Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-22 / 146. szám

PETŐFI NÉPE Bővül az Európai Közösség (Folytatás az 1. oldalról) A miniszterek érintették a közös­ség nagyobb arányú bővítésénél szükségessé váló intézményi válto­zásokat is — a „második vagon” csatlakozása esetén ugyanis a műkö­dőképesség megőrzéséhez a bizott­ság véleménye szerint szervezeti vál­tozásokra van szükség. 25 vagy több tagállammal a közösség nem mű­ködhetne ugyanúgy, mint most. Franciaország és Németország hí­rek szerint a hatékonyság érdeké­ben, „áramvonalasítani” kívánná a közösség irányító mechanizmusát, míg több kisebb tagállam erőteljesen ragaszkodik a hathavonta rotáló el­nökség intézményéhez, az európai parlamentben pedig a kis államok­nak aránylag nagyobb számú képvi­seletet kívánna biztosítani. Rádióbeszélgetés a köztársasági elnökkel Göncz Árpád cáfolta, hogy poli­tikai apátia van az országban. Az emberek az álvitákat utálják, ame­lyek ellenkező hatást váltanak ki, mint amit generálniuk kellene — mondta. Az államfő beszélgető- partnere Tamói Gizella volt a rá­dióban szombaton délelőtt sugár­zott Vendégségben a köztársasági elnöknél című műsorban. A köztársasági elnök vitathatat­lannak nevezte, hogy az Ország- gyűlés nagy munkát végez, ám a törvényhozás minőségéről nem volt ilyen kedvező a véleménye. Kifejtette: a törvénykezés értékét az adja, hogy a társadalom elfo­gadja a szabályokat. Az Alkotmánybíróság munkájá­val kapcsolatban Göncz Árpád ki­fejtette, hogy bár a bíróság pártat­lanságához nem fér kétség, mégis po­litikai hatásoknak van kitéve. Olyan országban ahol létkérdések vetőd­nek fel konszenzus nélkül nem lehet kormányozni. Egyetértés hiányá­ban az egész ország vesztes lehet, a győzelmet nem szerezheti meg senki. Bírálta a „nyilvánosság” hang­vételét, rosszhiszeműnek nevezte. Mint mondta: nem ismerjük saját eredményeinket, álmokban élünk a „nagyság” kérdéseiben, miköz­ben kicsinyesen kesergünk. A médiaháborúval kapcsolatban Göncz Árpád, hivatkozva statiszti­kai felmérésekre elmondta: 1989— 91 között a politikai műsorok nézett­sége harmadára, felére csökkent, akár „liberálisak”, akár „nemzeti­ek” ezek a műsorok. Az ilyen jellegű programok hitelüket vesztettek. He­lyettük tárgyilagos hangvételű mű­sorok kellenek. A média vezetőinek megválasztásában pedig közmegál­lapodására van szükség. A köztársasági elnök egyetértett azzal a megállapítással, hogy ha­zánk nemzetközi megítélése javul, nő a bizalom és a jóindulat Ma­gyarország irányában. 2. oldal 1992. június 22 Az SZDSZ a kormány- politikáról Az SZDSZ ügyvivői testületé úgy ítéli meg, hogy a kormánytöbbség politikája olyan irányt vett, ami számára is önpusztító hatású. A kormánytöbbség szinte vala­mennyi hatalmi ággal összeütkö­zésbe került, és arra törekszik, hogy a hatókörén kivül eső autonómiák­ra is olyan hatást gyakoroljon, ami túlmutat a kompetenciáján. A sza­baddemokraták meggyőződése, hogy nagyon határozottan szembe kell fordulni ezekkel az elképzelé­sekkel. Minderről Tölgyessy Péter, az SZDSZ elnöke beszélt az Orszá­gos Tanács szombati ülését követő sajtótájékoztatón. A párt elnöke, aki az Országos Tanács ülésén az ügyvivői testület beszámolójának ismertetője volt — kiemelte: mélyen hiszünk abban, hogy az ország többsége nem támogatja ezt a poli­tikát. Áz ellenzék feladata egyrészt az, hogy szembeforduljon ezzel a hatalmi politikával, másrészt pedig, hogy valódi alternatívát nyújtson — húzta alá végezetül. A párt elnöke, egy kérdésre vála­szolva, bírálta a kormányzat egy­házpolitikáját is. Ennek a politiká­nak a törvényi megvalósulása — vé­leménye szerint—egybemossa az ál­lami és egyházi intézményeket. Tanácskozás a keresztény szellemű politizálásról • Több százan vettek részt a kecskeméti Tudomány és Technika Házának előadótermében a kétnapos tanácskozáson. (Folytatás az 1. oldalról) nek csaknem a fele a fejlett nyugat felé irányul. Ez az irányváltás azonban áldozatokat követelt tő­lünk -— mondotta az előadó. A polgári demokráciákban sen­ki sem várhatja el — pont a de­mokratikus átalakulás miatt azt, hogy a kormány úgy cselekedjen mint a régi rezsim irányítói. Tele­fonokkal személyügyi, kérdéseket nem lehet megoldani. így Kecske­méten is a polgároknak kell aktivi­tásukkal a civil társadalom kurá­zsijával megoldaniuk saját gond­jaikat — emelte ki a miniszter- elnök. A 94-es választásokkal kapcso­latban a kormányfő elmondta, hogy az évtizedek alatt felhalmo­zott problémákat nem lehet megol­dani négy év alatt. Ezért is van szüksége az MDF-nek s a koalíció­nak a választók további bizalmá­ra. A szövetségesek közül azonban a kisgazdáknak tisztázniuk kell a belső helyzetüket, ettől függ ugyanis az, hogy a fórum támogat­ja-e őket. Áz ellenfelek ma úgy szá­molnak, hogy a koalíciós erők el­kopnak, hitelükét vesztik az első négy év során. Ezek egyes csoport­jai az SZDSZ válságát is belekal­kulálták már politikai terveibe, s a Fideszt is majdnem beugratták, hogy, elindítsa választási hadjára­tát. Úgy vélik, hogy miután a par­lamenti erők majd a padlóra kerül­nek, akkor a régi nomenklatúra személyiségei visszajöhetnek a kül­földi vegyes vállalatoktól, s a gaz­dasági pozíciókból. Az egykori ve­zetők nem tettek még le arról a tervükről, hogy visszakerüljenek a hatalom sáncai mögé. A miniszterelnök záróbeszédé­ben elemezte az MDF-en belüli szellemi áramlatok — a keresz­ténydemokrácia, a nemzeti libera­lizmus és a népi-nemzeti eszme — történelmi gyökereit és egymás­ra gyakorolt hatását. Kiemelte, hogy olyan összefüggő nézetrend­szerekről van szó, amelyek szelle­mi génbankként táplálják a de­mokrata fórumot. Ezek sajátos szintézise óvja meg a centrum pár­tot attól, hogy elcsússzék valamely irányzat felé. A liberális gondolati­sággal kapcsolatban megjegyezte, hogy a fórum a nagy elődök Szé­chenyi, Kossuth, Deák, Eötvös nemzeti örökségét vállalja. „Ezt a liberalizmust soha nem adjuk köl­csönbe ellenfeleinknek, akik erre nem méltóak.” — hangsúlyozta beszédének végén Antall József. Barta Zsolt * A tanácskozás szombati eseményeit az alábbiakban foglaljuk össze Négy pontban fogalmazta meg Salamon László országgyűlési kép­viselő a kereszténydemokrácia mai sajátos, itthoni feladatait abban a vitaindító előadásában, amelyet A kereszténydemokrácia helye a mai politikában címmel tartott. Egyrészt nemet kell mondani az előző 40 évre, az ott kialakult gaz­dasági, szociális helyzetre, vala­mint a diktatúrára utaló, bárhon­nan jövő megnyilvánulásokra. Szerepet kell vállalni a politikai kultúra megteremtésében, a közé­leti feladatok ellátásában. Segíteni a szétvert egyházi struktúrák újjá­élesztését, biztosítani a hit és a val­lás hozzáférhetőségét mindenki számára, ami nem jelentheti a má­sokra való ráerőltetést, előmozdí­tani, hogy az egyházak szolgáló­funkciója kulturális, karitativ, szo­ciális téren kibontakozhasson. Vé­gül a keresztény értékeken alapuló közélet, a társadalmi szolidaritás kiszélesítése, a szociális piacgazda­ság kialakításával együtt, a szociá­lis segítség erősítése. Radikálisabb fellépést A vitában Bakai István igazság­ügyi miniszter rámutatott: nem a parlamentben leghangosabb libe­rális eszmevilág képviselői a fő ri­válisok, hanem a hosszabb távú gazdasági program mai nehézsége­it kihasználó baloldali demagógia, s veszélyes lehet, ha a keresztény- demokrata irányzat a józan embe­rek körében nem tud elterjedni. Mert az is kereszténydemokrata érték, ha a megszerzett hatalmat nem akarjuk átengedni — hangsú­lyozta —, ugyanis beláthatatlan következményekkel járhat, ha nem a józan erők kerülnek hatalomra. A felszólalásokban elhangzott, hogy a keresztény irányzat nem érvényesül eléggé az MDF-ben sem, határozottabb, radikálisabb politika szükséges a párton belül és a parlamentben is. Az oktatással kapcsolatban Dobos Krisztina fej­tette ki: nincs világnézeti semleges­ség, világnézeti tolerancia kell. Filó Katalin nem csak az elbizonytala- nodókhoz szólt, amikor üzente or­szágnak, világnak: „Nekünk van a leghatalmasabb szövetségesünk, miértünk angyali seregek harcol­nak!” A caritástól a politikáig Kelemen András államtitkár a caritásból kialakuló politizálás fo­lyamatát elemezte, a több ezer éves hagyományokig visszatekintve szólt a jelen feladatairól, a keresz­tény szociálpolitikáról. A vitában Marx Gyula a Nemzeti Megújho­dás Programján belül egy rövid tá­vú cselekvési programot sürgetett, amellyel meg lehet szólítani a tár­sadalmat, s amelynek az érdekkép­viseletet, munkanélküli pályakez­dő fiatalok továbbképzését s a csa­lád problémakörét kellene tartal­maznia. Ez utóbbiról, vagyis a csa­lád szerepéről, s a régi nagycsalád helyét bizonyos értelemben átven­ni tudó közösségekről beszélt Ács István egri püspök, aki azt is kifej­tette: a politikai tevékenység, a kö­zösség szolgálata is caritás. Kereszténység és művészetek A szombat délutáni kerekasztal- beszélgetésen Bánffy György, Po- korny Endre, Szokolay Sándor és Zsigmond Attila beszélt a művésze­tek és a kereszténység kapcsolatá­ról, s felolvasták Kerényi Imre ren­dező levelét is. E beszélgetésben is megfogalmazódott a radikális cse­lekvést igénylők határozott véle­ménye éppúgy, mint a toleranciára jobban építők álláspontja. Előbbi­re példa egy Gandhitól származó idézet: „Nem mindennel értek egyet, amit eltűrök” megfordítása, aktualizálása: „Ne tűrjük el, ami­vel nem értünk egyet!” A másik nézet: a keresztény alapokon álló művészet — éppen mert világo­sabb, érthetőbb, érzelmileg is meg- közelíthetőbb —- az egyéb irányza­tok létezése mellett tudja bizonyí­tani, hogy közelebb áll az embe­Perelik a harmincötöket Az FKgP országos vezetősége vasár­napi ülésén határozatot hozott arról, hogy tudomásul veszi Torgyán József párttagsági és pártelnöki jogaiból való felfüggesztését, egyben utasítja az or­szágos elnökséget: folytasson le fegyel­mi eljárást Torgyán Józseffel szemben. Az elfogadott dokumentum figyelmez­teti az FKgP tagságát és az ország köz­véleményét, hogy Torgyán Józsefnek a felfüggesztés időpontjától kezdődően hozott intézkedései és a párt nevében tett nyilatkozatai érvénytelenek. Az or­szágos vezetőség a felfüggesztett párt­elnök minden cselekedetétől és nyilat­kozatától elhatárolja magát. Szerződésszegés, a választókkal és a kisgazdapárt tagságával szemben elkö­vetett csalás miatt előbb a hazai, majd nemzetközi bíróságon pert indít a 35-ös kisgazda frakció, tagjai ellen az FKgP Hajdú-Bihar megyei szervezete erről a vasárnap Debrecenben megtartott inté­zőbizottsági ülésen döntöttek a résztve­vők. Szabó Sándor főtitkár, a Torgyán József által megbízott megyei elnök az ülés után az MTI tudósítójának el­mondta: Hajdú-Bihar 84 kisgazda szer­vezetéből 78 képviseltette magát 112 taggal az IB-ülésen. Egyhangúlag úgy foglaltak állást, hogy a Független Kis­gazdapárt ellenzéki párt, ezért csak azt a vezetést tudják elfogadni, amelyik nem akarja a pártot visszavezetni a kor­mánykoalícióba. Ezt a fajta vezetést je­lenleg Torgyán József képviseli, ezért Hajdú-Bihar kisgazdái Torgyánt isme­rik el, és őt támogatják az FKgP élén. Bírál a Fidesz A kormányzat politikája egy mondat­ban foglalható össze: „aki nincs velünk, az gyanús”. A vezetés „szekértáborokat” alakít ki maga köré, ezzel többek között megosztva az újságíró-társadalmat és az érdekképviseleteket. Ezt a politikát blok­kolni kell, mivel hosszú távon is megza­varhatja a társadalom gondolkodását — jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz parla­menti frakciójának vasárnapi, szilvásvá- radi sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor hangsúlyozta: úgy egy országot nem lehet vezetni, mint ma, ami­kor „miniszter miniszternek a farkasa.” Az ülésen Orbán Viktort megbízták a kormányzati munkára való felkészülés irányításával. A frakció kialakította az abortusszal kapcsolatos állásfoglalását is, amelyet kedden a Parlamentben is­mertetnek az újságírókkal. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Jeszenszky—Nastase találkozó Kötetlen megbeszélést folytatott vasárnap a svájci Crans-Monta- nában Jeszenszky Géza magyar éa Adrian Nastase román külügymi­niszter. A román kollégájával létrejött találkozóról Jeszenszky Géza elmondotta az MTI tudósítójának, hogy az nem előre megbeszélt összejövetel volt, de hasznosnak bizonyult. — Tegnap egy pódiumon ültünk a román külügyminiszterrel a nemzeti kérdésről folytatott vitákon. Természetesen voltak eltérő nézetek. De az ott elhangzott román álláspont bizonyos ígéreteket is tartalmazott. Mostani, kötetlen találkozónk arra volt alkalmas, hogy olyan kérdéseket is megemlítsünk, amelyekről eltérő véleményünk van. Az ilyen találkozók eredménye az lehet, hogy a jövőben talán nem kerül sor olyan lépésekre, amelyek nem csak személyes kapcsola­tainkat nehezítik meg, de rontják a két ország kapcsolatait is -— mondotta a miniszter. — Közös feladatunk, hogy ne hangozzanak el olyan nyilatkozatok, ne jelenjenek meg olyan kiadványok, amelyeket a két ország közvéle­ménye nem tud elfogadni — mondotta Jeszenszky Géza, —- Magyar részről igyekszünk ezt megvalósítani, mértéktartó magatartást tanúsí­tani, s erről beszélgettünk román kollégámmal is. Elválás békében Pavel Kohout író a 3 Sat televiziós adón azt fejtette ki, hogy a délszlávoktól eltérően a csehek és szlovákok között nem várhatóak véres összecsapások, „ez a két nép a történelem folyamán sohasem harcolt egymás ellen”. Kohout szerint a csehszlovák lakosság körében messze nincsenek többségben a szétválást akarók. A politikusok nem is akarnak referendumot, mert az nem őket igazolna. Az író szerint attól sem kell félni, hogy konfliktusra kerül sor a Szlovákiában élő magyar kisebbség és a szlovákok, vagy a magyar kormány és Szlovákia között. „Nagyon is el tudom képzelni, hogy a szlovákok, akik önállóságukat történelmi jogon indokolják, ugyanazt meg fogják adni a területükön élő többieknek, mint amit maguknak követelnek meg.”— jelentette ki Pavel Kohout. A Bundeswehr nem a világ csendőre A Bundeswehr e pillanatban sem anyagilag, sem lélektanilag nincs felkészülve harci bevetésekre a NATO-határokon kívül, de nem ki­zárt, hogy a későbbiekben az ENSZ által szankcionált harci cselekmé­nyekben részt vesz. Ezt közölte Volker Rühe német védelmi miniszter a Bild am Sonntag cimű lappal egy szombati hírügynökségi interjúelö- zetes szerint. Rühe kijelentette továbbá: „Nem fogjuk a világon min­denütt, Nagomij Karabahtól az Amurig, a világrendőr szerepét ját­szani, mindenütt, ahol emberek akarják leöldösni egymást.” Az agresszor Oroszország? Telefonon folytatott egyeztetést vasárnap hajnalban a Moszkvával szembekerült Grúzia és Moldova első számú vezetője — jelentette a moldovai elnök szóvivői hivatala. Mircea Snegur és Eduard Sevard- nadze az utolsó szóig egyetértett abban, hogy Oroszország agressziót valósít meg országaikban és ennek véget kell vetni. Mindketten java­solták, hogy haladéktalanul érkezzenek külföldi megfigyelők a hely­színre, hogy a világ objektív tájékoztatást kaphasson az ottani esemé­nyekről. Walesa a lengyel helyzetről A jelenlegi helyzetben új parlamenti választások kiirása akár pol­gárháborúhoz is vezethetne — nyilatkozta pénteken Lech Walesa lengyel államfő a Radio Zetnek adott interjújában. Barabás T. János, az MTI tudósítója szerint nem zárta ki annak lehetőségét, hogy elnöki pártot alakít, amely jellemzése szerint a „nemzeti józanság és reform” pártja lenne. Először nyilatkozott úgy az államfő, hogy hivatali ideje lejárta után esetleg újra jelölteti magát az elnöki tisztre, ha a helyzet addig nem változik, s változatlanul „becsapják a nemzetet, nem oldják meg a problémákat, és csalók vezetik a politika játszmáit”. Nyugati foglyok a Szovjetunióban? A második világháború végén 2500 nyugat-európai állampolgárt tartottak fogva a tambovi területen lévő hadifogolytáborokban. Ez derül ki azokból a mindeddig abszolút titkosként kezelt dokumentu­mokból, amelyeket most a tambovi belügyi hatóságok bemutattak az újságíróknak. A szupertitkos dokumentumok nyilvánosságra hozataláról az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség vasárnap számolt be. E doku­mentumok és a helyi lakosok vallomásai azt tanúsítják, hogy 1945. május l-jén a közép-oroszországi hadifogolytáborokban a hitlerista német hadsereg katonái mellett amerikai, angol, francia, luxemburgi és más országbeli állampolgár is tartózkodott, v A helyi belügyi illetékesek elmondása szerint feltételezhető, hogy a szovjet hadsereg által felszabaditott hitlerista táborokból átkerült személyekről van szó. A szakemberek dolga annak kiderítése, hányán vannak itt eltemetve. A Köberl-gyilkosság indítéka _ Helmut Frodl számára olyan volt ez a gyilkosság, mint egy film. Úgy érezte magát, mintha forgatna. Egyáltalán nem fogta fel, hogy ezúttal nem fikcióról, hanem a valóságról van szó — mondta a szombati osztrák lapok szerint Frodl ügyvédje. Védence mentségére az ügyvéd azzal állt elő, hogy Frodlt ketten is zsarolták: egyrészt a gyilkosságnál csaléteknek használt Biza Nikov, a szépséges jugoszláv fotómodell, aki gyermeket várt tőle. A lány pénzt követelt, ellenkező esetre kilátásba helyezte, hogy elmondja Frodl feleségének a kapcsolatukat. A másik zsaroló — az ügyved elmondása szerint — maga az áldozat, Fritz Köberl volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom