Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-07 / 57. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. március 7., 3. oldal Népi kezdeményezés A Kunszentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezetben népi kez­deményezéssel aláírásgyűjtést indí­tottak. Az ok: az átmeneti törvény­ben megfogalmazottak szerint meghatározott védett, természeti területeket a Magyar Állam tulaj­donába és a természetvédelmi szer­vek kezelésébe kell adni. Bár a tör­vényben az is benne van, hogy a szövetkezet tulajdonából kikerülő földterület ellenében állami csere­területre — vagy pénzbeni kártala­nításra van szükség. Igenám, de például Kunszentmiklóson 1500 hektár szántó és 3100 hektár legelő tartozik a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz. Ez igen érzékenyen érinti az ottani szövetkezeti tagokat, il­letve azokat, akik kárpótlási igényt nyújtottak be. A szántó ugyanis a legjobb termőképességű és a városhoz legközelebb eső föl­deket jelenti. Igaz, van állami föld is a telepü­lés körzetében, mégis eddig a tele­pülésen mintegy kétezer ember írta alá azt a levelet, melyet az ország- gyűlés elnökének szeretnének majd átadni. Miután hasonló hely­zet e megyében — de az országban több helyen is — kialakult, úgy gondolják a kunszentmiklósiak, hogy sikerülhet a népi kezdemé­nyezéshez szükséges ötvenezer alá­írás összegyűjtése. G. E. A ZSEBPÉNZ IS JÁR Dupláját fizetik a szociális otthon lakói Több mint kétszerannyit fi­zetnek a jövőben az ellátásért a szociális otthonok lakói. Tavaly decemberben a kormány rende­letet hozott arról, hogy a térítési díj a jövőben a sajátjogú öregsé­gi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. Áz intézményfenntartó önkormányzatok azonban—az ellátás helyi színvonalának meg­felelően — felfelé és lefelé egy­aránt 50 százalékban eltérhet­nek. Kiskunmajsán a képviselő- testület a legutóbbi ülésén tűzte napirendre a díj megállapítását, s úgy döntött, hogy sem felfelé, sem lefelé nem térnek el a kor­mányrendeletben meghatáro­zott összegtől. Ennek megfelelő­en az időskorúak szociális ott­honában fizetendő térítési díj ezentúl havi 5200 forint, mivel a javaslat időpontjában ennyi (volt) a legkisebb saját jogú öregségi nyugdíj. A nyugdíjak emelkedése szerint várhatóan évente módosítják az összeget. A térítési díj eddig havi 2070 forint volt, látszólag tehát két és félszeresére emelkedett. A pénzt azonban nem mindig a gondo­zott fizeti — hisz Majsán például a 106-ból tizenkilencnek egyál­talán nincs jövedelme—, s a szo­ciális otthonok lakóit zsebpénz is megilleti. A jövedelemmel rendelkező gondozottnak mini­mum 1560 forint havi zsebpénz jár, s mivel Majsán az otthon la­kóinak nyugdíjátlaga 6520 fo­rint, a térítési díjra csak 4960 marad. Ennyit ki is kell fizetni, de többet nem. Akinek alacso­nyabb a nyugdija, természetesen kevesebbet fizet. A képviselő-testületben olyan javaslat is elhangzott, hogy na­gyobb összeget kellene megálla­pítani, mert a szociális otthonok lakói — hiszen szállást, ellátást és ruhát kapnak — gyakran na­gyobb összegű takarékbetétet halmoznak fel. (Kiskunmajsán a 106-ból 71-nek van összesen ötmillió forintja). S ez sokszor méltatlanul olyan örökösökre száll, akik az idősekkel évtizede­ken át egyáltalán nem törődtek. Bálái F. István EMELKEDIK AZ ÜGYEK SZÁMA Sok a munka a munkaügyi bíróságon A bíróságokon emelkedik a peres ügyek száma, ugyanakkor egyre kevesebb a szakbíró, akire az igazságtétel feladata hárul. Miért lenne kivétel ez alól a kecskeméti munkaügyi bíróság, amelynek hatásköre az egész me­gyére kiterjed? Milyen összetéte­lű a munkaügyi bírósághoz érke­ző ügyek száma, bírják-e lét­számmal, képesek-e viszonylag rövid idő alatt befejező döntést hozni. A képlet itt sem jobb, mint ál­talában. Ennek több oka van. Az egyik, hogy az elnökön kívül mindössze egy „besegítő” bíró működik' közre a munkaügyi pe­rekben, holott az engedélyezett létszám három. Sajnos, azonban nincs ember. A másik ok, hogy például amíg 1990-ben egész év­ben 821 ügy érkezett, ez a szám 1991-ben már meghaladta az 1200-at. Az idén hasonló ten­dencia érzékelhető: havi 110-120 érkezésre lehet számitani. A „munkaügyi per” címszó alatt természetesen nagyon sok­féle ügy található, pontosabban tizenhárom ügy kategória létezik. Közülük csupán néhányat emlí­tünk, mintegy érzékeltetésként: a munkaviszony megszüntetésével összefüggő perek, a munkabérrel és egyéb anyagi juttatásokkal kapcsolatos viták, a fegyelmi fe­lelősség, a dolgozó anyagi fele­lőssége, tsz-tagságból származó perek, a nyugdíjjal összefüggő jogviták, a társadalombiztosítási jogviszonyból eredő perlekedé­sek stb. Az elmondottak közül is kiemelkedően megszaporodott a munkaviszony megszüntetésével összefüggő ügyek száma. Ez 1990-ben mindössze 99 volt a megyében, de tavaly már 218-ra emelkedett a számuk. Hasonlóan „ugrott” a munkabérrel és egyéb anyagi juttatásokkal kapcsolatos viták száma: 1990-ben 69, tavaly pedig már 161 volt a munkaügyi bíróságon. Még egy adat: a vég- kielégítéssel összefüggésben 1991-ben több mint száz megke­resés érkezett a bírósághoz. Nem ilyen látváilyos, de mégis emelkedik a nyugdíjügyek szá­ma. Ez a két év vonatkozásában 211, illetve tavaly 254, s közöt­tük is elsősorban a rokkantság­gal nyugdíjba menők dominál­nak. A munkaügyi bíróság elnöké­nek elmondása szerint az ügyek befejezésének időtartama általá­ban három hónap, de van amelyben harminc nap alatt si­került döntést hozni. Ez függ az ügy természetétől (bonyolultsá­gától), az előkészítettségtől is. Az újonnan alakult gazdálkodó- szervezetek, sajnos, gyakran nin­csenek tisztában a munkáltatói jogokkal és kötelességekkel és már ebből is perek keletkezhet­nek. Ilyen például, ha a dolgozó­nak a táppénzes állomány ideje alatt felmondanak, noha erre törvényi tilalom van. Előfordul, hogy a beperelt munkáltató (képviselője) nem jön el a tár­gyalásra, az iratokat nem küldi meg vagy ha igen, gyakran hiá­nyosan. Az is hátráltató tényező, ha a munkavállaló beadványa hiányos — és ez gyakori eset. Mi lenne a megoldás? Ha min­denki, mindenhol maximálisan betartaná a jogszabályi előíráso­kat. Sajnos, úgy látszik, ettől még messze vagyunk és a jogá­szoknak még sokáig lesz munká­juk. Gál Sándor KERDESEK ES VÁLASZOK a szövetkezeti törvényről Kit illet meg a szövetkezet földjé­re vételi jog? A szövetkezet földjére — a he­lyileg kialakult áron — vételi jog illeti meg: — a szövetkezeti szakcsoport tagját, a legalább öt éve használa­tában álló földre, — a haszonbérlőt, ugyancsak a legalább öt éve használatában álló földre, — a szövetkezet volt tagját, a megváltott földjére, ha azt a meg­váltás óta megszakítás nélkül hasz­nálja. Á vételi jog keletkezésének és gyakorlásának is előfeltétele, hogy a jogosultak a földre vonatkozó tulajdonszerzési szándékukat a szövetkezet felhívásától számított 30 napon belül bejelentsék. Ahhoz tehát, hogy a mezőgazdasági szö­vetkezet a földalapképzésbe (a földkijelölésbe) bevonható földek koréról tiszta képet alkothasson, az említett jogosultak qészére a fel­hívás kiadása halaszthatatlan fel­adatot jelent. Jellemzője a törvényben megha­tározott jogosulti körnek, hogy a közös használatban lévő földek közül meghatározott földeken bir­tokban vannak. Az első két jogo­sult lényegében haszonbérlőként van birtokban. Vételi jog biztosítá­sa részükre elsősorban az általuk rendszerint eszközölt beruházá­sokra figyelemmel indokolt. A ha­szonbérelt föld tulajdonához a he­lyileg kialakult forgalmi érték megfizetése ellenében juthatnak hozzá. A vételárat — a szövetke­zettel kötött megállapodás alapján — a szövetkezet részére fizetik meg. Különösen szakszövetkezetek esetében gyakori, hogy a szövetke­zet volt tagja a tőle megváltott ere­deti földön továbbra is birtokban maradt, azon gazdálkodott. A tör­vény a méltánytalan helyzet kiala­kulásának elkerülése céljából teszi lehetővé számára a vételi jog gya­korlását ugyanolyan feltételek mel­lett, mint a haszonbérlők esetében. Á haszonbérlők és a megváltott föld tulajdonosainak tulajdonjo­gát önálló ingatlanra, saját hely­rajzi számmal ellátott földrészletre kell visszaállítani. A föld kimérésé­vel kapcsolatos esetleges költségek a vételi jog jogosultját terhelik. Vezetőváltás a halasi OTP-fiók élén Az utóbbi hetekben, napokban a szokásosnál többször foglalkoz­tunk lapunk első oldalán a halasi OTP-fiokkal. Mint arról értesül­tünk, most vezetőváltás készül az intézet élén. Gaborják Józseftől, az OTP me­gyei igazgatójától kaptuk a tájékoz­tatást, miszerint Tordai Zsolt fiók­vezető és helyettese, Erdélyi Rózsa, felbontják munkaviszonyukat a pénzintézettel való közös megegye­zéssel, s március 16-ától új fiókveze­tő kerül a halasi OTP élére. —^ Igazgató úr, korábban pályá­zatot hirdettek erre az állásra. — Valóban, most azonban min­denképpen belső megoldást vá­lasztunk. Elsősorban szakképzett, az OTP belső előírásait, ügyvitelét jól ismerő, tapasztalt munkatársra van szükségünk, aki határozott egyéniségével reményeink szerint egyszer es mindenkorra megoldja a Halassal kapcsolatos problémá­inkat. — Megtudhatnánk a nevét? — Most semmiképpen nem ak­tuális, hogy nevet említsek. A ké­sőbbiek során szívesen adok tájé­koztatást lapjuknak. ELSŐSORBAN A NÉMET NEMZETISÉGNEK AD ELÉGTÉTELT Mit kell tudni a kettes kárpótlásról? Sok a megvála­szolatlan kérdés az úgynevezett 2. számú, tehát a nemzetiségek és a zsidóság kárpót­lását szabályozó törvény előkészí­tését illetően. A napokban a ne­mesnádudvari fa­lugyűlésen erről tartott átfogó előadást Szauter Rudolf ország- gyűlési képviselő, az MDF-frakció kárpótlásitéma felelőse. Ez a kár­pótlás 1939. má­• Hartai, festett sváb bútorok 1875-ből. (PN-archív) jus 1. és az 1949. június 8. előtt keletke­zett sérelmeket hivatott, legalább rész­ben, kiegyenlíteni. Összegét tekintve, bármily nagy ingatlanról, például gyár­ról vagy földről legyen is szó, legfeljebb 5 millió forintig terjedhetne. Amint Szauter Rudolf bevezetőül el­mondta, gyakran hangzik fel a vád,- hogy „a svábokat megint kihagyják". Erről szó sincs, hiszen akik ezt hangoz­tatják, elfelejtkeznek a nyilvánvaló tényről, hogy Magyarországon még egyetlen kárpótlás sem történt ez ideig. Ismert, hogy a háború idején — a ma­gyar kormánnyal történt megegyezés szerint — a németajkú lakosságot a német hadsereg soraiba hívták be. En­nek hátrányos következményei alól mentesíteni, tekintettel arra, hogy ön­kéntességről szó sem volt, az Alkot­mánybírósághoz nyújtottak be kérést. Kedvező döntés esetén a kárpótlás a Waffen—SS-be bekényszerített rétegét is megilleti majd. Kiket érint a 2-es kárpótlás? Érinti mindazokat az állampolgáro­kat, akik ma Magyarországon élnek, és vagyonuktól például német származá­suk miatt lettek megfosztva. Kárpót­lást kapnak a régi NDK területére, a szovjet zónába kitelepítettek is. Vita folyik még, hogy ugyanezt kapják-e a régi NSZK-ba kitelepítettek, akik ott már kaptak egy bizonyos segélyt. (El­döntendő, hogy ez felfogható-e kárpót­lásként.) Nem áll-e elő az az igazságta­lan körülmény, hogy aki itt maradt az egyszer, akit kitelepítettek, az kétszer kap kárpótlást. Nem jelent hátrányt a kárpótlás szempontjából, hogy valaki egyszerűen tagja volt a Volksbundnak — ismert, hogy ez eredetileg kulturális egyesület­ként indult —, vagy a német hadsereg­ben szolgált. A rövidesen felülvizsgá­landó törvény ezeket a személyeket je­VALASZ CIKKÜNKRE Nem egyedi sajátosság A Petőfi Népe 1992. február 27-én megjelent számában egy cikk jelent meg, Rossz a világ címmel. A riport egy apá­ról szólt, akinek a magatartása a falu lakóiban is mély felháborodást keltett. Az újságcikk ezen helyzetet feltáró része tárgyilagosan, a valóságnak megfelelő­en mutatja be ezt a valóban elviselhetet­len állapotot, amit egyébként az orvosi és rendőri jelentés is alátámaszt. Kifogásunk és mély felháborodásunk a tényfeltáró cikk bevezetőjét jelentő, a csornapusztai közállapotokra vonatko­zó rész miatt van. Konkrét tényekkel szeretnénk tájé­koztatni arról,-hogy a „vaksi" települé­sen már 1962 óta közvilágítás van. A faluban a lakosságnak mindössze 12 százaléka idősebb 70 évnél. Ez az arány pedig, a népesség összetételére vo­natkozóan, sokkal kedvezőbb a környe­ző településekhez viszonyítva. Továbbá a falu korcs kutyáira utaló, csupán alap­talan hangulatkeltést célzó megállapítá­sai pedig az összes magyar kistelepülésre vonatkozóan kijelenthetők. Visszauta­sítjuk azt az újságírói eljárást, amellyel a valóban rossz közúti állapotokat a falu mintegy egyedi sajátosságaként tünteti fel. Nem hinnénk, hogy az objek­tív tájékoztatás megengedné az ilyenfaj­ta újságírói fogásokat, lehetővé téve a pontatlan, féligazságokon nyugvó kije­lentéseket. Végezetül közöljük a T. főszerkesztő úrral, hogy a fent említett okok miatt nem tudjuk elfogadni a falunkról írt cikk tárgyszerűségét és hitelességét, s ezért követeljük a mihamarabbi helyre- igazítást. ' 23 aláírás A polgármester igazolása Csornapuszta lakóinak felháborodá­sa jogos. Önkormányzatunk igen ke­mény erőfeszítésekkel igyekszik az ép­pen hátrányos helyzetben levő lakók életvitelét javítani. így az elmúlt évben mintegy 300 ezer forint értékben utat építettünk, jelenleg folyamatban van a központivíz-hálózat kiépítése, telefonhálózat biztosítása. A településen bolt, italbolt, PB-gáz- cseretelep, orvosi szoba, klubhelyiség áll rendelkezésre a lakosság részére. Nem hinnénk, hogy az az egy ház, mely már évek óta gazdátlan, hogy sza­bad lenne abból általánosítást levonni. • Guzsván László (Öregcsertő) ********************************************** MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! Kecelen a Lakáskultúrában, a bajai úton, selyemvirág kis- és nagykereskedés • csokrok, szálas virágok, zöld és virágos futók, • kerámiák, dekoratív képek, szines kosarak. Óriási választék reális árakon. Minden kedves vásárlónk megtisztelő érdeklődését szeretettel várjuk! Nyitva: kedd—péntek 8—18-ig, szombat: 8—12-ig. 06956 *****************************,|C**£*4,,|C,|C,|C,|I£*****I|C lenleg háborús bűnösként kezeli. A jö­vőben e meghatározás alól mentesül­nek, akik csak katonák voltak vagy netán a művelődési egyesület tánccso­portjának voltak tagjai. Elvesztették az állampolgárságot A kárpótlással kapcsolatban felme­rül még egy sajátságos jogi kérdés. Akiktől elvették a vagyont, magyar ál-, lampolgárok voltak, de a kitelepítés során amikor átlépték a határt —, állampolgárságukat elvesztették. Ezt a problémát is humánusan rendezi majd a törvény. Miért 1949. június 8. a határnap? Rákosi Mátyás ezen a napon vette át a hatalmat. Ezután indult meg a szö­vetkezetesítés, a támadás a kisemberek tulajdona ellen. Ettől kezdve a helyzet tulajdonképpen világossá, áttekinthe­tővé vált. Bonyolultabb a kép az ezt megelőző időszakban. Itt fosztották meg a zsidó­ságot is a vagyonától, itt vették el a gyárakat, üzemeket, de a legnagyobb számban a németséget érte a hátrány. A 2. számú kárpótlás azonban nem csak az igazságosság elve miatt fontos. Hangsúlyozni kell, hogy kárpótlás, és nem reprivatizáció történik. Tehát pél­dául a Weiss Manfred örökösök nem kapják vissza ugyanazt a gyárat, a föld- birtokosok a régi földjüket. A törvény végrehajtása után viszont nyugodtan megjelenhet a külföldi tőke. Nem kell attól tartani, hogy például öt vagy tíz év múlva jelentkezik egy addig ismeret­len ausztráliai örökös, és visszakéri a már régen magánérdekeltségű ingat­lant. Gál Zoltán Gyors- és gépíróverseny A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségének kecskeméti helyi csoportja április 11-én megyei gyorsíró- és gépíróversenyt rendez, majd sor kerül a baráti találkozóra is. A nevezéseket március 25-éig kell el­juttatni a Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolába, dr. Saskői Ernő- né nevére. A minél sikeresebb felké­szülés érdekében a szakközépiskolá­ban minden csütörtökön 17 órától ingyenes gyakorlóórát tartanak. Hunyadi-hét A kecskeméti Hunyadi János Általános Iskola március 9—13. között Hunyadi-hetet rendez. Az első napon 7-től 12 óráig nyílt nap lesz, délután tiszteletfutás, majd koszorúzás és bolhapiac a prog­ram. Kedden műhelymunkákon vesznek részt a gyerekek, s meg­nyitják a fafaragók kiállítását. A harmadik napon számos ver­senyre kerül sor. Március 12-én pedig a „nagyok” ünnepélyes kere­tek között veszik át a személyi iga­zolványokat. Ezután sportdöntők következnek: tanár—diák kosár­labda- és focimérkőzések. A mó­kás ki mit tud 14 órakor kezdődik. A zárónapon megemlékeznek március 15-ére, majd a Petőfi Sán­dor és a Mátyás király iskola be­mutatkozása után sor kerül a szü- lők-nevelők találkozójára. Polgármester-iskola A megye polgármesterei és jegy­zői március 9-étől — három napon át Siófokon lesznek, ahol szá­mos aktuális előadáson és fóru­mon vesznek részt. A megyei ön- kormányzat szervezésében sorra kerülő találkozó jó alkalom az in­formációcserére is. Gyermekek a környezetért A Föld Napja nemzetközi, vi­lágméretű emlékezés. Arra figyel­meztet, hogy az emberi környezet veszélyben van, így veszélyben va­gyunk magunk is. A kecskeméti Kodály-iskola felhivással fordul azokhoz a gyerekekhez, akiket ag­gaszt környezetük állapota, elkese­rít a növekvő szeméthegyek, pusz­tuló erdők látványa, akik még so­káig szeretnék élvezni a természet­ben való felfedezés, a megismerés, a szemlélődés csendes örömét. Ha ti is hasonlóképpen gondolkodtok, kérjük, küldjétek egy — a témához kapcsolódó — képeslapot április 5-eig a következő címre: Kodály- iskola 6000 Kecskemét, Szabadság tér 7. A képeslap hátuljára írjátok rá neveteket, iskolátok nevét és cí­mét, valamint azt, hányadik osz­tályba jártok! Azt is írjátok meg, ha rajtatok múlna, mi lenne az a legfontosabb teendő, amit környe­zetünk megóvása, javítása érdeké­ben legelőször tennétek! Azt sze­retnénk, ha minél többen tollat ra­gadnátok, ezzel is kifejezve a gye­rekek aggodalmát Földünkért. A képeslapokból kiállítást ren­dezünk, a beküldők között pedig április 22-én, a Föld Napján, jutal­makat sorsolunk ki! A SEBEK GYÓGYULNAK Intézet vár az ikrekre A kalocsai kórházban ápolják azt az ikerpárt, akiket apjuk, a csornapusztai juhász, Tamás Béla brutálisan bántal­mazott. A két kislány, Anita és Me­linda, a folyamatos orvosi ellátás ha­tására lassan felgyógyul a sérülések­ből. Mint olvasóink is bizonyára em­lékeznek híradásunkra, a férfi előbb élettársát verte meg, majd amikor az asszony elmenekült a lakásból, a ki­csiket bántalmazta, mert sírásukkal idegesítették. Időközben előkerültek a családi drá­ma szereplői, sőt a szülők meglátogat­ták a kislányaikat a kórházban. Mind­ez mit sem változtat azon, hogy velük szemben a kalocsai rendőrkapitányság kiskorú veszélyeztetése bűntett miatt folytatja az eljárást. A kicsiket pedig, ha a gyógykezelésük befejeződik, inté­zetben helyezik el. • Ebből a házból otthont is alakíthattak volna a szülők. (Fotó: Greksa István)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom