Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

1992. március 9., 3. oldal MEGYEI KORKÉP Kecskemét és Bács-Kiskun tárgyalásai A JÖVŐ ÉV NYARÁN XI. Duna Menti Folklórfesztivál megyei szemszögből Konkrét, pontokba szedett tárgyalási anyagot vitattak meg a még függő­ben levő vagyonjogi kérdések tisztázására Kecskemét Megyei Jogú Város és Bács-Kiskun Megye Önkormányzatának vezetői. A kecskeméti polgár- mester a napokban kifejtette lapunkban, miként látja a megbeszélések jövőjét. Megkérdeztük a másik oldalt is, mi a véleménye a tárgyalásokról Kőváríné dr. Bartha Ágnes megyei főjegyzőnek. • A menettáncok hangulatossá varázsolták Kalocsa ünnepi napjait. (Fotó: PN-archív) Ami konkrétum — tájékoztatott Kőváriné dr. Bartha Ágnes —, hogy a város elfogadta az egész­ségügyi alapellátás teljes átvételét, a részleteket azonban a két szakbi­zottság még egyezteti. Egyetértés van a tervezett új városi—megyi könyvtár beruházásáról, akkor, ha a város is vállalja a finanszírozás­ból rá jutó részt, 1993-tól. Meg­egyezésnek tekinthető — bár a vá­rosi közgyűlés döntése szükséges még —, hogy Kecskeméten részt vállal a megyei könyvtár működte­tésének idei költségeiből, de me­gyei álláspont, hogy az ténylegesen a működtetéshez kérik, nem pedig az ettől független Könyvtár Ala­pítványnak. Több kérdés — így az oroszta­nárok átképzési költsége, az E5-ös A ma délután döntésre kerülő, a halasi közművelődés átszervezését célzó elképzelésről Vadász János, a KKDSZ országos titkára úgy véle­kedik, hogy az törvénysértő. Mint a dolgozóknak megkül­dött szakvéleményében leírja, a tervezet idegen Halas hagyomá­nyaitól, holott célul tűzi ki azok megőrzését, felelevenítését. Az a szervezet, amelyet ily módon létre kívánnak hozni, országosan meg­szüntetés alatt áll. A tervezett rendszer a joggal való visszaélést valósítja meg, írja a szakvélemény, és megalázó helyzetbe hozza, eg­zisztenciálisan ellehetetleníti a szakembereket. Vadász úr szerkesztőségünket is megkereste telefonon, s kérte, ad­junk helyt még a döntés előtt véle­ményének. Li:. .. ■ Mostanában a szakmunkáskép­zés területén mind több a megol­datlan kérdés, amely egyfelől a gaz­daság átalakulásával, a források hiányával, másfelől az idejét múlt jogi szabályozással van összefüg­gésben. Az oktatásban dolgozók sem rejtik véka alá, a kialakuló ma­gánszektor korántsem készült fel a nehéz feladatra. Ahol mégis vállal­ják a szakmunkástanulók gyakor­lati oktatását, rendszerint ott sem a szakma iránti tiszteletből és a szín­vonal megőrzéséért teszik, inkább az érdek vezeti a vállalkozót: mennyit kap az államtól a szakkép­zési alap terhére, mennyit ad a szü­lő azért, hogy a „jól menő” szakma fogásait a gyerek elsajátítsa. Az ál­talános iskolákban most végző gyerekek szülei mondják: ha így haladunk tovább, a déd- és nagy­apáink által sokat emlegetett inasé­vek térnek vissza, amikor a segédje­lölt egy-két évig csak háztartási munkát végzett a mesternél... A tartós földhasználat jogintéz­ménye a földről szóló 1987. évi I. törvény hatálybalépésével, 1987. szeptember 1-jén megszűnt. Ettől az időponttól új tartós használatba adásra nem kerülhetett sor. A már meglevő tartós földhasználatok helyzetének rendezésére a 27/1987. (VII. 30.) MT. számú rendelet tar­talmaz szabályokat. A rendelet ér­telmében az épitési célra tartós használatba adott építési telkek legkésőbb a beépítéssel a tartós földhasználó tulajdonába mennek át. A mezőgazdasági termelés cél­jára a mezőgazdasági szövetke­zet által tartós földhasználatba adott földeken azonban e jog mindaddig fennmarad, amíg a út elkerülő szakaszának ügye, a városi mozi melletti, a. Jász utcai területek, valamint az Úttörő utca és a Lugossy utcai ingatlanok sor­sa — még függőben maradt. Szóba került még a volt oktatási igazga­tóság épülete, a kamaraszínház bérleti díja, s a középiskolai kollé­giumok támogatása. — A szándék az, hogy megegye­zés szülessék — mondta a főjegy­ző. Jóllehet, annak híján a város veszítene többet, de a megye állás­pontja, hogy még a Jász utcai ter­vezett ABC-telek ügyében sem fog pert kezdeményezni, mert az a vé­leményük, hogy két önkormány­zatnak meg kell tudni egyeznie egymással! Miután ez közös érdek, a március végi folytatáson további konkrétumokra lehet számítani. — A szakszervezet nehezménye­zi és erkölcstelennek tartja, hogy két, évtizedek óta biztos állami po­zícióban ülő szakember súlyos pén­zekért kidolgoz egy koncepciót, hogy hogyan lehet földönfutóvá tenni a közművelődés szakembere­it. Különösen elítélendő ez az el­lentmondásos magatartás amiatt is, hogy mindezt, mint a kultúra fel­kent papjai teszik — mondta Va­dász János a felkért külső szakér­tőkre utalva. — Kérjük az önkor­mányzati testületet, utasítsa el ezt a koncepciót az összes változatával együtt. Erősítsék meg helyükön a város kultúrával foglalkozó szak­embereit, s teremtsék meg végre az intézmények működésének feltéte­leit. Ez jelentené a rendszerválto­zást Kiskunhalason és más telepü­lésen is:... Jelen helyzetben ezért is figye­lemre méltó a szakmunkásképzé­séről híres kalocsai Rubin Ruháza­ti Vállalat kezdeményezése. A Ru­binnál, ahová eddig is tömegével jelentkeztek a jó képességű, a ru­haipari szakmát választó fiatalok, a jó tanuló diákokat 600—1000 forintos vállalati juttatásban része­sítik, garantálják, hogy a szak­munkásképző-bizonyítvány meg­szerzése után alkalmazzák őket. Hogy a helyzet tovább javuljon, alapítványt hoztak létre, hogy a fejlett technikai szintet jelentő gé­peket, berendezéseket tudják a mindennapi oktatómunkába állí­tani. Emellett a ruhaipari képzés­ben kiváló tanulók, a hátrányos helyzetű fiatalok támogatására használják fel a Kalocsai Konfek­cióipari Vállalattal és Jakab Péter- né kalocsai magánkereskedővel közösen létrehozott alapítvány be­vételeit. Zs. F. földhasználó a föld tulajdonba adását nem kéri a szövetkezettől. A különböző földalapok kép­zése során, tehát ezeket a földe­ket azért nem lehet számításba venni, mert a jogszabály rendel­kezése folytán potenciálisan a tartós földhasználók tulajdonába mennek át. A soron levő jogalkotás ezeknek a földeknek a további jogi sorsát várhatóan meghatározza. Azon­ban addig is — a földalapképzésbe bevonható földek tisztázása érde­kében — érdeke a szövetkezetnek, hogy az ilyen még meglevő tartós földhasználatok esetében a jogo­sultat arra ösztönözze, hogy az adott föld tulajdonba adását ha­laszthatatlanul kérje. Nemrégiben Kalocsa, Baja, Szekszárd polgármesterei ültek egy asztalhoz, hogy az 1968 óta három évenként, hagyományosan megren­dezett Duna menti folklórfesztivál­ról tárgyaljanak. A megbeszélés legfőbb jelentősége, hogy a tervek szerint a Duna menti országokban és hazánkban jól ismert rendezvény- sorozat nem marad el. Az előzetes elképzelésekről Kalocsa polgármes­terét, Török Gusztáv Andort kér­deztük. — Jövőre lesz negyedszázada, hogy Kalocsa város elindította az azóta jelentős tradíciókkal rendel­kező Duna menti folklórfesztivált. Mint minden évforduló, a jelenlegi is kötelez, így a korábbinál színvo­nalasabb és tartalmasabb, és fő­ként gazdaságosabb rendezvé­nyekben gondolkodunk. A Duna menti régió mindig is híres volt arról, hogy őrzi a paraszti kultúra hagyományait. Ebben a körben Kalocsa különös gyöngyszemnek számít, hiszen néptáncát, népmű­vészeti termékeit, nyugodtan mondhatom művészeti remekeit szerte a világon ismerik és keresik. Ami új a szervezésben, hogy a ren­dező városok jobban szeretnék ki­aknázni azokat az idegenforgalmi, kulturális és egyéb lehetőségeket, melyek haszna gyakran Budapes­ten csapódott le. Annyi már bizo­nyos: amennyire lehet, a kultúrát üzleti alapon kell szervezni, ezért közös szervezőirodát hozunk létre, amelynek alapításában Kalocsa, Baja és Szekszárd mellett Bács- Kiskun és Tolna megye közgyűlé­se, valamint aJMagyar Művelődési Átalakulás előtt, alatt a mezőgaz­daság is. Hogyan látja az ágazat lehe­tőségeit Bogárdi Zoltán, a parlament mezőgazdasági albizottságának el­nöke, MDF-es képviselő, aki egyéni vállalkozó, a szövetkezeti törvény egyik kidolgozója, s a bábolnai mező- gazdasági nagyüzem elnöke. —l\cm firtatva, hogy van-e önnek más üzleti érdekeltsége, úgy ismert, hogy Bogárdi Zoltán a mezőgazda­ságból él, mint vállalkozó, és most mint a Bábolnai Rt. elnöke... —Kizárólag a mezőgazdaságból, soha nem volt semmi más üzletem. —Meg lehet ebből élni ? Perspekti­vikusan is? — Azok a megállapodások, ame­lyek az Európai Közösségekkel való társult tagsági viszonnyal kapcsola­tosan most nekünk bizonyos kedvez­ményeket nyújtanak (lefölözési ked­vezmény, a kvóták növekedése), azt jelentik, hogy bevételnövekedésre számíthatnak a mezőgazdasági alap- tevékenységet végzők. Csak termé­szetesen versenyképesnek kell lenni­ük. Óva intenék mindenkit attól, hogy úgy menjen bele a magánterme­lésbe, hogy nincs konkrét terve, ha­nem most kiméretjük a földet, aztán lesz, ahogy lesz. Ebben az esetbenélet- fontosságú a szerveződés. Az illető tudja, hogy ez az ő földje, de ne akarja külön művelni! Vagy egyben adják bérbe, vagy közülük valaki egyben művelje meg, a többiekkel megegyez­ve. Dehogy 3-4 holdacskákon elkezd­jenek kukoricát, búzát, vagy valami mást termelni, az életveszélyes, akkor tényleg nem lehet megélni belőle. Ez a vizsgálat most befejeződött és a Kiskőrösi Városi Ügyészség be­nyújtotta a vádiratot a városi bíró­ságnak. Ez a vádirat, illetve a benne foglalt megállapítások kiegészítik a Vereb Lászlóról eddig ismert arcké­pet. Ebben az ügyben nem Vereb vit­te a prímet, a vádirat elsőként Péli István, Bocsa, Bem utca 23. szám alatti lakost említi, harmadik sze­replő pedig Bődé Sámuel, Tázlár, II. kerület 19. szám alatti lakos. Az ötletgazda Péli István volt, aki 1990 vége felé észlelte, hogy Bócsán, a borkombináttal szemben, olajku­tat létesítenek. Már ekkor elhatá­rozta, hogy onnan gázolajat fog lop­ni. A módszereket forgatta a fejében és szinte kapóra jött, amikor észre­vette, hogy Zsombón (Szatymaz melletti település), egy tanyaudva­Intézet is résztvesz. Az is a szek­szárdi találkozón dőlt el, hogy az örökös nyitóhelyszín — elismerve a kezdeményezés eredetiségét — Kalocsa. Négy szakágban, így néptánc, népzene, népi alkotómű­vészet, nemzetközi szakmai ta­nácskozás témában tartunk ren­dezvényeket, amelyeket a városok önállóan is megtoldhatnak. A — Tehát törvényszerű, hogyha új módon is, szövetkezetek alakulnak ? — Nem kell okvetlenül szövetke­zeteknek lenniük, elegendő egysze- fű, szóbeli megállapodás is. Nekem ennyi traktoridőbe kerül, amíg ne­ked megművelem, s te bérmunka­ként kifizeted. Vagy egyben bérbe adják, harmadik variáció: alakítunk egy szövetkezetét, és úgy csináljuk. — Mit vár, melyik változat lesz a domináns? — Mindegyiknek nagyon örülök, ha elindul. Az idei év ugyanis rendkí­vül nehéz emiatt a rettenetes súlyú átalakulás miatt, és látom, hogy az emberek bizonytalanok. Á termé­kek eladhatatlansága miatt nem kell aggódniuk. A nyugati országok rá­jöttek, óriási veszély lenne, ha a volt Szovjetunió népei esetleg elindul nak nyugat felé, s ezt meg akarják előzni mindenképpen. A segélyek ezt céloz­zák, így középtávon a magyarorszá­gi mezőgazdasági termékekre ilyen piac is var. — Ön részt vett a szövetkezeti tör­vény előkészítésében, szövetkezet- pártinak mondta magát, s mégis egy hosszabb távon megmaradó nagy­üzem, Bábolna élére került. Nincs itt ellentmondás ? — A szövetkezetekkel kapcsolat­ban az én feladatom az volt, hogy a lehető legtisztességesebb szövetke­zeti törvényt próbáljuk megcsinálni, jogászok segítségével. Azt hiszem a képességeinkhez, lehetőségeinkhez mérten ennek megfeleltünk. A me­zőgazdaság elindulhat egy európai úton. Hogy miért lettem Bábolna el­ron, szippantós IFA áll. Ötletét megosztotta Vereb Lászlóval, aki azt helyeselte, s ennek alapján „be­cserkészték” a szippantókocsit. Ki­derült, hogy az általában őrizetlenül áll, sőt benne van az indítókulcs is. Ellopták s egy tázlári ismerősük ud­varán parkoltak vele. Az IFA sza­badpiaci értéke megközelítette a 900 ezer forintot. Addig parkoltak a szippantóval Tázláron, míg el nem készült a bó- csai üzemanyagtöltő állomás. Ek­kor, 1991 márciusában akcióba lép­tek: összesen három alkalommal ke­resték fel a kutat, feltörték és a tar­tályból egy-egy szállítmánynál 30- 40 hektoliter gázolajat loptak, ösz- szesen 90-120 hektót. A gázolaj ak­kori ára 33 forint volt literenként, így kiszámítható a kár: 297-396 ezer pontos időpont még nem tisztázó­dott. Egyelőre csak annyi biztos, hogy 1993. nyarán rendezzük meg a fesztivált. Kalocsa máris várja a szponzo­rokat a nemes cél támogatására, amelynek részleteiről -— az üzleti titokra tekintettel — egyelőre, töb­bet nem mondhatok. Zsiga Ferenc nöke? Mert a legnagyobb gazdaság mostMagyarországon,többmint 10 milliárdos vagyona van, és óriási be­folyása. Egy átalakuló időszakban mindén stabil pont felértékelődik. Vádak értek engem a szakcsoporto­kat illetőért, dé azlré# ilyen‘Stábli pont. Nem véletlen, hogy azt a bizo­nyos 13. paragrafust, amely szerint a szakcsoportot vételi jog illeti meg, a parlament 91 százalékkal szavazta meg. — Visszatérve a nagyüzemhez... — Bábolna igazi nagyüzem, de megvallom, én a legrosszabb tulaj­donosnak az államot tartom. Azért vállaltam el, mert ebben az átalaku­lási időszakban Bábolnának nagy szerepe lesz. De hosszú távon az álla­mi tulajdon leépítése a cél, ki kell ala­kítani egy olyan privatizációs formát az állami gazdaságok esetében, ame­lyik úgy működik, hogy a köréhez tartozó magánvállalkozók súlyát megnöveli, bérbe adja nekik a terme­lőberendezéseket, felhozza őket, hogy utána megvehessék a beruhá­zást. Bábolna meghatározó szerepet fog játszani egész Kelet-Európa me­zőgazdasági átalakításában. — Bábolna, a legnagyobbként, benne van abban a 14 kiválasztott­ban, amelyik hosszú távon állaVni be­folyás alatt marad. — Kincstári birtok lesz annyi­ban, hogy a j*énbankok, takar­mánykoncentrátumok, a vető­mag, a ló, egyebek, amelyek a kulcspozíciót jelentik, megmarad­nak, viszont minden mást, amit le­het, privatizálnak. V. T. forint. Egy ilyen lopás lebonyolítá­sában 1991. május 29-én részt vett Bődé Sámuel is, aki ekkor az IFA-t vezette, egészen a gázolajtelepig, sőt egy darabig visszafelé is. Pélinek és Verebnek azonban más is van a számláján a vádirat szerint: az elsőrendű vádlott egy riasztópisz­tolyt vásárolt, négy darab gáztöl­ténnyel együtt. Ezt megőrzésre átad­ta Vereb Lászlónak, akinél azokat a házkutatás során megtalálták. A szakértő szerint a pisztoly nem te­kinthető ugyan lőfegyvernek, de a gáztöltények lőszernek minősülnek, s ilyenek tartására sem Péli sem Ve­reb nem rendelkeztek engedél­lyel . . . Mindez csupán kiegészítése Ve­reb László arcképének. G.S. Pénzügyek Akasztón Az akasztói önkormányzat képvise- lő-testülete elfogadta a múlt évi zár­számadást. A beszámoló szerint a pénzügyi helyzet egész évben stabil, ki­egyensúlyozott hátteret biztosított a fejlesztésekhez és az intézmények mű­ködtetéséhez. Ezen a képviselő-testüle­ti ülésen választották meg a helyi érdekegyeztető fórum tagjait, melyben a helyi önkormányzatot Varga Béláné jegyző képviseli. Á részarány-tulajdonosok Túró Mi­hályt, a helyi szakszövetkezet dr. Féde- rer Ferencet delegálta. A kárpótlási igényt bejelentők Bogáromi Józsefet, Nagy Jánost, Németh Györgyöt, Szabó Pált és Varga Györgyöt választották a fórumba. Ä nem helyi lakók érdekelt képviselője Fecske Tamás, kiskőrösi la­kos. A képviselő-testületi ülésen arról is döntöttek, hogy közhasznú munkahe­lyek teremtésére a megyei munka­ügyi központ felhívásának megfelelően pályázatot nyújtanak be. Ennek kedvező elbírálása esetén három mun­kanélküli idei foglalkoztatására nyílna lehetőség a polgármesteri hivatalban. Zárt ülés a költségtérítésről Kiskunhalas önkormányzata mai nyilvános ülése előtt háromórás, zárt ülést is tervezett. A város polgárai kí­váncsian várják dr. Nagy Lajos szená­tor tájékoztatását az ülést követően, amelyet a helyi lapon keresztül meg is ígért egy héttel ezelőtt. Az önkormányzati bizottság elnöke a képviselői költségtérítésekről vezetett kimutatásokra utalva sejtetni engedte, hogy a bizottságokban végzett képvise­lői munkák és a költségtéritések között némi hiányosság mutatkozik. Vajon melyik oldalon? Szertartásjáték A Nagykőrösi és Dunamelléki Refor­mátus Hitoktató és Tanítóképző Főis­kola színjátszói március 12-én este hét órakor a Kecskeméti Képtárban mutat­ja be a Tiszaladányi Jeremiád című mű­sorát. A produkció alapját Dobozi Esz­ter Csak a napnyugtát níztük című do­kumentumkönyve, a Jeremiás siralmai, Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című verse képezi. A szertartásjáték drama­turgja és rendezője Debreczeni Tibor. Csak kérdezem... Kiből lesz vandál? ügy értem, mif éle indulatok gerjednek, amikor egy em­ber, mondjuk szétveri a buszmegállót, kettétöri a facsemetéket, vagy miszlik- be aprítja a sétány padját ? Valami indí­tás csak kell ehhez a pusztító nekifeszü- léshez! Egy barátom mesélte a napokban, hogy ö végre megértette a telefonbetyá­rok lelkivilágát. Egy utcai telefonké­szülék kibele zése pszichológiailag lehet indokolt is. TeleJonálni szeretett volna — ami Magyarországon még mindig egy nagy kaland — és amikor már a harmadik teljesen ép, csillogó, nyilvá­nos telefon nyelte el a pénzét anélkül, hogy megteremtette volna a kívánt kapcsolatot, elveszítette a nyugalmát. Pedig, aki ebben az országban telefo­nálni akar, annak csupán két dologra van szüksége: pénzre és higgadtságra. Ha a pénzt elveszi a telefon, akkor vele veszik a nyugalom is, és komoly esély van arra, hogy az amúgy normális em­berből telefonbetyár válik. Barátom például alig tudta megállni, hogy dühé­ben szét ne verje az egész berendezést. Európában egyébként csak az albán telefonviszonyok hasonlíthatók a ma­gyar állapotokhoz, ami miatt nem vé­letlenül horgadnak föl itt sűrűn rombo­ló indulatok. Telefon általában nincs, ám, ha van, akkor nem működik. Vajon két, vagy három nap alatt om- lana össze az Egyesült A Homok gazda­sága, ha olyan telefonrendszere lenne, mint nekünk ? Csak kérdezem ... I Iámon Zoltán V _________ J V ÉLEMÉNY A HALASI DÖNTÉS ELÉ: Jogot sért az előterjesztés , RUBINOS ÖTLET Alapítvány a jövő ruhaipari szakmunkásaiért KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK a szövetkezeti törvényről Melyek a tartós földhasználatban álló földek? MIKÉNT ALAKUL ÁT A MEZŐGAZDASÁG? A legrosszabb tulajdonosnak az államot tartom A DÖMSÖDI GYILKOS ARCKÉPÉHEZ Százhúsz hektoliter gázolajat lopott Alaposan felrázta az ország közvéleményét a dömsödi gyil­kosság. A tettest, a soltvadkerti Vereb Lászlót, a rendőrség elfogta. A mindössze 23 éves fiatalember beismerte, hogy ő lőtte agyon Kovács Gyulát, súlyosan megsebesítette a feleségét is. Lapunkban február 12-én jelent meg az a riport, amelyben a rendőrség illetékese a bűncselekményről, a tettes elfogásá­nak körülményeiről beszél és megemlíti azt is, hogy Véreb László hat éve „ismerős” a kiskunhalasi és a kiskőrösi nyomo­zók körében. Addig természetesen csöndben volt Véreb, amíg katonaidejét töltötte, de amikor leszerelt, ismét meggyűlt vele a rendőrök baja. Gázpalackot lopott társaival, fűtőolajjal üz­letelt. A dömsödi gyilkosság idején is vizsgálat folyt ellene ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom