Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-11 / 137. szám

2. oldal, 1992. június 11. PETŐFI NÉPE KÉRDŐJELEK Béke­fenntartás? Az elmúlt 24 óra a legrosz- szabb a Boszniában folyó har­cok során — halljuk a híreket, hogy azután a rákövetkező nap véres eseményei nyomán módo­sítani kelljen a megállapítást, új és új mélypontot jelölve meg a déli szomszédunkat sújtó pol­gárháborúban. Állandósult tü­zérségi párbaj Szarajevóban, környezeti katasztrófa veszélye Tuzla környékén, üzemanyag- adagolás Belgrádban, jegyre osztott cukor és étolaj, a nem­zetközi kereskedelmi embargó mind érezhetőbb jelei, fokozódó emberáldozatok és nem csökke­nő menekültáradat — meglehe­tősen vigasztalan összképet nyújt napjaink (ex)—Jugoszlá­viája. Megállítható-e egyáltalán ez a baljós folyamat?— teszi fel a kér­dést mind több megfigyelő. Mi le­hető következő lépés, ha nem hoz­nak eredményt a Biztonsági Ta­nács szankciói? Igazak a hírek az amerikai 6.flotta ultimátumáról a boszniai szerb vezetéshez a szara­jevói repülőtér megnyitása ügyé­ben ? Sajnos a katonai és diplomá­ciai fejleményeknek megvan a maguk logikája, így sok szakértő ma már időszerűtlennek tartja a békefenntartásról, a tűzszünet- ellenőrzésről beszélni, mondván, csak a külső beavatkozás állíthat­ja meg a vérontást a délszláv utód- köztársaságokban. Ám nem lenne-e nagyobb ve­szélye egy ilyen lépésnek? Ki vállalhatná a felelősséget a végképp beláthatatlan következ­ményekért? Ferenczy Europress Közlemény A Miniszterelnöki Sajtóiroda szer­dán az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „A miniszterelnök a mai napon a kormány nevében — a Ma­gyar Televízió 1. csatornáján 1992. június 6-án sugárzott „Hőmérő” cí­mű műsorban dr. Horváth Balázs tárca nélküli miniszterrel kapcsolat­ban elhangzott kijelentések alapján —feljelentést tett a legfőbb ügyésznél dr. Eörsi Mátyás országgyűlési kép­viselővel szemben hivatalos személy megsértésének vétsége miatt” ... Régi helyett újat! Használt személygépkocsik beho­zatalára csak részben ad engedélyt a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. A jelentős túlkérel- mezés miatt ugyanis, már all. félévre rendelkezésre álló kvótarész is kime­rült. Ezért a második, meghirdetett beadási ütemben, azaz június 15— 20. között, az 1987 vagy régebben gyártott, használt személygépkocsik behozatalára sem adnak ki több en­gedélyt. Továbbra is lehetőség van azon­ban új személygépkocsik importjára engedélyt kérni, a korábban meghir­detettfeltételek szerint. Ajúnius 6-áig benyújtott engedélykérelmekkel sem merült ki ugyanis, az erre a kategóriá­ra meghirdetett kvótaszám. Munkavállalói résztulajdonosi program A tisztelt Ház kedden este 230 igen szavazattal, 3 ellenszavazat és 8 tar­tózkodás mellett elfogadta a munka- vállalói résztulajdonosi programról szóló törvényjavaslatot. A törvény lehetővé teszi, hogy a dolgozók együttes akció keretében tulajdon- részt vásároljanak az őket foglalkoz­tató társaságban. Az MRP beindítá­sát a dolgozók legalább 25 százaléká­nak kell támogatnia. Vallásgyakorlás a határőrségnél Posta: minden munkanapon (Folytatás az 1. oldalról) A törvény kimondja, hogy kizá­rólagosan állami feladat a posta­bélyegek, postai értékcikkek kibo­csátása, forgalomba hozatala és abból való kivonása. A postai alapszolgáltatásokat ugyanakkor — a levélpostai küldemények és a postautalványok felvételét, továb­bítását és kézbesítését — együtte­sen koncesszióba adhatja az állam nevében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Ha a postai koncessziós szerződés az egész or­szág területére vonatkozik, akkor ahhoz az Országgyűlés előzetes jó­váhagyása szükséges. A miniszter emellett külön enge­délyt is adhat a postai alapszolgál­tatások végzésére az e célra alapí­tott, az állam többségi részesedésé­vel működő gazdálkodószerveze­teknek. Azok pedig további közre­működőket vehetnek igénybe az általuk végzett szolgáltatások tel­jesítéséhez. A törvény végezetül részletezi azokat a feltételeket, amelyek alapján a szolgáltatásvégzésre vo­natkozó postahatósági engedélyek kiadhatók. Azt is előírja, hogy a szolgáltató az általa okozott káro­kért a polgári jog általános szabá­lyai szerint felelősséggel tartozik, s a törvényben előírt kártérítést kö­teles fizetni. Ezúttal a szóbeliken a sor Angol nyelven érettségiztek történelemből • Vizsgázók, vizsgáztatók. A felkészülésben néhány könyv is segíthetett. Képünk a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium szóbeli érettségijén készült. (Fotó: Straszer András) Javában tartanak a középisko­lákban a szóbeli érettségi vizsgák. Több ezer diák teszi próbára tudá­sát. Tegnap három intézményben érdeklődtünk a szóbelik félidején. A kecskeméti Katona József Gimnáziumban az idén első alka­lommal érettségiztek az angol két- tannyelvű osztály növendékei. Amint Baltás Dániel igazgatótól megtudtuk, tizenkilencen adtak számot felkészültségükről, vala­mennyien sikeresen ugrották át a lécet és egyben a felsőfokú C típu­sú nyelvvizsgát is megszerezték. A szóbeli két részből állt, angol, amerikai irodalomból, történelem­ből, földrajzból tételek szerint kel­lett felelni, valamint változatos té­mákban társalgás volt. A vizsgára eljött Angliából egy lektor, vala­mint az itt tanító angol tanárok és a minisztérium képviselője is jelen volt. Ugyancsak érdekesség az is­kola életében, hogy a most először érettségiző kéttannyelvű diákok történelemből és matematikából is vizsgázhattak angolul. A tizenki­lenc végzős közül mindössze csak négyen választották a magyarul történő vizsgázást. A Katonában tegnap magyarból, történelemből, földrajzból és más tantárgyakból is folyamatosan zajlottak a szóbeli érettségik. A kiskunfélegyházi Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Szakmun­kásképző és Szakközépiskolában is érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy huszonkét évvel ezelőtt volt utoljá­ra érettségi vizsga az intézmény­ben. Most tehát több évtized után ismét „visszajött” ez a lehetőség. Tegnap huszonötén szóbeliztek bi­ológiából, történelemből, magyar­ból, állattenyésztésből és állat­egészségtanból. Öt diák készült fel egyszerre. Az első növendékek reg­gel fél nyolckor ültek asztalhoz, és negyed egykor jöttek ki a vizsgabi­zottság elől. Igaz, akkorra „megér­tek”. A napokban még további erőpróbák lesznek a félegyházi in­tézményben. Mától az átképzősök vizsgáznak, a jövő héten pedig a szakmunkások startolnak a szak- munkás-bizonyitványuk megszer­zéséért. A kecskeméti Bányai Júlia Gim­náziumban Brenyó Mihály igazga­tó tájékoztatta lapunkat. Öt osz­tály érettségizik az idén. A kötele­ző magyar-, történelemfeleletek mellett többen földrajzból, bioló­giából, idegen nyelvből kívánnak számot adni tudásukból. Eddig minden diák sikeresen vette az akadályokat. Akiknek mégsem si­kerülne a szóbeli vizsga, legköze­lebb ősszel tehetnek javító érettségi vizsgát. De ez remélhetőleg csak nagyon kevesek életében követke­zik be. B. T. Az MNB tájékoztatója a devizaszámlákról Az utóbbi napokban több valuta­pénztárban is gondot okozott, hogy a lakossági devizaszámlákról csak útlevéllel lehetett pénzt felvenni. En­nek kapcsán az MNB a következő tájékoztatást adta: Az érvényben lévő jogszabályok szerint deviza- és vagyoni értékek külföldre viteléhez devizahatósági engedély szükséges. A belföldi ter­mészetes személyek devizaszámláin lévő pénzeszköz a devizajogszabá­lyok szerint külföldön szabadon fel­használható. (Mivel a jogszabályok — többek között — a külföldi be­fektetést devizahatósági engedélyhez kötik, ilyen célra csak engedéllyel használható fel a deviza.) A külföld­re való kivitelhez szükséges enge­délyt a számlavezető bankok érvé­nyes útlevél alapján állítják ki. 1992. április 1-jéig a devizaszám­láról felvett összegekből a konverti­bilis valutáért árusító üzletekben is lehetett vásárolni. Ha a számlatulaj­donos csak áruvásárlásra vett fel számlájáról valutát, ehhez útlevelet nem kellett bemutatnia. A felvett összegekről a számlavezető bank az áruvásárlási célt megjelölő igazolást állított ki. Tekintettel arra, hogy a konvertibilis valutáért való árusítás ez év áprilisától megszűnt, érvényét vesztette az útlevél nélküli valutafel­vételre vonatkozó előírás is. Az MNB erről a devizaszámla-vezetésre felhatalmazott pénzintézeteket érte­sítette. r A társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatása A határőrök szabad vallásgya­korlásáról, a lelki segítségnyújtás le­hetőségeiről folytattak szerdán ta­nácskozást a BM Határőrség veze­tői a történelmi vallásfelekezetek ve­zető képviselőivel, akik Nováky Ba­lázs vezérőrnagy, országos parancs­nok meghívására látogattak el a ha­tárőrség budapesti központjába. Az Országgyűlés szerdán nagy többséggel elfogadta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadal­mi szervezetek vagyonelszámolta­tásáról szóló törvény módosítását, s ezzel eleget tett az Alkotmánybí­róság 1992. április 21-ei határozatá­nak, amely megsemmisítette a tör­vény 8. paragrafusát, mert abban nem szerepelt határidő arra, hogy a szervezeteket meddig korlátozzák a tulajdonuk feletti szabad rendelke­zésükben. A most elfogadott mó­dosítás az elmúlt rendszerhez kötő­dő egyes társadalmi szervezetek el­idegenítési, illetve megterhelhetősé- gi tilalmát legkésőbb 1992. decem­ber 31-éig mondja ki. Elnapolták a médiatörvény általános vitáját Az Alkotmánybíróság hétfői döntésének különböző politikai szempontok általi értelmezése új ele­mekkel egészítette ki a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat ál­talános vitáját, az Országgyűlés szerdai plenáris ülésén. Az ellenzéki pártok az alkotmánybírósági hatá­rozatból egyértelműen azt olvasták ki — miként az Haraszti Miklós (SZDSZ), Hack Péter (SZDSZ) fel­szólalásaiból kitűnt —, hogy az ál­lamnak, a politikai erőknek távol kell maradniuk a médiáktól. Utal­tak arra, hogy az alkotmánybírák jogértelmezése szerint a rádiónak és a televíziónak nem csupán a kor­mánytól, hanem az Országgyűléstől is függetlennek kell lennie. Éppen ezért azt sem tartották elképzelhe­tetlennek, hogy akár elölről kezdjék a törvénykoncepció kimunkálását, elkerülendő, hogy egy olyan jogsza­bályt alkosson az Országgyűlés, amely alkotmányossági szempont­ból kifogásolható. A kormánypárti oldalon ugyan­akkor a jelenlegi törvényjavaslat mi­előbbi elfogadását sürgették, sőt hangoztatták: az ellenzék részéről vétónak tekintenék a kétharmados törvény elutasítását. Az alkotmány- bírósági döntésre reflektálva Csurka István (MDF) arra figyelmeztetett: félő, hogy egyfajta alkotmánybíró­sági rendszer fele halad az ország, és ez szinte feleslegessé, de legalábbis másodlagossá teszi a törvényalko­tók munkáját. Mások nemzetközi példákra hivatkozva azt hangsú­lyozták, hogy a kormányzatnak mindenütt van befolyása a közszol­gálati média működésére. A koalí­ció pártjai sem akarnak kormányrá­diót és kormánytelevíziót, a közmé­diának autonómnak kell ugyan len­nie, ám ez nem jelent függetlenséget. Vitányi Iván (MSZP) felszólalá­sában óva intett a rádió és a televízió társadalmi szerepének eltúlzásától. Mint mondotta: az állampolgárok politikai álláspontjukat, vélemé­nyüket az életkörülményeik, szemé­lyes tapasztalataik alapján alakítják ki, a tömegkommunikáció erre leg­feljebb „ráerősíthet”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormányra nezve nincsen veszélyesebb a kor­mánypárti sajtónál, hiszen — mint mondotta — a kormánynak, ha jól akarja végezni teendőit, akkor nem dicséretre, hanem bírálatra van szüksége. Jó magaviseletéért hazamehetett A kecskeméti börtönben megle­petéssel fogadták a Papp Sándorról szóló rendőrségi jelentést, hiszen, mint ahogy Siiüió Péter, az intézet büntetés-végrehajtási osztályveze­tője elmondta, Papp lopásért, nem pedig erőszakos bűncselekményért kapta ítéletét. A börtönben mind ez idáig kifogástalanul viselkedett. Munkáját maradéktalanul elvégez­te. Többször jutalomban is része­sült. A hazai börtönökben gyakorlat, hogy jó magaviselet és munka ese­tén, egyéves büntetés letöltése után otthon töltheti pihenőidejét az el­ítélt. Ilyen éves pihenőre utazott ha­za Kiskunmajsára Papp Sándor, akinek az idén, augusztusban telik le egy év 2 hónapos börtönbüntetése. G. B. Munkanélküliségi helyzetkép Májusban csökkent a munkanél­küliek számának növekedési üteme, ennek egyik fő oka, hogy megkez­dődtek a szezonális munkák — kö­zölték a Munkaügyi Minisztérium­ban. Elmondták, hogy májusban 20 ezerrel nőtt az állástalanok száma, s jelenleg—az előzetes adatok szerint — 522 700-an vannak munka nél­kül, ami 9,7 százalékos rátának felel meg. Ellátásban 406 600-an része­sülnek, ami 14 ezres növekedést je­lent egy hónap alatt. Májusban 5400-an kaptak szociális segélyt, mert kikerültek a munkanélküliek ellátásából. Azt is közölték, hogy az elmúlt hónapban 23 ezer volt a beje­lentett, betöltetlen álláshelyek szá­ma. A legtöbb munkanélkülit Bor- sod-Abauj-Zemplén megyében tart­ják nyilván a térségben: 63 ezren vannak állás nélkül, ami 16,3 száza­lékos arányt jelent. Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében a munkaképes lakosság 17,9 százaléka van munka nélkül, szám szerint csaknem 50 ez­ren. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Az USA elutasította a kérést Az Egyesült Államok kedden elutasította Bosznia-Hercegovina elnökének azt a kérését, hogy lőjék a Szarajevó ellen támadó szerb irreguláris egységekej. Alija Izetbegovic, Bosznia elnöke kérte azt, hogy az Egyesült Államok indítson légitámadást a Szarajevót körülvevő hegyekben tartózkodó szerbek ellen. A kétségbeesett kérés célja az, hogy megtörjék az ostromot, és lehetővé tegyék humanitárius segélyek bejuttatását a városba. Az amerikai külügy­minisztérium szóvivője, Margaret Tutwiler kedden közölte, hogy a Bush-kormányzaton belül egyetlen felelős tisztségviselő sem fog­lalkozott ezzel a kéréssel. Orosz válasz a balti vádakra Oroszorország semmiféle ultimátumot nem fogad el a balti államoktól csapatainak kivonásával kapcsolatban — adta értésre szerdán Borisz Jelcin az orosz hadsereg legfelsőbb vezetőivel foly­tatott tárgyalások után adott nyilatkozatában. — Akkor lehet végrehajtani a teljes kivonulást, ha meglesz hozzá a megfelelő szociális háttér — szögezte le azokra a balti államokból és egyes más európai országokból érkező vádakra válaszolva, miszerint Moszkva szándékosan lassítja csapatai távozását. Nincs semmiféle titkos politikai szándék emögött, pusztán nincs hova elhelyezni őket — fűzte hozzá. Tiltakozó levél Jelcinhez Politikai botránnyal fenyegető levelet juttatott el a Moszkvában dolgozó külföldi újságírók szövetsége Borisz Jelcinhez és az orosz kormány vezetőihez. Konkrét esetek sorát említve az ellen tilta­koznak, hogy az állami tisztségviselők pénzt követeltek egy-egy interjúért vagy állami intézménybe való bejutásért. Az újságírók ugyancsak tiltakoztak a mozgásszabadság továbbra is érvényben lévő súlyos korlátozása ellen. Marco Politi, a háromszáz tagot — köztük a legnagyobb hírügynökségeket, fontosabb lapokat és a világhírű tévéállomásokat — tömörítő szervezet elnöke tegnap nemzetközi sajtóértekezleten ismertette a levél tartalmát, illetve a hozzá csatolt Fehér Könyvet, amelyben felsorolták az ügyben érintett több tucat állami intézmény nevét, vázolva a történteket. Moszkva saját hadsereget akar Moszkva továbbra sem kérdőjelezi meg az Államközösség egye­sített haderőinek létjogosultságát, de mind erőteljesebben törek­szik saját hadseregének mielőbbi felállítására — jelentette ki teg­nap Borisz Jelcin. Az orosz elnök a hadsereg legfelsőbb vezetésével folytatott eszmecserén egyben biztosította a főtiszteket a lehetősé­gekhez mérten növelni kívánja a katonák szociális biztonságát. Jelcin nagyszabású személyi változásokat jelentett be. Az orosz hadsereg vezérkari főnökének, egyben a miniszter első helyettesé­nek Viktor Dubinyin vezérezredest nevezte ki. Az orosz elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy 1995-re befejeződik a 2,2 millióra tervezett orosz hadsereg megalakítása. A szerződés közös érdek Egy pódiumról hívta fel kedden este a franciákat a maastrichti szerződés támogatására a francia jobboldali ellenzék legrangosabb vezetője, az UDF pártszövetség vezetője. Valéry Giscard d’Es- taing volt köztársasági elnök és a szocialista kormány európai ügyekkel foglalkozó minisztere, Elisabeth Guigou asszony. A rendkívüli eseményre egy kis nyugat-franciaországi városban Selestatban került sor, az Európai Mozgalom nevű szervezet fran­cia tagozatának kezdeményezésére. A cél az volt, hogy a szerződés különböző politikai nézeteket képviselő támogatói a várhatóan kora őszre esedékes népszavazás előtt annak elfogadására bírják rá a franciákat, mintegy demonstrálva, hogy az nem belpolitikai kérdés, hanem közös nemzeti érdek. Nagyszabású rendőri akció Tegnapra virradólag 1300 maffiás személyt vett őrizetbe a rend­őrség Dél-Olaszországban az eddigi egyik legnagyobb ilyen akció keretében. A nagyszabású rendőri razzia a kormányzat egyik vála­sza Giovanni Falcone vizsgálóbíró meggyilkolására. „Akik együtt­működnek, ismét szabadlábra kerülnek, akik nem, azokra kemény börtönbüntetés vár” —jelentette ki Vincenzo Scotti belügyminisz­ter. Szicília és Campania tartomány egyes részein nem is akadt elég rendőrautó a beszállításokra, ezért rendőrségi autóbuszokon vit­ték el a maffiás tevékenységgel gyanúsítottakat. Valamennyiüket kihallgatják, hogy adatokat szerezzenek a Palermo mellett elköve­tett merényletre vonatkozóan. Brit—líbiai titkos alkudozás Titkos alkudozás folyik Moamer el-Kadhafi líbiai államfő és a brit hatóságok között arról, hogy Líbia hozzájárul a Pan Am légitársaság repülőgépe ellen elkövetett merénylet feltételezett tet­teseinek kihallgatásához— Skóciában. A hírt az általában igen jól értesült francia hetilap, a Le Canard Enchaine szellőztette meg, szerdán megjelent számában. 1969-es hatalomra jutása óta első ízben bírálta líbiai hivatalos lap Moamer el-Kadhafit, az észak-afrikai ország államfőjét. Á Dzsamáhirija című hetilap azt írta, hogy a líbiaiaknak semmi haszna Kadhafi Nyugat-ellenességéből. A cikk közvetlenül azelőtt jelent meg, hogy Tripoli várhatóan döntést hoz a PanAm légitársa­ság New York felé tartó járatának felrobbantásával vádolt két líbiai ügynök kiadatásáról, vagy az amerikai kérelem ismetelt megtagadásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom