Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-04 / 104. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. május 4., 3. oldal KÖLCSÖNÖS SZOLGÁLAT Missziós konferencia Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról) — Szervezetünk 1850-ben alakult Baselben — mondta Imanuel Leuseh- ner úr, a világszervezet főmunkatársa a konferenciát követő sajtótájékoztatón. — A kezdetektől bajbajutott, testi-lelki szegénységben vergődő, betegségben szenvedő népek megsegítését tűztük ki célul. Áldozatos munkatársaink másfél száz éve jelen vannak Indonéziában, Malájziában, Szudánban, Nigériában, Zairében és a dél-amerikai országok­ban. Segítőink, munkatársaink nem­csak Svájcból verbuválódtak. Az első világháború idején szervezetük az első segélyakcióinkat a Balkánra és Közép- Kelet-Európába. A szépen fejlődő kap­csolatokat a bolsevik pártok rendőrei sorvasztották el. Nem tagadom, hogy az üldözés és a tiltás ellenére is volt lehetőségünk a kapcsolattartásra. Nem véletlen, hogy éppen a kecskeméti eklé­zsia adott otthont az első kelet-európai összejövetelünknek. — A kecskeméti tanácskozáson ki­derült: e viharvert régiónak most talán jobban kellene a segítség, mint a har­madik világnak. Új misszióhoz kérték az önök segítségét a részt vevő egyhá­zak képviselői.. . — A szerbiai, a horvátországi, erdé­lyi, szlovákiai és kárpátaljai főpászto­roktól valóban drámai hangú beszá­molókat hallottunk. Igen nehéz hely­zetben vannak, tudom, de mi igazából nem kívánunk itt egy új missziós terüle­tet megnyitni. Anyagiakkal sem tu­dunk szolgálni a következő években. Mi azt szeretnénk, ha a következő idő­szakban a térség jó akaratú emberei imádsággal, pénzzel, munkával, egye­bekkel segítenék az éhező, beteg, anal­fabéta testvérek közt végzett munkán­kat. Természetesen ez a szolgálat köl­csönös. Amit tudunk, mi is igyekszünk megtenni, hogy az erdélyi és kárpátal­jai hívek újjáépíthessék lerombolt templomaikat. Hogy legyen elég okta­tástechnológiai segédanyag, megfelelő könyv a hittanoktatáshoz. Vannak se­gédszervezeteink, akik tudnak e hiá­nyokról és nem hagyják válasz nélkül a kérő szót. F. P. J. SZÍNHÁZI ESTEK KALOCSÁN? Győztek a sörözőpártiak Emlékezetpróbáló a kérdés: mikor ülésezett teljes létszámban a kalocsai képvise­lő-testület? Az árulkodó jelenléti ív másfél hónapra visszamenőleg arról tanúskodik, a 19 városatya közül többen, ha el is jönnek, csupán futó vendégek a város ügyeinek megtárgyalásán. így volt ez az április 30-án megtartott tanácskozáson is, amikor csak a polgármester éberségének marasztalásának köszönhetően sikerült a vagyoni ügyekhez nélkülözhetetlen kétharmados szavazati arányhoz kötött kérdésekben dönteni. A szennyvíztársulat szervezésé­nek előterjesztésében a polgármes­ter rámutatott: ugyan hivatalosan még nem tették közzé, de informá­ciók vannak arra, hogy a város elnyerte a szennyvízhálózat kiépí­tésére meghirdetett céltámogatást. Az összesen mintegy 460 milliós beruházás még a központi támo­gatás mellett is olyan „nagy falat” Kalocsának, amely túlmutat a je­lenleg hivatalban lévő önkormány­zat működési idején. Ezért a terve­zésre, megépítésre jelentkező cé­gekkel folytatandó tárgyalásokba a városfejlesztési és a közgazdasági bizottság is bekapcsolódik. Mint megtudtuk, még olyan ajánlat is érkezett, hogy kedvezményes ka­matozású külföldi tőke is segítené a mindinkább “nélkülözhetetlen közmű kiépítését. A népjóléti bi­zottság elnökének ismertetéséből kitűnt, hogy a kulturális ügyekben is illetékes testület nagy lehetőséget lát a Dobó István Harckocsi­dandár ajánlatában, amelynek megfelelően a város közönsége igénybe veheti a laktanya 300 néző befogadására alkalmas színházter­mét. A Kalév (önkormányzati építő­ipari vállalat) felszámolásával megbízott képviselő arról tájékoz­tatta a szenátorokat, hogy a meg­szüntetési eljárás az utolsó szaka­szába lépett. A vállalat hitelezői­nek egy részét sikerült az elfekvő készletekből kifizetni, ám még mindig nagy mennyiségű anyag és gép var értékesítésre, igaz, ennek egy része csökkentett értékű. A testület meghatározta a kiárusí­tás további feltételeit, hamarasan pályázati kiírások jelennek meg az eladásra váró eszközökről. A fel- számolási biztos arról is beszá­molt: egyelőre nincs érdeklődő a 1 Kalév központi telephelyére, pedig a korszerű, irodahelyiségeket, rak­tárakat, műhelyeket magába fog­laló épületkomplexus szinte min­den nagyobb vállalkozás alapja le­hetne. Majdnem patthelyzet alakult ki egy újabb vendéglátóegység létesí­tése körüli vitában. A vélemény- különbséget az okozta, hogy az oktatási bizottság tagjai ellenez­ték, hogy a kertvárosi általános iskolától alig száz méterre sörözőt építsenek. Az „ellentábor” a vállal­kozás szabadságával érvelt, vala­mint arra hivatkozott, hogy meleg­konyhás szórakozóhely esetében nem érvényes az iskola közelségét figyelembe vevő kormányrendelet. Végül 6 : 5 arányban a „söröző­pártiak” győztek. Zsiga Ferenc KECEL—SCHWARZENBRUCK Találtak együttműködésre kész társakat Bár ragyogóan sütött a nap szomba­ton, a szél meg-megdideregtette Kecelen, a kertészeti központban gyülekezőket. A Schwarzenbruck—Kecel partnerün­nepség ezen a délelőttön vidám hangula­tú piknikezéssel folytatódott. Az evés- ivást csak a fogatozás vagy a kötélhúzó, rönk- és sodrófahajitó versenyzők buzdí­tásának idejére hagyta abba a több száz ide kiránduló német és magyar. Délután „fordították komolyabbra a szót” a vendégek és vendéglátók. Kecel határában a két település elöljárója lelep­lezte a partnertáblát. Majd a társaság elsétált a leendő Európa-ház helyéhez, ahol már előkészítve várt az alapkő. Schindler János, Kecel polgármestere úgy mondta, ezzel a mozzanattal is szeretnék szimbolizálni a települések kapcsolatát, üzenni az egységes, békés Európában élő utódoknak. Kőtörő Miklós, a megyei közgyűlés elnöke ritka jelentőségűnek nevezte az eseményt, mondván: hazánk bármekkora nehézségekkel küzd, talál együttműködésre kész társakat. Albrecht Frisier, Schwarzenbruck polgármestere megvalósulni látszó álomról beszélt, me­lyet a német településen júuiusban alaku­ló partneregyesület is segít majd. A dél-tiroli gufidauni delegáció veze­tője, Otto Schenk, szintén szorosabb kapcsolat lehetőségét ajánlotta a tele­pülésnek. Az üdvözlő szavak elhangzá­sa után nem várt esemény történt. Adolf Fischer ötven márkát adományo­zott az Európa-ház építéséhez. Mint megtudtuk tőle, kötelességének érezte, hogy a szép terv megvalósulásához hozzájáruljon. Példáját nagyon sokan követték, szünet nélkül szólt a 10, 20, ezer márkás, illetve a 100, 1000, 5000 forintos felajánlások számbavétele. Dr. Dankó László kalocsai érsek pél­dabeszédet idézett: „A bölcs ember sziklaalapra épít, az oktalan homok­ra”. Azt a reményét kifejezve, hogy itt az előbbi történik, megáldotta az Euró­pa-ház alapkövét. A többszáznyi ün­neplő társaság ezután tapssal jutalmaz­ta a megye, az egyház és a települések vezetőit, akik az alapkő melletti park­ban, illetve a ligetben fákat ültettek a nap és a történtek tiszteletére. G. E. Önkéntes tűzoltók megyei versenye Imrehegyen Imrehegyen rendezték meg teg­nap az önkéntes, vállalati, ifjúsági és diáktűzoltó-verseny megyei döntőjét. A diákleánycsapatok kö­zül a fajsziak, a fiúk közül a tabdi- ak egyesülete végzett az élen. Az ifjúsági kategóriában a lányok ver­senyét Tass, a fiúkét a Kiskunhala­si MÁV csapata nyerte. A vállalati női kategóriában a kalocsai Kara­mell Rt., a férfiaknál a halasi Moll Rt. együttese nyert. Az önkéntes egyesületek versenyében a nők kö­zött Érsekhalma, a férfiaknál Csó- lyospálos csapata diadalmasko­dott. A verseny után kiosztottak jó néhány különdíjat is. Ezek közül a Magyar Tűzoltó Szövetség külön- díját a legtöbb csapatot küldő ér- sekhatmiak vehették át. Oroszországban elhunyt magyar foglyok Akik a Duna—Tisza közén születtek Lapunk az Új Magyarország című napilap nyomán folytatja a moszkvai központi levéltárból immár folyamatosan érkező névsor közzétételét, amely a háború alatt és után hadifogolyként, valamint a kényszermunkatáborokban orosz földön elhunyt magyarok adatait tartalmazza. Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát fedez­né fel a névsorban, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol további információkat kaphat. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk helyhiány miatt csak a mai Bács-Kiskun megye területén született foglyok nevét közli. A teljes lista az Új Magyarország szerdai és szombati számaiban található. B. Bak József, 1911. Bocsa (Pest m.), honvéd, meghalt 1945. február 23-án (hdf.); Bimbó István, 1915, Alpár, hon­véd, meghalt 1945. április 16-án (hdf); Bulai János, 1911, Gátér (?), Géderlak (?), honvéd, meghalt 1945. május 11-én (hdf.); Bulica Ferenc, 1922, Géderlak, őrvezető, meghalt 1945. május 6-án (hdf.); Brunner Péter, 1909, Rém, hon­véd, meghalt 1945. február 7-én (hdf.); Bubka Balázs, 1914, Kiskunhalas, honvéd, meghalt 1946. augusztus 15-én (hdf.); Bugár János, 1916, Kiskun...(?), honvéd, meghalt (?) (hdf.); Bunda András, 1918, Kecskemét, honvéd, meghalt 1943. július 4-én (hdf.); Bun- ner Antal, 1911, Vaskút, honvéd, meg­halt 1946. október 17-én (hdf.); Bunner Ferenc, 1902, Hajós, rangja ismeretlen, meghalt 1947. január 13-án (km.), Bor­bély Mihály, 1921, (?)... szentmiklós, honvéd, meghalt 1945. február 3-án (hdf.); Burka József, 1919, Kiskunfél­egyháza, őrvezető, meghalt 1947. júni­us 19-én (hdf.); Burka István, 1921, Szánk, őrvezető, meghalt 1945. május 16-án (hdf.); Bocskár Ferenc, 1920, Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. március 29-én (hdf.); Barsi Bálint, 1901, Úszód, honvéd, meghalt 1945. február 12-én (hdf.); Borsik András, 1914, Akasztó, őrmester, meghalt 1948. június 14-én (hdf.); Búza István, 1926, Bácsalmás, rangja ismeretlen, meghalt 1945. március 21-én (hdf.); KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Az új munkatörvénykönyvről Mi a különbség a munkaviszony megszűnése és megszüntetése kö­zött? Megszűnik a munkaviszony a munkavállaló halálával, a munkál­tató jogutód nélküli megszűnésé­vel és a határozott idő lejártával. Megszüntethető a munkáltató és a munkavállaló közös megegye­zésével, rendes felmondással és a próbaidő alatt azonnali hatállyal. A határozott időre szóló mun­kaviszonyt csak rendkívüli esetben lehet a munkaszerződés időtarta­mának lejárta előtt egyoldalúan megszüntetni. Ez a megkötés ter­mészetesen nem zárja ki, hogy kö­zös megegyezéssel ne lenne bármi­kor megszüntethető. Ha a dolgozó munkaviszonyát a munkaadó még a határozott idő lejárta előtt meg akarja szüntetni, a munkaadónak lehe­tősége van arra, hogy a szerző­désben kitűzött, még hátralévő időre járó átlagkeresetet számára kifizesse, mintegy kártalanítás­képpen. • Piéta. Bujdosó István, 1912, Kecskemét, Csó­ka utca 9. honvéd, meghalt 1945 márci­usában (hdf.); Bujdosó Sándor, 1920, Lajosmizse, honvéd, meghalt 1945. március 23. (hdf); Becze Károly, 1903, Kiskunhalas, honvéd, meghalt 1944. november 28-án, (hdf.); Bese Sándor, 1910. Dunaszent. ..?(... benedek?), szakaszvezető, meghalt 1943. május 27-én (hdf.); Besenyi István, 1908. La­josmizse, honvéd, meghalt 1945. szep­tember 16-án (hdf.); BenzÁdám, 1901. Gara, rangja ismeretlen, meghalt 1945. június 3-án (km.); Bencsik Béla, 1921, Kecskemét, honvéd, meghalt 1945. feb­ruár 21-én (hdf.); Bencze (Bentq?) Jó­zsef, 1909, Kiskunfélegyháza, honvéd, meghalt 1945. március 2-án (hdf.); Be- nyák András, 1908, Miske, meghalt 1945. január 24-én (hdf.); Berger Antal, 1909, Császártöltés, rangja ismeretlen, meghalt 1949. május 8-án (km.); Berger Ede, 1909, Vaskút, honvéd, meghalt 1946. szeptember 30-án (hdf.); Blum Jakab, 1904, Bácsalmás, rangja isme­retlen, meghalt 1945. szeptember 2-án (km.); Bóbis Sándor 1907, Kecskemét, honvéd, meghalt 1946. november 26- án (hdf.); Berkes János, 1915, Alpár, honvéd, meghalt 1942. december 10-én (hdf.). (A névsorban szereplő rövidíté­sek: (hdf.) hadifogoly, (km.) kényszer- munkás, málenkij robotra elhurcolt.) HETI SOROZATUNK Szentföldi találkozások Nemrég Izraelben vendégszere­peit a Kecskeméti Leánykar. A negyventagú művészeti közösség­gel utazott a Szentföldre két mun­katársunk. Somos László és Farkas P. József a kedden induló, ötrészes riportban számolnak be élményeik­ről. A tíznapos közel-keleti kirán­dulás során a részvevők fölkeresték Jézus életének fontosabb állomása­it. Betlehemben fegyveres katonák védik a Születés Bazilika bejáratát. Názáret és a Genezáreti tó környé­ke Krisztus csodatetteinek emlékeit őrzik. Jeruzsálemben végigjárták a riporterek a Via Dolorosa állomá­sait. A zarándoklat élményeit felele­venítő beszámolóból az olvasók megismerhetik azt is, hogyan élnek ma a soknemzetiségű ország lakói. Dr. Görög János, hazánk izraeli nagykövete arról is szólt munkatár­sainknak: miképpen látják a hazai fejleményeket az ígéret Földje la­kói? # A Szeplőtelen Fogantatás temploma Názárctben. FOLYTATÁS KÖVETKEZIK? Adalékok a bajai közbiztonsághoz Könnyen lehetséges, hogy három de­rék fiatalembernek köszönhetem, hogy megírhatom ezt a kis jegyzetet. Ugyan­is a második, valahogy a tarkómra si­keredett hatalmas erejű ökölcsapás után aligha tudtam volna tovább véde­kezni a túlerővel szemben: az itt a pi­rost, hol a pirost mesterfokon művelő társaság tagjai pontosan egy fél tucatot tettek ki, azaz hatan voltak. Tudom, sokan azt mondhatják: Minek mászkál valaki az ötvenedik életévén túl olyan helyen, ahol leüthetik vagy összerugdoshatják? Az én esetem azon­ban a bajai piacon történt, szombaton, és nem valami éji órán, hanem déli 12 órakor. Az előzményekről röviden csak eny- nyit: múlt szerdai lapszámunkban egy kis írásban szorgalmaztam, hogy nyil­vánítsák Baján nem kívánatos szemé­lyeknek amaz illusztris társaság tagjait, akik évek óta és hétről hétre elnyerik szerencsétlen öregek és romániai ma­gyarok nyomorúságos jövedelmét. Képzelheti a kedves olvasó a megle­petésemet, amikor szombati zöldségvá­sárlásom közben vagy ötvenen is figyel­meztettek: Megint itt van a banda! Lekaptam a fényképezőgépemet — különös szakma, az újságíró mindig készenlétben áll —, és villámgyorsan megörökítettem a társulatot. A körül- álló emberek önkéntelenül felém pil­lantottak, így a vezér is észrevett. Saj­nos, még ekkor nem jutott eszembe a sok jóindulatú figyelmeztetés: jobban tenném, ha a témáim közül kifelejte­ném az itt a piros — hol a pirost. Még felköthettem volna a nyúlcipőt, ehe­lyett közelebb mentem a témához. Ek­kor kaptam az első ökölcsapást, majd több kisebb után az igazit, amire bi­zony elsötétedett körülöttem a világ. Azért a bandatagoknak is lehetett egy rossz éjszakájuk, ha egyáltalán ha­zajutottak Pécsre. Áz ütéshez útban volt a vezér autóstáskája, ezért a földre dobta. A három segítségemre siető fia­talember miatt azonban nem volt mód­ja felvenni. így aztán előfordulhat, hogy a Mazda — indítókulcs hiányá­ban —, nehezebben kapott életre, és bizony —, mily kegyetlen is a sors a személyi igazolvány is a táskában lapult. És ehhez vannak még a fényké­pek, melyek valóban bizonyíthatják, hogy a társaság itt járt Baján. Gál Zoltán SUPORT KFT. tehergépkocsik szakszerű javítását és komplett műszaki vizsgáztatását vállalja. Kecskemét, Rákócziváros 16. (hütőház mellett). Telefon: 76/20-837. 21376 Níífíílííkíkífcsiísfcíj************** Bádogos- és tetőfedő- ismeretekkel S * ... . . .0 * és gépkocsival rendelkező X * JÓI OKOf KerSSIHf * X * * Utazó Ügynököket X * Érez ambíciót áruértékesítéshez? * ... 8 * Jó kapcsolatai vannak? * keresünk: £ * Rendelkezik saját gépjárművel? * LINDAB X * Akkor Ön a mi emberünk! * tatn>anifniA> A * Szívesen alkalmaznánk a HARKAI í letorenaszer ■<; * Nagykereskedelmi Kft.-nél üzletkötőnek. * qo oroc7PoolnrnQ A * Érdeklődni lehet: 8—-10-ig Cd ereszcsatorna X * a 77/31-781-es telefonszámon, értékesítésére. g * (tiskunmajsa j zÉrtLe,klníüi: X * NE FELEDJE! Nekünk érdekünk, hogy Ön * 76/53-130 és 53-014-6S tGlsfonon. ^ jói keressen^ 367 8 * ' 1290 * XXXX5©!0!Ööjö<XX>0©©Ö!0!Ö!0!( ********************** ÁP> E N T B E A nagybaracskai Füzes-szigeten a füzesi 0-Duna horgászparadicsoma partján, a termálfürdőtől 10-15 perc sétaútra víz- villany közműves, üdülőtelkeket értékesítünk 300,— Ft/ m2 áron. Részletes tájékoztatás: PENTABER BT. Baja, dr. Csanádi u. 4. Tel./fax: 79/21-595 1358 Környezetvédelmi fórum Kecskeméten Környezetvédelmi fórumot és kiállítást rendez a Magyar Kémi­kusok Egyesületének Bács-Kiskun megyei csoportja Kecskeméten, május 4-én, délelőtt 9 órai kezdet­tel, a technika házában. Az ese­ményre a kémikusok napja alkal­mából kerül sor. Röviden a nap programjából, az eseményekről: Rövid megnyitó után —- amit dr. Szeghalmi Jenő mond — megkez­dődik a tudományos program. Először Balthazár Zsolt, a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium fő­osztályvezetőjének előadását hall­hatják az érdeklődők „A veszélyes hulladékok tárolásának és ártal­matlanításának problémáiról”. Hasonló témában szólal fel dr. Varga A. Tamás, a kémiai tudo­mány kandidátusa. Az ő előadása A veszélyes hulladékok ártalmat- ' lanítási lehetőségei cementgyári klinger-égetőkemencében címmel hangzik el. Fél tizenegykor nyitják meg a ki­állítást, majd tizenegytől egy remél­hetően sokakat érdeklő témáról hallgathatják meg Balogh Ferenc radiológiai laborvezető előadását. A cím: Az élelmiszerek radioaktivi­tásának változása a csernobili bal­esetet követő első öt évben. Déltől vita zárja a nap programját. Csak kérdezem Vajon hányán maradnánk szabadlábon, ha lenne Magyar- országon adósok börtöne? Jut- ria-e hely elzárás céljára a hét­köznapi apagyilkosoknak, be­törőknek, zsebtolvajoknak? Gyanúm szerint elég szűkösen lennénk bent, mert a magyarok többsége a hűvösön elmélked­hetne a pénzügyi rendszer sajá­tosságairól. Az már lejárt lemez, hogy akinek lakása van, az egyben mindenre elszánt és kiszolgál­tatott adós is. Mostanában az adósok új, érdekes csoportjai jelentek meg a színen, akik többfelé is tartoznak, az eladó­sodás bonyolult, ám fölöttébb logikus rendszerét építve föl. A különféle cégek egymásnak tartoznak, az egyik a másik fi­zetésképtelensége miatt nem tudja rendezni tartozását, mi­nek következtében az első sem tud fizetni a harmadiknak és ez így megy körbe. A társadalom- biztosítás a legnagyobb hitele­ző, ők vagy látnak pénzt, vagy nem. Most már adókkal is tar­tozunk, emiatt pedig a költség- vetés nem tud fizetni, s ugyan­csak adóssá válik. Mint egy kísérleti lombik­ban, oly láthatóan csapódik ki a vegyület lényege abban, amit szombati számunkban írtunk. A kecskeméti IKTV tizenhat- millió forinttal tartozik a víz­műnek, s ha nem fizet, akkor a meleg vizet elzárják a lakások­ban. Az IKTV-nek milliókkal tartoznak a lakók, például azért, mert képtelenek a vizdi- jat fizetni. Biztosan a vízmű is tartozik valakinek és a fontiek miatt nem tud fizetni. Ördögi kör. Amúgy minden működik, csak ez az undorító pénz hiány­zik mindenhonnan. Nem lehet­ne valahogy kiiktatni a rend­szerből? Csak kérdezem ... Hámori Zoltán V __________________J

Next

/
Oldalképek
Tartalom