Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-10 / 136. szám
2. oldal, 1992. június 10. I 1 KÉRDŐJELEK Hogyan tovább? A helyzet jó, de nem reménytelen? Alighanem ezzel a fanyar kérdéssel jellemezhető legtalálóbban az a helyzet, amely az Alkotmánybíróság nagy érdeklődéssel várt döntése után kialakult. Aki ugyanis figyelemmel kísérte a nagy tekintélyű testület állásfoglalása utáni első politikusi megnyilatkozásokat, két következtetést máris levonhat. Az egyik: az elektronikus médiák körüli nagy politikai játszma minden résztvevője úgy ítéli meg, hogy a bíróság megfellebbezhetetlen döntése az ő eddig képviselt álláspontját erősíti meg. S ezt minden résztvevő a terjedelmes határozat ilyenolyan passzusával alá is támasztja. A másik, hogy — az előzőekből következően — a rádió, illetve a televízió elnökének fölmentése, kinevezése kapcsán kialakult konfliktus sajnos továbbra is a belpolitika kényes, könnyen elmérgesedő góca marad. Más szóval: patthelyzet van, a megoldáshoz lényegében nem kerültünk közelebb. Folytatódik a kötélhúzás?Félő, hogy miközben a koalíciósok és az ellenzékiek nyilván nagy szellemi energiákat mozgósítanak az Alkotmánybíróság döntésének saját szájízük szerinti fordítására, héttérbe szorul a bíróság talán legfontosabb állásfoglalása. Nevezetesen, hogy „az Országgyűlés elmulasztotta azt az alkotmányban meghatározott feladatát, hogy a közszolgálati rádió és televízió felügyeletéről ... törvényt vagy törvényeket alkosson”. S kategorikusan felszólítja a t. Házat, hogy november végéig ezeket a törvényeket alkossa meg. Lesz-e győztese a médiacsatának ? A demokrácia iránti valódi elkötelezettségnek, a szűk hatalmi és presztízsérdekeken való felülemelkedésnek igazi mércéje nem az, hogy a várhatóan tovább gyűrűző médiavitában melyik oldal tud több és hangosabb érvet fölsorakoztatni saját igaza mellett. Hanem az, hogy melyik oldal tesz érdemben többet e meghatározóan fontos törvények konszenzusos megalkotásáért. Mert amíg ezt a mulasztását nem pótolja a parlament, addig csak vesztesei lehetnek ennek az áldatlan rádiós-tévés csatának. (bajnok) Utasóvás Az Országos Idegenforgalmi Hivatal — utalva az elmúlt napokban megjelent több külügyminisz- tériumi nyilatkozatra — felhívja a magyar állampolgárok és az utazási irodák, utazásszervezők figyelmét a Kis-Jugoszláviában (Szerbia és Montenegró), vagy azon keresztül más országokba történő utazás veszélyességére. Magyar—csehszlovák kapcsolatok Varga György prágai magyar nagykövet — a Telegraf című csehszlovák jobboldali napilap keddi számában megjelent nyilatkozatában — kijelentette: „Meggyőződésem, hogy a határrevízió kérdését Magyarország soha nem veti fel.” Varga a lap azon kérdésére válaszolt, milyen magatartást tanúsítana Magyarország abban az esetben, ha a Szlovák Köztársaság önállóvá válna. „Tiszteletben tartaná-e a trianoni megállapodás rendelkezéseit, különös tekintettel a csehszlovák—magyar határral kapcsolatos pontra?” — hangzott a kérdés második fele. Varga szerint Magyarország sohasem fogja felvetni a határrevízió kérdését, mert „ez nagyon veszélyes dolog”. Ami a magyar—csehszlovák kapcsolatokat illeti, „minden az új szlovák vezetés konkrét tettein múlik” — állapította meg a magyar nagykövet. Hozzátette: „A HZDS (Vladimír Meciar győztes mozgalma) egyes vezető képviselőinek kijelentései természetesen elgondolkodásra késztetik a megfigyelőket, de végleges következtetéseket semmi esetre sem lehet még levonni.” A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK Vita a szövetkezeti átmeneti törvény módosításáról Az Országgyűlés tegnapi ülésnapján megkezdte a szövetkezeti átmeneti törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat általános vitáját. A hárompontos javaslat feletti vita a mintegy háromórás tárgyalás során a kárpótlás és az átmeneti szövetkezeti törvények általános vitájává változott. A felszólalásokból három markáns álláspont rajzolódott ki. Az egyik szerint a jogbizonytalanság fokozódásához járul hozzá az, hogyha egy törvényt az elfogadása után közvetlenül többször is módosítanak. Ehhez kapcsolódott ennek az álláspontnak egy enyhébb változata, amely szerint legalább olyan pontokat nem szabadna megváltoztatni a törvényben, amelyek alapvető jogviszonyt érintenek. Ez azt jelentené, hogy a törvényjavaslat első pontját kellene elvetni. Ezeket az álláspontokat az MSZP képviselői fejtették ki. Az SZDSZ és a Fidesz nevében felszólalók a javaslat második pontját technikai kiegészítésekkel együtt elfogadhatónak tartották, miközben az első pontot megkésettnek, a harmadikat pedig megvalósíthatatlan- nak minősítették. A javaslatot általában támogató 35-ök és kisgazdák arra hivták fel a figyelmet: a falvak lakói egyre türelmetlenebbül váiják, hogy földhöz jussanak, és a törvény hibái számos manipulációra adnak alkalmat, amit a szövetkezetek vezetői ki is használnak. A kereszténydemokrata felszólalók szintén támogatták a törvényjavaslatot, de ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a tájvédelmi és természetvédelmi szempontok túlzott érvényesítése komoly problémákat okoz egyes területeken. A vitában nem fejtette ki véleményét a kormány képviselője, és az MDF részéről sem volt felszólaló. Ezt a tényt egy szocialista párti képviselő ki is emelte, hangsúlyozva: az MDF véleményének ismerete nélkül nem lehet tudni, hogy van-e szükség konszenzuskeresésre. A tárgy alás során többen is kifogásolták az átmeneti szövetkezeti törvény és a kárpótlási törvény alapvető hiányosságait. Elhangzott olyan javaslat is, amely a szükséges technikai módosítások összegyűjtésére hívta fel a kormányzat képviselőit, hogy egy csomagban lehessen foglalkozni a törvények általános felülvizsgálatával. Számos képviselő felvetette, hogy az 1946-os földosztás során az elhatározást követő másfél év múlva földhöz juttatták a parasztokat, a kárpótlás azonban már több mint két éve húzódik. Cséfalvay Gyula (KDNP) abban látta ennek fő okát, hogy az Alkotmánybírósága törvény módosítására kényszerítette a parlamentet. Az MSZP és az SZDSZ több felszólalója azonban arra mutatott rá, hogy a kárpótlási törvényben a kisgazda-koncepció érvényesült és azért húzódik a földkérdés rendezése, mert nem azok kapják meg elsősorban a földet, akik megművelik, hanem a volt tulajdonosok örökösei. Az elnöklő Dörnbach Alajos a vitát elnapolta, és jelezte, hogy az általános vita lezárására a mai ülésnapon kerül sor, mert egyes képviselők jelezték, hogy további módosító indítványokat kívánnak benyújtani a tervezethez. HATÁROZATKÉPTELENSÉG A kormánypártok minden erőfeszítése ellenére sem sikerült biztosítani az Országgyűlés határozatképességét kedden délután, amikor a T. Ház folytatta volna a társadalmi szervek költségvetési támogatásáról szóló határozati javaslat korábban kétszer már félbeszakadt határozathozatalát. A három ellenzéki párt szándékosan nem vett részt a határozat- hozatalban, mert mint korábban bejelentették: a több hónapos egyeztetéssel kialakult konszenzus felrúgásának tartja, hogy a megkezdett határozathozatal során kormánypárti módosító indítványokat fogadtak el. A kolíciónak egyetlen lehetősége volt: saját képviselőinek jelenlétével megteremteni a határozatképességet. Ez kedden nem sikerült. AUGUSZTUSBAN FÖLDOSZTÁS? Koalíciós tárgyalásokra készülnek a 35-ök Pásztor Gyula, a 35-ök frakció- vezetője elmondta: Antall József miniszterelnök múlt heti találkozójukon MDF-elnökként úgy nyilatkozott, hogy nem zárkózik el a frakció által kezdeményezett koalíciós tárgyalásoktól. Pásztor Gyula a múlt héten levelet írt az MDF és a KDNP elnökének, felszólítva őket, hogy vegyenek részt olyan tárgyalásokon, amelyek célja egy koalíciós szerződés megalkotása. A két levélre még nem érkezett válasz, de a 35-ök, Pásztor Gyula tájékoztatása szerint, a hét végére kidolgozzák a megbeszélések témakatalógusát. így akár a jövő héten megkezdődhetnek a koalíciós tárgyalások. A frakcióvezető ezenkívül beszámolt a 35-ök és a földművelés- ügyi tárca vezető munkatársai közötti hétfő esti megbeszélésről. Gergátz Elemér miniszter és Ras- kó György közigazgatási államtitkár tájékoztatta a képviselőket az állami gazdaságok privatizációjával, a szövetkezeti átmeneti törvény és a kárpótlási törvények végrehajtásával kapcsolatos kormányzati elképzelésekről. Pásztor Gyula elmondta: a képviselők sürgették, hogy augusztusban mindenképpen kezdődjön meg a földosztás, és elsősorban azok a személyek juthassanak azonnal földhöz, akik saját maguk akarnak gazdálkodni. Pásztor Gyula elmondta még: nem értett egyet Sepsey Tamásnak, a kárpótlási hivatal elnökének azon megítélésével, hogy a 35-ök nyitott kapukat döngetnek, amikor pozitív diszkriminációt kérnek a földjükön gazdálkodni szándékozó kárpótoltak számára. (Sepsey Tamás ezt pénteken a kormányszóvivői sajtó- tájékoztatón jelentette ki, az MTI kérdésére válaszolva.) Pásztor Gyula elmondta: három-négy héttel ezelőtt a koalíciós frakcióvezetői megbeszélésen is felvetődött ez a téma, és a frakcióvezetők közös nyilatkozatban kérték a kormányt, hogy biztosítson pénzt a kárpótlási hivatalok ^létszámának megduplázására. „Én akkor fogom elhinni, hogy nyitott kapukat döngetünk, ha a Sepsey Tamás által vezetett hivatal minden igényt kielégítő ütemben adja ki a kárpótlási jegyeket” —mondta a 35-ök frakcióvezetője. Emelkedik a felelősség- biztosítás díja (Folytatás az 1. oldalról) Ismeretes, hogy a biztosítók már az év eleje óta szorgalmazták a díjak emelését és differenciálását — mert véleményük szerint az egyes gépjárműtípusok által okozott károk között igen nagy a különbség. A hat kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítóintézet átlagosan 43 százalékos díjemelést javasolt, az autós érdekképviseletek azonban legfeljebb 5-10 százalékot tartottak elfogadhatónak. Az Állami Biztosításfelügyelet javaslatát figyelembe véve döntött a pénzügyminiszter a 17,5 százalékos emelés mellett. A biztosítók szerint az üzletág veszteséges, a mostani díjemelés azonban valószínűleg némi nyereséget is lehetővé tesz. A díjemeléssel a motorosok jártak a legrosszabbul, mert legnagyobb mértékben a motor- kerékpárok kötelező biztosítása drágul. 150 köbcentiméter alatt például a korábbi 198 forint helyett a második félévben 810 forintot kell fizetni. Duplájára emelkedik a 2000 köbcentinél nagyobb autók után fizetendő összeg is, a korábbi 6138 forintról 12 780 forintra. A dijak fél évre szólnak. Az eddig érvényben lévő rendelet szerint 30 nappal a bevezetés előtt kell meghirdetni a biztosítási díjak módosítását, ezúttal azonban alig 20 nap van hátra a díjváltoztatásig. A tájékoztatón a szóvivő nem tudott választ adni arra, hogy jogos-e ez az intézkedés. A magyarok tartanak Meciar terveitől Vladimir Meciar—mint Tudjman hor- vát elnökké választása után 1990-ben — a jelek szerint azt hiszi, hogy egy függetlenségre készülő állam egyszerűen megfeledkezhet a határ rossz oldalára került nemzetiségek jogairól és törekvéseiről, akkor is, ha e nemzetiségek évszázadok óta ott élnek — írta kedden a The Independent című brit lapban Steve Crawshaw tudósító Dunaszerdahelyről (Dunajska Streda). A magyarok félnek, hogy bezárják a magyar iskolákat és megszigorítják a nyelvi törvényeket, Meciar pedig nemigen nyugtatja meg őket. Az egyik legnagyobb magyar etnikai párt vezetője, Duray Miklós szerint „Meciar programja veszélyes, nem csak számunkra, de minden kisebbségnek” — írta a tudósító. A szlovákiai magyarok hangsúlyozzák, hogy nem akarnak konfliktust. Mindenki tudja, milyen bizonytalanságot okozna, ha megkérdőjeleznék az 1918 utáni határokat. Szlovákia függetlensége mégis további változásokra vezethet, különösen, ha Meciar — egy volt kommunista, éppúgy, mint Tudjman — ugyanúgy nem törődik a kisebbségi jogokkal, mint a horvát kormány. A világnak ezen a részén egyetlen változás is könnyen tucatnyi másikhoz vezethet — olvasható a The Independently. A brit lap tudósítója több magyar lakossal beszélt Dunaszerdahelyen, a majdnem 90 százalékban magyar helységben, ahol Meciar csak a szavazatok 3 százalékát kapta. — Nem akarunk megint új határmegvonást. Akkor háború lenne. De nem bízunk Meciarban — mondta Zoltán, a boltos. — Aggódom, nekünk Meciar nem lesz jó. Minden magyart a Duna másik oldalán akar látni. Ezt nem mondja ki nyíltan, de ezt gondolja — mondta Irena, aki ugyancsak vezetékneve elhallgatását kérte. Fidesz-politikusok Lakiteleken Orbán Viktor és Glattfelder Béla, a Fidesz országgyűlési képviselőit hívta meg a Laki-lap és a Lakiteleki Baráti Kör arra a rendezvényre, melyet hétfőn este rendeztek a helyi művelődési otthonban. A több mint száz érdeklődő előtt Orbán Viktor — a párt frakcióvezetője — elmondta, hogy a Házon belül felerősödött politikai szócsaták ellenére Magyarországon működik a legstabilabb demokratikus rendszer az átalakuló Kelet-Európábán. A parlamenti légkör azonban gyakran feszült, mert némely kulcsfontosságú kérdésben nem lehet megbízni az MDF korábban tett ígéretében. A rádió és a televízió elnökeinek leváltása körül kirobbant botrány is részben annak köszönhető, hogy az MDF nem tartja be az SZDSZ-szel két éve kötött megállapodását. A bizalmatlanság hiányában pedig nem lehet eredményes az Országgyűlés munkája. Glattfelder Béla a parlament legfiatalabb képviselője kérdésre válaszolva elmondta, hogy a mezőgazdaság válsága jelentős részben a végig nem gondolt agrárpolitikának köszönhető. A termelőnek ma fogalma sincs arról, milyen körülmények között adhatja el a termékét, ha egyáltalán lesz aki megvásárolja. Nem nyugtatta meg Orbán Viktor azt az érdeklődőt, aki a munkanélküliség növekedéséről kérdezte a politikust. A frakcióvezető úgy vélte, hogy az év végére egymillióra nő az elbocsátottak száma. Ez részben a kormány ügyetlen intézkedéseinek is köszönhető. A Fidesz számításai szerint az agrárrendezés, a csődtörvény kövekezté- ben, az elküldött alkalmazottakkal, s a pályakezdőkkel együtt, közel 150 ezerrel nő csak szeptemberben a hazai munkanélküliség. A gondokat a gazdaság élénkítésével lehet orvosolni — mondotta. Ez utóbbi azonban akkor lehetséges, ha az állam nem gerjeszti túlköltekező politikájával az inflációt. Lemond arról, hogy a kötvényeinek kamatait magasan tartsa, így ugyanis a bankok nem a termelésbe, hanem a kormányzati értékpapírokba fektetik a tőkét, s a gazdaság további hanyatlását nem sikerül megállítani. Az egészségügyi reformokkal kapcsolatban Orbán Viktor megemlítette, hogy a közpénzek herdálása tovább folyik. A betegbiztosítási kártyák elkészítését ugyanis egy magyar cégre bízták, amely egy német alvállalkozónak adta a munkát. Ennek következtében 700 millióba került a kártyák kinyomtatása. A szociális juttatások rendszere sem áttekinthető — jegyezte meg Glattfelder Béla. A tejjegyet nem kevés helyen a kocsmában váltja be a szülő, s olyan is előfordult, hogy az kapott szelvényt, aki otthon szarvasmarhát tartott, pont tejtermelés céljából. Barta Zsolt EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Lemondott a moldovai kormány Hétfőn este a moldovai kormány úgy döntött, hogy benyújtja lemondását —jelentette be a moldovai törvényhozásban Mircea Snegur államfő. A testület lemondása nem terjed ki a védelmi, belügyi és a biztonsági tárca vezetőire, akik az országban kialakult feszült helyzet miatt álltak el a lemondástól. Egyelőre nem tudni, hogy a moldovai kultuszminiszter milyen okokból zárkózott el, de tény, hogy ő sem mondott le tisztéről. A lemondásról a parlament egyelőre nem foglalt állást. Mekkái zarándoklat Ruszlan Haszbulatov, az oroszországi parlament elnöke hétfőn a szaúd-arábiai Dzsiddába érkezett, hogy részt vegyen a mekkai zarándoklaton. A csecsen nemzetiségű Haszbulatovot a szaúdi külügyminisztérium tisztségviselői és az orosz nagykövet fogadta. Szaúd-Arábia és az egykori Szovjetunió között 1990 szeptemberében állították helyre a harmincas években megszakadt diplomáciai kapcsolatot. Leszerelési tárgyalások Washingtonban James Baker amerikai és Andrej Kozirev orosz külügyminiszter hétfőn ötórás megbeszélést tartott Washingtonban a hadászati támadófegyverek csökkentését célzó orosz—amerikai szerződés- tervezetről, és a két ország közötti kapcsolatok helyzetéről. A tárgyalások után Kozirev kijelentette: elégedett a megbeszélések első fordulójával, amely az „új partneri viszony” szellemében zajlott le. Kozirev a tárgyalások során hangsúlyozta: az orosz kormány politikai ellenfelei igyekeznek lelassítani a gazdasági reformok ütemét, s ezért elengedhetetlen, hogy a nyugati államok további gazdasági segítséget adjanak Moszkvának. Romániai választások ősszel Romániában valamikor ősszel tartják meg a Stolojan-kormány által eredetileg április—májusra előirányzott parlamenti és elnök- választásokat, de a borúlátók szerint az őszből akár tél is lehet. A román törvényhozás két házának hétfő esti, a kései órákba nyúló viharos együttes ülésén vereséget szenvedtek a választások mihamarabbi lebonyolításának hívei, a Demokratikus Konvenció nevű ellenzéki tömörülés pártjai, s a Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Front. A szenátusi változat az időpontot nyitva hagyta. A hétfői egyeztető ülésen a nyári választások lehetősége gyakorlatilag megpecsételődött, a legközelebbi szóba jöhető időpont szeptember. Az orosz hadsereg kivonult csecsenföldről Az orosz hadsereg befejezte csapatainak kivonását a múlt évben magát föggetlenné nyilvánított Csecsen Köztársaság területéről — jelentette kedden az Interfax hírügynökség. Oroszország nem egyezett bele a többségben muzulmánok lakta terület elszakadásába, de a haderő moszkvai vezetése tervbe vette a csapatok kivonását az egykori Szovjetunió minden olyan körzetéből, ahol fennáll az etnikai zavargások veszélye. Mindezt azzal magyarázzák, hogy meg akarják védeni katonáik életét és meg kívánjak akadályozni a fegyverek ellopását. Vita a franciaországi népszavazásról Heves válság robbant ki a francia jobboldali pártok egységszervezetén belül a maastrichti szerződésről Francois Mitterrand elnök által elrendelt népszavazás miatt. A gaulle-ista tömörülés a köztársaságért, a RPR vezetősége nyilatkozatban ítélte el partnerét, a giscardista unió a Francia Demokráciáért Pártszövetséget, az UDF-et, mert az hajlandó a kormányerőkkel együtt fellépve támogatni a szerződés elfogadását. Az RPR vezetőségének „teljes egységben” elfogadott nyilatkozata szerint ez „súlyos következményekkel járhat” az ellenzék egységére nézve, s ezért arra szólítják fel a giscardistákat, hogy haladéktalanul mondják fel a kormány- párti politikusokkal közösen tervezett gyűléseiket. S0LTVADKERT ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA az első bócsai részközgyűlését, határozatképtelensége miatt, 1992. június 15-én, 17 órára ÚJRA ÖSSZEHÍVJA Részközgyűlés helye: Bócsa, művelődési ház. AT&T USA Direct MAGYARUL 00* 800-01 112 ★Várjon a második tárcsahangra fpATsT i
