Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-23 / 121. szám

6. oldal, 1992. május 23. HÉT VÉGI MAGAZIN NÉVTELEN ALKOHOLISTÁK KLUBJA A MEGYÉBEN Betegség, amit nem kell szégyellni — László és alkoholista — mu­tatkozott be a közelmúltban azon az első összejövetelen a szószóló, ahol különböző korú nők és férfi­ak ültek. Ám egyben azonosak voltak: alkoholisták. Nekik és ér­tük szerveződnek pár esztendeje már hazánkban is az AA-klubok, amelyek először Alcoholis Anony­mous (névtelen alkoholisták) né­ven Amerikában jöttek létre. Komló, Siklós, Pécs után Bács- Kiskun megyében Baján és Kecs­keméten is megteremtették a talál­kozások lehetőségét, mely alkal­makkor intenzív szellemi foglalko­zásokon vesznek részt az önként jelentkezők. Itt nincs irányitás, uralkodás, politika. Nem bírálják az egészség­ügyet, a társadalmat. Önmagukért szerveződnek, hiszen vallják, egy alkoholistát csak egy másik tud gyógyítani, mert ő tudja, valójá­ban mit is jelent ez a betegség. Be­tegség, amin nincs mit szégyellni, éppúgy, mint a többin. Az alko­holelvonó intézetek nem tölthetik be az AA-klubok szerepét, hiszen ott csak egy lehetőség adott: nem inni. De onnan kikerülve ... ? ! Kezdődik minden elölről, hiszen legtöbbjük ugyanabba a környe­zetbe kerül visza. Pedig éppen azon kellene változtatni, ami miatt az italhoz menekültek. „28 évig nem józanodtam ki. Iszonyú volt! Ezt 1987. május 26- án sikerült megszakítani az AA- program segítségével. Nem félek az alkoholtól, nem gyűlölöm, tisz­telem, mert erősebb nálam. Éppen ezért elkerülöm. Nem teszek foga­dalmat, mert az félelem. Én csak 24 óráig nem iszom. Egy napot tartok a kezemben. S minden jó­zan nap egy ajándék, s ebből lesz­nek a józan hetek, hónapok, évek ...” — vallotta László. A programon résztvevők a lelki­szellemi betegséget próbálják ke­zelni. Megismerni, feltárni önma­gukat. Megtanulni saját életüket irányítani. S ha azt sikerül kézben tartani, már nincs szükség pótcse­lekvésre, a pohárhoz menekülésre. „Tőlem az alkohol mindent el­• Minden bajunk forrása akaratunk helytelen használata volt — vallja egy angol mű szerzője, az Alcoholics Anonymous kiadásában megjelent kötetben, amely arra hivatott, hogy fogódzó legyen az AA tagjainak. (PN-archív fotó) vett: családot, házasságot, lakást, vagyont. De vissza kell kapasz­kodni, sőt magasabbra jutni. Fon­tos a lelki béke, a derű, s nem lesz ellenségünk az egész világ...” ilyen és hasonló, mélyről jövő kije­lentéseknek tanúi mindazok, akik el-eljárnak a névtelen alkoholisták klubjába, amelyet á Máltai 'Szere­tetszolgálat szociális csoportja tá| mogat, szervezője pedig Sárközi Zsuzsa, a megyei kórház szenved délyosztályának részlegvezetője* Minden szerdán 17—18.30 óráig a kecskeméti Hoffmann János utca 11. számú épületben várják az ér­deklődőket. A részvétel díjtalan.---------— Puiai ■ A háziasszonyok segítője Ételrecept , 4. r > IX .X I IMI \ 1 U \í . \ / IS • ^ Megjelent félszáz receptjével, sütési-főzési ajánlataival,,tanácsai­val, olvasnivalóival az Ételrecept című színes, 32 oldalas gasztronó­miai magazin. A tartalomból: Szentendrei fi­nom falatok * Májusi ételajánlat a kakukkos tokány, a rabló­nyárs ... * A hónap növénye: a fejes saláta * Piros Christa recept­jei * Szerelemfa, májusfa * Sop­hia Loren receptje * Vendégváró világsztárok * Dóra királynő so­hasem áll mérlegre * Olimpiára készül az Oscar-díjas mestersza­kács. A lap májusi meglepetése: Éle­lemkosár, szakácskönyvtár és edénykészlet, amelyeket a szer­kesztőség a lap olvasói között sor­sol ki. A PSZICHOLÓGUS NAPLÓJÁBÓL Gyerekek a tévé fogságában Sky, Super Channel, TV5, Sat 1, RTL, CNN ... — s a felsorolás ko­rántsem teljes. Gyorsan bővül azok köre, akiknek otthonába a hazai té­véműsorokon kívül tucatnyi kül­földi teleprogram is beköltözött már. A nezőtábor növeléséért fo­lyó éterháború legsebezhetőbb ré­szese és szereplője: a gyerek. A műsordömping, a klipp- és képáradat, a számtalan sorozat akkor is egyhamar rabul ejti őket, ha szót sem értenek a szövegből. Sok szülő kifejezetten örül is, ha nincs gond a felügyelettel, nyugta van, míg peregnek az adások. A pillanatnyi előnyöknek azonban ára van — a tévérabságnak káros következményei lehetnek. Kétségtelen, hogy a műsorok vi­lága színesebb, vonzóbb kalando­kat ígér, mint mondjuk a lakótele­E i játszótér vagy egy-egy ifjúsági önyv. A könyvek szereplőit ki- nek-kinek saját képzelete segítsé­gével kell megeleveníteni. A tévé­filmek szereplői „készek” — az öt­letet, a fantáziát a képernyő szállít­ja, nincs hát szükség semmiféle szellemi aktivitásra. A tévébetegség elhatalmasodá­sával párhuzamosan egyre keve­sebb idő jut a gyermekek fejlődése szempontjából fontos tevékenysé­gekre. Az állandó időzavar miatt egyre ritkábban adódik alkalom a szülő és a gyerek közötti meghitt beszélgetésekre, játékra a barátok­kal, osztálytársakkal, meseolva­sásra, sőt tanulásra és alvásra is. A gyermek a világot úgy fedezi föl, hogy aktivan cselekszik és mozog benne; megérinti mindazt, ami körül­veszi, s megtanulja, hogy viselkedése lehetséges következmenyeivel szá­moljon. A tévévilágban tevőlegesen nem vehet részt, nem választhatja^ meg, hogy melyik virághoz hajoljon le a réten — csak azt és úgy nézheti jj amit és ahogy a rendező mutat. Konkrét tapasztalatok igazol­ják, hogy a képernyő előtt lecöve- kelő gyerekek valóságismerete, el­vonatkoztató készsége lassabban és gyöngébben fejlődik, mint tár­saié. Hozzászokik ahhoz, hogy nem kell önállóan gondolkodnia, következtetéseket levonnia — a té­vében minden megoldódik . .. Rá­adásul számtalan műsor sugallja azt, hogy sok minden könnyen, gyorsan elérhető — különösebb erőfeszítések nélkül... S persze a filmek megmutatnak mindent — a legkisebbek előtt sem titok immár a gyermeknemzés, a születés, a halál. Pedig sok igazság van Neil Postman szavaiban, hogy „veszélyes a gyermekkorból szám­űzni a titkot, a csodát és a reményt, hogy a titokra majd fény derül”. A tévébetegség elleni orvosság a személyes példamutatás. Ha mi, felnőttek okosan gazdálkodunk az időnkkel, s válogatunk, szemezge­tünk a műsorkínálatban, a gyerek is követni fogja a példát. S ha a kisfiúk, kislányok természetes lát­ványigényét mi magunk próbáljuk kirándulásokon, sétákon, túrákon kielégíteni, kérdéseit megválaszol­ni — csökkenthetjük, sőt meg is előzhetjük a tévérabság káros kö­vetkezményeit. (L Í-) TÁJOLÓ AZ AGYBAN? A titok nyitja: magnetit Miért rendelkezik néhány ember jobb tájékozódási képességgel, mint a többiek? Mi tesz képessé egyeseket arra, hogy varázsvessző segítségével vizet találjanak? Olyan kérdések ezek, amelyekre lehet, hogy választ találtak a pasadenai műszaki kuta­tóintézet munkatársai. A tudósoknak sikerült magneti- tet kimutatni az emberi agyban. A magnetit olyan mágneses ás­vány, melyet a madaraknál, a ha­laknál és a rovaroknál is felfedez­tek és ennek tulajdonítják az álla­tok tájékozódási képességét. „A magnetit felfedezései az em­beri agyban, valószínűleg azt jelen­ti, hogy tájékozódásunk egy bioló­giai iránytű segítségével történik, amely a mágneses terekre reagál” — jelentette be dr. Joseph Kirsch- vink, az intézet kutatója. Azt is elmondta, hogy ez az állítás még csak feltételezés, a bizonyításhoz további vizsgálatok szükségesek. Amennyiben beigazolódik a tudó­sok elmélete, arra is magyarázatot kaphatunk, hogy miért reagálnak sokan például a földmágneses tér­re: az ok valószínűleg az agyukban levő mágneses ásványszemcséknek az átlagosnál jóval nagyobb szá­ma. Ferenczy Europress A kalocsai Vigadó sor, a másfél száz évvel ezelőtt emelt Jakkel- kúriáról, a sarokházról kapta a ne­vét. Valamikor ugyanis a remek arányú, szép épületben működött a Vigadó kertvendéglő. Az egykor nótaszótól hangos régi kert évtize­dek óta nyugodt, csendes. Kőhají- tásnyira a meszesi parttól, kilomé­terre a főszékesegyháztól, öreg harsak, kaukázusi jegenyék, dús lombú gesztenyék védik a kúria mai lakóinak nyugalmát. Idős, beteg édesapjával, felesé­gével és kislányával itt él és dolgo­zik Vinczellér Imre festőművész. A tizenegy éve — Aliz születése­kor — ültetett ostorménfa (Vibur­num) árnyékában beszélgetünk a patinás kert közepén. A fonott, fe­hér kerti asztalon Zsolnay-csészék- ben tea gőzölög. Májustól majd’ minden délután kiül ide a csalad, hogy megbeszélje a nap történése­it. A napok menete hasonló. Reggel fél hétkor ébred a fele­ség. Bácsalmási Hona, a Szent Ist­ván Gimnázium biológia—kémia szakos tanára. A szomszédos ABC-ben bevásárol. Hét órakor közösen reggelizik a család, a kert fölött, az ebédlőben. A festőművész állandó múzsája, a kislánya: Aliz, a Kertvárosi Álta­lános Iskola ötödik osztályos ta­nulója. Fél nyolc körül gördül ki a „munkásszállító” Opel a nagyka­pun. A családfő viszi munkába az „iskolásokat”. Az ebédet — dél­után kettő körül közösen fo­gyasztják el. A gimnáziumi kony­ha kosztosai. A vacsorát hét körül tálalja a háziasszony. Korán fek­szenek, szeretik az alvást, az álmo­kat idézi a szokásrendet, az is­kolaév napi programját Ilike, a há­ziasszony — Ha nem volna ez a ház — veszi át a szót Vinczellér Imre —- bizonnyal máshol élnénk, más vá­rosban, talán más országban. Nem könnyű utat, nem könnyű életfor­mát választottam, amikor a hűség jegyében Kalocsán maradtam. Távol a fővárostól, társtalanul, magányosan. De számomra ez a Otthonteremtőknek • Délután az ostorménfa árnyékában. • A délelőtt a festőé. Elmélyült munka a Jakkel-kúria műtermében. (Somos László felvételei) kis család, a kert és a ház az egész világot jelenti. Nem vagyok társa­ságkerülő, de dolgozni igazából csak itt, a nyugodt műtermemben, öreg hangszerek, szobrok, régi bú­torok társaságában tudok. Reggel kilenckor ülök a vászon elé és ebé­dig megszakítás nélkül dolgozok. — Én nem vagyok tekintettel az elmélyült munkára. Az iskolából is haza-haza telefonálok. Megbeszél­jük a postát, a bevásárlást, az ügyintézést. Imre örömmel újsá­golja, ha elkészült egy munkával — mondja a feleség. A hegedűóráról megérkezik Aliz. Nem tolakszik a felnőtt-tár­saságba. Bernátot, a rozsdabarna öreg spánielt, a jóbarátot keresi. Közösen indulnak a délutáni sétá­ra. A Vinczellér család mindennap­jainak fontos társa a zene. A vörös tapétás szobák falán az ősök képei mellett Liszt-portrék. Imre jubile­umi kiállításának megmaradt da­rabjai. — Rengeteget köszönhetek Ma- riasztellának, (Léh Máriának), a zongoratanárnőmnek, aki első­ként vezetett el a művészet maga­sabb rendű szféráiba. Örülünk, hogy Alizt most egy hozzá hason­lóan kiváló’ pedagógus.’ FüCh • Fe- rencné tanítja hegedülni az állami zeneiskolában. Nálunk régi hagyo­mány a házizenélés. Édesapám re­mekül hegedül, én zongorázok. — A koncertek, az operai pro­dukciók, amelyekért bármikor szí­vesen kimozdulunk a nyugodt csa­ládi fészekből. Figyeljük a műsort és ha csábít az idő is, rendszeresen ott vagyunk a Zeneakadámián, az Operában. De Martonvásárt is szeretjük. Volt, amikor Bécsbe is kiutaztunk egy-egy produkciót megnézni. Felejthetetlen élmény volt egy Beethoven-koncert, a Föld másik oldalán, Sidneyben. Imre számos képe idézi hitelesen azokat a felejthetetlen pillanatokat — emlékezik a háziasszony. Lassan kihűl a megmaradt tea, a csészében. A keksz elfogy a tá­nyérról. Figyeljük a kert társbérlő­it, a madarakat. A család jól ismeri a tollas jóbarátokat. A gerléknek nevük van. A rigók bátrak, mert tudják, hogy itt nem kell félni. Két verebet is várnak, amelyek az asz­talon hagyott morzsákért biztosan megérkeznek. Az öreg házban he­gedű szól, Aliz gyakorol. Farkas P. József Májustól havilapjuk van az otthon­teremtőknek! AZ OTTHON ezentúl minden hónapban társa mindazoknak, akik lakásukat kívánják berendezni, kertjüket kialakítani, szabadidejüket hasznosan eltölteni. Megkomolyodott, mert a havonkénti megjelenés nagyobb kihívást támasztott a lappal szemben. Új rovatokkal és sorozatokkal színese­dett a paletta. Van már lehetőség új­donságokról, hírekről is beszámolni a Megtudtuk ... hasábjain. A lakásmű­vészet nagy korszakai közül a XVI. Lajosról elnevezett stílussal ismerked­hetnek meg és ehhez kapcsolódóan egy restaurátor szemével tekinthető át, mit érdemes általában tudni a régi búto­rokról Ha v :re v. ktk telekhez, nyaralóhoz pit i.ovieije meg a Kezdő kertészek AÚL iet, ammól kiderül iobb a bölcs türelem, mint: kapkodás Aki viszont mát égőt* bikpi házát, és áhított álma a csendes zug kialakítása, mindenkép­pen olvassa el az Előkertek című írást. Vásárba Frankfurtba, városnézőbe Bécsbe látogatott el AZ OTTHON. A hónap bioslágere a spenót. Az év otthona AZ OTTHON-ban pályázat megismertet például a Szimmetria szépségével: ez a lakás nemcsak szemet- gyönyörködtető, hanem értékes is, amit Az. év lakóháza pályázaton kapott • Részlet a tetőtéri történetekből. díja is jelez. Nemcsak szépségszalonok­ban lehet látványos az átváltozás, a fiatalodás: Veszprémben mindez nyo- monkövethető egy házgyári lakáson is. Ezentúl havonta jelentkeznek a Törté­netek a tetőtérről, legfőképpen azok­nak, akik most indulnak padlásnézőbe. És aki kíváncsi, hogyan él Kovács Jó­zsef, az operaénekes, az lapozzon bele AZ OTTHON májusi számába. A Vinczellér család egy napja

Next

/
Oldalképek
Tartalom