Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-24 / 71. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. március 24., 5. oldal kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE Céhbeli mesterek utóda Doktor úr és piktor úr. Hallottam egy szobafestőről, aki jó hangulatá­ban azt kérdezte ismerőseitől: Tudjá­tok-e, hány úr van? S a választ ő ma­ga adta meg, lásd fentebb. Am ennek már legalább tizenöt éve. Akkori­ban, és még egy darabig, a szobafes- tő-mázoló-tapétázó mesterség nagy keresletnek örvendett, amiben köz­rejátszhatott — főként egyes telepü­léseken — a szakma létszámhiánya is. Az utóbbi években a gazdasági pangás az építőipart különösen érzé­kenyen érintette, érinti. Vajon a pik­tor urakra milyen világ jár mostaná­ban? — Vannak gondjaim, mint min­den iparosnak, de munkahiány miatt nem kell panaszkodnom — hallom Kosa József kecskeméti mester vála­szát. — Most éppen Halasra készü­lünk, a Kovács és Társa Kft. alvállal­kozójaként egy új diszkót festünk ki. Szép feladatnak ígérkezik, Olaszor­szágból hoznak hozzá különleges fényvisszaverő festéket. Ez az első vi­déki munkám, eddig mindig Kecske­méten dolgoztam. Hét év óta önálló kisiparos Kosa József, s a maga harmichét évével a vállalkozók fiatalabb generációjá­nak tagja. Iparoscsaládból szárma­zik, az apja címfestő volt, s hat testvé­rével együtt valahányan szakmát ta­nultak. Ő a Dutép Vállalatnál inas- kodott, de amikor levizsgázott, mindjárt kisiparoshoz ment dolgoz­ni. Előtanulmányokat folytatott az önállósodáshoz, amelyre harminc­évesen szánta el magát. — Kezdetben egyedül dolgoztam, a tőkehiány, az otthonszerzés gond­jai miatt nem gondolhattam alkal­mazottakra, akiknek a foglalkozta­tása mindig bizonyos kockázattal jár. Akkor tanultam meg, hogyan le­het egy embernek gyorsan és jól dol­gozni. Egyébként az eddigi hét év alatt egy megrendelő élt panasszal a munkám minősége ellen, még a ga­ranciális időn belül, ezt is rendeztem az ő megelégedésére. Kosa József irtózik tőle, hogy va­lakinek adósa legyen. Külön hang­• Kosa József: — Eddig öt tanulóm volt, ősszel ismét fölveszek egyet. (Fotó: Gaál Béla) súlyt ad neki, hogy a társadalombiz­tosításnak, adóhivatalnak, OTP-nek mindig időben fizetett — és reméli, hogy ez ezután is így lesz. Pedig nem kis teher nyomja az ipa­rosok vállát: a hihetetlenül magas tb.-járulék, új adók, a könyvelés szi­gorítása, a tíznaponkénti zárás stb. ' — A munka melletti napi admi­nisztrációs teendők lekötik az ember erejét. Az új anyagok, eszközök, szerszámok megismerésére, a szak­mai önképzésre nincs idő. Pedig az lenne jó, ha a vállalkozók a szabad idejüket arra fordíthatnák, hogy pél­dául elmenjenek olyan tanulmány- utakra Németországba, Ausztriába, amilyeneket az ipartestület szervez. Jó lenne fölvenni a lépést az ottani hasonló iparosokkal a fejlődésben, mert egyszer még megérjük, hogy az osztrákok meg a németek jönnek fes­teni Magyarországra. Nem álljuk ve­lük a versenyt, még itthon sem. Most szerényebbek nálunk a la­kossági igények, Kosa mester ezt ta­pasztalja. A lakások írelsejére általá­ban az egyszerűség jellemző, már ami a festést illeti. A divat? Egy szobán belül ugyanannak a színnek a külön­böző tónusait alkalmazzák, falra, fá­ra, összhangban például a radiáto­rok színével. A festők a díszítőtudo­mányukat egyelőre pihentethetik. Élményt jelent egy olyan munka, mint a Kiskunsági Nemzeti Park központjának belső festése volt az ősszel, ahol azért több mindent hasz­nálni kellett a szakmai eszköztárból, igazodva az építészeti igényességhez. Itt azért is jó volt dolgozni, mert évekkel ezelőtt is őket hívták, s ez az újabb megrendelés az elégedettség je­leként értékelhető. Általában na­gyobb megrendeléseket teljesít — most már öten dolgoznak —, ő újí­totta föl a kecskeméti Petőfi II. lakta­nya egy részét a Bács-Hun Gmk-nak, alvállalkozó volt a családsegítő köz­pontban, de azért lakásokat is fest. — Az áfa-mentes érték még egyik évben sem érte el a kétmilliót—tájé­koztat tevékenysége méreteiről a kecskeméti mester—, csak volt, ami­kor megközelítette. Több ember fog­lalkoztatására és a vállalkozás növe­lésére nem gondolok. A technikai színvonalat szeretném emelni, új esz­közök, szerszámok vásárlásával, hogy bármilyen munkát elvállalhas­sak. Kosa József elmondja, hogy néhá- nyad magával és a Vállalkozók Párt­ja kecskeméti szervezetének segítsé­gével létrehozták a Vállalkozók Re­ferencia Alapítványát, százezer fo­rintos alaptőkével. Céljuk a szolgál­tatások színvonalának emelése, a kezdő vállalkozók támogatása — például eszközök kölcsönzésével —, a tanulóképzés korszerűsítésének elősegítése. Akik tagjai az alapít­ványnak, azokért a közösség garan­ciát vállal; ha a megrendelő jogos pa­naszát valaki nem orvosolja, megte­szi azt helyette az alapítvány, viszont az illetőt kizárják. Bizonyos tekintet­ben az egykori céhbeli iparoshagyo­mányokat igyekeznek újraéleszteni. Talán még nem késő. — a. tóth — KÁRTYAVÁR AZ ELOSZTÁSOK RENDSZERE Mi valósult meg eddig a Kupa-programból? A Kupa Mihály nevével fémjel­zett gazdasági program legfonto­sabb célkitűzéseinek egy része már a múlt esztendőben teljesült. Ezt a kormánypárti és az ellenzéki képvi­selők egyaránt elismerik. Ugyan­akkor vitathatatlan, hogy a prog­ram felemás módon érvényesül. Néhol még a tervezettnél sokkal jobb eredményeket sikerült elérni a gazdaságban, más területeken vi­szont óriási nehézségek jelentkez­nek. A múlt esztendőben az ország külgazdasági egyensúlya annak el­lenére sem borult fel, hogy a Kupa­program jelentős folyó fizetési mér­leghiány kialakulásával számolt. Ehelyett a mérlegben 200 millió dolláros aktívum keletkezett. Mi­vel a Magyar Nemzeti Bank a terve­zettnek megfelelően vette fel a kül­földi hiteleket, és ugyanakkor a mérleghiány finanszirozására egy fillért sem kellett költenie, így jelen­tős mértékben megnőttek a tartalé­kok. Szintjük már meghaladja a 4 milliárd dollárt, pedig az év elején még csak egynűlliárd dollár körül alakultak. Kifelé az alagútból? A legjelentősebb változás e téren, hogy megszűnt az adósságszolgá­lattal kapcsolatos kötelezettségek fojtogató szorítása. Míg 1990-ben és a múlt év elején az MNB szakem­berei azzal voltak elfoglalva, hogy napról napra előteremtsék a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez a pénzt, az év végére nagy mértékben stabilizálódott az ország fizetési helyzete. Á másik lényeges változás, hogy Magyarországon nagyon gyors ütemben és látványosan megindult a gazdasági szerkezet átalakulása. Ez a mozgás összefüggésben van a privatizációval, és azzal, hogy az ál­lamjelentős mértékben csökkentet­te a költségvetési támogatásokat. Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a kormány akkor tette a legtöbbet, amikor nem dobott mentőövet a bajbaju­tottaknak. 1989-ben és 1990-ben még számtalan esetben előfordult, hogy megsegítették a nehéz helyzet­be került vállalatokat. A múlt esz­tendőben azonban erre nem akadt példa, pedig nagyon sok jó nevű cég került igen nehéz helyzetbe, kezdve az Ikarustól a Rábán keresztül a szénbányákig. Találékony menedzsment Igaz, ennek az volt az ára, hogy jelenleg a munkanélküliség szintje megközelíti a félmilliót, és a mun­kanélküliségi ráta 8-9 százalék kö­rül alakul, meghaladja a nyugat­európai országok színvonalát. Am érzékelhető, hogy a magukra ha­gyott vállalatok „összekapták ma­gukat”. Az MN B alelnöke szerint a magyar vállalatok menedzsmentje — érzékelve a nagy veszélyt — na­gyon is találékonynak bizonyult. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy bár a kelet-európai piac a vártnál jóval nagyobb mértékben omlott össze, ez nem okozott ka­tasztrófát a külkereskedelmi mér­leg alakulásában, a külkereskede­lemben. Ha nem is teljes egészében, de jelentős részben a keleten elvesz­tett piacaikat elsősorban Nyugat- Európában tudták pótolni a ma­gyar exportőrök. Ennek eredmé­nyeként a dollárelszámolású ex­port egy év alatt 7 milliárd dollárról 10 milliárd dollár fölé növekedett. Igazán komoly bajok a belső pénzügyi egyensúly alakulása terén észlelhetők. E téren leginkább kéz­zel fogható mérőszám a költségve­tési mérleghiány alakulása. Surá- nyi György, a Magyar Nemzeti Bank néhány hónappal ezelőtt le­váltott elnöke távozásakor azt jó­solta: ha a pénzügyi kormányzat tovább halogatja a költségvetési, államháztartási reformot, a nagy elosztási rendszerek átalakítását, a magyar pénzügyi rendszer kártya­várként omolhat össze rövid időn belül. Kell a reform Ennek jelei már mutatkoznak, hiszen a múlt esztendőben a terve­zett 68 milliárd deficit végül is sok­kal több lett, meghaladta a 114 mil­liárd forintot. Az idén a parlament 70 milliárd forintos hiányt hagyott jóvá, s ennek a felét már az első két, hónapban „sikerült” kitermelni. Ha minden így folytatódik, akkor ebben az esztendőben sem lesz ke­vesebb a hiány 110-120 milliárd fo­rintnál. A Pénzügyminisztérium­ban egyelőre bizakodnak, mond­ván , hogy az év második felében be­indul a növekedés, és akkor majd több adót fognak fizetni a vállalko­zók, ám a gazdasági visszaesés megállásának egyelőre még a hal­ványjelei sem mutatkoznak. A Pénzügyminisztériumban hoz­záláttak az államháztartási reform kidolgozásához, készülődnek a nagy elosztási rendszerek átalakí­tásához. Kupa Mihály hónapokkal ez­előtt kijelentette, hogy az idén min­denképpen ki kell dolgozni az ezzel kapcsolatos teendőket, intézkedé­sek rendszerét. A munka azonban nagyon lassan halad. Ezen a téren pedig semmiképpen sem vezethet eredményre az, hogy a kormány hagyja futni a szekeret. Az idő ugyanis a pénzügyi vezetés ellen dolgozik és a késlekedés adott eset­ben veszélyeztetheti a Kupa-prog­ram által elért eddigi eredménye­ket. p f MIT MOND A JOG? A vagyonnyilatkozatról Az adózás rendjéről szóló tör­vény a vagyonnyilatkozatra vonat­kozó rendelkezéseket módosította: egyrészt a vagyonnyilatkozat tar­talmát bővítette, másrészt elren­delte a vagyonnyilatkozat egyszeri, általános benyújtását. Az erre vo­natkozó főbb tudnivalókat foglal­juk össze a Házi Jogtanácsadó alapján. A rendelkezések szerint a va­gyonnyilatkozat körébe — 1992- től — a következők tartoznak: az ingatlan és a vagyoni értékű jog (pl. a földhasználat, a lakásbérlet stb.), az úgynevezett nagy értékű ingóság, így a 100 ezer forintot meghaladó egyedi értékű ingóság, a gépkocsi, a védett gyűjtemény, a műtárgy, továbbá az értékpapír (a kötvény, részvény, célrészjegy, va­gyonjegy, letéti jegy stb.), a vagyo­ni értéket megtestesítő tagsági vagy részesedési jog (pl. üzletrész), valamint a 200 ezer forintot meg­haladó készpénz és a pénzintézeti, illetve egyéb szerződés alapján fennálló számla vagy pénzkövete­lés és pénztartozás. Nem kell a be­tétszámla-követelést — így a taka­rékbetétet és a devizaszámla-köve­telést — a vagyonnyilatkozatban feltüntetni. Házastársaknak közösen A vagyonnyilatkozatban a va­gyont nem értékkel, hanem meny- nyiségben kell szerepeltetni — ter­mészetesen azokat kivéve, amelyek csak értékkel jelölhetők, mint pl. a készpénz. Fel kell azonban tüntet­ni az azonosításhoz szükséges ada­tokat, pl. az ingatlan helyrajzi szá­mát, az értékpapír sorozatszámát, a gépkocsi márkáját, típusát, rend­számát, továbbá a szerzéskori érté­ket, a szerzés időpontját és jogcí­mét. (Ha ezt nem lehetett megálla­pítani, természetesen feltüntetni sem kell.) Vagyonnyilatkozatot később meghatározott időpontban — an­nak kell benyújtania, aki az emlí­tett körbe tartozó belföldi vagyon­nal rendelkezik és 1988. január 1. napját követően a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szóló tör­vény hatálya alá tartozó, adóköte­les bevételt szerzett. A magánsze­mély tehát akkor köteles a va­gyonnyilatkozatot benyújtani, ha e két feltétel együttesen áll fenn. A vagyonnyilatkozatot az együtt élő házastársaknak közösen kell benyújtani, esetleges különvagyo­nukat, vagy kiskorú gyermekük vagyonát ennek keretében közük. A gyarapodás és a bevallás összhangja Célszerű a továbbiakban arról is szólni, hogyan és mire használhat­ja ezt a vagyonnyilatkozatot az adóhatóság. Vagyonnyilatkozatot kizárólag a jövedelemadó ellenőr­zéséhez lehet felhasználni. (Ezt jut­tatja kifejezésre az a rendelkezés is, hogy a vagyon léte önmagában nem keletkeztet vagyonnyilatko- zat-tételi kötelezettséget. További feltétel ugyanis az is, hogy az adó­zóra egyidejűleg a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szóló tör­vény rendelkezései is kiterjedje­nek.) A vagyonnyilatkozat a vagyon­ról ad számot, a vagyon után pedig adót nem kell fizetni, így a va­gyonnyilatkozat és a bevallott jö­vedelemadó alapja között csak közvetett a kapcsolat. Ezt a közve­tett kapcsolatot az teszi majd köz­vetlenné, ha az adóhatóság a ké­sőbbiekben egy újabb vagyonnyi­latkozatot kér, és a két vagyonnyi­latkozat közötti időben mutatkozó vagyongyarapodást veti egybe az adózó ezen időre benyújtott adó­bevallásával. Ez sem jelent azonban még adó­fizetési kötelezettséget. Ha a va­gyongyarapodás és a bevallott jö­vedelem összhangban áll, az adó­hatóság ennek alapján nem folytat feltétlenül ellenőrzést. Ha nincs bevételfedezet Ha ez az összhang hiányzik, még abból sem következik, hogy az adózó a jövedelmét kivontaaz adó alól, hiszen vagyongyarapodásá­nak a bevallott jövedelmen felüli forrása adómentes bevételből, pl. örökségből is származhatott. Ha azonban a két vagyonnyilatkozat közötti időben bekövetkezett va­gyongyarapodásnak az adómentes és az adóköteles jövedelem együtt sem biztosította a forrását, az adó­hatóság az adózó adóbevallását fe­lülvizsgálja, a bevétellel nem fede­zett jövedelmét megbecsüli, és adó alá vonja. (Ez természetesen hatá­rozattal történik, és az adózót en­nek az eljárásnak a során a törvény szerinti jogok, így az iratbetekin­tés, észrevétel, jogorvoslat, végső soron a bírósági felülvizsgálat megilleti.) (MTI-Press) Tavaszi termekbemutato Báján A Sziporka Vállalkozói Iroda tavaszi termékbemutatót szervez Baján. A rendezvényt a város és vonzáskörzete vállalkozóinak is­merkedési alkalomként is kínál­ják. A termékeket, azok ismer­tetőit a Petőfi-szigeti gyermek- és ifjúsági házban állítják ki, nyitás: április 11-én. Amennyi­ben sikeres lesz a rendezvény, megpróbálják hagyományossá tenni. A bankrendszer korszerűsítése és a vállalkozók Az SZVT Bács-Kiskun Megyei Szervezete előadás-sorozatot szer­vez A bankrendszer korszerűsítése és a vállalkozók címmel. Csütörtö­kön, március 26-án, 10 és 14 óra között Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában, a kongresz- szusi teremben kerül sor az első két előadásra. Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke A jegybank szerepe a bankrend­szer korszerűsítésében és a vállal­kozások fellendítésében, Pulai Miklós, a bankszövetség főtitkára pedig Á hitelbankok korszerűsíté­se és a vállalkozások címmel tart előadást. A program helyi bank- szakemberek korreferátumaival, a résztvevők hozzászólásaival, vitá­val zárul. A rendezvényen csak meghívóval lehet részt venni, amely a MTESZ szakértői irodá­jától igényelhető (telefon: 76/22- 744). Tőzsdeper A múlt héten második forduló­ját tartották a Budai Központi Ke­rületi Bíróságon a Budapesti Ér­téktőzsde fennállása óta első tőzs­depernek, de döntés még nem szü­letett az ügyben. Szűcs Ervin kisbefektető bírósá­gi úton kívánja érvényesíteni kárté­rítési igényét a Co-Nexus bróker­céggel szemben. Azt állítja, hogy az általa megbízott bróker nem tel­jesítette még a múlt év folyamán egyik opciós megbízását, valamint egy másik, azonnali vételi megbí­zását, pedig az általa megadott li­mitár alatt is történtek kötések. A kisbefektető, azaz a felperes szóban is megismételte a bíróság előtt az írásban már előterjesztett ke­resetét. A Co-Nexus ezzel szemben a tárgyalás napja előtt egy nappal ér­demi ellenkérelmet nyújtott be, amelyben gyakorlatilag elutasította a felperes által fenntartott kárigényt. A következő fordulóra április végén kerül majd sor, amelyen ta­núkkal kell majd bizonyítania a felperesnek állításait, és minden bi­zonnyal a Co-Nexus is mint alpe­res tanút állít ellenvéleményének kifejtésére. Walesa a piaci reformokról L.ech Walesa szerint a Közép­es Kelet-F.urópában folytatóit nyugati politika kisiklott. mert a Nyugat rideg és irreális, progra­mokat ír elő a megtört keleti gaz­daságok számára. Nem teszünk 180 fokos for­dulatot (a piaci reformok ügyé­ben), de azt sem akarjuk, hogy országútikat elárassza mindenfé­le nyugati szemét. Magunk akar­juk gyártani a saját dolgainkat. Ha a Nyugat szerint ez a piaci reformok elvetését jelenti, akkor igaza van mondta a lengyel elnök Varsóban, a The Times cí­mű brit lapnak adott nyilatkoza­tában. Latin­amerikai szegénység Latin Amerikában 183 mil­lió szegény él, 55 millióan alul­tápláltak. 60 millióan pedig kó­ros vérszegénységben szenvednek közölte Rafel Moreno, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazda- sági Szervezetének (FAO) vezér­igazgató-helyettese és regionális képviselője Mexikóvárosban. Moreno leszögezte: együtt jár a szegénység és a rosszultápláliság, s kiküszöbölésük csakis az egyes országok fejlesztési politikájával vihető végbe. Kínai kedvezmények Kifejezetten exportra dolgozó és fejlett technológiákat alkalma­zó külföldi vagy vegyes cégek le­településére hoztak létre gazda­sági fejlesztési övezetet a kínai hatóságok a Hajnan-szigeti Jangpu kikötőváros területén közölte uz AFP. A zónába tele­pülő vállalatok helyi illetékesek szerint jóval több kedvezmény­ben részesülnek, mint a már léte­ző különleges gazdasági öveze­tek, amelyek pedig eleve igen po­zitívan megkülönböztetett hely­zetben vannak. A nem fogyasztá­si javakat importáló befektetők­nek nem kell például vámot fizet­niük. Oroszország dollárigénye Oroszországnak nem keve­sebb. mint 18,3 milliárd dollár pénzügyi segítségre van szüksége a gazdasági káosz elkerüléséhez jelentette ki cgv Párizsban közzétett nyilatkozatában Borisz Jelcin amerikai gazdasági tanács­adója. Jeffrey -Sachs. Ebből az összegből 12,3 milliárd dollár a legszükségesebb import fedezésé­re kell. s további hatmilliárd dol­láros alapot kell létrehozni a ru­bel stabilizálására. Több munkanélküli az EK-ban A munkanélküliek aránya 10 százalékkal nőtt az elmúlt eszten­dő során az Európai Közösség­ben jelentette az Furostat, az Európai Közösség statisztikai hi­vatala. A munkanélküliek ará­nya 1992 januárjában a munka­erő 9,3 százalékát tette ki. Ez 0,1 százalékkal több. mint 1991 de­cemberében, de 1 teljes százalék­kal magasabb (a teljes munkaerő arányában), mint 1991 januárjá­ban (8.4 százalék). Azaz maga a munkanélküli-sereg összességé­ben több mint 10 százalékkal nőtt. Olcsó munkaerő Szentgotthárdon Ernst Hofmann, a General Motors egyik vezetője szerint a szentgotthárdi GM Rába gyár felszabadító élmény: szabad keze van a termelés irányításában, szervezésében mondta a Fi­nancial Times budapesti tudósí­tójának. A szabadságot az teszi lehetővé, hogy nincsenek rideg szabályok, a szakszervezetek, vagy megrögzött munkamódsze­rek nem korlátozzák a vezetők vezetési jogát. A General Motors elégedettségének jele. hogy szent­gotthárdi befektetését 250 millió márkáról 350 millióra emelte, még mielőtt a termelés megkez­dődött. A General Motors szent­gotthárdi munkaerőköltsége csak 4 márka óránként, szemben a németországi 35-40 márkával. Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom