Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-02 / 129. szám

6. oldat, 1992. június 2. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PÉNZ-TÁRCA TŐZSDEKALAUZ A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg . . . ?! A franchaise titkai (III.) Sorozatunk előző részében a legismertebb franchaise (ejtsd: frencsájz) rendszerekről szólva Haraszti Mihály, a Magyar Fran­chaise Szövetség alelnöke kifejtet­te: ha Chaplin újraforgatná a Mo­dern időket, helyszínül biztosan egy gyorséttermet választana. Ott ugyanis minden mozdulat elő van írva: hány másodperc alatt kell ki­szolgálni az ügyfelet; mit kell neki mondani, ha bejön, és mit, ha ki­megy. Az egyéniségét egy ilyen he­lyen mindenki elfelejtheti. — Lehet az alkalmazottak szá­mára is megfelelő motivációt terem­teni? —- A franchaise rendszerek dön­tő többsége családi vállalkozáso­kat tömörít, ezért-a motiváció nem annyira fontos, ahol pedig alkal­mazottakat kell felvenni, ott jól meg kell fizetni őket és sikeres pá­lya- vagy jövőképet kell eléjük ve­títeni. Például a McDonald’s-nál minden más szervezethez képest jobbak az előmeneteli lehetőségek. Igaz, hogy amíg valakiből főnök lesz, el kell viselnie az örökösen a háta mögött tüsténkedő felügye­lőt, aki nemcsak azt nézi, hogy mit csinál, hanem azt is, hogy mit nem csinál. — Nem hasonlít ez egy kicsit a rabszolgatartó rendszerekre? — Egy valódi piacgazdaságban senkit sem érdekel az alkalmazot­tak lelkivilága, véleménye. Nem­csak azt kell szeretni tehát a piac- gazdaságban, ami abban jó — tö­mött üzleteket, korszerű, gyors, udvarias önkiszolgálást —, hanem azt is, ami ezzel együtt jár: a bukás lehetőségét, a kemény munkát, a létbizonytalanságot azok feje fe­lett, akik nem képesek megfelelni az elvárásoknak, a piaci körülmé­nyeknek. — Ha én mégis magam kívánnék a saját vállalkozásom példáján fel­lelkesülve franchaise rendszert kia­lakítani, mit kellene tennem legelő­ször? — Elmenni egy megbízható ta­nácsadó céghez, amelyik segíthet a rendszer felépítésében. Nem azért, mintha az a vállalkozás, amelyik jó alapja lehet egy franchaise rend­szernek nem kiváló, hanem azért, mert aki belül van, az képtelen egy rendszert kívülről szemlélni, annak a hibáit, vagy kijavítandó gyengéit észrevenni. A saját autónkat sem tolhatjuk meg belülről. — Lehet-e Magyarországon va­laki kizárólagos jogú licencgazdája (disztribútora) egy külföldi rend­szernek? — Természetesen. Csakhogy ak­kor mindent neki kell ellátnia, ami egyébként a rendszer eredeti tulaj­donosának kötelezettsége a saját piacán. Mindemellett adaptálnia kell a rendszert, ki kell válogatnia a megfelelő vállalkozókat, és így tovább. Ehhez azonban előbb sa­ját magának kell megfelelnie a fel­adatnak. Egy ilyen licenc megvá­sárlása is többe kerül, magasabb a licencdíja, és az induló tőke is. Ezért nem mindegy, hogy a külföl­di piacon futó rendszerek közül melyiket választja ki az illető, to­vábbá hogyan szerződd a tulajdo­nossal. •— Mi a biztosíték arra, hogy ha valami külföldön sikeres, az Ma­gyarországon is az lesz? — Semmi. Ha az adaptációt nem jól végezték el, ha a vállalko­zást nem jól készítették elő, ha nem körültekintően tervezték meg, könnyen kudarcba fulladhat a vál­lalkozás. — A garanciák a rendszert átadó részéről ilyenkor néni érvé­nyesek ? — Ha a szerződést jól kötötték meg, akkor igen. Külföldön a ban­kok anyagi garanciaként fogadják el a franchaise formát, mint sikeres befektetést, ezért hajlandóak azt 70-90 százalékban megfinanszíroz­ni. A világon mindenütt már az első évben az induló vállalkozások 70-75 százaléka elbukik, ám a franchaise rendszereket átvevők­nek legfeljebb csak 5 százaléka húzza le a rolót. A siker esélyei tehát ebben az üzletágban összeha­sonlíthatatlanul jobbak. Merth László Ferenczy Europress Az „index” Szaklapokban, az újságok tőzs­dei rovatában gyakran használják a hét, vagy egy hosszabb időszak alakulásának jellemzésére a tőzs­deindexet, illetve annak változá­sát. Az egyik hetet például igy jel­lemezték: „míg az ezt megelőző hé­ten a tőzsdeindex enyhe gyengülési — azaz csökkenési irányzatot mu­tatott, addig a tárgyhéten az irány­zat enyhén emelkedő volt”. Néhány szaklap grafikusan is ábrázolja a tőzsdeindex alakulását, sőt, bemu­tatja annak átlagát 30-, 100 és 200 napos időszakban. Ez azonban nem helyettesíti az egyes értékpa­pírok árfolyam-alakulásának leí­rását. Kinek és mire jó tehát a tőzsde­index? Ha hasonlattal élnék, azt írnám: a tőzsdeindex egy szám­adat, annak növekedése, illetve csökkenése olyasvalami, mint a gépkocsi irányjelzője, idegen szó­val index. Megmutatja, merre megy a tőzsde „kocsija”, jobbra, azaz átvitt értelemben felfelé, vagy balra, azaz lefelé. Ugyanazt a sze­repet tölti be az értékpapírpiacon, mint a napi árfolyam: minősíti az egyes értékpapírokat, illetve azo­kon keresztül az értékpapírokat kibocsátó vállalatokat. Jelzést ad arról, hogy a befektetők hogyan ítélik meg a magyarországi befek­tetési lehetőségeket bizonyos na­pokon, meghatározott időszakok alatt. Ez egyben ítéletet jelent a gazdasági tevékenységekről és a kilátások alakulásáról. A tőzsde­index tehát a részvények átlagos, irányzatszerü árfolyammozgását fejezi ki, egyetlen számsorban! A sorokból megrajzolható az irányzat — a TREND. A tőzsdén pedig a rend a lelke mindennek. Az index az egyedi befektetők­nek elsősorban a tőzsde hangula­tát és annak változásait mutatja meg. Ám az invesztálni kívánókat a piac egésze csak annyira érdekli, mint a Carmen nézőjét a dohány­gyár díszlete. Ő arra kíváncsi, hogy mi történt az általa már kiválasz­tott és megvett, vagy kiszemelt ér­tékpapírokkal, a saját értékpapír- tárcája, portfoliója árfolyamával. Ha úgy tetszik, két kosár részvényt hasonlít össze: egy átlagos összeté­telűt, és a sajátját. Az átlagossal nem kell fáradnia, azt kifejezi az index, a ténylegesen saját portfoli­óját pedig könnyen kiszámíthatja. S akár a totószelvény kiértékelése­kor, a tényleges eredményt össze­hasonlítja saját tippjével. Ez az értékelés nemcsak a befek­tető múltbeli döntéseinek értékelé­seinél segít, hanem a portfolió át­alakításánál is. Hiszen a vásárlási, illetve eladási szándékok kialakítá­sakor az egyes papírokat az átlag­hoz, majd ezután egymáshoz lehet hasonlítani. Bácskai Tamás Ferenczy Europress ORJARAT A LAKOSSÁGI JÖVEDELMEK KÖRÜL Betétkönyvekben a mozgatható hazai tőke Tagadhatatlan tény, hogy az el­múlt években a lakosság tekinté­lyes hányada elszegényedett, s még többen érezték úgy, hogy életszín­vonaluk csökkent. Az érintettek körében egyaránt ott voltak a nyugdíjasok, a munkanélkülivé; Váltak és család tágjaik, továbbá a' pályakezdők, akik nem találtak végzettségüknek, képességeiknek megfelelő munkaalkalmat. A jöve­delem-statisztikák ugyanakkor egyértelműen azt mutatják, hogy a társadalom vékony rétege — ko­rántsem csak a sikeres vállalkozói réteg — egyre jobban él. (Ezt — érthető okokból — a társadalom túlnyomó többsége nehezen vagy egyáltalán nem tudja elfogadni.) Kisebb a szövetkezeti tagok bevétele A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 1991-ben sok év óta először fordult elő, hogy a lakosság pénz­bevételeinek összege még folyó áron is kisebb mértékben — 23,2 százalékkal — nőtt, mint az inflá­ció. (Az adatok a mindenkori fo­lyó árakon szerepelnek, tehát ezek reálértéke mintegy 30-35 százalék­kal kevesebb.) A 23,2%-os növek­ményben igen sok az olyan ala­csony értékű éves jövedelem, ame­lyet még az elég szigorú 91-es adó­törvény sem terhelt adókötelezett­séggel. Tévedés ne essék, ebben a körben a kisebb hányad a kivétel, a kedvezmény, s a túlnyomó rész a minimális határ alatti jövedelem! Míg 1989-ben a munkaviszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból származó éves jövedelemnek csak 91 %-a, 90-ben 88%-a, 91-ben már csupán 83 százaléka esett jövede­lemadó-fizetési kötelezettség alá. Márpedig akiknek a jövedelem­szintje az szja minimumát sem éri el, azok a létminimum határán él­nek ... Csökkenő tendenciát mutatnak a mezőgazdasági szövetkezeti ta­gok és alkalmazottak bevételei is, amelyek 89-ben még a munkavi­szonyból származó jövedelmeknek csaknem 11 százalékát tették ki - tavaly már csak 6,4 százalékát. A visszaesésben szerepet játszott a mezőgazdaság átalakulásának megindulása, a felvásárlási árak alacsony szintje csakúgy, mint a téeszek egy részének súlyos gazda­sági helyzete. Mindebből az a kö­vetkeztetés adódik, hogy a mező- gazdaságban dolgozók — akiknek többsége ugyan a háztájiból jelen­tős jövedelemhez jut — igencsak kedvezőtlen anyagi feltételek kö­zött kezdhetnek hozzá az önálló­suláshoz, mert tavalyi jövedelmeik nagy részét kénytelenek voltak fel­élni. Megerősíti ezt az a körülmény is, hogy a felvásárlásból származó jövedelem egy év alatt nemcsak re­álértékben. hanem folyó áron is 10 százalékkal, azaz körülbelül 8 mil­liárd forinttal csökkent! Az infláció arányában A magánvállalkozásból szárma­zó lakossági jövedelmiek nagyjából^ az infládó-inértékének megfelelőd arányban nőttek. Ez az adat azon­ban aligha pontos, hiszen a ma­gánvállalkozások körében nem rit­ka a „zsebből” fizetés, az adóköte­lezettség alóli kibúvást szolgáló manipuláció. Az mindenesetre megállapítható: a bevallott ma­gángazdasági, magánvállalkozási jövedelmek egy év alatt mintegy 32 . százalékkal emelkedtek — s ez hi­telesen jelzi, hogy milyen körben találhatók a gazdagok és a gazda­godok, s hol a kibontakozás po­tenciális forrása. S noha nem sza­bad szemet hányni afelett, hogy a gyors meggazdagodás érdekében sokan törvénytelen eszközökkel is — élnek — ez az átalakulás szinte elkerülhetetlen kísérőjelensége. De mindenképp bíztató tény, hogy ta­valy több mint 150 milliárdos pénzbevétel származott magánvál­lalkozásokból. Ez pedig az összes bevallott lakossági jövedelemnek 10,4 százaléka! (Két évvel koráb­ban az arány 7,3% volt.) Kedvező jövedelemkiegészítés A jövedelmek forrásának és nagyságának alakulását vizsgálva külön „misét” érdemel a lakossági betétállomány növekedése, amely — kamatokkal együtt — 26 száza­lékos volt, azaz minden korábbinál nagyobb. Aligha állítható, hogy ebben a főszerepet a lakásragyüj- tés játszotta — éppen ellenkezőleg: a bérlakások viszonylag kedvező áru megvásárlásának lehetősége inkább csökkentőleg hatott a betétállományra. Hasonló kihatá­sú volt a lakáshitelkamatok felté­teleinek változása is. Mindebből biztonsággal csak az a következte­tés vonható le, hogy a lakosság tekintélyes mozgatható tőke birto­kában van. Részint azért, mert nincs igazán aktivitása a vállalko­záshoz, esetleg nem is bízik az effé­le befektetésekben. Részint, mert a különböző betét- és értékpapírfor­mák között megtalálta — ha nem is az infláció mindenkori mértéké­nek megfelelő — számára kedvező jövedelemkiegészítési formát. Végső soron van tehát olyan bázis, amelyet a gazdaság élénkí­tésére, azaz közvetve a társada­lom jóléte érdekében föl lehet használni. Ehhez azonban alap­vető feltétel a lakosság bizalmá­nak fenntartása és erősítése — nem utolsósorban a kedvező ka­matfeltételek biztosításával. Ferenczy Europress Ami körül a világ forog • Ahol a pénz elektronikus jelekké alakul: a banki számítógépekben. • A hazai pénzpolitika irányítói ki- sebb-nagyobb ütközeteket már meg­nyertek a forint konvertibilissé tételé­ért indított „hadjáratban”. • Az amerikai dollár a világ minden táján örömmel fogadott fizetőeszköz. VALUTÁK A FEKETEPIACON USA-dollár 79—80 forint Német márka 49—50 forint Svájci frank 53—54 forint Osztrák schilling 7— 7,10 forint Egyes jegybanki kamatok május 27-étől (százalék) Alapkamat 22 A pénzintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hitelei 22 Devizabetét ellenében nyújtott éven túli beruházási célú refinanszírozási hitel 22 Egszisztenciahitel .;o „■xmm : 13,2 Start-Ifitől ..... ; 16,5 Ú jrakezdési, pályakezdés! kölcsön 1 16,5 A pénzintézetek 1 évnél rövidebb lejáratú refinanszírozási hitelei 26 Váltók viszontleszámítolása esetén (rediszkontláb), a viszontleszámítolás és az esedékesség közötti idő: 0—90 nap 24,5 Devizabetét ellenében nyújtott forint refinanszírozás (a kamatláb kialakításánál a legutolsó 90 napos diszkont kincstárjegy aukción kialakult átlaghozam az irányadó) 26 Export céghitelek: — 180 napig terjedő lejárat esetén 10 — 180 napon túli, de 1 éven belüli lejáratnál 11 — éven túli lejáratnál 12 Forgatható exportokmányok leszámítolása 10 Export előfinanszírozásra nyújtott forinthitel 11 Jegybanknál szabad elhatározás alapján elhelyezett betét legalább 1 hónapos lekötés esetén 21 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. június 1. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 144,15 144.50 144,85 Ausztrál dollár 59,46 59,61 59,76 Belga frank (100) 231,36 231.94 232,52 Dán korona 12,76 12,79 12,82 Finn márka 18.08 18.13 18,18 Francia frank 14,60 14.64 14.68 Holland forint 43,56 43,67 43,78* ír font 130,52 130,84 131.16 Japán yen (100) 61,87 62,02 62.17 Kanadai dollár 65,18 65.35 65,52 Kuvaiti dinár 269,68 270,37 271,06 Német márka 49.07 49,19 49,31 Norvég korona 12,60 12,63 12,66 Olasz líra (1000) 65,15 65.31 65.47 Osztrák schilling (100) 697,07 698,77 700,47 Portugál escudo (100) 59,22 59,36 59,50 Spanyol peseta (100) 78,73 78,92 79,11 Svájci frank 54,13 54.27 54.41 Svéd korona 13,64 13,67 13,70 Tr. és cl. rubel 27,43 27.50 27,57 USA-dollár 78.45 78.65 78.85 ECU (Közös Piac) 100,87 101,12 101,37 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMAI Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 143,10 145,90 Ausztrál dollár 58,99 60,23 Belga frank (100) 229,61 237,27 Dán korona 12,66 12.92 Finn márka 17.93 18,33 Francia frank 14.50 14.78 Görög drachma (100) 40.67 41.51 Holland forint 43,24 44.10 ír font 129.54 132.14 Japán yen (100) 61.42 62,62 Kanadai dollár 64.65 66,05 Kuvaiti dinár 267,62 273.12 Német márka 48.71 49.67 Norvég korona 12,51 12,75 Olasz líra (1000) 64.67 65,95 Osztrák schilling-(100) 691.97 705,57 Portugál escudo (100) 58.81 59,91 Spanyol peseta (100) 78.16 79.68 Svájci frank 53.73 54.81 Svéd korona 13,54 13,80 USA-dollár 77.87 79,43 ECU (Közös Piac) 100.14 102.10 Infláció­ellenes pénz­politika A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése A napokban tartotta éves rendes közgyűlését a Magyar Nemzeti Bank. A közgyűlésen az államot, mint a részvények tulajdonosát, Kupa Mihály pénzügyminiszter képviselte. Az 1991. december 31 -ei mérleget, az eredménykimutatást és a tavalyi üzletévről készült írá­sos jelentést Bőd Péter Ákos, a bank elnöke terjesztette elő. A mérleg 2553 milliárd forintos főösszege az egy évvel korábbinál 35 százalékkal magasabb. Ez ab­ból adódik, hogy a bank tavalyi külföldi devizakihelyezései 236 milliárd forinttal, az államháztar­tásnak — döntően deficitfinanszí­rozásra — nyújtott hitelek 66 milli­árd forinttal, és a költségvetésre terhelt hivatalos forintleértékelé­sek összegei 259 milliárd forinttal nőttek. Erre forrást nyújtott a bel­földi bankok jegybanki betéteinek 215 milliárd forintos, a forgalom­ban lévő bankjegyek és érmék 56 milliárd forintos és a külfölddel szembeni financiális tartozások 282 milliárd forintos növekménye. A bank 1991. évi nyeresége 10,1 milliárd forint volt; ez 7,3 milliárd forinttal kisebb az 1990. évinél. E csökkenés két fő okra vezethető vissza. A külföldi adósságszolgálat forintban kifejezett kamata — a tavalyi, összesen 16,4 százalékos forintleértékelés hatására — szá­mottevően nőtt. A másik fő ok a belföldi kamatokkal kapcsolatos. A hazai pénzintézeteknek fizetett betéti kamat — megnövekedett be­tét-állományuk (elsősorban devi­zabetétállományuk) folytán — mintegy 30 milliárd forint többlet- kiadást jelentett az MNB számára. A központi bank kötelező jegy­banki tartalékaik után kamattérj- tést vezetett be. A kamatjövedel­met csökkentő tényezők közé tar­tozik az is, hogy az államháztartás­nak a pénzpiaci kamatnál jóval ki­sebb kamatot kell fizetnie. Mind­ezek hatására 1991-ben a jegybank nettó kamatbevétele 21,4 milliárd forinttal csökkent. Az írásbeli jelentés szerint a mo­netáris politika alkalmazkodott az év közben változó feltételekhez, s antiinflációs jellegű volt. Az inflá­ciógyorsulás veszélyének előidézé­sére alkalmas likviditástöbbleteket lecsapolta. A jelentés elemzi továbbá a bel­földi pénzfolyamatokat, valamint nemzetközi pénzügyi egyensúly­helyzetünk kedvező alakulásának mutatóit. Tavaly a folyófizetési­mérleg a várt 1,2 milliárd dollár hiány helyett 267 millió dollár többlettel zárt (idén az első negyedévben már 428 millió dollár volt az aktívum). 1991-ben az or­szágba készpénzben 1,5 milliárd dollár működőtőke áramlott be (csaknem háromszor annyi, mint az előző négy évben együttvéve). Az év folyamán devizatartalékok — több mint megháromszorozód­va — 4 milliárd dollárral nőttek. Az év végén az ország nettó adós­ságállománya 14,5 milliárd dollár volt; az egy évvel korábbinál 1,4 milliárd dollárral kisebb. A jelen­tés foglalkozik a lakosság — igen differenciáltan — növekvő pénz­megtakarításának hátterével, vala­mint a ma még magas piaci kama­tok problematikájával. Ä közgyűlés a mérleget, az ered­ménykimutatást, a jelentést és a nyereségből visszatartandó összeg­re vonatkozó javaslatot megvitat­ta, majd az előterjesztésnek megfe­lelően elfogadta. Kelet-Európa bécsi szemmel Tavaly jelentősen visszaesett a ke­let-európai országok gazdasági tel­jesítménye az előző évihez képest, s az idén sem remélhető, hogy elérhe­tik a korábbi eredményeket — áll a bécsi nemzetközi gazdasági össze­hasonlító intézet (W1IW) legfris­sebb tanulmányában, melyet az AFP ismertetett. Tavaly valameny- nyi közép-kelet-európai országban lényegesen növekedett a munkanél­küliség, s átlagos aránya napjainkra nyolcszázalékossá vált. A WIIW szerint Magyarországon, Lengyel- országban és Csehszlovákiában az idén kétszámjegyű infláció várható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom