Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. június 1., 3. oldal Bölcső vagy koporsó lesz a Föld? HETI SOROZATUNK • A nagymarosi munkagödör képe, ahol 1989-ben állították le az építkezést. A termé­szet lassan kezdi visszahódítani az elhagyott területet. Talán rövidesen eldől, mi lesz a sorsa a gigantikus építménynek, mely az ország egyik legszebb táját csúfítja el. Monumentális eseményre készül a világ: június harmadikén, szer­dán Rio de Janeiróban összeül az ENSZ Környezet és Fejlődés Vi­lágkonferenciája. Az eseményre több mint 160 ország állam- és kormányfőjét, szakértőjét, kör­nyezet- és természetvédő szerveze­tének, mozgalmának képviselőit várják. A várakozások szerint a résztvevők száma megközelítheti az 50 ezret. Holnap kezdődő soro­zatunkban azokkal az egész embe­riség sorsára kiható kérdésekkel foglalkozunk, melyek napirendre kerülnek a világkonferencián. A hiszékenység áldozatai Az emberi hiszékenységnek több sértettje is van az utóbbi idő­ben. A kiskőrösi rendőrkapitány­ság munkatársainak hosszú, kitar­tó munkával sikerült letartóztatni | az ilyen cselekményekkel többszö- : rösen gyanúsítható Beke Sándort. ! Legutóbb 1990-ben, közkegyelem- • mel szabadult büntetéséből. I A börtönből szabadulva azonban nem okult eddigi tetteiből, hanem újra, a bűnözés útjára lépett. Főleg az idősebb, egyedülálló hölgyeket kereste fel, akik megnyerő modora I miatt hamarosan a bizalmukba fo- ! gadták. így történt ez az elmúlt év | októberében is, amikor K.-nénél 1 töltött el három napot Kecelen. Azért távozott ilyen gyorsan, mert magával vitte a mintegy húszezer forint értékű rádiósmagnót. Ez­után a szintén helybéli G.-néhez hízelegte be magát, akitől egy Sup­ra videókészüléket tulajdonított el. (A zsákmányt alkalmi ismerősök­nél értékesítette.) Ezután Soltvad- kertre tette át a székhelyét, ahol Cs.-nénak házassági ajánlatot tett, majd egy óvatlan pillanatban az udvarából elvitte a japán Suzuki gyártmányú segédmotor-kerék­párt. A 32 ezer forint értékű mo­torkerékpárt később 10 ezer forin­tért értékesítette. Ezek után Beke Kiskunhalason egy kerékpárt és egy gépkocsit vitt el. Útja során visszatért Kecelre, ahol J.-né bizal­mába férkőzött, aki egész télen szállást adott részére, mint mon­dotta: mert elvégezte a házkörüli teendőket. Külön érdekesség az, hogy álnéven mutatkozott be szál­lásadónőjének, aki egy alkalom­mal a személyi igazolványát is lát­ta, mégsem fogott gyanút. Brenner László A Vöröskereszt kongresszusa A társadalmi változások kö­vetkeztében olyan nem várt terhek nehezedtek a humanitá­rius szervezetre, mint a sze­génység, a hajléktalanság és a menekültáradat problémája. A Vöröskereszt ezeknek a kihí­vásoknak igyekezett megfelelni. Ma már számos hajléktalan­szállást, népkonyhát, melegedőt üzemeltet az ország szinte min­den pontján, így Bács-Kiskun megyében is. A hozzászólások visszatérő témája volt a mozga­lom egyik alaptevékenysége, a véradóhálózat megújításának szükségessége is. A Magyar Vöröskereszt VIII. Kongresszusa egyöntetű­en megerősítette tisztségében dr. Andics László orvost, így ismét ő lett a legnagyobb ma­gyar humanitárius szervezet elnöke. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSRÓL ii Mit kell tudni a baleseti rokkantsági nyugdíjról Ha a munkaképesség-csökkenés eléri a 67 százalékot — szilikózis­ban megbetegedetteknél az 50 szá­zalékot —, s a beteg nem dolgozik rendszeresen, illetve lényegesen ke­vesebbet keres, mint a balesete előtt, akkor baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult. Ehhez szolgá­lati idő nem szükséges, csak az üze­mi baleset tényét, illetőleg a foglal­kozási ártalom bekövetkeztét kell igazolni. összege a munkaképesség-csök­kenés mértékétől, a nyugdíjazást megelőző átlagkeresettől és ha van ilyen, a szolgálati időtől függ. A III. rokkantsági csoportba tartozók — akik munkaképességü­ket 67 százalékban elvesztették, de önállóan el tudják látni magukat, s könnyebb munka végzésére ké­pesek —, átlagkeresetük legalább 60 százalékát kapják baleseti rok­kantsági nyugdíjként. A II. rokkantsági csoportba tar­tozók — teljesen munkaképtele­nek, de mások gondozására nem szorulnak —, figyelembe vehető átlagkeresetük legalább 65 százalé­kát kapják. Az I. rokkantsági csoportba tar­tozók — teljesen munkaképtele­nek és mások gondozására szorul­nak — minimum 70 százalékos baleseti rokkantsági nyugdíjra jo­gosultak. A szolgálati időtől függően mindegyik rokkantsági csoport­ban emelkedhet az ellátás mértéke, elérheti akár a 100 százalékot is. Ha a baleseti rokkantsági nyug­díj folyósítása mellett 4 egymást követő hónapon át dolgozik a be­teg, vagy elért keresete lényegesen magasabb a balesetét megelőző át­lagkereseténél, az ellátást meg­szüntetik. Helyette baleseti járadé­kot — lásd az előző részben! — kaphat. (Amellett korlátlanul lehet dolgozni és keresni.) A megállapított nyugdíj a be­teg élete végéig jár, hacsak álla­potában változás nem követke­zik be. Harta—Lossburg partnerünnepség Bács-Kiskun megye 116 települé­séből 24 lakói különböző nemzeti­ségűek. Ennek napjainkban külö­nös a jelentősége, hiszen egyre több szó esik az európaiságról, az e kon­tinensbe való integrálódásról. Eze­ket a gondolatokat szőtte ünnepi beszédebe dr. Leitert János, Harta polgármestere szombaton azon a nagyszabású ünnepségen, amelyen a nagyközségnek a németországi Lossburghoz fűződő kapcsolatát hivatalos rangra emelték. A Feke­te-erdő melléki híres üdülőhely 52 tagú delegációja a múlt hét csütör­tökön érkezett Hartára, hogy ven­dégeskedése végén tanúja legyen a partnerkapcsolat „szentesítésé­nek”. Az ünnepségen megjelent Wol- fart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, és Kő­törő Miklós a megyei közgyűlés el­nöke éppúgy, mint Lossburg fran­ciaországi partnervárosának pol­gármestere. Mind a hazai, mind az ide érkező németek szemében könny csillo­gott, amikor Lossburg polgármes­tere kifejtette: „Mi 1988. augusztu­sát soha nem tudjuk elfelejteni. Azt amikor bátor emberek a kis Ma­gyarországról a vasfüggönyt meg­nyitották előttünk. Ezzel a bátor tettükkel vált lehetségessé, hogy az NDK-ra kényszerűéit államrend megváltozzon, s hazánk, az egysé­ges Németország újra létrejöjjön.” Az ünnepséget a helyi televízió egyenes adasban közvetítette, így a nagyközség egész lakossága figye­lemmel kísérhette az eseményeket. Este díszvacsorán látták vendégül a lossburgiakat, majd a németek kitűnő fúvósegyüttesének és a he­lyi hagyományőrző tánccsoport műsora következett. Harta min­den szórakozóhelyén hajnalig állt a bál, szólt a muzsika. Zs. F. Hogyan kártalanítanak Bácsszőlősön? A termőföldkárpótlás megyei helyzetének megvitatásakor való­ságos kárpótlási fórummá alakult át pénteken a megyei közgyűlés. Dr. Izsák Dezsőné, a megyei kár- rendezési hivatal vezetője úgy vé­lekedett: bekövetkezett az amitől félt, rajta kérik számon a kárpót­lási törvény szabályait, amit nem ő hozott. Ettől függetlenül több, a hivatal illetékességi körébe tar­tozó problémát is sikerült megvi­tatni. A Hosszúhegyi Állami Gazda­ság bácsszőlősi leányvállalatával kapcsolatban megtudták az ér­deklődők, hogy ott is ki kellett volna jelölni a kárpótlási hivatal által kiközölt, közel 10 ezer aranykorona-értékű földet. Az ál­lami gazdaság azt válaszolta, hogy nem tud a kijelölési kötele­zettségnek eleget tenni, mivel érté­kesítették a bácsszőlősi földeket. A hivatal ennek utánanézett és kiderült: a földértékesítések 1991. szeptemberétől tartanak, mintegy 160 adásvételi szerződést kötöt­tek, melyek tulajdoni átjegyzése alaki hiba miatt viszont nem tör­tént meg. A leányvállalat egyéb­ként a kárpótlási törvény kihirde­tésekor még hatalmas aranykoro­na-értékű földnek volt a kezelője. A legutóbbi földkijelölési felszólí­tásra az állami gazdaság felszá­molását végző Reorg Rt. azt vála­szolta, hogy a hivatal mint hitele­ző lépjen fel. A megyei kárrende­zési hivatal azonban inkább a fővárosi bíróság illetékes bíróját kereste meg, aki június 10-ére tűzte ki a tárgyalást. A hivatal ekkor tudja meg, milyen módon lehetne a kárpótlásra jogosultak érdekeit megvédeni Bácsszőlősön és környékén. Mihályka Gyula Tamási Áron-est Kiskunfélegyházán • A köröndi Kirtos Művelődési Egylet tagjai. A köröndi Firtos Művelődési Egylet fiatal pedagógusokból álló irodalmi színpada volt a vendége, annak a Tamasi Áron irodalmi est­nek, amelyet Tiszta beszéd címmel a közelgő ünnepi könyvhét nyitá­nyaként rendeztek meg az elmúlt pénteken, a kiskunfélegyházi mű­velődési központ nagytermében. — Megilletődöttség, s természe­tes elfogódottság érzése nélkül nem is indulhatnak a szavak Ta­mási Áronról, a huszadik századi magyar próza klasszikusáról, aki­nek közelgő 95. születésnapja is időszerűvé teszi a megemlékezést — mondta bevezetőjében dr. Faze­kas István múzeumigazgató, aki párhuzamot vont Félegyháza nagy szülötte, Móra Ferenc és Tamasi Áron munkássága között. Ezt kö­vetően a Firtos irodalmi színpad tagjai adták elő Tamási Áron mű­veiből összeállított hangulatos mű­sorukat. Szász András OST—WEST BUSINESS ’92 Cél: a gazdasági kapcsolatok felújítása A kormány eltökélten támogat­ja azokat az üzleti találkozókat, amelyek hosszú távon a megbízha­tó piacokat élesztik fel — mondta Sárossy László, a Földművelés- ügyi Minisztérium államtitkára szombaton, Szegeden az Ost— West Business ’92 elnevezésű há­romnapos üzleti fórum megnyitó­ján. Az államtitkár hangsúlyozta: a találkozónak az a célja, hogy át­Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek (Folytatás) Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatá­borokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyi­ben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedezné fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. Pataki János, 1910 Akasztó, honvéd, meghalt 1945. január 15-én (hdf.); Polgár András, 1922 Kecel, tizedes, meghalt 1947. június 23-án (hdf.); Polgár Károly, 1918 Kiskunhalas, honvéd, meghalt 1943. február 25-én (hdf); Panzer Imre. 1910 Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. április 5-én (hdf.); Pap Ferenc, 1919 Kis ..., honvéd, meghalt 1946. május 28-án, (hdf.), Pásti Mihály, 1919 Nagy- baracska, honvéd, meghalt 1945. február 25-én (hdf.); Pál Antal, 1920 Kiskunfél­egyháza, honvéd, meghalt 1945. május 9-én (hdf.); Paál Imre, 1914 Bátmonos- tor, rangja ismeretlen, meghalt 1945. au­gusztus 23-án (hdf.); Pál Lajos, 1920 Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1947. március 30-án (hdf.); Pálfi Imre, 1921 Dunapataj, honvéd, meghalt 1945. szeptember 26-án (hdf.); Palotás József, 1907 Kiskunfélegyháza, honvéd, meg­halt 1945. április 25-én (hdf.); Palotás Sándor, 1917 Kiskunfélegyháza, rangja ismeretlen, meghalt 1945. július 29-én (hdf.); Papulár János, 1896 Hajós, rangja ismeretlen, meghalt 1945. október 10-én (km.); Pásztor Dezső, 1906 Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. március 7-én (hdf.); Peler Teréz, 1924 Gara, rangja is­meretlen, meghalt 1945. május 13-án (km.); Patai Pál, 1920 Kecskemét, őr­• Vannak, akikért még ma is imádkoz­nak. mester, meghalt 1945. május 3-án (hdf.); Patai Sándor, 1921. Szabadszállás, őrve­zető, meghalt 1945. március 4-én (hdf); Patkál János, 1909 Alpár, honvéd, meg­halt 1945. január 28-án (hdf.). G Giza Pál, 1899 Császártöltés, rangja ismeretlen, meghalt 1944. május 6-án (km.); Giesinner Mátyás, 1914 Bácsal­más, szakaszvezető, meghalt 1946. ja­nuár 17-én (hdf.); Genár József, 1921 Vaskút, szakaszvezető, meghalt 1945. március 30-án (hdf.). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszermun­kás, málenkij robotra elhurcolt. tekintse a korábbi szovjet—ma­gyar kapcsolatokat, és kiválassza azok közül az életképeseket, fel­fedje a piacbővítés lehetőségeit. Á konferencián részt vevő Jurij Romanov, az oroszországi föderá­ció debreceni főkonzulja kifejtette: elsőrendű feladatunk a gazdasági kapcsolatok felújítása. E kérdések megoldására az oroszországi föde­ráció főkonzulátusa előkészítette egy sokoldalú társaság koncepció­ját. A szervezet részvénytársaság­ként működne szegedi székhellyel, tevékenysége Bács-Kiskun megyé­re is kiterjedne. Szükség van a riasztó- rendszerre A Paksi Atomerőmű Rt. közleménye A paksi atomerőmű 30 kilométeres körzetében lévő polgári védelmi célú sziré­nák egy 1988-ban elkészült vezérlőrend­szer segítségével alkalmasak atomerőművi balesetek jelzésére is. A rendszer első hangos próbájára 1992. május 6-án került sor, amikor kiderült, hogy sok sziréna nem, vagy csak halkan szólalt meg. Az Országos Riasztási Szakszolgálat az MVM Rt.-hez tartozó áramszolgáltatók személyi állományára épül, a szirénák, jel­fogók és alállomások karbantartása az ő feladatuk. Ellenőrzésüket a Polgári Véde­lem Országos Parancsnoksága végzi. A május 6. után elrendelt teljes körű felülvizsgálat során a Démász szakembe­rei sajnos egy hibát követtek el, így 28-án délelőtt Kalocsán és környékén indoko­latlanul megszólaltak a szirénák. A sajnálatos eset rávilágított arra is, hogy a lakosok felkészítése ilyen esetekre nem történt meg. A „nukleáris katasztrófa”-jel (2 perces folyamatos vijjogó hang) hallatán az a helyes magatartás, ha az emberek zárt épületbe mennek. A Kossuth rádió fogja a további információkat közölni. Részvénytársaságunk mindent megtesz az atomerőmű biztonságos üzemeltetésé­ért, a lakosságot veszélyeztető baleset va­lószínűsége rendkívül csekély, mégis, mindannyiunk érdekében szükség van a riasztórendszerre és a lakosság jobb felké­szítésére. A magunk részéről ezért minden tőlünk telhetőt megteszünk, kérjük a la­kosság és az önkormányzatok szives meg­értését. A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság vezetése Soltvadkerti sérelem A megyei közgyűlésen képviselői fel­szólalás során hangzott el, hogy a Kis­kőrösi Állami Gazdaság kivágott egy kárpótlásra kijelölt erdőt. Ezzel csök­kentette Soltvadkert kárpótlási arany­korona-értékét. A megyei kárrendezési hivatal vezetője intézkedést ígért a kép­viselői felvetésre. Most érdemes spárgát termelni Mintegy hatvan-hetven érdeklődő gyűlt össze a zsanai művelődési házban péntek délután, a spárgatermesztéssel s a mezőgazdasági hitel lehetőségeivel kapcsolatban meghirdetett tájékozta­tóra. Soltvadkerttől Harkakötönyig jöttek a gazdák, hogy valami biztatót halljanak. A zöldségnövények fehér aranya, a spárga termesztéséről a téma hazai szakértője, dr. Fehér Béláné ku­tató adott mindenre kiterjedő, részletes tájékoztatást. A rendezvény második részében Zsíros Géza képviselő a hitel- támogatás lehetőségeiről beszélt a gaz­dáknak. A témára keddi lapszámunk­ban visszatérünk. Pedagógusoknak az érdekvédelemről A Pedagógusok Szakszervezete Bács-Kiskun Megyei Szervezete június 3-án, szerdán 9 órakor, a kecskeméti GAMF-on (Izsáki út 10.) felkészítőt tart az oktatás területén dolgozók ré­szére az érdekvédelem helyzetéről, a közoktatási törvény előkészítéséről, va­lamint az új munka törvénykönyvéről. Csak kérdezem A pánikkeltés vajon miért bo­csánatos bűn ? Egy múlt heti ese­mény kapcsán úgy tűnik, hogy az. Kalocsa környékén kataszt- rófariadót jeleztek a nemrég fel­szerelt műszerek, s mint jóval később kiderült — csak egy saj­nálatos műszaki hiba miatt. A gyermekeket biztonságba próbálták helyezni, néhány üzem leállt, többen csomagolni kezdtek, hogy elhagyják ottho­nukat. Csernobil óta tudjuk, hogy egy atomerőmű balesete azért is pokoli, mert észrevétlenül jön a halál. Ezzel nemcsak hogy ját­szani nem lehet, de szerintem a riasztórendszernek legalább olyan műszaki színvonalon kel­lene működnie, mint az atom­erőműnek. A múlt héten órákba telt, amíg a — telefonvonalak ter­heltsége miatt — sikerült az érintettek tudomására juttatni, hogy téves a riasztás. Ez szá­momra hanyatt esett logika. Te­lefon nincs, a riasztó hibás, vi­szont az atomerőmű abszolút jól és biztonságosan működik. Hogy van ez! Mintha Magyar- országon azért nem lehetne sze­mélyi számítógépet használni, mert nem tudunk olyan hokedlit gyártani, amelyiknek mind a négy lába egyforma hosszú, hogy vízszintes legyen a felület, amire a gép kerül. A paksi atomerőmű hovato­vább húszéves lesz. Eddig milyen riasztó volt a Duna-vidéken? Csak kérdezem ... Hámori Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom