Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-20 / 145. szám
4. oldal, 1992. június 20. 1920. január 20. Baski Laci és Schmidt Rezső hadnagy, aki október 7-én testvérével, Schmidt Jenő tiszthelyettessel, mint fehérterroristák Or- goványra jöttek, valószínűleg a Pap gyerekek hívására és Ürge Lajost, Hajmási Andrást, Hardi Bíró Jánost kommunistákat a Csóka gyerekeket pedig ártatlanul elhurcolták a bugaci erdőbe, részint a Tolvajosba, ott agyonverték és elásták őket. Ma Baski Laci és Schmidt hadnagy összeszedtek Orgoványból 30-40 fiatalembert, Józsa Sándort, Kristóf Józsit, Zilahi Sándort, a mi Sándorunkat is, aki a községházánál jegyzőgyakornokként szolgált. Összeszedték őket és a 25— 26- ára tervezett követválasztásra Budapestre vitték el, mint mondják, a munkásság esetleges zavargása ellen. Este vacsora volt nálunk. Schmidt hadnagy — ez a közönséges, műveletlen alak, aki tán a kegyetlenségéért kapta tiszti rangját—igen álmos volt és ledőlt a díványra. A feleségem a feje alá tett egy vánkost, rá meg egy nagy dunnát. Baski Laci a kopott hangjával csak beszélt, beszélt. Megjegyzem, erről az emberről Józsa Zsig- mond azt a jellemzést adta egyszer, hogy szélhámos. Azokban a kegyetlenkedésekben, amiket a kecskeméti kommunistákkal elkövettek á Héj- jas-féle különítmény emberei, ő mindenben részt vett. Első volt a verésben, a kínzásban, az akasztásban. Amikor a kecskeméti bíróság kiszállt az izsáki három zsidó ellopása és kirablása kiderítése miatt, pár hétre elmenekült Komáromba ő is, meg a cimborái, Denács, Francia Kiss Mihály, legifjabb Király Gábor és az ősz Király Jóska is. Most már előjött! Míg Schmidt aludt a díványon, addig Baski Laci meg a mi Sándorunk át-átmentek a községházára megnézni, hogy együtt van- nak-e már a beszállítottak. Végre úgy 11 óra körül visszajöttek—már én is lefeküdtem —, Schmidtet fel- költötték és elmentek. 1920. január 25—26. (Január 25 —26-án a napló tulajdonosa részletesen leírta a kétnapos követválasztást. Ennek közlésétől ezúttal eltekintünk, egy apró adalékot azonban idézünk. — A szerk.) Helyettem a Tolvajosban Laci fiam járt Balogh János polgárőrrel, mint karhatalmi megbízott. Azt mondja, borkínálásban volt részük bőven. De volt ám olyan hely is elég, ahol azt mondták nekik, hogy „Nem tudjuk mink azt, hallja, hogy mi az az országgyűlési képviselő- választás”. Laci fiam beszélte este, hogy Balogh János egy borovicskabokor tövében ásott veremforma gödör mellett állt egy helyben — a bugaci határ felé volt, idős Gomba Pál földecskéje végében — s kalap- levéve mutatott rá a gödörre, ahová Pap István és Schmidt szegedi fehérterrorista .által vadászfegyverrel mellbe lőtt Ürge Lajos, volt direktóriumi tagot és a félkezű Hardi Bíró Jánost beledobták és nagyjából betakarták. Az ég felé kiáltott: „Azt mondom emberek, hogy ne hagyja Isten büntetés nélkül azt, aki felebarátját úgy lövi agyon és úgy ássa el, mint a kutyákat”. (...) (A január 27— 28-ai naplórészletek közlésétől terjedelmi okok miatt eltekintünk. — A szerk.) 1920. február 1., vasárnap. Rossz hírek szállingóznak haza a Budapestre Baski Laci és Schmidt hadnagy által elvitt orgoványiakról. Egy részüket leölték a csepeli munkások a választások alkalmával, • Akasztás Orgoványon. (A Kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteményéből. Eredeti forráshely: Legújabbkori Történeti Múzeum.) mások kórházban fekszenek betegen, köztük Zilahi Sándor és Józsa Sándor is. Szüleik még tegnap, szombaton felszaladtak Pestre. Mi is nyugtalankodunk hogylétük felől. A nagy nyugtalanságnak azután az lett a vége, hogy vasárnap délután, egy órakor én is kocsira ültem, hogy megyek Fülöpszállásra az ötórai vonattal és onnét Pestre. Alighogy elindulok, a piactéren találkozom Illés Gergely tanítóval, aki mint a polgárőrség parancsnoka, hadnagyi ruhában jár. Kérdem tőle, hogy indul-e ma vonat Pest felé. — Nem — hangzott a válasza. Legközelebb hétfőn hajnalban lesz járat. Kérdi, miért akarok Pestre menni. Mondom, hogy Sándorhoz. — Hisz Sándort hazaengedték Pestről — felelte Illés Gergely hadnagy, aki a hazaérkezett Baski Lacitól nyert értesülést minderről. Baski Andráshoz indultam, az Izsák és Orgovány közti határúton. Ott még nem tudtak itthonlétéről. Egy órát időztem náluk, majd a csonttá fagyott vetéseken keresztül egyenesen kimentem a félegyházi műútra, Nagy Király Imréékhez tartottam. Jól beal- konyodott, mire odaértem. Szerencsére ott találtam, akit kerestem, Baski Gyulát. A hír igaz volt. Sándor a kelenföldi IV. Károly laktanyából hazakéredzkedett, el is engedték. Pestről Kecskemétre utazott, majd Lacinál maradt és kedden jött ki az izsáki vonattal. 1920. február 3., kedd. Bementem Sándorért Izsákra. Elejtett szavaiból azt vettem ki, hogy rém dolgok történhetnek a kelenföldi laktanyában, ahol csupa kecskeméti, orgoványi van. A fehérterror teljes erővel dühöng. 10-15 zsidót is bevisznek naponként — meg nem zsidókat is —, s kínozzák őket. Egyiküket például kiherélték és a golyóit megetették a másikkal. Hamburger, volt kommunista népbiztos feleségét éppen Bécs felé utazása közben fogták el s vitték be a kelenföldi laktanyába. Kirá- lyilag bántak el vele, meztelenre vetkőztetve. (...) Sándor bizonytalan időre írásbeli elbocsátást kapott, hogy jogászi tanulmányait folytathassa. (A következőkben a napló február 7-ei feljegyzésében bőséges beszámoló olvasható Horthy Miklós kecskeméti látogatásáról. Ennek közreadására most nem vállalkozunk. — A szerk.) (Hétfőn folytatjuk) SZÍNHÁZ, MOZI, TEVE KECSKEMÉT, Városi mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: MY GIRL — AZ ELSŐ SZERELEM. Színes, mb., amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Árpád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: KACAGÓ KOCOGÓ — AVAGY PITKIN VISSZATÉR. Angol film. Stúdiómozi: 7 órakor: GRAND CANYON. Színes, amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Csalánosi autósmozi: este fél 10 órakor: ŐK IS A FEJÜKRE ESTEK. Színes, mb„ amerikai film. Tó mozi, a szabadidőparkban: este fél 10 órakor: ICE BABY. Színes, amerikai film. KISKUNFÉLEGYHÁZA: Petőfi mozi: 6 és 8 órakon AZ UTOLSÓ CSERKÉSZ. Színes, mb., amerikai film, csak 16 éven felülieknek. Stúdiómozi: 7 órakor: MAGAS SZŐKE + KÉT SZŐKE, Színes, mb., amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott. VÁROSI TELEVÍZIÓ: 8.00—12.00: ATV-víkend, szórakoztató hét végi magazin. A tartalomból: kapásjelző horgászoknak. repülési magazin, telebolt, CNV-világhíradó, a Solens együttes műsora, déli harangszó — László atya műsora. 14.00-15.00: KÉPÚJSÁG. KISKUN TV: 05—08: KÉPÚJSÁG. 08—12: AGRO TV műsora. 12—14: KÉPÚJSÁG. 21., vasárnap: A mozik műsora megegyezik a szombatiéval. VÁROSI TELEVÍZIÓ: 8.00-12.00: A csütörtök esti TV-Tévé-produkció ismétlése. 14.00—14.30: KÉPÚJSÁG. 14.30-tól: Kisfilmműsor, horgászkisfilm. 20.00-24.00: A péntek esti TV-Tévé- produkció ismétlése. MEGYEI KÖRKÉP NAPLÓ AZ ORGOVÁNYI VÉRENGZÉSRŐL 6. Mi történt a Tolvajosban? Vita a pénzügyekről Ülésezett a közép-európai egyetem kuratóriuma A Rudolf laktanyában felépítendő egyetem a becslések szerint több milliárdba kerül. Eddig csak néhány milliót sikerült összegyűjteni. Csütörtökön ült össze a Parlamentben a Közép-európai Nemzetközi Egyetem Alapítvány Kuratóriuma, melyen részt vett Mécs Imre országgyűlési képviselő, kuratóriumi elnök, Göncz Árpád köztársasági elnök, Csoóri Sándor író, Csóti Éva, a megyei közgyűlés képviselője, Ivanics István kecskeméti alpolgármester s a szervezet titkárai. A tíz napirendi pont közül a legtöbb vitát a pénzügyi kérdések váltották ki. Ivanics István úgy vélte, hogy a beszámolót, melyet Szűcs Tibor, az alapítvány gazdasági titkára — s aki egyben annak a kft.-nek az ügyvezető igazgatója is, amely az alapítvánnyal van üzleti kapcsolatban — készített, nem lehet elfogadni. A tavalyi gazdálkodásról szóló egyoldalas tájékoztató s a magyarázatul szolgáló 19 soros indoklás mellől hiányzik ugyanis egy valódi pénzügyi mérleg. Szűcs Tibor megjegyezte, hogy az egyetem megvalósításának hátterét biztosító USC Kft. gazdálkodásának csak azon részéről szolgáltathat adatokat, amelyek a Rudolf laktanya ingatlanainak hasznosításával kapcsolatosak. Az alpolgármester magyarázatot kér arra is, hogy 1992. év június 9-éig az alapítvány vállalkozási bevétele miért csak 45 ezer forint, amikor az épületek bérbevételével jóval nagyobb ősz- szegnek kellene befolynia. A titkár azzal igyekezett megnyugtatni a kurátort, hogy a nyár elejéig még nem készült el az 1992-es pénzügyi terv, s bérbeadásokból befolyt pénz majd csak azon lesz feltüntetve. Ám ígéretet tett arra, hogy a következő ülésre, melyet ősszel hívnak össze, megszületik a hiányolt tájékoztató. Ivanics István egy másik kérdéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kecskeméti képviselők nem látják biztosítottnak az egyetem indításának anyagi hátterét. Javasolta a helyi főiskolák egyesületének, és a nemzetközi intézmény ügyének az összekapcsolását. Mécs Imre az ötletet azzal utasította el, hogy az intézmény lényegisé- ge, a nemzetköziség szenvedne így csorbát, s a szomszédos népek gyanakvással tekintenének az egyetemre. Majd ismertette a Kockázat Rt. ajánlatát, amely jutalék fejében részt venne az oktatás indításához szükséges tőke előteremtésében. A vállalkozás egyéb üzleti terveiről Szirmai Péter szervezőtitkár tartott beszámolót. A kuratórium ezek után elfogadta Mécs Imre javaslatát, mely szerint Szirmai Péter az alapítvány főállású munkatársaként tevékenykedjen tovább az egyetem érdekében. B. Zs. A polgármester levele Szirmai Péter úrnak, a Középeurópai Nemzetközi Egyetem Alapítvány kuratóriumi titkárának állításával ellentétben a Honvédelmi Minisztérium a Rudolf laktanya kezelői jogát — miniszterdöntés alapján — térítésmentesen és feltétel nélkül adta át a városnak, s ebből következik, hogy Kecskemét Megyei Város Tanácsa belátása szerint dönthetett az épületegyüttes hasznosításáról. Egyértelműen megállapítható azonban, hogy mind a testület, mind a város akkori vezetői — a számos hasznosítási javaslat közül — elsőbbséget biztosítottak a Közép-európai Nemzetközi Egyetem megvalósításának, s ezért kerülhetett sor — a város kezelésében lévő Rudolf laktanya és a hozzá tartozó terület e célra történő hasznosítására való felajánlásával — az alapítvány létrehozására. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, az egyik alapító jogutódjaként, a Közép-európai Nemzetközi Egyetem létrehozásának szándékával, mint alapítványi céllal egyetértve, s azt támogatva továbbra is biztosítani kívánja az alapítványnak az épületegyüttes használatát mindaddig, amíg reményt lát a cél megvalósítására. A tulajdonjog fenntartása mellett azonban — az eddigieknél körültekintőbben — figyelemmel kívánja kísérni az alapítvány kuratóriumának tevékenységét. Ennek érdekében határozott úgy a közgyűlés, hogy a város polgármestere kérjen tájékoztatást a kuratórium eddigi tevékenységéről, valamint az alapítványi cél megvalósulásának időbeni lehetőségeiről. A közgyűlés kuratóriumi jelentéssel kapcsolatos — állásfoglalásáról a város lakosságát tájékoztatni fogjuk. Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere Horvát hagyományőrző tábor Garán Alaposan megnőtt a napokban a garai lakosság lélekszáma. Kétszáz gyermek és fiatal vett részt hétfőtől az itt megrendezett Nemzetiségi Komplex Folklór Gyermektáborban. Amint Krékity István iskolaigazgatóhelyettes, a tábor vezetője és egyben egyik zenetanára elmondta, a gyermekek három területen — népdal, néptánc és tamburajáték — ismerkednek meg az elődöktől átmentett és ma is élő hagyományokkal. A táncosokat Kricskovics Antal érdemes művész és Szilcsanov Mária tánctanár, a tambu- razenekart Ribár József, a neves vaskúti népzenetanár oktatja. A garai nemzetiségi tagozatos általános iskola hirdette meg a tábort. Az ország minden részéből, de elsősorban a környező településekről — Bátmonostor, Bácsalmás, Herceg- szántó, Vaskút és így tovább — érkezett gyerekek fogadására természetesen a község anyagi ereje kevés lett volna. Támogatást nyújtott a Minisztertanács Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatala, a megyei önkormányzat nemzetiségi bizottsága is. A gyerekek nem csak a környező településeken legnagyobb számban élő bunyevác, horvát, hanem a sokác, a rác (Dusnok, Bátya) és a nyugati- horvát hagyományokkal és nyelvjárással is ismerkedtek. A táborban tanultakat ma este gálahangversenyen mutatják be a horvát ének-, tamburazene és tánctábor résztvevői. G. Z. A BAJAI TELEVÍZIÓ MŰSORA 22-én, hétfőn: 20.00 órakor: Hírösszeállítás. PORZÓ IST- V ÁN-kosárlabdaemléktorna. Utána kívánság szerint egy film. 23;án, kedden: 9.30 órakor: HÉTFŐI MŰSOR ismétlése. 19.00 órakor: SZÍV TV. 24-én, szerdán: 19.00 órakor: HÉTFŐI MŰSORAINK ISMÉTLÉSE (meccs és film). 25-én, csütörtökön: 18.00 órakor: TV—TÉVÉ 1. 26-án, pénteken: 20.00 órakor: TV—TÉVÉ 2. 27-én, szombaton: 9.00 órakor: ATV-MAGAZIN. 28-án, vasárnap: 8.00 órakor: TV —TÉVÉ 1. ismétlés. 20.00 órakor: TV—TÉVÉ 2. ismétlés. HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG: 12.00 órától adáskezdésig: KÉPÚJSÁG. Jótékonysági gála a koronáriaőrző javára • A jótékonysági hangverseny szereplői: (balról jobbra) Obenfrank Péter (zongora), Pászthy Júlia, Gerlesits Ferenc, Pitti Katalin, Berkes János (ének), Hegedűs D. Géza (vers), Bay Éva (összekötő szöveg), az est közreműködői. (Kép és szöveg: Gál Zoltán) Nagy sikerű jótékonysági hangversenyt rendezett a bajai helyőrségi klub a városi kórház koronáriaőrzője műszerbeszerzésének javára. A koncerten Göncz Árpád köztársasági elnök, az est fővédnöke képviseletében Pick Róbert ezredes, államtitkár köszöntötte a megjelenteket, majd Surján László népjóléti miniszter, a hangverseny védnöke mondott ünnepi beszédet. Védnökséget vállalt Für Lajos honvédelmi miniszter is, akit — akadályoztatása miatt — Raffay Ernő honvédelmi minisztériumi államtitkár képviselt. POSZTUMUSZ DÍSZPOLGÁRI KITÜNTETÉS Bernhart Sándor emlékezete Meghatóan szép pillanatoknak volt tanúja a bajai városháza díszterme, amikor csütörtökön délután, pontosan 3 órakor ünnepi üléssé alakult át az/ön- kormányzati tanácskozás. Éber András polgármester nyújtotta át egykori elődje, dr. Bernhart Sándor posztumusz díszpolgári kitüntetését a leszármazottaknak. Kevesen vannak már, sajnos, akik személyesen ismerték Bernhart Sándort, és akik még jól emlékeznek a kiváló városvezetőre, a nagyszerű sportemberre, zenerajongóra, de elsősorban a humánus és bátor egyéniségre, aki élete kockáztatásával menekítette a háború idején a lengyel katonákat, aki megtagadta a zsidók és a munkaszolgálatosok kiszolgáltatását. Baján született 1889. május 5-én. Az itteni ciszterci gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait és tett érettségit. Budapesten és Kolozsvárott jogot és bölcsészetet hallgatott, majd 1913-ban ügyvédi diplomát nyert. Különböző városokban látott el közszolgálati hivatalt, majd 1929-ben szülővárosa hazahívta: tiszti főügyésszé választották. Amikor — ez 1937-ben történt — elnyerte a polgármesteri tisztséget, nagy terveket fogalmazott meg, melyeknek valóra váltását a háború kitörése jórészt megakadályozta. Ilyen elképzelése volt a posványos feltöltése, a vásártér elhelyezése, a dunai kikötő megépítése, a város csatornázása... A háború idején sokat tett a közellátás megszervezéséért, hogy Baja népe minél kevésbé szenvedje meg a világégés következményeit. Bátran kiállt a zsidó törvények lehetőleg emberséges végrehajtása mellett, közreműködött a lengyel katonák külföldre menekítésében, nem engedte meg, hogy a városi kórházból elhurcoljak az ott megbúvó zsidókat és munkaszolgálatosokat. A háború után elbocsátották, a betonútépítő vállalat különböző munkahelyein hányódott szerte az országban, egészen 1961-ig, amikor az Amerikai Egyesült Államokban élő gyermekeihez költözött feleségével, Zigány Klárával együtt. Itt halt meg, 95 esztendős korában, 1984. március 28-án. Emlékét utca és a bajai emberek hálás emlékezete őrzi szülővárosában. Gál Zoltán HETI SOROZATUNK
