Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-11 / 110. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. május 11., 3. oldal Kecskeméti mérnök találmánya Genfben Dr. Dutkay György kecske­méti mérnök találmánya nyerte el a má­sodik díjat az áprilisban Genfben meg­rendezett 20. Nemzetközi Találmányi Szalon Ter­mék- és Tech­nológiai újdon­ságok kiállítá­sán. A feltaláló — aki a Tudo­mány és Tech­nika Házának az igazgatója — elmondta, hogy négy éven keresztül kísérletezett, amíg meg­alkotta azt a merev rotorszárnyú forgódugattyús gépet, amelyért a magas elismerést kapta. Az újdon­• Dr. Dutkay György eddig már egy tucat találmá­nyát szabadalmaztatta. (Fotó: Straszer András) ságot eredetileg a sevillai világkiál­lításra is el akarták küldeni. 1989- ben megjelent egy pályázati felhí­vás, amely a legjobb hazai műszaki HETI SOROZATUNK Olimpia előtt - Barcelonában Barcelonában megkezdődött a visszaszámlálás, hiszen már alig több mint két hónap választ el bennünket a XXV. Nyári Játékok ünnepélyes magnyitójától, ame­lyen a magyar csapat is felvonul majd a részt vevő országok képvi­selői között. Az tehát már aligha kétséges, hogy lesz-e olimpia, az viszont valószínűleg sokakat fog­lalkoztató kérdés: hogyan készül, milyen feltételekkel fogadja Barce­lona a világ sportolóit? Ezekre a kérdésekre is igyekszünk majd választ adni kedden kezdődő sorozatunkban, amelyet munkatár­saink, Banczik István és Farkas Ti­bor készítettek Barcelonában és Vikben, ahol Bács-Kiskun megye diák- és atlétikai válogatottja is sze­repelt. Élményeikről ötrészes riport­ban számolnak be olvasóinknak. NINCS MAGYARÁZAT A FÉLEGYHÁZI AMMÓNIAHALÁLRA Kevesebb üzemi baleset a megyében A kiskunfélegyházi tejüzemben egy hónapja a hűtőrendszer csövé­ből kiáramló ammóniagáz az éj­szakai műszakba beosztott, 25 esz­tendős Nagy József hűtőgépész ha­lálát okozta. A vizsgálatot végző megyei munkavédelmi felügyelő­ség vezetője, Gergely Imre kérdé­sünkre elmondta, hogy a gépész a hűtőrendszert akarta beindítani, ezért légteleníteni, illetve gőztelení- teni kellett a szivattyút. Az aligha­nem örökre titok marad, hogy ezt miért a vezeték megbontásával tet­te, amikor is kiszabadult a gyilkos ammónia. A vezeték megbontása a dolgozóknak meg volt tiltva, és csapokkal le is lehet szakaszolni az egyes részeket. Idén Bács-Kiskun- ban ez volt az első halálos üzemi baleset, amely ténylegesen munka­helyen történt. Tavaly az egész me­gyében a közutakon négy, munka­helyen egy halálos üzemi baleset történt, amikor a kecskeméti Ka­tona József Gimnázium első emel­téről ablaktisztítás közben kizu­hant egy takarítónő és később a kórházban meghalt. Erről a tragé­diáról jelenleg is jogvita folyik a felügyelőség és a gimnázium kö­zött. Az iskola szerint ugyanis a takarítónő hibájából, a vizsgálatot végző munkavédelmi szakember véleménye szerint viszont szervezé­si hiányosság miatt történt a bal­eset. A munkahelyi halálos balesetek csökkenése az utóbbi években szembeötlő. Pár éve volt olyan nyár, amikor a megyében három embert ölt meg a cséplőgép. Ger­gely Imre elmondta, hogy lényege­sen kevesebb munkahelyi baleset történik mostanában, amely azon­ban korántsem a munkavédelem rohamos fejlődésének köszönhető. Oka egyértelműen a termelés visz- szaesése és a munkahelyek számá­nak fogyatkozása. Bács-Kiskun- ban tavaly 2622 üzemi balesetet jelentettek be, amely 26 százalék­kal kevesebb az 1990. évinél. (A ’80-as évek elején még 5500 üzemi balesetet regisztráltak évente.) A kedvező statisztika mellett ugyanakkor gondot okoz, hogy a szétaprózódó nagyvállalatok nem alkalmaznak munkavédelmi szak­embert, akiknek a képzése is visz- szaesett. Az újonnan alakuló cé­gek, vállalkozások pedig nincse­nek tisztában a munkavédelmi kö­vetelményekkel, szabályokkal, nem tudják, hogy új munkahely létesítését be kell jelenteni az OMMF Bács-Kiskun Megyei Fel­ügyelőségénél (Kecskemét, Kisfa­ludy u. 6-—8.) Rossz hatással van a munkavédelemre a vállalatok átalakulása során sokszor jelent­kező szervezetlenség, vezetői elbi­zonytalanodás, a munkavédelmi vezetők és előadók más munkakö­rökkel való terhelése, gyakran el­bocsátása. Előfordul, hogy a dol­gozók — félve a munkanélküliség­től — az alapvető balesetvédelmi érdekeiket sem merik szóvá tenni. M. Gy. KÉRDÉSÉR ÉS VÁLASZOK Az új munkatörvénykönyvről Mikor adható ki a betegszabad­ság? A munkavállalónak betegsége idejére — orvosi igazolás alapján — évente 10 munkanap betegsza­badságjár. Nem kell a keresőkép­telenséget igazolni évente egy alka­lommal legfeljebb háromnapos betegszabadság esetén. Erre az időre az átlagkereset 75 százalé­ka jár. Milyen címen kaphat munkaidő- kedvezményt a munkavállaló az új munkatörvénykönyv szerint? A terhes nőnek 24 heti szülési szabadság jár, s ebből négy hetet a szülés előtt köteles kiadni a mun­káltató. A szülési szabadság letelte után, a gyermek hároméves korá­ig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek tízéves korá­ig, valamint a tíz éven aluli gyer­mek betegsége esetén a betegség idejére a munkaadó — amennyi­ben azt a munkavállaló igényli — fizetés nélküli szabadságot köteles adni. Kisgyermekes anyának a szop­tatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, a kilencedik hóna­pig pedig egy óra munkaidőked­vezmény jár. Fizetés nélküli szabadságot kell adni — legfeljebb két évet — a munkavállaló közeli hozzátartozó­jának ápolására vagy gondozásá­ra. Egy év fizetés nélküli szabadság vehető igénybe magánerős lakás- építkezés esetén. találmányok spanyolországi be­mutatását biztosította volna. A dugattyús gép ugyan elnyerte az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság különdíját, ám a masina itthon maradt. Addigra ugyanis a magyar pavilon berendezőinek az elképzelései megváltoztak. Dutkay úr újdonságát — amely energiatakarékos—kompresszo-. rokba, folyadék és légszivattyúkba, gőz- és gázturbinákba lehet beépíte­ni. S hogy mi lesz a nemzetközi zsűri által nagyra értékelt találmány sor­sa? Ezt ma még nem tudni. A mér­nök úgy gondolja, hogy gyártását idehaza műszaki és a gazdasági hát­tér hiányában nem lehet megszer­vezni. Attól azonban nem tart, hogy veszendőbe megy a munkája. A sza­badalom megvásárlásáért — két je­lentős nyugati vállalat — a német Busch cég, és az amerikai ICM- INCOMA európai képviselete ke­reste meg eddig levélben az igazga­rá* Barta Zsolt Mi lesz a majsai szovjet emlékművel? Devalválódik az önkormány­zat tekintélye — mndta Kiskun- majsán Koncz György helyi kép­viselő —, ha az önmaga által vállalt feladatokat nem végzi el. Majsán már több mint két hó­nappal ezelőtt felállítottak egy bizottságot, hogy a helyi szovjet emlékmű további sorsával kap­csolatos javaslatokkal foglalkoz­zon, s a legjobbnak vélt megol­dást terjessze a testület elé. Mi­vel azóta sem történt semmi, a képviselő szükségesnek tartotta, hogy az előbbrelépést sürgesse. T ámogatják a fiatalokat Dusnokon Nagy szociális érzékenységről tanúskodik a dusnoki önkormány­zat képviselő-testületének legutób­bi döntése, amelynek nyomán a községben élő, első lakásukat vá­sárló fiatal házasok 100 ezer forint vissza nem térítendő támogatás­ban részesülnek. A szenátorok a lakáshoz jutók támogatására alko­tott rendelet módosításakor az új otthont teremtőkről sem feledkez­tek meg, a használatba vételi enge­dély megszerzésével a család 10 ezer forint vissza nem térítendő tá­mogatást kap az önkormányzat­tól. A testület az egyházi kárpótlás napirendi pont tárgyalásakor fi­gyelembe vette a kalocsai érsekség kérését, s hamarosan az eredeti tu­lajdonosnak adja vissza az úgyne­vezett Budzsáki-iskolát. A komp­romisszum egy kis fejtörést is okoz a képviselőknek, mert az egykori iskolát szolgálati lakásként hasz­nálják, s az ott lakók elhelyezése anyagi áldozatokkal jár. Zs. F. Galántai diákok a Kodály- intézetben Szerepelt már énekkar a kecske­méti Kodály-intézet mediterrán hangulatú udvarán, boltíves hang­versenytermében, de földszinti fo­lyosóján sohasem. Az első, az el­múlt hét szombatján hallható fo­lyosói koncerttel boldog gyerme­kek fejezték ki meghatottságukat. Szabó Rezső képviselőnek és Mézes Rudolfnak, a galántai Cse- madok titkárának vezetésével az erdélyi körútra, Háromszék me­gyei hangversenyekre, táncbemu­tatókra induló diákok, a magyar kultúra szent helyeinek megisme­rését szolgáló útjuk során eljuthat­tak Kodály városába. Emlékeztek a Nagytemplomban az ott megke­resztelt Katona Józsefre és Kodály Zoltánra, Jókai, Mórra és Petőfi Sándorra az Ókollégium előtt. A zenepedagógiai intézetben a pe­redi alapiskola kórusának kis da­losai dúdolni kezdték a tanult nép­dalokat, Kodály-szerzeményeket, majd csatlakoztak hozzájuk a falu- jukbeli és diószegi citerások, a ga­lántai táncosok és a dunaszerdahe- lyi Zöld Pántlika együttes muzsi­kusai. H. N. A HÍRESZTELÉSEK ELLENERE: Nem emelkednek a kiskereskedelmi árak Kalocsán Az a szóbeszéd járja Kalocsán, hogy a helyi Tisza Füszért-kiren- deltséget megszüntetik, s a kiske­reskedelemben forgalmazott árut a jövőben Bajáról és Kiskunhalasról szállítják a városba. Ez természete­sen kihatással lesz az árakra, mert a szállítási költséget a vásárlóval fizettetik meg. A helyzet tisztázásá­ra Rácz István kalocsai kirendelt­ségvezetőt kértük, aki azzal zárkó­zott el a nyilatkozat elől, hogy a bajai egység vezetője, Bányai Jó­zsef jogosult a kérdésekre válaszol­ni. Az igazgatót bajai hivatalában kerestük fel, aki szívesen tájékoz­tatta a Petőfi Népe olvasóit. — Tény, hogy elkészült a válla­lat átalakulását szabályozó prog­ram, amely jelenleg az Állami Va­gyonügynökség asztalán fekszik. Valószínű, hogy a második priva­tizációs csomagban kerül sor erre, tehát a Tisza Füszért Vállalat még nem részvénytársaság. Ám az áta­lakulást megelőzően gazdasági döntések keretében a vezérigazga­tó úgy határozott, hogy úgyneve­zett profitcentereket hozunk létre. Ez azt jelenti, hogy a nagyvállala­ton belül az olyan egységek, mint például Kalocsa, ahol évtizedek óta fejlesztés nem történt, ennek következtében a múlt év és az idei első negyedéve is veszteséges volt, azok egy divízióba, gazdasági egy­ségbe kerülnek. A Dél-Bács me­gyei divíziót a bajai, a kalocsai és az ugyancsak veszteséges kiskun- halasi kirendeltségek alkotják, amelynek vezetője április 1-jétől én vagyok. — Igazgató úr, ez azt jelenti, hogy a kalocsai kirendeltség sorsa megpecsételődik? — A helyzet az, hogy a kalocsai telephelyen az árutárolás nincs biz­tosítva, hatalmas készleteket táro­lunk a szabadban, amely nyilván­valóan jelentős veszteségeket okoz. Kiskunhalason és Baján a raktározás lehetősége biztosított, ezért az árut onnan szállítjuk egy kalocsai diszkontáruházba, vala­mint egy kisebb raktárba, amely egyfelől az áruház azonnali áru­utánpótlását biztosítja, másfelől a környék üzleteinek ellátását végzi. A kalocsai fiók átalakul, a jövőben ésszerűbben működik. Ez tehát nem azt jelenti, hogy megszűnik a kalocsai telephely, hiszen a disz­kontáruházban kiszolgáljuk a vi­szonteladókat, kiskereskedőket, de még a bejövő vásárlót is, igaz őket nem nagykereskedelmi, ha­nem diszkontáron. A kérdésre konkrétan válaszolva: nemcsak, hogy kiszolgáljuk a kiskereskedő­ket, hanem lényegesen rugalma­sabban, ráadásul nagyobb áruvá­lasztékkal állunk rendelkezésükre. Eddig festékárut Kalocsán nem le­hetett kapni, a jövőben ezt is bizto­sítjuk. Lényeges, hogy a bekövet­kezett változás nem jelenti a kiske­reskedelmi árak növekedését, hi­szen mi továbbra is azonos áron forgalmazunk. — Jár-e létszámleépítéssel a be­következett változtatás? — Mint mondtam, ugyan az udvari tárolást megszüntetjük, s a nagy tételű megrendeléseket közvetlenül Bajáról és Kiskun­halasról teljesítjük, ám ez nem jelenti azt, hogy az új fölállás­ban nincs szükségünk a korábbi személyzetre. A Kalocsán dolgo­zók mindenben megfelelnek az új elvárásoknak. Zsiga Ferenc Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek • Az elhuny lakért. Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamato­san érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, va­lamint a kényszermunkatáborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyiben bárki a hoz­zátartozóját, rokonát fedezné fel a név­sorban, forduljon a Magyar Vöröske­reszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasó­ink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a Bács-Kiskun megye terüle­tén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. B. Berki Károly, 1916 Kiskunhalas, (Pest m.) honvéd, meghalt 1945. július 24 (hdf.); Bergmann János, 1901 Kecs­kemét, (szakaszvezető), meghalt 1945 március 8. (hdf.); Bernát István, 1920. Kunszentmiklós (Pest m.), tizedes, 1945. március 26. (hdf.); Bernát László, 1914., Kunszentmiklós (Pest m.), hon­véd, 1946. június 10. (hdf.); Bernát (Bemard?) Gábor, 1919., Kunszent­miklós (Pest m.), honvéd, 1946. no­vember 17. (hdf.); Bőrös István, 1909., Hetényegyháza (?) (Pest m.), honvéd, 1945. március 7. (hdf.); Berta Károly, 1909. Kecskemét (Bács-Kiskun m.), 1945. március 23. (hdf.); Berházi Jenő, 1919. (?) Kalocsai Járás (Pestm.), őrve­zető, 1945. március 6. (hdf.); Bérei Pál, 1897., Katymár (Bács-Bodrog ni.), őr­mester, 1945. július 04. (hdf.); Börcsök Vince, 1906., Kelebia (Bács-Bodrog ni.), honvéd, 1946. június 30. (hdf.): Boné András, 1924. Kecskemét, X. 1945. szeptember 6. (hdf.); Bene Géza. 1901. Kiskunfélegyháza (Pest m.), hon­véd, 1945. december 16. (hdf.); Bene József, 1920. Kecskemét, honvéd X (hdf.); Bene József, 1920. Kecske­mét, X 1945. szeptember 24. (hdf); Benedek Elek, 1921., Kecskemét, X 1945. július 26. (hdf.); Benedek Gyu­la. X, X, 1945. március 27. (hdf.); Ben- kó János, 1912., Kecskemét, tizedes, 1945. február 1. (hdf.); Benet András, 1915. Lajosmizse (Pest m.) honvéd, 1946. március 18. (hdf.); Benk András, 1922., Hajós (Pest m.), honvéd, 1945. február 09. (hdf.); Benke Mihály, La­josmizse (Pest m.), honvéd, 1945. ápri­lis 12. (hdf.); Benke János, 1912., Kecs­kemét, honvéd, 1943. február 01. (hdf.); Benkevics Ferenc, 1922. Duna- egyháza (Pest m.), honvéd, 1944. már­cius 28. (hdf.); Benkis Béla, 1916. Ka­locsa, (?) (Pest m.), X, 1945. április 11. (hdf.); Benkó András, 1915. Kiskőrös (Pest m.), honvéd, 1946. március 22. (hdf.); Berker János (Iván?), 1910. Vas­kút, rangja ismeretlen, meghalt 1945. április 29-én (hdf.), Balovics István, 1922., Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. május 8-án (hdf.). E. Eisenberg Béla, 1918., Baja, mun­kás, meghalt 1943. május 3-án (hdf.); Égi Antal, 1904., Vaskút, rangja isme­retlen, meghalt 1947. január 27-én (km.); Égi Jakab, 1905., Vaskút, hon­véd, meghalt 1947. július 14-én (hdf.); Englender Antal, 1902., Katymár, rangja ismeretlen, meghalt 1946. de­cember 3-án (km.); Eke József, 1909., Bátmonostor, honvéd, meghalt 1945. március 31-én (hdf.); Ekrich (Egri?) Jó­zsef, 1922., Kiskunmajsa, honvéd, meghalt 1948. január 24-én (hdf.); El­mer Antal, 1900., Gara, honvéd, meg­halt 1946. február 1-jén (hdf.); Elmer Márton, 1905., Gara, rangja ismeret­len, meghalt 1946. október 30-án, (km.); Elmer Júlia, 1920., Gara, rangja ismeretlen, meghalt 1945. szeptember 19-én (km.); L. (?) Nagy Mihály, 1920., Kelebia, honvéd, meghalt 1945. febru­ár 3-án (hdf.); Elek Illés, 1913. Kiskun­majsa, honvéd, meghalt 1945. március 25-én (hdf.). A névsorban szereplő rövidítések: (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszermun­kás, málinkij robotra elhurcolt. ' Képviselő-testületi ülés Soltvadkerten Május 13-án ülést tartott Solt- vadkert képviselő-testülete. A honatyák — egyebek között — rendeletet alkotnak a helyi népsza­vazásról, a népi kezdeményezésről, az önkormányzat múlt évi zár­számadásáról. Beszámoló hangzik el a költségvetési üzem tavalyi gaz­dálkodásáról, és módosítják az el­ső lakáshoz jutók támogatásáról szóló helyi rendeletet. Szó lesz az* egyházak kártalanítási igényeinek helyzetéről és az egészségügyi URH-rendszer működéséről is. KSH-adatgyűjtés az életkörülményekről Ha valaki kérdőívvel a kezében bekopogtat, s bemutatja a Közpon­ti Statisztikai Hivatal által kiadott igazolványt, akkor megnyugodhat a Bács-Kiskun megyében véletlen­szerűen kiválasztott 1600 család. Valóban a KSH összeírója érkezett, hogy a lakosság életkörülményei­nek alakulását vizsgáló összeállítás­hoz felvegye az adatokat. A statisztikusok figyelemmel kí­sérik az szja hatását a családi jöve­delemre, azt, hogy kik és milyen mértékben lettek a változások nyertesei, vesztesei, kik kénysze­rülnek különmunkára, mire és mennyire ahhez, hogy megélheté­süket biztosítsák. A KSH — a tör­vény értelmében — az adatokat titkosan kezeli, csak összesített formában hozzá nyilvánosságra, s egyben kéri a megkérdezettek se­gítségét. közreműködését is. Csak kérdezem Melyik üzlet, üzem működik jobban, amelyik magánkézben van, vagy az állami tulajdonú? Ez ma már nem is kérdés. A történelem bebizonyította, hogy a magántulajdon sokkal hatékonyabb, sőt az egyetlen le­hetséges megoldás. Miért van mégis bajom a privatizáció né­melyik furcsa esetével kapcso­latban? Mert úgy érzem, hogy sokakat, köztük engem is ki- semmiznek. Beszereltettem a kábelteleví­ziót a lakásomba, ha jól emlék­szem, nyolcezer forintot kellett fizetni érte. Még a kábelcsator­nát is magam ástam ki, ráadá­sul kalandos körülmények kö­zött. Azt üzenték, hogy ha va­sárnap nem ásom ki a rám eső szakaszt, akkor a szomszéda­imhoz sem tudják bevezetni, hétfőn jönnek ugyanis a szak­emberek fektetni a kábelt. Az­nap zuhogott az eső, én meg ástam, mint gróf Monte-Chris- to. Persze, nem jöttek hétfőn, hanem egy hónap múlva. Most meg olvasom, hogy a kecskeméti önkormányzat el akarja adni a hálózatot egy amerikai cégnek, amely utána természetesen nyereségesen működteti. Nyilván a maga hasznára. Ha én akkor a zuho­gó esőben tudtam volna, hogy egy amerikai vállalkozó javára túrom a földet, biztos, hogy egyből elhajítom az ásót. Nem tudtam, és emiatt most egy ki­csit szomorú vagyok. Aznap ugyanis jól megfáztam. Esetleg a rumos teámat nem tudná kifi­zetni az amerikai vagy az ön- kormányzat? Csak kérde­zem . . . Hámori Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom