Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-20 / 118. szám

ÚJ, 1,9-ES, DÍZEL, RENAULT 1 170 000,— Ft Csak-19 CHAMADE KORONA KORONA KFT. Kecskemét , Május 1. tér 6. T.: 76/46-939 B & B Stúdió NAGY ATTILA TEMETÉSE Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy NAGY ATTILA (1933—1992) kétszeres Jászay Mari-díjas, Érdemes művészt, országgyűlési képvise­lőt, a szocialista párt Bács-Kiskun megyei elnökét 1992. május 21-én, 15.45 órakor a kecskeméti Köztemetőben örök nyugalomra helyezzük. Nagy Attilát a Magyar Köztársaság Országgyűlése, a Magyar Szocialis­ta Párt és a kecskeméti Katona József Színház saját halottjának tekinti. Magyar Köztársaság Magyar Katona József Gyászoló család Országgyűlése Szocialista Párt Színház és barátai 1541 Lezárják, de be nem zárják a pirtói varrodát Lezárják a nemrég létesített szer­ződéses viszonyt a pirtóiak a Csipke Ruhaipari Kft.-vel. Az indok egyszerű: hat hónap alatt hatszázezer forint veszteséget hajtott a cég. Az ott foglalkoztatott 10- 15 asszonynak azonban tovább­ra is munkára lenne szüksége. Az ön- kormányzat most egy magánvállal­kozóval teremt kapcsolatot. Jutá­nyos bérleti dij fejében telefon és fű­tésbiztosítása mellett elvárja, hogy az eddigi létszámnak továbbra is maradjon meg a munkalehetősége. Tehát nem zárják be a varrodát. Képviselő-testületi ülés Bácsalmáson A bácsalmási képviselő-testület ma 2 órakor rendkívüli ülést tart, melynek fő napirendi pontja a mun­kahelyteremtő támogatás iránti pá­lyázatok elbírálása lesz. Alkotótábor Érsekcsanád-Veránkán május 11- én a Bács-Kiskun Megyei Ön­kormányzat nemzetközi képzőmű­vészeti alkotótábort szervezett. A május 24-éig tartó táborba Dániá­ból, Angliából, Belgiumból, Fran­ciaországból, Olaszországból és Vajdaságból érkeztek a művészek. Pénz helyett telek Bácsalmáson összesen 75 család nyújtotta be kérelmét szociális tá­mogatásért a polgármesteri hivatal­ba első lakáshoz jutó fiatal házas cí­mén. Ebből: első lakáshoz jutó fiatal 27, lakásvásárláshoz 10, -korszerű­sítéshez 12, -bővítéshez 26 család. A szociális támogatási kérelmeket a népjóléti bizottság tárgyalta. Annak a fiatal házaspárnak, akinek külön- külön vagy együttesen lakástulajdo­na, vagy résztulajdona nincs és nem volt, lakásépítéshez vagy -vásárlás­hoz maximum 150 ezer forint adha­tó. A bizottság javaslatára Bács­almáson az első lakáshoz jutó fiata­lok egységesen 100 ezer forint vissza nem térítendő támogatásban része­sülnek. Az első „rostán” 18 család felelt meg az előírt kritériumoknak. Boros István képviselő javaslattal állt elő a jövőt illetően, mely szerint a pénzösszeg helyett közművesített te­lekkel kellene támogatni a fiatal há­zasokat. Harta és Lossburg szerződése Harmadik éve tart Harta és a né­metországi Baden-Württemberg tartományban található Lossburg kapcsolata. Ezt, a gyakorlatban már eredményeket hozó együttműkö­dést, rövidesen írásban is megerősí­tik a két település vezetői, amikor is a 6200 lakosú, a törzsfaluból és a hoz­zá kapcsolódó 8 településből álló Lossburg küldöttsége Hartára láto­gat. Ez egyébként immár hagyomá­nyosnak mondható, de a kapcsolat ennél már most sokrétűbb, hiszen megszervezték a diákok csere­nyaralását, s Lossburg tűzoltóautót is ajándékozott már Hartának. MEGYEI KÖRKÉP 1992. május 20., 3. oldal OKTÓBERTŐL: Környezetkímélő szennyvízkezelés Szabadszálláson • A szennyvíztisztító telep szomszédságában már megkezdték az előkezelő műtárgy kialakítását. (Fotó: Gaál Béla) Czennyvíz-előkezelő építését kezdte ° meg Szabadszálláson, a közel­múltban, a helyi Lenin Tsz építőbri­gádja. Eddig a nagyközség határá­ban, egy kijelölt szikkasztóba hord­ták szippantás kocsival a 7400 lelkes település szennyvizét. Ám a hatal­mas gödör megtelt, s újat kellett vol­na kijelölni. A helyi önkormányzati testület azonban ötmilliós ráfordí­tással egy drágább, de környezetkí­mélő megoldás mellett döntött. Elő­kezelőt épített, ahova októbertől na­ponta 80 köbméternyi szennyvizet szállíthatnak, amit kétnapos kezelés után, a korábban megépített szom­szédos honvédségi tisztítóműbe szi­vattyúznak át. G. B. KINEK, MIKOR, MENNYI PÉNZ JÁR? Anyasági segély Anyasági segélyre az jogosult, aki a terhessége alatt legalább egy­szer megjelent nőgyógyászati szak- vizsgálaton, terhesgondozáson. (Magánrendelőben kiállított iga­zolást, erre a célra, nem fogadnak el.) A jogosultság további feltétele, hogy a szülő nő — vagy a férje — a szülést megelőző 180 napon belül legalább egynapos munkavi­szonnyal rendelkezzék. Ha sem a férjnél, sem a feleségnél nem telje­sül az előbbi feltétel, a helyi polgár- mesteri hivatal javaslata alapján, a társadalombiztosítás méltányos­ságból is kifizetheti az anyasági se­gélyt. Hasonlóképpen jár az ellátás külföldön történt szülés esetén — akkor is, ha egyetlen orvosi igazo­lást sem tud bemutatni az anya —, továbbá halva született gyer­mek után. Jogosultak az anyasági segélyre a felsőfokú oktatási intéz­mények nappali tagozatos hallga­tói is. Az ellátás összege egyszeri 9 ezer forint. Igénylésekor az eredeti szü­letési anyakönyvi kivonatot és a terhesgondozási könyvet kell be­mutatni. MEGTALÁLTÁK AZ ELTŰNT ORGOVÁNYI KISFIÚT Világgá ment—Békéscsabáigjutott Békéscsabán találták meg pénte­ken Pálfi Lászlót, a május 8-án Or- goványról eltűnt kisfiút. Édesanyja a délutáni órákban vette át a helyi rendőrségen, ahová a békéscsabai menekülttáborból szállították a gyereket. Egyhetes bolyongása alatt mintegy 350 kilométert tett meg kerékpárján. Orgoványról Izsákra hajtott, majd a Kiskőrös— Kalocsa—Baja—Szeged—Makó —Gyula—Mezőberény útvonalon jutott el Békés megye székhelyére. Itt a külföldieknek fenntartott me­nekülttáborban jelentkezett és eszé­ki menekültnek mondta magát. Mi­vel ekkor már országos körözést ad­tak ki ellene, a tábor vezetője átadta a rendőrségnek. Pálfi Lászlót csendes, zárkózott, igyekvő, de csak közepes képessé­gű tanulónak ismerik az ogoványi iskolában. Az osztályfőnöke sze­rint ő lett volna az utolsó, akiről feltételezi, hogy bánatában vagy félelmében világgá indul. Azért is megmagyarázhatatlan az egy hétig tartó bolyongás — állítja Vigh Norbertné, Laci osztályfőnöke —, mert a szülei is békés természetű, a fiukkal folyamatosan foglalkozó emberek, akikről fel sem tudná té­telezni, hogy bántalmaznák, fenye­getnék a gyereket. Az édesanya annyiban cáfolja meg Vighnét, hogy ő pontosan tudja: Laci azért vágott neki az útnak, mert május 8-án verést he­lyezett kilátásba egy helytelen tette miatt. A lakatos szakmára készü­lő, állandóan fúró-faragó, szerelő 14 éves fiú tudniillik a tápbolt elől hetekkel ezelőtt eltolt egy kétkere­kű kiskocsit. Otthon azt mondta, hogy találta, majd azon mód hoz­záfogott az átalakításához. Na­pokkal később derült ki, hogy a kocsit keresi a gazdája, aki előbb az iskolával, utóbb az édesanyával • A fiukat kereső, aggódó szülők 30-50 kilométeres körzetben plaká­tokat ragasztottak a fákra, postalá­dákra Laci fényképével. is beszélt ezügyben. Ezt követően hangzott el az anyai figyelmezte­tés: „Fiam, az apád laposra ver emi­att . . . /” Dr. Mészárosné Varga Mária törzszászlós, a rendőrség körözési előadója szerint a gyenge idegzetű Laci megrettenhetett a számára szokatlan fenyegetéstől. Amikor magára maradt, felült a kerékpár­ra, magához vett egy vekkert — hogy az időt mutassa —, két pok­rócot és az igazolványát. Naponta 30-50 kilométert tett meg, az éjsza­kákat buszvárókban, lépcsőházak­ban, híd alatt töltötte, ennivalót pedig jószívű büfésektől kérege- tett. Vándorlása során teljesen ki­merült, térde feldagadt, de ettől függetlenül egészségesen vészelte át a kalandot. A rendőrség java­solta a szülőknek, hogy pszicholó­gussal vizsgáltassák meg fiukat. A Kecskeméti Lapokban riport jelenik meg a történtekről. Noszlopy INDULHAT AZ ÁTSZERVEZÉS HALASON Kétszer elutasították, majd megbízták Rendkívüli ülésen döntött a ha­lasi közgyűlés a hónapok óta hú­zódó rendezvény és programiroda vezetőjének személyéről. Mint arról már lapunk is több ízben tudósított, a városatyák ha­tározata szerint a közművelődés intézményeit öntevékeny közössé­gek kell, hogy felváltsák a jövőben, s ezek szervezésére, irányítására hozták létre ezt az új intézményt. Sokáig nem sikerült azonban az élére vezetőt találni. Legutóbb — amikor a másodszori pályázat is eredménytelenül zárult — felkér­ték a polgármestert, bízzon meg valakit ideiglenesen az irodaveze­tői feladatokkal. A hétfői közgyűlés azután meg­lepetésszerűen — bár többen borí­tékolták ezt a lehetőséget is — Lu­kács Lászlót bízta meg az iroda vezetésével a polgármester javasla­tára. Ő volt az egyetlen pályázó mindkét alkalommal, akit újra meg újra elutasított a testület. A jelenlegi megbízás indoka úgy szólt, hogy Lukács László pályáza­tát lényegében szakmai kifogás nem érte, inkább emberi, magatar­tásbeli indokok játszottak közre a korábbi elutasításban. Az új irodavezető harmincezer fo­rintos fizetéssel 1993 decemberéig kapott megbízást. Úgy módosította ugyanis a közgyűlés korábbi határo­zatát, hogy eddig az időpontig vár az újabb pályázat bírásával. MÁSODSZOR is pusztított a balotai tűz Sürgős összefogást a Homokhátságért A balotaszállásiak számára nagy próbatétel volt ez a hét végi két nap. Németh Vendel polgármesterrel — hivatása szerint erdész — a tűzvész másnapján beszélgettünk. — Rendkívüli helytállást tanúsí­tott a falu — mondja. — Amikor köszönetét mondok a tűzoltóknak, katonáknak, hogy megmentették a községet, akkor a településen élők példátlan erejét, bátor küzdelmét is el kell ismerni. Annak a kétszáz em­bernek, aki itt, a tűz közvetlen köze­lében két napot végigküzdött, nem is tudom igazából megfogalmazni a helytállását. Rettenetes volt. — Mi okozhatta az újralobba- nást? — Feltámadt a szél, s a falu felé fordította a tüzet. Már-már azt hit­tük megpihenhetünk, magam is be­kapni készültem pár falatot, amikor észrevettük a füstoszlopot. Negy- venméteres lánggal égett az erdő, időnként olyan örvényléssel, hogy képtelenség volt közbeavatkozni. Azt csodálom, hogy komolyabb személyi sérülés nem történt. — Mekkora most a kár? — Már 150 hektárnyit becsü­lünk, de ez nemcsak a KEFAG er­deje, hanem jókora területe van itt a Kossuth Téesznek, és az Aranyho­mok Szakszövetkezetnek. Nekünk még csak fizet valamit a biztosító, de a szövtkezet, úgy tudom, biztosítva sem volt. — Mit kezdenek ezzel a hatalmas, elszenesedett területtel? —- Két éven belül újratelepítési kötelezettségünk van. Tehát retten­tő munkával ki kell termelnünk az erdőt, s jó, ha még tűzifának hasz­nálható lesz. Attól tartok azonban, a szakszövetkezetnek nincs erre pénze, ereje, úgy hogy lesznek hatal­mas területek, amelyek holdbéli tá­jak maradnak évtizedekre. ' — Van-e valami megfogalmazha­tó tanulsága ennek a szörnyűségnek ? — Az bebizonyosodott, hogy ha­sonló tűzesetre senki nincs felké­szülve. Amennyiben nem történik kezdeményezés a tűzoltók, erdőgaz­daságok, önkormányzatok, heli­kopteres szolgálatok összefogására ebben az ügyben, néhány év alatt lepusztul a homokhátság. Ez a szá­razság ugyanis, amely évek óta ural­ja a területet, valószínűsíti, hogy ha­sonló nagyságrendű erdőtüzekkel számolhatunk rendszeresen a közel­jövőben. Hajós Terézia • Holdbéli táj szürke-feketében. (Fotó: K. I.) Elemi csapás az aszály (Folytatás az 1. oldalról) Bács-Kiskun 400 ezer hektáros ter­mőterületének mintegy 8 százaléka csupán az öntözésre berendezett. Az öntözés költségei azonban hatalma­sak, főleg akkor, amikor az amolyan vállonhordós, nem korszerű eszkö­zökről van szó. A helyzetet látva Bács-Kiskun, Hajdú-BÍhar, Jász-Nagykun-Szol- nok, Csongrád, Békés, Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében kéréssel fordul­tak a termelők az erre illetékesekhez: nyilvánítsák az itteni gabonaterülete­ket elemi csapás sújtottá. Ez azt jelen­tené, hogy a földadó-elengedés auto­matikusan életbe lépne. Ezentúl — ez viszont csak az öntöző-termelőket érintené a vízügyi alapról szóló kormányrendelet módosítása is szóba jöhetne. Azaz a vízkészlet használati díjától mentesülhetnének a mezőgaz­dasági termelők. Mint hallottuk az országgyűlési tudósításokból, ezek­ben az ügyekben napokon belül — remélhetően — döntés születik. Addig is a néhány napja Kecske­méten járt FM helyettes államtitkárá­nak, Szerdahelyi Péternek a szavait hagy idézzem: a szaktárca a belső ellá­tásért felelős, ezt nem fenyegeti ve­szély. Ez valamennyiünk számára megnyugtató lehet. Az azonban már nem egészen, hogy a termelés fajlagos költségei — a kisebb terméseredmé­nyek miatt — óriásira nőnek. Ennek csökkentésére tett kísérletek „eredmé­nye” már látszik az elmaradt agro­technikai és növényvédelmi munkák­ban. Bár az igazsághoz tartozik, hogy egyik-másik elvégzésének már értel­me sem lenne. E kísérletek ellenére igencsak meg kell feszülniük a terme­lőknek ahhoz, hogy elkerüljék a számvetésnél a padlófogást. Ami vél­hetően már nem sikerül a megyében csőd-, vagy felszámolás helyzetébe ke­rült 38 gazdaságnak. Ezekben már most érzékelhető a következmény is. G.E. BÁCSBOKODRÓL HOZTÁK A FÉLKARÚ RABLÓKAT Eladó bűnjelek Pénznyerő automatákat kínál vé­telre a Tolna Megyei Bírósáp Gazda­sági Hivatala, a Tolnai Népújság má­jus 19-ei számában a megjelent apró­hirdetéssel. Mint azt a bíróság hivata­lánál elmondták, ezek elkobzott bűn­jelként várnak sorsukra, új gazdára, aki engedéllyel és adózva működteti majd az automatákat. Ä hirdetés mögött jogerős ítélet áll. A Bonyhádi Városi Bíróság 6400 fo­rint pénzbüntetést rótt ki Cs. F. bács- bokodi lakosra, aki Tolna megyei kisközségek kocsmáiban, Cikón és Mőcsényben működtette illegális au­tomatáit, a kocsmárosok egyetértésé­vel. Találkoztak az üzleti érdekek, ám a rendőrség tudomást nem szerzett róla. Cs. F. menetrendszerűen érke­zett és ürített: besöpörte a pénzeket majd hazatért Bács-Kiskun megyébe. A bíróság a két kocsmárost egyévi próbaidőre bocsátotta. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom