Petőfi Népe, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-14 / 113. szám

Ágasegyháza • Fülöpháza • Izsák • Kerekegyháza • Kunbaracs • Ladánybene • Lajosmizse • Orgovány A POLGÁRMESTERI SZERBEN Mindent vállal a múltjából Orgovány polgármestere, Kris­tóf Lajos nem nagyon örült annak, hogy cikket akarok írni róla. Még­is csak sikerült rábeszélni, hiszen sorozatunkból ő sem maradhat ki. Először arra kértem, beszéljen származásáról, pályafutásáról. * — Kiskunfélegyházáról jöttünk erre a vidékre — kezdi a polgár- mester. — Apám gyógyszerész volt Kiskunmajsán, majd az államosí­táskor egyik napról a másikra Or- goványon találtuk magunkat. Kecskeméten, a Katona József Gimnáziumban érettségiztem és a továbbtanulás nem sikerült. Hatan voltunk testvérek, polgári jómód­ban nevelkedtünk, meg is nézhet­tük magunkat az „új” rendszer­ben. Négy évig toronydarus vol­tam Budapesten. Azután sikerült elvégeznem a kecskeméti kertészeti felsőfokú technikumot, majd a kertészeti főiskolát. Voltam bri­gádvezető a Sallai Tsz-ben, főagra- nómus a Kossuth Tsz-ben. Az egyesülés után főkertészként dol­goztam. Hogy mi voltam még? MSZMP-titkár, ezt sem tagadom le! 1982 és 1985 között községi párttitkárként, 1985-től tanácsel­nökként is azon fáradoztam, hogy Orgovány fejlődjön. Most pedig ugyanazt szorgalmazón, mint pol­gármester. — Tudom, hogy vállalja a múlt­ját. Egyébként az a fontos, a község első embereként mi az, amit tenni tud, és, tesz-e. — Újból csak azt mondhatom, amit 1982-től tettem, felvállalom. Semmit és senkit nem tagadok meg. Azt hiszem, a lakosság zöme elfogadott. Ellenségeim? Termé­szetesen akadnak és gyakorlatilag a választásokon mindent el is kö­vettek az ellen, hogy én kerüljek ki győztesen. Négy jelölt volt, a la­kosság 53 százaléka jött el szavazni és majdnem a fele rám szavazott. Azt gondolom, ez az arány magá­ért beszél. Akkoriban több párt is megkeresett, de mindegyiknek ne­met mondtam. — Hogyan gondolja? Újból kell bizonyítania? • Kristóf Lajos: — Hogy mi voltam még? (Fotó: Straszer András) — Már azt sem vették jó néven a nyolcvanas évek elején, hogy az elő­döm után igyekeztem rendet tenni, vagyis a kis diktátor összefonódá­sait tisztítgattam. A szakmai tevé­kenységemben pedig az nem tet­szett, hogy a gazdálkodás új útjait kerestük. Ezért nem dicsértek meg akkoriban. És tessék, összeomlott a keleti piac, most negatívan ütnek vissza a hajdani kezdeményezések. De bízom abban, hogy ismét eljön az idő, amikor az egyéni gazdálko­dásnak fontos szerep jut és meg is fizetik a mezőgazdasági vállalkozó­kat. Nem hinném, hogy bizonyíta­nom kellene. Az elmúlt évben igen nagy fejlődés volt a faluban. Orvosi rendelő, kövesút, nyolctantermes iskola, crossbar-telefon, most épül a tornaterem. Nagyképűség nélkül mondhatom, mindezekben nekem is van részem. — Nehéz megmozgatni az orgo- ványi embereket? — Az okos cél érdekében, a kö- .zös ügyekért összefog a nép. Ilyen volt a telefon, az iskola akciója. Előfordult ennek az ellenkezője is, például a kábeltévét nem fogadták kitörő lelkesedéssel. A jövő egyik fontos kérdése a gáz bevezetése lesz és a szociálpolitikai program­ban is van tennivalónk. Ez utóbbi­ra négyszer annyi pénz áll rendel­kezésünkre, mint korábban. Ré­gen egymilliókilencszázezer forint­ból, most pedig nyolcmillió­kétszázezerből gazdálkodhatunk. — Orgoványnak szembe kell néznie történelmi múltjával is, már ami 1919-ben történt errefelé. Va­jon mindezeket figyelembe véve mi­lyen jövő vázolható fel? — A község felvállalja a szere­pét, hiszen az 1919-es eseményeket nem az itteniek követték el, csak szenvedő alanyai voltak. A tragi­kus sorsú áldozatok itt kerültek földbe. Sokan eltúlozták a dolgo­kat, ha jött egy újságíró, 120 áldo­zatról meséltek neki, a következő­nek már 125-ről és így tovább. Az elmúlt rendszerben divat volt fel­nagyítani a történeteket. Ma tisz­tábban látjuk, értékeljük a dolgo­kat, tizenhárom emberről tudjuk, hogy akasztással végezték ki. Az biztos, itt senkinek nem kell lesü­tött szemmel járnia az utcán. A jö­vőben bízunk. Talán előnyös lesz, hogy a kisgazdaságoknak van ha­gyománya errefele, a vállalkozó szellemről nem is beszélve. Ez ta­lán átlendíti az orgoványiakat a holtponton. Azért szembe kell néz­nünk a veszélyekkel, például négy­száz munkanélküli van a faluban, ugyanakkor mások kiemelkedő vagyonokat halmoznak fel a kár­pótlást kihasználva. Minden talp­alatnyi földet kimértek már. Az emberek a tartalékaikat élik fel. mégis ragaszkodnak a földhöz. Ezért vagyok bizakodó. * Kristóf Lajos 1950. június 3-a óta lakik Orgoványon. Éz nem kis idő, maga is ragaszkodik a telepü­léshez. Szőlője van, szabad órái­ban szívesen műveli. Sajnálja, hogy olvasni sem ideje, sem idege nincs már. A színházról is le kell mondania. Felesége nemrégen vált munkanélkülivé. Lánya óvónő, a kisebbik' üSftfíf pechf ffiftftAégeSh- kertészetin. A polgármester úr mi­attuk is aggódik, de az orgoványi- ak jövője ugyanolyan fontos szá­mára. B. T. AZ AGASEGYHAZI TEMETŐ EZERMESTERE Vasárnap sem tud otthon maradni Az ágasegyházi temetőben szép rend van. Sehol egy elhanyagolt bokor, a sírok között kis utacskák 'járhatók, a sírhelyek gondozottak. A ravatalozó körüli füves terület ugyancsak rendben tartott. A régi temetőből átmentett harangláb büszkén áll a bejárattól nem mesz- sze. A hatvanhét esztendős Borbély Jánosnét keressük, akinek áldoza­tos munkája révén megszépült a helyi temető. Gondoltuk, hogy nem odahaza találjuk meg. A temető kútjával bíbelődik, ap­róbb javítást végez. Ez csak termé­szetes egy ezermester számára, mint ahogyan mondja a néni. Ré­gebben a férje segített az efféle munkákban, de két év óta beteg, nem tud kimozdulni otthonról. Fi­ukat másfél éve temették, így Bor­bély nénire hárul a legtöbb férfi­munka. Ha a temetőben füvet kell kaszálni, ezt is elvégzi az asszony. Néhány évvel ezelőtt a ravatalozó mögött illemhelyet épített, igaz, akkor még volt segítsége. — Szeretem, ha rend van a te­metőben — mondja Borbélyné. — Nem tudom megállni, hogy ne gondozzam azokat a sírokat, me­lyeket senki nem ápol, vagy elha­nyagolják a távoli rokonok. Min­dennap kijövök a temetőbe. Reg­geli után már itt vagyok és általá­• A rángatóskutat időnként be kell zsírozni. (Fotó: Straszer András) ban délután négykor megyek haza. Igaz, négyórás munkában foglal­koztatnak itt, de én sose az órákat számolom, hanem azt nézem, szép-e a temető. Vasárnap sem tudok ott­hon maradni. Borbély néni Fülöpházán szüle­tett, az öreg temető mellett laktak, ott nőtt fel. Hát nem lehet véletlen, hogy szívén viseli a temetők ügyét. Amikor az ágasegyházi temető gondozását elvállalta, egy éven át nem tett mást, mint a vad bokro­kat, a sírok között elhatalmaso­dott növényeket irtotta, új fákat, fenyőket telepített. Kialakította a kriptasort is. Tizennégy évvel eze­lőtt a munkájáért járó fizetés hét­száz forint.volt. Ma hatezer forin­tot kap. Örül a pénznek, hiszen nincs nyugdíja. Régen szőlőmun­kás volt, de rendszeres munkavi­szonya nem lévén, nyugdíjra nem számíthat. — Sokan megpuszilnak, hogy milyen szép rend van.a temetőben — meséli a néni. — Örülök, mert nemcsak az ágasegyháziak veszik ezt észre. Gondolom, az sem vélet­len, hogy sok fülöpházi ide temet­kezik. A temető ezermestere megmu­tatja a legszebb sírokat, a ravatalo­zót. Távolabb, az egyik sír körül feketébe öltözött emberek gyüle­keznek. Sírszentelés lesz. A temető kapujában feltűnik a pap. B. T. GAZ LESZ LADÁNYBENÉN Ha kedd, akkor fogadóóra Ladánybenén — a hamarosan kezdődő gázprogram sikeres lebo­nyolítása érdekében — a legutóbbi, rendkívüli falugyűlésen megválasz­tották a társulás intézőbizottságát. A lakosság érdekét szolgáló trió — Lázár Mátyás, Muhari Béláné, ifj. Bánszki Gyuláné—társadalmi mun­kában végzi a feladatokat. Mint az ilyen nagyvolumenű és nem minden­napos beruházásnál lenni szokott, sok kérdésben — érthetően — tájé­kozatlan a lakosság. Tudja ezt a ge­nerál tervező és kivitelező, a tisza- kécskei Bállá Ferenc, aki e héttől kezdődően minden kedden, 13 órá­tól a községi polgármesteri hivatal­ban várja a gázbekötést igénylő la­kosság érdeklődését. A vállalkozó egyébként többféle díjmentes szolgáltatást is felajánlott, a nyugdíjasok árkedvezményt kap­nak, s a munkák befejeztével értékes nyereménytárgyakat sorsol majd ki. Eddig több mint négyszáz család mondott igent a gázbekötésre, s a napokban megkezdődött a hozzájá­rulások befizetése is. A ladánybenei gázprbgram hírére máris több keres­kedő jelentkezett a helyi önkor­mányzatnál, hogy a községben ké­szülékbemutatót, illetve -árusítást tartana. Hamarosan megnyílik a fa­luban az első gázkészülék-mintabolt is. P. S. VEDETTE NYILVÁNÍTOTT TERÜLETEK Kerekegyházán se szántsanak! A megye egyes vidékein — így a Kiskunsági Nemzeti Park védett körzeteiben— a földjük visszaa­dására várók közül néhányan vé­dett, vagy védett jellegű réteket szántottak be a közelmúltban. Ke­rekegyháza önkormányzata nem várta meg, hogy értékes, különle­ges idegenforgalmi szempontból jelentős szép, zöld területei hason­ló sorsra jussanak. — A képviselő-testület február végén tárgyalta meg a község ren­dezési tervét, mely foglalkozott a műemlék- és természetvédelem, valamint a településkép alakításá­nak kérdéseivel is — mondja Palla Tibor jegyző. — Mivel nem szeret­tük volna, hogy a környékbeli zöld területek színe-java tönkremenjen — hallottunk bizonyos beszántási tervekről — az önkormányzat úgy döntött, hogy Kunpusztát, Búhe­gyet és Csordajárást helyi tájvédel­mi területté nyilvánítjuk. Egészen pontosan községképi jelentőségű­nek minősítettük, amivel elértük, hogy bármilyen jelentősebb be­avatkozáshoz is engedély szüksé­ges: sem gyepfeltörés, sem a táj jellegének megváltoztatása nem le­hetséges tehát a továbbiakban. Ugyanez vonatkozik Kerekegyhá­za központjára is: a kultúrház mö­götti és a községháza környékén lévő zöld területekre, hiszen itt is régi, értékes fák találhatók. A most védetté nyilvánított vidé­kek ennek megfelelően a jövőben csak úgynevezett környezetkímélő termeléssel müvelhetők. — Mekkora területet érint a vé­detté nyilvánítás? — Összesen a három rész mint­egy száz hektár. Azért volt e dön­tés meghozására szükség, mert ezen a vidéken sajátos, értékes nö­vényzet alakult ki, hasonlóan a Nemzeti Park védett részeihez. El­sősorban a természetjárókra, turis­tákra gondolunk. Ezek a rétek, le­gelők kiválóan alkalmasak lovag­lásra, túrázásra kirándulásokra. Számunkra ez nagyon fontos szempont. (bán) • Kerekegyháza környékén szép borókások is találhatók, itt biztosan nem fognak szántani... (Fotó: Walter Péter) < HITELES HITELKÖRKÉP Egy iiilöpházi vállalkozó kálváriája Egy fülöpházi asszony elhatá­rozta, hogy mezőgazdasági vállal­kozásba kezd, mégpedig hitel fel­vételével. Az ehhez szükséges felté­telei megvannak, úgy mint bérleti szerződések, termékértékesitési előszerződés, saját erő és vállalko­zói kedv, valamint megfelelő hitel- fedezet. Kész üzleti tervvel, mint­egy két kilogramm papírral felsze­relkezve elindult a kecskeméti pénzintézetek felé. És elkezdődött a kálváriája. Mezőgazdasági vállalkozóként természetesen és naivan először az Agrobankba vette az irányt. Mit sem sejtve előadta a kérését, misze­rint a termelési költségek fedezeté­re, gépek és növényvédő szerek vá­sárlására hárommillió forintos hi­telt szeretne felvenni legalább há­roméves lejárattal. Szinte azonnal megkapta. Mármint a választ: nincs keret. Igaz, hogy a banknak alapítványi lehetőségei is volná­nak, de ezt a procedúrát miért vál­lalná. Az asszony viszont nem adta fel az elején, átballagott a szomszé­dos Mezőbankba. A szituáció szin­te ugyanaz volt. Semmi jóval nem biztatták, azt pedig sajnálattal kö­zölték, nem létezik a kért hitel- konstrukció. Azokban a pillana­tokban egy másik, hasonló ügyben kopogtató mezőgazdasági vállal­kozó is nemleges választ kapott. Mi legyen a megoldás? Bontsa fel a külföldi szerződését a csökönyös vállalkozó, az, aki éppen mezőgaz­dasági termelésből akar megélni. Itt, Magyarországon, egy agrár­ipari országban. De nem! Hősünk kitartó ember. Következett az OTP. Itt sem egyszerű a helyzet. A felvetett ké­rés az integrált mezőgazdasági ex­portprogram keretében oldható meg, hangzott a válasz. A riasztó nevű lehetőségnek csak a tartalma riasztóbb, hiszen épp arra nem jó, amire kellene. A fülöpházi vállal­kozó arra gondolt, miért ne pró­bálkozzon az egyéves lejáratú vál­lalkozói hitellel. Pechje volt, leállí­tották ezt a hitelt, mezőgazdasági termelés finanszírozására nem for­dítható. Pénzt tehát itt sem sikerült szerezni, viszont tapasztalatot és néhány tippet igen. Csak egy ugrás a Takarékbank. Kedves hölgy, de ez nem vigasz. Vállalkozói hitelük hat hónapos lejáratú, a starthitelük pedig nagyon kicsi és nem a mező­gazdaság megszállottáit támogat­ják elsősorban. A következő he­lyen, a Konzumbanknál gyorsan végzett főhősünk, mert ott számára kedvező hitel egyáltalán nincs. Azután felcsillant a remény, mégpedig a Kereskedelmi és Hitel­banknál. Náluk létezik az a hitel­forma, ami tökéletesnek tűnt a sok kudarc után még mindig vállalko­zó szándékú mezőgazdasági ter­melőnek. Hároméves lejárat, 36 százalékos kamat, 150 százalékos fedezettel. A bank vezetője kétel­kedett abban, hogy kitermelhető az aránylag magas kamat a mező- gazdaságban, eddigi tapasztalatai pesszimistává tették, így a fülöp­házi asszonynak jelen pillanatban nem segíthet, mert nincs hitelkere­tük. A Postabanknál sem volt egy­szerű dolga a kálváriát járó vállal­kozónak. Nem kis meglepetésére nem fogadták el a fedezetül fel­ajánlott ingatlant, mondván, ők csak mobilizálható dolgot kérnek. Keressen olyan céget, ahol előszer­ződést kötnek a vállalkozóval a gyümölcs átvételére és kezességet vállalnak a hitel visszafizetésére. Ilyen cég viszont nem létezik! A bizakodó hölgy végül a Ma­gyar Hitel Bank Rt.-hez kopogta­tott be. Egyedül ott vállalták azt, hogy elbírálásra átveszik a tekinté­lyes súlyú iratkötegét. Remény­kedhet, hátha kap az egyéves lejá­ratú vállalkozói hitelből. Ha sze­rencséje van, jövőre kezdheti újra a hercehurcát. * * * A cikk elkészülte után kaptuk a hírt írásunk hősének férjétől, hogy felesége egészséges kisfiúnak adott életet. Gratulálunk, mégis csak si­kerül valami a család vállalkozásai közül! A cikk főszereplője pedig arról tájékoztatott, hogy a fent le­írtak óta még tovább bonyolódott az ügy, melynek részletezésétől most eltekintünk. A slusszpoén az, hogy egy dunántúli barátjuk be­ballagott az ottani OTP-be és 2 (azaz kettő!) nap alatt megkapta a kérdéses hitelt, melyet természete­sen a fülöpházi vállalkozó fizet majd vissza. Egyébként a hitel nem mezőgazdasági termelés támoga­tására szól. . . (borz) Reform előtt a lajosmizsei iskolák Ismét napirendre került a lajos­mizsei oktatási intézmények meg reformálásának kérdése Ismere­tes, korábban pályázatot írt ki az önkormányzat az iskolarendszer helyi jövőjének érdekében. Négy pályázat érkezett be, melyeket szakértők bírálnak el. A legutóbbi önkormányzati ülésen ismertették a jeligés pályázatok tartalmát, ké­szítőinek neve is ekkor derült ki. Amint Zsigó Viktor polgármester véli, a pályázat győztese leghama­rabb 1993. szeptember elsejétől va­lósíthatja meg elképzeléseit. Addig pedig biztosan lesznek még viták a témát illetően. Sportnap Kunadacson Mint az ország több száz közsé- . gében, Kunadacson is sportnapot tartanak május 27-én, szerdán. Az önkormányzat, illetve a testnevelő­tanárok által szervezett esemény csaknem a település teljes területén színes programokkal várja az. ér­deklődőket. A sportpályától a fő­utcáig, az iskolától a művelődési házig mindenütt kicsik és nagyok indulnak majd, hogy komolyabb és kevésbé komoly versenyszámok­ban. vetélkedőkön mérjék össze erejüket, ügyességüket, tudásukat Ütbővítés Ágasegyházán Ágasegyházán az önkormányzat korábbi döntésnek megfelelően, régi igényeket kielégítve, egy kilo­méteres szakasszal bővítette a szi­lárd burkolatú úthálózatot a tele­pülés területén. A Rózsa Ferenc, Jókai Mór, Petőfi Sándor és Temp­lom utcák környékét érintő mun­kálatokat nemrég fejezték be. Izsák hírei Az értesülések szerint az izsrki önkormányzat céltámogatási pá­lyázatait elfogadták. Tornaterem- építést és az ivóvízvezeték hálóza ­tának bővítését tűzték ki célul az izsákiak. * Az önkormányzati képviselő testület tagjai az idén is nemes ügyek támogatására ajánlották fel a számukra adható juttatásokat. Ezúttal az izsáki tehetséges tovább* tanuló fiatalokat kívánják segíteni. * Elkészültek a megállapodások a visszaigényelt egyházi ingatlanok átadására. Erre július elsején kerí­tenek majd alkalmat. * Az izsákiak kérésére két utcane­vet változtattak meg a településen: A Hámán Katóból Zöldfa, az Út­törőből Diófa utca lett Elhordják a homokot! Majdnem elhordták a kerekegy házi Búhegy dűlőnél lévő homok­bánya dűnéit! A volt szeméttelep melletti területről a környékbeliek rendszeresen vittek eddig is homo­kot vakoláshoz, építéshez, amit az önkormányzat nem is tiltott senki­nek. Nemrégiben viszont két kecs­keméti úr kereste meg a hivatalt azzal, hogy szívesen vásárolnának homokot, mivel a kecskeméti bá­nya bezárt. A homok az Alföldöt) nem árucikk, a jegyző nem kérhe­tett pénzt, hiszen a környékbeliek eddig sem fizettek ezéri Ennek megfelelően a két úriember neki is látott a szállításnak, csakhogy ha­marosan kiderült, egy-egy fuvarral nem kevesebb mint tíz köbméter­nyi homokot is elhordanak a hírős városba! A helyi önkormányzat kénytelen volt közbelépni. A kecs­keméti vállalkozók azóta valószí­nűleg máshonnan hordják a homo kot, a környékbeliek viszont to­vábbra is vihetnek saját szűk ségleteikre építkezéshez, fala záshoz. A szállításokat ezentúl ki­rendelt felügyelő ellenőrzi. Jégkrém gyereknapra Május 31-én lesz gyerek nap A legtöbb iskolában ilyenkor meg­lepetés várja a nebulókat. így les/ ez Fülöpházán is, ahol a pedagó­gusok mindig jégkrémmel kedves­kednek a diákoknak. A napot kinn töltik a szabadban, játszanak, ve­télkednek, főznek. Az általános is­kolások, mintegy nyolcvanan, a következő hetekben az országot is bejárják. A fülöpházi ötödikesek például Márianosztrára látogat­nak el. mások Székesfehérvárra ve­szik az irányt. A sok öröm után a bizonyítványra is koncentrálniuk kell! Remélhetőleg a jó jegyekért szintén jár majd néhány jégkrém. Az oldalt szerkeszti: Borzák Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom