Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-01 / 78. szám
Vavrousek véleménye Josef Vavrousek. a csehszlovák szövetségi környezetvédelmi bizottság vezetője elismerte, hogy a prágai kormányt „kész helyzet elé” állította a szlovák kormány, amikor megkezdte a C változat kivitelezését. Vavrousek a Cesky Denik című prágai lap keddi számában úgy nyilatkozott, hogy a szlovák lépést negatívan értékeli. Vavrousek — az egyensúly kedvéért — azt is megjegyezte, hogy mindezt egy másik egyoldalú lépés előzte meg, nevezetesen az, hogy a magyarok leállították az építkezést Ami az anyagi kérdéseket illeti, önzőnek minősítette azt az álláspontot, hogy Budapest csak akkor lenne hajlandó tárgyalni a kártérítési igényekről, ha közös megegyezéssel bontanák fel a ?7-es szerződést. Lottóláz Ismét magasra szökött a lottó- lázgörbc: a soron következő, 14. játékhéten már csaknem 130 millió forintot nyerhet az, aki egyedül telibe találja majd az öt kihúzott számot. Idén még „szűz” az ötös nyereményrovat, s ennek megfelelően — a telelottó-húzásokkal együtt — immár tizenötször verték le a legmagasabbra tett „lécet” a lottózás szerelmesei. Tankönyvárak Április végére tisztázódik, hogy emelkednek-e jövő tanévtől a tankönyvárak, s ha igen, milyen méretű lesz a drágulásuk. Még nem fejeződött be a jelenleg használatos általános, illetve középiskolai történelem, magyar és földrajz tankönyvek tartalmi felülvizsgálata. Ennek eredményétől függ ugyanis, hogy a raktáron lévő készletek a következő tanévben is használhatóak lesznek-e, ami befolyásolja az árak alakulását. Az első Opel Astra- szállítmány A General Motors-Hungary szentgotthárdi gyárából kedden elindult az első Opel Astra-szállíl- mány a hazai piacra. A három speciális tréler összesen 24 autót szállított el a hármashatár menti városból. Az úgynevezett „piaci nyitás” április 11 -12-én lesz. Ekkorra már a 35 hazai márkakereskedő mindegyike rendelkezik majd a mini- mumkészlettel, s amolyan nyílt napon várja az érdeklődőket: szerte az országban Astra-bemutatót tartanak. Félszáz veszteglő kamion A Magyar Köztársaság athéni nagykövetségének tájékoztatása szerint kedd délben változatlanul fennállt a görög kamionosok kezdeményezte határzár, a sztrájkbizottság vezetője nem járul hozzá a blokád feloldásához. A helyszínen tartózkodó konzul értesülése alapján a követség illetékese elmondta: bárom lezárt görög—jugoszláv határállomáson mintegy 50 magyar teherautó vesztegel, de a romlandó árukat kiengedik az országból. Önégetés a Kossuth téren Az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint hétfőn 22.10 órakor a Kossuth téren, a Parlament előtt, a Rákóczi- szobor közelében öngyilkossági szándékkal benzinnel lelocsolta, majd felgyújtotta magát Kónyi László 42 éves pátyi személyszállító kisiparos. Az Országház kormány- őrei siettek segítségére, s mire a tűzoltók megérkeztek eloltották a tüzet két halonoltóval, ám a taxis életét már nem tudták megmenteni, belehalt égési sérüléseibe. Kónyi László búcsúlevelet hagyott hátra, amelyből egyértelműen kiderül, hogy rossz anyagi körülményei miatt lett öngyilkos. Lángok Akasztó határában Akasztó külterületére, nádtűz- höz vonultak tegnap a kiskőrösi önkéntes és a halasi, valamint a kalocsai állami tűzoltók. Háromezer kéve ^exportnád cs ezer kéve gépi termőnád lángolt mire a helyszínre értek. Az oltás mintegy két órán keresztül tartott; a kár eléri a 300 ezer forintot. A tűz keletkezési okát nem sikerült megállapítani. PETŐFI PÉPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVII. évf., 78. szám Ára: 9,60 Ft 1992. április 1., szerda Átállás a piacgazdaságra Élelmiszer Kárpátaljának és Lvovnak Két élelmiszer-segélyszállítmányt juttatott el márciusban a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat, a hazai protestáns és ortodox egyházak, valamint magánszemélyek karitatív egyesülete Kárpátaljára. Az első szállítmányt, a több mint 2 millió forint értékű családi egységcsomagokat a kárpátaljai református egyház, illetve a helyi egyházközösségek segítségével osztották szét a kárpátaljai városokban. A második hasonló egységet a Ívovi görög katolikus ortodox, és a baptista egyház, illetve a Ívovi Magyarok Kulturális Szövetsége kapta. Magyarország, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) részletes együttműködési programját értékelték tegnap a Külgazdasági Minisztériumban folytatott tárgyaláson. Balázs Péter, a magyar tárgyaló küldöttség vezetője elmondta: a „Partnerek az átmenetben” elnevezésű programot tavaly júniusban írtuk alá, hasonlóan Lengyelországhoz és Csehszlovákiához. A program célja, hogy segítse az érintett országokat a piacgazdaságra való átállásban. A jelenlegi tárgyalásokon a program eddigi eredményeit értékelték. Magyarországot — Mexikóval és a Koreai Köztársasággal együtt — esélyesnek tartják, hogy teljes jogú tagja legyen a 24 gazdaságilag legfejlettebb országot tömörítő szervezetnek. Balázs Péter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az OECD- tagságnak tulajdonképpen nincs megfogható gazdasági kritériuma. Az egyetlen „jogi” feltétel, hogy az OECD tanácsa — a 24 tagország képviselőiből álló testület — egyhangúlag elfogadja a felvételt. Magyarország számára az OECD-hez való tartozás egy minősítés, ami azt jelenti, hogy elfogadnak minket piacgazdaságnak. Az OECD-küldöttséget délután fogadta Kádár Béla külgazdasági miniszter. Polgári repülés Kecskeméten? A Honvédelmi Minisztérium engedélyével négy napot tölthe- tett a közelmúltban a kecskeméti repülőtéren Barnard Garandeau úr. A francia szakember feladata a jelenleg csak katonai célra használt légikikötő polgári célú hasznosításának megvizsgálása volt. A kecskeméti repülőtér vezetői igen készségesen segítették a munkát, éppen csak a legtitkosabb adatokat nem adták meg. A napokban készült el Garandeau úr tanulmányának magyar nyelvű fordítása, melyről a 3. oldalon olvashatnak. MA NEM JÖTT BE A TRÜKK Az adócsaló bosszúja 4. oldal A vodkaügy szövevényes szálai Már múlt héten is szerettük volna megszólaltatni az illetékeseket, a nemrég Kecskeméten kirobbant vodkabotrány fejleményeiről érdeklődve. Próbálkozásainkat nem sok eredmény kísérte. Most azonban sikerült interjút kérni Farkas Ferenctől, a Vám- és Pénzügy- őrség megyei parancsnokától. Elmondta, hogy a nyomozás miatt még nem minden részletről beszélhet, de így is igen sok érdekes részletre kaptunk választ, ami ezt a megyehetáron jóval túlnyúló, szövevényes ügyet illeti. Interjúnk a 3. oldalon olvasható. CSŐDBEJELENTÉS UTÁN BIZTOST NEVEZTEK KI Rossz gazdálkodás — nyilvános igazgatóleváltás • A Dél-Alföldi Állattenyésztő Állami (la/daság dolgozói miután két éve választott igazgatójukat felfüggesztették — éles kritikával illették a Földművelésügyi Minisztérium tevékenységét. (Straszer András felvétele) — A vállalati vagyon (állami tulajdon) nincs jó kezekben Katona József igazgatása alatt — állapította meg a Földművelésügyi Minisztérium, s Öcsödi Gyula főosztály- vezető a dolgozói kollektíva előtt, nyilvánosan adta át Katona Józsefnek Raskó György államtitkár határozatát, melyben a kecskeméti székhelyű. Dél-alföldi Állattenyésztő Állami Gazdaság eddigi vezetőjét felfüggesztették beosztásából. Az országban működő hat állat- tenyésztő állami vállalat közül tavaly a kecskeméti produkálta a legrosszabb eredményt, 132 millió forintos veszteséggel zárták az esztendőt. Öcsödi Gyula megállapításai szerint ugyanakkor hiányosan benyújtott, s engedélyezés nélküli privatizációs terv mellett folytatták a cég leépítését, s különböző vezetői csoportok — például igazgatóhelyettes — kft.-ben folytatták a vállalat alaptevékenységét. Raskó György államtitkár április 1-jei hatállyal a cég élére vállalati biztossá nevezte ki Pataki Pált, a Mezőgazdasági Minősítő Intézetnél betöltött állásának megtartásával. A megyei SZMT-székházban tegnap tartott „dolgozói találkozón” Katona József és Nagy Lászlóné főkönyvelő visszautasították azt a hangot és eljárást, amit a minisztérium a vállalattal szemben alkalmazott, s a gazdálkodás kedvezőtlen alakulását külső körülményekkel magyarázták, megvédve az általuk folytatott privatizációt is. A kollektíva hangulatát nagyrészt maguk mellé állították, de ez a minisztérium döntését nem befolyásolja. B. F. I. IGÉNYBEJELENTÉST MIELŐBB! Több ezren várnak ismét telefonra Baja környékén Dicséretes kezdeményezés, hogy a Szegedi Távközlési Igazgatóság tanácskozásra hívta meg Baja és Bácsalmás, valamint a két város vonzás- körzetébe tartozó térség polgármestereit, hogy áttekintsék a nemrég befejeződött, úgynevezett bajai góc telefonfejlesztését, továbbá egyeztessék a máris jelentkező igényeket és lehetőségeket. Az 1990 februárjában elhatározott munkálatoknak két fő iránya volt: áttérni azautoma- taközpont-rendszerre és növelni a készüléktulajdonosok számát. A tanácsok, később önkormányzatok együttműködésével — oroszlánKedden délután a T. Ház módosította a földtörvényt. Ennek értelmében egy hónappal meghosszabbodik az a határidő, amelyen belül a szövetkezeteknek ki kell kérniük a vagyonátadó bizottságok engedélyét, mielőtt vagyonukat elidegenítik. A most módosított 1991. évi XIII. törvény értelmében ugyanis a szövetkezetek átalakulásában fontos szerepet játszó vagyonátarészt vállaltak a szervezőmunkából — önerős akciót szerveztek. A meghirdetett kapacitás 8173 volt, a jelentkezés lényegesen kevesebb, 4700-ra tehető. Az eredeti határidőt az idén június 30-ában határozták meg a szerződő felek, a távközlési igazgatóság azonban 6 hónappal előbb, 1991. december 31-éré befejezte a bajai góc automatizálását és a hálózatbővítést. Új központot 16 helységbe telepítettek. Az említett határidőig minden igényt teljesítettek. Most azonban több ezren állnak ismét sorba telefonért. Vajon milyen reményekkel? dó bizottságok március 31-éig működtek volna. A szövetkezeti átalakulási törvény rendelkezéseinek megfelelően a vagyonnevesítő közgyűlések megtartásának végső határideje ezzel szemben április 30. Az előterjesztő Pásztor Gyula (35- ök), a javaslattal annak kívánta elejét venni, hogy a szövetkezeti vagyont ez alatt az egy hónap alatt elkótyavetyéljék. A törvény április l-jével lép hatályba. Embervadászat határozatképességhez Sikertelenül zárult a zárszámadás a második alkalommal is Kiskunfélegyházán, a Zöldmező Tsz- ben. Míg az elmúlt héten részközgyűlés helyett közgyűlést akart a tagság, addig tegnap délelőtt már a megjelentek száma okozott gondot. A vezetőség beszámolója közben, majd pedig az ezt követő Pozsár—Hegyi—Laczkó-vitában ugyanis egyre többen hagyták el a termet és az első szünet végére a jelenléti ívet aláíró 606 tagból csupán 559-en maradtak: héttel kevesebben, mint az a határozatképességhez szükséges lett volna. Az egyre feszültebb hangulatban ekkor egy kétes kimenetelű „embervadászat” kezdődött, majd pedig a levezető elnök a többszöri sikertelen létszám pontosítása után kimondta a határozatképtelenséget. Ezután pedig már csak egy-egy tájékoztató hangzott el a vagyonnevesítéssel és a kárpótlással kapcsolatban — majd munkája végezetlenül feloszlott a közgyűlés. Továbbra sincs tehát érdemi döntés a bugaci idegenforgalmi létesítmények sorsáról és azt sem sikerült a jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy mi a tagok többségének a véleménye a szövetkezet több mint 30 milliós veszteségéről. Talán majd legközelebb ... — galambos — Módosították a földtörvényt VILÁGBANKI ELEMZÉS Magyarország helyzete kedvező A Világbank Kormányzó Tanácsa várhatóan a jövő héten hagyja jóvá azt a 200 millió dolláros hitelt, amelyet a nemzetközi pénzintézet hazánknak a privatizáció támogatására, az azt segítő gazdaságpolitika finanszírozására ad — jelentette be sajtótájékoztatóján Parvez Hasan, a Világbank vezető közgazdásza. Parvez Hasan a pénzügyi kormányzat képviselőivel folytatott megbeszéléseiről elmondta: részben áttekintették a magyar gazdaság általános helyzetét, illetve megtárgyalták a készülő jelentés egyes megállapításait. A Világbank munkatársa szerint a magyar gazdaság Nyugatra eredményesen növelte kivitelét, különösen azt figyelembe véve, hogy a belső termeles hanyatlott ebben az időszakban, s a kelet-európai piac is folyamatosan zsugorodott. Pozitívnak ítélte továbbá, hogy az inflációs ráta emelkedése megállt, illetve most már csökken. Jelentős eredménynek minősítette, hogy igen nagy összegű külföldi működő tőke érkezett az országba, ez á külföldi befektetők bizalmát tükrözi. Kedvező az is, hogy a lakossági megtakarítások jelentősen nőttek. Negatív jelenség viszont, hogy eközben jelentősen nőtt a munka- nélküliek száma és a lakossági fogyasztás számottevően csökkent — ez azonban a piacgazdaságra való átállás velejárója. A kelet-európai régióban Magyarország helyzete kedvező, remélhetőleg a nem túl távolijövőben az ország rá tud térni a gazdasági növekedés útjára. (Folytatás a 2. oldalon) IPAROSOK VÉSZHELYZETBEN Intézkedéseket sürget a Kézműves Kamara Összeomlanak az egyéni vállalkozások, csökkenni fog az állam adóbevétele, ugyanakkor százezres nagyságrenddel nőhet a munkanélküliek száma, amennyiben a kormány nem dolgoz ki haladéktalanul új biztosítási rendszert a március óta érvényben lévő rendelkezések helyett — fordul kiáltványában az Országgyűléshez az Iposz—Magyar Kézműves Kamara. A kisiparosok elviselhetetlennek minősítik, hogy a törvény szerint az alacsony jövedelmű egyéni vállalkozóknak — a kezdőknek is — a minimális bér alapulvételével kell megfizetniük a világviszonylatban egyedülállóan magas, összességében 54 százalékos társadalombiztosítási járulékot. Hasonlóképpen tarthatatlan, hogy az egyéni vállalkozónak a segítő családtag után ugyancsak a minimálbér 54 százalékát kell fizetni társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék cimén. A rendelkezés következtében az eddigi 960-1600 forintos járulék mintegy 3-5-szörösére emelkedett, tartalmazva azt a feltételt, hogy a minimálbér emelkedésével minden külön intézkedés nélkül tovább nő. Az Iposz úgy véli, amennyiben • Megoldás ha visszaadja az ipart? (Fotó: PN-archív) nem módosulnak mielőbb a hatályba léptetett törvények, számolni kell az iparjogosítványok és egyéni vállalkozói igazolványok tömeges visz- szaadásával, egyidejűleg a kontárok számának megsokszorozódásával. Liberális szellemű a második kárpótlási törvény A második kárpótlási törvény bizonyos értelemben jelentősebb az elsőnél — hangsúlyozta az MDF-frakció keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján Szauter Rudolf. A képviselő — elsősorban a második világháborút követően Magyarországról kitelepítettek kárpótlására utalva — annak a véleményének adott hangot, hogy olyan törvényt kell alkotni, amely példaként szolgálhat a szomszédos országokban hasonló sérelmet szenvedett magyarok kártalanítására. Liberális szelleműnek nevezte a második kárpótlási törvény tervezetét, amely — megítélése szerint — jelzi, hogy a törvényalkotók nem akarják a problémákat a szőnyeg alá söpörni. A képviselő az első kárpótlási törvény végrehajtásával kapcsolatos gondokról szólt: a kiosztható földek hiánya a második kárpótlási törvény meghozatala után — újabb igénylők jelentkezésével — csak nőni fog.
