Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-09 / 109. szám
1992. május 9., 7. oldal HÉT VÉGI MAGAZIN A május 2-ai rejtvény megfejtése: A kitisztázott értelem okosít, s maga az igazság napja világosít. Nyertesek: Korsós Istvánná Lajosmizse, Bem J. u. 29.; Kecskés Lajosné Szeremle, Petőfi u. 13.; Csorna Erzsébet Kecske- ! mét, Vajda J. u. 8. III. 7.; Gál Klaudia Borota, Felszabadulás 97. "VÁLLALJUK KORUNKAT, FORMÁNKAT! Szelíd-szolid divatozás Érett korban is lehet egy nő csinos, vonzó, elegáns. Ennek előfeltétele a kiegyensúlyozottság, a jól ■apoltság sugárzása. Ezt pedig a are-, "Ifd-szolid divatozással lehet elérni. ; "bíérn keli'lémó'ndani az új’ vonalakról, az új divatszínekről, az új kelmékről. Csak válogatni kell közülük. Még nagyobb gonddal és kritikával, mint ifjabb kortársaiknak tanácsos. Kerülni kell a végleteket, a nagyon bő, a nagyon szűk, a nagyon 1 rövid, de még a nagyon hosszú öltő- székeket is. Nem tanácsos a sokat B mutató mély dekoltázs sem, jobb nyakon, háton, mellkason, diszkré- 1 ten elleplezni a még oly apró ránco- " kát is. Színekben viszont mindent szabad. A napjainkban kedvelt harsány 1 színek épp úgy helyett kaphatnak j ruhatáraikban, mint a nyár pasztell árnyalatai. Egy jó tanács azért mindenkinek, aki üdének, fiatalnak akar látszani: arca, nyaka köré fehéret, krémszínt kerítsen — gallér, paszpól, ruhabetét formájában. A világos színek fényt, ragyogást kölcsönöznek még a megfáradt arcnak is. Fontos, hogy azt a bizonyos kort elért nők mégjobban törődjenek frizurájukkal, arcuk kikészítésével, kiegészítőik harmonikus megválasztásával. A lazán arcba fésült frizura, ami most újból divat, fiatalít, lágyítja a megkeményedett arcvonásokat. A diszkrét smink ugyancsak fiatalít. Egy világos gyöngysor, egy vékony aranylánc jobban illik e korosztály képviselőinek, mint a feltűnő óriás bizsu. Cipőben is a kényelmet célszerű választani, a lapos, trottőr sarkú lábbeli is lehet elegáns, díszített. Elegáns nyári ruhák, nem a legfiatalabbaknak ... Egyáltalán egyetlen alapszabály követendő: vállaljuk magunkat, korunkat, formánkat. Ne X-re meg Y- ra akarjunk hasonlítani, hanem önmagunkra. És ne húsz évvel ezelőtti önmagunkra, hanem mai énünkre. Hibáival, amit természetesen igyekezzünk elleplezni, és előnyeivel, amit pedig bátran hangsúlyozzunk. kádár ILLEM ES JO MODOR Amit a bemutatkozásról tudni kell Sok feszélyezett percet okozhat a bemutatkozás és kivált a bemutatás, ha nem ismerjük ennek a társasági aktusnak néhány alapvető szabályát. Ezek sorában talán a legelső, hogy nevünket ne szégyelljük, mondjuk tisztán, artikulálva, jól érthetően! Ugyanezt természetesen a másik féltől is elvárhatjuk; nem ütközik tehát semmiféle illemszabályba, ha — az elmormolt nevet nem értve — visz- szakérdezünk, valahogy így: „Ne haragudjon, nem hallottam ... nem értettem jól... nagy itt a zaj...” Ezt már csak azért is érdemes megtenni, mert a névtévesztés akaratlanul is bántó, kicsit lekicsinylő jellegű tévedés, amit feltétlenül el kell kerülni. Adódhat olyan helyzet, hogy kettesben maradunk valakivel, akit még nem ismerünk. Ilyenkor kezdeményezhetjük a bemutatkozást, sőt a jó modor meg is kívánja, hogy ne „névtelenül” elegyedjünk szóba egymással. Elég, ha a kísérő vagy bevezető szöveg csupán eny- nyi: „Ismerkedjünk össze ... vagy „Mi még nem találkoztunk ... X Y vagyok ...” A bemutatkozás azonban többnyire egy-egy közös ismerős közvetítésével, közreműködésével zajlik le. Az illem azt kívánja, hogy mindig a férfit mutassuk be a hölgynek, a fiatalabbat az idősebbnek, az alacsonyabb beosztásút a magasabb rangúnak. A helyes bemutatás rítusa a következő: 1. megszólítjuk azt, akinek bemutatunk valakit; 2. dióhéjban elmondjuk, hogy a bemutatandó kicsoda (régi barátunk, kedves ismerősünk, rokonunk, munkatársunk stb.); 3. ha hivatalos összejövetelen vagyunk (értekezlet, tanácskozás, szakmai találkozó), tömören jelezzük a bemutatandó személy foglalkozását, esetleg szakmai rangját is; 4. ha valaki tiszteletére rendezett esemény a színhely, mindig a „főszereplőnek” mutatjuk be ismerősünket. A megismerkedés, a bemutatkozás utáni első pillanatok esetleges zavarának áthidalása, a beszélgetés megindításának tiszte mindig a hölgyé, az idősebb, tekintélyesebb személyé. Ha azonban ő nem töri meg a kínossá váló csöndet, nem vét az illemszabályok ellen a férfiú, az ifjabb vagy alacsonyabb rangú partner, ha o kezdi a csevegést. (szó—ma) SZÉP ASSZONYOK KIMENŐN SenKi nem esett hasra, nem izgult A győri Kissné Ferenczy Gabriella nem esett le a lépcsőn. Kozma Emílián meg sem látszott az esetlegesen felszedett néhány kiló. Erdélyi Józsefné valóban halál nyugalommal lépett közönség elé. Folytathatnánk még tovább ... Szombaton (egy hete) a televízió képernyőjén is bemutatkoztak Magyarország legszebb asszonyai, akik előtte Kerekegyházán töl- öttek el egy hetet a Komondor Tours vendéglátásában. A Langó-házban készültek fel a versenyre és a cikk bevezető mondatait az akkori félelmeik alapján fogalmaztuk. Senki nem esett hasra, nem izgult. Szépek voltak, csinosak és nyugalommal várták a zsűri döntését. „ Srí Lankába a győztes, Katonáné Újvári Éva utazhat férjével. A harminchárom éves asszony valaha, nem is olyan rég hárfa szakot végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskolában. Tanult a Színművé- szetin, az ELTE jogi karán. Tíz éve házas, két kisgyermeke van. Az egri tanárképző főiskolán szerzett diplomát magyar—ének szakon. Hű maradt a tanári pályához, igaz jelenleg gyesen van. 0 tehát Magyarország legszebb asszonya! Második lett Safranek Ferencné 36 éves asszony, aki volt eladó, üzletvezető, most pedig titkárnő. Neki is két gyermeke van. Harmadik helyre került a veszprémi Assainé Eigner Márta 27 esztendős hölgy, kinek férje a Képes Újság fotóriportere. Az első Mrs. Hungary verseny tehát zökkenőmeijtesen, botrányok nélkül zajlott le az Art XX. Művészetpártoló Alapítvány szervezésében. Hamarosan újabb hölgymustra következik, a botrányairól híres Miss Hungary- választás. És amint hallottuk, jövőre is lesz lehetőségük az idősebbeknek a megmérettetésre. Magyarország legszebb nagymamáját szeretnék megtalálni! (borzák) Gaál Béla képei a kerekegyházi felkészülés hetében készültek. Remélhetőleg az ott töltött napok a résztvevők számára is emlékezetesek. Néhány ellesett pillanatot ismertetünk meg olvasóinkkal! • „Falhoz állítva” — felszabadult döntősök a sorszámhúzás után. • Egy szőke, egy fekete és két fotós. Assainé mosolya. Itt még nem sejtette, hogy dobogós lesz. Mit gondolsz, győzni fogunk? KÖNYVAJÁNLAT Családi beszélgetések Anyák napjára időzítette a Scandinavia Tankönyvkiadó a Te meg én és a testvérkénk című képeskönyvük megjelentetését. A Családi beszélgetések sorozatban Marlee és Benny Alex könyve 4—8 éves gyerekeknek íródott, a világ legnagyobb csodájáról, ajándékáról, a gyermek fogantatásáról, születéséről, csecsemőkorának első hónapjairól. A Te meg én és a testvérkénk című képeskönyvben az óvodás korú Mária és a kisiskolás Tamás kérdéseire a szülők mesélik el — a mama terhessége kapcsán — a születendő kistestvér „életét" a fogantatás pillanatától. Az eredetileg dán kiadású — sok nyelvre lefordított—könyv elsősorban a vallásos szülők segítségére kíván lenni a nemiség, a születés, az életkezdet titkainak feltárásában, Isten teremtő erejének fényében, a család kapcsán mutatja be gyönyörű fotókkal, egyszerű szavakkal az anyaság, a születés misztériumát. k. m. Francia étkezési szokások A finom konyhát különösen kedvelő franciák hetenként átlag háromszor étkeznek házon kívül és étkezésre szánt pénzük csaknem húsz százalékát költik el éttermekben és gyorsbüfékben —állapította meg a franciák étkezési szokásairól a nemrégiben készült felmérés. Míg 1969-ben a franciák hetenként átlag 1,9 étkezést fogyasztottak házon kívül, addig 1989-ben ez az arány már 2,8 volt, sőt a 18 és 25 év közöttieknél öt étkezés. A hatvanas évek óta a franciák csökkentették az olcsó bor és a burgonya fogyasztását, de a múlthoz képest immár több sajtot és joghurtot fogyasztanak el. A tanulmány azt is megállapította, hogy a felgyorsult életritmus egyre kevesebb időt enged a kulináris finomságoknak—napjainkban a franciák ötször annyi mélyhűtött ételt fogyasztanak, mint 1979- ben. Ami pedig a szeszes italokat illeti, bár változatlanul világelsők az alkoholfogyasztás terén, kevesebb bort és sört isznak, mint még két évtizede. Az alkoholmentes italok fogyasztása viszont e visszaeséssel arányosan növekedett. Végül a tanulmány megállapította, hogy a húsz évvel ezelőtti 30 százalékkal szemben a franciák 1989-ben jövedelmüknek mindössze 21 százalékát fordították étkezésre. (MTI)
