Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-16 / 115. szám

2. oldal, 1992. május 16. KÉRDŐJEL Atver-seny Budapesten és minden na­gyobb városban hétköznapi je­lenet, hogy nagy forgalmiüzlet- utcákon egymást érik a porté­kájukat kis asztalról, földről, kézből, pádról kínáló alkalmai árusok. S mögöttük drága portáléi, szép kirakatéi üzletek­ben gyakran ugyanazok az áruk csak jóval drágábban. Hát hogyne lennének drá­gábbak:? Hiszen a tisztes ke­reskedő helyiségbért, adót TB- járulékot, közüzemi díjakat fi­zet, míg az alkalmi árus kibú­jik minden fizetési kötelezett­ség alól. A kereskedőt kötele­zik arra, hogy üzlete javítsa (vagy legalábbis ne rontsa) az utcaképet, az árus viszont zsibvásárrá változtathatja leg­szebb utcáinkat is. A kereske­dőnél bármikor lehet ellenőriz­ni az áru eredetét, minőségét, míg az utcai árus szinte bün­tetlenül sózhatja rá a „bóvlit” a szegény vevőre. Szegény verő? A jelző itt két értelmet is takar. Egyrészt valóban sajnáljuk a vásárlót, mert — stílusosan szólva —- átver(het)ik. Másrészt ne tit­koljuk, hogy egy anyagilag egyre rosszabbul élő réteg ki­fejezetten keresi az utcai áru­sok olcsóbb kínálatát. Akkor hát minden maradjon a régiben? Az illegális utcai árusítást minden erővel meg kellene akadályozni, de úgy, hogy kínálata megmaradjon. Ennek módja, hogy az árusí­tást egy erre kijelölt, a kultu­rált és ellenőrzött kereskedel­met lehetővé tevő helyre tere­lik, ahol az árusnak is eleget kell tennie bizonyos fizetési kötelezettségeknek. Ily módon tisztességesebbek lennének az üzleti verseny feltételei. Pon­tosabban: verseny lenne és nem álverseny. P. T. Új OTP-vezérigazgató I Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. pénteken megtartott éves rendes közgyűlésé­nek határozata alapján 7,5 százalé­kos osztalékot fizet. A közgyűlés jó­váhagyta az OTP tavalyi mérlegét, ennek alapján a pénzintézet mérleg­főösszege 699,6 milliárd forint, adó­zás előtti eredménye 3,5 milliárd fo­rintot ért el. A bank kockázati céltar­talékra 15,3 milliárd forintot fordí­tott. A közgyűlés módosította a bank alapszabályát is. A pénzintézet élén vezetőváltás történt. A közgyűlés az Állami Va­gyonügynökség javaslatára az OTP Rt. elnök vezérigazgatójává válasz­totta Csányi Sándort, aki előzőleg a Kereskedelmi Bank Rt. vezérigazga­tó-helyettese volt. Az igazgatóságba bekerült Horváth Judit, az OTP Rt. vezérigazgató-helyettese, Spéder Zoltán, a Pénzügyoktató Rt. részé­ről, Vörös József, a Janus Pannonius T udományegyetem Közgazdaságtu­dományi Karának dékánja, Bíró Ti­bor, a Pénzügyi és Számviteli Főisko­la számviteli tanszékének vezetője és Bosánszky Lajos, a Belügyminiszté­rium Kabinetirodájának vezetője. A felügyelőbizottságot is újjává­lasztották, ennek elnöke Nagy Gá­bor, a Pénzügyminisztérium számvi­teli főosztályának vezetője lett. Elnapolták a Torgyán-pert Pénteken a Budai Központi Kerü­leti Bíróság a vádlott Torgyán József FKgP pártelnök távolléte miatt elna­polta az ellene inditott rágalmazási pert. Az ügy előzménye: Torgyán József tavaly kijelentette, hogy az a 12 sze­mély, aki átvette Antall József mi­niszterelnöktől az ártatlanságukat igazoló borítékot, valójában titkos ügynök volt: „a kisgazdapárt vezetői, akik valójában titkosügynökök vol­tak, tiszta igazolást fognak kapni a kezükbe, hogy kézben tartsa őket a miniszterelnök úr környezete”. Emi­att öt kisgazda képviselő magánvá- das büntetőpert indított a pártelnök ellen becsületsértés és rágalmazás mi­att. Torgyán József a bírósághoz a na­pokban eljuttatta az erdélyi kisgaz­dapárt kongresszusának meghívóját, amely éppen a tárgyalás időpontjára szólt. Ebben kifejtette: fontos nemze­ti érdek fűződik ahhoz, hogy ő ezen a kongresszuson részt vegyen és ezért kérte a tárgyalás elnapolását. A bíró­ság ennek a kérésnek helyt adott, és június 26-ára tűzte ki az újabb tárgya­lást. PETŐFI NÉPE Göncz Árpád: Nem vagyok kormányellenes Pénteken, Vas megyei látogatá­sának második, egyben befejező napján Göncz Árpád köztársasági elnök a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán ta­lálkozott a felsőoktatási intézmény hallgatóival és tanáraival. Az ál­lamfő többek közt arról szólt, hogy éles versenytársadalom kö­vetkezik, amelyben lesznek győzte­sek, de vesztesek is, ám a közössé­gek reneszánsza is bekövetkezik. Ä politika iskolájának a helyi in­tézményekben, közösségekben, önkormányzatokban végzett tevé­kenységet nevezte. A nyomasztó munkanélküliséggel kapcsolatban rámutatott: a helyzet ugyan még kezelhető, de félő, hogy bekövet­kezik a lakosság egyharmadának leszakadása, azoké, akiknek, nincs kellő szakképzettségük. Éppen ezért az oktatáspolitika egyik leg­főbb céljának nevezte a megfelelő képzési szerkezet kialakítását. Ter­mészetesen a kutatásfejlesztés sem építhető le, a valóságos értékren­det minden tekintetben helyre kell állítani —- hangoztatta az államfő. A kormány munkájával kapcso­latban többek közt kifejtette: nem vagyok kormányellenes, akkor szok­tam nemet mondani, ha nem egyér­telmű a társadalmi megítélés. Hozzá­tette, hogykonszenzusra uszít. Göncz Árpád örömmel vette azt a javaslatot, hogy — Vas megyei példára — jöjjön létre mindenütt széles konszenzuson alapuló ag- rárkerekasztal, ami rendezheti a helyi dolgokat. De vajon ki vállalja át az eddigi szövetkezetek szociális feladatait? — tette fel a kérdést. Göncz Árpád, mintegy össze­foglalva a hallottakat, úgy reagált, hogy a jövőnk azon múlik, meg tudunk-e egyezni egymással, meg tudjuk-e találni a társakat, az al­kut a szövetkezetekkel vagy utód­szervezeteikkel, a technikailag kö­rülményes törvények ellenére is. — Optimista vagyok a jövőt illető­en — mondotta. Egyet megtanul­tam: a falu mindig tudta, hogy ki az az ember, aki a kenyeret el tudta osztani, az iskolát újra indítani. A falu mindig pontosan felismerte saját érdekeit. Idén kisebb az áremelkedés Idén áprilisban a fogyasztói árak márciushoz képest 1,3 száza­lékkal emelkedtek, míg az elmúlt 12 hónap alatt 23,3 százalékos ár­színvonal-növekedés ment végbe. Tavaly ugyanebben az időszakban 2,4 százalékos volt a havi és 35,4 százalékos a 12 hónap alatti árnö­vekedés. Az idei év első négy hó­napjában bekövetkezett áremelke­dések együttes mértéke 9,3 százalé­kos volt, ez kevesebb mint a fele a tavalyi év első négy hónapja alatti 19,8 százalékos emelkedésnek — tájékoztatta pénteken a Magyar Távirati Irodát a Központi Statisz­tikai Hivatal. Az április havi átlagos áremel­kedésen belül az élelmiszerek 101,9 százalékos árindexének kialakulá­sához hozzájárult a Zöldség- és gyümölcsfélék szezonális árnöve­kedése. Az idénycikkeket nem szá­mítva az élelmiszerár-növekedés 1,3 százalékos volt. Ebben főleg a hús, a tej és a liszt márciusi drágu­lásának egyes vikkekre és a házon kívüli étkezés áraira gyakorolt ha­tása érvényesült. Kisebb árcsökke­nés tapasztalható a háztartási energia területén, olcsóbb lett a tü­zelőolaj. A ruházkodási cikkek ára egy hónap alatt 2,4, a tartós fo­gyasztási cikkeké 1,5, az egyéb cik­keké 0,9, az egyéb szolgáltatásoké 1,3 százalékkal nőtt. Az utolsó 12 hónapban az átla­gos 23,3 százalékos áremelkedés szempontjából az egyes termék- csoportok összességében megőriz­ték részesedésüket. Legnagyobb mértékben a 12 hónap alatt a fűtés és a háztartási energia drágult, míg az átlagosnál alacsonyabb maradt az élelmiszerek és a tartós fogyasz­tási cikkek árindexe. A termékek és szolgáltatáscsoportok drágulása többségében az átlaghoz közelít, azonban van néhány kiugró adat is. Ilyen példáid'a brikett a, koksz, amely 270 százalékkal, a központi és a távfűtés, amely 212 százalék­kal és a szén, amely 192 százalék­kal drágább, mint egy évvel eze­lőtt. Olcsóbb lett azonban a cukor, valamint a zöldség- és főzelékfélék és nem változott az étolaj és a bur­gonya ára. A FOGYASZTÓI ÁRSZÍNVONAL ALAKULÁSA 1992. május Változás A javak fő csoportjai december -----------------------------------------­100 hónap alat hónap alatt (százalékban) Élelmiszerek Szeszes italok, dohány­áruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikk Háztartási energia Egyéb cikkek, üzem­anyag Szolgáltatások Összesen CIKKÜNK NYOMÁN Nem ellenség: ellenzék 111,2 1,9 16,6 112,3 0,3 15,4 106,5 2,4 23,1 105,6 1,5 16,6 98,7-1,1 70,4 108,4 0,9 27,9 111,0 1,3 25,7 109,3 1,3 23,3 A lajosmizsei polgármestert megszó­laltató cikkünkhöz kritikus megjegyzé­seket fűzött a kisgazdapárt helyi elnö­ke. Levelét május 11-ei számunkban adtuk közre. Erre válaszolt most maga az érintett, a polgármester. A vitát ez­zel a magunk részéről lezártnak tekint­jük. Elöljáróban leszögezem, hogy a ve­lem készült április 30-ai cikk jellegét tekintve riport volt. Következésképpen az írást nem én fogalmaztam. Az ellen­ség szót senkivel és semmivel összefüg­gésben nem használtam. A következő mondat hangzott el: „Furcsa helyzet, hogy az önkormányzatba bekerült FKgP-tagtársaim jelentős része ellen­zékemmé vált.” Ezt most is vallom, hiszen köztudott, hogy a lajosmizsei kisgazda képviselők nagy része sem a polgármester-választáson, sem a ké­sőbbiekben számos esetben nem támo­gattak. (Ehhez természetesen joguk van.) Ez az ellentét sajnos az idők fo­lyamán tovább mélyült, melyet döntő­en körükben közismert Torgyán-elle- nességemnek köszönhetek. A párttagságom és képviselői man­dátumom tárgyszerű tényei: A válasz­tások után a párt vezetőségének né­hány személyével kapcsolatos éles el­lentétem miatt úgy döntöttem, hogy lemondok mind a párttagságomról, mind képviselői mandátumomról. Ezt egyébként szóban és írásban a soron következő pártvezetőségi gyűlésen be­nyújtottam, s miután mindenkitől el­búcsúztam, az ülésről távoztam. Azt viszont elfelejtette leírni Kollár László, a jelenlegi helyi FKgP-elnök, hogy még ugyanezen a vezetőségi ülésen — mely­nek ő is tagja volt - hozott a vezetőség olyan határozatot, melyben megkértek döntésem visszavonására és a képvise­lői mandátumom átvételére. Akkor, bízva a későbbi közeledés lehetőségé­ben, ezt megtettem. Az FKgP jelenlegi elnöke arról azonban nem tesz említést a levélben, hogy az általa oly büszkén hangoztatott választási eredménynek talán magam is szerény részese voltam. Az annyit felhánytorgatott pártlistás mandátumomhoz még annyit hozzá­fűznék, hogy a választókörzetem 7 in­dulója közül az első csak 11 szavazattal előzött meg. (Másodikként 149 szava­zatot kaptam, így joggal érezhettem magam ugyanolyan legitim képviselő­nek, mint az, aki ma egyéni listán be­jutva 78 szavazattal ül közöttünk.) Végezetül remélem, és kívánom, hogy az FKgP mind országos és helyi szinten visszatér ahhoz a történelmi küldetéshez, melyet annak idején mél­tósággal képviselt a párt. Zsigó Viktor, Lajosmizse nagyközség polgármestere Jön: az új sajtótörvény A kormány legutóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta a sajtó- törvény tervezetét, amelyet kéthar­mados törvényként hamarosan az Országgyűlés elé terjeszt. A mind­össze huszonhárom paragrafusból álló törvényjavaslatról Fluckné dr. Papácsy Edit, az Igazságügyi Mi­nisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta az újságírókat. Mint elmondta, a törvény tartalmához semmiféle szabályozás nem kap­csolódhat, nem „magyarázhatja” semmiféle végrehajtási utasítás, sem kormány- vagy miniszteri ren­delet, netán még alacsonyabb szin­tű rendelkezés. — A törvény egyik lényeges ele­mét alkotják azok a paragrafusok, amelyek a sajtó monopolizálását korlátozzák. Más fejezetei az új­ságírók, illetve a nyilatkozók joga­it rögzítik — mondta a helyettes államtitkár asszony. — A törvény- javaslat részletesen kifejti a véle­ménynyilvánítás és a sajtószabad­ság fogalmát. Eszerint mindenki­nek állampolgári joga lesz, hogy véleményét szóban, írásban vagy bármi más módon szabadon ki­nyilvánítsa és terjessze. A cenzúra tilalma is helyet kap a paragrafu­sok között, de külön hangsúllyal szerepel a másik oldal, a sajtósza­badság korláta is. Nevezetesen: a sajtószabadság jogával élve senki sem valósíthat meg bűncselek­ményt, arra nem bújthat fel, illetve nem sértheti mások személyhez fű­ződő jogait. A törvényjavaslatban helyet kapnak sajtóigazgatási rendelke­zések, illetve az újságírók jogaira és felelősségére vonatkozó parag­rafusok. Megerősíti a törvényter­vezet az informátor személyének titokvédelmét, kivéve azt az esetet, ha büntetőeljárás során tanúvallo­másra kötelezik az újságírót. A személyiségjog és a sajtószabad­ság kapcsolatáról szólva elmond­ta: a cikkek nem sérthetik az ártat­lanság vélelmét, rendezik a helyre- igazítási eljárást is. Aki úgy érzi, hogy sérelmet szenvedett valami­lyen tudósítás vagy cikk nyomán, jogában áll levelet írni a szerkesz­tőségnek, s ha azt íeközlik, a lépés helyreigazításnak minősül. Várhatóan rendezni fogja a tör­vény azokat az eseteket is, amikor valakit a személyiségjogaiban ért sérelem tartós hátrányba hoz. Eb­ben az esetben polgári peres úton kártérítést lehet majd igényelni, amelynek felső összeghatára — a tervek szerint — akár a 15 millió forintot is elérheti. A kártérítést a sértett javára kell a lap- vagy sajtó- orgánum tulajdonosának kifizet­nie. (somfai) Rendőrök letartóztatásban A Békés Megyei Hírlap pénteki száma arról számol be, hogy a sze­gedi ügyészségi nyomozóhivataltól szerzett értesülés szerint nyomozás folyik több orosházi rendőr ellen, akik vagyon elleni bűncselekmé­nyeket követtek el. Egyebek közt betörésekben bűnsegédként vettek részt, s a bűnözőket információk­kal látták el. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság hétfőn saj­tótájékoztatót tart az ügyről. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Felkérés Szarajevó bombázására? Radovan Karadzic boszniai szerb vezető azt kérte Slobodan Milosevic szerb elnöktől, hogy bombáztassa Szarajevót. Ezt állí­totta pénteken a bosnyák rádió a szarajevói belügyminisztérium közlésére hivatkozva. Szarajevóban péntek reggel kiújultak a har­cok a szerbek, illetve a mohamedánok és horvátok között. A sza­rajevói rádió jelentése szerint csütörtökön 40 muzulmán sebesült meg, illetve vesztette életét. A Biztonsági Tanács Boszniáról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön nyugat-európai ha­tározati javaslatról tárgyalt, amely — ellentétben Butrosz Gáli főtitkár véleményével — sürgeti, hogy az ENSZ vállaljon aktiv szerepet Boszniában és tegyen meg mindent a horvátországi béke- fenntartás sikeréért. Erdős André magyar nagykövet hangoztatta, hogy a világszervezetnek — akárcsak Irak esetében — meg kell neveznie az agresszort és büntetést kell kilátásba helyeznie. FÁK-csúcstalálkozó Taskentben Az államközösség jövőjét nagyban meghatározó csúcstalálko­zóra gyűltek össze Taskentben pénteken az egykori szovjet köztár­saságok vezetői. Az első ízben ázsiai tagországban sorra kerülő tanácskozáson egyebek között a Szovjetunió jogutódlásának kato­nai, gazdasági vonatkozásairól, kollektív biztonsági rendszer kia­lakításáról, valamint a szovjet atomfegyverek sorsáról volt szó. Felrobbant lőszerraktár Vlagyivosztokban Tegnap éjjel folytatódtak a robbanások egy vlagyivosztoki lő­szerraktárban, ahol — a feltételezések szerint szándékos gyújtoga­tás következtében —- tűz ütött ki. Az orosz tévé éjszakai filmjelen­tése szerint a lőszerraktár fölött valóságos tűzijátékot rendeztek a lángok következtében önállósodott lövedékek. A repeszdarabok 3-4 kilométerre repültek. A veszélyeztetett lakónegyedekből 6000 embert telepítettek ki, a területet a rendőrség és a katonaság lezárta. Eddig nem sikerült gátat vetni a lángoknak, mivel a tűz­fészkek a robbanólövedékek miatt gyakorlatilag megközelíthetet- lenek. A felrobbanó lövedékek öt katonát megsebesítettek. Gorbacsov nem akar visszatérni Az Egyesült Államokban tartózkodó Mihail Gorbacsov ismétel­ten cáfolta, hogy tervei lennének a politikába való visszatérésre. Sajtóértekezletén elmondta, hogy csak alapítványával akar foglal­kozni. Elutasította azt a nézetet, hogy amerikai látogatása zavar- hátná az amerikai—orosz kapcsolatokat. Ellenkezőleg, az út jó előkészítése volt Borisz Jelcin orosz elnök hivatalos látogatásának — mondotta, de egyúttal bírálta is az orosz államfőt, amiért az túlzottan előtérbe helyezi a gazdaságpolitikát s nem figyel eléggé a lakosság helyzetére. Vádemelés Honecker ellen A berlini igazságügyi hatóságok vádat emeltek Erich Honecker, volt keletnémet párt- és állami vezető, illetve más személyek ellen — jelentette be pénteken a német fővárosban Jutta Limbach igaz­ságügyi szenátor. Bűnük a vádirat szerint az, hogy a berlini fal és a német—német határ más szakaszain úgynevezett tűzparancs volt érvényben, azaz a keletnémet határőrök végső esetben úgy is meg­akadályozhatták az NDK polgárainak szökését, ha rájuk lőttek. Ennek következtében a határ keleti oldalán több mint 200 ember lelte halálát. Jutta Limbach nem árult el részleteket a közel ezer oldalas vádiratból, arra hivatkozva, hogy azt még nem juttatták el az érintettekhez. Légikatasztrófa Türkmenisztánban Leszállás közben balesetet szenvedett a türkmenisztáni Csar- dzsov város repülőterén a türkmén légitársaság Ashabad és Csar- dzsou között közlekedő JAK—40 típusú repülőgépe. Az ITAR —TASZSZ pénteki jelentése szerint a baleset oka az erős oldalszél volt: leszállás közben a gép mintegy 150 méterre elsodródott a kifutópályától és kigyulladt. A baleset következtében öt személy sérült meg: őket különböző fokú égési sebekkel kórházban ápol­ják. Természeti csapások tádzsik földön Az utóbbi napokban több katasztrofális földcsuszamlást okoz­tak az esőzések Tádzsikisztánban. Kétszáz ember életét vesztette, az iszap és kőáradat több tucat hegyi falut elsodort a köztársaság délkeleti vidékén, nagy kár érte a gyapotültetvényeket is. OPEL ASTRA-NYEREMÉNYJÁTÉK íme, az Ön igaz barátja! Az Opel legújabb modellje vi­gyáz az Ön pénzére, kis fo­gyasztású, s emellett a veze­tés örömteli élményét nyújtja, igaz barátjaként. Egy újság áráért — egy Opel! Ezt kínáljuk előfizetőinknek a Tormási Kft.-vel közös nyere­ményjátékunkkal. Kérjük, a ki­töltött szerencseszelvényeket legkésőbb május 21-én hoz­zák be szerkesztőségeinkbe — Kecskemét, Halas, Baja —, vagy küldjék be címünkre: Petőfi Népe, 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. A borítékra írják rá: PETŐFI NÉPE Tormásiék Opel-márkakeres- kedése és -szervize Kecske­méten, a Jász u. 24. alatt ta­lálható, várják a megrende­lőket. Akik május 30-áig Ast­Jó úton jár, aki Astrára vár! TORMÁSI KFT. OPEL ASTRA. Ahány szelvény — annyi esély! rát rendelnek náluk, azok közt 30, 20, illetve 10 szá­zalékos árkedvezményt sorsolnak ki. Opel-márkakereskedö és -márkaszerviz Kecskemét, Jász u. 24. Telefon: 76/21-593

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom