Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-22 / 120. szám
4. oldal, 1992. május 22. MEGYEI KÖRKÉP Arany János- emlékverseny Kiskunhalason Két Arany-évfordulót ünnepelünk az idén. 175 éve született és 110 éve halt meg a magyar irodalom felejthetetlen alakja. Pályázati formában ebből az alkalomból rendezett vetélkedőt a kiskunhalasi városi könyvtár a középiskolás korosztály számára. A cél egyrészt Arany János költészetének, munkásságának, egyéniségének megismertetése a mai ifjúsággal, másrészt a tananyagon kívüli kutatáshoz szükséges könyvek használatával a könyvtárban való jobb eligazodás megtanítása. Az elképzelésben részt vevő könyvtárosokat motiválta a kíváncsiság is, hogy felmérjék a kultúra iránti érdeklődést. A 43 beérkezett pályamunka értékelésére és eredményhirdetésre május 14-én került sor. Első helyezést Vánkos Eva, a II. Rákóczi Szakközépiskola, második helyezést Károly Szilvia, Font Margit és Csontos Csilla, a Garbai Ipari Szakmunkásképző, harmadik helyezést pedig Ocskó László, a Garbai Ipari Szakmunkásképző tanulói értek el. Az ünnepség után az első helyezett Vánkos Évával beszélgettem: — Megnyerted ezt a versenyt. Számítottál rá? — Meglepett. Ugyan már előzőleg is foglalkoztam Arany Jánossal, mégis úgy éreztem, hogy a gimnazisták többet tudnak nálam. 1991-ben a felső tagozatos iskolásoknak hirdetett megyei Aranyvetélkedőn második lettem. — Természetesen kedvenc költőd Arany János. — Nem egészen. Tulajdonképpeni kedvencem nincs. Bar jobban szeretem a külföldi szerzőket, így általában műfordításokat olvasok Aranytól, Kosztolányitól. — Próbálkoztál már versírással is? — Nem. Ezt a tudományt inkább a nagyokra hagyom. — Szeretsz versenyezni? — Igen, nagyon. Hajt a vágy, hogy felkutassam az igazi értékeket, s ezáltal bővítsem ismereteimet. — Terveid a jövőre vonatkozóan ? — Szeretnék nyelvekkel foglalkozni, lehet, hogy idegenvezető leszek. Mindenképpen olyan hivatásra vágyom, amely egyben a hobbim is. Sz. Huber Helga Drámajátékosok találkozója A kecskeméti drámajátékosok első városi találkozójára kerül sor május 23-án, szombaton 9-től délután négy óráig, az Ifjúsági Otthonban. A találkozón kilenc iskolai drámajátékcsoport mutatkozik be mesékkel, történetekkel, improvizációs játékokkal. Az érdeklődő pedagógusok tapasztalatokat szerezhetnek a drámapedagógiai módszerek gyakorlati felhasználásáról. Ritka az a szülő, aki elégedett fia vagy lánya házasságával. Legtöbben úgy ítélik meg, hogy „különbet érdemelt volna”, s ezzel tulajdonképpen el is ültetik a harag magját a családban. Ha csupán ennyiben marad a dolog, akkor nincs különösebb baj, de — ugyancsak gyakori eset — amikor a megjegyzések veszekedéssé, majd tetlegességgé fajulnak, de ha előkerül a konyhakés is, már nem pusztán családi ügyről van szó. Gy. J. sem volt megelégedve azzal a fiatalemberrel, akit a lánya választott. Az udvarlás időszakában csak ellenezte a házasságot, de amikor az megköttetett, veje K. F. minden tekintetben ellenszenvessé vált számára. A kecskeméti Krúdy Gyula utcában felépült ikerház felét Gy. J. a lányának adta, de természetesen ott lakott a vő is, míg a ház másik fele az após tulajdona maradt, noha nem lakott ott, csupán az udvaron lévő garázsban rendezte be kefekötő műhelyét. BESZÉLGETÉS SZILÁGYI ISTVÁN ÍRÓVAL Rendszerváltás a szépirodalomban A romániai rendszerváltás után Erdély egyetlen szépirodalmi folyóirata: az Utunk, nemcsak tartalmában változott, de nevet is váltott, 1990 januárjától Helikonként jelenik meg. A Forrás szerkesztősége a közelmúltban vendégül látta, irodalmi esten mutatta be a kolozsvári folyóirat szerkesztőit. Szilágyi István íróval, főszerkesztővel, a Soros-alapítvány idei Ady-díja- sával a többi között arról beszélgettünk, hogyan élték át a rendszerváltást? — A rendszerváltási kísérlet után — nevezzük így a fordulatot — szinte minden reményünk szertefoszlott. Ma már pirulunk is, miben hittünk, reménykedtünk egykor. Mióta megszűnt a klasszikus cenzori világ, lényegében bármit kinyomtathatunk, viszont tucatnyi új fajta akadállyal kell szembenéznünk, a szerkesztőség ablakán esetleg berepülő (adott esetben cenzúraként működő) benzines palacktól az izlésterrorig vagy a pénzhiányig. Ha ez a szabadság ára, akkor ez rettenetes ár. Mindennek ellenére bíztunk abban, hogy képesek leszünk szenzációs irodalmi lapot csinálni. — Gondolom, konkrét elképzelésekkel láttak munkához. — Elhatároztuk, hogy olyan exkluzív irodalmi lapot szerkesztünk, amilyen még nincs. Létrejött ugyan több mint száz új magyar lap, legtöbbjük azonban gyorsan meg is halt vagy a felismerhetetlen- ségig átalakította arculatát. Igyekeztünk nagy gondot fordítani arra is, hogy az etnikum összetartását, a helybenmaradást valamilyen formában megerősítő írások folyamatosan jelen legyenek. A többi között erdélyi kultúrtörténeti vonatkozású tanulmányok, esszék, melyek tágíthatják az összmágj'ar kultúrtörténeti hagyományt. Kimondtuk azt is, hogy egyetlen magyar irodalom van, akkor is, ha azt •Szilágyi István író. Torontóban, Sepsiszentgyörgyön, Kecskeméten vagy Ungváron írják. E hitünk tükröződik szerkesztői gyakorlatunkban is. — Mindehhez megfelelő szerzői gárda áll rendelkezésükre? — Amikor számba vettük magunkat, kiderült, hogy kollégáink közül — a fiatalok is — sokan meghaltak, mások elmentek, a maradék egy részének pedig botcsinálta módon, de politizálnia kellett. Azzal sem számoltunk kellőképpen, hogy közben az irodalom egyfajta funkcióváltáson esik át. Az olvasó például tegnap még a folyóirat sorai között várta, kereste azt az üzenetet, amit az úgynevezett népszerű kincstári szerzők köteteiben nem kaphatott meg. Ezért a szépirodalmi folyóiratoknak egész ^Kelet-Európábán speciális szerepük volt, de azóta e funkciójuk megszűnt. Ugyancsak általános jelenség, hogy az irodalom a század eleje óta a hatalomhoz való viszonyában élt és létezett. Kiszolgálta vagy ellentmondott neki, de valamiképp e két lehetőség közötti skálán, százféleképpen ámyalódva élte életét. Furcsa mód, akit megnyert a hatalom, azzal már nem törődött, mindig a renitensek, az ellenzékiek kegyeiért küzdött. Mára ez is megszűnt. Mit érdekli a hatalmat az irodalom ellenzéki hangja? Manapság az írónak sem jut eszébe gazsulálni, de a hatalom sem várja ezt. Mindennek ellenére az irodalom egyféle légszomjjal küzd. Talán mert érzi, ez időtől nincs mentsége, vagyis nem valamihez képest irodalom. Nem ahhoz képest irodalom, hogy azt akarják, ne legyen, és nem ahhoz képest írásmű, hogy elkészültét sürgeti írója. A gazdasági nehézségeket is számba véve, milyen jövőt jósol a szépirodalmi lapoknak? — Ha a nyugati modellre figyelünk, láthatjuk, ez a laptípus a jelentős irodalommal rendelkező országokban is hiányzik. Hasonló lapok — jelentős propaganda-funkcióval — élnek ugyan nagy könyvkiadók háza táján, árnyékában, illetve nagy magazinok heti mellékleteiként. Ebből a nézőpontból úgy tűnik, a mi kelet-európai laptípusunk menthetetlenül elsorvad, eltűnik. Talán most új funkciót kap, mégpedig a könyvkiadás teljes összeomlása miatt. A rövid, folyóiratra szabott formáknak kedvez a világ, az olvasók ideje-igénye, ezért az írók gondolataikat publicisztikákba öntik, a mai élet ügyeihez szabva. Valószínű ez is csak átmeneti állapot, de mankóként talán átmentik újabb struktúrákba, a jövő lapszerkezeteibe az irodalmat. Károlyi Júlia Orkánnál erősebb Jól emlékszünk még a néhány nappal ezelőtti, 130 kilométeres viharra, melynek sebességénél csak a hirtelensége volt nagyobb. Fákat, tetőket, ácsolt bódékat stb. nem kímélt. Ám épen hagyta egyebek mellett a közeli buszmegállót és a még közelebbi telefonfülkét (amit néhány rongálás után már rendbe hoztak ismételten). Egy-két napra a dühöngő vihar után mindkét alkalmatosság ismét romokban hevert. Ezt látva, eltöprengtem: lám, azt mondják, hogy a természet mennyire tud rombolni is. — Igen ám, tepelődöm tovább — de olykor az emberi természet is. S itt kikívánkozik belőlem a fájdalmas aktualizálás. Ezek a vandál törő-zúzó „emberek” mit csinálnának olyan helyzetben, amikor a sors kegyetlen játéka folytán — akár jó ügy szolgálatában, védelmében is — fegyvert kapnának a kezükbe? Netán akkor is hűek lennének egykori — mostani — önmagukhoz? V. M. Növendékhangverseny Hagyományt teremtve, az idén is megrendezte növendékhangversenyét a szülők tiszteletére a kiskunhalasi Szüts József Általános Iskola. A zsúfolásig megtelt filmszínházban Faddi Istvánné és Kovács Márta tanárnők vezetésével kórusművek, hangszer- és énekszólók, irodalmi alkotások hangzottak el. Vastapsot kapott az iskola 8. osztályosaiból alakult négytagú Hobbi beategyüttes is. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Mert Gy. J. munkája mellett ipar- engedéllyel kefekötést is végez. Ez év január 20-án, a munkaidő lejártával, nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott az após — bizonyára nem először — és délután öt óra körül elment a Krúdy Gyula utcába, hogy névnapja alkalmából megköszönti a lányát. A háznál azonban csak K. F.-fel, a vejével találkozott, a lánya nem volt otthon. Bement a garázsba, ahová a vő követte. Említettük, hogy az após ittas volt, vérében később 1,97 ezrelék alkoholt találtak. De nem volt „egyedül” K. F. sem, megközelítően olyan részeg lehetett, mint az apósa. Nála a vizsgálat 1,83 ezrelék alkoholt mutatott ki. Mindkét érték közepes ittasságnak felel meg. Nos, ahogy a két ember így ösz- szetalálkozott és bement a kefekötő műhelybe, K. F. nemes egyszerűséggel felszólította az apósát (aki a házat építtette), hogy „takarodj a házból, te szemét”. Persze az idősebb férfi nem takarodott, hanem hasonlóképpen viszonozta veje megnyilvánulását. Szó, szót követett, majd pofonok csattantak, mindegyiket az após kapta, aki az ütések hatására indulatba jött, magyarul dühbe gurult. Az ajtó melletti polcon észre vett egy konyhakést, amit azonnal felkapott és a közepesnél valamivel nagyobb erővel kétszer megszúrta a vejét. Az előbb még pofozkodó K. F. néhány másodperc múlva a garázsajtó mellett összeesett. Az após ettől nem rendült meg különösebben, magára hagyta az illetőt, akit egy járókelő vett észre, az értesítette a mentőket is, így került a vérző K. F. a kórházba. Ott megállapították, hogy az egyik szúrás a mellkason érte, de a kés nem hatolt a mellüregbe. A másik szúrás már veszélyesebb volt, mert az a belek közé hatolt a hasüregbe, megsértette a hashártyát is és az áldozaton már a hashártyagyulladás tünetei jelentkeztek, amikor a kórházba került, közvetett életveszélyben volt. Műtét nélkül valószínűleg meghalt volna. Gy. J.-t előzetes fogva tartásba helyezték, majd bíróság elé állították életveszélyt okozó testi sértés bűntettének vádjával. A tárgyalóteremben a kefeHötő bűnösségére is kiterjedő, megbánást tanúsító beismerő vallomást tett. A bíróság egy év és hat hónapi börtönre ítélte Gy. J.-t, de a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Kimondta, hogy a büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a vádlott a büntetés 3/4 részének letöltése után feltételesen szabadságra bocsátható, ugyanakkor kötelezte a felmerült több mint 10 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére. A büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy Gy. J. még nem volt büntetve, tettét megbánta, az eset kezdeményezője maga a sértett volt, aki megbocsátott apósának és nem kérte a megbüntetését. Súlyosbító tényező volt viszont, hogy tettét ittas állapotban követte el, s hogy az élet elleni bűncselekmények eléggé elszaporodtak. Az ítélet jogerős. G. S. • Donat-Emms, a retoromán falvak egyike az Alpok völgyében. (Fotó: Barta Zsolt) HETI SOROZATUNK Svájc, a különös (4.) A latinok utódai Á prilis végén a svájci rétoromá- ■ nokat az izgatta, hogy sikerül-e megjelentetni az új hetilapjukat, a Quoitidiant. Európa talán legkisebb etnikuma a Graubünden kantonban élő ötvenezres nép. Nyelvük a latin nyelvcsaládhoz tartozik, amelyben az olasz, a francia szavak egyformán megtalálhatók. Naponta három lap tudósítja a rétorománokat a világ történéseiről, s persze apró-cseprő dolgaikról is. így azután nincs is olyan család, amelyik évente ne szerepelne a cikkekben. A Quoitidiant azért kellett beindítani, mert egy olyan sajtóorgánumra volt szükség, amely nyelvi szempontból is összefogja a fél kecskemétnyi közösséget. A kis nép ugyanis három, egymástól távol eső nyelvjárást beszel. S nemegyszer előfordul, hogy a németre térnek át, ha nem értik egymást. Ennek elkerülése érdekében a legaktívabb lokálpatrióták összefogtak, s_ hosszas viták után megegyeztek abban, hogy létrehoznak egy közös nyelvet, amelyet mindenki egyformán megért s használ. S a hetilap nagyobbrészét ezen a „negyedik” nyelven nyomtatják. Anyagilag természetesen veszteséges az újság, de az állam támogatja a kezdeményezést. Ha a kormány nem dotálná ezt a különös vállalkozást, úgy a kis etnikum talán népellenes diszkriminációval vádolná a központi vezetést. A latinok utódai a 170 ezres Graubünden kantonban ugyan kisebbségben vannak, még sincsenek háttérbe szorítva. A tartomány öttagú kormányában például a ’80-as évek végén négyen rétoromán származásúak voltak. A helyi németek ezzel azonban nem foglalkoztak. Akkor azohban felhördültek, amikor a négy miniszter egyike a közszolgálati állások betöltésénél nemzetiségi alkalmaztatási kvótát javasolt. A többség képviselői figyelmeztették az elöljárót, ha ezt komolyan gondolja, úgy ez az állásába is kerülhet. Áz arányosítást ugyanis -e- jó példát mutatva legfelül —, a miniszteri székek elosztásával kell kezdeni. A kanton fővárosában, Chur- ban található a helyi parlamerit. A viták főként németül folynak. Néha azonban előfordul, Jiogy az ’ őíász képviselők taJjánul szólalnak fel egy-egy ügyben, A fémetek ezt el is fogadják, mert a déli honfitársaiknak nehézséget jelent — főleg?a kiejtés szempontjából — németfii érvelni. Azt azonban nem veszik jó néven, ha a rétorománok miatt — akik még a helyi nyelvjárást is kiválóan beszélik — tolmácsot kell alkalmazni az adófizetők pénzén. Barta Zsolt (Vége) SZÍNHÁZ, MOZI, TV KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ 1992. évi bajai vendégjátéka. BAJA MŰVELÉDÉSI KÖZPONT: délután fél 3 óra: A KŐSZÍVŰ EMBER FI AI, Bérletszünet. Este 8 óra: MONA MARIE MOSOLYA. Latabár Kálmán-bérlet. KECSKEMÉT, Városi mozi: fél 5 és 8 órakor: J. F. K. NYITOTT DOSSZIÉ. Színes, amerikai film. Árpád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: ROBIN HOOD, A HARAMIÁK FEJEDELME. Színes, mb., amerikai film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Otthon mozi: 5 és fél 8 órakor: HAMLET. Színes, angol film. Stódiómozi: 7 órakor: CLAIR TÉRDE. Színes, francia film. Mesemozi: 3/4 6 órakor: HERCEGNŐ ÉS A KOBOLD. Színes angol—magyar rajzfilm. Autósmozi: este 9 órakor: HAMIS A BÁBA. Színes, magyar film. KISKUNFÉLEGYHÁZA, Petőfi mozi: 6 és 8 órakor: ŰRSZEKEREK VI. A NEM ISMERT TARTOMÁNY. Színes, amerikai film. Stúdiómozi: 7 órakor: A HALÁL KERESZTÚTJÁN. Színes, amerikai film, csak 16 éven felülieknek! KECSKEMÉTI VÁROSI TELEVÍZIÓ: 9.00—10.00: KÉPÚJSÁG. 14.00— 15.00: KÉPÚJSÁG. 19.00, 20.00 SZÍV TV (3 óra). 20.00—24.00: TV-TÉVÉ produkció, a tartalomból: Pover kapitány, Détári egy napja, Túl a holnapon (amerikai tudományos magazin). Az akasztanivaló bolond nő (Francia bűnügyi film). IKTV: 10—11.00-ig: KÉPÚJSÁG. 18.00: KÉPÚJSÁG—REKLÁM. 19.00: FILMEX KFT. műsora, ism. 23.00- 23.30: KÉPÚJSÁG—REKLÁM. KISKUN JY: 05—20: Képújság. 20—24: TV-TÉVÉ műsora. ♦ ♦ Kerékpár: „jó' : a MEDIA : VÁSÁR ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 2-kerék-házban Aki 1992. május 5. és június 15. között USA- kerékpárt vásárol, 500 Ft kedvezményt kap! A szerencsés vásárló a június 16-ai sorsoláson VISSZANYERHETI kerékpárja árát, vagy elviheti a kiállított ♦ modellt. ♦ ♦ ♦ Érettségire, ballagásra, évzáróra kerékpárt a 2-kerék-házból! ♦ Kecskemét, Bajcsy-Zs. út 3. Nyitva: hétfő—péntek 9—18, szombat 9—13-ig. ♦ KERÉKPÁRRAL A JÖVŐÉRT, AZ EGÉSZSÉGÉRT! ♦ 76/5 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Kosa Zoltán felvételén Adám Szilvia és Rácz Fodor Béla néptánckettősét láthatjuk. Kétszer szúrt a kefekötő
