Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-17 / 92. szám

4. oldal, 1992. április 17. MEGYEI KÖRKÉP SZÁJÁRA VENNÉ A FALU Nemesnádudvar néprajza — könyvben Még 1988 szeptemberében történt, hogy egy németországi néprajzi kuta­tócsoport három hetet töltött Nemesnádudvaron. A legkevésbé sem vendégként, hanem önként és önzetle­nül vállalt munkával. Ennek eredmé­nye az az 540 oldalas könyv, melyet most röviden bemutatok. Érdekes tanulmánnyal indul a kötet. A csoportot vezető Herbert Schwedt professzor és felesége, Elke Schwedt a németajkú község ünnepeit, a falusi társadalom társasági szokásainak tör­ténetét dolgozza fel. Külön figyelmet érdemel az őshazából — a nemesnád­udvariak az 1724-es esztendőt tekintik a betelepülés kezdeti évének —, így Bretten környékéről vagy Svábföldről, esetleg a Rajna vagy a Fekete-erdő vi­dékéről magukkal hozott népszokások (karácsony és húsvét ünnepköre) to­vábbélése, egészen a legutóbbi időkig. Hetven-hetven oldalnyi fejezetek foglalkoznak az asszonyi, illetve a fér­fiúi élet jellegzetességeivel. Az étkezési szokásoktól a házasságkötésekig, számtalan téma van, alaposan kibont­va. Idősnek lenni Nemesnádudvaron — ez a következő fejezet címe. És az alcímek: Lakáskörülmények, Nyugdíj, Betegség, Kapcsolatok, Idősek ottho­na. A kutató összefoglalva megállapít­ja, hogy a nádudvari öregek szüntele­nül tevékenykednek: a kertben vagy a kisállatok mellett. Az asszonyok főz­nek, törődnek az unokákkal. Betegség esetén a fiatalok kötelességüknek tart­ják a szülőket ápolni. Ha valaki nem így járna el, a falu a szájára venné. Talán a legolvasmányosabb része a könyvnek a kézművességgel, az egyes iparokkal, mesterségekkel foglalkozó fejezet. Az egykori némesnádudvari Richter György — most a község dísz­polgára — az 1900—1945-ig terjedő időszakban 39 különböző mesterséget HERBERT SCHWEDT S\ ÚJUDVAR NADWAR so/t SAMMEM r.ni s EINER iRNOEUTSCHKN GEMEINDE . • A könyv borítója. jegyzett ki az egyházi anyakönyvekből. Volt köztük bognár, kádár, kékfestő, kosárfonó, kötélgyártó, fegyverko­vács, kútásó, hogy csak néhányat em­lítsek. A háború előtt még 400 ló volt a községben, majd minden portán egy- kettő, de a nagygazdáknál akár öt-hat is. Két nyergesmester is dolgozott egy­szerre, bár Nébel István úgy mondja, ő nyerget sohasem csinált, mindig csak lószerszámot. Heim András úgy emlék­szik, a harmincas években még kilenc patkolókovács is megélt. Mindent összevetve: Herbert Schwedt és munkacsoportja elismerés­re méltó, alapos szakkönyvet produ­kált. Aminek van a tudomány szolgála­tán kívül még egy jó tulajdonsága: rendkívül olvasmányos, úgy, hogy nem lehet letenni. Gál Zoltán • A bemutatók mindig nagy sikert aratnak. (PN-archív) HALASI KISLÁNY A MUZSIKÁSBAN Sebestyén Márta helyett Bakó Katalin A XI. Orszá­gos Táncházta­lálkozó kapcsán az utóbbi hetek­ben többet hal­lunk néptáncról, népzenéről. A rendezvényre évente ellátoga­tó több ezer em­ber, a fellépő tánccsoportok és zenei együtte­sek egyre gazda­godó és színese­dő skálája arra enged következ­tetni, hogy mind többen kívánják fenntartani tu­lajdonjogukat a paraszti kultúrá­ra, és vallják hi­tüknek a hagyo­mányőrzést. A neves folk- együttesek közül a , Muzsikás együttes és Se­bestyén Márta még azok számára is ismerős, akik kevésbé tájékozottak a népzene világában. Az idén azonban Sebestyén Márta jól hangzó neve he­lyett egy másik, a nagyközönség szá­mára még ismeretlen név szerepelt az együttesé mellett, Bakó Kataliné, aki a halasi Szilády Áron Gimnázium el­sős tanulója. — A táncházi kamara pályázatot írt ki a táncháztalálkozón való rész­vételre— meséli Bakó Kati a fellépés történetét.—A pályázati anyagomat a Muzsikás együttes tagjai is meg­hallgatták, és felkértek a szereplésre. — Hogy sikerült? Az együttes meg van elégedve veled? — Nagyon izgultam. De nagyon nagy tapsot kaptunk, ami persze Mu- zsikáséknak szólhatott elsősorban. Utána napokig nem hittem el, hogy megtörtént. Sok biztatást kaptam az együttes tagjaitól, elsősorban ifjabb Csoóri Sándortól, aki szakmai taná­csokkal is ellátott. Úgy érzem, meg voltak elégedve, ........ — Alkalmi fellépés volt vagy van­nak távlati tervek is? — Nagyon becsületes dolognak érzem, hogy konkrét ígéretet nem kaptam. Azzal váltunk el, hogy ha szükségük lesz rám, értesítenek. —Mióta foglalkozol az énekléssel ? — Általános iskolában hatodik osztályos koromban megkért az • Bakó Katalin Erdélyben tanulta a népdalukat. (Ferine/.) énektanárnőm, hogy énekeljek el pár népdalt az énekkönyvből egy verse­nyen. De a népzenével korábban is volt kapcsolatom. Tízéves koromig Erdélyben éltünk a szüleimmel, ott közvetlenül ismerhettem meg a nép­dalokat, táncházakba is jártunk. —- Mi az, amit te népdalénekesként különösen fontosnak érzel a hagyo­mányőrző munkában ? —A gyűjtőmunkát. Kapcsolatom az adatközlőkkel — a nénikkel, bá­csikkal, akiktől tanulom a dalokat — már csak kazettán keresztül van. A pontos éneklést így is megtanulha­tom. Az átéléshez szükséges élménye­ket, az életformát, a bölcsességet vi­szont csak személyes tapasztalás út­ján szerezhetem meg, és ez elkerülhe­tetlenül fontos. — Van már elképzelésed a jövöd­ről? — Nagyon sok minden érdekel. Elsősorban persze a néprajz, de hiva­tástudatot egyelőre még nem érzek. I^akó.ICati 15 évps. Nemrég, már- cius 24-én rádiófelvétele volt. Budai Ilona Énekelj ük együtt címü műsorá- ban három népdalt tanított meg a hallgatókkal. Nemsokára az UNI­CEF Utazzunk együtt Hágába című pályázatának meghallgatására uta­zik. Közben irodalmi színpadot szer­vez, verset mond és — gimnazista. Balogh Eszter Kétszázötven csomag A rossz szociális körülmények között élő kalocsai gyerekek közül a város hagyományos cigánykörze- tében élők nyuszija még húsvét előtt megérkezett. A Máltai Szeretetszol­gálat Kalocsai Szervezete 250 gye­rekhez juttatott el édességcsomagot, amit a cigánycsalád-gondozó szol­gálat osztott ki a 3-13 éves korúak között. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Kitanulta a pénzszerzést Kívánom, sikerüljön! Volt tanítványomról, a még félig fiatal pedagógusról hallottam: üzle­tet nyitott Hiánycikkek boltja név­vel. Kérdeztem tőle, hogy miért? A válasza rövid volt. Két kisgyer­mek mellett odahaza van, szeretné magát hasznosan elfoglalni. Nos, engem a másik kérdésemre adott válasza fogott meg isteniga­zából, azt mondta ugyanis, amikor kérdeztem tőle, hogy mi kell egy ilyen elhatározáshoz: — Először is kicsi pénz, megfelelő helyiség és sok önbizalom. Es az is, hogy képes le­gyen kockázatot vállalni az ember. És kell még valamiféle gyönyörűsé­ges hit ahhoz, hogy a célunk leg­alább valamennyire sikerül. Fontos, hogy ne féljen az ember az esetleges kudarctól. Persze leginkább azt kellene hangsúlyozni, hogy szeres­sem azt, amibe úgymond belevág­tam. — Más nem kell hozzá? — De igen. Hogy tudjam majd elviselni, ha nem sikerül vagy ha csak félig sikerül. Kívánom, hogy sikerüljön. (V. M.) Rajzpályázat A csengődi művelődési ház a Föld napja alkalmából a környező települé­sek gyermekeinek is rajzpályázatot hir­detett. Hogy a sok alkotás közül me­lyek sikerültek a legjobban, azt az ápri­lis 22-én 15 órakor kezdődő ünnepsé­gen tudják meg a kis alkotók. Háromévi börtönre ítélte a me­gyei bíróság Tóth József, Kiskun­félegyháza, Holló László utca 15. III. 8. szám alatti lakost, különö­sen nagy kárt okozó csalás bűntet­te és magánokirat-hamisítás vétsé­ge miatt. További két évre eltiltot­ta a közügyekben való részvételtől. Holló József számviteli főiskolát végzett, üzemgazdász szakképesí­tésű. A kecskeméti Tüzép Kereske­delmi Kft.-nél kereskedelmi veze­tő, munkaviszonya jelenleg is fenn­áll. Eközben ügyvezető igazgatója volt a Kiskunfélegyházán működő Félpénzes Kereskedelmi Gmk- nak, amelynek jelenleg is tagja. Mindemellett alkalmi munkákat is vállal. Június 11-étől a Tüzép Kft.- nél munkát nem végez, idő közben tönkrement a félpénzes vállalkozás is, bevallott havi jövedelme, illetve keresete 8-9 ezer forint. Mint kereskedelmi vezető, a Tü- zépnél aláírási és pénzfelvételi jog­gal rendelkezett. A Tüzép Kft. a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. kecskeméti fiókjánál tartja a pénzét. Onnan csekk felhasználá­sával lehet készpénzt felvenni a kft. részére. Ehhez az szükséges, hogy két aláírásra jogosult vezető aláí­rása legyen rajta a csekken, de nem előírás, hogy a pénz felvételénél mindketten személyesen jelen le­gyenek. Ezzel természetesen tisztá­ban volt Tóth József is, mint az egyik aláírásra jogosult. Mint már említettük, a Félpénzes használt­ruha-kereskedése tönkrement, ma­gánszemélyektől kölcsönöket vett fel, de azokat saját jövedelméből nem volt képes visszafizetni. Erre a szituációra szokták mondani, hogy „pénzzavarba került”. Csakhogy ez a zavar eléggé tar­tósnak mutatkozott és Tóth nem látott semmi olyan kiutat, hogy saját erőből megnyugtatóan ren­dezni tudná adósságait. Ekkor tá­madt az ötlete: a kft. bankszámlá­járól pénzt vesz fel és abból fizeti ki a hitelezőket. Arra bizonyára nem gondolt, hogy miből egyenliti majd ki a kft. felé „kialakított tartozását”. Mert azt tudnia kel­lett, hogy erre sem lesz pénze egy­hamar. Ő azonban nem töprengett, ha­nem 1991. május 30-án kitöltött egy csekket, aláírta a saját nevét, majd odahamisította egy másik aláírásra jogosult munkatársa szignóját is. Megjegyezzük: nem volt nehéz dolga, hiszen olyan, már-már primitiven egyszerű alá­írásmintát adtak be a bankhoz a kft.-től, amit egy gyerek is köny- nye­dén utánozhat. Tóth József a csekkre ráütötte a pecsétet és már ment is a bankba. Hamarosan a kezében, illetve a zsebében volt 1,9 millió forint. A bankszámlakivonat június 11 -én érkezett meg a kft.-hez, ahol a pénzügyi előadó megkérdezte Tóth Józsefet, hogy mi ez. Tóth egyszerű választ adott: december 31-éig le lett kötve és az összeget elkülönítették. Később viszont az ügyvezető igazgatónak bevallotta, hogy bizony a pénzt ő vette fel és elköltötte. A bíróság előtt azon­ban egyetlen olyan hitelezőjét sem tudta megnevezni, akinek ebből a pénzből fizette volna vissza a köl­csönt. Tóth pénzügyi akciója után a kft. bankszámláján mindössze 259 ezer forint maradt. Tóth Jó­zsef a kft.-nek okozott kárból a mai napig egyetlen fillért sem térí­tett meg. Sokkal hamarabb, akár egy fél évvel is korábban befejeződhetett volna ez az ügy, de a vádlott elfo­gultsági indítványt terjesztett elő a megyei bíróság valamennyi bírájá- ra vonatkozóan. Indítványát azzal indokolta, hogy szerinte azért nem várható elfogultan ítélkezés a kecskeméti bíráktól, mert a bíró­ságon folyó építkezési, átalakítási munkálatokhoz szükséges építőa­nyagokat a bíróság gazdasági hi­vatala a Tüzép Kft.-től vásárolta, s így „kapcsolatban álltak”. Az elfogultsági indítványt a törvény szerint a bíróság köteles volt fel­terjeszteni a Legfelsőbb Bíróság­hoz, ahol azt természetesen eluta­sították. Ezt csupán azért jegyez­tük meg, mert mostanában szinte divat lett elfogultságot bejelenteni, s ezzel hátráltatni az ügy befejezé­sét, húzni az időt. A Tóth József ellen hozott Ítéle­tet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője fellebbezett, így az még nem jogerős. G. S. Húsvéti népszokások * Krisztus ha­lála napját csen­des meghatott­sággal, a gyász színeibe öltözöt­ten ünnepelte a régi magyarság. Tüzet sem gyúj­tottak — majd csak a húsvéti szentelt tűz pa­razsát használ­ták—, az órákat megállították, a tükrökre fekete kendő került. Felekezettől függetlenül szi­gorú böjti nap ez. A régi mis- keiek közül so­kan három szem búzán, és három csepp vízen él­tek, de másutt is csupán káposz­ta, laska, bab járta ilyenkor, nem csoda hát. hogy az északi csángók „aszú­pénteket” emle­getnek a csíki székelyek meg „hosszúnapot” mondanak nagypénteken. Palócföldön ép­pen úgy teríte­nek, mint kará­csonykor: az ab­roszra az ételek mellé fokhagyma, búza, kukorica kerül, no meg zab a jószágnak és vetőmag. Országszerte ismert a nagypénteki kenyér. Szege­den ez úgy készült, hogy, tűz híján, egy jó libatojásnyi tésztát megszárí­tottak, s ha az év során valaki vízbe fulladt, elővették, megfúrták, szen­telt gyertyát állítottak bele és vízre bocsájtva azt lesték, hol fordul vízbe a gyertya, mert ott kell a holttest után kutatni. Hitték, hogy ez a ke­nyér háborúban megóv a sebesülés­től, haláltól. Jézus halálát jelenítették meg a középkori eredetű passiójátékok. Fejlqdésükn^ a barpkjc k&r, keféje irányt szabott. A főleg ferencesek terjesztette szinpadi előadások néha olyan jól sikerültek, hogy például Csíksomlyón előfordult, hogy a fel­bőszült nép jól megverte a pilátust és a hóhérokat játszó legényeket. Má­sik formájában ez az „előadás” tö­viskoronás. önostorozó, véres kör­menetté lett. Jezsuiták terjesztették. Nem láttam oly szép gyümölcsfát mint a Jézus keresztfáját.” és hogy milyen sikerrel azt jól mu­tatja, hogy a XVIII. században sok­felé hiába tiltották. Napjainkra a passió a templomok falai közé szo­rult vissza, és az evangéliumi szöveg gregorián dallammal való előadá­sából áll. Hazánkban se szeri, se száma a régi nagypéntekek emlékét őrző építményeknek. A falvakhoz közel eső dombokra, temetők mellé emelt kálváriák szobrokkal, dom­borművekkel elevenítik fel a szen­vedéstörténet stációit. Sokszor még ma is látható a középkori eredetű „arma Christi”-ábrázolás, ami az eki^or használt' kínzóeszkŐzöket tövm^&^#á­csot, szegeket. Jellemző módón az 1714-ben emelt győri kálváriát a volt vesztőhelyen emelték. A kálvá­riákhoz kötődő hiedelmek feljegy­zésével máig adós a tudomány, de azt tudjuk, hogy például a moldvai Pusztinán a beteges, sovány, úgyne­vezett „agos” gyermeket anyja a ke­resztét stációihoz érintve próbálta gyógyítani. Sajátos közép-euró­pai liturgi­kus fejle­mény a szent sír nagypénteki őrzése. A díszőrség állítása vala­ha céhes ki­váltság volt, Ferenc Jó­zsef idején pedig a helyi garnizon ál­lított „Jé­zus-katoná­kat”. A sír­nál virrasz­tók ajkán sokszor csendült fel az ének: „Krisztus szent halá­lán kesergő bús lelkek, Kévánom örökké véle örvendje­tek.” Ferenczy Europress (Vége) • A kercsztútjárás hagyománya él a búcsújáróhelyeken is. (Fotó: PN-archív) HETI SOROZATUNK SZÍNHÁZ — MOZI — TÉVÉ KECSKEMÉTI KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ: este 7 órakor: MONA MARIE MOSOLYA. Bla- ha_ Lujza-bérlet. KAMARASZÍN­HÁZ: este 7 órakor: AZ ODÚLA­KÓ. Bérletszünet. KECSKEMÉT, Városi mozi: 5 és fél 8 órakor: HOOK. Színes, mb., amerikai film. Árpád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: TA­LEN KARDJA HARC A MÁ­GIA ELLEN. Színes, mb., amerikai film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott. Otthon mozi: fél 6 órakor: CIN­DY MESÉL Színes, mb., ausztrál rajzfilm. ,Fél 8 órakor: MEG­HALSZ ÚJRA. Színes, mb., ameri­kai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Stúdiómozi: 7 órakor: QU­RELLA. Színes, német—francia film. Csak 18 éven felülieknek. KISKUNFÉLEGYHÁZA, Petőfi mozi: 6 és 8 órakor: A RETTEGÉS FOKA. Színes, mb., amerikai film. Csak 16 éven felülieknek. Stúdiómo­zi: A DÖGVÉSZ ISTENEI. Színes, német film. Csak 16 éven felüliek­nek VÁROSI TELEVÍZIÓ műso­ra: 9.00 11.00: KÉPÚJSÁG. 14.00 — 16.00-ig: KÉPÚJSÁG. 19.30- 20.00: KÉPÚJSÁG. 20.00- 24.00: TV-Tévéprodukció. A tartalomból: Itt és mást — szórakoztató magazin, Magyarországi kegyhelyek. Huho­gok. Francia film. KISKUN TV mű­sora: 05 -20-ig: KÉPÚJSÁG. 20 24-ig: TV-Téveprodukció.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom