nyomdaip. term, gyárt. Vegyipar Nemfém ásv. term, gyártása Kohászat, fémfeld. Gépipar Egyéb feldolg. ip. hulladékvisszany. Villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás Ipar Építőipar Keresk., közúti jármű-, közszüks. c. -jav. Szálláshelyszolg., vendéglátás Szállítás, rakt., posta, és távk. ebből: Szállítás Posta és távközlés Pénzügyi tev. és kiég. szóig. Egyéb nem anyagi tevékenységek Megfigyelt ágak összesen * Az 50 fő feletti jogi személyiségű szervezetek adatai, a költségvetési gazdálkodók, valamint a mezőgazdasági ágazatok nélkül. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 21 189 32 886 23 035 17 138 30 646 20263 16 896 28 696 19 353 11 851 23 277 13 669 18 039 35 355 22 836 26 877 45 030 32 087 18 118 31 267 20 715 18 700 31 269 21 552 16 438 26 881 19 322 13 343 24 751 15 681 20 558 32 765 23 907 17 685 30 971 20 764 15 364 29 489 18 285 14 500 32 720 22 037 13 401 26 172 16 914 18 105 25 695 20 611 17 867 25 572 19 961 19 358 25 759 22 477 32 308 56 251 54 817 15 379 30 834 21 287 17 030 32 501 21 639 Rejtvényes utazás a Country Toursszal A megfejtő neve, címe: Legközelebbi rejtvényünk egy hét múlva a PN-Kalauzbn! A Country Tours Utazási Iroda és a Petőfi Népe közös játékában harmadik rejtvényünk kérdései a következők: 1. A világ híres dzsámijai közül melyiket ábrázolja képünk? Hágia Sophia — Kék Mecset — Selimije dzsámi Húzza alá az Ön szerint helyes választ! 2. Ha Ön egyedül utazik, hány ezer forint értékű árut hozhat be külföldről vámmentesen? 3. Hányas számmal kezdődik az isztambuli gépkocsik rendszáma? A megfejtést július 17-éig kérjük postára adni! Cím: Country fours, Nagykőrös, Széchenyi tér 2., vagy Country Tours, Kecskemét, Centrum Áruház, Nagykőrösi u. 2. Ugyanitt a megfejtés személyesen is leadható.
