Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-06 / 133. szám
1992. június 6., 5. oldal A TARTALOMBÓL: HÉT VÉGI MAGAZIN Szállj ránk életadó Lélek... Olyan furcsa a búcsúzkodó Jézus egy-két kijelentése. „ ... én megkérem az Atyát és más vigasztalót ad nektek: az igazság lelkét, aki örökké veletek marad... S a vigasztaló, a Szentlélek, akit majd nevemben küld az Atya, megtanít benneteket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek . . . amikor eljön az igazság lelke, elvezet titeket a teljes igazságra ...” Furcsa, hiszen az apostolok már három éve hallgatták Jézus tanítását, ott voltak minden csodájánál... Jó, kicsit emberi szomorúság, félelem tölti be őket nagycsütörtökön, meg nagypénteken, de elmondhatta volna, mint eddig is, hogy majd feltámad, találkoznak vele... De ő mégis a lélekről beszélt. A szomorúságuk valóban elszállt, amikor a feltámadott belépett hozzájuk beszélt velük. De ennyivel nem elégszik meg, újra a Szentlélek várását köti lelkűkre: „ . . . megparancsolta nekik, hogy ne hagyják el Jeruzsálemet, hanem várjanak az Atya ígéretére . . . amikor leszáll rátok a Szentlélek, erő tölt el benneteket, és tanúim lesztek . . . egész a föld végső határáig .. Mit hoz ez a Lélek? Miért ilyen fontos? Miért nem indulhatnak el addig megvalósítani a nagy küldetést? Szükségünk van az Értelem Lelkére! Az ifjú bemegy vizsgázni, tudja is az anyagot, de ha belekérdeznek, milyen könnyen összezavarodik. Tudja, de csak egy módon, a maga kialakult szempontja szerint. Ha pedig tanítania kell, sok oldalról kell elmondania, míg megvilágosodik az emberek előtt. Nézőpontja lehet ma jónak látszó, de a tudomány megkérdőjelezheti s akkor valóban összedül a hit épülete lelkében? Az apostolok megvárták az Értelem Lelkét. S mikor betöltötte őket, nyitják ki az ajtót is, szájukat is. Egyetlen nap, első beszéd, háromezer megkeresztelt! Ha előbb szólnak, ha nem a Lélek tesz tanúságot általuk, milyen lesz az eredmény!? — Fellapozhatom a Szentírást, olvasom a teremtés történetet. Gondolhatom: Isten, mint egy fazekas kiformálta az egészet, mint egy szobrász megalkotta az embert. . . Magam esze után gondolhatom hat korszaknak is... De azt is beláthatom, hogy nem a hogyant, hanem a teremtés tényét írja le a Szentiélektől sugalt mű és a többit a tudományra bízza, ember azért kaptál értelmet, hogy kutass, felfedezz, közelíts az igazsághoz, de csalódva is siess újabb kutatások, felfedezések után. A Szentháromság misztériuma lehet őrült agy szüleménye, s valóban az lenne, ha a Lélek segítene, nem megérteni, hanem átlátni a titok isteni mélységeit, s így már elfogadható, hihető. Ha a Szentlélek nélkül olvassuk a Bibliát, lehet kultúrtörténeti műveltséget adó könyv, de nem lehet hitet fakasztó! Jöjj el Értelem Lelke! Jöjj el Jótanács Lelke! — Péter imádkozik. Látomása van, egy lepedő, tele tisztátalan állattal, amit az Isten népének tilos volt ennie. Öld és edd, szól a hang... és a Lélek parancsára indul a pogány Kornéliusz házába. Most érti meg, amit Jézus mondott, tanítsatok minden népet... Milyen fontos lenne nekünk is a befele hallgatás, a lelkiismeretünkben megszólaló lélek megkérdezése és hangjának meghallgatása és persze annak megtevése is. Mennyi útkereszteződés életutunkon! Miért magunk akarjuk, egyedül, gyenge értelmünkkel megtalálni a helyest? Jöjj el Jótanács Lelke! Jöjj el Erősség Lelke! A csukott ajtókat feltépik az apostolok, félelmük elszáll, nem számít mi következik, bátran tanúságot tesznek az első pünkösdi Lélek érkezéskor. „Péter és János a főtanács előtt. Ők azok, akik Jézust halálra Ítélték. Megvesszőztették őket, aztán rájuk parancsoltak, hogy Jézus nevében ne beszéljenek és szabadon engedték őket. Boldogan távoztak a főtanácsból, mert méltók lettek rá, hogy Jézus nevéért gyalázatot szenvedjenek. Továbbra is mindennap tanítottak a templomban és a házakban . .. De már a kihallgatás elején is, amikor számon kérték, hogy parancsuk ellenére tanítottak, Péter válaszol: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek . . .” István diakónust kövezik, mindjárt halott, de szava csak bocsáss meg nekik ... Lőrinc diakónust tüzes rostélyon pirítják hittel, tanúságtevőn, csendben, kész a halálra. Maximilian Kolbe atya az éhségbunkerben. Önként vállalta a másik, családos társa kimentéséért. Nincs őrjöngő üvöltés, bátran vállalja a halált, a Lélek ereje benne és bennünk ... Jöjj el Szeretet Lelke! Péter és János a Lélek indítására indul a templomba. Béna koldus ül a kapunál. „Aranyom és ezüstöm nincs, de amim van neked adom: a Názáreti Jézus nevében kelj fel és járj..Felkelt, meggyógyult. Vagyonukat eladták és a szegények közt kiosztották, nem is volt köztük, aki nélkülözött. Ananiás és Zafira vagyonának csak egy részecskéjét nyújtotta, s az apostolok azzal vádolják őket, hogy nem nekik, hanem a Szentiéleknek hazudtak. Az egyházban millió és millió keresztény hallgatott a lelkiismeretében szóló Lélekre és indult segíteni a legkülönfélébb bajban levőknek: Kalazanci Szent József a szegények iskolájába gyűjti a gyerekeket, Don Bosco Szent János a csavargókat összeszedve nevel dolgos embereket. Szent Vince a betegeket szerette, segítette, Kalkuttai Teréz anya nevét ki ne ismerné ma: vagy a többi mai, akik befogadtak vagy segítettek menekülteket, szegényeket, gyerekeket... Végtelen sora a Szentlélektől indított szolgáló szeretetet gyakorló híveknek. Mit jelent hát ma a Pünkösd? Isteni fénnyel látó emberré lenni, aki imáiban kérdezi a Lelket és hallgat rá. Lelkiismeretére hallgató emberré lenni, aki nem emberi szempontok szerint irányítja életét, hanem a Jótanács Lelkére hallgat. Erős emberré lenni, aki a kegyelem erejében hitvalló szóban is, tettekben is, akit el nem tántoríthat Istentől semmilyen „izmus”. A segítő szeretet emberévé lenni, hogy a tanúságtételünk igaz legyen, hisz Jézus mondta: „arról ismernek meg, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást”. Figyeljünk a bennünk lakó Szentlélekre! • A Szentháromság — az Atya, a Fiú és a Szentlélek — ábrázolása hazánk egyik legszebb barokk alkotása, Kecskeméten. (Fotó: Walter Péter) EGYHÁZ, A SZENTLÉLEK FÉNYESSÉGÉBEN * A világon élő sok millió pünkösdinek igen kis részét jelentik a hazánkban lévők. Az e hitben élők célja az örömhír — evangélium hirdetése a megtérés, felnőtt ke- resztség és Szentlélek keresztség. Legnagyobb ünnepük a Pünkösd napja, amelyen imaházaikban mindenütt ünnepi megemlékezést tartanak. (A kereszténység számára a Pünkösd valódi jelentőségét az adja meg, hogy ezen a napon történt a Szentlélek eljövetele.) A Magyarországi Pünkösdi Egyházon 42 nagy és 120 kisebb, úgynevezett szórvány gyülekezet tartozik. A közel 70 éves múltra visszatekintő egyház az elmúlt időszakban meglehetősen behatárolt körülmények között szolgált. Ma az egyháznak bibliai főiskolája van és több intézetében folyik alkohol-, illetve kábítószeres betegek gyógyítása, elhagyott idős emberek gondozása és folyamatos a börtönmisz- szió. A pünkösdiek újsága az Élővíz című folyóirat. Megyénk területén tíz helységben élnek pünkösdi hívők, legnépesebb gyülekezetük Kiskőrösön, Kecelen, Kalocsán, Soltvadker- ten és- Kunszeritmiklóson van.* S. J. • Dr. Gyulai Endre Dr. Gyulai Endre Szeged- Csanád megyéspüspöke nemrégiben Kecskeméten tartott előadást a keresztény fiatalok szerepéről a mai társadalomban. Ekkor kérte föl a püspök urat szerkesztőségünk, hogy Pünkösd ünnepére lapunk olvasóinak szóljon a nap jelentőségéről,. üzenetéről. Kérésünkre a következő írást küldte a püspök úr, amelyet teljes terjedelmében közlünk, azzal a köszönettel, hogy minden olvasónkhoz közelebb kerülhet az egyházi ünnep lelki mondanivalója. És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lön nagy hirtelenséggel az „ égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ültek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindegyikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nékik szólniok. Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélő férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak. Minekutána pedig ez a zúgás lön, egybegyűle a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni. Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szólnak? Mimódon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, amelyben születtünk? Párthusok és médek és elámi- ták, és kik lakozunk Mesopotá- miában, Júdeábán és Kappa- dócziában, Pontusban és Ázsiában, Frigiában és Pamfiliában, Egyiptomban és Líbiának tartományiban, mely Cziréne mellett van és a római jövevények, mind zsidók mind prozelitusok Krétaiak és arabok, halljuk amint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait. Álmélkodnak vala pedig mindnyájan és zavarban valának egymásnak ezt mondván: Vájjon mi akar ez lenni? Mások pedig csúfolódva mondának: Édes bortól része- gedtek meg. (Apostolok cselekedetei) Némelyiknek ugyanis bölcsességnek beszéde adatik a Lélek által; másiknak pedig tudománynak beszéde ugyanazon Lélek szerint; Egynek hit ugyanazon Lélek által; másnak pedig gyógyítás ajándékai azon egy Lélek által; Némelyiknek csodatévő erőknek munkái; némelyiknek meg prófétálás; némelyiknek pedig telkeknek megítélése; másiknak nyelvek nemei; másnak pedig nyelvek magyarázása; De mindezeket egy és ugyanaz a Létek cselekszi, osztogatván mindenkinek külön, amint akarja. (Pál apostol I. levele a korin- tusbeliekhez ) Ama vigasztaló pedig, a Szent Létek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek. Békességet hagyok néktek: az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen! Jézus szavai János evangéliumából. Népszokások Pünkösdhöz, a keresztény egyház egyik fő ünnepéhez népszokásaink sora fűződik. Legismertebb az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás (pünkösdi királyság), a lányok, legények (kisfiúk, kislányok) falujáró köszöntése (pün- kösdölés), a kislányok agrármágiával egybekötött köszöntése (pünkösdi királynéjárás). Pünkösd ünnepköréhez Európa jelentős részében a középkor óta pünkösdi királyválasztás kapcsolódik. A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bikahajsszal, fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakaslövéssel, gúnárnyakszorí- tással választják. A győztes egy évig a legények vezetője, bírája; hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre, a legények engedelmeskedni tartoznak neki. Pünkösdölés: eredetileg lányok és legények, ma már inkább gyerekek vesznek ebben részt. Házról házra járnak csoportosan, énekelnek, táncolnak, átveszik az adományokat, majd újra táncra perdülnek. Pünkösdi királynéjárás: kislányok játéka, négy leányka vezet egy ötödiket: a legkisebbet és legszebbet, a pünkösdi királynét (királyné asszonyt, kiskirály- nét), karján koska, rózsaszirmokkal. Égy-egy házhoz érve az udvaron vagy az ajtó előtt megállnak, a királyasszony feje felett kendőt feszítenek ki, vagy fátyollal borítják be fejét. Ének közben körbejárják a királynét, majd termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik. A királyné ilyenkor rózsaszirmot szór kosarából, játékokért adomány jár. A Tisza-partján lévő falvaink lányai pünkösd hajnalán füröd- tek a folyóban, remélve, így egész évben nem tesznek keléseik. Pünkösd hajnala gyógy- növé'nyszedő nap is volt, de ezen a napon tilos volt a mosás és a kenyérsütés. Egyes vidékeken barátságkötő komatálakat küldtek, másutt cselédvásárt tartottak. Ezen a napon szedték a báránydézsmát, ekkor kapták a pásztorok a pünkösdi garast. • A pünkösdi királynéjárás Vitnyéden (Fotó: PN-archív) Forrásösszeállítás 6. oldal üSztárparád 7. 'oldal A Szín-foltban Kézdy György 7, oldal Itt van a színek ideje! 7. oldal Könyvtotó 7. oldal LELKI POSTA „A lányom szeretne elmenni a barátaival a nyáron egy hétre a Balaton környékére. Tudom, hogy ez igy még nem is baj. De szinte semmit sem akarnak előre eltervezni, azt mondják, így nem tesz elég izgalmas. Felpakolnák a hátizsákokat, aztán nekiindulnának a nagyvilágnak. El sem tudom mondani, mennyire féltem őket. Próbáltam elmondani neki, mennyi veszély leselkedhet rájuk, de nem vesz komolyan. Nem szeretném elveszíteni a bizalmát. Olyan jól megbeszéltünk eddig mindent. Ha most kerek perec megtiltom ezt az utat, akkor egész nyáron csak sirdogálni fog. Ha meg elengedem, és valami baja esik, nem fogon! megbocsátani magamnak Úgy érzem, nincs megoldás. Bármit teszek, valakinek a/ rossz tesz.” Lánya elmúlt már tizenhat éves, és ahogy írja, hónapok óta jár együtt egy fiúval, aki rokonszenves önnek. A kirándulásra is együtt mennének. Levelében nem ezzel van gondja, hanem azzal, hogy nem szervezik meg elég körültekintéssel, az utat. Egy ilyen kirándulás., minden kockázatával együtt «. sok élettapasztalattal gazda- £ gíthatja gyermekét. Olyan új- élethelyzetekbe kerülhetnek, ahol akarva akaratlanul mindenkiről kiderülhet, milyen is valójában. Nemcsak együtt lakva derülhet ki, el tudják-e viselni egymást em* berek tartósan, a hétköznapok bosszúságai közepette, hanem erre jó alkalmat ad a közös utazás is. Azt természetesen csak ők képzelik, hogy attól izgalmas igazán egy út, ha semmit sem rendeznek el előre. Nincs az az aprólékosan eltervezett utazás, ahol ne jönne valamiféle izgalmas fordulat az előre tervezetthez képest! Gyermeke utazásánál is bizonyára jobb tenne a fiataloknak, ha legalább valamiféle laza tervben előre megegyeznének. Amihez lehetőleg tartanák magukat. Ne ott kelljen megvitatniuk, mihez kezdjenek, merre induljanak. Ettől még minden hirtelen támadt jó ötletet megvalósíthatnak. Tehetnek a fiatalok egy pró- bautat is, valahova a közeibe, hogy belekóstoljanak a kempingezés sajátos műfa jába. Mindezek mellett javaslom, hogy feltétlenül engedje gyermekét maga dönteni és inkább segítse, mint gátolja Segítheti azzal is, ha például rákérdez: mit tennél lányom akkor, ha és elmond egy tehetséges helyzetet, amitől félti. így együtt tervezgetnek és közös ügyükké lehet ez az • út, ami gyermekének első szárnypróbálgatása a teljesen önálló életvitelhez. Kúti Ibolya
