Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-28 / 125. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. május 28., 3. oldal Termőföldkárpotlas Bács-Kiskunban (Folytatás az 1. oldalról) Amegyei kárrendezési hivatal 151 mezőgazdasági nagyüzemtől össze­sen 3 millió 269 ezer 273 aranykoro­na kataszteri tisztajövedelmű termő­föld kijelölését kérte. Ebből erdő mintegy 25 ezer aranykorona, a töb­bi szántó, szőlő stb. A hivatalhoz a földalapok kijelölésének tervezetét 149 mezőgazdasági nagyüzem küld­te be. A kecskeméti zöldségtermesz­tési kutatóintézet erre eddig nem volt hajlandó, a Bácsszőlősi A. G. pedig eladta a földeket. A földkijelölések ügyében 109 esetben jött létre egyez­ség, 21 vitás ügyben viszont a hiva­talnak kell határozattal döntenie. A megyei közgyűlés elé kerülő je­lentés megállapítja: sok mezőgazda- sági nagyüzemnél jelentős aranyko­rona-hiány van. A megegyezések sok esetben a személyes erdekellen- tétek miatt nem jöttek létre. Problé­mát okoz, hogy jelentős nagyságú te­rület minősül nemzeti parknak, ter­mészetvédelmi területnek. Feltétle­nül szükséges, hogy a pénzügyi és földművelésügyi tárca állami földe­ket szabadítson fel a megyében kár­pótlás céljára. M. Gy. Díszkötésbe foglalt életek Nehéz dolga volt a zsűrinek. A szokványos fordulat a megyei idős emberek számára meghirde­tett önéletrajzíró-pályázat eseté­ben olyanannyira igaz, hogy a bí­rálóbizottság eredeti elképzelését is kénytelen volt feladni. —Az első helyezett írást szándé­koztunk díszkötésbe foglalni, vé­gül öt pályamű került a Váci György könyvkötőmester által el­készített díszes kötetbe. De még legalább tíz írás megérdemelte vol­na ezt az elismerést — mondta a tegnapi díjkiosztó ünnepség előtt Czakó Ferenc, az Amatőr Költők és írók Szövetsége kecskeméti cso­portjának tagja, a zsűri elnöke. — Némelyikből olyan mély ember­ség, hit sugárzott, hogy nekem, fér­fi létemre, kicsordult a könnyem. A 83 éves Szvetnyik Ferencné Kecelről érkezett az ünnepségre. Ahogy mondja, unokája beszélte -jrá, mesélje el hányatott életét, hát­ha másoknak is tanulsággal szol­gál. — Nagyon örülök, hogy meg­hívtak ide — mondta Franciska néni. — Még csak kétszer voltam Kecskeméten, mind a kétszer kór­házban. Ez most egy vidámabb ki­rándulás. Amúgy nem járok én se­hova, csak a templomba meg a temetőbe. Sokan ott nyugszanak már, akiket szerettem, akikről me­séltem az életem történetében, amit az unokám, Marika írt le. Sok minden kimaradhatott, ki em­lékezhet pontosan ilyen hosszú időre! Hatéves koromban már li­bákra vigyáztam, 16 évesen férjes asszony voltam. Akkor ez volt a szokás. Húszéves koromban már két gyermekem volt. Az első fér­jem a háborúban halt meg, a másik • Unokájának, Marikának mondta tollba élete történetét a keceli özv. Szvetnyik Ferencné, Franciska néni. • Nagy István Kiskunhalasról: Bú- felejtőnek is jó volt, hogy hozzáfog­tam írni. (Gaál Béla felvételei) kilenc esztendeje. Fiamat is elvesz­tettem. Mégis élni kell... A 84 éves, kiskunhalasi Nagy István, hajdani kőművesmester, ta­valy októberben maradt özvegyen. — Akkor olvastam a Petőfi Né­pében erről a pályázatról. Búfelej- tőnek is jó volt, hogy hozzáfogtam írni. Három lányom közül kettő szintén Halason lakik, de én egye­dül élek. El tudom látni magam. Pályáztam az Opel Astrára is! Igaz, ha megnyerném, kicsit föl ké­ne eleveníteni a tudást, mert elég régen nem vezettem autót... István bácsi — a díszkötetből kimaradt pályaművek beküldői között . — tárgyjutalmat kapott írása el­ismeréséül. A Váci könyv- kötészet aján­dékul elkészí­tett díszes köte­teibe Antalfy István (Kecske­mét), Dekker Pálné (Kecske­mét), Mester Lajosné (Gara), Pálfy Tiborné (Harta) és öz­vegy Szvetnyik Ferencné (Ke­cel) munkája került. Sz. K. A TARSADALOMBIZTOSITASROL sTappénz — II. ÖSSZEGE Munkaviszonyban állók jelen­legi munkáltatójuknál elért át­lagkeresetük alapján részesülnek táppénzben. Elsősorban a beteg­séget megelőző évben elért kere- : set a kiszámítás alapja. Ha ez idő alatt nem volt figyelembe ve­hető keresete valakinek — nem dolgozott legalább 20 munkana­pot —, a tárgyév átlagkeresete alapján számolnak. 20 ledolgo- ; zott munkanap azonban min­denképpen szükséges. Mindezek hiányában úgyneve- ; zett vélelmezett bér alapján szá­mítják ki a táppénzt. (Például • egy január 1-jén alakult kft. ja­nuár 15-én megbetegedett dolgo- i zójának.) A táppénz alapjául — azaz a számítás szempontjából 100 szá­zalékként — maximum napi 2500 forintos átlagkereset vehető figyelembe. Egyéni vállalkozók táppénzalapja az az összeg, ami : utan„a betegség első napját meg- j előző hónapban a társadalom­biztosítási járulékot befizették. Kezdő egyéni vállalkozók — akik a minimálbér után fizetnek járulékot — a minimálbér alap­ján kapják a táppénzt is. MÉRTÉKE A táppénzalap 75 százaléka annak, aki legalább 2 éves folya­matos biztosítási idővel rendel­kezik. Ennél kevesebb (folyama­tos) biztosítással csak 65 százalé­kos táppénz állapítható meg. A keresőképtelenség 31. nap­jától öt, 91. napjától újabb öt százalékkal emelkedik a táppénz mértéke. Pályakezdő fiatalok — a meg­előző részben ismertetett élet­helyzetekben —, biztosítási ide­jüktől függetlenül, 75 százalékos táppénzre jogosultak. Viszont bármilyen hosszú biztosítási idő­vel rendelkezik is valaki, csak 65 százalékos táppénzt kap, ha a biztosítási jogviszony megszűnte után, vagy javító-nevelő munka ideje alatt válik keresőképte­lenné. Patika nyit Páhin? Páhin már legalább két hónapja el­készült a helyi patika, az izsáki gyógy­szertár fiókintézményeként. Csak a be­rendezés tartozékaként szereplő szek­rények 180 ezer forintba kerültek, ért­hető hát, ha a község lakói türelmetle­nül várják a megnyitást. Páhin körül­belül hatszáz nyugdíjas lakik, nekik is rendkívül jó lenne, ha nem kellene Kis­kőrösre vagy Izsákra bejárniuk gyógy­szereikért. A megnyitáshoz szükséges hivatalos engedély azonban még mindig nem ér­kezett meg, holott égető szükség volna már a patika működésére. Dr. Kraszkó Károly, a megyei tiszti- orvosi szolgálat főgyógyszerésze kérdé­sünkre elmondta, hogy egyelőre hiá­nyoznak a fiókpatikák létesítésére al­kalmazható jogszabályok, ezért kell még várni az engedéllyel. Pontosan a jogszerűség biztosítása érdekében kell a szabályos utat végigjárni, vagyis a bürokrácia ebben az esetben nem hát­ráltató, hanem inkább biztosító szere­pet játszik. Ettől függetlenül a megyei főgyógyszerész úr megígérte, hogy a közeljövőben — még június első felé­ben — előrelépés várható a páhi gyógy­szertár megnyitásának ügyében. — Több hasonló kérelem érkezett hoz­zánk — mondta Kraszkó úr. — De amíg a gyógyszertárakról rendelkező törvény meg nem születik, addig számí­tani kell arra, hogy hasonló módon késedelmet szenvednek ezek az ügyek. Bán VÁLASZTÁSUNK PONTOZZA AZ ORVOSOKAT Reformra eddig 800 millió forint-Az egészségügyi reform egyik alaplé­péseként ez évben megkezdődött a há­ziorvosi rendszer kialakítása, vele pár­huzamosan pedig a szabad orvosvá­lasztás. Az új rendszerben az orvosok jövedelme teljesítményüktől, vagyis el­sősorban az általuk ellátott betegek számától függ. E jövedelemalakulás alapelveit fekteti le a társadalombizto­sítás egészségügyi finanszírozásáról szóló kormányrendelet, amely május 22-én lépett hatályba. A teljesítményarányos finanszírozás lényege: a háziorvos havonta — a fize­tés mellett — pluszjövedelmet kap. En­nek összegét több tényező befolyásolja, így az ellátott betegek számú, életko­ruk, az orvos szakvizsgája, valamint az ellátandó terület jellege — mondta Bo­tos József, az OTF főigazgatója. Mind­ezek alapján az adott háziorvos pon­tokat gyűjthet, amit azután a társada­lombiztosítás jövedelem formájában folyósít. Egy pont 20 forintot ér, a leg­többet (3,5 pont) a három év alatti kis­gyerekekért, illetve a 60 éven felüliekért (2,5 pont) kap az orvos. A 3—18 év közöttiek 2, a 18—35 évesek 1, a 35 —60 év közöttiek pedig 1,5 pontot je­lentenek az orvosok számára. Az így kapott értékeket a szakképesítés és a gyakorlati idő emeli még minimum 1, maximum 1,4-es szorzóval. A területi adottságokat figyelembe véve, havonta 2000 forintot kap a városban, 3000-et a községben, 3500-at a csatolt község­ben és 4500-at a tanyás településen dol­gozó háziorvos. Mindezen felül a dok­toroknak pluszjövedelmet jelent a nem hozzájuk bejelentett beteg eseti ellátá­sa, ezért negyedévenként fizet a társa­dalombiztosítás. Az előzetes számítások szerint—mu­tatott rá Pulay Gyula, a Népjóléti Mi­nisztérium helyettes államtitkára — az ily módon meghatározott kifizetések­kel havonta átlagosan 40-60 százalék­kal lesz magasabb a háziorvosok jöve­delme. Hasonlóképpen nőni fog a pra­xisban dolgozó többi alkalmazott kere­sete is, mert a kalkulált összeg a rende­let szerint nem csupán magát a házior­vost, hanem a teljes praxist (orvos, szakdolgozók, kisegítők) illeti meg. Az összeg belső elosztásáról és felhaszná­lásának módjáról ugyanakkor maguk­nak az adott körzetben dolgozóknak kell dönteniük, erre vonatkozóan nincs a rendeletben meghatározott előírás. Az eddigi rendszeres jövedelem fo­lyósításával párhuzamos teljesítmény­arányos finanszírozás csak átmeneti jellegű, előreláthatólag ez év végéig szól. Jövőre a tárca az említett elvek meghagyása mellett másfajta finanszí­rozásra kíván áttérni — mondta Fejér Miklós minisztériumi főosztályvezető. Bár csupán fél évről van szó, a program előkészítése, az adminisztráció, az in­formációs program kidolgozása óriási többletköltséget jelentett a társadalom- biztosításnak. Amint azt Botos József főigazgató elmondta: mindez már ed­dig 800 millió forintot emésztett fel az amúgy sem gazdag TB-kasszából. A minisztériumi rendelkezés a bonyo­lult adminisztráció miatt azonban nemcsak a társadalombiztosítást, de az önkormányzatokat és az orvosokat is jelentősen megterheli — vélekedett Pe­rcnyi László. (MTI). DÖNT AZ ÖNKORMÁNYZAT? Egy mozival kevesebb Kecskeméten A kecskeméti Otthon mozi ugyanis júniustól megszünteti vetí­téseit, egyelőre nem tudni, meddig. Az eddig üzemeltető Hírős Film már jó ideje fontolgatta ezt a lépé­sét, mivel a bevételek folyamato­san csökkentek. Az önkormányzat korábbi dön­tése úgy szólt, hogy május 31-éig üzemelteti a kecskeméti mozikat, de mivel a szükséges pályázatokat még nem írták ki, elképzelhető, hogy ez a dátum módosulni fog. A Hírős Film nem várta meg a bizonytalan helyzetet, úgy döntött, hogy júniustól nem bérli tovább az Ifjúsági Otthontól a helyiséget — így az Otthon mozi — ideiglenesen be fog zárni. — A nyári hónapokban nem je­lent anyagi hátrányt nekünk a filmszínház megszüntetése — mondta Szondi Györgyné, a Hírős Film. képviseletében. — A szep­tember végéig működő autósmozi, illetve a többi kecskeméti filmszín­ház remélhetően a közönség igé­nyeit is kielégíti addig, amíg a mo­zik helyzete nem tisztázódik a vá­rosban. — Amennyiben kiírják a pályá­zatokat, a Hírős Film pályázni fog az Otthon mozira? — Ha a feltételek elfogadhatók lesznek, akkor igen. — Miért nem érte meg önöknek a mozi üzemeltetése? — Évente 328 ezer forintot fizet­tünk az Ifjúsági Otthonnak bérleti díjként. Közben a mozi látogatott­sága folyamatosan csökkent: előbb a délelőtti előadásokat kel­lett megszüntetni, most pedig a többit is. Tavaly 7-800 ezer forin­tos ráfizetéssel zártuk az évet. — Mi lesz az Otthon moziban júniustól? Burján Sándorné, az Ifjúsági Otthon igazgatónője elmondta, hogy ők szívesen üzemeltetnék a mozit, ha nem is a hét minden nap­ján! Filmvetítéseken kívül egyéb kulturális rendezvényeket is ren­deznének: rendszeres fellépési, gyakorlási lehetőséget biztosítaná­nak például amatőr együttesek­nek, színjátszócsoportoknak. A döntés mindenképpen az ön- kormányzat kezében van. Bán János • A tavaly ősszel végzett leletmentésről a Petőfi Népében is tudósítottunk. Felvéte­lünk az akkori akció egyik pillanatát őrzi. (Fotó: PN-archív) Díj a régész búvároknak Lapunkban többször írtunk már a Harta—Bölcske közötti Du- na-szakasz szenzációs régészeti le­letéről, a római erődrendszer fel­kutatásáról, melynek megmentésé­be a Bács-Kiskun megyei régészek is bekapcsolódtak már. A legfris­sebb hír ezúttal nem a víz alatti munkáról szól, hanem egy díj átvé­teléről. Az 1992-es Henszlmann- díjat ugyanis azoknak a búvárok­nak ítélték oda, akik a több éve tartó leletmentésben jeleskedtek: a Dunai Vasmű búvárszakosztálya, akikhez kapcsolódott a szekszárdi Vosinszky Múzeum két régésze, dr. Gaál Attila és dr. Szabó Géza. Negyedik éve ősszel, egy-két héten át, szabadságuk terhére minden té­rítés nélkül végeznek búvárfelada­tokat a Duna közepén elhelyezke­dő romterület felderítésében. A Dunaferr Búvárklub kollektívá­ját a Magyar Régészeti és Művé­szettörténeti Társulat azzal tisztel­te meg, hogy nekik adta a Henszl- mann-díjat. Az említett társulat létrehozta a búvárrégészeti szak­osztályát, melynek természetesen a dunaújvárosiak és a szekszárdiak is tagjai. (b. t.) VÉLEMÉNYEK SZABADON Mi vár rád...? Az iskolarendszer bizonytalansá­ga, munkanélküliség, lakásproblé­ma, egzisztenciális gondok, szegény­ség, a szociális gondoskodás leépülé­se és még sorolhatnánk hosszan. Ezekkel a gondokkal kell szembenéz­nünk. A problémák felsorolása nem önmagunk rémisztpetése, mindössze a tények számbavétele. A társadal­mon belül különösen érzékenyen érinti a fiatalokat a jövőtlenség. Erről — és az önkormányzatok lehetőségeiről a válság kezelhetősé­gében —rendezett konferenciát má­jus 16-án a Friedrich Ebert Alapít­vány támogatásával a Fidesz Buda­pesten. Az elaődók között számos elismert szaktekintély szólalt fel. El­hangzott, hogy amennyiben helyes válaszokat akarunk kapni gondja­inkra, akkor nagyon fontos, hogy a valódi problémákat elemezzük. A felszólalók fejtegetéseik szocioló­giai részében kitértek arra, hogy az ifjúság a társadalom szerves része, abból azt nem lehet kiszakítani, és problémáit nem szabad egyszerűen generációs alapon szemlélni! Az ifjú­ság mindenkor meglévő, olykor so­kasodó gondjai éppúgy nem kiálta­nak (önmagukban) ifjúságpolitiká­ért, mint az időskorúak, megrok­kantak, kisnyugdíjasok súlyos ne­hézségei nem valamiféle öregségi po­litikát, hanem körültekintőbb szoci­álpolitikát, kiegyensúlyozottabb társadalompolitikát (s gyakorlatot) kívánnak meg. A jelenlévők egyetér­tettek abban, hogy a ma fitalságá­nak problémái részben már mások, illetve sokkal súlyosabbak, mint az előző generációé. Az ifjúságot ha­gyományosan sújtó negatív jelensé­gek mellé újak jelentek meg, mint például a munkanélküliség, a társa­dalom újratermelődésének akadá­lyát jelentő elszegényedés, ami a csa­ládok szintjén zilálja szét a társadal­mat. Más hozzászólók változatos öt­leteket adtak arra, hogy a finanszí­rozási nehézségek ellenére hogyan lehet az önkormányzatokban javí­tani az intézményi rendszer fejlesz­tésével az újonnan felnövő nemze­dék életkezdési esélyeit. Ez minden önkormányzat elemi érdeke, hang­zott el, mert ha nem igyekeznek segíteni a 16—25 évesek beilleszke­dését, rövid időn belül elviselhetet­len szociális problémákkal találják magukat szemben a helyi képvise­lőtestületek. Deutsch Tamás összefoglalójá­ban megállapította, hogy az eddig megszokott, a fiatalokat paternalis­ta módon szemlélő és kezelő politi­ka helyett olyan intézményesített társadalompolitikára van szükség, amely az ifjúságot jövőorientált tár­sadalmi rétegként szemléli. Hang­súlyozta, hogy a Fidesz, mint libe­rális párt, ezt a szemléletet szeretné meghonosítani a közéletben, mert felelősséget érez a társadalom egé­széért. A konferencián városunkat a helyi Fidesz ügyvivő közül ketten képviselték. Fidesz kecskeméti csoportja Hercegszántó segít Segélyeket gyűjt Bosznia-Hercegovi­na háborús menekültjeinek a herceg- szántói Sokác-Horvátok Szervezete. A szervezők elsősorban élelmiszerado­mányokra számítanak, lisztre, tejpor­ra, cukorra, konzervre, szörpre. A gyűjtés időpontja május 28—29., helyszíne a hercegszántói pártok háza, ahová 17-től este 20 óráig vihetik a segíteni szándékozók adományaikat. Soroksári napok Budapesten, a Soroksári Táncsics Mihály Művelődési Házban május 31- éig tart a soroksári napok rendezvény- sorozata. Ennek keretében láthatják az érdeklődők a Népballadák szövött fali­kárpitban című kiállítást, amely Szabó Ilona szövőasszony kézügyességét di­cséri. A Marosvásárhelyről származó nyugdíjas tanítónő két esztendeje Kun- szentmiklóson telepedett le. NÜB-igazolás kárpótláshoz A Nácizmus Üldözöttéinek Bizott­ságától kapott információ szerint a kárpótlási igények kielégítéséhez szük­séges igazolást június 1-jével kezdődő­en hétfőn, kedden, szerdán és csütörtö­kön reggel 9 órától kaphatják meg az érdekeltek Budapest V., Szabadság tér 16. szám alatt, a NÜB I. emeleti irodá­jában. Pénteken félfogadás nincs. Felújítás Tataházán Már jó ideje nem működik Tatahá­zán a mozi, mert az épület életveszé­lyes. így a helyi polgármesteri hivatal kényszerhelyzetben felújításra ítélte az épülettömb romos számyrészét. Az évekkel ezelőtt benyújtott tervekben a régi mozirész egyszerűen csak „rendez­vényteremként” szerepel, de remélhe­tőleg a felújított épülettel a falu egy régi problémája is megszűnik. Ez idáig ugyanis Tataháza lakossága egy-egy nagyobb lakodalom megrendezésekor, vagy a közeli mátételki kultúrházat volt kénytelen igénybe venni, vagy pe­dig a helyi termelőszövetkezet konyhá­ját, ami elég kicsi. Az új községi kultúrház a közműve­lődést szolgálja majd, többek között alkalmas lesz iskolarendezvényekre, családi események, lakodalmak meg­tartására. Ide jöhetnek a környékbeli fiatalok és hálózhatnak is majd. A mozit az épített másik szárny ré­szébe tervezik, ha egyáltalán igény lesz rá, és a felújítás is a későbbiekben tör­ténik. A mostani építkezést az év végéig tervezik befejezni. Bővítik a szociális otthont Kalocsán Húsz hellyel kívánják bővíteni a ka­locsai szociális otthon Hősök útján lé­vő gondozóházát. A beruházáshoz a képviselő-testület már korábban a be­leegyezését adta, s a pályázaton elnyert 2,8 millió forint is rendelkezésre áll. Ám nemrégiben kiderült, a kivitelezési árajánlatok meghaladják a betervezett keretösszeget. Mivel a város szintén 2,8 millió forintot fordít a bővítésre, s az intézmény több pénzre nem kapott ígé­retet, gond a mintegy 1,5 millió forint megszerzése. Az intézmény ugyan saját bevételei növekményéből tervezte a fej­lesztést, ám a térítési díj emeléséből adódó többletbevétel a kiadásokat nem fedezi. így az önkormányzatra vár a feladat, hogy a kiesett pénz pótlására megoldást találjon. A probléma megol­dásával hamarosan a képviselő-testület foglalkozik. Piaristák találkozója A nyári szünet előtti utolsó összejö­vetelét tartja június 1-jén, 17 órakor a Magyar Piarista Diákszövetség kecske­méti szervezete. A piarista gimnázium­ban sorra kerülő találkozóra várják a tagtársakat, s szívesen látják az újabb jelentkezőket is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom