Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-15 / 140. szám

1992. június 15., 5. oldal MEGYEI KÖRKÉP HA NEM ÉDES, CSÍP Fél évezredes paprikatörténelem • A fóliának köszönhetően ma már egész évben vásárolhatunk paprikát. Az ára természetesen igazodik az évszakhoz. (MTI-fotó) Mindannyian emlékszünk gyer­mekkorunk kedves játékára, a pi­ros ruhás, hosszú orrú, bohókás sapkájú Paprika Jancsira. Az egyébként hamisítatlanul magyar­nak hitt figura más-más néven Eu­rópa sok országában szórakoztat­ja a bábozó gyerekeket. Az olasz Maccaroni, a brit Jack Pudding és holland Pickelhering mind-mind Paprika Jancsi rokonai. A legismertebb magyar fűszer- növény termesztése 275 esztendő­vel ezelőtt kezdődött a Szeged kör­nyéki kertekben. Ám európai ős­hazájába, Spanyolországba fél évezreddel ezelőtt érkezett. Ko­lumbusz expedíciójának hajóorvo­sa, Chanca hozta Amerikából ajándéknak az első paprikamago­kat. Uralkodónőjének, Spanyol Izabellának azt is elmondta a dok­tor, hogy az Antillákon — amit akkor Indiának hittek — gyógy­szernek használják a növény ter­méséből készült italt. Bár mindez ötszáz éve történt, megbízható adatok szerint Rómában már jóval korábban tudtak a paprika gyó­gyító erejéről. Néró császár házior­vosa, Dioscerides már az időszá­mítás szerinti első században írt a különös hatású növényről. Izabella kertjében azonban ele­inte csak a dísznövények között díszlett a pimienté, vagyis a papri­ka. Az Amerikából hozott csoda­növény pályafutása — olasz hajó­sok közvetítésével — a Balkán­félszigeten folytatódott. Ott nevez­ték el görög borsnak, peperinek, piperinek, illetve a szlávok piper- kének, peperkének. Valószínű in­nen származik a magyar nyelvben meghonosodott paprika. A török hódoltság idején az éle­tével játszott az, aki paprikát ter­mesztett a kertjében. Mégsem mondta le róla a magyar parasz­tok, sőt egyre inkább kedvelték a belőle készült lecsót. Kereskedelmi cikké akkor vált a paprika, amikor a napóleoni há­borúk idején nem lehetett borsot kapni. Gyógyításra is mind gyak­rabban használták. A háromnapos hideglelés ellen — a maláriához hasonlított a megbetegedés — az Alföldön paprikás pálinkát ittak. Idővel a tudományos kutatás is igazolta az ősi tapasztalatot. A múlt század utolsó harmadában Hőgyes Endre orvos tudós mutat­ta ki, hogy a paprika csípősségé­nek hatóanyaga, a capsaicin javítja az emésztést. Mint ismeretes, Szent-Györgyi Albert pedig azért kapott Nobel-díjat, mert több mint fél évszázada kimutatta, hogy a paprikában C-vitamin van. Miért létt' a magyar konyha vi­lágszerte ismert, első számú, fűsze­re a paprika? A kérdésre nehéz vá­laszolni. Az biztos, hogy míg a többi fűszerből általában csak kés­hegynyit szabad az ételbe tenni, addig az édesnemes és csípősség mentes fajtákból fél kiló gulyáshoz bátran adhatunk két kávéskanál­nyit is. Finomabb, étvágygerjesz- tőbb lesz tőle. A paprika jellegzetes csípőssége főleg a külföldieknek kellemetlen. Hosszú ideig tartó nemesítéssel si­került előállítani az édesnemes faj­tát. Napjainkbam már hét-nyolc féle paprikát termesztenek a ha­gyományos körzetekben Szeged, illetve Kalocsa környékén. Az utóbbi városban pedig önálló mú­zeumban ismerhetik meg a látoga­tók a fűszernövény termesztésének történetét. uuR LAJOSMIZSEI KÉPVISELŐ INTERPELLÁCIÓJA Kutyaoltás hibákkal Lajosmizsén most fejezték be a ku­tyák veszettség elleni kötelező védőol­tását. A lakosok közül sokan jöttek hozzám és kérték, hogy vigyem ezt az ügyet a nyilvánosság és a képviselő- testület elé, mert úgy érzik, hogy itt hibák voltak. A veszettség elleni oltás kötelező, ezt elfogadja mindenki jogosnak és helyes­nek. A környéken sok az erdő, abban mindig van róka, azok között lehet, gyakran van is beteg, veszett állat, amelyik ha megharapja a kutyát vagy más állatot, (természetesen az embert is), terjeszti a veszettséget és nagyon nehezen vagy egyáltalán nem gyógyít­ható, akár halálos megbetegedést okozhat. A védőoltás tehát szükséges, ez ed­dig is kötelező volt, — de ingyenes! Most Lajosmizsén 50 Ft-ot kértek a beadásért, 40 Ft-ot az oltóanyagért, vagyis kutyánként 90 Ft-ot. Van aki­nek ez számít, különösen, ha nem egy kutyája van. Most, amikor sorozatban törnek be a tanyákra, mindenütt több, átlag három kutyát tartanak, nem örömből, hanem félelemből. A tanyán lakó, főleg az idős emberek, sajnos na­gyon szegények, nekik számít a 300 Ft is. Tehát nem oltottak be minden kutyát! A be nem oltott kutya már fertőződhet veszettséggel és fertőzheti a tanyán lévő állatot, de akár az embert, főleg a gye­reket. A be nem oltott kutyák kiirtha­tok, de ki tudja ezt ellenőrizni és végre­hajtani? Van kötelező védőoltás az emberek­nél is bizonyos betegségek ellen, de ezek az oltások természetesen mindig ingyenesek! Ez így helyes, mert ez a közösség érdeke. Hogy lehet akkor az ugyanígy szükséges és kötelező védőol­tást a kutyáknál a tulajdonosokra hárí­tani? Kitesszük magunkat annak, hogy nevetségesen csekély összeg miatt a be nem oltott kutyák majd terjesztik a veszettséget. . . Úgy tudom egy kutya oltóanyaga nem is kerül negyven Ft-ba, de bár­mennyi is, ezt a község költségvetésé­ből kellene fizetni, nem a kutya gazdá­jának. Úgy ahogy ez eddig mindig is volt. Az oltásokat az állatorvos a hiva­talos munkaidejében végezte, miért • Miért nem ingyenes a kutyák oltása? (PN-archív) számol akkor fel kutyánként 50 Ft-ot? így érzik ezt a lakosok és azt hiszem nekik van igazuk. A gyerekgyógyászok nem kapnak semmiféle „oltási pénzt” a védőoltások beadásáért. Sajnos sok a kóborló kutya, valószí­nűleg nemcsak itt, hanem másutt is az országban. Lajosmizsén piaci napon délelőtt a főutcán láthatunk egyszerre akár 6-8-at is. Jönnek a gazdájuk után. Ki tudja melyik volt oltva, vagy melyik a fertőzött. A veszett állat nyugodt, szelídnek látszó, ami különösen a ba­rátkozni szándékozó gyerekek részére jelent nagy veszélyt. Nagyon helyes a kötelező védőoltás, de akkor az tökéletesen és hiánytalanul legyen végrehajtva és költségeit az vi­selje, aki elrendeli kötelező voltát és aki büntethet, ha azt nem hajtják végre. A kutya is és gazdája is itt csak kiszol­gáltatott szenvedő alany. Nagyon örül­nénk, ha az illetékesektől nemcsak szép '„kimagyarázkodást” kapnánk, hanem helyes és logikus intézkedést is, amelyre az összes kis- és nagykutyák örömmel csaholhatnának. Dr. Magyar Károly települési képviselő Lajosmizse Szövetkezeti átalakulás Tataházán és Mátételkén A megyében az elsők között ala­kult át június ll-én, csütörtökön a szövetkezet Tataházán és Mátétel­kén. Az alapító közgyűlésen jelen volt az FM. Földművelésügyi Hi­vatal vezetője Kecskemétről, na­gyon szép számmal és aktivitással vettek részt a szövetkezeti tagok, alkalmazottak, és kívülálló üzlet­rész-tulajdonosok. — Délelőtt és délután a béke kis szigete volt a két kis település — meséli jogos elégedettséggel a szö­vetkezet frissen választott elnöke: Kiss István. Azon gazdák, személyek akik szívügyüknek tekintették a szövet­kezésben rejlő előnyöket a szerve­zeti változások után alapították meg az új formájú T. és M. Szövet­kezetét. A régi rendszerhez képest újszerűnek hat az első közgyűlésen elfogadott magántulajdonú gaz­dálkodás. Ez a tevékenység a ta­gok részjegyeivel és üzletrészével, az alkalmazottak üzletrészével és a kívülállók üzletrészével történik. A földtulajdon is döntő többsé­gében magántulajdonú; a tagok és kívülállók részaránytulajdona, a kárpótoltak által földbérletre fel­ajánlott területe, az állami tulaj­don csupán egy százalék. Míg ré­gen ez közös tulajdon volt most mindenki szinte a sajátját művel­heti. A jövő nagy feladata, hogy a gazdák tulajdonosi szemlélete erő­södjék, sajátukként védjék, óvják, gondozzák és gyarapítsák a szö­vetkezetben lévő vagyonukat. így tehát a magántulajdonú szö­vetkezés gazdasági tevékenységé­hez a feltételek korrekt, tisztessé­ges módon teremtődtek meg. Berki Erika tűzoltó-parancsnokság átadása • A szerállás külső és belső tatarozásának nagy része még hátra van. (Fotó: Gaál Béla) Köztudott, hogy állami tűzoltó­ink felszereltsége meglehetősen el­használódott. Ä rossz utakon, az öreg autókkal különösen hosszú ideig tart az egységek vonulása egy-egy tűzesethez. Bács-Kiskun megyében egyébként is meglehető­sen nagyok a távolságok, kivált­képp Kiskőrös térségében, ahol mind ez idáig nem volt önálló álla­mi tűzoltóegység. így baj esetén a halasiak, kalocsaiak próbáltak se­gíteni. Á tervek szerint egészen mostanáig. A közelmúltban ugyanis a belügyminiszter engedé­lyezte, egy Kiskőrösön önálló, vo­nulóegységgel rendelkező városi parancsnokság létrehozását. Az engedély nyomán a kivitelező szer­ződésben az idén június l-jére vál­lalta a tűzoltó laktanyának kisze­melt létesítmény átalakítását, fel­újítását. A határidő letelt, de a je­lek szerint a tűzoltók még jó ideig nem költözhetnek. — Sajnos, tényleg csúszik az átadás — mondja Porkoláb Károly őrnagy, a városi tűzoltóság pa­rancsnoka — A generálkivitelező, a Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ Épí­tő- és Szolgáltató Szakcsoportja, alvállalkozóival együtt nem ké­szült el a munkákkal. Amit pedig elvégeztek, abba is becsúszott né­hány bosszantó hiba. Az úgyneve­zett B épületben, amelyik az egység személyi állományát hivatott elhe­lyezni, a földszinten felpúposodott a parketta. Az emeleten hiányzik a bútorozás. A hiradórendszer pedig csak részben épült ki. — És, hogy áll a másik épület, az önkéntesek székháza, ahol a szerál­lásokat tervezték kialakítani?-— A három szerállás tetőbontá­sa után megmagasították a falat, s új tetőszerkezetet építettek rá. Az egyik állás az önkénteseké marad, a másik kettő a miénk lesz. Tenni­való még van bőven. Az aljzatbe­tont például meg kell erősiteni. Az egyik szerállásnál hátra van még egy szerelőakna kialakítása. Erre mindenképpen szükségünk van ahhoz hogy az esetleges kisebb ja­vításokat helyben elvégezhessük a fecskendőkön. Ebbe az épületbe egyébként már beszerelték a köz­ponti fűtést, ám a külső- és belső tatarozás jelentős része még hátra van. A csúszás okairól megkérdeztük Barkóczi Ferencet, a városi polgár- mesteri hivatal vagyonkezelői és vállalkozási ügyintézőjét is. — Tény, hogy a kivitelező nem tudja tartani a határidőt —, szö­gezte le elöljáróban, majd így foly­tatta: — Viszont az is igaz, hogy az eredetileg tervezettnél több mun­kát kell elvégezniük. Például egy­szerű parketta javításról volt szó. Ehelyett parkettáznunk kellett. Mindazonáltal egy-két kisebb hi­bát leszámítva úgy érzem, a Bépü- letnél nincs gond, mert a hibák rövid idő alatt kijavíthatóak. — A másik épületnél viszont még vakolnak, s vissza van többek kö­zött az aljzatbeton megerősítése is. — Igen. Hát itt is akadt többlet- munka. Bár időben kezdtek hozzá, ám hamarosan megbetegedett az ács, s ezért már rögtön az elején összeszedtek egy hét csúszást. Az­tán a szakcsoport időközben má­sutt is dolgozott, s ez kétségtelenül lelassította a munkát. Most vi­szont valamennyi kivitelező tem­pósan ténykedik a létesítményen. Ha képesek tartani ezt az ütemet, a hónap végén megtörténhet az átadás. — És Ha nem? — Ez esetben július l-jétől köt­bért fog fizetni a kivitelező! — mondta befejezésül Barkóczi Fe­renc. Gaál Béla KÜSZÖBÖN A SZENANATHASZEZON Irtsuk ki a parlagfüvet! A parlagfű — népies nevén vad­kender—elterjedt gyomnövény. Jú­liustól októberig virágzik. Virágpo­ra (szakkifejezéssel: pollené) súlyos allergiás megbetegedéseket, széna­náthát kötőhártya-gyulladást, aszt­mát okozhat. A virágporszemek okozta megbetegedések ellen legha­tékonyabban a fertőzési források felszámolásával védekezhetünk. Ismerjük meg ezt a veszélyes nö­vényt, tudjuk megkülönböztetni a hasonlóktól! A parlagfű jelenleg 5-15 centiméter nagyságú. Az utóbbi napokban hullott csapadék hatására azonban rohamosan fej­lődik. A gabonavetéseken az ara­tás idején már 10-20 centiméter magas szőnyegként alkothat egy­befüggő aljnövényzetet. A tarlón a többi gyomnövényt is képes el­nyomni. A kapásokban tavasztól kezdve nagy mennyiségben kel, s gyorsan nőve igen nagy kárt okoz. Nyár utójára az Alföldön minden­hol előfordul. A parlagok is jó sza­porító helyei. Óriási magtermése miatt csak több évig tartó gondos munkával lehet teljesen kiirtani egy-egy terü­letről. Legfontosabb a megérlelés megakadályozása. Többszöri ka­szálás, tarlóhántás és vegyszeres védekezés együttes alkalmazása adhat eredményt. A legalsó levél alatt kell elvágni, mert levélhónalj­ból képes újrahajtani. (Egyébként rendelet is előírja, hogy a terület gazdája köteles birtokán a gyom­növényeket kiirtani.) • A veszélyes parlagfű, amelyet tűzzel-vassal (de legalábbis kapá­val, kaszával) kellene irtanunk. A pollenszóródásnak — a szezo­non belül — napi ritmusa is van. Átlagos időjárási viszonyok mel­lett 11 és 12 óra között található a levegőben a legnagyobb mennyisé­gű virágpor. Ä záporok, esők vi­szont szinte tisztára mossák a leve­gőt. Ezért a pollenre érzékeny em­berek, ha tehetik, csak a reggeli és esti órákban tartózkodjanak a sza­bad levegőn. Ne kertészkedjenek, hiszen a nem virágzó zöld növény is allergén. Ha ütemezhetik sza­badságukat, ebben az időszakban utazzanak el az északkeleti maga­sabb hegyekbe, ahol igen ritka a parlagfű. Dr. Kőrösmezei Csaba gyombiológus ÚJ SZER A RÁK ELLEN? Az Enedyin Új, rákellenes szer kipróbálásá­ra készülnek Kaliforniában ameri­kai tudósok. Feltételezik, hogy az „Enedyin” sokszorta hatékonyabb bizonyos rákos sejtekkel szemben, mint az eddig ismert rákellenes szerek és hatását tekintve felülmúl­ja a nemrég felfedezett „Taxol”-t is: ezt fejtette ki a Soripp Intézet egyik vezető munkatársa. A szert, amelyet talajbaktériumokból szin­tetikusan állítanak elő, klinikai kí­sérletek keretében leghamarabb 1994 elején fogják embereken is kipróbálni. Az „Enedyin” a sejtfalakon ke­resztül behatol a rákos sejt magjá­ba, rákapcsolódik a DNS-láncra és kis darabokra töri azt, ami a rákos sejtek pusztulását eredmé­nyezi. Az egészséges sejteken nem károsítja. Ez a tulajdonsága, vala­mint az, hogy az állatok esetében csak enyhe toxikus hatást fejtett ki, reményt keltő a jövőre nézve. Az anyagot először 1987-ben izolálták talajbaktériumokból Néhány kémiai változtatás' kellett végrehajtani rajta,‘meri a termé­szetes „Enedyin" mind a beteg, mind az egészséges sejteket ron­csolja. A kutatók által előállított szintetikus anyag egereknél a leu­kémia leküzdésében bizonyult ha­tásosnak. Ferenczy Europress Kincsem kincse A múlt század végén élt és mindmáig leghíresebb magyar versenyló, Kincsem nem vélet­lenül kapta a verhetetlen jelzőt. Minden derbit megnyert, ame­lyen elindult. Hűséges barátnő­jéről, aki mindenüvé elkísérte, bizony keveset jegyeztek fel a lóversenyek krónikásai. Pedig a bársonyos mancsú barátnő nél­kül a gyönyörű paripa sehová nem utazott. Kettőjük története a gödi is­tállóban kezdődött. Ott tartotta rettegésben az egereket a csillo­gó szőrű cica, és amikor tehette, Kincsem boxában szendergett. A négylábúak között —a „rangkülönbség” ellenére — életre szóló barátság szövődött. Az első külföldre történő szállítás közben Kincsem kísé­rői meglepődve látták, hogy a kanca nyugtalanul forgolódik a vagonban. Rémülten találgat­ták, vajon mi lehet a baja. Az alapos állatorvosi vizsgálat azonban semmit sem állapított meg. A tulajdonos, Blaskovich Jenő türelmetlenül biztatta az ápolót, ugyan találjon már ki valamit, hogy a ló végre meg­nyugodjon. A derék ápoló, Franzl, egy hirtelen ötlettől vezérelve gyor­san hazautazott Gödre — a macskáért. Amikor együtt visz- szaérkeztek, Kincsem vidám nyerítéssel köszöntötte régen látott barátnőjét, és társaságá­ban végre meg is nyugodott. Érthetően többé cica nélkül sehová sem utazott Kincsem. Goodwoodba sem, ahonnan a győzelem után hajóval szállítot­ták a barátnőket a következő állomásra, Boulogne-ba. Ott azonban baj történt: a nagy sürgés-forgás közepette a cica elveszett. Nosza föllármázták az egész kikötőt, személyleírást adtak a macskáról, és busás ju­talom ellenében várták a becsü­letes megtalálót. Rengeteg egér­pusztítót összefogdostak a ki­kötőben, de egyikük sem volt az igazi. „Ő” csak másnap ke­rült elő, az egyik raktár mellet: szomorkodott. A boldog viszontlátás után egynapos késéssel indultak to vább a következő versenyre. Ahol Kincsem, mint mindig: is­mét nyert! (FEB)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom