Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-13 / 139. szám

OLIMPIA ’92

Olimpiatörténelem

(1896—1988)

Hajós Alfrédtől a kajak négyesig

Amikor a múlt század végén — pontosan 1896. április 6-án — Athénban az újkori olimpiák legelső bajnokát (a hármasugrásban aranyérmet nyert amerikai James Conollyt) ünnepelték, kevesen gondolták, hogy ezzel az aktussal sporttörténelem született. Mégpedig olyan, amely — lassan egy évszázada — négyévenként nemcsak a világ legjobb sportolóinak találkozója lett, hanem a szépség, az erő, az egészség, a nemes küzdelem el nem halványuló demonstrációja is.

Annak idején a görög fővárosban mindössze 13 ország versenyzői randevúztak. Néhány hét múlva Barcelonában pedig 170 nemzet sportolói mérik össze tudásukat. Az első nyári olimpián még csak 300-an álltak rajthoz. A katalán fővárosban már több mint 9400 versenyzőre számítanak. A sportolók első világtalálkozóján még csak néhány tucat aranyérmet osztottak ki, a spanyolországi játékokon 257 esetben játsszák el a himnuszt. Nincsenek adataink az athéni nézőszámról, azt viszont tudjuk, hogy a barcelonai versenyekre 4,2 millió belépőjegyet nyomtattak ki.

Számok, statisztikák, csúcsok, rekordok — csaknem egy évszázadot ölelnek át. Öt világrész fiataljai küzdelmének dokumentumai. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos jelvénye, az egymásba fonódó öt színes karika. A kék Európát, a piros Amerikát, a fekete Afrikát, a sárga Ázsiát, míg a zöld Ausztráliát szimbolizálja. A jelvényt még 1914-ben Coubertin báró javaslatára fogadták el és 1920-ban az antwerpeni versenyen használták első alkalommal.

Az olimpiai mozgalom történelemkönyvéből kiolvasható: hazánk mindvégig sportnagyhatalomnak számított és számít. Athéntől Szöulig a magyar versenyzők összesen 365 (arany, ezüst, bronz)-érmet szereztek. Közülük 123 a legfényesebben ragy og. Az elsőt Hajós Alfréd szerezte, a 123.-at a kajak négyes (Csípés, Hódosi, Gyulay, Ábraháin).

AZ EDDIGI XXIV. OLIMPIA

I. ATHÉN 1896. április 6—16.

A 13 ország versenyzői között ott volt a 8 fős magyar csapat is. Tagjai közül kiemelkedik a 18 éves egyetemi hallgató Hajós Alfréd, aki a 100 méteres és az 1200 méteres gyorsúszásban nyert aranyérmet. Rajta kívül a kis magyar küldöttség egy ezüst- (Dáni Nándor 800 méteres síkfutás) és két bronz- (Szokolyi Lajos 100 méteres síkfutás és Kellner Gyula maratoni) érmet szerzett. Az első újkori nyári oHlbj3iU'lüiás magyar' sikert "isr hó1-1' zott: Kemény Ferencet a rendezők beválasztották az öttagú verseny- bíróságba.

A világversenyt az amerikaiak nyerték 11 arannyal, mögöttük a házigazdák végeztek.

II. PÁRIZS 1900. máj. 14—okt. 28.

A bajnokok között itt ünnepelhették az első négyszeres aranyérmest Alvin Krananlein amerikai atléta személyében. Neki is köszönhető, hogy a nemzetek nem hivatalos versenyében ismét az USA végzett az első helyen 17 arannyal.

A 17 magyar induló közül a 21 éves Bauer Rudolf bizonyult legeredményesebbnek, a diszkoszvetésben lett első. Még két ezüst és két bronz gazdagitotta a magyar éremgyűjteményt.

ín. st. Louis

1904. máj. 12—nov. 18.

Először került át az olimpia a tengeren túlra. Az amerikaiak nagy fölénnyel — összesen 58 arannyal — végeztek az élen. Érdekesség, hogy Kuba (holtversenyben a németekkel) a második helyen végzett. A legsikeresebb egyéni éremszerző a hazaiak tornásza, Anton Heida volt: ötször állt a dobogó legfelső fokán.

A magyarok sajátos csúcsot állítottak föl: összesen négyen indultak, de így is két első, egy második és egy harmadik helyet szereztek. A század eleji úszózseni, Halmay Zoltán két számban (50 és 100 yardon) győzött, a szintén úszó Kiss Géza pedig az egy és fél angol mér- földes távon lett második, illetve harmadik.

IV. LONDON 1908. ápr. 27—okt. 29.

Ez már valóban nagy világverőn volt. hiszen 22 ország, több . < 2000 sportolója randevúzott. ■./ angol fővárosban kezdődött el az a szép hagyomány, hogy a nyitó ünnepségen formaruhában vonultak fel a küldöttségek tagjai. A házigazdák nyerték az országok közötti versenyt, 56 arannyal.

A mieink első ízben szereztek 3 olimpiai bajnokságot. Itt kezdődött el a magyar kardvívók — máig is tartó — fényes sorozata. Fuchs Jenő egyéni győzelme mellett a csapat is a dobogó legfelső fokára állhatott. Aranyat nyert Weisz Richard (birkózás). Az ezüstök számát Zulavszky (kard), Somodi (magasugrás), Halmy (100 m gyorsúszás), valamint a 4 x 200 m-es úszóváltónk gazdagította.

V. STOCKHOLM 1912. máj. 5—júl. 22.

A vendéglátó svédek vitték el a pátarat 25,;wwy§remmel, megelőzve az USÄ-t. Első alkalommal lépte át a százas létszámot a magyar delegáció: összesen 117 versenyzőnk indult, s 3 arany (Fuchs Jenő kard egyéni, továbbá kardcsapat, Pro- kopp Sándor sportlövészet) 2 ezüst- és 3 bronzérmet hoztak haza.

VI. BERLIN 1916. Az I. világháború miatt elmaradt

VII. ANTWERPEN 1920. ápr. 20—okt. 12.

Magyar versenyzők nélkül zajlott le, mert a világháborúban vesztes országokat nem hívták meg.

Itt mutatkozott be a finn csodafutó, Paavo Nurmi, aki 3 arannyal lett gazdagabb. Az összesített versenyt az amerikaiak nyerték 40 bajnoki címmel.

VIII. PÁRIZS 1924. máj. 4—júl. 27.

A francia főváros másodszor adott otthont az ötkarikás játékoknak, amelyen 44 ország vett részt. Nurmi itt is sporttörténelmet irt: 5 aranyat gyűjtött be. Az amerikaiak — immár ötödször — kerültek az első helyre.

A magyarok párizsi szereplése negatív csúcs volt; a 13. helyen végeztek a nemzetek pontversenyében. Összesen 2 aranyat (Halassy Gyula sportlövészet, Posta Sándor kard), 4 ezüstöt és 4 bronzot nyertek.

IX. AMSZTERDAM 1928. máj. 7—aug. 12.

Ezen az olimpián szerepelhettek először nők az atlétikai versenyeken. A legtöbb aranyat (22-öt) az amerikaiak kapták. Hazánk sportolói első ízben nyertek 5 aranyat: Keresztes Lajos (birkózás), Kocsis Antal (ökölvívás), Terstyánszky Ödön (kard), a kardcsapat, valamint Mező Ferenc a művészeti versenyeken (Az olimpiai játékok története c. müvével). Ezt 5 ezüst egészítette ki. Bronzérmet nem nyertünk.

X. LOS ANGELES 1932. július 30—aug. 14.

A résztvevők első ízben lakhattak olimpiai faluban, ahol 38 nemzet versenyzői találkoztak. Megszakítás nélkül, negyedik alkalommal végeztek az első helyen az amerikaiak, 43 arannyal.

A magyar sportolók először értek el száz feletti (116) pontszámot. Hírnevünket 6 arannyal, 5-5 ezüst- és bronzéremmel öregbítették.

A dobogó legfelső fokán állhatott: Énekes István (ökölvívás), Pelle István kétszer (lóle'ngés, valamint szabadgyakorlatok), Pillér György (kard), a kardcsapat és a vízilabdacsapat.

XI. BERLIN 1936. augusztus 1—6.

A német fővárosba 49 ország küldte el sportolóit. Hazánk is népes csapattal, 216 sportolóval képviseltette magát. Az ókori játékokra emlékezve, első alkalommal indult el Görögországból és érkezett meg Berlinbe az olimpiai láng.

Az olimpia legkiemelkedőbb versenyzője egy amerikai atléta, Jesse Owens volt. A színesbőrű versenyző 4 aranyat nyert. Született egy másfajta rekord is. Egy 13 éves amerikai lány győzött a műugrásban. Az összesítésben a németek végeztek az élen 38 bajnoki címmel.

Először nyertek a magyarok 10 aranyat, s az első helyek számát tekintve csak az USA és a németek előztek meg bennünket. Az olimpiák első számú magyar női bajnoka a magasugró Csák Ibolya volt. Mesterhármast értek el birkózóink. Éremgyűjteményünk 1 ezüst és 5 bronzzal gazdagodott.

XII. HELSINKI

A II. világháború miatt elmaradt.

XIII. LONDON

A II. világháború miatt elmaradt

XIV. LONDON 1948. júl. 29—aug. 14.

Az angol fővárosban 12 év szünet után találkoztak újból a világ sportolói, 60 ország 4000 versenyzője állt rajthoz. Hazánkat 128-an képviselték. Az amerikaiak 38 arannyal lettek az elsők.

Magyarország a nemzetek sorrendjében — az érmek számát tekintve — a 3., a pontok számát tekintve pedig a 4. helyet szerezte meg. Versenyzőink 10 aranyat, 5 ezüstöt és 13 bronzot nyertek. Az aranygyártást a kalapácsvető Németh Imre kezdte és a kardcsapat fejezte be. Az angol fővárosban kezdődött a legendás Papp Laci olimpiai sikersorozata, öt győzelmével verekedte ki az aranyat.

XV. HELSINKI 1952. július 19—aug. 3.

A szovjetek első ízben léptek ki az olimpia színpadára és az amerikaiak (40) mögött a második helyen végeztek. A finn fővárosban az egyik kimagasló egyéniség a csehszlovák atléta, Emil Zátopek volt, aki 3 arannyal hívta fel magára a figyelmet.

A magyarok számára minden idők legsikeresebb olimpiája volt a helsinki: versenyzőink 16 aranyat, 10 ezüstöt és 16 bronzot nyertek. Ezzel a rekorddal az USA és a Szovjetunió után a harmadikok lettünk. Az aranygyűjtésben elsősorban úszónőink jeleskedtek, 4 arannyal. Papp Laci, Takács Károly, valamint a kard- és a vízilabdacsapat megvédte bajnoki címét. Feliratkoztak az aranyosok közé az öttusázók és a labdarúgók, akik Helsinkiben indultak el négyéves világhódító útjukra.

XIV. MELBOURNE 1956. nov. 22—dec. 8.

Először találkoztak az ausztrál földrészen a világ sportolói. (A lovasversenyeket Stockholmban rendezték.) A szovjetek első ízben végeztek az élen (37), megelőzve az amerikaiakat, akik 32 aranyat nyertek. A magyarok — akik az 56-os forradalom leverésének napjaiban, szinte lángokban álló országból, óriási lelki tehertétellel érkeztek a versenyekre — a házigazdák mögött az előkelő negyedik helyet szerezték meg, a pontversenyben pedig az 5. hely jutott. A 9 arany mellé 10 ezüstöt és 7 bronzot gyűjtöttek be.

Az egyéni teljesítmények alap• Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok.

• Azok a kemény öklök (s közte a kérlelhetetlen tekintet) három olimpiai győzelmet értek Papp Lászlónak.

• Három magyar aranyérmes: (balról) dr. Hammeri László, Rejtő Ildikó

és Török Ferenc.

• Paavo Nurmi, a finn csodafutó a célban.

• A szöuli „aranykajakosok” vezéralakja, Gyulay Zsolt.

ján a tornász Keleti Ágnes volt a legeredményesebb 4 első hellyel. Remekeltek vívóink, és triplázott Papp László. (Előtte ökölvívó még soha nem nyert 3 olimpiai aranyat.) Kilenc aranyunkat összesen 26 sportoló szerezte, vagyis az ausztráliai versenyen részt vett sportolóink negyede nyert olimpiai bajnokságot.

XVII. RÓMA 1960. aug. 25—szept. 11.

Az olasz fővárosban nevezési csúcs született, 84 ország küldte el sportolóit. Újdonság volt, hogy ezúttal először a televíziók előtt, százmilliók kísérhették Figyelemmel az eseményeket. A szovjet sportolók rekord pontszámmal (687) szerezték meg az első helyet. Á magyar versenyzők erejéből 6 arany-, 8 ezüst- és 7 bronzéremre futotta. Ezzel a nemzetek rangsorában a 7. helyet szerezték meg.

Vívóink ismét kitettek magukért. A karcsapat és egyéniben Kárpáti Rudolf aranyérmes lett. Ismét remekeltek öttusázóink, s Parti János személyében először nyert magyar kenus. Az ökölvívó Török Gyula szintén a dobogó legfelső fokán állt.

S egy sportkuriózum: Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf és Kovács

Pál egymásután négy olimpián lett aranyérmes.

Új csodafutó nevét ismerte meg a világ: a mezítlábas etiópiai Abe- be Bikiláét.

XVIII. TOKIÓ 1964. október 10—24.

Először adott otthont Ázsia az olimpiának. Itt is folytatódott az amerikai—szovjet arany párharc, amit az előbbiek nyertek. Ä mieink 10 arany mellett 7 ezüstöt és 5 bronzot gyűjtöttek be.

, Vívóink, birkózóink, öttusázóink, vízilabdázóink, lövészeink remekeltek. Külön említést érdemel Pólyák Imre birkózó, aki 3 ezüstérem után 12 év elteltével végre bajnokságot nyert. Az akkor 37 éves Gyarmati Dezső pedig azzal büszkélkedhetett, hogy a II. világháború utáni összes olimpián részt vett.

XIX. MEXIKÓVÁROS 1968. október 12—27.

Több mint 2400 méter magasan rendezték a versenyeket, amelyeken 113 ország 6600 versenyzője mérte össze tudását. Újabb számokat vettek fel a programba és így összesen 172 bajnokot avattak. Első ízben fordult elő, hogy az aranyérmeken 30 ország osztozott. Az azték fővárosban először vettek részt külön csapattal az akkori két német állam versenyzői. Az első helyet az USA szerezte meg.

A magyarok a „szokásos” 10 arannyal (mellette 10 ezüst és 12 bronz) a 4. helyet szerezték meg. Párbajtőrözőink, a birkózó Kozma Mihály, kajak-kenusaink, az atléta Németh Angéla, valamint Zsivótzky Gyula remekelt, s győztek öttusázóink és labdarúgóink is.

Itt született az évszázad rekordjaként emlegetett eredmény, az amerikai távolugró Robert Beamon 890 cm-es világcsúcsa, amelyet csak 23 év után döntöttek meg.

XX. MÜNCHEN 1972. aug. 26—szept. 11.

Tovább növekedett a részt vevő országok, sportolók és sportágak száma. Visszakerült — 36 év után

— a műsorba a kézilabda, valamint az íjászat és a cselgáncs.

Az első helyet a szovjetek 50 arannyal, az amerikai és az NDK- beli versenyzők előtt. A mieink

— holtversenyben a bolgárokkal

— a 8. helyen végeztek. A magyar himnusz hatszor hangzott el, s 13 második és 16 harmadik hely jutott nekünk. A legeredményesebbek ismét a vívóink voltak, 46 olimpiai ponttal. A birkózó Hegedűs Csaba első helyével a 100. magyar aranyérmet szerezte meg.

A müncheni olimpia szupersztárja az amerikai Mark Spitz volt, aki úszásban összesen 7 aranyat nyert, ráadásul mindent világcsúccsal.

Tragikus esemény is beárnyé• A legendás öttusázó, Balczó András.

kolta a játékokat. Arab terroristák megtámadták és elfoglalták az izraeli sportolók szálláshelyét. A 26 órás drámának 17 halálos, köztük 11 izraeli sportoló áldozata volt.

XXI. MONTREAL 1976. júl. 17—aug. 1.

Bojkott miatt távol maradt az afrikai országok többsége, így csak 88 állam sportolói randevúztak. Az aranyversenyt a szovjetek nyerték, második az NDK lett. Először az olimpiák történetében csak a harmadik helyezést szerezte meg az USA.

A mieinknek a pontverseny alapján — a 9. hely jutott. A tornász Magyar Zoltánnak, a tőröző Tordasi Ildikónak, Németh Miklós gerelyhajáénak és vízilabdacsapatunknak szólt a himnusz. Éremgyűjteményünket még 5 ezüst és 13 bronz gazdagította.

XXII. MOSZKVA 1980. júl. 19—aug. 3.

Ezt az olimpiát is bojkott kísérte: a szovjetek afganisztáni bevonulása miatt több jelentős nyugati ország (pl. az USA, NSZK, Japán, Kanada stb.) nem küldte el sportolóit; így 81 állam versenyzői küzd- hettek a helyezésekért. Az aranylista élén a hazaiak végeztek az NDK előtt. A magyarok 7 aranya (továbbá 17 ezüstje és 15 bronza) a hatodik helyhez volt elegendő.

Legeredményesebb ^versenyzőink a birkózók voltak. Ők 2 arany-, 3 ezüst- és 2 bronzéremmel tértek haza. A további első helyek Magyar Zoltán (tornász); Wladár Sándor (úszói), Baczakó Péter (súlyemelő), Varga Károly (sportpuska), valamint a kenus kettes nevéhez fűződnek.

XXIII. LOS ANGELES 1984. júl. 28—aug. 12.

Ezúttal is bojkott árnyéka vetült az ötkarikás játékokra: a szocialista országok versenyzői — kivéve Románia — nem utaztak el Amerikába. A magyarok is hiába készültek a négyévenkénti világversenyre.

Ennek ellenére Los Angelesben 139 ország hétezer sportolója találkozott. Az „aranyvetélkedésben” a házigazdák végeztek az élen 83 bajnoki címmel. Őket a románok követték 20 arannyal. Harmadik az NSZK lett.

A legünnepeltebb sztár az amerikai atléta, Carl Lewis volt. Négy arany fűződik nevéhez (100, 200 m síkfutás, távolugrás, 4 x 100 váltó). A romániai Szabó Katalin tornásznő szintén négyszeres aranyérmes.

Először indultak a világversenyen a kínaiak (15 arany, 8 ezüst, 9 bronz).

XXIV. SZÖUL 1988. szept. 17—okt. 2.

Minden idők egyik legnagyobb olimpiáját rendezték meg a koreaiak, 160 ország csaknem tízezer versenyzője indult. A nem hivatalos összesitésben a szovjetek végeztek az élen az NDK és az USA előtt. A magyarok a 6. helyet szerezték meg.

A mieink 11 arannyal a második (Helsinki: 16) legjobb olimpiai szerepléssel dicsekedhettek. Emellé jött még 6 ezüst és 6 bronz. Kivált úszóink remekeltek: Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina és Szabó József nevét milliók ismerték meg. Kimagasló teljesítménnyel rukkoltak ki kajak-kenusaink, öttusázóink és kardozóink is. Nevükhöz fűződik az egyik legdrámaibb küzdelem: a csapatdöntőben a szovjetek ellen egy találaton múlott az arany sorsa. S ezt a 37 éves Gedő- vári szerezte meg.