Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-27 / 124. szám
6. oldal, 1992. május 27. PETŐFI NÉPE DÁNIA BEMUTATKOZIK BÁCS-KISKUNBAN KAPCSOLATOK SZÜLETŐBEN Viborg—Bács-Kiskun Bács-Kiskun és Viborg megye testvérkapcsolatainak kiépítésében Tiszaalpár és Kjelle- rup játszotta az úttörő szerepet, éppen két évvel ezelőtt. A kjel- lerupi delegáció 1990 májusában töltött néhány napot Alpá- ron, majd fél évvel később a Tisza-partiak utaztak szétnézni a négy és fél ezres skandináv faluba. A látogatásoknak gyorsan híre terjedt a Jütland-félszi-. get északnyugati partjain, s Viborg megye elöljárósága úgy gondolta, hogy a falvak után a megyéket is közelebb kellene hozni egymáshoz. Tavaly áprilisban a Bent Hansen megyei polgármester és a szenátorok egy’ része Bács- Kiskunba látogatott. Néhány hónappal később Kőtörő Miklós megyei közgyűlési elnök vezetésével viszonozta egy delegáció a látogatást. Ekkor született meg az a baráti szerződés, mely a két régió településeinek, vállalatainak, intézményeinek együttműködéséhez nyújt hátteret. A közelmúltban tizenhét dán szociális és egészségügyi intézmény vezetője látogatott a megyébe szakmai tapasztalatcserére. A vendégek, miután tanulmányozták a betegellátás helyzetét, egy katonai tartalékkórház felszerelését ajánlották fel az intézménynek. A kapcsolatok szélesítésébe — Tiszaalpár példáját követve — Kalocsa, Városföld és Izsák is szeretne bekapcsolódni. A bajaiak, úgy tűnik, döntöttek, s Thisted városával írnak alá — talán még ebben az évben — barátsági szerződést. Május végén a Duna menti város táncosai — a Gemenc Néptáncegyüttes — a skandináv megyeszékhelyen fesztiválon szerepelnek. Őket követi néhány hét múlva a bajai Liszt Ferenc énekkar, melynek koncertkörutat szerveznek nyáron Dániában. B. Zs. Viborg megyéről — dióhéjban A koronázóváros • A viborgi katedra list 1125-ben alapították. A testvérmegye központja a 40 ezres Viborg, mely a legősibb dán települések egyike. A várost kereskedők és iparosok alapították jó évezreddel ezelőtt, amely aztán az ország jelentős politikai centrumává fejlődött a középkorban. Nemegyszer a helyi nemesek szava döntötte el, hogy ki is legyen a király Dániában. Az abszolút monarchia kialakulása után 1660-ban megszűnt Viborg koronázási joga. így politikai befolyása is fokozatosan csökkent. A hanyatlást az 1726-os nagy tűzvész gyorsította meg, amikor három nap leforgása alatt a település csaknem fele porig égett. A várost nem volt könnyű felépíteni a hamuból, annak ellenére, hogy a király segített a polgároknak. Viborg azonban nem tudta visszaszerezni korábbi vezető szerepét. A kapitalizmus kialakulásával a környéken megerősödött a textil-, s a dohányfeldolgozó ipar, mely lökést adott a régió fejlődésének. Ma a lakosság kisebbik része.— 8000 fő — a termelésben, 14 ezren főleg a szolgáltatásban találnak megélhetést. A királynő II. Margit, dán királynő az egyik legidősebb európai királyi ház 54. uralkodójaként lépett a trónra 1972-ben. A koronázásig társadalomtudományokkal foglalkozott. A koppenhágai és az arhusi egyetem hallgatójaként a politológia és a filozófia kérdéseit tanulmányozta, majd az angliai Camb- rfd^bftf Tg^etii 61\dfrmVii üWiolpgjíÚ. folytatott. 1967-ben ment férjhez a francia származású Henrik herceghez. Legidősebb fia Friderik herceg — a trónörökös — 1968-ban, Joachim herceg 1969-ben született. • II. Margit, Dánia királynője. A dánok és a tenger • A koppenhágai kikötő már a középkorban is fontos gazdasági központnak számított. Észak-Európa kereskedői, hajósai gyakran itt cserélték ki áruikat. • Az Északi-tenger csak ritkán melegszik 16-18 °C-nál melegebbre. A turisták ezért csak a nyár közepén látogatják a fürdőhelyeket. A Dán-napok programja szerdától péntekig SZERDA: A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban folytatódik 9 órától a Mezőgazdaság Dániában c. konferencia. CSÜTÖRTÖK: Előadás a dániai és a Viborg megyei felnőttoktatásról, 9 órától a művelődési központban. PÉNTEK: Előadás a Viborg megyei közművelődési könyvtárak helyzetéről, 9 órától a művelődési központban. A jóléti társadalom Dánia a világ azon fejlett országai közé tartozik, ahol irigylésre méltó jóléti társadalmi rendszert alakítottak ki az utóbbi évtizedek folyamán. Ennek fenntartása nem jelent nagy gondot az államnak, mert az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék 20 ezer dollárnál is több, csaknem hétszerese a magyar átlagnak. A magas fizetésekhez viszont magas személyi jövedelemadó is társul, melynek bevételeiből tartják fent a társadalom mindennapi biztonságérzetét növelő szociális hálót. Dániában 30 hét szülési szabadság jár az anyáknak, mely időszak alatt havonta 8—10 ezer korona segélyt kap a család. (1 korona 12 forint.) Majd évente a család jövedelmétől függetlenül 5600—-6600 korona családi pótlékot folyósítanak gyermekenként, hozzájárulva így a nevelési költségek egy részének a fedezéséhez. A dánok hetente 35 órát dolgoznak, s évente öt hétre mehetnek el nyaralni. S ha valaki kórházba kerül ingyenesen kezelik, ám a táppénz nem több, mint az anyasági segély havonta. Állami nyugdíjat 67 éves kortól kap a polgár, amely összegét a nyugdíjbiztosító társaságok jelentősen kiegészíthetik. A munkanélküliségi ráta a magyaréval csaknem azonos — 10 százalékos — ám az álláskeresőknek két és fél évük van arra, hogy elhelyezkedjenek. A munkanélküli-segélyt ugyanis 30 hónapon keresztül folyósítják. A munkanélküli naponta 400 koronát is kaphat — kb. ötezer forint — amelyből ha takarékosan is, de meg lehet élni. Szerkesztette és írta: Barta Zsolt • Dánia északnyugati részén fekszik a testvérmegye. A Jütland-félszi get északnyugati részén az Északi-tenger partján fekszik Viborg megye, 230 ezer polgár szűkebb hazája. A megye éves költségvetése 300 millió ECU — kb. 30 milliárd forint —, melynek csaknem kétharmadát a magas szintű egészségügyi ellátás biztosítására, s az öt kórház fenntartására költik. A maradék összegből a közoktatást s a szociális intézmények ellátását fedezik. A régió Dánia éléskamrája. A világ• Viborg megye címere. színvonalú mezőgazdasági termelés tízezer családnak biztosít nyugodt megélhetést. Az alkalmazottak egynegyede a helyi iparban dolgozik, mely az utóbbi két évtizedben gyorsabban fejlődött az országos átlagnál. A legősibb mesterségek egyike, a halászat, is jelentős szerepet játszik a megye gazdasági életében. A tenger partján fekvő Hanstholm városkában építették ki az ország egyik legnagyobb halászkikötőjét. • Viborg megyét egy, a tengerrel összeköttetésben álló fjord szeli ketté. A közlekedés az északi és a déli területek között ilyen hidakon, kompokon és hajókon történik. Évszázadonként egy reform • A szarvasmarha-tenyésztés az egyik legsikeresebb ágazat az agrárszektoron belül. Az európai mezőgazdaság jelentős része a század első felében — a háborús konjunktúráktól eltekintve — válsággal küszködött. Ugyanezekben az években Dániát a „gazdasági csoda” a jó módú parasztgazdaságok országaként emlegették szerte a világban. A nemzeti jövedelem nagyobbik fele származott az őstermelésből, s a dán farmer életszínvonala az európai átlag fölé került. A „csodát” több tényezővel lehet magyarázni. Az agrárszektorban 200 év leforgása alatt három nagy jelentőségű átalakítást hajtottak végre. 1760-ban a „nagy földreformmal” a jobbágyok megválthatták földjeiket, s a kisbirtokok a napóleoni háborúk konjunkturális ideje alatt megerősödtek. Egy évszázaddal később — egy agrárválság következtében — a gazdák a hagyományos exportáruik helyett — gabona, szálas takarmány — állati termékekkel — vaj, sajt, tojás, hús — jelentek meg a telítődő nyugati piacokon. Ezt a váltást részben a szövetkezeti mozgalom kialakulása tette lehetővé. A farmerek településenként, járásonként összefogtak, s termékeiket közösen értékesítették — ám a termelőeszközök magán- tulajdonban maradtak. A szövetkezeti tagság állandó piacot jelentett a gazdáknak, biztos bevételekkel. Cserébe a termelőknek minőségi árut kellett szállítaniuk. A siker részben a szervezettségnek, a parasztok mintaszerű szorgalmának volt köszönhető. A mezőgazdaság felemelkedésében jelentős szerepe volt a népművelő feladatot ellátó népfőiskola-hálózatnak is, amely korszerű szakmai ismeretekre oktatta a lakosságot. A 80-as években az agrárszektor újabb váltás elé került. A szövetkezeteknek ahhoz, hogy tovább fejlődhessenek, olyan külső tőketársakra volt szükségük, akik — mint kisebbségi befektetők — biztosíthatták a kutatáshoz, a piacszervezéshez szükséges pénzeszközöket. A gazdák eleinte idegenkedtek a változtatásoktól, ám mára azonban elfogadták a bővítés szükségességét. A folyamatos átalakulások következtében az utóbbi évtizedek során 200 ezerről a felére csőkként a gazdaságok száma, de a racionális gazdálkodás következtében növekedett az agrárszektor termelése. Ma a lakosság 6 százalékának biztosít megélhetést a mezőgazdaság. A szántóföldeken főleg árpát, illetve zabot, búzát, cukorrépát, burgonyát termesztenek. Az állat- tenyésztés világhírű, tejtermelés céljából több millió szarvasmarhát tenyésztenek. • A százezer kisbirtokon legnagyobb területen árpát és zabot termesztenek.
