Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-28 / 100. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. április 28., 5. oldat PN kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE Népművelőből üzletasszony 300 CÉG VÁRÓLISTÁN Gyors vagy lassú privatizációt? Jogász akart lenni eredetileg, de nem vették föl az egyetemre. Dolgozott egy évet a moziüzemi vállalatnál. A következő nekirugaszkodása sikeres volt — a bölcsészkar magyar—népművelés szakára. Levelező tagozaton tanult és tanított Lakiteleken. Két év után váltott: Félegyházára, a húsipari vállalathoz ment üzemi népművelőnek. Közönségszervezőként fedezte föl a kecskeméti színház, elhívták a szervezési iroda élére, így végre ismét lakóhelyén dolgozott. Tíz év múlva 1990 nyarán ő nyitotta meg a megyeszékhelyen az első nonstop, azaz éjjel-nappal nyitva tartó élelmiszerboltot. Soósné Cseh Erzsébet jelenleg a Dilander Török —Magyar Kereskedelmi Kft. többségi tulajdonosa, ügyvezető igazgatója. — A kultúra munkásnőjéből miért változott át üzletasszonnyá? — Akkoriban megváltozott a színházi éra. A két gyerekem mellett már nem tudtam megfelelni beosztásomban a követelményeknek, mást pedig nem akartam ott csinálni. Az első vállalkozásom ötlete egyébként egy bölcsőde előtti „anyuka-beszélgetésből” született. Korábbi kolléganőm megemlítette, hogy üzlethelyiségük van kiadó. Mondtam, hogy nekem kell. Először a férjemre gondoltam (aki akkor már vállalkozó volt), de aztán mi kezdtünk tervezgetni, ketten, asszonyok. Játéktermet akartunk nyitni, de egy szélhámos pesti partnerjelölt át akart verni bennünket, ezért lemondtunk a szándékunkról. Végül is a Joker Betéti Társaság, amelyet létrehoztunk, az első kecskeméti nonstop élelmiszerboltot nyitotta meg, egy ismerősünk ötlete nyomán. — Két nő és egy kormányrúd ... — Remekül ment együtt a munka. Kettőnk közül ő volt a megfontoltabb, én pedig a rámenősebb, jól kiegészítettük egymást. — Múlt időben fogalmaz. — Sajnos, később elváltak az útjaink. A Joker BT. Dilander Török—Magyar Kereskedelmi Kft. néven új vállalkozást hozott létre egy török üzletemberrel. Én ezt a vonalat vittem, társnőm pedig az élelmiszerboltot. Egy idő után nem volt elég rálátásunk egymás munkájára, ebből eredtek az első ellentétek, s végül szakítottunk. Megvettem tőle a Dilander Kft.-beli üzletrészét, vagyis a Joker BT. korábbi ötvenegy százaléka az enyém lett. — A török—magyar kft. mivel kereskedik? — A magyar turisták körében almateának ismert áruval indultunk. Előbb jól ment itthon a török áru, de aztán lelassult, majd megállt a forgalom. Mindenfélébe belefogtunk a talpon maradás érdekében. Tavaly év végén és az idén április elején két élelmiszerüzletet nyitottunk Kecskeméten, a Non-stop Prímet és a Non-stop Secundót. És még egy sportruházati üzletet, az Umbrót, amelyet három hónap után bezártunk, • Soósné Cseh Erzsébet: — Tudom, hogy helyesen cselekszem. (Fotó: Gaál Béla) mert nem ment úgy, ahogy kellett volna. — A kft. ügyvezetőjeként gyorsan hozza meg a döntéseit. — Azt hiszem, igen. Ma például arról döntöttem, hogy visszavonulót fújok innen, ebből a szép irodaházból, haza, a lakásunkba, mert a külkereskedéshez létrehozott stáb és az irodák költségeit ez az üzletág nem bírja el. „Ráülünk” a jól menő boltjainkra, ha nem csökkentjük a létszámot és nem adjuk föl (reményeim szerint csak átmenetileg) a drága bérleményt. Az egésznek az az oka, amit említettem: pillanatnyilag nem megy elég jól a külkereskedés. — Mikor észlelte, hogy gondok vannak? — A múlt évet veszteséggel zártuk, de akkor én ezt még bizonyos költségek, például a reklámráfordítások túlméretezésének tulajdonítottam. Aztán kiderült, hogy az almatea-forgalom lelassulása a baj oka. Egyébként jónéhány ígéretes üzletünk van előkészítve, ha ezek közül csak egyetlen egy bejön, újra egyenesben vagyunk. Az alma teakészletünket értékesítjük, radikális módon, mert az óra ketyeg, a banki kamatteher nőttön nő, és én nem akarok magam előtt adósságot görgetve gazdálkodni. — Mekkora „központtal” dolgozik a kft.? — Két gazdaságis, két külkeres, egy mindenes menedzser, egy titkárnő, egy mindenes anyagbeszerző és én, nyolcán vagyunk. Kénytelen vagyok csökkenteni ezt a létszámot, bármennyire fáj is. A talpon maradás kívánja. A két boltot megtartjuk, az előkészített üzleteket lebonyolítjuk, és talán nemsokára ismét vehetünk majd egy nagyobb lendületet. — Nem látom, hogy össze lenne törve azért, mert most visszakozásra kényszerül. — Nem is vagyok. Én bízok magamban, tudom, hogy helyesen cselekszem. És a külsőségek — hogy van-e szép irodám vagy csak otthonról telefonálgatok az üzletfeleimnek -— engem egyáltalán nem érdekelnek. Hiszem, hogy az üzleti tisztességgel, amelyet ezzel a lépésemmel is őrizni kívánok, előbb-utóbb elérem a céljaimat. — A tisztesség szónak, néha úgy tűnik, nincs még olyan csengése a mai üzleti életben, mint kívánatos volna. — Ha elfogadom mindazt a fekete árut, amit nekem az ügynökök felkínáltak, akkor most semmi problémám. Csakhogy a törvényes utakon szeretek járni, szeretek nyugodtan aludni. Hiszek abban, hogy végül is kiszorulnak majd köreinkből a szélhámosok. Már most is létezik egy papírra bizonyára sohasem kerülő „feketelista” a megbízhatatlan, kétes ügyleteket bonyolító „üzletemberekről”, akiktől mi, többiek óvni szoktuk egymást. — Mindig ilyen határozott, céltudatos volt vagy csak a vállalkozói életforma hozta elő önből ezt a vonást? — Régebben talán még inkább ilyen voltam. Mindig bíztam magamban, hinni tudtam, hogy abban, amit csinálok, én vagyok a legjobb, és keményen dolgoztam, lelkesen is. Szerettem irányítani, szervezni a környezetemet — ez ma is így van, még otthon a családi életben is. Néha úgy érzem, jó lenne úgy élni, mint más asszonyok élnek! — Csak nem vágyik a fakanálra? — De igen, bár az az igazság, hogy néha hét végén túl fáradt vagyok hozzá, hogy megfőzzem az ebédet. A nagymama helyettesít sok mindenben. Ha ő nem lenne, én nem lehetnék vállalkozó. — A nők inkább érzelmi beállítottságúak, mint a férfiak. Viszont egy üzletasszonynak inkább a rációt kell követnie.-— Én gyakran hallgatok az érzéseimre. Meg tudok sajnálni valakit, ha ez az érdekem ellen is van. Most persze, ebben a helyzetben, az ész parancsát kell követnem, új alapokra kell helyezni a kereskedelmet. Az induláskor nem volt elegendő tapasztalatunk, elbíztuk magunkat, amikor még jól ment az almatea. Visszatérve az érzelmekre: visszavonulást rendeltem el, mert most ez az ésszerű. — A tanulságokat bizonyára nem téveszti majd szem elől a következő üzletek indításánál. — Fontos tanulság a többi közt, hogy az ügynöki hálózatot ki kellett volna épiteni az országban. — Jól érzi magát az üzletasszo- nyi szerepben? — Remekül. Csak egy dolog zavar: az, hogy nem lehetek annyit a gyerekeimmel, amennyit szeretnék. — Azért az igen messze van a népműveléstől, amit csinál. — Ez igaz, de meglehet, ha népművelő maradok, akkor most munkanélküli vagyok — mondja Soósné Cseh Erzsébet, a Dilander Török—Magyar Kereskedelmi Kft. tulajdonos ügyvezetője. — a. tóth — Amíg Magyarországon le nem zárul a privatizáció folyamata, addig aligha fog csillapulni a vita arról, túl gyors vagy nagyon lassú-e a folyamat? Manapság ismét erősödnek az ellenző vélemények. Za- csek Gyula, az MDF vezető közgazdásza, a Monopoly csoport tagja a napokban úgy vélekedett: nem szabad ilyen rohamtempóban Magyarországon értékesíteni az állami vagyont, mert az így túlzottan nagy arányban kerül külföldi tulajdonba. Hasonló okok miatt késik az önprivatizációs program második ütemének indítása is. Kiderült, hogy ebben a kérdésben ellentét alakult ki Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) első embere és Szabó Tamás, a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter között. Késik a második program Mint ismeretes, az önprivatizációs megoldást még Csépi Lajos találta ki annak idején, amikor meglehetősen sok vád érte az ÁVÜ-t, a privatizációval foglalkozó állami szervezetet, hogy tehetetlen, csak hátráltatja a folyamatot. Ekkor született meg az az áthidaló ötlet, hogy a korábban már elvetett, spontán, vagyis piaci privatizációt ismét fel kellene újítani. Ennek a „felmelegített” változata lett az önprivatizáció, amelynek lényege, hogy az Állami Vagyonügynökség nem avatkozik bele a folyamatba, csak a végeredményre adja áldását, illetve ha nem ért egyet vele, akkor nem hagyja jóvá. Ennek a megoldásnak lényeges eleme, hogy az ÁVÜ olyan tanácsadó cégeket bíz meg a privatizáció folyamatának felügyeletével, amelyek profik a szakmában és amelyek megkapják az ügynökség felhatalmazását tevékenységükhöz. Az első program meglehetősen sikeres volt, és ezen felbuzdulva az ÁVÜ hamarosan meghirdette a második programot is. Az első programba mintegy 400 cég került bele és a menedzsment az érintett vállalatoknál nagy erőkkel látott hozzá a privatizációs partnerek felkutatásához. A második programnál a terveknek megfelelően újabb 300 cég kapna lehetőséget az önprivatizációra. Ez azonban egyelőre késik, ugyanis a program beindítása ellen Szabó Tamás tárca nélküli miniszter több kifogást emelt. A háttérben itt is az az alapvető vita húzódik meg, hogy milyen sebességgel történjen az állami javak értékesítése. Gyorsan, viszonylag alacsony áron, és elsősorban a külföldiek részvételével vagy megfontoltabban, és inkább a hazai, kialakulóban lévő burzsoáziát, polgárosodó vállalkozókat előnyben részesítve? A gyors privatizáció mellett alapvetően közgazdasági érdekek szólnak. A pénzügyi irányítás ugyanis kényszerhelyzetbe került. Álacsony az ország jövedelemtermelő képessége, s emiatt évről évre egyre nagyobb feszültségek keletkeznek az állami költség- vetésben. Időről időre próbálják ugyan betömni a lukakat, de a hiány újratermelődik, mégpedig egyre nagyobb mértékben, s mindez a jelenlegi költségvetési rendszer teljes összeomlásával fenyeget. Sikerült ugyan megállítani az ország külső eladósodását, sőt e téren nagymértékben javult a helyzet, viszont az alapvető problémák nem oldódtak meg. így most az évről évre ismétlődő óriási költségvetési deficit következtében a belső eladósodás válik riasztóbb mértékűvé. Ellentétes érdekek A megoldás csak az lehet, ha a gazdaság jövedelemtermelő képessége javulni fog. Ehhez gyorsítani kell az egyes vállalatok átalakítását, lehetőleg minél előbb magánkézbe kell adni a veszteségesen üzemelő cégeket. Ugyanis az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a privatizált vállalkozásoknál a jövedelmezőség növekszik, így — bár nem azonnal — bizonyos idő után mindenképpen több adót fizethetnek a költségvetésbe. Az ország pénzügyi helyzete tehát a gyors privatizációt igényli. Ugyanakkor az is igaz, hogy mindez a külföldi működő tőke nagymértékű beáramlását eredményezi, valamint azt, hogy a meghatározó iparágak, főleg a bankszektor meghatározó mértékben külföldi érdekeltségű körbe kerül. Az esetek többségében pedig a külföldi befektetők érdeke általában eltér a nemzetgazdasági igényektől, így politikusokban is és gazdasági vezetőkben is egyaránt él a félelem: mi történik akkor, ha a külföldi befolyás túlzott mértékben megerősödik? Egyelőre a folyamat még korántsem tart itt, ám azt lehet látni, hogy az érdeklődés a határokon túl meglehetősen nagy. A múlt évben több mint 2 milliárd dollár értékű működő tőke áramlott az országba, s az idén az első negyedévben a behozott tőke már megközelíti a félmilliárd dollárt. Ráadásul a külföldiek érthető okokból elsősorban csak a gazdaságossági szempontokat veszik figyelembe, azzal kevésbé törődnek, hogy ''a munkanélküliség miként alakul Magyarországon. A munkanélküliség társadalmi és anyagi terhei pedig egyre súlyosabb mértékben terhelik a magyar államot. így bizonyára nagyon sokáig éles lesz a vita különböző nézeteket valló felek között. Mindaddig, amíg a gazdasági szükségszerűség ilyen vagy olyan irányban el nem dönti a kérdést. A költségvetés súlyos helyzete, a jelenlegi nyomasztó gondok mindenképpen a privatizáció gyorsítását erősítik. Valószínűleg a következő néhány évben ez az irányzat lesz a meghatározó, annak ellenére, hogy a politikusok egy része ezzel sokszor ellentétes nézeteknek ad hangot. P. P. 100 H Véleménye szerint, hogyan t halad a gazdasági reform ? 60 40 20Éli iil •....V.V.,- - «ö: Äs*® _lpll _ 11 1 m mm MXM.-----_________f?.y.wwv.i Eaa helyben topog ►►►►►►►►►►►csúcssebességgel halad • (A Figyelő ápr. 23-ai számának rajza.) Tanfolyamok, konzultációk a Dél-magyarországi Gazdasági Kamaránál Az új munka törvénykönyve a gyakorlatban címmel kezdődik május 11-én 30 órás, öt héten át tartó tanfolyam Szegeden. Intenzív vámtréningen vehetnek részt a külkereskedelemben dolgozók május első hetében ugyancsak Szegeden. A mérlegrendezésről lesznek egynapos, konzultációval egybekötött előadások április végén, május elején. Szegeden. Á csődtörvény a gyakorlatban címmel szervez konzultációval egybekötött előadást a kamara május 6-án Szegeden, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettesének és fel- számolási szakértőknek a részvételével. A DmGK tagjai valamennyi tanfolyamon kedvezményesen vehetnek részt. * Amerikai befektetők részére szerkesztett és széles körben terjesztett kiadványba juttathatók el—térítés mentesen—befektetési ajánlatok a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara kecskeméti irodája útján. Elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az energiaipar, a környezetvédelem, a távközlés és az építőipar érdekli a befektetőket, de ezeken túl minden más ajánlatot is szívesen fogadnak. * Romániai piaci kapcsolatot kereső vállalatok és vállalkozások részére szervez kiállítást június első hetében a DmGK Nagyváradon. Nem emelkedik az olaj ára A kőolaj világpiaci árában április végéig nem várható változás, sőt elképzelhető némi csökkenés. Az. AP-DJ nemzetközi olajipari szakértőkre hivatkozva mindazonáltal arról számolt be, hogy a prognózist befolyásolhatja, hogy Irak mikor ér el megállapodást olajexportjának felújításáról az ENSZ-szel. Megkérdezett európai, ázsiai és amerikai szakértők szerint, ha nem születik megállapodás, akkor nem valószínű, hogy a nyersanyag ára a jelenlegihez képest komolyabban változnék. Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára a szakértők szerint — 18.50 és 19,20 dollár között fog ingadozni. Több utas az amerikai légijáratokon Tizenegy százalékkal emelkedett az amerikai légitársaságok forgalma a tavaly márciushoz képest jelentette az AFP az amerikai légiszállítási szövetségre (ATA) hivatkozva. Adataik szerint az amerikai légitársaságok Egyesült Államokon belüli járatain 2,2 százalékkal növekedett az utasforgalom, s 0,6 százalékkal a rendelkezésre álló férőhelyek száma. A kihasználtsági együttható 60,8 százalékos volt a tavaly márciusi 59,9 százalékossal szemben. Feltűnően nagy növekedés tapasztalható a nemzetközi légijáratokon: a tavalyihoz képest 44,9 százalékos növekedést jegyeztek fel. Eltűnt egy bostoni tv-adás Alig egy évvel azután, hogy sugározni kezdett, eltűnt a képernyőről a bostoni Christian Science Church tévéadása, mert nem bizonyult kifizetődő üzleti vállalkozásnak jelentette az AFP az Egyesült Államokból. A tv-állomást ugyanaz a cég tartotta fenn. amelyik a híres Christian Science Monitor című lapot is kiadja. A Monitor Channel hírtelevízió akart lenni, s riportokat, szórakoztató műsorokat sugárzott. Arra számítottak, hogy legalább huszonötmillió amerikai otthonba jutnak el. ám mindössze ötmillióan tartottak rá igényt. A négyszáz alkalmazott többségét elbocsátották, s a tévéadót június 15-éig eladják. Iráni olaj Horvátországban Irán nyersolajat szállít Horvátországnak feldolgozás és újraexportá- lás céljából -jelentette az ÍRNA iráni hírügynökség. Az olajszállitá- si ügyletet a két ország külügyminisztere írta alá, amikor Teheránban hivatalosan is diplomáciai kapcsolatot létesítettek egymással. Spanyol hitel az ukránoknak Spanyolország 250 millió dolláros hitelkeretet nyit Ukrajnának a két ország közötti kereskedelem serkentésére jelentette be Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszter. A Reuter nem részletezte a hitel feltételeit, ám az valószínűleg arra szolgál majd. hogy spanyol áruk vásárlására bátorítsa Ukrajnát. Azerbajdzsán IMF-tag lesz A Nemzetközi Valutalap igazgatótanácsa jóváhagyta Azerbajdzsán csatlakozási kérelmét az IMF-hez, és ezzel a volt szovjetköztársaság a Független Államok Közösségének többi tizennégy köztársaságához hasonlóan minden bizonnyal elfoglalhatja majd a helyét a Valutaalap tagjainak sorában. Az IMF közleménye szerint a nemzetközi pénzügyi szervezet kormányzótanácsának május 4-éig kell kimondania a végső döntést. Most Azerbajdzsán tőkehozzájárulását az IMF alapjához 0,09 ezrelékben határozták meg. Francia gabona Afganisztánnak Háromezer tonna étkezési gabonát küld a francia kormány az afganisztáni lakosság .megsegítésére indított akciója első lépéseként Kabul lakosságának.
