Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-28 / 100. szám

2. oldal, 1992. április 28. PETŐFINEK KÉRDŐJELEK Genscher nélkül? Lehetséges, hogy valóban csak Helmut Kohl tudta előre: május 17-ei határidővel lemond külügyminisztere, Hans-Diet- rich Genscher. Bizonyos, hogy kevesen lehettek, akik sejtették, többen, akik ösztönözték és so­kan, akik igencsak szerették volna, hogy ez a lépés mielőbb bekövetkezzék. Nemcsak Né­metországban volt különböző politikai köröknek szálka a sze­mében a német diplomácia főnö­ke. Például Magyarországon sem mindenki szerette a 65 éves politikust, aki 17 éve vezeti a bonni diplomáciát. Milyen ered­ménnyel? Nyilván nem minden lépése volt hibátlan, de aligha­nem azoknak van igazuk, akik azt vallják: nem biztos, hogy nélküle is olyan lenne ma a világ, amilyen. S ezt vajon hányán mondhatják el magukról? Miért vonul vissza a világ rangidős külügyminisztere? Mert egyre többször támadták olyanok is, akik ezt korábban nem tették? Miket róttak fel ne­ki mostanában? Hogy nem „ta­lálta ki” az egyesült Németor­szág helyét az új helyzetben. Bi­zonytalanul politizált az Öböl­háború ügyében, túl sokat vállalt viszont fel Jugoszlávia kapcsán. Túlzottan épített Gorbacsovra és más régi keleti politikusra. Megítélés dolga mindegyik. Olyan súlyú államférfi lett, hogy róla is csak a történelem mond majd ítéletet. Mit mondott maga Gen­scher? Hogy egy demokráciában bizonyos időn túl változtatni kell a felelős tisztségek viselőin. Va­jon csak önmagára gondolt? Hiszen például maga Kohl kan­cellár is tíz éve kormányoz, s egyelőre semmi jele, hogy ne kí­vánná magát jelöltetni a követ­kező választásokon. Jó időben lépett? Különösen akkor igen, ha arra gondol: lehet még Német­ország államfője:' Richard von Weizsäcker elnöki mandátuma ugyanis lejár.. . Ferenczy Europress PÁRTHÍR Házi majális A Független Kisgazdapárt Kecskemét Városi Szervezete házi majálist rendez május l-jén, 15 órától a Bánk bán utca 9. szám alatt. Az összejövetelen tájékozta­tó hangzik el a föld licitálásával kapcsolatban, ezért várják mind­azokat, akiknek ilyen szándékuk van. Die Welt — Erdélyről A bonni Die Welt hétfői írása szerint a romániai magyarok szer­vezetén, az RMDSZ-en belül első ízben utalnak befolyásos személyi­ségek arra, hogy erőszakos cselek­ményekre lehet számítani Erdély­ben, amennyiben Bukarest nem hajlandó gyorsan az erdélyi ma­gyar kisebbség jogi felértékelésére. — Amennyiben nem következik be hamarosan ilyen felértékelés, erőszakkal és jugoszláviai állapo­tokkal kell számolni — vélekedett Borbély Imre, az RMDSZ elnök­ségének tagja, a magyaroknak társnemzeti státust követelő ke­mény mag egyik személyisége. Egyebek között a szakadatlanul tartó kivándorlást jelölte meg az egyik okként, aminek nyomán „a legkeményebbek maradnak”. — A kivándorlás Magyarországon is növekvő szociális problémákat okoz, és esetleg fokozatos kemé- nyedést Romániával szemben, be­láthatatlan következményekkel — mondta. Borbély Imre azt szeretné, ha Erdély, a Bánát és más régiók au­tonómiát élveznének, ebben a fo­lyamatban Besszarábia az éllovas szerepét játszhatja. — Amennyi­ben a Romániával esetleg egyesülő Besszarábia önállóságát az alkot­mányban is rögzítenék, precedens teremtődne, amit más régiók is kö­vethetnének referendum útján — írta a Die Welt Borbély Imrét idéz­ve, egyben utalva arra, hogy az RMDSZ-en belül tombol a frak­cióharc, s hogy a szervezet figye­lemre méltó visszafogottságát a bukaresti kormány eddig semmifé­le engedménnyel nem honorálta. Megállapodás az Újkollégiumról (Folytatás az 1. oldatról) Az Ókollégium épületének tulaj­donjogát az önkormányzat szintén csak akkor adja át a református egyháznak, ha cserébe a város az államtól megkapja a homokbányái 24 tantermes iskolát, a hozzátarto­zó területtel együtt. Feltétel nélkül adták azonban vissza az evangéli­kus egyháznak a Luther-palotát, így az épületben lévő üzletek, in­tézmények és a 15 önkormányzati bérlakás utáni bérleti díjat június 1-jétől az evangélikus egyház kap­ja. Az Újkollégium épületéről dr. Kovács Lóránt képviselő egy kompromisszumos megállapodás­tervezetet nyújtott be, melyet a közgyűlés kisebb módosításokkal elfogadott. E szerint a város akkor adja át a református egyháznak az épületet, ha a Kodály Zoltán ének­zenei és az állami zeneiskola elhe­lyezése megnyugtatóan megoldó­dik. Az ülésen jelen lévő Szabó Gá­bor esperes úr kérdésünkre el­mondta, hogy a megállapodás az egyház számára is elfogadhatónak tűnik. A dokumentumot holnapi számunkban részletesen ismertet­jük. M. Gy. ÚJ SZERVEZET — MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETTEL Európa Dialógus — a nyílt eszmecserék fóruma Új szervezet alakul április 29-én Németországban Európa Dialó­gus néven Josef von Ferenczy, a Münchenben élő, nemzetközi hírű médiamenedzser kezdeményezésé­re. Az egyesület székhelye Bonn lesz. A szervezet megalapításának ösztönzői közé tartozik többek kö­zött Willy Brandt, az SDP tiszte­letbeli elnöke és Hans Daniels, Bonn CDU-párti főpolgármestere. Az egyesület programját irányító kuratórium széles körű: máris készségét fejezte ki a közreműkö­désre több szövetségi miniszter, így dr. Norbert Blüm, dr. Klaus Kin­kel és dr. Theo Waigel, Björn Eng­holm tartományi miniszterelnök. Támogatásáról biztosította az ala­kuló szervezetet valamennyi fon­tos német politikai párt. Az Európa Dialógus gondolatá­nak hívei abból a tényből indulnak ki, hogy Európa az elmúlt néhány évben alapvetően megváltozott, ami azt is jelenti, hogy kontinen­sünkön még nem alakultak ki az új, sokpólusú világ működésének formái. Többek között él a régi nacionalizmus, etnikai kon­fliktusok sorozata fenyeget, s fe­szültségek forrása lehet a különbö­ző nemzetiségek és a társadalom perifériájára, szorult rétegek súlyos helyzete. Ezt megköveteli az új ér­telemben vett Nyugat és Kelet meghatározó politikai erőitől, hogy igyekezzenek kedvező irány­ba befolyásolni az európai folya­matokat. Törekedjenek együtt ar­ra, hogy földrészünkön domokrati- kus, társadalmilag és szociálisan fe­lelős, szabad és a lehetőség szerint egységes Európa bontakozzék ki. Az Európa Dialógus szervezet arra kíván törekedni, hogy ebben a helyzetben folyamatosan egy asztal mellé ültesse Európa külön­böző térségeinek kiválóságait, s fó­rumot teremtsen a nyílt eszmecse­rékre a kontinens legégetőbb prob­lémáiról. Ezek a kisebbségek jogai­tól a közép-európai környezetvé­delmi válsághelyzetben és a gazda­sági fejlődés kulcskérdésein át a katonai biztonsági garanciák té­maköréig terjednek. „Az európai gondolkodásnak helyet kell biztosítani a fejekben és a szívekben egyaránt —, ez intéz­ményünk tevékenységének alfája és ómegája. Képviseleteink mű­ködnek majd Ausztriában, Jugo­szláviában, Spanyolországban, Magyarországon, Oroszországban és más európai országokban is. Reméljük, hogy a gazdaság számá­ra is tudunk új kapcsolatokat te­remteni” — jelentette ki a szerve­zetről adott nyilatkozatában Josef von Ferenczy, aki reálisnak látja egy újfajta európai föderáció meg­teremtését, amely a régiók földré­szeként működik. Az alapítók az új egyesület tör­ténelmi előzményének tekintik a Bécsben 1985-ben, ugyancsak von Ferenczy által megszervezett, „Az ellentétek párbeszéde” cím alatt megtartott rendezvényt, amely magyar, osztrák és német részvé­tellel a kelet—nyugati dialógus emlékezetes, sorsfordító esemé­nyének bizonyult. Az Európai Dialógus már 1992- ben két nemzetközi rendezvénnyel kívánja megkezdeni tényleges mű­ködését, azzal a nem titkolt szán­dékkal, hogy koncepciókkal szol­gáljon a gazdaság, a pénzügyek, a tudomány, a kultúra és a bizton­ságpolitika területén az európai fö­deralizmus kialakulásához. 1993- tól folyamatosan évi két-három „európai pódiumot” kívánnak szervezni a földrész legégetőbb problémáiról. FEB Nemzetközi konferencia a talajerózióról Hazánkban a mezőgazdasági földterület több mint egyharmadát sújtja az erózió valamilyen formája, s ez több milliárd forint kárt okoz évente. Nemzetközi eróziós munka- értekezlet kezdődött hétfőn Buda­pesten kelet-európai és amerikai szakértők részvételével. Az 5 na­pos tanácskozást a Földművelés- ügyi Minisztérium, a Magyar Tu­dományos Akadémia és az USA mezőgazdasági minisztériumának talajvédelmi szolgálata közösen szervezte. Híd a Neretvában A televízió műholdról érkező hír­adása az elmúlt napokban képsort mutatott Hercegovina kulturális központjából, Mostarból. A kame­ra szétlőtt házfalakat, lógó ablak­kereteket pásztázott, a néptelen ut­cák pedig pontosan érzékeltették, hogy az évszázadok óta fontos át­kelőhelyet most a rémület üli meg. A riporter hangja tagolttá vált, amikor a képsorok a világhírű Öreg Hidat mutatták, tüzérségi akció utáni állapotában, romokban. Azt a hidat, amit a tizenhatodik században, a mohácsi vész utáni év­tizedekben építettek fel a városba települő törökök, mert felismerték, hogy a települést a Neretván emelt híd teszi fontossá: ez az út vezet a tengerhez. Öt és fél évszázaddal ezelőtt tehát, a dzsámik, minaretek előtt a hidat építették fel. Fényképeim között egy folyama­tosan sárgulót is őrzök, 1913-ban készült, a mostari Öreg Hídon fe­szesen álló sorkatona nagyapámról. Sokszor elmondta, hogy a képet a híd tövében dolgozó olasz maestro készítette, meglehetősen drágán, egyhavi zsoldjába került. Mégis el­készíttette, mert a hadnagya el­mondta, hogy nincs több ilyen öreg kőhíd az egész világon, építőjének pedig a terhelési próbánál alatta kellett állnia ... Társai is rendre készíttettek ezután öreg hidas em­lékképet a családjuknak. Peregtek az évtizedek, középis­kolásként angolul leveleztem egy Olaf nevű norvég fiúval. Amikor érettségiztünk, ő osztályával balká­ni körútra indult. Kérdezte: mi hova megyünk? (Mi a Somogy megyei Böhönyére mentünk szilvát szedni.) Olaf tói ezután már csak egy levél érkezett, Mostarból írta, és olyan pontosan beszámolt a látnivalókról. mint a hajdani sorkatona. Hosszan és csodálattal szólt az Öreg Hídról. Leírta csiszolt köveinek anyagát, a híd ívének eleganciáját és bogozta azt a rejtélyt is, hogyan is épülhetett félezer évvel ezelőtt) ilyen technikai megoldású műtárgy. Hiányolta, hogy sehol nem tudták neki meg­mondani, hogyan hívták a tervezőt, az építőt. „Pedig őt, az alkotót kel lene számon tartani az utókornak, nem a sok hadvezért!” Mindig szerettem volna elmenni a hídról és a többi műemlékről neve­zetes Mostarba, de halogattam, év­ről évre. Most már hiába is indul­nék. A hídra az elmúlt napokban egy lőszerrel megrakott rozzant te­herautót vontattak és távirányítás­sal felrobbantották. A forgalom azóta pontonhidakon zajlik. Amit évszázadokig óvtak, né­hány perc alatt megsemmisítették. A város jelképe, az Öreg Híd a Ne- retvába zuhant . .. — sei — A kormány nem fogadta el Tekintettel elsősorban a munka- vállalói érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel való törvényben elő­írt egyeztetés hiányosságaira, illető­leg e szervezetek részéről a szervezeti és működési szabályzatokban fog­laltakkal szemben kifejezett tiltako­zásra, továbbá az alelnökök jogkö­rének a törvényben foglalt közjogi jogállást figyelmen kívül hagyó meg­határozásara, a miniszterelnök tájé­koztatta a Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió elnökét, hogy a be­nyújtott működésiszabályzat-terve- zeteket a kormány nem hagyja jóvá. Reformok sajátosságokkal A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank köreiben folyik a vita ar­ról, hogy a gazdasági átalakítás gyors módszere, az úgynevezett sokkterápia a célravezető vagy pe­dig a fokozatos módszer. Erről szá­molt be hétfőn Kupa Mihály pénz­ügyminiszter és Bőd Péter Ákos, a MNB elnöke Washingtonban ma­gyar tudósítóknak. A nemzetközi pénzügyi intézmények vezető testü­letéinek ülésén szerzett tapasztala­taik szerint általános a vélemény, hogy nincs egyetlen, általánosan el­fogadott modell: az egyes országok sajátosságaiknak megfelelően vi­szik véghez reformjaikat. Kupa Mihály kedden találkozik Michael Camdessus-vel, az IMF vezérigazgatójával. Az MTI kérdé­sére, várhatóan milyen álláspontot foglal majd el az IMF a magyar gaz­dasági helyzet, a költségvetési hi­ány kérdésében, a pénzügyminisz­ter kijelentette: feltehetően pozití­van ítélik majd meg az átalakítás előrehaladását, ugyanakkor aggo­dalmuknak adnak majd kifejezést a költségvetési hiány, a munkanélkü­liség mértéke és a szociálpolitikai elosztási rendszer nehézségei felett. A kérdésre, milyen mértékű költ­ségvetési hiány akadályozhat to­vábbi IMF-hiteleket, a miniszter közölte: abban az esetben, ha a defi­cit meghaladja a bruttó nemzeti össztermék 5 százalékát. Magyar- országon viszont 1992-ben a terve­zett 1,9 százalék helyett a nemzeti össztermék 3,5—4 százaléka lesz a deficit — hangsúlyozta Kupa. Parlamenti ülés Mádl Ferenc napirend előtti fel­szólalásával kezdte meg munkáját hétfőn az Országgyűlés. A tárca nélküli miniszter tájékoztatta a Há­zat a bősi vízlépcsővel kapcsolatos újabb fejleményekről. A Ház ezután törvényjavaslatok napirendre tűzéséről határozott. A kormány előterjesztésére sürgős­séggel tűzte napirendre a bányászat­ról, illetve a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslatokat. Ugyan­csak sürgősséggel vették tárgyalás­ba a környezetvédelmi bizottság ön­álló indítványát az állami tulajdon­ban lévő védett természeti területek eladásáról, elidegenítéséről. 200 millió dollár hitel Kupa Mihály tegnap a Világ­bank vezető munkatársainak jelen­létében aláírta a megállapodást a magyar privatizáláshoz nyújtott 200 millió dolláros hitelről. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Tűzszünet Kabulban A radikális Hizb-i-Iszlami szervezet vezére, Gulbuddin Hekmat- jar is csatlakozott az afganisztáni ellenállási csoportok vezetőinek pénteken aláírt megállapodásához. Az egyezség értelmében átmeneti tanács alakul Afganisztán politikai és gazdasági irányítására. A teg­napi egyeztető tárgyalásokat követően aláirt megállapodással gya­korlatilag azonnali tűzszünet lépett életbe Kabulban. Sztrájkoltak a közalkalmazottak Hétfőn országossá váltak a német közalkalmazottak szórványos sztrájkakciói. A meghatározatlan ideig tartó munkabeszüntetések elsősorban a városok környékének közlekedését érintették. Polgá­rok milliói késtek el a munkahelyekről, tízezrek imbolyogtak kerék­párokon az autóoszlopok között, rekordforgalmat bonyolítottak le a taxisok. A közszolgálati, a szállítási és közlekedési dolgozók szak- szervezete (ÖTV) 500-600 millió márkát különített el sztrájkalap­ként. Tízezer sztrájkoló egymillió márkájába kerül a szakszervezet­nek. Ez a közalkalmazottak legnagyobb sztrájkja 18 év óta a társa­dalmi békéjéről hires Nyugat-Németországban. A sztrájkról a múlt héten döntöttek, miután a munkaadók nem voltak hajlandók bele­menni az 5,4 százalékos fizetésemelésbe. A szakszervezetiek most visszatértek kiindulópontjukhoz és 9,5 százalékos emelést követel­nek. Jóváhagyták a segélytervezetet A hét legfejlettebb ipari ország pénzügyminisztere vasárnap jóvá­hagyta az Oroszországnak nyújtandó 24 milliárd dolláros segélyter­vezetet. A G—7 nevű csoport washingtoni tanácskozásáról kiadott közlemény szerint az Egyesült Államok, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada kész 18 milliárd dollár segélyt adni Oroszországnak és további hatmillió dollárt fordítani az orosz valuta stabilizálására. A sokak által vita­tott segély ötletét közel egy hónapja vetette fel George Bush ameri­kai elnök. RMDSZ-felhívás a választókhoz A Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos elnöksége . felhívással fordult Marosvásárhely választópolgáraihoz, hogy vala­mennyien vegyenek részt a május 3-ai választáson, politikai rokon- szenvüktől és nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül, s legbel­sőbb meggyőződésük szerint arra a jelöltre szavazzanak, akit a legmegfelelőbbnek tartanak a polgármesteri tisztségre. Az elnökség tegnap közzétett felhívása döntő fontosságúnak ítéli a választások . zavartalan lebonyolítását. — Az utóbbi két és fél évben Marosvásár­helyen kialakult, Románia nemzetközi megítélését is hátrányosan befolyásoló feszültséget lényegesen csökkenteni lehetne, ha az összes választópolgár részvételével végre sikerülne létrehozni egy demokra­tikus közigazgatást — hangsúlyozza a felhívás. Új macedón valuta Jóváhagyta vasárnap este a macedón parlament azt a kormányja­vaslatot, amelynek értelmében a köztársaság független pénzrend­szert épít ki, illetve saját valutát vezet be. Az új pénz neve dénár lesz, váltópénze a deni. A német márkához képest árfolyama meglehető­sen alacsony: a márka 360 dénárt fog érni. A jugoszláv dinárhoz képest viszont egy az egyben váltják, s hétfőn már meg is kezdték az új valuta becserélését. A csereművelet a tervek szerint csupán három napig tart. Walesa mérlegel A kormány lemondatásának gondolatával foglalkozik Lech Wa­lesa lengyel államfő. Mint tegnapi sajtóértekezletén’elmondta: bár egyelőre nem látja szükségét a kormányváltozásnak, mindenki szá­mára világos, hogy „a dolgok nem mehetnek igy tovább”. Az állam­fő ismét hangsúlyozta, hogy Lengyelország számára az ideális a francia modell, az elnöki rendszer alkalmazása volna, amelynek bevezetése „javítaná a kormányzás hatékonyságát, s lehetővé tenné a hatalomért folytatott állandó belharc helyett a problémák nyu­godt megoldását”. Nő a külügyminiszteri poszton Az ötvenéves Irmgard Schwätzer kapja a német külügyminiszteri posztot, miután a nap folyamán Hans-Dietrich Genscher a széles politikai közvélemény számára teljesen váratlanul bejelentette visz- szavonulását. A döntést Otto Lambsdorff, a Német Szabaddemok­rata Párt, az FDP elnöke közölte az elnökség ülése után. A döntéssel Kohl kancellár is egyetért. Schwätzer, e pillanatban még építésügyi miniszter, szintén az FDP tagja, a párt alelnöke. Schwätzer szemé­lyében először lesz női külügyminisztere Németországnak. OPEL ASTRA-NYEREMÉNYJÁTÉK Álmomban is mindig ez jön elő! Az Astra nem lenne igazi Opel, ha nem egyesítené nagában az Opel-technológia valamennyi kiváló tulaj- lonságát. Kényelem, biztonság, élvezetes utazás! A Petőfi Népe és a Tormási Kft. nyereményjátékának adíja egy gyönyörű Astra. Ha ön előfizetőnk, keresse apunkban a szerencseszelvényt! (A megjelenése előt- napon itt egy négylevelű lóhere található.) (Kitöltve üldje be címünkre: Petőfi Népe, 6001 Kecskemét, Sza- ladság tér 1/A. A borítékra kérjük ráírni: OPEL ASTRA. Egy szép álom, amely most valóra válhat! Akik március 9. és május 30. között OPEL ASTRÁT endelnek a Tormási Kft.-nél, azok közt 30, 20, illetve 0 százalékos árkedvezményt sorsol ki a márkakeres­TORMASI KFT. OPEL-márkakereskedő és -márkaszerviz Kecskemét, Jász u. 24. Telefon: 76/21-593.

Next

/
Oldalképek
Tartalom