Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-24 / 148. szám

1992. június 24., 5. oldal MEGYEI KÖRKÉP A HALASI SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓBAN A tétlenség és a magány ellen Mintegy két esztendeje létesített Halason szociális foglalkoztatót a kecskeméti székhelyű HUMÁN Kft. Az üzemben azóta is serény te­vékenység folyik, jóllehet a napi munkaidő nem nyolc, hanem 4-6 óra, éppen annyi, amennyit egy csökkent munkaképességű és rok­kantnyugdíjas elbír Makainé Szabó Éva ez év májusá­tól vezeti a kis üzemet. Maga is le­százalékolt, korábban beosztottként dolgozott a káefténél. — A Halaspack RT. és a G-Trade jóvoltából szerencsére folyamatos­nak mondható a munkaellátottsá­gunk — mondja. — Iratgyűjtőket ragasztunk, hajtogatunk és telefono­kat tisztítunk. Szeretnénk bővíteni a létszámot, a mostani húszról leg­alább harminc főre és szélesíteni a tevékenységi körünket is. Jó lenne stabil alapokra helyezni a foglalkoz­tatót, s hosszú távra biztos támpon­tot nyújtani dolgozóinknak. Kovács Gyuláné egy éve dolgozik a káefténél. Az Ikarusztól küldték el korkedvezménnyel nyugdíjba. — Közel 38 esztendőt húztam le különböző fizikai munkakörökben — mondja. — Egyszerűen nem tu­dok tétlenül lenni, meg aztán a sze­rény nyugdíjamhoz sem árt némi pótlás. Van olyan hónap, hogy 50 ezer darab tasakot is elkészítek. De talán nem is ezek a legfontosabbak, • Makai Istvánné, az üzem vezetője. hanem hogy társaságban, lehetek, nem öl a magány az otthoni egyedül­létemben. Kiss Attila 26 éves fiatalember. Idegrendszeri problémákkal százalé- kolták le, előtte szobafestőként dol­gozott. Ámióta a káefténél van, ja­vult az egészsége, s szinte teljesen lemondott a gyógyszerekről. — Némelyik hónapban a hat-hét ezret is megkeresem — dicsekszik. — Az 5600 forintos rokkantnyugdí­jammal összeadva majdhogynem egy normális fizetésnek számít. — Nem pályázik el innen? — Addig maradok, amíg lehet, tetszik az itteni munkahelyi légkör. Ha teljesen rendbe jövök az persze más, mivelhogy a káefténél elsősor­ban csak rokkantemberek dolgoz­hatnak. Radák Ildikó ugyancsak ideg- rendszeri bajjal küszködik. Három kiskorú gyermekét egyedül neveli egy bérlakásban, amelynek a rezsije már-már megfizethetetlen számára. Mennyi a havi jövedelme? — kér­dezem. — Szociális járulékként kapok 5600 forintot és a családi pótlék. A káefténél is csak pár ezer jön ösz- sze, mert a betegségem miatt min­dössze napi négy órát tudok dolgoz­ni. De talán az én esetemben nem is annyira a pénz a lényeges, hanem a közösség. Itt nem fojtogat az a bor­zalmas kisebbrendűségi érzés, a kol­légáim teljes értékű embernek tarta­nak. — Miben reménykedik? — Természetesen a részleges vagy teljes gyógyulásban. Szeretnék töb­bet dolgozni, maradéktalanul eleget tenni a munkahelyi követelmények­nek. Szeretném a negyedik emeleti lakást földszinti,, olcsóbb bérűre cse­rélni, ahol kényelmesebben élhetek, s nevelhetem gyermekeimet. Kovács Pál • Hajtogatás kalákában. (Fotó: Ferincz János) Elnököt választott a Paletta szövetkezet A Paletta Kiskunhalas és Vidéke ÁFÉSZ hétfőn délután tartotta újjá alakuló küldöttgyűlését. Az új szövetkezeti törvény előírásai szerint a szövet­kezet elfogadta a működés legfontosabb alapelveit megfogalmazó alapsza­bályát. Mivel a tisztségviselők megbízatása lejárt, így a jelölőbizottság ajánlása alapján kétfordulós titkos szavazás után a küldöttek öt évre megválasztották a kilencfős igazgatóság és az ötfős felügyelőbizottság tagjait. Az elnöki posztra pályázó négy személy közül végül is hárman maradtak versenyben. A szavazók többségi döntése alapján a Paletta ÁFÉSZ új elnöke az eddigi megbízott elnök, Mészáros Kálmán lett. Este tíz óra múlt. Túl vagyunk az elnökválasztás, ceremóniáján. A halasi Paletta ÁFÉSZ megvá­lasztott elnökével, az 51 éves Mé­száros Kálmánnal beszélgetünk. — Számított a sikerre? — Igen, mert éreztem, a tagság többsége mögöttem áll. — A gazdaság nincs irigylésre méltó helyzetben. A negyedévi mér­leg többmilliós veszteséget muta­tott. Mit ígér a dolgozóknak, a tag­ságnak ? — Év végére pozitív eredményt felelőtlenség lenne ígérnem. Célom a minél kisebb veszteség, illetve a szövetkezet talpon tartása. Ez a legfontosabb, s úgy vélem, ez meg is valósítható. — Két ellenfele a választások so­rán eddigi két helyettese volt. Nem tart attól, hogy cserben hagyják a későbbiek során? — Előfordulhat ilyen, de aki akar, menjen. Remélem, mint kol­légák, együtt tudunk majd dolgoz­ni. Egyikük már gratulált és felkí­nálta az együttműködést. A mási­kuk még nem nyilatkozott. — Mi a véleménye arról, hogy a küldöttek nem fogadták el a mun­kaszerződésben az anyagiakra vo­natkozó előterjesztési, hanem azt szigorították? • Mészáros Kálmán — Tudomásul kellett vennem. Hiába, amikor anyagiakról van szó, mindenki igencsak kritikus lesz. Belátom, van némi bizalmat­lanság, amit a munkámmal kell eloszlatnom az emberekben. — Mit tart majd működése során fontosabbnak: a nyolcezer fős tag­ság, vagy a szövetkezeti dolgozók érdekeit képviselni? — Meg kell felelnem mindkettő­nek. Ezt csak úgy tehetem, ha az adott téma függvényében, hol egyik, hol a másik érdeket helye­zem előtérbe. A végső cél, maga a szövetkezet érdeke. Horváth Róbert Munkában a majsai tévések • Képernyőn, egyenes adásban nézhetik azok a kiskunmajsaiak a helyi önkormányzat üléseit, akik­nek a lakásában — körülbelül 700 család — kábelen vehető a jel. Az adást a városi televíziót működtető CATEL Kft. közvetíti. A nézők a felszólaló képviselőket látják, fo­tónkon viszont a stáb tagjai vehetők szemügyre, munka közben. Az ön- kormányzati ülésterem sarkában felállított stúdió berendezéseit a közvetítéshez készítik elő. Baból jobbra: Pataki Lajos, Holik János a kft. ügyvezetője, Németh Zoltán és Gyöngyösi Tibor. (Bálái F. István felvétele) A nyelvek és a fák szerelmese I’m Mrs Pixner from Hungary — ezekkel a szavakkal mutatkozott be — Kiskunhalasról Mrs. Vivien Pix­ner a BBC rádiónak telefonon. A volt szocialista országok miniszterelnöke­ivel készített élő, körkapcsolásos mű­sorban közvetlenül lehetett kérdezni bármelyik államfőtől. Mrs. Pixner az erdélyi magyarok helyzete iránt ér­deklődött a román miniszterelnöktől. — Csak ez az egy kérdés volt Ma­gyarországról — mondja kissé szem­rehányóan az ősz hajú, szimpatikus öreg hölgy. — Furcsálltám, hogy a magyarok nem kérdeznek. Mrs. Vivien Pixner tavaly augusz­tusban — a megyei angol szakfel­ügyelő hirdetésére jelentkezve — ér­kezett Kiskunhalasra. A hét nyelvet, többek között az oroszt is jól beszélő londoni nyugdíjas nyelvtanámő az orosztanárok angol nyelvre való át­képzésére vállalkozott. Azóta heti 22 órában oktatja az angolt. Tanítvá­nyai szerint módszere eltér a hagyo­mányos, tankönyvekre szorítkozó nyelvtanítástól. Úgy látszik, több mint fél évszázados nyelvtanári ta­pasztalata többet ér bármelyik tan­könyvnél. Tanít és tanul. Újgörögből például nemrég tett eredményes nyelvvizsgát. De a magyarban is szé­pen halad. Sok országban járt, egye­bek közt a Szovjetunióban, Kínában, Albániában és Bulgáriában. Ha Mrs. Pixnert önmagáról kérde­zem, meglehetősen szűkszavú, a nyel­vekről, az emberekről, a fákról vi­szont szenvedélyesen beszél. Mint mondja, imádja az embereket és a természetet. — Milyen nemzetiségüeket tanított a legszívesebben ? — kérdezem a ta­nárnőtől. — Mindenkit szívesen tanítottam. Persze, különbségek azért voltak. Kí­nában például az írás jelentett gon­dot. — Melyik nyelvet tartja a legszebb­nek? — Minden nyelv nagyon szép, ki­fejező és érdekes. — De azért van kedvence? — Igen, amelyik országban éppen tartózkodom. — Hogyan érzi magát nálunk? — Nagyon boldogan. Az emberek kedvesek, segítőkészek és barátságo­sak. — Lát valami különbséget a ma­gyar és az angol ember között? — A magyarok kontinentálisak, az angolok britek. Hogy milyenek a britek? Nos, olyan magúknak valók, hiszen Angliában nem jártak idege­nek. Még Napóleon is elkerülte. — Mpa?7prpltp Kiskunhalast? • Mrs. Pixner: Minden nyelv nagyon szép. — Kellemes város, de én elsősor­ban a fákat szeretem. Itt sok a fa. Halas olyan, mint egy kertváros. Mrs. Pixner pár nap múlva haza­megy londoni otthonába. Matróna kora ellenére megírja a doktoriját. — Aztán visszajön hozzánk ? — Természetesen. Ha hívnak az emberek, jövőre is jövök. Kép és szöveg: Ferincz János Milyen a Sugovica vize? Tájfutóbajnokság Baján Félidejénél tart a nagy pirtói táj- futóshow. A tíznapos sport-kultu- rális-szórakoztató rendezvénysoro­zat tömegeket mozgat meg. A két országos tájékozódásifutó-bajnok- ság mellett számos más sportprog­ram és vetélkedő kínál kikapcsoló­dást amatőröknek és profiknak egyaránt. Ferincz János fotói a rövid távú országos bajnokság döntőjén ké­szültek. — Csak a testemen keresztül — jelentettem ki szigorúan —, amikor gyermekeim (a lányok már udvar­lóval és strandkellékekkel felszerel­ve ) kifelé indultak a lakótelepi csa­ládi otthon ajtaján. (Hirtelen nem jutott eszembe, hogy a keskeny kü­szöbön aligha ‘tudnék keresztbe fe­küdni.) Nos, a zord atyai tiltásnak oka abban a tényben rejlik, hogy éppen ezt megelőzően került a kezembe az Alsó-Dunavöígyi Környezetvédelmi Felügyelőség tájékoztatója a Sugo­vica vízminőségéről. Azóta már tu­dom, hogy a tájékoztató — éppen az én többrendbeli dünnyögésemre — most kifejezetten úgy készült, hogy a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai — a levelezők talán nem —, és a Nobel-díjasok megért­hessék. Igaz, én azt kértem, hogy kíséreljék meg az illetékesek az egy­szerű emberek számára is meg- emészthetően megfogalmazni, vagy mondják meg kereken: szabad vagy nem szabad a Súgóban fürödni. A szöveget tanulmányozva olyan érzésem van, hogy nincs közvetlen életveszély a fürdőzők számára. Csak az utolsó mondatot — amint Adóm mondja az Ember tragédiájá­ban — „Csak az a vég — csak azt tudnám feledni.” Mert az a vég így szól: A biológiai (alga) produkció még nem indult meg. Hát most mondja meg valaki, jó ez a meg nem indulás a biológiai produkciót illető­en vagy éppenséggel életveszélyes. Tulajdonképpen milyen a Sugovica Vlze' Gál Zoltán • Térkép a kézben, indulás! JAVULNAK A BÁCSALMÁSI SZAKMUNKÁSKÉPZÉS FELTÉTELEI Tanműhely-felszerelés Backnangból Az ipari szakmunkásképző isko­lák — elsősorban a jelenlegi gazda­sági recesszió következtében — egyre inkább elvesztik üzemi hátte­rüket. így van ez a Jelky András Szakmunkásképző Intézetet illető­en is. — mondja Welchner Antal igazgató. Ezért is van nagy jelentő­sége annak az egyre élőbbé és gyü­mölcsözőbbé váló kapcsolatnak, melyet az intézmény bácsalmási ta­gozata — jórészt Bubán László szakoktató kezdeményezésére — a backnangi szakiskolával kiépített. Tavaly a bácsalmásiak tettek kéthetes látogatást — amit inkább tanulmányútnak nevezhetnénk —, hiszen az előre kidolgozott prog­ramban megismerkedhettek a leg­fejlettebb ipari technikával és ok­tatómódszerekkel. Most a back- nangiak viszonozták a látogatást, amikor Gmelin Müller igazgató és Werner Ayasse igazgatóhelyettes vezetésével egy hetet töltöttek Bácsalmáson. A backnangi tanárok és fiatalok számára változatos programot ké­szítettek elő a vendéglátók — tud­tam meg Szieglné Hermann Kata­lintól, a bácsalmási tagozat vezető­jétől — (pécsi, kecskeméti, bugaci és gemenci kirándulás szerepelt a forgatókönyvben), de volt a dele­gációnak egy nagyon fontos, gya­korlati célja is. A backnangi szak­iskola — az 1600 tanulós intéz­mény tapasztalatainak felhaszná­lásával — kidolgozott egy ajánlást a bácsalmási ipari tagozat fejlesz­tését és jövőjét illetően. A mintegy 200 oldalas, részletes tervezet — egyebek között — új tanműhely építését szorgalmazza, a fémipari alapkiképzéshez nélkülözhetetlen kézi készségek elsajátíttatására. Miután a Bácsalmási Állami Gaz­Az elmúlt évben megkétszerező­dött a jogi személyiséggel rendel­kező társaságok száma, s ezen be­lül különösen jelentősen nőtt a korlátolt felelősségű társaságoké. A gyorsan szaporodó társaságokat kívánja segíteni a Társas vállalko­zók kézikönyve, amelyet a Verzál Kiadó jelentetett meg. A kézi­könyv elmagyarázza, hogyan lehet kft.-t alapítani, hogyan történik az egyszemélyes kft.-k létrehozása, részletesen ismerteti a cégbejegyzés daság vállalta a tanműhely felépí­tését, a backnangiak a rövidesen itt megkezdődő oktatás szerkezetét és eszközszükségletét tanulmányoz­ták. A tanműhely teljes berendezé­sének összeállítását, és a drága szerszámgépek megvásárlását ma­gukra válíalták. Az októberre megérkező és ajándéknak szánt korszerű berendezéssel nagyot lép előre a bácsalmási ipari szakképzés — állítja Bényi Zoltán szakoktató, aki az igények felmérésében kez­dettől fogva vett részt. Gál Zoltán szabályait. Foglalkozik a kft.-k adózási rendjével, különös figyel­met szentel az egyes adók. adóelő­legek fizetésének, illetve kiutalásá­nak határidejével. A könyv kitér az adó visszaigénylésének problémá­jára is, és arra, milyen adatszolgál­tatást kell a kft.-knek végezni. Emellett a társasági adó, az általá­nos forgalmi adó, személyi jövede­lemadó témaköréről is szól a könyv, valamint beszámol a mun­káltatói teendőkről is. Társas vállalkozók kézikönyve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom