Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-26 / 123. szám
6. oldal, 1992. május 26. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC TÍZSZÁZALÉKOS VISSZAESÉS Zsugorodó agrárgazdaság A GKI szerint tovább apad a baromfiállomány is. (PN-archív) Veszélyben a gabona- és hústermelők Az agrárolló erőteljes nyílása, a hazai és exportpiac, elsősorban a keleti vevőkör szűkülése és a támogatások csökkenése következtében a mezőgazdasági termelők az átlagosnál jóval nehezebb likviditási pozícióba kerültek. Emellett a feldolgozó, a kereskedelmi és szolgáltató vállalatok—a felvásárlás késleltetésével, halasztott vagy részlet- fizetéssel — még tovább fokozták a mezőgazdasági üzemek pénzügyi gondjait. Ennek a folyamatnak következményei kihatnak az idei esztendőre. Különösen a gabona- és hústermelők kerülhetnek nehéz pénzügyi helyzetbe az idén — állapítja meg a GKI prognózisa. Tevékenységüket többnyire csak vagyonuk felélésével tudják finanszírozni. Az árbevétel kiesését mérsékelhetik az állatállomány fokozott csökkentésével, a szántóföldi növénytermelésben a műtrágya és növényvédő szer felhasználásának jelentős visszafogásával. Gazdálkodásuk további feltételrendszere viszont mennyiségi és minőségi nszempontbói: egyaránt i egyre bizonytalanabbá válik. ""'"At ágazat szihté MüVdöfTterüle1 tén jelentős visszaesésre lehet számítani. A mezőgazdasági termékek termelése 10 százalékot megközelítő, az ágazat bruttó termelése pedig 10 százalékot meghaladó mértékben csökken. Jelenleg még nincs mód megítélni, hogy a termelés mennyiségének visszaesése kedvező vagy kedvezőtlen szerkezeti változásokkal kapcsolódik-e egybe: azaz ott csökken-e a mezőgazdasági termékek előállítása, ahol az nagyon költséges, gyakran ráfizetéses volt, avagy más területeken? A legjelentősebb csökkenés a korábbi tendenciák folytatódásaként az alap- tevékenységen kívül körben várható.' Lényegesen nehezebben prognosztizálható a növénytermesztés és az állattenyésztés ez évi eredménye. Csak annyi bizonyos, hogy mindkét ágazatban jelentős termeléscsökkenés várható. Ennek mértéke azonban ez évben az átlagosnál lényegesen erőteljesebben függ a szubjektív tényezőktől, az átalakulással kapcsolatos bizonytalanságoktól. A jelenlegi információk szerint valószínűnek látszik a növénytermelés 6-8 százalékos, valamint az állattenyésztés bruttó termelésének 8-10 százalékos visszaesése. A növénytermesztésen belül jelentős csökkenés lesz a gabonafélék termelésében: részben a kisebb vetésterület, részben a várhatóan gyengébb terméshozamuk miatt, ßfiid .oío Jüi£ uintttoa aadyf Túlélés vagy valódi váltás? Az ipari növények közül mindenekelőtt a cukorrépa vetésterületének, illetve termésmennyi- , ségének csökkenése várható. * A zöldség- és gyümölcstermés egyik nagy felhasználója, a konzervipar súlyos gondokkal küzd, így ebben az ágazatban is további visszaesést jósolnak. Ugyancsak terméscsökkenés várható a szőlő- és borgazdaságokban. Tovább csökken az állattenyésztés teljesítménye is: a sertésállomány mérséklődése a tavalyinál ugyan kisebb lesz, de a tendencia valószínűleg nem változik. Tovább apad a szarvasmarha, juh- és baromfiállomány is. A Gazdaságkutató Intézet szakembereinek1 véleménye szerint az agrárágazat jelenlegi válságából egy hosszú, többéves folyamat után új, egészségesebb termelési struktúra is kialakulhat. Ma még azonban nem ítélhető meg egyértelműen, hogy az agrártermelés szinte minden ágazatát érintő válság vajon csak a beszűkülő piachoz való ' tényszerű alkalmazkodásra, és inkább egyszerű túlélés, vagy sikeres termék- és piacváltás. Az előrejelzés azt is leszögezi: az agrártermelés idei. nagymértékű visszaesése alapvetően valószínűleg > nem. veszel yeatoti* «a-helföl* di kínálatot. Mindenképpen csökken viszont az exportra jutó árualap. 1992-re mintegy 500 millió dollár exportcsökkenés prognosztizálható. _ __ L EGENDÁBÓL GURULÓ FORINTOK Az ügyvezető bízik a Nyakvágó Kft. jövőjében Nyakvágó Kft. így hívják azt az idegenforgalmi és szolgáltató céget, amely 1989 óta szervez turistaprogramokat a Kiskunsági Nemzeti Park területén. így első hallásra kissé morbidnak tűnik az elnevezés, ám az eredmények a „keresztszülőket” igazolják. Számtalan nyugati turista ugyanis kifejezetten a furcsa, szokatlan név miatt választja a Nyakvágó Kft. programjait. Vajon honnan ered a furcsa elnevezés? Szabadszállás és Kun- szentmiklós között, félúton van egy régi csárda, amelynek gyönyörű tulajdonosnőjét egy hajnalon átvágott nyakkal, vérbe fagyva találták meg. A pandúrok nagy erőkkel láttak neki a nyomozásnak, de hiába. A tettes ismeretlen maradt. A szörnyű eset nagyon régen, 1801-ben történt, de az emléke ma is él. Olyannyira, hogy a csárdára ráragadt a nyak vágó név. Ezt vette át a három esztendeje alakult kft., amelynek egy 37 éves fiatalember, Nagy Sándor a vezetője. • Nagy Sándor, a Nyakvágó Kft. ügyvezetője. Az ügyvezető igazgató 1976-ban végezte el a Vendéglátóipari Főiskolát, majd üzletvezető-helyettesként a kecskeméti Aranyhomok Szállóban helyezkedett el. Ezután bevonult katonának. Később megnősült és Szigetszentmik- lóson dolgozott két vendéglátó-ipari egységnél. Mindkettőnél üzletvezetőhelyettes volt. — Visszahúzott a szívem Bács- Kiskun megyébe — emlékezik a történtekre Nagy Sándor —, ezért megpályáztam Szabadszálláson az Aranyhomok Szakszövetkezet borozójának vezetői beosztását. Pályázott és nyert, majd munkatársaival együtt nagy érdemeket szerzett abban, hogy a borozó helyén ma egy közismert vadvendéglő, a Nimród működik. Nagy Sándor ezután újabb feladatot keresett és talált magának. A Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) egy újságban meghirdette a Nyakvágó csárda vezetői állását. Jelentkezett a hirdetésre, de rögtön új javaslattal állt elő: — Alakítsunk egy idegenforgalmi kft.-t, hiszen a csárdának s a környéknek kiválóak az adottságai — mondja Nagy Sándor—. Elfogadták a javaslatot, s megalakult a cég három taggal. A? -gyik a KNP, a másik a Dél-alföldi Állami Gazdaság. (Az ő tulajdonukban volt a híres pusztai génrezervá- tam.) Harmadik tagként én szálltam be a vállalkozásba. A tagok sorában hamarosan kényszerű változás történt. 1991-ben szinte megrendítette a kft.-t, hogy megszűnt a Dél-alföldi Á. G. Bizonytalan helyzetük miatt már tavaly nyáron alig költöttek a programok egyik fő attrakciójára, a lovasbemutatóra. A súlyos gondok csak akkor oldódtak valamelyest, amikor a génrezervátum korábbi telepvezetője, a tassi Török István megvásárolta az állami gazdaság vagyonrészét. Igazi megoldást azonban csak az hozott, amikor idén januárban a Környezetvédelmi Minisztérium megvásárolta a területet és átadta üzemeltetésre a nemzeti parknak. Megszűnt tehát a bizonytalanság, ám a kft. helyzete most sem mondható könnyűnek. — Komoly szervezőtevékenységet kell folytatnunk, hiszen még újak vagyunk. Nem ismernek elegen bennünket — véli Nagy Sándor. — Nehezíti a dolgot, hogy míg korábban centralizált volt az idegenforgalom, addig most számtalan kis cég szervezi a csoportokat. Igaz, az újak nyitottabbak, rugalmasabbak elődeiknél. Könnyebben kötnek üzletet új vállalkozásokkal. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy a nagy konkureheia ellenére az ügyvezető bízik a vállalkozás jövőjében. Állítása szerint a közelgő Expo miatt már az idén nyáron is több külföldi látogat Magyarországra, mint korábban. G. B. PENZ-TARCA A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg . ?! A franchise titkai II. Sorozatunk előző írásában Haraszti Mihállyal, a Magyar Fran- chaise Szövetség alelnökiével e szokatlanul hangzó gazdasági fogalomról kezdtünk beszélgetni. Mint kiderült, a franchise (ejtsd: fren- csájz) nem más, mint egy idehaza még alig ismert marketingmódszer, amelynek keretében egy „bejáratott” üzleti gyakorlatot — a közös siker reményében — egy új vállalkozó is átvehet. — Tisztáztuk, ha valakinek a saját üzlete sikeres, nem biztos, hogy másutt, mások által ugyanolyan sikeresen kopírozható is. Vagy ha igen, akkor a részleteknek is nagyon egyezniük kell... Millió csapda — Ez az a csapda, amiről beszélni kell—magyarázza Haraszti Mihály. — A Burger King például két amerikai szakembert tart Magyar- országon csak azért, hogy a menedzsment hatékonyságát biztosítsa illetve, hogy a helyszíneket állandóan vizsgálja. Ezért, ha valaki szeretne egy új üzletet nyitni és franchise vállalkozásba kezdeni, mintegy 300 oldalas tanulmány születik arról, hogy lehet-e, sza- bad-e neki ott és úgy megkezdenie a működését, ahogyan tervezi. Ha nem, azt is megmondják, hogy miért nem. Az egyéni vállalkozásokra — különösen akkor, ha kezdő vállalkozóról van szó — millió csapda leselkedik. A franchise rendszerek előnye éppen az, hogy mindent előre megterveznek a vállalkozó helyett, neki már csak a vállalkozás sikeres működtetésével kell törődnie, hiszen ahhoz minden mást készen kap. A „mindenért” — alaptőke jogi forma, szervezeti felépítés, termékszerkezet, berendezés, know-how stb. — azonban a licenc átadójának hosszú távú garanciát is kell vállalnia. A rendszertulajdonos felelőssége A franchise rendszerekben ezért nem is hamburgert, tisztítószalont vagy valami hasonlót kínál a rendszer tulajdonosa, hanem egzisztenciát. Ha tehát valaki bekapcsolódik egy rendszerbe, akkor saját maga és családja egzisztenciáját kell, hogy erre a vállalkozásra alapítsa. Ez pedig óriási felelősséget ró a rendszertulajonosra is. — Ha egyszer valaki már átadta a rendszer kézikönyvét, mi a további teendője? — Itt van a következő csapda. Sokan ugyanis összetévesztik a rendszert a kézikönyvvel. A kézikönyv a franchise átvevő összes feladatát és funkcióját meghatározza ugyan, de önmagában nem sokat ér az átadó közreműködése nélkül. A vállalkozót néha kényszeríteni is kell a jóra, a sikerre, az előírások betartására. — Nem paradox helyzet valakit a saját jól felfogott érdekére kényszeríteni? — Néha meg kell tenni, és nem csak az illető személyes érdekében. A rendszert ugyanis nem elég átvenni, annak előírásait szigorúan be is kell tartani. Ez a rendszer minden egyes tagjának alapvető érdeke, hiszen minden résztvevő tevékenysége kölcsönösen záloga a sikernek. Vagyis minél erősebb, nagyobb a lánc, annál biztosabb egzisztenciát garantálhat. Katonai szigort alkalmaznak — Milyen képességekre van szüksége a rendszer gazdájának ahhoz, hogy jól ellássa a feladatát? — Másra, mint-az egyes vállalkozásokban. Itt ugyanis inkább motiválni kell a rendszer tagjait, mintsem helyettük menedzselni az üzletet, hiszen a franchise rendszerekre nem a főnök-beosztott viszony a jellemző. — Hogyan viselik ezt általában az alkalmazottak? — Nehezen. Nem véletlen ezért, hogy például a McDonald’s üzletekben az alkalmazottakat egy évben kétszer is lecserélik. Náluk ugyanis olyan katonai drillt alkalmaznak, amit hosszú távon nem is nagyon lehet kibírni. De az alkalmazott az a világon mindenütt alkalmazott, az a dolga, hogy elfogadja a rendszer kínálta feltételeket. Bár úgy gondolom, ha Chaplin most forgatná a Modern idők c. filmjét, azt nem egy autógyárban, hanem egy gyorsétkeztetőben tenné. Merth László Ferenczy Europress Tanfolyam bankároknak A Földművelésügyi Minisztérium a PHARE-program keretében szemináriumot indított az agrárfinanszírozás speciális pénzintézeti ismereteinek ok- tátásáraf A szemináriumon egyhetes turnusokban olyanüanki szakemberek vesznek részt, akiknek tevékenysége kötődik az agrárágazat, az élelmiszergazdaság területén tevékenykedő vállalkozók hitelezéséhez. A tanfolyam anyagát a görög Epsilon cég szakértői állították össze. Az anyagot a Nemzet- ■közi'Bankárképző Központ a Közgazdaság-tudományi Egyetem és több bank, főként a Kereskedelmi Bank Rt. szakemberei adaptálták a magyar viszonyokra. Az adaptálás után képezték ki az előadásokat tartó magyar szakembereket. A tanfolyamra az agrárfinanszírozásban legjobban érdekelt bankok szakemberei mellett meghívták a takarékszövetkezetek képviselőit is. Bánáti István, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta: erre azért került sor, mert a minisztérium egyelőre úgy látja, hogy a takarékszövetkezetek lennének a legalkalmasabbak a földművelésü- yi tárca által kezdeményezett vidéki lankhálózat megteremtésére. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. május 25., hétfő vételi közép eladási devizanem árfolyam 1 egységre, forintban angol font 143,47 143,82 144,17 ausztrál dollár 59,83 59,98 60,13 belga frank (100) 237,26 237,84 238,42 dán korona 12,65 12,68 12,71 finn márka 18.00 18,05 18,10 francia frank 14,54 14,58 14,62 holland forint 43,38 43,19 43,60 ír font 130,24 130,56 130,88 japán yen (100) 61,01 61,16 61,31 kanadai dollár 65,84 66,01 66,18 kuvaiti dinár 269,86 270,55 271,24 német márka 48,86 48,98 49,10 norvég korona olasz líra (1000) 12,53 12,56 12,59 64,85 65,01 65,17 osztrák schilling (100) 693,51 695,21 696,91 portugál escudo (100) 58,81 58,95 59,09 spanyol peseta (100) 78,28 78,47 78,66 svájci frank 53,05 53,19 53,33 svéd korona 13,58 13,61 13,64 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 78,80 79,00 79,20 ECU (Közös Piac) 100,40 100,45 100,90 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKKj-ÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. május 25., hétfő pénznem vételi eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 142,42 145,22 ausztrál dollár 59,36 60,60 belga frank (100) 235,51 240,17 dán korona 12,55 12,81 finn márka 17,85 18,25 francia frank 14,44 14,72 görög drachma (100) 40,53 41,37 holland forint 43,06 43,92 ír font 129,26 131,86 japán yen (100) 60,56 61,76 kanadai dollár 65,31 66,71 kuvaiti dinár 267,80 273,30 német márka 48,50 49,46 norvég korona 12,44 12,68 olasz líra (1000) 64,37 65,65 osztrák schilling (100) 688,41 702,01 portugál escudo (100) 58,40 59,50 spanyol peseta (100) 77,71 79,23 svájci frank 52,65 53,73 svéd korona 13,48 13,74 USA-dollár 78,22 79,78 ECU (Közös Piac) 99,67 101,63 • A híres Nyakvágó Csárdamúzeum. (Fotó: Gaál Béla) VALUTÁK A FEKETEPIACON USA-DOLLÁR 80—81 forint NÉMET MÁRKA 50—51 forint SVÁJCI FRANK 53—54 forint OSZTRÁK SCHILLING 7—7,10 forint TOZSDEKALAUZ Hogyan lehet tőkéhez jutni ? Gyakran hallani, hogy tőkehiány miatt számos jó üzleti elgondolás nem valósulhat meg. Az ellenkezője is igen sokszor elhangzik: kül- és belföldi tőkeelhelyezők megfelelő ajánlatok—értsd: üzleti elgondolások — hiányában nem tudják befektetni a náluk összegyűlt tőkét. Nyilván más ismérvek szerint bírálja el a javaslatokat az üzletember és szigorúbbak szerint a befektető, aki saját és mások reábízott tőkéjét kockáztatja. Van egy igen objektív mérce: a nagyközönség befektetési hajlandósága. A tőke megteremtésének, majd bővítésének egyik módja, lehetősége a részvények kibocsátása. Ez a megoldás általában olcsóbb, mint a hitelfelvétel, de csak a nyilvánosrészvénytársaságok számára adott. Az sem megvetendő, hogy a részvénykibocsátók igen széles bel- és külföldi körből számíthatnak befektetőkre s válogathatnak a lebonyolítók között, hiszen egymással éles versenyben nagyszámú intézmény foglalkozik viszonylag kevés, nyilvános kibocsátással, majd a részvények másodlagos forgalmával. A tőzsdei jelenlét számos előnnyel jár. Az egyik: a vállalatok árfolyamaik közzététele révén nap mint nap szerepelnek a sajtóban. Ez persze csak akkor reklám, ha az árfolyam szilárd, vagy egyenesen emelkedő. A tőzsdei jelenlét másik előnye, hogy e szervezett piacok általában csökkentik a befektetők üzleti kockázatát. Ez fokozottan igaz a tőzsdére. Mivel az Értékpapírtörvény, mindpedig a tőzsde belső szabályai részletes és folyamatos információadási kötelezettséget rónak a társaságokra. Ez pedig azt jelenti, hogy a befektető alaposan megismerkedhet az adott vállalat helyzetével s annak változásaival, a gazdálkodással. A tőzsdére bevezetett részvények esetén pedig a befektető a saját papírjainak az árfolyamalakulását napról napra nyomon követheti s így befektetéseit állandóan újraértékelheti. Ami azonban a legfontosabb: a tőzsde, amelyen a teljes kereslet és kínálat megjelenik, lehetővé teszi a részvények reális áron való eladását. Ha a tőzsdén elég nagy a kereslet, elég sok a pénz, s megfelelő a likviditás, akkor a befektetések könnyen pénzzé tehetők s más irányba mozgathatók. Más értékpapírokat, például ingatlant lehet az értékpapírokból származó bevételért szerezni. Ezek a tényezők teszik vonzóvá a tőzsdeipapírokat a befektető számára. S mivel a toké az utóbbiaktól származik, a tőkefelvevőnek is számolnia kell azzal, hogy melyek a befektetők preferenciái. S ezert érdemes vállalni azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény és a tőzsde elóírA Gazdaságkutató Intézet (GKI) prognózisa szerint a gazdasági válság leginkább az agrárszférát érinti, itt a kibontakozásnak még a csírái is alig látszanak. Az agrárgazdaságban az elmúlt esztendőben példátlanul nagy volt a jövedelemvesztés: a mezőgazda- sági üzemek előzetes mérlegadatai az 1990. évi 15 milliárd forint nyereséggel szemben 1991-re 7,1 milliárd forint nyereséget és 26,4 milliárd forint veszteséget mutatnak. Az élelmiszer-ipari vállalatok múlt évi, összegében 2 milliárd forintos eredménye is jelentősen elmaradt az előző évitől. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala tavaly egy százalékkal elmaradt az előző évitől, az ipari termelői árszínvonal viszont 32 százalékkal emelkedett.
