Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám

8. oldal, 1992. március 5. PETŐFI NÉPE A többség Magyarországot támogatta Alig néhány órával a ferihegyi landolás után beszélgetünk Baráth Etelével, az Expo kormánybiztosá­val. A Kossuth Lajos téri irodában most igazán nagy a felfordulás: az apparátus lázban van. Véget ért az előkészületek szakasza. — Mi is történt Párizsban? — kérdem a kormánybiztost. — A szavazás már csak pont volt a mondat végén. Hosszú hetek óta dolgoztunk a tagországok meggyőzésén. Sorra látogattuk Belgiumot, Dániát, Svédországot, Finnországot. Többször jártam Párizsban, felkerestem Peru, Tu­nisz és a többiek ottani nagykövet­ségeit, igyekeztem minden orszá­got megnyerni a magyar jelentke­zés támogatására. Tudni kell, hogy az egyes nemzeti delegációk általá­ban kéttagúak: egyikük az adott írszág párizsi nagykövetségének valamelyik vezető munkatársa . .. Már a közgyűlés előtt érezhető volt, hogy a többség mellettünk áll, s erre engedett következtetni a végrehajtó bizottság előző heti döntése is. — Eredetileg a tagországoknak nyílt szavazással kellett volna dön­teniük, végül mégis a titkos szava­zás mellett foglaltak állást. Volt en­nek valami jelentősége? — A vitában mind a tizenhá­rom hozzászóló mellettünk állt ki, és úgy nézett ki, hogy akár közfel­kiáltással is szavazhattak volna, de az elnök mégis a titkos szavazás mellett döntött. Végül nem volt ennek különösebb jelentősége, hi­szen a 33 szavazó közül 27 mellet­tünk voksolt, 5 ellenünk szavazott, egy pedig érvénytelen volt, mert az illető a cédulára felírta országa ne­vét is. — Ezek szerint nem működött az „ellen-lobby”? — Nem. Pedig két ország — Kanada és Portugália — ugrásra készen várta a lehetőséget., hogy a helyünkre léphessen. — Kik szavaztak ellenünk? — Ez nem derült ki, a. szavazás titkossága ezt nem engedi meg. Én azonban arra gondolo^., hogy az előbbi két ország mellett az Egye­sült Államok lehetett az egyik, mert az USA-küldött kijelentette, hogy országa ezentúl nem óhajt egyetle# világkiállításon sem pavi­lont építeni, amerikai résztvevő csak abban az esetben lesz, ha va­lamelyik USA-tagállam vagy vala­melyik multinacionális vállalat kí­ván részt venni az Expón. Az orosz küldöttnek pedig — tudtommal — nem volt felhatalmazása sem az igenre, sem a nemre. — Összesen harminchármán szavaztak, a közgyűlésnek pedig 48 tagja van. A többiek? — Hatan „igazoltan” hiányoz­tak, három ország küldöttsége — bár részt vehetett a vitában — nem adhatta le a szavazatát, mert nem fizették még be a tagdíjukat. — A hazai viták híre bizonyára eljutott a többi országhoz is. Nem tértek ki erre a hozzászólók? — Hála istennek, nem. A leg­több hozzászóló a japán, a belorusz és a többi is — mon­dandójában túllépett az Expo- rendezés napi problémáin és a magyar gazdaság eredményeit dicsérte, s kifejtette, hogy orszá­gunkat alkalmasnak tartja egy ekkora rendezvény házigazdájá­nak. — A döntés egyben kikötötte, • Baráth Etele kormánybiztos. hogy a BIE-t a előkészületek so­rán egy közgyűlési szakértő kép­viselje Budapesten. Miért van er­re szükség? Még decemberben kértük, hogy a BIE adjon az előkészítő bizottság mellé egy olyan szakér­tőt, akinek már gyakorlata van a világkiállítások szervezésében, mert arra gondoltunk, hogy a segítség csak a javunkra válhat. Most a dolog annyiban módo­sult, hogy a BIE nem javasol, hanem kinevez majd valakit. Ez nemcsak a budapesti Expo eseté­ben lesz így, hanem mostantól kezdve valamennyi világkiállítás kap egy közgyűlési szakértőt. A hatásköre? Segíteni, támogat­ni, ellenőrizni. — A következő feladat? — Eddig azért harcoltunk, hogy megkapjuk a jogot, most egy még nehezebb szakasz kö­vetkezik — a megvalósításé. A következő lépés a kormányé. Fel kell állítani a világkiállítási tanácsot, ki kell nevezni azokat a tisztségviselőket, akik a mun­kát irányítani fogják. Ferenczy Europress A LEHETŐSÉGGEL HELYBEN KELL ÉLNI! Expo Budapesten kívül A koccintás csak egy pillanatnyi ünneplést jelentett, az Expo-fórum résztvevői egymást és mindazokat köszöntötték, akik rendkívül nagy munkát végeztek, hogy az 1996-os világkiállítás jogát Budapest, s ezen keresztül Magyarország megkapja. Az itthoni hosszú, politikai vitáktól kísért folyamat után, amelynek vé­gén a parlament igent mondott az Expóra, két és fél hónap állt a szer­vezők rendelkezésére, hogy meg­győzzék a Kiállítások Nemzetközi Irodájának, a BIE-nek tagjait: Bu­dapest, Magyarország képes egye­dül megrendezni az Expót. Kádár Béla külgazdasági minisz­ter kiemelte, hogy a későbbi siker egyik záloga lehet az a hit, amellyel az ország bele mert vágni ebbe a nagyszabású, nem kockázatmentes, mégis sokat ígérő vállalkozásba. Az ünnepi szavak után a helyszí- nen elsősorban a vidék lehetőségei­ről érdeklődtünk a szervezőktől, s közben hallottuk, hogy dr. Berzse­nyi László, a Szőlő-bor Termékta­nács elnökségének tagjaként arról szólt, hogy 200 ezer gyümölcs- és szőlőtermelő kész részvényvásár­lással támogatni az Expót, forrást teremtve az agrárágazat bemutató­jának. Bánffy György színművész, képviselő ki jelentette: a vadászok is ugrásra készen állnak, már a nem­zetközi szervezetükkel is tárgyal­tak. S megemlitette még a békéstar- hosi régi Kodály-centrum újbóli ki­alakítását, ami a kiállításhoz kap­csolódna. Baráth Etele kormánybiztos a vi­dék közvetett és közvetlen bekap­csolódásáról beszélt. Az idegenfor­galom és a hozzá kapcsolódó egyéb szolgáltatások, kereskedelmi lehe­tőségek mellett közvetlenül — mi­kor a turista az adott térségbe uta­zik —, de a budapesti fejlesztésben való közreműködés révén áttétele­sen is részesedhet a vidék. A tervek szerint a létesítmények elemeinek 80-90 százalékát a fővároson kívül hozzák létre, s 1 forint idegenfor­galmi fogyasztásnak a kisugárzó hatása 2,5-3-szoros. A turisták 60- 65 százaléka vidéken, 80-100 kilo­méteres körzetben lakik majd. Erre kell felkészülniük a térségeknek programjaikkal, s Bács-Kiskun me­gye, Kecskemét és környéke már jelentkezett önálló javaslatokkal. A szervezők rövidesen létrehozzák az országban az információs irodák hálózatát, amelyek szervezik a helyi tevékenységet, és naprakész kap­csolatban állnak a fővárossal. Rö­videsen pedig a tévé teletext rend- ■ / •ven keresztül továbbítják min­denki számára az információkat, a versenyeztetéssel, lehetőségekkel kapcsolatos tudnivalókat. Palotás János, a VOSZ elnöke nem aggódik a vidéken élő vállalko­zók lehetőségei miatt. Ha akarnák, se lehetne olyan Expót rendezni, amelynek hatóköre ne terjedne a centrumon túl több száz kilométer­re. Ezt felismerték a környező orszá­gokban is, azért voltak ők a leg­erősebb támogatók a BIE-ben. A vállalkozónak csak rá kell kap­csolódni a kiépülő infrastruktúrára, s elérni, hogy a 10 ezer kilométerről ide utazó üzletember—aki nem csu­pán 80 hektáros területre kíváncsi —megtegye még azt a 100-200 kilo­métert a fővárostól. Hogy érdemes, arról a helyi önkormányzatnak, vál­lalkozónak, gazdasági szervezetek­nek kell meggyőzniük őket. S ehhez maguknak is keresni kell az infor­mációt, igénybe venni a biztosan szerveződő állami és nem állami központokat, hogy tudjanak az ese­ményekről, tenderekről, beruházási lehetőségekről. Budapest nem fog 20 millió embernek építeni szállo­dát, aki pedig vidéken lakik, annak megmutathatják a gyógyforrást is. Az élelmezéshez — egy példa — a sajtot majd nem 30 kilométeres kör­zetből, hanem 100 kilométerről szál­lítják. De az ottani ellátást a követ­kező 100 kilométeres körzetből kell megoldani. Tehát így áttételesen az is bekapcsolódik, aki nem közvetle­nül az Éxpóra szállít. AZ EXPO: LELKI GYAKORLAT A VILÁGNAK Mindenki szurkolt Az Európai Szállodaigazgatók Szövetsége Magyarországon tar­totta XIX. közgyűlését. A szövet­ség elnöke, Jean Burca, a monte- carlói Hotel de La Paris igazgatója — aki a párizsi világkiállítási iroda konzultánsa is — interjút adott la­punk munkatársának. — Féljünk-e az Expótól? — a többi között erről faggattuk az el­nököt. — Mint a világkiállítások irodá­jának konzultánsa, régóta figyelem az önök országában zajló gyors átalakulást, amely nemcsak tavaly vagy közvetlenül azelőtt kezdő­dött, hanem már évtizeddel eze­lőtt. És most mondhatjuk: az 1995-ös Expo vállalásával a ma­gyar közhelyszótárból ki kell tö­rölni azt a frázist, hogy „útortffiu- rópába...” Önök megérkeztek! — Biztosan azt is tudja, hgy a vidék és a főváros, a pártok, a leg­különbözőbb politikai szervezetek már évek óta vitatkoznak: szabad-e nekünk az Expo gondolatával fog­lalkozni. Szegény ország vagyunk, az emberek millióinak hosszú éve­kig kell még fizetnie a gulyáskom­munizmus számláit... — A párizsi világkiállítási iroda munkatársai, választott tisztségvi­selők és alkalmazottak, menedzse­rek és tudósok természetesen min­denről értesültek, ami önöknél tör­tént a döntés-előkészítés idején. El­mondhatom: szinte mindenki ma­guknak szurkolt. Ha voltak is ke­ményebb nyilatkozataink, higgye el, nem volt valódi erő, aki másnak akarta volna felkínálni ezt a hatal­mas lehetőséget. Biztos vagyok benne, a magyar virtus, a bátor­ság, hogy még a kommunizmus idején megszületett az ajánlatuk, szimpatikussá tette e tervet a világ előtt. Budapest ismét a térség, Kö- zép-Kelet-Éurópa fővárosa lesz. Amikorra pedig majd lezárul a hat hónapos világfesztivál, a közép­korban vagy a századelőn meg­szerzett régi dicsőség övezi a Kár­pát-medence népét. Dávid — aki hitt és nyert. . . — Nem kívánok ünneprontó len­ni, de éppen az európai szállodame­nedzserek konferenciáján hallottam a panaszt a recesszióról, a világgaz­daság gondjairól... Pangás idején a gazdagok sem mernek befektetni, fejleszteni... — Uram, amit a körünkben hallott, az nem más, mint amikor • Jean Burca: végre egy megérde­melt, komoly feladat Magyaror­szágnak. az elkényeztetett vendég azért ír a panaszkönyvbe, mert hiányzik az avokádó a gyümölcstálról. Termé­szetes, hogy vannak évek, amikor valamivel nehezebb. Kevesebben utaznak, több a fölöslegesen, fűtött hotelszoba. Szerencsére az időben megvívott iraki háború hamar rá­ébresztette a világ nagytőkéseit, hogy baj van. A sivatagi vihart na­pok alatt le lehetett csendesíteni, de nem halogatható tovább egy komoly szembenézés a gazdasági válsággal. Kiderült: a nagy ellen­ség, a Szovjetunió, nem volt egyéb egy kitalált rémnél. Most itt va­gyunk nagyobb ellenségek nélkül. Meg kell próbálnunk megélni, mindannyiunknak: jól és béké­ben ... Talán nem kell különöseb­ben hangsúlyoznom, hogy a buda­pesti Expo lesz az első olyan talál­kozás, amikor az emberiség a há­borúk több évezredes korszaka után, a békés együttélés és fejlő­dés lehetőségét keresve találkoz­hat. Úgy is mondhatnám: a bu­dapesti világkiállítás az emberi­ség nagy lelki gyakorlata lehet. Önöknek pedig végre egy megér­demelt, komoly feladat, nagy le­hetőség .. . Farkas P. József ÜZEMORVOSBÓL FOGLALKOZAS- EGÉSZSÉGÜGYI ORVOS Még nem tudni, ki adja a fizetésüket Mi lesz az üzemorvosi rendelők sorsa? A vállalatok egy része tönk­rement vagy kisebb egységekre szakadt, nem akarják és sok eset­ben nem is tudják fenntartani a rendelőket. Egyébként is az új elv: aki beteg, menjen a körzeti vagy a háziorvoshoz. A gazdasági hátterű gondokhoz csatlakozik egy rpásik, szintén az üzemegészségügyet érin­tő javaslat: egyértelműen határoz­zák meg a szolgálat feladatát, amely ezentúl foglalkozás­egészségügy néven működik to­vább. A Népjóléti Minisztériumban dr. Slezák Zita osztályvezető­helyettes, aki korábban csepeli üzemorvosként dolgozott, nyilat­kozik, mert ő foglalkozik ezzel a betegeket, orvosokat egyaránt érintő kérdéskörrel. — Három évvel ezelőtt csatla­koztunk a genfi székhelyű Nem­zetközi Munkaügyi Hivatal egyezményéhez, s ebből követke­zően az állam vállalja, hogy a hazai feltételeknek és gyakorlat­nak megfelelő nemzeti politikát alkalmaz az üzemegészségügyi szolgálatra vonatkozóan, és azt időszakonként felülvizsgálja. Ez az egyezmény kiköti azt is, hogy időről időre egyeztessék az állás­pontokat mind a munkáltatók­kal, mind az érdekképviseletek­kel. Ennek szellemében tehát szó sincs megszüntetésről, sokkal in­kább arról, hogy — amint az új néy is sugallja — a foglalkozás­egészségügyi szolgálat valóban azzal foglalkozzon, amiért létre­hozták. Vagyis: ne vállalja át az alapellátást, és főleg ne csak táp­pénzügyekkel bíbelődjön. Ehe­lyett végezze el az alkalmassági vizsgálatokat, derítse fel az egészségre káros munkahelyeket, és főleg tegyen meg mindent a zaj-, a vibrációs- és a fertőzésve­szély felszámolása érdekében. — Mi történik, ha a munkáltató pénzhiányra hivatkozva föl akarja számolni az üzemegészségügyi szolgálatot? — Reméljük, hogy erre sehol sem kerül sor. A társadalombizto­sítás idei költségvetésében szerepel az üzemorvosok bérének finanszí­rozása. A jövőben pedig a vállala­tokat is érdekeltté lehet tenni az­zal, hogy a foglalkozás-egészség­ügyre fordított költségeket az adó­alapjukból leírhatják. Lehet vállal­kozni is, több kisebb üzem közö­sen foglalkoztathat egy-egy üzem­orvost. A szakmai szakszervezetek például máris érdeklődnek, és igenis ragaszkodnak a foglalko­zás-egészségügyi szolgálathoz. — Hogyan fogadják az orvosok a tervezett változtatásokat? — A fogadtatás vegyes, sokan megértik, mások elutasítják. Kép­zésükről, továbbképzésükről és a foglalkozás-egészségügyi hálózat szakmai irányításáról és ellenőrzé­séről a tiszti főorvosi szolgálat gondoskodik majd. Jelenleg a leg­nagyobb probléma: jövőre ki fizeti majd a szolgálat dolgozóit? Az egészségügy átszervezésének má­sodik lépcsőjében, várhatóan a jö­vő esztendőben, válik időszerűvé a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működési feltételeinek megterem­tése. (szabó) PÁRTOK, ÉRDEKKÉPVISELETEK, SZAKMAI SZÖVETSÉGEK NE REMÉNYKEDJENEK ... Milyen társadalmi szervezetek számíthatnak költségvetési támogatásra ? Ahogy az Országgyűlés plénu­mán Szabad György bejelentette: Csépe Béla, a kereszténydemokra­ta képviselő lett a közelmúltban megalakult „Társadalmi szerveze­tek költségvetési támogatását ko­ordináló bizottság” elnöke. — Mi a feladata és funkciója ennek a testületnek? — kérdeztük az újdonsült elnöktől, aki elmond­ta, hogy a költségvetési törvény a társadalmi szervezetek támogatá­sára 420 millió forintos pénzalapot biztosított — ennek felosztása vár a 14 tagú bizottságra. A konkrét javaslatokat április 30-áig kell megfogalmazniuk, azt követően pedig szeptember végéig kidolgoz­zák és a parlament elé terjesztik az elosztást szabályozó törvényjavas­latot. — A támogatásra most meghir­detett pályázattal a közösségi tevé­kenységet szolgáló, országos és re­gionális hatókörrel működő szer­vezetek munkáját kívánjuk segíte­ni — mondja az elnök. A felhívás­ra a társadalmi szervezetek márci­us 14-éig jelentkezhetnek. — A pályázók közül a bizottság előnyben részesíti a szociális, reha­bilitációs, prevenciós és egészség­megőrzési, az ifjúsági és gyerme­kérdekeket képviselő, valamint a természet- és környezetvédelmi szervezeteket. — Már most szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy poli­tikai pártok, munkavállalói, ér­dekképviseleti szervezetek és szak­mai szövetségek, nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, hobbi jelle­gű egyesületek, azok a társadalmi szervezetek, amelyek valamilyen költségvetési forrásból támogatást kapnak — ne jelentkezzenek, ne­kik az alapból nem tudunk támo­gatást nyújtani. — Az előzetes becslések szerint egyébként az okkal-joggal pályá­zók száma várhatóan 800-1000 kö­rül mozog majd, s mivel rövid a pénzügyi takaró, nagyon meg kell néznünk minden forint helyét. . . — ella FEB PB-gázos kocsikhoz speciális töltőállomások Mint hétfői lapszámunkban gyorshírben közöltük, rövidesen zöld utat kapnak a PB-gázos gép­kocsik. Azonban a gyors elterje­désnek akadályai vannak. Minderről Bakay Árpád, az Ipa­ri és Kereskedelmi Minisztérium államtitkár-helyettese a követke­zőket mondta a napokban, az MTI-nek adott nyilatkozatában: Még mindig nem adottak a mű­szaki feltételek, az alumínium pa­lack balesetveszélyes és nincsenek alkalmas töltőállomások sem. Azonban mind a közlekedési, mind az ipari tárcánál máris meg­kezdték a műszaki feltételek kidol­gozását. Várhatóan acélpalackok használatára kötelezik az üzemel­tetőket. A PB-gáz nehezebb a levegőnél, ezért mélyedésben összegyűlik, s robbanásveszélyes, tehát erre fi­gyelemmel kell megépíteni a töltő- állomást. A viszonylag magas költségeket mégis érdemes vállalni, mert a PB-gáz egyrészt nem szény- nyezi a környezetet, másrészt az üzemeltetés lényegesen olcsóbb, mint a benzinnel működő autók esetében. Míg egy liter benzin 61 forintba kerül, a PB-gáz költsége- adóval együtt — egyenértékre számolva, 40 forint. A személygépkocsik PB-gázra való átállítása egyébként — pa­lackkal együtt — 15 ezer forintba kerül az autó tulajdonosának. A speciális töltőállomásokat pedig üzleti alapon, vállalkozókkal kí­vánja megépíttetni és üzemeltetni a kormányzat. Az Expo tervezett helyszíne.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom