Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-19 / 117. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. május 19., 3. oldal A polgárok véleménye az atomerőműről • A magyarok többsége egyetért az atomerőmű működésével, de egy új építésével kapcsolatban az a vélemény, hogy nem kell elsietni a döntést. Képünkön a paksi vezérlőterem. (Folytatás az 1. oldalról) A mi egy új atomerőmű esetleges megépítésének problematiká­ját illeti, a lakosság egyik fele ugyancsak évek óta ellenzi egy ilyen beruházás elindítását. A részletesebb adatok tanulsága szerint a férfiak, a magasabb jöve­delműek, a vezető beosztásúak, a vállalkozók, a magasabb iskolai végzettségűek egyértelműen a tá­mogatók, míg a nők, az időskorú­ak, az alacsony képzettségűek, a kisjövedelműek, az egyedül élők, valamint az észak-magyarországi régióban élők egyértelműen az el­lenzők és a választani nem tudók táborát alkotják. Végül arra a kérdésre, miszerint elég lesz az előttünk álló néhány hónap arra, hogy még az idén a lehető legjobb döntés szülessen egy új alaperőmű felépítéséről, a rela­tív többség így válaszolt: „Nem kell elsietni a döntést”. Ferenczy Guropress KÜLDÖTTEK AZ MSZP-KONGRESSZUSRÓL Három áramlat Vasárnap fejeződött be az MSZP III. kongresszusa Szege­den, amely lezárta a belső tisztu­lás idolzltlt'lníj korszakot nyi­tott a szociáldemokrácia értéke­it magáénak valló szervezet éle­tében. Dr. Brúszel László kecs­keméti ügyvédet, s Széli Péter bajai középiskolai igazgatót — mint küldötteket — kérdeztük a politikai eseményről. Megalakulása után a harma­dik évben jutott el a párt oda, hogy sikerült egy tiszta arculatot bemutatnia a politikai közvéle­ménynek — mondja dr. Brúszel László. Részben ezért is volt olyan jelentős az érdeklődés a szakszervezetek és a külföldi szo­ciáldemokrata pártok részéről. A fórumon a viták során három áramlat: a liberálisé, a kereszté­nyeké, s az önálló arculatot fel­vállalok csoportja jelent meg. Az utóbbiak kerültek előtérbe, akik azt a véleményt képviselik, hogy a szocialistáknak önállóaknak kell lenniük, s nem csapódhatnak egyetlen nagyobb párthoz sem. Korábban ugyanis Pozsgay Imre idején, az MDF felé történt köze­ledés, a választások után az SZDSZ irányába próbáltak fő­ként a — Vitányi Iván vezette — liberálisok puhatolózni. Az újra­választott pártelnök, Horn Gyu­la, a centrumot képviseli. Bár úgy tűnik, hogy közelebb áll a Baja Ferenc, Jánosi György alelnö- kök és Kosa Ferenc választmá­nyi tag által képviseli önálló ar­culatú független szociáldemok­rata irányzathoz. — Kiegyensúlyozott kong­resszus volt a hét végén — mondja Széli Péter — ahol fel­színre kerültek a belső irányza­tok nézetkülönbségei is. A fórumnak azonban jelentő­sebb viták nélkül sikerült dönté­seket hoznia, s a szervezet élére fiatal, rátermett politikusok ke­rültek. Sajnálatos, hogy az egyik alelnöki posztra jó eséllyel pá­lyázó Nagy Attila megyei elnök már nem tudott eljönni a Tisza- parti városba. Nagyon sok kül­földi vendég volt a kongresszu­son. Első számú vezetőikkel képviseltették magukat az oszt­rák, a’ német, a francia, a spa­nyol baloldali pártok is. Ez azt jelezte, hogy az MSZP-t a nyu­gati szociáldemokraták is elfo­gadták. A fórum lezárt egy olyan szakaszt, amelyet a párt önmagára találásának időszaka­ként lehetne jellemezni. Az elfo­gadott program alapján — úgy érzem — önálló politikai alter­natívát tudunk kínálni a válasz­tóknak, s jó eséllyel indulhatunk az 1994-es megmérettetésen. Barta Zsolt KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Az új munkatörvénykönyvről Mi a működési bizonyítvány és az igazolás? Az elmúlt időszakban a mun­káltatók részéről gyakran felme­rült az igény, hogy a korábbi munkáltató minősítse, értékelje volt dolgozójának a munkáját. A most életbelépő jogszabály ki­mondja, hogy a munkaviszony megszüntetésekor, illetve meg­szűnésekor, s az azt követő egy éven belül, ha a dolgozó kéri, a munkáltató köteles részére mű­ködési bizonyítványt kiállítani. E bizonyítvány a dolgozó által korábbi munkahelyén betöltött munkakört és munkájának érté­kelését tartalmazza. Más dokumentum az igazolás, amelynek kiadását viszont köte­lezővé teszi a törvény minden munkaadó részére, minden olyan esetben, ha dolgozója munka- viszonya megszűnt, illetve meg­szüntették. Az igazolásnak tar­talmaznia kell a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát, valamint a dolgozó bé­réből letiltandó tartozást, illetve azt, hogy bérét nem terheli tar­tozás. Létesíthet-e a dolgozó főállá­sán kívül más munkaviszonyt? A törvény értelmében lehető­sége van a dolgozónak további munkaviszonyt létesíteni, de a munkáltató gazdasági érdeke megköveteli,, hogy arról tudomá­sa legyen. így a munkavállaló további munkaviszonyát köteles bejelenteni munkáltatójának. Ha e további munkaviszony létesíté­se jogszabályba ütközik, akkor a munkáltató megtilthatja, illetve kötelezheti a dolgozót annak megszüntetésére. Összeállította: Újvári Gizella Ferenczy Europress A csődtörvény várható hatásai a mezőgazdaságban A csődhullám súlyosan érinti a mezőgazdaságot, s komoly a ve­szélyé annak, hogy azt sorozdtos felszámolások követik — hangzott el a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségé­nek elnöki ülésén a közelmúltban. A felszólaló szövetkezeti elnökök katasztrofálisnak tartják az ágazat helyzetét. Ez idáig 252 szövetkezet jelentett már öncsődöt, és 52 a be­jelentett felszámolások száma. Bács-Kiskun megyében eddig 38 szövetkezet jelentett öncsődöt. Ez a szám azonban könnyen 50-60-ra is növekedhet, ha tovább sújtja az aszály az agrárágazatot. A csőd­hullám tavasszal érte el a mezőgaz­daságot, éppen akkor, amikor a legnagyobb befektetésekre lett vol­na szükség. Ráadásul úgy tűnik, ez az eljárás sem képes megoldani a mezőgazdaság problémáit. Az egyezkedések alkalmával a kisebb hitelezők és adósok meg tudnának egyezni, a nagyobbak — a tb, a bankok, az adóhatóság — azon­ban csak minimális engedmények­re hajlandók. A bankok — ha hiteleznek egy­általán — előre levonják az összeg kamatait, így a hitelfelvételhez a hitelösszeg, másfélszeres fedezete szükséges. Értékpapírt a pénzinté­zetek nem fogadnak el, még a sa­játjukat sem. Visszafizetéskor elő­ször az alacsonyabb kamatot a bankok tovább számolják. Elhangzott az ülésen, hogy sú­lyos aszaly is sújtja idén a mező- gazdaságot. A búza 30 centiméte­res száron kalászol, a kukorica pe­dig egyes helyeken nem tud kikel­ni, ha nem öntözik. Erre viszont nincs mindenkinek lehetősége, s akinek van, az is úgy gondolja, hogy a 40 forintos gázolajjal mű­ködő öntözőberendezések mellett, valamint 40 százalékos hitellel le­hetetlen finanszírozni a növényter­mesztést. Ezért az aszálysújtotta megyék segélyekért fordulnak a földművelésügyi és a pénzügyi tár­cák felé. A MOSZ elnöksége csütörtöki ülésén elfogadott állásfoglalásá­ban több pontban hívja fel az ille­tékes állami szervek figyelmét a problémákra. Ezek szerint be kell vezetni az állami vállalatok szövet­kezetté alakulásának lehetőségét az élelmiszer-ipari ágazatban, le kell bontani a nagy élelmiszer-ipari és -kereskedelmi vállalatokat, meg kell gátolni a monopolszervezetek fennmaradását és új multinacioná­lis szervezetek létrejöttét. Ki kell terjeszteni a kárpótlási jegyek fel- használásának lehetőségeit és új privatizációs pénzügyi megoldáso­kat kell kidolgozni. Miért kell nyáron fűtést fizetni? (Folytatás az 1. oldalról) A közelmúltban közöltük egyik olvasónk (Kissné Bozsoki Judit, Kecskemét, Irinyi út 46.) felhábo­rodott hangú levelét a témával ösz- szefüggésben. Erre a cikkre kaptuk meg Tyukodi Ferencnek, az IKTV energetikusának válaszlevelét, amelynek lényege a következő: A fogyasztó többszörös tévedés­ben volt levelének megírásakor. A távfűtés és melegvíz-szolgáltatás díjait a 29/1991. (október 1.) Ipari és Kereskedelmi Minisztériumi rendelet állapította meg. E jogsza­bály megszületése előtt csupán a fűtés és a meglegvíz-dij fogalma volt ismert, ezt a költséget a rende­let hődíjra, illetve rendelkezésre ál­lási díjra osztotta. Ez utóbbi tartal­mazza az értékcsökkenés, az álló­eszköz-fenntartás, a működtető apparátus költségeit, amely az ösz- szes költségnek mintegy 28 száza­léka. Ezek a költségek — olvassuk a levélben — akkor is felmerülnek, ’ ha egy hőellátó rendszerben fo­gyasztás nincs, mert például nem kell fűteni. Ezt más kifejezéssel alapdíjnak, hőenergia nélküli költ­ségnek is lehet nevezni... Az egésznek tehát az a lényege, hogy az ipari és kereskedelmi mi­niszter a múlt év októberében ho­zott egy rendeletet és azt az IKTV köteles végrehajtani. Mármost kit szidjunk, hogy „jogszerűek” le­gyünk? Az IKTV-t, amely végre­hajtja a rendeletet, a minisztert, aki azóta már bankelnök, vagy a természetet, amiért a telét is kita­lálta? Esetleg mindhármat egyszer­re? Az említett energetikus levelé­nek végén van egy fél mondat, amely így hangzik: „Meg kell nyugtatnunk a panaszost, nincse­nek kiszolgáltatva, mint ahogyan írja . ..” Nem hisszük, hogy a panaszos és sok ezer társa ettől valóban megnyugszik és azt sem hisszük, hogy nem vagyunk kiszolgáltatva. A gyakorlat ugyanis éppen az el­lenkezőjét mutatja. Gál Sándor BABAKELENGYÉTŐL A HALOTTI LEPELIG Társadalombiztosítási ellátások Holnaptól — mindig ugyanezen az oldalon — a különböző társadalombiz­tosítási ellátásokról nyúj­tunk hasznos tudnivalókat. Sorozatunk, időrendi sor­rendben ismerteti mindazo­kat az ellátási formákat, amelyekre valaki élete során jogosulttá válhat. Néhány címszó a sok közül: kelen­gyepénz, gyed, gyes, táp­pénz, baleseti-járadék, öreg­ségi nyugdíj, temetési segély. Érdemes a cikkeket össze­gyűjteni, hiszen egy család­ban egyszerre több személy is jogosult lehet valamelyik ellátásra, vagy azzá válhat a közeljövőben. Minden rész­ben egy-egy ellátási formát ismertetünk a jogosultság feltételeitől kezdve a járan­dóság mértékéig. Nem jogszabály-ismerte­tésre vállalkoztunk. Jogaik­ról, lehetőségeikről szeretnénk tá­jékoztatni olvasóinkat. A közért­hetőség miatt azonban a szakmai pontosság sem szenvedhet csorbát. (Az utóbbiból a sorozat elkészíté­sében készségesen segítő társada­lombiztosítási szakemberek jottá­nyit sem engedtek!) Az egyes ellátási formákkal kap­• Sorozatunk első négy részében a gyer­mek születése után járó juttatásokat ismertetjük. csolatban — mivel nem térhetünk ki minden részletre, szabály alóli kivételre — olvasóinkban számta­lan kérdés felvetődhet. Ha megír­ják nekünk, a sorozat befejeződése után — szintén társadalombiztosí­tási szakemberek segítségével — megpróbálunk rájuk válaszolni. Szabó Klára Szabaduljon meg a barátnője titka Szwtiégem n* m nettet - trp t$nw»*#*a otyutnk Latot ton métul « attferteR? jli. «Mail Ma csakúgy, mint minden kedden, ébredjen a Kiskegyeddel! A 7. szám tartalmából: — A csecsemő ára félmillió forint. — HÍRES APÁK HÍRES LÁNYAI. — 33 különbség férfiak és nők közt. — Szükségem van egy szeretőre. — És olvashat még egy háromnapos diétáról, a szép bőr titkáról, Szandi ruhatáráról, szerelemről, divatról, kozmetikáról. — 29,— forintért már az újságárusoknál. i494 Felújítják a lajosmizsei községházát A legutóbbi lajosmizsei képviselő- testületi ülés több, korábban kiírt pályá­zatot is elbírált. A vasúton túli belterület rendezésiterv-pályázatra hatan jelent­keztek, a győztes Hemyák Imre szegedi tervező lett. A nagyközség szennyvíz­csatornáinak kiviteliterv-pályázatát nyolc jelölt közül a kecskeméti Bácsterv nyerte. Az idei költségvetésben erre jó­váhagyott 2 millió 250 ezer forint ele­gendőnek bizonyul Lajosmizse teljes, 44 kilométeres szennyvízcsatorna-hálóza­tának kiviteli tervének elkészítéséhez. A községháza felújításának első ütemé­nek 4,8 millióba kerülő kivitelezésére négy pályázó közül Gombkötő Márk vállalkozó tette a legkedvezőbb ajánla­tot, aki egyébként helyi képviselő is. Mi­vel a pénzügyi keret rendelkezésre áll, így várhatóan még az idén teljesen új tetőszerkezetet kap a községháza. Alternatív iskola Fiatalok számára szervez egyéves al­ternativ iskolát az ifjúsági otthon. Azok­nak, akik az érettségi után nem tudnak elhelyezkedni, vagy sikertelen felvételit követően még nincs konkrét elképzelé­sük jövőjükkel kapcsolatban. Az októ­berben induló tanév hétfőtől csütörtökig mindennap különböző témákban, szak­területeken nyújt információkat a jelent­kezőknek: számítógépes ismeretek, ide­gen nyelvek éppúgy szerepelnek a tan­tervben, mint a dráma- és bábpedagógia. A tanév egyébként ingyenes. Tabdiak sikere Tabdi község tűzoltócsapatai dereka­san megállták a helyüket a májusi ország­részi tűzoltóverseny válogatóján. A fiúk csapata első lett — így utazhatnak Mis­kolcra —, a hölgyek szerencséje is csak egyetlen másodpercen múlott: ennyi kel­lett volna az elsőséghez, ám egy köny- nyebb sérülés ezt megakadályozta. Az országrész tűzoltóversenyére — tabdi csapat részvételével Miskolcon kerül sor. Újra indul a filozófiaoktatás A Filozófiaoktatók Nemzetközi Szer­vezetének magyar tagozata kimondta, hogy megszületett a tárgyi feltétele a filozófiaoktatás felfüggesztésére vonat­kozó tavaly augusztusi minisztériumi intézkedés visszavonására. A filozófia­oktatók szervezete két filozófiai szö­veggyűjtemény tervezetét vitatta meg. A résztvevők észrevételeket fűztek az áttanulmányozott tartalomjegyzékek­hez és megállapították azok iskolai használhatóságát. Az ülés halaszthatat­lannak tartotta, hogy a minisztérium mihamarabb határozzon a tavaly au­gusztusi felfüggesztés megszüntetéséről. Baj van a Sándor-gödörnél Nem először érkezik bejelentés a bajai illegális szemétlerakó telepről az Alsó- Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügye­lőséghez. Az úgynevezett Sándor- gödörnél a Török u. és a Dombos u. által határolt mélyfekvésű területre ki­hordott szemét miatt terjengő bűz egy­szerűen lehetetlenné teszi a környékbeli házak szellőztetését. Az ügyet a felügye­lőség a közelmúltban továbbította Baja város polgármesteri hivatalához, hogy az gondoskodjék az illegális szemétlera­kodás megszüntetéséről. Marad a régi iskolanév Szeptember elsejétől közgazdász- képzés kezdődik a kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépis­kolában. Ezért az intézmény nevelő­testülete, szülői munkaközössége és diákönkormányzata az iskola nevé­nek megváltoztatását kezdeményezte. Széchenyi István neve vetődött fel, de a város képviselő-testülete a Dó­zsa György Mezőgazdasági és Köz- gazdasági Szakközépiskola és Kollé­gium elnevezés mellett szavazott. így csak a közgazdasági szókiegészítéssel bővült az iskolanév.

Next

/
Oldalképek
Tartalom