Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-30 / 153. szám
6. oldal, 1992. június 30. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Csődhullám után, felszámolási hullám előtt Vagyonfelügyelő a két baromfi-feldolgozó vállalatnál Százhetvenhat csődöt jelentettek be a megyei cégbírósághoz június 24-éig, ebből eddig 143 jelent meg a Cégközlönyben, vagyis eny- nyi esetben rendelte el a bíróság a csődeljárást — tudtuk meg dr. Varga Miklóstól, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság gazdasági kollégiumának vezetőjétől. Mint ismeretes, az eljárás a közlönyben való közzététellel veszi kezdetét, minden határidőt e naptól számítanak, azt a kilencven napot is, amely az adósnak rendelkezésére áll a hitelezőivel való megegyezésre, azaz a felszámolási eljárás megelőzésére, amely ha bekövetkezik, az adott vállalat végét jelenti. — Vannak-e értesüléseik arról, hogy a csődöt jelentett megyei cégek milyen sikerrrel egyezkednek hitelezőikkel? — kérdeztük dr. Varga Miklóstól.- Egyelőre nincsenek ilyen érdemi információink, egyetlen megegyezésről sem hallottunk. Viszont ez még érthető is, hiszen a rendelkezésre álló kilencven napból még jócskán van hátra, és nagy tétű alkudozásokról lévén szó, a felek bizonyára kivárnak, míg van erre idejük. — Felszámolási kérelem hány futott be a bíróságra? — Kettőszáznyolcvannyolc fel- számolási ügy van nálunk, ezek közül 1992-ben kettőt tett közzé a Cégközlöny, vagyis csak ebben a két ügyben indult meg eddig az eljárás. — Ha ilyen sok felszámolási kérelem érkezett be, mi az oka, hogy a bíróság csupán két esetben indította meg az eljárást? A csődtörvény kimondja: amennyiben a csőd- és a felszámolási kérelmet egyszerre nyújtják be egy' cég esetében, először a csődeljárást kell lefolytatni. A csődeljárások zömét maga ellen kezdeményezte az adós. A kétszáznyolc- vánnyoic felszámolási kezdeményezést úgy kell tekinteni, hogy i tjgv-egy. adós ellen több hitelezője is kérte a felszámolási eljárás lefolytatását, tehát ez a szám a szükséges „tisztítás” után kisebbedni fog, várhatóan kétszáz alá fog csökkenni. Azokban az esetekben, amelyekben a csődeljárás megindult, a szintén kért felszámolási eljárást a törvény értelmében megszüntetjük. Jelenleg ezeknek a kérdéseknek a tisztázásra ad nagy munkát a bíróságnak. Csak a jövő hónapban lesz majd tiszta képünk, hány felszámolási ügy él, illetve hányat kell megszüntetnünk. A csődbejelentések április nyolca- dika óta milyen tendenciát mutatnak? — Április 20-áig tartott a hullám, addig száznegyvenegy csődöt jelentettek, azóta ez a szám százhetvenhatra emelkedett, tehát két hónap alatt mindössze 35 új bejelentés érkezett hozzánk. Tehát a nagy hullámnak vége, lefelé tendál a bejelentések száma. — És a felszámolási indítványok? — Egyenletes napi érkezést tapasztalunk, de mint mondottam, ha az érintettek előbb már csődöt jelentettek, akkor előbb azt az eljárást kell lefolytatni. A bíróság most a csődtörvény előírásainak megfelelően a csődeljárási ügyekre koncentrál. Úgy tűnik, hogy a csődhullám a nyár végére levonul, viszont szeptemberig felszámolási hullám fog kialakulni. Ugyanis letelik majd a kilencven nap, és amennyiben a csődeljárásban az adós és a hitelezők nem egyeznek meg, felszámolási eljárásba fordulnak át az ügyek. — Milyenek az esélyek arra, hogy a csődeljárásokból megegyezések születnek? — Előzetes értesüléseink szerint nem túl nagy arányban várható, hogy a csődeljárások eredményes egyezkedéssel végződnének. A bíróság egyébként szeretné, ha a hitelezők rugalmasak lennének, s ezzel a csődeljárás alatt lévő cégek esélyét javítanák. Gondolok például a fizetési határidők módosítására, kamatelengedésre, -mérséklésre. Ugyanis igy az ő esélyük is növekedne, hogy végül hozzájutnak követelésükhöz. A bajban lévő vállalat pedig könnyebben talpra állhatna, s fizethetne hitelezőinek. Úgy vélem, a hitelezőknek a hazai valóságot figyelembe véve kellene egyezkedni, megegyezni adósukkal. — Ha nincs egyezség, következik a könyörtelen felszámolás. — így van, ami egyébként két évig is eltarthat, sőt még esetenként ez az idő elég sem lesz. Eladják, elárverezik az adós céget, és a befolyó pénzből a törvény által előírt sorrend szerint ki kell elégíteni a hitelezőket. Előfordulhat, hogy adott hitelező a követelésének csak töredékét kapja meg. Ezért mondom, hogy célszerűbb volna a rugalmasság. | A JOGI SZEMELYISEGU GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA Jogi személyiségű gazdasági társaság Gazdasági szervezetek összesen 142697 j \ WtS&l ] 1991. dec. 31. 11992. ópr. 30. Í52756l Szövetkezet . 4i(h8mB Vállalat S:x:: fii W/MÉm 177641 I HE- ■r#i.?.i .2233] Egyéb szervezet MWi JHHHh. I® ^ •»gyp í. hkIíí WKKmm • Figyelő, 1992. jón. 25-ei szám. „EZ A RECESSZIÓ CSUDÁRA KITOLT VELÜNK. EDDIG TÍZ SZÁZALÉKKAL KEVESEBB A BEVÉTELEM, MINT A MÚLT ÉV HASONLÓ IDŐSZAKÁBAN.” STERN - német hírmagazin — Hallani olyan esetekről, amikor a hitelezők vagyonfelügyelő kirendelését kérik a bíróságtól a csődeljárás alatt lévő vállalathoz. A megye két baromfi-feldolgozó vállalatához, a hitelezők kérésére, vagyonfelügyelőt nevezett ki a bíróság, a halasihoz és a kecskemétihez is. Az ilyen hitelezői kérés mögött az az érdek áll, hogy a hitelezők szeretnék biztonságban tudni a követeléseik vagyonfedezetét. — Ki vagy mely szervezet lehet vagyonfelügyelő? — Erre pályázni kellett a Pénzügyminisztériumnál: azok az ügyvédi munkaközösségek, kft.-k, betéti társaságok, amelyeket a PM alkalmasnak talált s kijelölt erre a feladatra. A kiskunhalasi vállalat hitelezői nem fogadták el, akit a bíróság kijelölt, megfellebbezték a döntésünket. Mi ügyvédi munka- közösséget jelöltünk ki, ők okleveles könyvvizsgálót szerettek volna. Majd a Legfelsőbb Bíróság dönt. — Még ilyen bonyodalmak is támadhatnak? — Igen, mert sajnos egyelőre nem egységes a gyakorlat a vagyonkezelők kijelölésében. Én személy szerint hajlok arra, hogy a hitelezők kívánsága érvényesüljön, hiszen mindez az ő költségükre történik, és hátha ők egyvalakiben bíznak... — A megyei bíróság gazdasági kollégiuma, ha szabad ezt így kérdezni, a törvény betűjét milyen stílusban törekszik érvényesíteni? — A jogszabályi kereteken belül megpróbáljuk érvényesíteni az össztársadalmi érdeket. Jobbnak tartjuk azt, ha egy nehéz helyzetbejutott cég talpra tud állni, mint ha nem, ugyanis ha egy nemzetgazdsági javakat előállító vállalatot letörlünk a palettáról, annak a helyére elég nehéz egy újat teremteni. Itt, a megye homokján vérrel-verítékkel hoztak létre munkahelyeket az embereknek. Mi azt szeretnénk — hangsúlyozom: a törvény szellemében eljárva —, hogy minél több arra érdemes szervezet talpon maradjon. Természetesen nem az életképtelen, halott cégek fel- támasztására gondolunk, hanem azokra, amelyek nem kizárólag maguk hibásak a körülményeik rosszra fordulásában és közgazdaságilag van remény a betegségükből való kilábalásra — mondotta dr. Varga Miklós, a megyei bíróság gazdasági iák v AGRÁRVILÁG KÖZGYŰLÉST TARTOTT AZ AGRÁRKAMARA Sürgető az agrárrendtartási törvény megalkotása Eddig végzett munkáját célirányosnak ítélte a megyei agrárkamara, amely június 25-ei közgyűlésén tekintett vissza fennállásának mintegy két esztendejére. A tagság úgy ítéli meg, hogy a kormány, főként pedig a Földművelésügyi Minisztérium, nem eléggé nyitott az érdekképviselet felé, ennek ellenére sikerült néhány eredményt elérniük. Igen fontos, hogy bírják Antall József miniszterelnök ígéretét az agrárkamarai törvény idei megalkotására, amelytől a nyugati gyakorlathoz hasonló partneri viszony kialakulását remélik. Részeredményként értékelte a közgyűlés, hogy sikerült az illetékesek figyelmét ráirányítani: nyugaton csak jövedelemadó van, földadó nincs, vagyis az ottani parasztok csak akkor adóznak, ha terem a föld, nincs például pusztító aszály. Úgy tűnik, azt is sikerül elfogadtatni, hogy ne vegyék egy kalap alá a Mercedes autót és a traktort, vagyis hogy a földművelő a gázolaj áranak a közútjavításra, -fenntartásra szánt adórészét visszaigényelhesse, hiszen járművével ő nem a közutakon furikázik. Az agrárszektor súlyos gondjairól is szó esett a közgyűlésen. A többi közt arról, hogy az utóbbi két évben 200 milliárd forintnyi jövedelmet vesztett az ágazat, a költségek, az adók nőttek — ellentételezés nélkül. Utolsó tartalékaikat is fölélték a gazdaságok, következnek a csődök, a felszámolások. A magántermelőknek sincs okuk optimizmusra az eredményeiket illetően. A toldást-foldást, amivel a tárca a fenyegető helyzetekben operál — hol a sertéslevágást támogatja, hol pedig a sertésimportot stb. —, nem tekintik megoldásnak. Nem halogatható az agrárrendtartási törvény megalkotása, amelytől az agrárágazat egy reális jövedelmi mérleget vár. Az FM tervezetét jogi fogantatásé anyagnak tekintik, amellyel a gyakorlatban semmit sem lehetne kezdeni, ezért az agrárkamara az orVALUTÁK A FEKETEPIACON USA-DOLLAR 78—80 Ft NÉMET MÁRKA 49—51 Ft SVÁJCI FRANK 53—54 Ft OSZTR. SCHILLING 7—7,30 Ft A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. június 29. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 148,61 148.96 149.31 ausztrál dollár 58,45 58,60 58,75 belga frank (100) 248,31 248,89 249,47 dán korona 13,30 13,33 13,36 finn márka 18,76 18,81 18,86 francia frank 15.18 15,22 15,26 holland forint 45,36 45,47 45,58 ír font 135,58 135,90 136,22 japán yen (100) 62,21 62,36 62,51 kanadai dollár • 65.40 65,57 65,74 kuvaiti dinár 269,79 270,48 271,17 német márka 51,11 51,23 51.35 norvég korona 13,07 13,10 13,13 olasz líra (1000) 67,57 67,73 67,89 osztrák schilling (100) 726,11 727,81 729,51 portugál escudo (100) 61,40 61,54 61,68 spanyol peseta (100) 81,04 81,23 81.42 svájci frank 56.86 57.00 57,14 svéd korona 14,15 14,18 14,21 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 78,05 78,25 78,45 ECU (Közös Piac) 104,76 105,01 105,26 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKKj-ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1992. június 29. Pénznem Vételi árfolyam I egységre, Eladási forintban angol font 147,56 150,36 ausztrál dollár 57,98 59,22 belga frank (100) 246,56 251,22 dán korona 13,20 13,46 finn márka 18,61 19,01 francia frank 15,08 15,36 görög drachma (100) 41,72 42,56 holland forint 45,04 45,90 ír font 134,60 137,20 japán yen (100) 61,76 62,96 kanadai dollár 64,87 66,27 kuvaiti dinár 267.73 273,23 német márka 50,75 51,71 norvég korona » 12.98 13,22 olasz líra (1000) 67,09 68,37 osztrák schilling (100) 721,01 734,61 portugál escudo (100) 60,99 62,09 spanyol peseta (100) 80,47 81,99 svájci frank 56,46 57,54 svéd korona 14,05 14,31 USA-dollár 77,47 . 79,03 ECU (Közös Piac) 104,03 105,99. • A tagság szép számban képviseltette magát a tanácskozáson. szággyülési képviselőkre számítva, módosítási javaslatokhoz kíván információkat adni. Remélik, a törvénytervezet szeptemberben a parlament elé kerül. A jelen volt agrárszakemberek önvizsgálatot tartottak, s a többség úgy vélekedett, hogy a jelenlegi letargiából az ágazat talpra állítása érdekében ki kell lábalnia a magyar agrárértelmiségnek, függetlenül a mindenkori, pillanatnyi politikai kezelésétől. A gyakorlati tennivalók közt első helyre sorolták a várva várt agrár- rendtartási törvény működtetéséhez való felkészülést a régióban — ugyanis anélkül ez a jogszabály sem ér sokat, ha az információk a legeldugottabb falu gazdáihoz is el nem jutnak majd. A tennelők önkorlátozásával kapcsolatos teendői is lesznek a kamarának — mindezekre őszig föl kell készülni. Az Agrárkamara új tagokkal egészítette ki elnökségét a közgyűlésen és Csóti István fülöpszállási gazda személyében új elnököt választott. A. T. S. • Csóti István, a megyei agrárkamara új elnöke. (Foto: Gaál Béla) FOGYÓKÚRÁS ÁGAZAT Tejben-vajban (be)fiirdünk? Lassan már alig emlékszünk vissza arra az időre, amikor a tej ára típusonként és országosan egységes volt. A több éve tartó tejmizéria egyik nem éppen örvendetes kísérőjelensége az árak folytonos változása, amelyet maga a kormányzat is elősegített akkor, amikor — a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej kivételével — valamennyi tejfajta és tejtermék árát szabadárassá tette. Ezzel egy időben azonban a tejtermelés legalább 15 százalékos csökkenését kellett átvállalniuk a termelőknek és — mint az élet bizonyította — azt is, hogy a fo- gyasztóiár-változást a tej felvásárlási ára gyakorlatilag egyáltalán ne tükrözze. (1991-ben 14,30 forint volt a felvásárlási átlagár, alig 0,7 százalékkal több mint 1990-ben). Mindez oda vezetett, hogy amíg a fizetőképes kereslet tovább csökkent, s a termeléshez felhasznált ipari anyagok jelentősen megdrágultak (a számítások szerint 40-45 százalékkal), a tejtermelést nyereséggel már csak a korábbi termelői kör alig egy- tizede tudja folytatni. „T ehénfogyókúra” Az idén sem léphettek ki a szereplők az ördögi körből. A tejipar a fogyasztói árat ismét 15-20 százalékkal növelte, viszont a termelőknek csak 3-3,2 százalékkal fizet többet. így nem csoda, hogy a tavalyi első negyedévhez képest már 71 ezerrel kevesebb tehen adja a lakosság ellátásához nélkülözhetetlen tej- mennyiséget, s a gazdák úgy ítélik meg, hogy még legalább 50 ezer tehén tartása bizonytalan. Ha sorsuk — elődeikhez hasonlóan —- a méltatlan és korai pusztulás, akkor már a belföldi — igencsak lecsökkent kereslet — ellátása is veszélybe kerülhet. A csőd- és a felszámolási eljárások folyamatba tétele, az aszály és annak következtében a takarmánytermelés csökkenése nagyon is valóssá teszi a tejtermelők aggodalmát. A Szarvasmarhatenyésztők Országos Választmánya az ágazat megmentése érdekében szükségesnek tartja az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény mielőbbi elfogadását és abban a tej garantált arának meghirdetését. A tejtermelés jövedelmezőségének javítása érdekében elvárjak, hogy vagy a fogyasztói árat emeljék (s egy időben hozzon a kormány szociálpolitikai intézkedéseket a lakosságra háruló terhek enyhítésére), vagy pedig részben, illetve teljes egészében térítsék vissza a termelőknek azokat az adókat, amelyeket az ipari anyagok felhasználása során von el tőlük a költségvetés. A hazai termelők érdekeit magasabb importvámokkal és a jogszabályokat kijátszók elleni szankciók következetes érvényesítésével is védeni kell. mert éppen napjainkban van példa arra, hogy egyes importőrök engedély nélkül behozott francia tejjel és tejtermékekkel jelentek meg a magyar piacon. A szabolcsi példa Ám nemcsak a tej ára és mennyisége, hanem minősége is kedvezőtlenül alakul a válságos időszakban. Nemcsak az okozza a gondot, hogy a harmadosztályú és osztályon kívüli minősítésű tej mennyisége már az összes mennyiség 20 százalékát is elérte tavaly, hanem az is, hogy az egyes tejipari vállalatok körzetéhez tartozó gazdaságok tejének a minősége is igen heterogén. Talán ezért is érdemel figyelmet # szabolcsi tejipari vállalat kezdeményezése. Ok ugyanis a minőségi tej előállitására vállalkozók részére 120 millió forint összértékű támogatást hirdettek meg, s aki öt évre köt velük a meghatározott feltételekkel értékesítési szerződést, annak a felvett összeg vissza nem térítendő segítséget jelent. Feltétele azonban a támogatás elnyerésének, hogy a minőségi átvétel komplex minősitési rendszerét vállalja az igénylő. Ezenkívül' a termelésbe legalább öt, egyenként 4500 literes évi tejhozamú tehenet állítson be és — az Agrárkamara tejtermelő tagozata vagy a gazdakör közvetítésével — csatla
